Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-31 / 205. szám
TILÄG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK? XXIII. ÉVF. 205. SZÁM 1967. AUGUSZTUS "31., CSÜTÖRTÖK ARA: 50 FILLÉR AZ MSZMP NOGRÁD M EG Y EJ BIZOTTSÁ G A ÉS A MEGYEI TANÁCS LA Szoviei pari- és kormányküldöttség látogat hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány meghívására szeptember elején hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik a Szovjetunió párt- és kormány - küldöttsége. A küldöttséget L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára vezeti. A látogatás során aláírásra kerül a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. A két párt és a két kormány képviselői megvitatják a magyar—szovjet kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit és a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit. Folyamatos mezei Hajnalonként már az ősz csalhatatlan jeleivel találkozik a dolgos parasztember: éjszaka a levegő nagyon lehűl, ilyenkor meg köd bolyong a völgyben és sietteti a levelek sárgulását. De a legbiztosabb jel mégis az őszi növények rohamos beérése és az időjárás változása, amely — bár nagyon megkésve — végre Nóg- rád megyébe is elhozta az esőt. De ha későn érkezett is, értéke igen nagy és reményeket ébreszt azokban, akik eddig aggódva figyelték a kapásnövények megrázó kínlódását. A mélyebb fekvésű földek megrepedeztek, a növények levelei tikkadtan kor- nyadoztak a szárító hőségben. S bár az aratásnak, csépiéinek kedvezett az esőtlen nyár, a tsz-ekben mindenütt várták és szívesen fogadták volna a csapadékot. A homokosabb talajokon leszáradt a krumpli szára és megrekedtek a fejlődésben a kukoricák. Az aszályos -hetek azonban újabb tanulságokkal is gazdagították termelőszövetkezeteink vezetőit, tagjait. Tapasztalati tényekkel bizonyították, hogy a nagyüzemi, gépi gazdálkodás sokkal jobban képes dacolni az időjárás viszontagságaival, mint a korábbi kezdetleges gazdálkodási mód. Mert megyénkben sem vált általánossá az aszály pusztítása. Szövetkezeteink jelentős részében, — a mostoha időjárás ellenére — jó termést várnak cukorrépából, burgonyából, sőt egyes helyeken kukoricából is. A hugyagi, az őrhalmi, a varsányi és sok más községbeli, száz mázsán felüli krumplitermés világosan tanúskodik arról, hogy a korán elültetett vetőgumó, ha megfelelő talajelőkészítés után kerül a földbe és megkapja az előírt gondozást, s nem sajnálják tőle a különféle műtrágyákat és növényvédőszereket, eredményesen megküzd az időjárás nehézségeivel. Hasonló fejlődés tanúi lehetünk azokon a helyeken, ahol következetesen alkalmazták az altalajlazítást és betartották a lejtős területeken való gazdálkodás követelményeit. Az ilyen helyeken a kukorica sem senyved úgy, növekedése, sőt a színe is más. Mindez azt mutatja, hogy nem mindegy, milyen talajmflvelést és magágyat 'alkalmazunk, mikor vetünk és hogyan gondozzuk a fejlődő növényt. . Az idejekorán elvetett magból tehát megfelelő ápolás esetén dúsan termő növény lesz. És ez nem csupán a burgonyára vonatkozik, hanem mindenre, köztük a kalászosokra is. Ahhoz pedig, hogy eltolódást ne szenvedjenek az agrotechnikai tennivalók, újszerű, nagyüzemi módszert kell alkalmazni, amelynek egyik szervezési alapfeltétele a folyamatosság. Mert hogyan is végezte munkáját a földművelő a kis- parcellás időkben? Az évszakokat idényekre bontotta, ősszel megszántotta földjét a búza és az árpa alá, mégpedig rendszerint a kukorica vagy más kapásnövény betakarítása után, majd elvetette a magot, kézzel. Jött a tél, a hosszú pihenés időszaka, ezt pedig a tavaszi szántás-vetés idénye követte. Ide tartozott még a kapálás és a töltögetés. Azután jött a főidény : a nyár, az