Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-05 / 183. szám

1967. augusztus 5. szombat NÓGRÁD 3 Új javaslat a bérezésre a Nógrádi Szénbányáknál A bérezésről, a munkások anyagi érdekeltségéről és az ezekkel kapcsolatos feladatok­ról tárgyalt a Nógrádi Szén­bányák Szakszervezeti Bi­zottsága. A gazdasági mecha­nizmus reformjában a bére­zés különleges jelentőségű. A dolgozók ugyanis abból in­dulnak ki, hogy a reform mi­lyen hatást gyakorol a fog­lalkoztatási lehetőségekre, a bérek, személyi jövedelmek színvonalára. A vizsgált időszak összeha­sonlítása bizonyítja, hogy az első félévben a múlt év azo­nos időszakához viszonyítva általában mindenütt növeke­dett az egy főre eső kereset. A bérezésben igen jelentős szerepe van az anyagi ösz­tönzést elősegítő prémium- rendszernek. A munkáspré­mium általában még ma is a mennyiségi termelésre ösz­tönöz, és ennek hatására nö­vekedett a termelékenység. Az üzemeknél viszont azon a véleményen vannak, hogy a központilag szabályozott pré­miumkifizetések gazdasági ha­tása nemigen mérhető. Az el­múlt időszakban több mint tízféle címen fizettek ki pré­miumokat. A hiba, hogy az aknavezetőségek sokszor elő­re nem tájékoztatják a dol­gozókat a prémium-feladatok­ról. úgy az ösztönző hatás csorbát szenved. A jelentés szerint a Nóg­rádi Szénbányáknál 1963 óta kereken 10 százalékkal nö­vekedett a munkások átlag­bére. Bérfejlesztésnél elsősor­ban az alacsony keresetűek, a segéd- és szállítómunká­sok bérét növelték. A szakszervezeti szervek általában mindenütt sokat foglalkoznak bérezési kérdé­sekkel. Sajnos, az elmúlt idő­szakban mégis előfordult, hogy a tröszt, az illetékes szakszervezeti bizottság elő­zetes egyetértése és, aláírása nélkül adott ki bérezési uta­sítást. A távlati feladatok megha­tározásánál igen fontos a gazdasági irányítás új me­chanizmusának a szempontjait figyelembe venni. Azt, hogy bérekre, személyi jövedel­mekre annyit lehet fordí­tani, amennyire fedezet van. Az idei tervezett átlag szol­gál alapul, tehát olyan bére­zést kell megvalósítani, hogy az üzemek és a vállalat egé­sze csak úgy növelhesse a sze­mélyi jövedelemre felhasz­nált összegét, ha a nyere­ség is növekszik. A személyi jövedelmek szabályozásával azt akarják elérni, hogy an­nak változása, nagyobb arány­ban függjön a nyereség vál­tozásától. A jövőben mind­azok az összegek, amelyeket béremelésre használnak fel, csökkentik a nyereséget. Bér­ként tehát csak akkor célszerű a személyi jövedelem növelése, ha az ilyen célra fordított összeg többszörösét hozza nye­reségben. Az idei átlagbért is korri­gálni kell az elért létszám­megtakarítás bértömegének 75 százalékával. Ez ösztönző is a Nógrádi Szénbányáknál ar­ra, hogy még az idén úgy­nevezett létszámalattiságot ér­jenek el, mert azzal még át­lagbér-növelést biztosíthat­nak. A jövőben minden át­lagbér-növelést a részesedési alap terhére kell elszámol­ni. A gyakorlati megvalósulás­ra is készült javaslat, mely szerint meg kell határozni az üzemek termelési, értékesítési feladatait, az általuk bizto­sítandó nyereségtömeget, a felhasználható létszámmal, át­lagbérrel és bértömeggel együtt. Hatékonyabbá tenni a da­rabbérezést úgy, hogy a je­lenleg alkalmazott és kevés­bé érthető percértékes nor­mát szakmányrendszer vált­sa fel, amely a tényleges