Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-27 / 202. szám

1967. atigtiszíus 97. vas’lm'a?» N ö G Tt Ä tű 11 Amit a lakkokról tudni kell A körömápolás a női koz­metika egyik legfontosabb ré­sze. Az utóbbi években a kör­mök dekoratív kikészítése, lakkozása egyre inkább diva­tossá vált. Ezzel egyidöben a hagyományos körömápoló sze­rek, mint pl. a csiszolóporok, korszerűtlenné váltak. Az ebben járatos nők sokféle márkájú körömlakkot ismer­nek és nem sajnálják a pénzt egy-egy hírnevesebb üvegesé­ért. Dehát tulajdonképpen milyen a jö körömlakk? Felecsetelés után elég soká­ig folyós marad, így egyenlete­sen, vékonyan lehet kenni: Fontos, hogy a köröm széle felé ne fusson le. Száradási ideje sem túl gyors, sem túl lassú. A gyorsan száradó, ke­mény lakk általában nem tar­tós. A megszáradt, jó lakk (film) a körmön fényes, tar­tós és kisebb fizikai hatások­kal szemben ellenálló, víz, szappan, szóda nem támad­ják meg. A jó lakk a bőrt nem irritálja, szaga kellemes, a festék nem ülepedik ki, színe nem változik. Ilyen sokféle kívánalomnak persze a legnagyobb kozmeti­kai gyárak is csak nehezen tudnak eleget tenni. Filmkép­ző anyagnak általában nitro- cellulózt, ritkábban etil- vagy benzilcellulózt használnak szerves oldószerben. Ez az ún. „nitrolakk”. A különböző gyanták (a körömlakkok fon­tos alapanyagai növelik a filmképző anyag mennyiségét, a kész film fényét, és javít­ják a körömhöz való tapadást. Ebből nyilvánvaló, hogy a kö­römlakk egy fontos követel­ménye, — a jó tapadás — nagymértékben függ a gyanta minőségétől és mennyiségétől. Ezenkívül még döntő fontos­ságú az oldószer helyes meg­választása. Olyan oldószer ke­veréket kell használni, amely­nek egyedei egymás után il­lannak el a lakkból, mert a hirtelen elpárolgás (pl. ace- ton) túlzottan lehűti a film felületét, vízpára csapódik ki és zavaros, tejes lesz a lak­kozás, Nagyon kell ügyelni arra, hogy az utoljára elpá­rolgó rész a nitrogyapot és a gyanta jó oldószere legyen, mert ha a higítőszer párolog el utoljára, a lakkfilm kife- héredik, megzavarosodik és nem lesz sima. Mivel a különböző készíf- ményű lakkok különböző anyagokból, oldószerekkel, hí­gítókkal készülnek, nem ta­nácsos azokat otthon össze­keverni, „új színeket kreálni”, mert a lakkok elvesztik ere­deti tulajdonságaikat és el­romlanák. A lakkozásnál ügyelni kell arra, hogy 6em nedves (frissen mosott), sem pedig túl zsíros (krémes) kö­römre nem szabad a lakkot felkenni, mert csali száraz körmön tapad jól. Bármilyen jó is azonban egy körömlakk, igazán csak akkor mutat, ak­kor érvényesül, ha rendsze­resen, szépen ápolt körömre kenik fel. Ha már a lakkról van szó, említsük meg a mostanában nagyon elterjedt másik lak­kot, a hajlakkot. Ez több-ke­vesebb alkohol-, vagy más szerves oldószer tartalmú hajrögzítő, amely a hajra permetezve gyorsan szárad. Fontos, hogy a hajlakk a haj természetes színét ne befolyá­solja és lehetőleg láthatatlan legyen. Lényeges követelmény még az is, hogy hajmosással könnyen el lehessen távolíta­ni. összetételük szerint sel- lak- vagy PVP típusú