Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-05 / 183. szám
1967. augusztus 5. szombat NÓGRÁD 3 Új javaslat a bérezésre a Nógrádi Szénbányáknál A bérezésről, a munkások anyagi érdekeltségéről és az ezekkel kapcsolatos feladatokról tárgyalt a Nógrádi Szénbányák Szakszervezeti Bizottsága. A gazdasági mechanizmus reformjában a bérezés különleges jelentőségű. A dolgozók ugyanis abból indulnak ki, hogy a reform milyen hatást gyakorol a foglalkoztatási lehetőségekre, a bérek, személyi jövedelmek színvonalára. A vizsgált időszak összehasonlítása bizonyítja, hogy az első félévben a múlt év azonos időszakához viszonyítva általában mindenütt növekedett az egy főre eső kereset. A bérezésben igen jelentős szerepe van az anyagi ösztönzést elősegítő prémium- rendszernek. A munkásprémium általában még ma is a mennyiségi termelésre ösztönöz, és ennek hatására növekedett a termelékenység. Az üzemeknél viszont azon a véleményen vannak, hogy a központilag szabályozott prémiumkifizetések gazdasági hatása nemigen mérhető. Az elmúlt időszakban több mint tízféle címen fizettek ki prémiumokat. A hiba, hogy az aknavezetőségek sokszor előre nem tájékoztatják a dolgozókat a prémium-feladatokról. úgy az ösztönző hatás csorbát szenved. A jelentés szerint a Nógrádi Szénbányáknál 1963 óta kereken 10 százalékkal növekedett a munkások átlagbére. Bérfejlesztésnél elsősorban az alacsony keresetűek, a segéd- és szállítómunkások bérét növelték. A szakszervezeti szervek általában mindenütt sokat foglalkoznak bérezési kérdésekkel. Sajnos, az elmúlt időszakban mégis előfordult, hogy a tröszt, az illetékes szakszervezeti bizottság előzetes egyetértése és, aláírása nélkül adott ki bérezési utasítást. A távlati feladatok meghatározásánál igen fontos a gazdasági irányítás új mechanizmusának a szempontjait figyelembe venni. Azt, hogy bérekre, személyi jövedelmekre annyit lehet fordítani, amennyire fedezet van. Az idei tervezett átlag szolgál alapul, tehát olyan bérezést kell megvalósítani, hogy az üzemek és a vállalat egésze csak úgy növelhesse a személyi jövedelemre felhasznált összegét, ha a nyereség is növekszik. A személyi jövedelmek szabályozásával azt akarják elérni, hogy annak változása, nagyobb arányban függjön a nyereség változásától. A jövőben mindazok az összegek, amelyeket béremelésre használnak fel, csökkentik a nyereséget. Bérként tehát csak akkor célszerű a személyi jövedelem növelése, ha az ilyen célra fordított összeg többszörösét hozza nyereségben. Az idei átlagbért is korrigálni kell az elért létszámmegtakarítás bértömegének 75 százalékával. Ez ösztönző is a Nógrádi Szénbányáknál arra, hogy még az idén úgynevezett létszámalattiságot érjenek el, mert azzal még átlagbér-növelést biztosíthatnak. A jövőben minden átlagbér-növelést a részesedési alap terhére kell elszámolni. A gyakorlati megvalósulásra is készült javaslat, mely szerint meg kell határozni az üzemek termelési, értékesítési feladatait, az általuk biztosítandó nyereségtömeget, a felhasználható létszámmal, átlagbérrel és bértömeggel együtt. Hatékonyabbá tenni a darabbérezést úgy, hogy a jelenleg alkalmazott és kevésbé érthető percértékes normát szakmányrendszer váltsa fel, amely a tényleges teljesítményen, konkrét munka- szervezésen és a jelenlegi összevont normán alapszik. A dolgozók számára a természetes, mértékegységben megadott teljesítményt, a műszak- alapkeresetet és prémiumot határozzák meg. Az új premizálási rendszernek az adott munkahely legfontosabb mutatóinak javítására, a kiszolgálóknál pedig a darabbéresek munka- feltételeinek minél jobb biztosítására kell ösztönöznie. Központilag csak általános irányelveket határozzanak még, a gyakorlati végrehajtást az üzemek hatáskörébe kell adni a javaslat szerint. Igen fontos olyan bérgazdálkodás bevezetése, amely lehetővé teszi az élő munkaerővel való takarékos gazdálkodást. a bérstruktúra észszerű felhasználását, illetve ösztönzési alap képzését, ami fejleszti a kollektíva felelősség érzetét, törekvését a megfelelő nyereség biztosítására. Határozat