tel­jesítményen, konkrét munka- szervezésen és a jelenlegi összevont normán alapszik. A dolgozók számára a termé­szetes, mértékegységben meg­adott teljesítményt, a mű­szak- alapkeresetet és prémiu­mot határozzák meg. Az új premizálási rend­szernek az adott munkahely legfontosabb mutatóinak ja­vítására, a kiszolgálóknál pe­dig a darabbéresek munka- feltételeinek minél jobb biz­tosítására kell ösztönöznie. Központilag csak általános irányelveket határozzanak még, a gyakorlati végrehaj­tást az üzemek hatáskörébe kell adni a javaslat szerint. Igen fontos olyan bérgaz­dálkodás bevezetése, amely lehetővé teszi az élő munka­erővel való takarékos gaz­dálkodást. a bérstruktúra ész­szerű felhasználását, illetve ösztönzési alap képzését, ami fejleszti a kollektíva felelős­ség érzetét, törekvését a meg­felelő nyereség biztosítására. Határozat született arra is, hogy az új ösztönző bérezési rendszer végrehajtási utasí­tását a Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottsága a munkaügyi osztállyal közösen dolgozza ki a szakszervezeti tanács szeptember 5-i ülésére. Elfogadás után, október 1-től pedig a legnagyobb bánya­üzemnél, Nagybátonyban kí­sérleti jelleggel, jövőre pedig a Nógrádi Szénbányák egész területén alkalmazni lehessen. Rongybaba — exportra A statisztikai adatok sze­rint világszerte nagy divat a babagyűjtés. Ennek a hobby- nak a hullámai végiggyűrűzik a kontinenseket és meglepő hatást gyakorolnak az üzleti életre is. Ahogy a számokból kiderül, Japánban van a leg­több híve, ezt igazolta egy újabb jelentős rendelés is, amely magyar népviseletű ba­bák szállítására vonatkozott japán cégek részéről. Ki gondolná, hogy a textil­hulladékból készülő rendkívül munkaigényes babákat va­gonszámra exportálják kül­földre Magyarországról? Csak­nem nyolcvan féle változat­ban, a magyar tájak sajátos ízlésének, öltözködési kultúrá­jának megfelelő stílusban igénylik a megrendelők, és a különleges kívánságok is be­folyásolják a választékot. Svéd, dán, holland, belga, francia, angol cégeknek száz­ezerszámra továbbítják. Ang­liában például mindennapos’ kedves szokás az ajándékozás. Nem az értéket, hanem a fi­gyelmességet méltányolják. Így vált a rongybaba közked­velt hétköznapi ajándéktárgy- gyá. Egész gyűjtemények meg­szerzéséért folyik a versengés és mindenki kollekciójának a gazdagítására törekedik. A rongybabák készítői egy­re több újdonsággal örven­deztetik meg vevőkörüket. Mielőtt elképzelésüket valóra válthatnák, pedagógusok, pszichológusok, gyermekgyó­gyászok, az ipar, a kereske­delem képviselőiből álló bi­zottság vizsgálja felül az új játékot, és esztétikai, higié­niai, pedagógiai meggondolá­sok alapján dönti el, érde­mes-e a gyermekek kezébe adni? Az építőiparon a sor Segít a városi póri bizottság és a beruházó Amint arról már írtunk, új üzemet épít a Balassa­gyarmati Fémipari Vállalat. Ebben az új üzemben ké­szítik a Vörös Csillag Trak­torgyár traktoraihoz a kü­lönböző fülkéket. Az üzem­nek jövőre kell elkészülnie, illetve már termelnie. A ha­táridő szerinti üzemkezdés betartásának azonban felté­tele az idei év beruházási összegének maradéktalan felhasználása. Az építkezést hátráltatja az anyaghiány. Emiatt a ki­vitelező, a megyei Építőipa­ri Vállalat csak nagy nehéz­ségek közepette végezheti munkáját. Az építkezés