hajlak­kot ismernek (PVP — poli- vinilpirrolidon). A sellak, vagy más gyanta alapon ké­szülő hajlakk előnye, hogy nem hat rá az eső, a nedves­ség. Hátránya viszont, hogy nagyon nehezen mosható k\ s hajat túlságosan merevvé teszi, lágyság, simulékonyság nélkül. Nálunk ezért inkább a PVP típusú hajlakkot készí­tik. Ez azonban hidroszkópi- kus lévén, párás levegőben vizet vesz fel, a haj fényte­lenné válik és a frizura tönk­remegy. Készítenek a kétféle lakkból készült keveréket is H. A. I HŰTŐGÉPRŐL Szagtalanítás Sokféle étel kerül a hűtő- szekrénybe, s mindegyik, fő­ként á gyümölcsök, a sárga­dinnye, a citrom, a barack árasztják magukból — a kü­lön külön kellemes, de együt­tesen furcsa — szagokat. A fűszeres ételek szaganyagát, s a gyümölcsök illatát egyéb­ként a tejtermékek könnyen átveszik. Ezért rendszeresí­tették az utóbbi időben a hű­tőgép szagtalanítót. A szagtalanító doboz, tulaj­donképpen lyukacsos mű­anyagdobozba zárt finom szén, s vegyszer. Miután megszabadítottuk a nylonfó­lia borítójától, tegyük a hű­tőgép hideg zónájába, a hús­tároló mellé. A szagtalanítást a lyukacso- kon keresztül a vegyszerhez jutó levegő végzi. A vegy­szer kivonja a hűtőgép leve­gőjéből azokat a szagokat, amelyek ott felhalmozódtak. Használat során ügyelni kell arra, hogy a hidegzóná­ról esetleg leolvadó víz ne kerüljön a szagtalanító anyagra. Ez ugyanis csökken­ti a hatásfokát. Egyébként egy-egy ilyen szagtalanító „doboz” élettartama fél év. Ha valaki nagyon kényes az illatokra, szagokra, két szag­talanítót is elhelyezhet a hű­tőgépben. Somody Erzsébet Nagy Lajos Fogászat az őserdőben Agikát, a szomszédom kis­lányát kézen fogta az édes­anyja, és elindult vele a fog­orvoshoz. Ágika nem nagy örömmel ment. Esztike, a kis pajtása, aki mellettem ült a kerti pádon, hirtelen ezt kér­dezte tőlem: — Lajos bácsi, az állatok­nak is, szokott a foguk fájni? — és olyan kíváncsian várta a választ, hogy mindjárt láttam, nemcsak ismereteit akarja ki­egészíteni, hanem mesét sze­retne hallani az állatokról. Már el is kezdtem a mesélést. Egyszer az őserdőben szuva­sodni kezdett az állatok foga. Először a nyűié, azután a far­kasé. Nemsokára az őzé. De még az oroszláné is. Mikor meghallotta a szomorú hírt az elefántmama, egy kicsit meg­ijedt, és így trombitált fér­jének, az elefántpapának a fü­lébe: — Jaj, picikém — monda­nom sem kell, hogy elefánt­papa mindennek volt be­cézhető, csak éppen picikém­nek nem. lévén őkelme jól megtermett elefánt, legkeve­sebb 40 mázsa —, mi lesz ve­lünk, ha a mi agyarunk is szuvasodni kezd? Akkor mi nemcsak nyöszörögni fogunk a fájdalomtól, mint farkas, nyúl és őz, hanem valósággal ordí­tunk. Egyszerű számtan ez, a mi fájdalmunk ezerszerese lesz még az oroszlánénak is. Mert ezerszer nagyobb a mi agyarunk, mint az oroszlán csip-csup fogai, melyeket pá­paszem nélkül meg sem látok. ■— Csak nem kell megijed­ni! — csitította párját az ele­fántpapa. — A bátorság fél egészség. Hanem remek ötle­tem támadt. Én már holnap felcsapok fogorvosnak. Az or­mányom végén levő kis kam­póval úgy kirántom a fájós fogát