Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-30 / 204. szám
4 NÖGR A o augusztus 30., /is új gazdasági mechanizmus lexikona SZABÁLYZÓIT PIAC A közgazdaságtanban piac alatt a gazdálkodásnak azt a szféráját, területét értjük, ahol az áruk realizálódnak, ahol az adás-vétel végbemegy. A piac az árutermelés — talán legjellemzőbb — kategóriája. Feltételezi, hogy a cserében részt vevő szereplők (az eladók és vevők, vagy más szóval termelők és felhasználók) közötti kapcsolatot áruk közvetítik és ebből fakadóan a cserében bizonyos „szabadság” van. E szabadság az eladók (termelők) oldaláról — természetesen nem független a tényleges piaci helyzettől — jelenti: szabadon választ, hogy kinek ad el, milyen mennyiségben, milyen legyen az ár, stb. A vevő (felhasználó) oldaláról — korábbi megszorítással — jelenti: szabadon választ, hogy pénzéért mit vásárol, mennyit vásárol, milyen áron stb. Az áruk cseréjének, az adás-vételnek ilyen mechanizmusát szabadpiaci mechanizmusnak szoktuk nevezni, amely szocialista viszonyok mellett egyáltalán, vagy nagyon nehezen valósítható meg. Ez a piac ugyan szabályoz és végsősoron abban az irányban hat, hogy az árarányok feleljenek meg a társadalmilag szükséges munkaráfordítások arányainak, a szabályozás azonban utólagos, veszteséges és így alkalmatlan kitűzött gazdaságpolitikai programok megvalósítására. Ha a piacot ilyen értelemben fögjuk fed, akkor régi gazdasági mechanizmusunkban tulajdonképpen nem is beszélhetünk piacról, hiszen a fogyasztási cikkek forgalmát a féloldalas áruviszonyok jellemezték, míg a termelési eszközök forgalmára ez sem volt jellemző. Az új gazdasági mechanizmus piaca a szabályozott piaci mechanizmus lesz. Ez abban különbözik a szabad piaci mechanizmustól, hogy megjelenik egy új, harmadik „piaci tényező”, a szocialista állam és elsősorban az árszakra gyakorolt hatásán, az árszabályozáson keresztül befolyásolja a másik két piaci szereplő kapcsolatát a társadalmi érdekeknek megfelelően, E pozíciójából fakadóan meggátolhatja az esetleges monopolhelyzetből adódó, vagy spekulációs áremelési törekvéseket. E három „piaci tényező” együttes hatása jut kifejezésre az új árrendszerben, mint a termelés társadalmi költségei, a vevő értékítélete, valamint az állami preferenciák. E piac működési feltételeit a szocialista állam határozza meg, összhangban a népgazdasági tervekben megfogalmazott célkitűzésekkel. E piac szabályozó szerepe tehát úgy jut kifejezésre, hogy előzőleg már maga is szabályozott, és e feltételek mellett bontakozik ki hatása a gazdaságban. Csökkentek a felesleges készletek Nagy tehertől szabadultak meg a helyiipari vállalatok, amikor az első félévben gondot fordítottak a felesleges készletek csökkentésére, értékesítésére. Az előnyös változás érezhető az anyagoknál és a saját termelésű készleteknél, ahol mind a múlt év azonos időszakához, mind pedig az év eleji állományhoz képest jelentős a csökkenés. Amit lehetett saját maguk használtak fel, amit nem tudtak, azt értékesítették. A Nóg- rád megyei Textilipari Vállalat ily módon 841 ezer forint értékű anyagot és készárut adott át másnak. Kielégítő volt az ezzel kapcsolatos munka a Nógrád megyei Bútor és Faipari Vállalatnál is. Ez a tevékenység kevésbé vol ilyen eredményes a Nógrád megyei Fémipari és a Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalatnál. Gyilkosság gyanújában Hová lett a második; gyermek? V. Istvánná etesi asszonynak — még leánykorában — 1950-ben született első gyermeke. Balszerencsés körülmények miatt nem kapott utána tartásdíjat. Négy esztendő múlva megszületett a második gyermek is, szintén törvényes apa nélkül. V.-né ekkoriban mint Dankó Istvánná jelentkezett a szülészeten, s azt állította, hogy egy, fegyveres testülethez tartozó tiszt felesége. A gyermek születését munkatársai előtt eltagadta, a kisfiút pedig egy budapesti intézetben magára hagyta. Részben azért, mivel röstellte ami történt, részint, hogy a nevelés gondjától megszabaduljon. A tartásdíjtól bezzeg nem kívánt szabadulni, hanem annak fizetését egy fiatalembertől 1955-ben perrel kényszerítette ki. A devecseri járás- bíróság havi kétszázhatvan forintot ítélt meg Ezt az összeget a férfi munkáltatója hónapról hónapra rendszeresen postára adta. Mivel V. Istvánná terhességéről többen tudtak, joggal merült fel a kérdés, hová lett a megszületett gyermek. Az anya még gyilkosság gyanújába is keveredett, amíg végre bebizonyosodott, hogy a gyermek él, — csak éppen nem az őt megillető néven. A hamis bejegyzés miatt a bíróság 1958-ban hathónapi