meggyorsítása, az idei beru­házási összeg felhasználá­sa érdekében lépett közbe a városi pártbizottság. A leg­utóbbi kooperációs tárgya­láson — ahol részt vett a beruházó, tervező és kivite­lező — a pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy az. eddigiekhez hasonlóan minden segítséget megad­nak az anyaghiány leküzdé­séhez. Az eddigi segítségnek kö­szönhető, hogy az első csar­nok építésével különösebb probléma nincs. A csarnok munkáinak tervszerinti ki­vitelezését anyaghiány nem akadályozta. A csarnok épü­lethez az összes tartópillérek s a tetőpanelek egy része is megérkezett. Rövidesen ott lesz a többi tetőpanel is. A második csarnok alapozása e hét csütörtökén elkészült, s a jövő héten megkezdődik a szerkezetek beépítése. A porta és a kerékpártároló alapozási földmunkái elké­szültek, s e héten a beton­alapok munkálatai is meg­kezdődnek. Az épület szer­kezeti megvalósítása au­gusztus 20-ra várható. A szociális épületek és a kazánház építését még több akadály gátolja. Ezeket az akadályokat azonban — be­tonacél, hegesztő szakmun­kások hiánya stb. — a vá­rosi pártbizottság és a Fém­ipari Vállalat közös összefo­gásával elhárítják. A beton­acél hiány megszüntetése érdekében kérték például a Salgótarjáni Acélárugyár se­gítségét, ahonnan 15 tonna acélt kapnak a betonelemek készítéséhez. Az irodaház szerkezet hegesztéséhez pe­dig a Fémipari Vállalat biz­tosít szakmunkásokat. A kooperációs tanácsko­zás résztvevői közül a be­ruházó, a Fémipari Vállalat képviselői aggályaikat fe­jezték ki, az idei beruházási összeg maradéktalan beépí­tésével kapcsolatban. A ki­vitelező, a megyei építőipari vállalat igazgatója, dr. Bar- tha Róbert azonban kijelen­tette: „Ha az anyagok és az energia (villany) augusz­tus 7-re biztosítva lesz, ak­kor az ÉM vállalat mindent megtesz a tervek teljesíté­séért.” Irány: Szeged Kétnapos kirándulást szervesett az Állami Biztpsító Nógrád me­gyei Igazgatósága Szegedre, az ünnepi játékok alkalmából. A biztosítási és önsegélyező csopor­tok száznyolcvan szerencsés tagja ma reggel indult el a gazdag programú útra. Négy autóbusz viszi a megye minden részéből kiválasztott részt­vevőket. Sokan vannak közülük a salgótarjáni gyárakból, hiva­talokból, intézményekből, de a vidéki üzemek és termelőszövet­kezetek jutalmazottai sem hiá­nyoznak. Pihen ő Cegléden, városnézés Kecskeméten. Erkel: ,,Hunyadi László” című operájának megte­kintése a szegedi szabadtéri szín­padon: ez az első nap műsora. Vasárnap helyi idegenvezetők mu­tatják meg Szeged nevezetessé­geit a nógrádi vendégeknek. JlLáv azt ii a Nagy, füzetszerű hivatalos iratot forgat kezében a nagy­oroszi Egyetértés Tsz főagro- nómusa. Ebben az összefűzött kimutatásban tartják nyilván a szövetkezeti traktorosok tel­jesítményét, és ami még kevés helyen van: kimutatják azt is. hogy a traktorosok milyen költséget fordítanak egy nor- málholdnyi munka elvégzésé­re. Van, aki 28 forintból, más harmincötből végez el egy normálholdnyi munkát. Csu­pán Rados Ferenc neve mel­lett szerepel ötven forint kö­rüli, szemmelláthatóan kiug­róan nagy összeg. — Ennek története van — jegyzi meg a főagronómus. * Történt pedig, hogy Rados Ferenc valamilyen oknál fog­va helohaitntt traktorával egy mélv barázdába, s a nagv döc- cenéstől eltört egy értékes