bármelyik állatnak, hogy azt sem mondja: bikkmag. Elefántpapa ezután össze­trombitálta az őserdő vadjait, és kihirdette, hogy fogászatot nyitott, aki állatnak a foga fáj, és ki akarja húzatni, ő annak kihúzza ingyen és bér­mentve. Az elefánt, amint már tanultátok, növényevő ál­lat, így hát jámbor és szelíd, senkinek a húsára nem vásik a foga, akarom mondani, az agyara, talán ezért legelsőnek a gyáva nyúl jelentkezett fo­gát kihúzatni. És milyen hős volt! Fájdalomcsillapítót sem kért. — Ki vele! — kiáltotta bát­ran. Mármint hogy a rossz foggal. Nem kellett biztatnia, ele­fántpapa egy pillanat alatt ki­rántotta a nyulacska szuvas fogát. — Húzzak ki még néhá­nyat? — kérdezte tréfásan a nyulacskától az újdonsült fo­gász. De felelelet nem kapott, mert a nyulacska visszanyerte gyávaságát, úgy eltűnt, mint­ha a föld nyelte volna el. — Kérem a következő be­teget! — trombitált az őserdő állatfogorvosa. Jött a szarvas, az őz, a far­kas, a róka egymás után. Még medve koma is előcam­mogott, mellső lábával egy nagy lapulevelet szorított az ábrázatára, mint az emberek szokták arcukra szorítani a zsebkendőjüket, amikor fáj a foguk. Az elefánt rendre kihúzta valamennyinek a fogát. Azu­tán szétnézett, és már éppen be akarta fejezni fogorvosi ténykedését, amikor mély han­gú nyöszörgés-hörgés ütötte meg nem éppen kis fülét. A hang irányába nézett, és azt kérdezte: — Ott meg ki nyöszörög? Nem felelt senki. A nyöször­gés jajgatássá fokozódott. — Ki fia-barma bőg ott? — kérdezte még egyszer az ele­fánt. , — Az oroszlán jajgat — búgta a vadgalamb. — A szemfoga fáj, de nem meri kihúzatni. — Az állatok királya, a rettenthetetlen oroszlán fél egy csip-csup foghúzástól? — álmélkodott az elefánt. Szabásmintánk: jön az ősz Panel ruha Ezt az elnevezést ez a könnyű nyári ruha azért kapta, mert szabása egysze­rű anyaglapból elkészíthető. Rozsdát fogott a falevél A nyár pirosa már nem él; A nyár heve már bágyadd Csak simogat s nem áradd. Mivé lett már a rét, a zöld, Az fisz a kert alá betört A hajnalok dere hideg; Az elmúlást ki érti meg? KI érti meg: mért múlik el, Virág, szín, illat — ki felel? Ki mondja meg; ha jfi az ősz Egünkre felhő mért tetőz? Az augusztusi esteken Már párát hordoz ablakunk Es kint, az utcán, téreken Csöndesebb a tücsökdalunk. Még muzsikál, még hegedül A nyár tücsök-mnzsikusa. De reszketeg már a zene. De fázós már a muzsika. Még minden-minden csupa n.vár, Szivünk még sugárral teli, De hűs hullámmal jő az ősz És fénylő kedvünk elnyeli. A pirosunkból rozsda lesz, Zöldünkből sárga-halvány, Ez, ez van már a nyár megett Az elmúlás, a nagy talány. A nagy talány: az elmúlás. S lesz-e megint megújulás? Hogy őszre tél... és új tavasd Mely águnkra rügyet fakaszt. S rügyfakadásra lesz-e nyár? Aranyfolyam: dús napsugár? De hisz tudod: mért kérdezed? ügy el cl csak a természetet. Törvény, hogy nyárra ősz legye«. Az őszre tél, s ez Így megyen örök forgásban változón Sugárt, esőt, havat hozón. Az élet rendje sorja e* Rajta bárhogy Is keseregsz, A múlót vissza nem hozod, a törvényt fel nem oldhatod. Fogadd el