végrehajtható szabadságvesztésre ítélte V. Istvánnét. Közérdekű bejelentés alapján röviddel ezelőtt ismét felmerült a kérdés, hol az a gyermek, aki után V. Istvánná a tartásdíjat kapja. Az asszony sok munkát adott a megyei rendőrfőkapitányság vizsgálati osztálya dolgozóinak. Hosszas nyomozás után kerültek a bizonyítékok az ügyészség majd a bíróság elé. Hosszú, ötjegyű szám fejezi ki, mennyi tartásdíjat vett fel méltatlanul V. Istvánná az évek során. Har- minckilencezer-ötszázhúsz forintot. A salgótarjáni járásbíróság ítéletének megalkotásakor figyelembe vette, hogy V. Istvánná huzamos időn át követte el a csalást. Javára esett latba, hogy tizenegy évvel ezelőtt rendezte életkörülményeit, s hogy azóta szép családi életet él, nemkülönben enyhe idegbetegsége is. Mindezekre, valamint arra is tekintettel, hogy később született gyermekek neveléséről szintén gondoskodnia kell, a bíróság csupán hathónapi — háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte V. Istvánnét. Az ítélet jogerős Költözik o múzeum Minél több kiállítást... Még néhány hónap, aztán — előreláthatóan a jövő év elején — új helyére költözik Salgótarjánban a Nógrád megyei munkásmozgalmi múzeum. — Még mindig nem a végleges, csupán ideiglenes helyére — igazít ki Beliczky János, múzeumigazgató. — Az új, korszerű múzeumunk ugyanis csak 1970 után nyithatja meg majd kapuit. És addig? Az. ideiglenes hely tehát több évre szól, s a régi megyei kórház egy részét jelenti. — Igen, a volt kórház egyik részében rendezkedünk majd be — tájékoztat Be- ;czky János. — Bár ott sem nyithatunk a fejlődő Salgótarján híréhez méltó múzeumot, elhelyezési gondjaink azonban megoldódnak, s még egy—egy kisebb kamarakiállítás rendezésére is lehetőségünk nyílik, egy terem és egy hosszú folyosó ugyanis kitűnően megfelel majd e célnak. A múzeumban most már a költözködésre készülnek, főijük az úgynevezett „szürke” munka, a belső anyagrendezés. S természetesen, készül a jövő évi munkaterv. Az anyagrendezés során számbaveszik a múzeum könyv-, foto-, irat-, kép- és tárgyállományát, s valameny- nyi— Salgótarján város hely- történetére, s Nógrád megye legújabbkori történelmére, munkásmozgalmára vonatkozó — dokumentumát. Az adattár több tízezer céduláját is átlapozzák. És a tervek? — Munkatervünkben központi helyet foglal el a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50., és a felszabadulás 25. évfordulójára való felkészülés. .. Az új helyen, új lehetőségekkel élve minél több kamarakiállítást szeretnénk rendezni, körülményeinkhez képest kihasználva a múzeumi ismeretterjesztés lehetőségeit. A munkásmozgalmi múzeum valószínűleg 1968 februárjában költözik. Addig szám- baveszi anyagát, felméri lehetőségeit. Magunk részéről minél több kiállítást kívánunk az új helyen Jte) Mióta megnyitotta kapuit a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, nagy számban tekintették meg a sokféle látnivalót Nógrád megyéből is. Nagy az érdeklődés a különféle bemutatók iránt, és a fáradt látogatók szívesen pihennek meg a lovaspálya tribünjén, hogy pihenésüket kellemesen, tanulva és szórakozva töltsék el. A lovaspályán vonulnak fel ugyanis naponta az érdekes es értékes gepek, a díjnyertes állatok, és itt tartanak bemutatókat a lovasok is. A gépek közül rendkívüli érdeklődésnek örvend az 1958-ban megkezdett DUTRA traktorcsalád legújabb tagja, az UE—50-es, a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár terméke. A korszerű mezőgazdaságban előforduló valamennyi munka végzésére kiválóan »1* kalmas, köztük a világszerte előtérbe kerülő gyorsművelési munkákra is Befogva érkeztek meg a kiállításra a fogatok ménéi, nem kis feltűnést keltve a fővárosban, a Rákóczi út és a kiállításra vezető főútvonal forgatagában. Nem véletlen a nagy utcai siker, hiszen az állatbemntató leglátványosabb műsorszáma a fogatok felvonulása. Kádár László, aki az idén megnyerte a hamburgi fogatderbyt, hajtja a lipicai szürke méneket, és nagy sikert ér el minden alkalommal ötös fogatával (Tamaska Gyula felvételei) A naponta Ismétlődő gépbemutatót a díjnyertes tenyészállatok felvonulása követi. Nagy az érdeklődés a szarvasmarhák iránt, amelyeknek az idei sztárja a gerdei Béke Tsz nagydíjas tehene, a 12-es Csöpi. Hét év alatt több mint 51 ezer kilogramm tejet adott, 1956 kilogramm tejzsírral. Tenyésztésbe vétele óta évente egy-egy borját ellett. A bikák nagydíját egyébként a Mezőhegyesi Állami Gazdaság Kunó nevű magyar tarka bikája, az üszők nagydíját pedig a 2I4-es Táblás, a jászboldogházi Aranykalász Tsz üszője nyerte