született arra is, hogy az új ösztönző bérezési rendszer végrehajtási utasítását a Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottsága a munkaügyi osztállyal közösen dolgozza ki a szakszervezeti tanács szeptember 5-i ülésére. Elfogadás után, október 1-től pedig a legnagyobb bányaüzemnél, Nagybátonyban kísérleti jelleggel, jövőre pedig a Nógrádi Szénbányák egész területén alkalmazni lehessen. Rongybaba — exportra A statisztikai adatok szerint világszerte nagy divat a babagyűjtés. Ennek a hobby- nak a hullámai végiggyűrűzik a kontinenseket és meglepő hatást gyakorolnak az üzleti életre is. Ahogy a számokból kiderül, Japánban van a legtöbb híve, ezt igazolta egy újabb jelentős rendelés is, amely magyar népviseletű babák szállítására vonatkozott japán cégek részéről. Ki gondolná, hogy a textilhulladékból készülő rendkívül munkaigényes babákat vagonszámra exportálják külföldre Magyarországról? Csaknem nyolcvan féle változatban, a magyar tájak sajátos ízlésének, öltözködési kultúrájának megfelelő stílusban igénylik a megrendelők, és a különleges kívánságok is befolyásolják a választékot. Svéd, dán, holland, belga, francia, angol cégeknek százezerszámra továbbítják. Angliában például mindennapos’ kedves szokás az ajándékozás. Nem az értéket, hanem a figyelmességet méltányolják. Így vált a rongybaba közkedvelt hétköznapi ajándéktárgy- gyá. Egész gyűjtemények megszerzéséért folyik a versengés és mindenki kollekciójának a gazdagítására törekedik. A rongybabák készítői egyre több újdonsággal örvendeztetik meg vevőkörüket. Mielőtt elképzelésüket valóra válthatnák, pedagógusok, pszichológusok, gyermekgyógyászok, az ipar, a kereskedelem képviselőiből álló bizottság vizsgálja felül az új játékot, és esztétikai, higiéniai, pedagógiai meggondolások alapján dönti el, érdemes-e a gyermekek kezébe adni? Az építőiparon a sor Segít a városi póri bizottság és a beruházó Amint arról már írtunk, új üzemet épít a Balassagyarmati Fémipari Vállalat. Ebben az új üzemben készítik a Vörös Csillag Traktorgyár traktoraihoz a különböző fülkéket. Az üzemnek jövőre kell elkészülnie, illetve már termelnie. A határidő szerinti üzemkezdés betartásának azonban feltétele az idei év beruházási összegének maradéktalan felhasználása. Az építkezést hátráltatja az anyaghiány. Emiatt a kivitelező, a megyei Építőipari Vállalat csak nagy nehézségek közepette végezheti munkáját. Az építkezés meggyorsítása, az idei beruházási összeg felhasználása érdekében lépett közbe a városi pártbizottság. A legutóbbi kooperációs tárgyaláson — ahol részt vett a beruházó, tervező és kivitelező — a pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy az. eddigiekhez hasonlóan minden segítséget megadnak az anyaghiány leküzdéséhez. Az eddigi segítségnek köszönhető, hogy az első csarnok építésével különösebb probléma nincs. A csarnok munkáinak tervszerinti kivitelezését anyaghiány nem akadályozta. A csarnok épülethez az összes tartópillérek s a tetőpanelek egy része is megérkezett. Rövidesen ott lesz a többi tetőpanel is. A második csarnok alapozása e hét csütörtökén elkészült, s a jövő héten megkezdődik a szerkezetek beépítése. A porta és a kerékpártároló alapozási földmunkái elkészültek, s e héten a betonalapok munkálatai is megkezdődnek. Az épület szerkezeti megvalósítása augusztus 20-ra várható. A szociális épületek és a kazánház építését még több akadály gátolja. Ezeket az akadályokat azonban — betonacél, hegesztő szakmunkások hiánya stb. — a városi pártbizottság és a Fémipari Vállalat közös összefogásával elhárítják. A betonacél hiány megszüntetése érdekében kérték például a Salgótarjáni Acélárugyár segítségét, ahonnan 15 tonna acélt kapnak a betonelemek készítéséhez. Az irodaház szerkezet hegesztéséhez pedig a Fémipari Vállalat biztosít szakmunkásokat. A kooperációs tanácskozás résztvevői közül a beruházó, a Fémipari Vállalat képviselői aggályaikat fejezték ki, az idei beruházási összeg maradéktalan beépítésével kapcsolatban. A kivitelező, a megyei építőipari vállalat