Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-10 / 187. szám

4 nógrAd 1967. augusztus 10. csütörtök Felmentő ítélet egy bonyolult ügyben A íöldeletlen villanyvezeték sóbb Bíróság foglalkozott. Ez életveszélyes a szerelők ré- a fórum Kalocsayt jogerősen szere. Ezt a veszélyt szün- felmentette, Tóth és Horváth teti meg Tóth Imre mér- szabadságvesztés büntetésének nőknek újítása. Rövidrezáró mértékét pedig jelentékenyen készülékének lényege: több, csökkentette, vörösrézhuzalra erősített nye- Tóth Imre ezután a Leg­les csatlakozó, anielyeket a főbb Ügyészséget kérte: ter- szerelés megkezdése előtt a jesszen a Legfelsőbb Bíróság vezeték szálaira kell kapcsol- ejé törvényességi óvást. A ni. Az újítás bevezetéséből, Legfőbb Ügyészség az Or- fejlesztéséből Kalocsay Jenő, szágos Műszaki Szakértői Iro- az ÉMÁSZ salgótarjáni újí- da vezetőjét rendelte ki szak- tási előadója, továbbá Hor- értőül, majd a szakvélemé- váth Miklós, a miskolci nye birtokában előterjesztette EMÁSZ munkavédelmi osztá- törvényességi óvását. A Leg- lyának vezetője is kivette ré- felsőbb Bíróság ezt követően szét. Tóth akkoriban az új eljárásra utasította az el- LMÁSZ dolgozója volt: ma sőfokú bíróságot; az ügy tár- a Salgótarjáni Acélárugyár gyalására pedig a Pesti Köz­egyik gyáregységének főmér- ponti Kerületi Bíróságot je- nöke. lölte ki. Több mint két esztendeje az gz a bíróság ismét meg- a gyanú merült fel, hogy hallgatta a tanúkat. Ezek Tóth es két tsrss sz £MÁSZ p^vikp 37 addit? pifpif írló megtévesztésével jogosulatlan alatt fontos információk bir- anyagi előnyhöz jutott. A sál- tokába jutott, olyan tények- gótarjáry járásbíróság több ke] ismerkedett meg, ame- napos tárgyalás után — amint iyek alapján kijelenthette: annak idején „Jövedelmező nemhogy fölöslegesen sok ké- telefonálgatás” címmel meg- szüléket gyártottak, de még írtuk — Tóthot nyolc, Kalo- kevesebbet annál, amennyi- esayt hat, Horváthot pedig re szükség lett volna. Hason- öthónapi, három évi próba- latként megemlítette, hogy a időre feltételesen íelfüggesz- rövidre záfó készülék éppoly tett szabadságvesztés bünte- nélkülözhetetlen a szerelők tésre ítélte. A bíróság az íté- részére, mint például a csa- let megalkotásakor azokat a varhúzó. Két tanúnak ezzel Forog m az idegen, talál?..» tanúvallomásokat vette figye­lembe, amelyek szerint nem volt szükség annyi rövidre­záró készülékre, mint ameny- nyit gyártottak, és mint ameny- nyi után az újítási díjakat az ÉMASZ kifizette. A vádható­ság képviselője az ítéletet tu­domásul vette az elítéltek és védőik felmentésért fellebbez­tek. A megyei bíróság — a vállalat polgári igényétől el­tekintve — ugyanúgy ítélt, amint a járásbíróság. Törvényességi óvás folytán az üggyel ezután a Legfel­ellentétes vallomását a bíró­ság minden számítási alapot nélkülözőnek találta, ezért azokra a tényállás megállapí­tásánál nem alapozott. A Pes­ti Kerületi Bíróság tényként állapította meg, hogy sem Tóth Imre. sem Horváth Mik­lós nem tévesztette meg mun­káltatóját, nem csalt, s hogy a társadalmi tulajdont nem károsította meg. A . vád alól tehát mindkettejüket felmen­tette. Az ítélet jogerős. B. Z. Bővül a gyermekotthon A horpacsi gyermeknevelő gálja a gyermekek nevelését otthon az utóbbi években és egészséges ellátását mind szűkösebbnek mutatkozik A szükségletnek megfelelő- kis lakói számára. Az otthon, en hamarosan sor kerül az mely eddig az egykori Szón- otthon