al­katrész. Talán elméi ázott, ta­lán a fáradtság ült rá egv oil.lsnatra. A baj azonban megtörtént. A vezefAV Vevi’íl őnoen ar- "1 íárt va'at*i még azt se nróhálhaHa meg. hogy ki­húzasson valamiképpen az árokból. — Eltört? — El. — Akkor be kell húzatni a műhelybe, — Ezzel nem szántunk, amíg meg nem javítják . .. A traktort rendbehozták, és idős Rados Ferenc ismét ott feszített a kormány mellett, s azon igyekezett, hogy be­hozzon valamicskét abból, amit figyelmetlensége miatt veszített. így talált rá a főagronó­mus. Az idős traktoros beállí­totta gépét. — Hogyan haladnak a töb­biek? ' — Éppen nálam a kimuta­tás — mondta a főagronómus — és sorolni kezdte a telje­sítményeket. Végül azután az önköltség-számításra is sor került. — Hanem a költsé­gekre nagyon ráhúzott. Feri bátyám! Az öreg nagy csodálkozás­sal vette szemügyre személye­sen is a számokat, és úgy ta­lálta, hogy a saját ötvenforin- tos. egy normálholdra eső költsége bizony jóval több 28 —30 forintnál. Komoly tekin­tettel nézett végig a felszán­tott barázdán. Hiánvozzék a lilánweikk Gyermekkádat vesznek a szülők, hogy a védőnői uta­sításnak megfelelően füröszt- hessék a babát. Sajnos, csu­pán minden második vevő kap a kádhoz állványt is, — ez utóbbi nélkül a fü- rösztő edény majdnem hasz­nálhatatlan —, mert állvány­ból csak félannyit gyárt az ipar, mint kádból. Az élelmiszer kiskereske­delmi vállalat 15, 94, 95. 99. 106 és 107 számú vegyesbolt­jaiban a vevő hiába keres üvegárut. Minimális a vá­laszték, amivel a készlet­csökkentés érdekében (!) üvegárura egyáltalán nem adtak fel megrendelést. Ez év elején négyszáz olaj­kályha érkezett megyénkbe: tavaly még háromszáz sem. A készülékhez hozzátartozó olajpumpa azonban hol kap­ható, hol nem; — az ipar részére nem eléggé nyeresé­ges a gyártása. (Ugyanez a helyzet a kád-állványnál is) Háztartási mérleget, nyolc­vanas és tízes húsgépet csak szerencsével kapni. Az ok: e cikkek gyártását átpröfilí- rozták. Nemes szándék e ház­tartási eszközöknek a Szov­jetunióból, az NDK-ból és Csehszlovákiából tervezett im­portja, — ám a szép tervvel sem mérni, sem darálni nem lehet. Valószínű, hogy be­hozatal esetén az alkatrész- ellátás nem lesz olji zavarta­lan, mint volna, ha Magyar- országon történne a gyártás. S hogy a háziasszonyokat közelről érintő témánál ma­radjunk: mindmáig nem je­löltek ki uborka- és tökgya- lu készítésére gyártóművet. A Vasműszaki Főigazgató­ság felmérése szerint — or­szágos szinten — negyven­ezer teknős paradicsompaszí- rozó és ötezer gép hiány­zik. A nagykereskedelem en­nek ellenére derűlátó: közlé­se szerint a második félév­ben már zavartalan lesz az ellátás paradicsom paszírozó- ból. Sok jószándékú igyekezet ellenére is újabb és újabb cikkek kerülnek a hiánylistá­ra. Ide sorakozott fel a tej- szeparátor tengelye, az ol­csóbb üvegáru, a gránitcik­kek. Hiánycikk a szegecs, a szárnyascsavar, — ezért a Nóg­— Hát már azt is nézik? — töri meg azután a kínos csendet. Jól tudta, • hogy ebben a költségalakulásban nagy sze­repe van annak a gondat­lanságból bekövetkezett törés­nek. Azért mégis felkereste Micsik Imrét, a szövetkezet elnökét. — Mi ennek az értelme. elnök elvtárs? Csak nem tő­lem akar a téesz szabadulni? — Arról nincs szó — nyug­tatta meg az elnök. — Csak­hogy ezután nemcsak azt mér­jük, ki