aratás, csép- lés. Itt újabb szünet következett, s az őszi idényben betakarításra kerültek a kapásnövények termései és földbe kerültek az őszi magvak. Minden idény közben tétlen napok szakították meg a memunka zei munka folyamatosságát. A kalendáriumok és képes folyóiratok rajzokban és képekben is megörökítették ezt az idillikus paraszti életformát. Ki ne emlékezne még a kemencepadkán hátát süttető, bort poharazó paraszti képekre? S a negyven éven felüliek azt is tudják, hogy a szántóföldek kemény munkája legtöbb- nyire nyáridőben, kaszakalapálástól a cséplés befejezéséig foglalkoztatta a közvéleményt. Minthogy az egymást váltó munkaidények közül ez volt a főidény. Még jobban példázza ezt az idényekre tagozódást a zsellérek és agrárproletárok élete, hiszen munkához, csekély napszám-keresethez éppen a mezei munka idényeiben' jutottak. Az idősebb méhészek még vissza is sírják ezt a tagolt, pihenéssel, várakozással (a gyakorlatban: piacozással, fuvarozással, napszám-munkával !) meg-megszakított gazdálkodási módot, mert — mint mondják — ez idő tájt any- nyit pihent a tarló, hogy szépen megnőtt, virágot bontott a tarlóvirág, amely ízletes, bő táplálékot nyújtott a méhek- nek. Persze arról megfeledkeznek, hogy azóta az új, gépesített nagyüzemi módszerrel megkétszereződött megyénkben is a kenyérgabona termése! A nagyüzemi gazdálkodás ugyanis feltételezi a munkák üzemszerű folyamatosságát. Sőt, nemcsak feltételezi, hanem meg is követeli, hogy komplex módon, kihagyások nélkül szervezzék és végezzék a munkát.közös gazdaságainkban. Emlékezzünk arra, hogy amikor a pásztói járásban egyik évről a másikra megnövekedtek a kenyérgabona terméshozamai, a járás szakvezetői mivel is indokolták a szép eredményeket! Mindenekelőtt a komplex üzem- és munkaszervezéssel. Azóta az állandósult nagyobb termésátlagokkal be is bizonyították, hogy a fejlődés titka tulajdonképpen abban van, hogy a nagyüzemekben másképp, vagyis nagyüzemi módon kell gazdálkodni. Azóta pedig me- gyeszerte megtanulták szövetkezeteink, hogy példáui az aratással, csépléssel egyidej flieg megkezdődik a jövő évi termés megalapozása is. Alig kerül le a búza, árpa, rozs a termőföldekről, máris munkához látnak az ekét vontató traktorok, hogy idejében előkészítsék a talajt az őszi vetéshez. Nincs megállás, mert ha közben netalán mégis tétlenkednek, annak elsősorban a szövetkezet, a tagság vallja kárát. Minden kihagyás, késlekedés mázsákkal csökkentheti a holdankénti termést. Mindez indokolttá teszi, hogy szövetkezeti gazdaságainkban a legmesszebbmenően hasznosítsák a komplex munkaszervezés előnyeit és minden percet jól kihasználjanak mind a termésbetakaritásra, mind a talajelőkészítésre. Hiszen az ősz általában mindig csapadékosabb megyénkben, mint a többi évszak, márpedig az eső, a sáros, nehéz talaj a munkavégzést is megnehezíti. Azok a tsz-ek, amelyek levonták a bő termésekből, a bő termést elősegítő tényezőkből a helyes következetetést, határozottan és következetesen, megszakítás nélküli folyamatossággal szorgalmazzák a soronlevő munkákat. Ez azért is fontos, mert a gépek egyelőre a kapásnövények betakarításához nyújtják a legkisebb segítséget. Lakos György > Az úthálózat fejlesztése Miniszteri rendelkezések az ösztönzőbb bérezésről A Központi Népi (Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban megvizsgálta az ország mintegy hatvan milliárd forint értékű közúthálózatának helyzetét. Felmérte az eddigi beruházások eredményeit, sokoldalúan elemezte a gondok okait és a terület gazdáival együtt megfogalmazta a soron következő tennivalók programját. Á tapasztalatok alapján a kormány legutóbbi ülésén határozatokat hozott a további feladatok megoldására. Illetékes