felújítására, korszerű tágh és Csillag-féle kastélyo- átalakítására, ugyanakkor a kát töltötte meg, túlzsúfolttá gyermeknevelő otthon céljai- vált, s jelenleg már mind ne- ra rendezik be a Mikszáth- hezebb feltételek között szol- család által épített kastélyt is. Mindig is így volt: aki uta- tán van határátkelő állomás, zott, arra is kíváncsi volt, Előbbi kettő távolsági határ­mit kap a vendéglátó ország- átkelőhely, utóbbiakon a szó­tól. Gondoljunk akár az iro- cialista országok állampolgá- dalmi példákra, Goethe olasz- rai léphetik át az országha- országi utazására vagy Victor tárt. (Szóljunk mindjárt egy Hugo németországi utinapló- jára. A legelső, esetenként talán a legmélyebb nyomot az hagyja az utazóban, mit kap a határon. miféle szolgálta­tást, micsoda fogadtatást. Amikor tehát arról beszé­lünk, milyen a kultúra a ha­táron — egyében kívül — bosszantó dologról: a legu­tóbb kiadott térképen nincs feltüntetve, hogy Parassa- puszta a távolsági forgalom számára nem nyitott.) Néhány adat a balassagyar­mati átkelőhely forgalmáról, ahol szinte az egész Földről érkeznek vendégek, átutazók. Ez évben eddig 31 ország pol­mindenekelőtt arra a bizonyos gárai lépték át itt a határt, idegenforgalmi szemléletre fogadtak a világ valamennyi gondolunk, amelyre nevelni kontinensének országaiból, a akarjuk az embereket, magun- Polinéz szigetvilágról érkező- kat. Persze, nem valami ön- két is. A csúcsforgalom a ha- magáért való „idegenforga- táron július, augusztus. Az idei lom-központú” nevelésről van júliusban 64 755 utazó, 11204 szó, csupán arról, hogy a kul- jármű lépte át Balassagyar­turált házigazdává való vá­lást az általános műveltség, a szocialista magatartás részévé kell tenni. Nos, „forog az idegen” a ha­táron, hogyan fogadjuk? Nógrád megyében Balassa­gyarmaton, Somoskőújfalun, Ipolytarnócon és Parassapusz­matnál a határt (múlt év ha­sonló időszakában 52 419 uta­zó, 9 065 jármű), ezen belül a nyugati országokból 1 005 átlé­pő volt. Legtöbben Csehszlová­kiából, Lengyelországból, illet­ve Angliából, az USÁ-ból, Franciaországból érkeznek ide. A határon építkezés fogadja Növekvő forgalom, a várakozási idő is növekszik (Foto: Koppány György) — Olyan, mint a szúnyog az elefánt mellett — jegyezte meg Kovács Lajos, a kombáj- nos, amint az enyhet nyújtó bokrok alól szemügyre vette a két szomszédos táblát. Az egyiken a kombájn vesz­tegelt, a másikon a kévekötő cA titok többet dolgozott az ura porta- re bejöttek a szovjet csapatok, ján. A veje meg, a Ligeti Gyuri hogy én valami gonosz asz- szony vagyok? — Mért hinném? — Mert nem adtam a lá­nyom ahhoz, akiért annyira odáig volt. Pedig... — Idegen vagyok — szabad­Csutorásné, a nyelves kis meglógott itthonról. Most is koztam. — Ma járok itt elő- Csakhogy az én szívem Jós­aratógép. Valamikor nagy sző assz0ny is rosszindulat nélkül, kinn rontja a levegőt Auszt- szőr. Különben sem érdekel... kához húzott No de nem volt az aratógép is, most lám inkabb csak a beszéd kedvéért ráliában! A lánya meg még _ Nem vagyok én olyan nyújtom soká!...’Másnap ki­n ír r\ m Kain műötonayta línrÁh- _3 _ m inrlín’ rt IVIÓCZcir miatt ■» m • . , ... ^ a kombájn megtépázta koráb- bökte oda bi tekintélyét! — Mindig a Móczárt válasz­idős Bede Mihály, traktoros, tották aratógazdának, de a lá- aki a kombájn után a szál- nFat "ern adta volna hozza, mát húzogatja le erőgépével, Mar akkor is rátarti volt bólogat a megjegyzésre, mi- “ toldotta meg a szót az asszony. Magának elmondom, mentem az istállóba és odafe­közben a pár lépéssel arrébb Dénesiné, aki ugyancsak ■vd- közben Sárköziné mindig ePed- • • de csak úgy, magunk között, küdtem a Jóska dikójára Közben az asszonyok is kö- Éppen csak azért, hogy ne Amikor lecsavarta a lámpákat rülvettek, mesélgettek a szó- tartson annyira gonosznak... és a vackához tért, ott talált a cialista brigád küzdelmeiről és Hosszú szünetet tartott, szalmán. Előbb el akart kül- 1 még többet a tréfás esetekről. Eközben letelepedtünk a por- den** de én nem mentem. Ott üldögélő asszonycsoport jóét- gyaz ra> hogy be ne rozsdasod- vágyát kíséri sóvárgó arcki- anye ,e' fejezéssel. Különösen Sárközi Sarkoziné abbahagyta az Antalnén akad fenn a tekinte- evest. Nem mutatott sertődott­ugye is lepte fűbe, az út mellé, ciga- maradtam hajnalig. .. Azután szóba-szóba került és egysze- rettára gyújtottam és egyked- visszalopództam a házba. Telt- riben úgy éreztem, hogy liá- vűséget színlelve vártam a múlt az idő. Apám úgy látszik, nos szövevényével valamilyen történetet. megsejtett valamit. Kiadta az-------------------------------- —.......- ... titok fon körül. Megtudtam, . . . útját Jóskának... Aznap da­te. Sárköziné jómódban nőtt S^fet, de arca elárulta, hogy bogy Móczár jó húsz esztendő- Apa”lnak tlze.n°t h°ld gadtra sírtam a szemem... Jött f el. vízimalma és nagydarab rejtelmes emlekek suhannak vej idősebb Sárköziné lányá- *° ,.® Meggyőzte volna a vőlegényem. Kérlelt, árul­földje volt néhai urának, de at a szlyen. naj és még mostanában is ,C3?Í -?St ,aiinem ,veszi ,le Jam el, mi bánt. Hát jó! Tört akkoriban olyan nyeszlett, la- ~ A lanya nagyon szerette ajan(jékokat vásárolgat az el- bárói idő előtt a betegseg. kj a dac belőlem. „Tudd meg” pos asszonynak tetszett, mint Móczár Jóskát, — súgta meg bagyott asszonynak. Ligetiné Raj.ta klvu^ ^supa elt a _ mondtam — „Három hóna- kapás napszámosai. Most meg a korosodo traktoros érzelmei megfakultak ugyan, csaladban, heten voltunk test- pos állapotos vagyok a cse­az de Mari nem nem adta oda az de mé mindig bat.áti érzések- Ye^ek es.,mind leányok. Tehe- lédünktől!”... kel, meleg tekintettel simogat- ,magahoz sz®’ — És ő? az asszonyom lawan, nogy ja körül Móczárt) a szorgal- göd,tette Móczárt. Izmos, erős _ Q m . Sarközine nem táplál haragot, mas ánattenyésztőt. Sárköziné lege,ny volt Jóska, gondolhat- nemcsak \ vagyont Azt amikor felróiák neki Ja> hog-v a hét lány mind utá- „7. , agy , ; Azt S ÄtetÄe ane£ “ ÄÄÄt Sárköziné észrevette, hogy így Csutorásné. ------------- ^ak TzA mondj^.TudS Nem tudom, hogy ! töbtóek *é. Mő­f igyehk. _ Magának is az idény vé- miért csinálom. Ma se tennék ^ztek, de én éjszakákon megbízoU tiennem^^ogy "mó­— Bezzeg, amikor még mi gén jutott az eszébe, hogy fő- másképp!” f* sóhajtoztam. Pedig volt mit czárt és bandáiét ’ felfogadta arattunk a Móczár Jóska ban- kötő alá adja a lányát! — tenni a gazdaságban annyi, arajasra csénlésre S , dájával maguknál! — igyeke- hangzott hátulról, ahol az asz- Szándékosan utoljára hagy- hogy estelente már senkit se é t ’ ,. p ' .. Hat zett Bede elterelni zavarát. — szonybrigád többi tagja falato- tam a beszélgetést Sárköziné- kelljen ringatni. Szerettem na- t Móczár KAahn, "yo: Még a gyolcsing is lefoszlotta zott sűrű csoportban, miköz- vei. A többiek már a tarló fe- gyón. De titkoltam, lepleztem, J h0Zj Ezért verejtéktől! ben az akácok