mennyit végez, ha­nem azt is, hogy mennyiért. .. A takarékosságból lesz a nye­reség ... — Megkérdezhetnék: és mi történt ezután? Akár egy sematikus tan­mese, úgy végződött ez a történet. Most már idős Rados Fe­renc is utánakérdez: — Mennyi a teljesítmé­nyem? — de nyomban hozzá­fűzi. — És azt is nézzék meg. mennyibe került! íme egy magocska az úi gazdasági mechanizmusból! De hát a búzaszem is kicsi mégis a kép verünk függ attól, hogyan vetjük el!... Lakos György rád megyei Fémipari Vállalat nem tud állítható fémfűrész* keretet gyártani... Kis ízelítőt adtunk abból a vizsgálatból, amelyet a Nóg­rád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság azért indított, hogy „hiányozzék a hiánycikk”, vagyis — ami ugyanezt je­lenti —,,ne hiányozzék egyet­len cikk sem a boltokból. A népi ellenőrzés úgy ta­lálta, hogy a hiánycikkek leg­nagyobb részénél az anyag- beszerzés kötöttségei gátol­ják a termelést; még akkor is, ha a termelő kapacitás rendelkezésre áll. A ritkán kapható áruk jelentékeny há­nyadánál oly alacsony az ár, hogy az nem ösztönzi az ipart a termelésre. (Előadódik olyan eset is, amikor — mint köznyelven mondjuk —, ágyú* val lőnek szúnyogra. A Bel­kereskedelmi Minisztérium körlevele alapján — például — hazánk mind a tizenkilenc megyéjének tanácsi ipara fel­készült a füstcsövek gyártá­sára. Érthető, hogy így a tér* melési volumen messze meg­haladta az országos igényt). A hiánycikkek számának csökkentése érdekében szép számú sikeres intézkedés tör­tént. A megyei tanács vb ke­reskedelmi osztályának ké­résére a Salgótarjáni Acél­árugyár terven felül tíz tonna huzalt készített a kiskeres­kedelem számára. Az Állami Áruház az Öblösüveggyártól hajlandó átvenni az export­ból fennmaradt termékeket A MÉSZÖV negyvenezer fo­rint értékben hozatott üveg­árut Párádról. A fatömeg­cikk-ellátás javítása érdeké­ben kisiparosokat mozgósí­tottak. A Nógrád megyei Ve­gyesipari Javító Vállalat fel­készült, hogy eddigi százöt­ven tonnás drótfonattermelé­sét megkétszerezze. A ba­lassagyarmati VASÉRT-telep két üzemmel tárgyal kád-áll­vány gyártásáról. Több föld­művesszövetkezet bevezette a főboltosi rendszert, mert fel­ismerte : nagyobb mennyisé­gű árut szívesebben szállít az ipar is, a nagykereskedelem, mint kicsiny tételeket. A megyei NEB hasznosnak ígérkező intézkedéseket ja­vasolt az ipari és kereske­delmi szerveknek; s állandó jelleggel vizsgálja ez után is a hiánycikkek számának alakulását. Okosan határozott a kisecset taoacs Kisecseten rendkívüli ta­nácsülést tartottak. Az ülés fő témája az volt, fordítsa­nak-e nagyobb összeget tan­terembővítésre. A tanács számbavette, hogy minden te­kintetben kifogástalan terv­dokumentáció nem áll rendel­kezésre, s hogy a következő években nem emelkedik je­lentékenyen a kisiskolások száma. Ugyanakkor gondolt arra, hogy a körzetesítés nagy anyagi erőket igényel, — ezért elvetette a bővítés v«rábbi tervét. A tanács ugyanekkor elha­tározta. hogy még ebben az évben kiépíti a község hangos híradó hálózatát. Másfél kilo­méteres vezetékkel öt hang­szórót állítanak fel. A ta- nácstaeok dicséretes *>*' rta- ndássq! vállalták, b"- har­minchárom tetőtart At "t-úrni munkában .szerein«1- "°l. A honvédség segítségének kö­szönhetően a kivitelezési költ­ség minimális.

Next

/
Thumbnails
Contents