igazgatója, dr. Bar- tha Róbert azonban kijelentette: „Ha az anyagok és az energia (villany) augusztus 7-re biztosítva lesz, akkor az ÉM vállalat mindent megtesz a tervek teljesítéséért.” Irány: Szeged Kétnapos kirándulást szervesett az Állami Biztpsító Nógrád megyei Igazgatósága Szegedre, az ünnepi játékok alkalmából. A biztosítási és önsegélyező csoportok száznyolcvan szerencsés tagja ma reggel indult el a gazdag programú útra. Négy autóbusz viszi a megye minden részéből kiválasztott résztvevőket. Sokan vannak közülük a salgótarjáni gyárakból, hivatalokból, intézményekből, de a vidéki üzemek és termelőszövetkezetek jutalmazottai sem hiányoznak. Pihen ő Cegléden, városnézés Kecskeméten. Erkel: ,,Hunyadi László” című operájának megtekintése a szegedi szabadtéri színpadon: ez az első nap műsora. Vasárnap helyi idegenvezetők mutatják meg Szeged nevezetességeit a nógrádi vendégeknek. JlLáv azt ii a Nagy, füzetszerű hivatalos iratot forgat kezében a nagyoroszi Egyetértés Tsz főagro- nómusa. Ebben az összefűzött kimutatásban tartják nyilván a szövetkezeti traktorosok teljesítményét, és ami még kevés helyen van: kimutatják azt is. hogy a traktorosok milyen költséget fordítanak egy nor- málholdnyi munka elvégzésére. Van, aki 28 forintból, más harmincötből végez el egy normálholdnyi munkát. Csupán Rados Ferenc neve mellett szerepel ötven forint körüli, szemmelláthatóan kiugróan nagy összeg. — Ennek története van — jegyzi meg a főagronómus. * Történt pedig, hogy Rados Ferenc valamilyen oknál fogva helohaitntt traktorával egy mélv barázdába, s a nagv döc- cenéstől eltört egy értékes alkatrész. Talán elméi ázott, talán a fáradtság ült rá egv oil.lsnatra. A baj azonban megtörtént. A vezefAV Vevi’íl őnoen ar- "1 íárt va'at*i még azt se nróhálhaHa meg. hogy kihúzasson valamiképpen az árokból. — Eltört? — El. — Akkor be kell húzatni a műhelybe, — Ezzel nem szántunk, amíg meg nem javítják . .. A traktort rendbehozták, és idős Rados Ferenc ismét ott feszített a kormány mellett, s azon igyekezett, hogy behozzon valamicskét abból, amit figyelmetlensége miatt veszített. így talált rá a főagronómus. Az idős traktoros beállította gépét. — Hogyan haladnak a többiek? ' — Éppen nálam a kimutatás — mondta a főagronómus — és sorolni kezdte a teljesítményeket. Végül azután az önköltség-számításra is sor került. — Hanem a költségekre nagyon ráhúzott. Feri bátyám! Az öreg nagy csodálkozással vette szemügyre személyesen is a számokat, és úgy találta, hogy a saját ötvenforin- tos. egy normálholdra eső költsége bizony jóval több 28 —30 forintnál. Komoly tekintettel nézett végig a felszántott barázdán. Hiánvozzék a lilánweikk Gyermekkádat vesznek a szülők, hogy a védőnői utasításnak megfelelően füröszt- hessék a babát. Sajnos, csupán minden második vevő kap a kádhoz állványt is, — ez utóbbi nélkül a fü- rösztő edény majdnem használhatatlan —, mert állványból csak félannyit gyárt az ipar, mint kádból. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat 15, 94, 95. 99. 106 és 107 számú vegyesboltjaiban a vevő hiába keres üvegárut. Minimális a választék, amivel a készletcsökkentés érdekében (!) üvegárura egyáltalán nem adtak fel megrendelést. Ez év elején négyszáz olajkályha érkezett megyénkbe: tavaly még háromszáz sem. A készülékhez hozzátartozó olajpumpa azonban hol kapható, hol nem; — az ipar részére nem eléggé nyereséges a gyártása. (Ugyanez a helyzet a kád-állványnál is) Háztartási mérleget, nyolcvanas és tízes húsgépet csak szerencsével kapni. Az ok: e cikkek gyártását átpröfilí- rozták. Nemes szándék e háztartási eszközöknek a Szovjetunióból, az NDK-ból és Csehszlovákiából tervezett importja, — ám a szép tervvel sem mérni, sem darálni nem lehet. Valószínű, hogy behozatal esetén az alkatrész- ellátás nem lesz olji zavartalan, mint volna, ha Magyar- országon történne a gyártás. S hogy a háziasszonyokat közelről érintő témánál maradjunk: mindmáig nem jelöltek ki uborka- és tökgya- lu készítésére gyártóművet. A Vasműszaki Főigazgatóság felmérése szerint — országos szinten — negyvenezer teknős paradicsompaszí- rozó és ötezer gép hiányzik. A nagykereskedelem ennek ellenére derűlátó: közlése szerint a második félévben már zavartalan lesz az ellátás paradicsom paszírozó- ból. Sok jószándékú igyekezet ellenére is újabb és újabb cikkek kerülnek a hiánylistára. Ide sorakozott fel a tej- szeparátor tengelye, az olcsóbb üvegáru, a gránitcikkek. Hiánycikk a szegecs, a szárnyascsavar, — ezért a Nóg— Hát már azt is nézik? — töri meg azután a kínos csendet. Jól tudta, • hogy ebben a költségalakulásban nagy szerepe van annak a gondatlanságból bekövetkezett törésnek. Azért mégis felkereste Micsik Imrét, a szövetkezet elnökét. — Mi ennek az értelme. elnök elvtárs? Csak nem tőlem akar a téesz szabadulni? — Arról nincs szó — nyugtatta meg az elnök. — Csakhogy ezután nemcsak azt mérjük, ki mennyit végez, hanem azt is, hogy mennyiért. .. A takarékosságból lesz a nyereség ... — Megkérdezhetnék: és mi történt ezután? Akár egy sematikus tanmese, úgy végződött ez a történet. Most már idős Rados Ferenc is utánakérdez: — Mennyi a teljesítményem? — de nyomban hozzáfűzi. — És azt is nézzék meg. mennyibe került! íme egy magocska az úi gazdasági mechanizmusból! De hát a búzaszem is kicsi mégis a kép verünk függ attól, hogyan vetjük el!... Lakos György rád megyei Fémipari Vállalat nem tud állítható fémfűrész* keretet gyártani... Kis ízelítőt adtunk abból a vizsgálatból, amelyet a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság azért indított, hogy „hiányozzék a hiánycikk”, vagyis — ami ugyanezt jelenti —,,ne hiányozzék egyetlen cikk sem a boltokból. A népi ellenőrzés úgy találta, hogy a hiánycikkek legnagyobb részénél az anyag- beszerzés kötöttségei gátolják a termelést; még akkor is, ha a termelő kapacitás rendelkezésre áll. A ritkán kapható áruk jelentékeny hányadánál oly alacsony az ár, hogy az nem ösztönzi az ipart a termelésre. (Előadódik olyan eset is, amikor — mint köznyelven mondjuk —, ágyú* val lőnek szúnyogra. A Belkereskedelmi Minisztérium körlevele alapján — például — hazánk mind a tizenkilenc megyéjének tanácsi ipara felkészült a füstcsövek gyártására. Érthető, hogy így a tér* melési volumen messze meghaladta az országos igényt). A hiánycikkek számának csökkentése érdekében szép számú sikeres intézkedés történt. A megyei tanács vb kereskedelmi osztályának kérésére a Salgótarjáni Acélárugyár terven felül tíz tonna huzalt készített a kiskereskedelem számára. Az Állami Áruház az Öblösüveggyártól hajlandó átvenni az exportból fennmaradt termékeket A MÉSZÖV negyvenezer forint értékben hozatott üvegárut Párádról. A fatömegcikk-ellátás javítása érdekében kisiparosokat mozgósítottak. A Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat felkészült, hogy eddigi százötven tonnás drótfonattermelését megkétszerezze. A balassagyarmati VASÉRT-telep két üzemmel tárgyal kád-állvány gyártásáról. Több földművesszövetkezet bevezette a főboltosi rendszert, mert felismerte : nagyobb mennyiségű árut szívesebben szállít az ipar is, a nagykereskedelem, mint kicsiny tételeket. A megyei NEB hasznosnak ígérkező intézkedéseket javasolt az ipari és kereskedelmi szerveknek; s állandó jelleggel vizsgálja ez után is a hiánycikkek számának alakulását. Okosan határozott a kisecset taoacs Kisecseten rendkívüli tanácsülést tartottak. Az ülés fő témája az volt, fordítsanak-e nagyobb összeget tanterembővítésre. A tanács számbavette, hogy minden tekintetben kifogástalan tervdokumentáció nem áll rendelkezésre, s hogy a következő években nem emelkedik jelentékenyen a kisiskolások száma. Ugyanakkor gondolt arra, hogy a körzetesítés nagy anyagi erőket igényel, — ezért elvetette a bővítés v«rábbi tervét. A tanács ugyanekkor elhatározta. hogy még ebben az évben kiépíti a község hangos híradó hálózatát. Másfél kilométeres vezetékkel öt hangszórót állítanak fel. A ta- nácstaeok dicséretes *>*' rta- ndássq! vállalták, b"- harminchárom tetőtart At "t-úrni munkában .szerein«1- "°l. A honvédség segítségének köszönhetően a kivitelezési költség minimális.