közt áttörő lé húzódtak. Ki-ki ment a ma- nem mutattam... Mindezt kedvesen, sértő é, nver^ az RÖpke tekintetet Vetett a Ve' nélkül mondta. A szövetkezet- peKet csalt arcuKra' mintha kivasalták volna — arcát, meggömbölyödött, meg- egyetlen lányát, erősödött és ami annak idején soha elő nem fordult, mosta­nában gyakran derül mosoly­ra! tovább évődtek. — Inkább hozzáadta ahhoz a lókötő Ligeti Gyurihoz! — így Csutorásné. — Magának is az nem vagyok én gonosz szony... Azzal a bokor tövéhez, a rőfényben csillogó tarlóra, hűvösre helyezte kis kézi ba- >en már senki se rója fel Idős Bede ehhez a megjegy- IUU^. ^VKí «Mspezru. ahol már dojgos testek hajla- tyuját és erőteljes léptekkel rköziné jobbmódú előéletét, zéshez is fűzött magyarázatot. — Maga is azt hiszi rólam doztak. Mintha időt akarna végigsietett a tarlón, kepéző : ilönben is jól tudják, hogy — Negyvennégy nyarán — mondta nagyon tisztán nyerni gondolatai rendezésé- társaihoz. 6. ári néni a cselédeknél is férjhezadta a lányát, október- csengő hangon Sárköziné —, re. Lakos György nyergébe, az asszonyok az ara­tógép mögé, kévét kepézni. Csehszlovákia térképe előtt... a magyar hasonlót nem ta* láttuk a vendéget. Tervek szerint decemberre elkészül az új ha­tárátkelőhely, ezzel együtt az Ipoly folyó új hídja is. Mind­ez azt jelenti, hogy lerövidül a várakozási idő. Büfé, pénz­váltó létesül, s lehetővé vá­lik taxirendelés is a határról. Egyszóval: kulturáltabbá válik vendégeink fogadása. Időszerű lenne azonban, hogy az új átkelő megépítése­vei együtt megoldják a Ma­gyarországon át-, illetve ha­zánkba beutazni szándékozó külföldi állampolgárok vízum­felvételének lehetővé tételét is. Jelenleg ugyanis gyakran a határról kénytelen visszamen­ni Pozsonyba, vagy Prágába vízumért a külföldi állampol­gár, aki át akarja lépni ha­tárunkat. Ugyanakkor a cseh­szlovák fél már évekkel ez­előtt megoldotta ennél az át­kelőnél is a vízumkiadást. Hófehér libák úszkálnak a folyócskán, a környék még kissé sivár, rendezetlen. Rendbehozására, parkosításá­ra, nyilván, csak jövő tavasz- szal, az építkezés befejezése után kerülhet sor. A Nóg­rád megyei Idegenforgalmi Hivatalnak azonban addig is lehetne tennivalója. A Cseh­szlovákiába utazót Balassa­gyarmatnál az átkelőhelyen többnyelvű, jól olvasható tá­jékoztató táblák fogadják, amelyek feltüntetik a legkü­lönfélébb szolgáltatásokat, amelyet az idegen Csehszlová­kiában megkaphat. A táblá­kon kívül világosan és pon­tosan szerkesztett térkép tá­jékoztatja az utazót a szállo­da-, az úthálózatról stb. A magyar táblák, térképek ugyanakkor szegényesek, el­hanyagoltak, repedezettek, hangulatrontók. Forog az idegen a határon, nézelődik, tájékozódik, élmé­nyeket, benyomásokat gyűjt Nem elég a határátkelőnél szolgálatot teljesítők kifogás­talan ügyintézése, kellemes modora. A vendég azt is megjegyzi, mennyire ponto­sak, vagy pontatlanok térké­pei, információi, amelyeket kap. S az sem közömbös szá­mára, hogy napszítta, repe­dezett. táblákkal, üdvözlősza­vakkal fogadják-e, vagy eset­leg gondozottakkal. Ügy vél­jük, utóbbi a természetesebb. A jó bornak sem mindegy, milyen a cégére, hogyan len­ne az egy országnak. Tóth Elemez — Egy napon bejelentette apám, kiszemelték a vőlegé­nyem. Vasárnap kézfogó, fél év múlva lakodalom. Régi törvény volt az akkor, hogy a gyerek nem lázadhat. Külön­ben is módos kérőt találtak, feddhetetlen, dolgos legényt

Next

/
Thumbnails
Contents