úgy és ahogyan A nagy törvénynek rendje van S bölcs megnyugvásod megtanM Elvezni nyár után az ős* Csodálatos zamatjait, B. T. Választhatunk bármilyen színű anyagot. Sőt olyat is, amelynek eleje és háta más más színű. De elkészíthetjük régi, bő, húzott szoknyából is. Anyagszükséglet 80 cm a j széles anyagból 2,40 cm. Aki szereti a hosszabb szoknyát, az vehet több anyagot. A mellékelt szabásmintán GYERMEKEKNEK 1 kocka 10 cm. Számozás szerint: 1. eleje, 2. háta, 3. gomboláspánt alátét, ebből 2 db. szükséges, hogy jó erős legyen. (Rusai Magda terve) — Jaj1 — siránkozott az oroszlán. Az őz és a nyúl bátorítot­ták az oroszlánt. — Ne féljen nagyuraságod! Gyerekjáték az egész! — így a nyúl. — Akkorka sincs a fájda­lom — magyarázta az őz —, mintha a szúnyog megcsípné kegyelmességedet. — Gyere ide szépen, csak meg akarom nézni a fogócs­káidat, hozzá sem nyúlok az ormányommal — így biztatta a rémült oroszlánt elefántpa­pa. Az oroszlán végre is elő- sompolygott. Kitátotta a szá­ját, és zsupsz! — az elefánt már ki is rántotta a rossz fo­gát. Az oroszlán azt sem mond­ta, hogy Jtöszönöm szépen, ha­nem rögtön bömbölni kezdett, hogy: — jaj, de éhes vagyok! Három napja egy falatot sem ettem, úgy fájt ez a gonosz fogam. Hol van az a suta őz és az a szemtelen nyúl, akik idekísértek? Mindjárt szétté­pem őket! Ne féljetek gyerekek, az őz és a nyúl úgy elfutottak, hogy a gondolat sem érhette őket utol, mert ismerték oroszlán őfelségét, tudták róla, hogy hálátlan és azt is felfalja, aki segít rajta. De most az egy­szer megjárta őkirálysága, mert az elefántpapa mellső lá­bával olyat taszított rajta, hogy a tüskés vadrózsabokrok közé zuhant. VÍZSZINTES: 1. Neves német tudós. (Zárt betűk: D., B.) 10. Utó ellen­téte. 11. Pereme. 12. Z. L. 14. Zamatot. 15. Váza mással­hangzói. 16. Ital. 18. Fát pusztít. 19. Méret jelzője. 20. Férfinév. 22. Szőlőműveléshez használják. 23. A szoros abc része. 24. Szovjet folyó. 25. Hivatal németül. 26. Jövőre utaló szó. 28. Két névelő. 29. Bátorkodik. 30. Iparváros. 32. Menj angolul. 33. R.. .to: olasz folyó. 35. ízesítő. 36. Kémikus, a vegyérték foga­lom megalkotója. 40. Ennek szentelte életét a vízsz, 1. (Névelővel.) FÜGGŐLEGES: 1. Bútor. 2. Ö táviratban. 3. Visszaáll (!). 4. Fej. 5. Drá­ga bor. 6. Mutató névmás tárgyesetben. 8. Női név. 9. Villanytűzhely. 13. Ipari nö­vény. 14. Szovjet motormár­ka. 17. Víg történet. 18. Nye­reség, haszon. 19. Magyar fel­találó (Kálmán). 21. Piros. 22. Gyönyörűség. 24. Római há­zi istenség. 25. A hátulról támadó. 26. Közelébe. 27. Alak, test. 28. A FORTE előd­je. 29. Majomféle (Y=l). 31. Az abc vége. 37. A. E. 38. Római pénz. 39. Azonban. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1, 36, 40. Múlt heti gyermekrejtvé­nyünk helyes megfejtése; Tóth Árpád, Augusztusi ég, Őszi kérdés. A vasárnapi gyermekrejt­vény helyes megfejtése: Tóth Árpád, Augusztusi ég alatt, Őszi kérdés. Könyvjutalmat nyertek: Kö- vendi Attila Kisterenye. Pely« ke Mihály Karancslapujtő éa Palicza Kati Salgótarján. A könyveket postán küldjük el!

Next

/
Thumbnails
Contents