helyen erről tájékoztatták a Magyar Távirati Iroda munkatársát. — Az elmúlt esztendőkben a népgazdaság erejéhez mérten növekvő összegeket fordítottak a városokat és falvakat összekötő úthálózat gondozására, fejlesztésére. A második ötéves terv időszakában — mintegy egymilliárd-két- százezer millió forintos költséggel — kéttőszázöt kilométeres szakaszon építettek új országos közutat, a meglevők korszerűsítésére, illetve felújítására pedig 4,9 milliárd forintot fordítottak. A tanácsok ezen felül — központi és helyi forrásokból — 1,8 milliárd forintot használtak fel új utak építésére, a fenntartási, a felújítási és korszerűsítési költségek pedig elérték a 2,9 milliárd forintot. A munkaügyi miniszter a SZOT-tal egyetértve a napokban több, a bérezést érintő rendelkezést tadott ki. Az intézkedések az új gazdasági mechanizmus elveivel összhangban az államigazgatási szervek és a vállalatok alkalmazottainak, továbbá az iskolai tanulmányaikat jól végzett kezdő szakembereknek a bérezési lehetőségeit szabályozza. A rendelkezések célja, hogy a béreket 1968. január 1-től az eddiginél differenciáltabban szabhassák meg, a rendelkezésre álló bérösszegeiket igazságosabban, a végzett munkának megfelelően fizethessék ki. A racionálisabb bérgazdálkodásra kétféle lehetőséget is nyújtanak a most megjelent rendelkezések. Egyrészt mindenütt, ahol a tavalyi bérrendezések során nem történt meg, január 1-től 10 százalékkal emelik a bértételek felső határát, így a különféle szervek és vállalatok, — ha egyébként az e célra rendelkezésre álló eszközeikből futja — az eddiginél többet fizethetnek a jól dolgozóknak. Másik új ösztönző lehetőség néhány, eddig nem alkalmazott bértétel, besorolási kategória bevezetése. 1968. január 1-től havi 3 500—5 500 forintos alapbérrel műszaki gazdasági tanácsadói; 2 300—3 500 forintos alapbérrel pedig kiemelt közgazdászi munkakörbe lehet sorolni az arra érdemes dolgozókat. Műszaki- gazdasági tanácsadói munkakörbe sorolható a nem vezető állású, műszaki vagy gazdasági munkakörben foglalkoztatott kiváló képességű és nagy gyakorlattal rendelkező szakember, aki kulcsfontosságú munkakörét kiemelkedő színvonalon, kiváló szakértelemmel, alapos tájékozottsággal látja el. Kiemelt közgazdász az lehet, aki szakterületén kiváló teljesítményt nyújt, s önálló munkakörben sok éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A személyi fizetéseket ugyancsak az eddiginél ösztönzőbben lehet majd megállapítani. Erre azonban a mostani miniszteri rendelkezések nem térnek ki, mert az új lehetőségeket a Munka Törvény- könyv megjelenését követően hozzák nyilvánosságra. Itt a leglényegesebb változás az lesz, hogy a jelenlegitől eltérően az alkalmazottaknak nem 2, hanem 10 százaléka kaphat január 1-től személyi fizetést. A személyi fizetés felső határa 5 000 forint. Azokban a munkakörökben azonban, ahol az alapbér as 5 000 forintot kiemelés nélkül is megközelíti, a felső haitár 7 000 forintig terjedhet. A miniszteri rendelkezés intézkedik viszont a kezdő szakemberek munkabéréről — az a kedző szakember aki kitűnő, jeles vagy jó rendű minősítéssel szerzett oklevelet vagy végbizonyítványt, a felső bérhatárnál is magasabb alapbért kaphat. Középiskolai végzettség esetén 200, felső iskolai végzettség esetén pedig 300 forinttal kaphat többet, mint a többi kezdő dolgozó. Ez az intézkedés a kezdő szakmunkásokra is vonatkozik. Akik közülük kitűnően megfelelt vagy jól megfelelt minősítésű szakmunkásbizonyítványt szereznek, azok az általános bértétel felső határánál egy forinttal magasabb órabért kaphatnak. Természetesen a vállalatokon, azok pénzügyi helyzetén múlik, hogy az új ösztönző lehetőségékkel milyen mértékben élnek. A kezdőkre vonatkozó rendelkezések egyébként már ez év augusztus 1-ér» életbe léptek, az iskolából az idén kikerült jól tanuló fiatalokat tehát már most jutalmazni lehet magasabb bérezéssel. (MTI) Fennállása óla a legjobb eredmény termelési tanácskozás az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál — A fejlesztés azonban az elért eredmények ellenére sem tartott lépést a gyorsan növekvő követelményekkel. — Fontos feladat az útépítések időtartamának csökkentése, a kivitelezési munkák minőségének javítása és az anyagi eszközök, illetve a rendelkezésre álló erőknek az eddiginél koncentráltabb fel- használása. A munkálatok gépesítésére, megkezdődött a műszakilag indokolt gépláncok megszervezése is, számos berendezést eddig saját erőből készítettek el, s a múlt évben kísérleti alkalmazásukra is sor került. A korszerűbb technika bevezetésében azonban még csak a kezdeti eredmények, a tervek azt ígérik: a következő években fejlődés várható. A folyamatos építési módszer arányát például 1970-ig mintegy 46 százalékra kívánják növelni. Eredményes első féléves m unkáról számoltak be az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezetői Salgótarján és környéke boltvezetőinek és dolgozóinak. Az egész megyében működő vállalat Nagybá- tony, Mátranovák és Balassagyarmat után a megyeszékhelyen is megrendezte az első féléves termelési tanácskozást. Az SZMT tanácstermében megtartott tanácskozáson részt vett Laczkó András, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, aki a megjelent dolgozóknak bemutatta Molnár Sándort, a vállalat megbízott igazgatóját. Ezután Zeisler György áruforgalmi főosztályvezető számolt be az első féléves munkáról. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói eredményesen tevékenykedtek az első félévben, amit bizonyítanak a számok: az áruforgalmi tervet 106 százalékra teljesítették. A bázishoz viszonyítva csaknem 10 százalékos forgalom emelkedést értek el. Ezen belül csaknem 11 százalékkal növekedett az élelmiszer forgalom, ugyanakkor jelentősebben csökkent a ruházat és a vegyes iparcikk forgalom. Az élelmiszer forgalom emelkedése azt jelenti, hogy a múlt év első félévéhez viszonyítva az idén többek között hús- és húskészítményből például 2 millió forinttal többet forgalmaztak. Az elért eredményekkel kapcsolatban a beszámoló megállapította, á vállalat fennállása óta ilyen eredményeket még nem értek el, mint most. Mindez pedig a becsületes munka, a jó munkaverseny, a gazdagodó szocialista brigádmozgalom eredménye. A vállalatnál az idei munkaverseny a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára való készülődés jegyében zajlik. A szocialista brigádmozgalumban résztvevő brigádok száma a múlt évi 34-ról 42-re emelkedett. Az eredmények mellett nem feledkeztek meg a hiányosságokról sem. Akad még javítani való a munkafegyelem, a társadalmi tulajdon védelme területén, a leltárhiányok elkerülése, a kulturáltabb kereskedelem érdekében. Az é'> hátralevő feladatai közül, mint legfontosabbal, az új gazdasági mechanizmusra való felkészüléssel foglalkozott a beszámoló. Legközvetlenebb tennivalóként a bányásznap zavartalan lebonyolítását jelölte meg, illetve a november 7-i kettős ünnepre, s a várható csúcsforgalomra való kielégítő felkészülését. A növénytermesztés sikereihez nagyban hozzájárul az eredményes vetőmagtermesztés. Nóg- rád megye mind az aprómagtermesztésből, mind a burgonya-vetőgumó „előállításból” jól kiveszi részét. A széesényi II. Rákóczi Tsz-ben például megyei rekordot értek el a Kisvárdai Rózsából: kétszáz hold átlagában 125 mázsás terméssel. Ezzel az idei kiállításon bronzérmet nyertek. Képünk a mezőgazdasági kiállítás vetőmag-pavilonjában készült (Riport a 3; oldalon)
