Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-27 / 202. szám
4 NÖGR AD t9S7 augusztus 27. vasárnap Az 1922-es sztrájkra emlékezve Az országban ötödikként Kabinet-rendszerű oktatás a gépipari technikumban Az első magyar proletár- diktatúra mély nyomokat hagyott a megye dolgozóiban. Több helyen nyíltan is kijelentették, „a proletárdiktatúra nemsokára visszatér, akkor jaj lesz az uraknak”. A megyei hatóságok újból és újból riasztó jelzésekkel próbálták központi szerveiket mozgósítani a „veszélyre”. Az időről időre kiadott jelentések szinte visszatérő jelleggel „veszedeleméről, „izgatáséról számolnak be. A Nógrád megyei munkásság harca, mégis nehéz körülmények között indulhatott meg. A proletariátus meg volt fosztva élcsapatától. Az egységes irányítás hiányát nélkülöző kommunisták tevékenysége csak helyi akciókra terjedhetett ki. A jelentős erőt képviselő szakszervezet, jobboldali vezetés alatt álló központi szerveik irányítása és hatása miatt különösen az első időszakban ellentmondásosan működött. Ilyen körülmények között a baloldali munkásság harca a tőkés támadásokkal szemben csak nehezen bontakozhatott ki. A megye baloldali befolyása alatt álló ipari munkásoknak harca elsősorban a szakszervezetekben indult meg. A szinte az iparmedence területén működő szakszervezeti mozgalom sajátos vonása volt az erőteljes kommunista befolyás, a forradalmi elemek szerepének megnövekedése, elsősorban a bányász, építőanyagipari, de bizonyos időszakig (1922—29). a vasas szakmákban. A munkásság bálratolódását e rendszer munkásellenes antiszociális intézkedései is segítették. Az elégedetlenség fokozódását a súlyos élelmezési nehézségek is elősegítették. A bányaigazgatóság a bányászok élelemmel való ellátása érdekében, kénytelen volt Csehszlovákiával is felvenni a kapcsolatot. A megyei bányavállalat a Központi Igazgatósághoz, 1919. szeptember 8- án írt levelükben azt közük, hogy „Magyarország részéről az élelmezés leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik”, és hozzájárulást kérnek ahhoz, hogy „esetleg Csehszlovákiából szénnel való kárpótlás ellenében biztosíthassák magukat.” Levelükben arról is beszá- mohiak, hogy széntermelésük ugyan eléri a napi kétszáz vagont, de „magasabbra valószínűleg nem vihetjük míg a munkásoknak megfegyelme- zését keresztül nem visszük”. A teljesítmények növelése érdekében az igénytelenebb liptói munkások visszatelepítésével és a munkaidő felemelésével is foglalkozott a bányaigazgatóság. Az élelmiszer- ellátás még októberben sem javult, sőt további korlátozásokra került sor. A Közélelmezésügyi Minisztérium a bányászok családtagjainak liszt fejadagját napi 240 grammban állapította meg. A román és a cseh csapatok kivonása után katonai szénkirendeltségeket állítottak fel a megyében is. A rend fenntartása érdekében a bányavállalatok rendelkezésére KISZ-klubot avattak nemreg Szécsényben az Építő- anyagipari Vállalat helyi telepének fiataljai. A fiatalok a salgótarjáni központ segítségével alakították ki a klubjukat, társadalmi munkában mintegy 200 ezer forint értékű munkát végeztek. A klub felszerelése jelenleg még hiányos, TV, rádió, lemezjátszó csendőröket is bocsátottak. A salgótarjáni bányaüzem nyolc csendőr tartására kötött szerződést. A csendőrség segítségével a megye bányaüzemeinél sikerült a tizenkét órás műszakot bevezetni. A munkaidő felemelésével a régi módszereket is bevezették. „A nagybátonyi bányáknál a felügyelő személyzet durvasága párját ritkítja Magyarországon, de nem elég ez, hanem a büntetések is napirenden vannak. Az 50—100 koronás büntetések csak úgy röpülnek, sőt ha megtudják, hogy a büntetésre kiszemelt munkás bizalmi férfi, úgy 150 korona büntetést sóznak a nyakába” — írta a Bányamunkás. A salgótarjáni 2. számú szénkirendeltség vezetője nem ok nélkül jelentette, hogy a salgótarjáni vas- és bányamunkások sztrájkkal egybekapcsolt „kommunista tüntetésre készülnek, melynek központja Zagyvapálfalva.” A sztrájk nem Zagyvapál- falván, hanem Nagybátony- ban kezdődött. A sztrájk a fentiek ellenére nem a bérkérdések, hanem a már rendszeresített, és ezzel szinte kötelezővé vált heti háromszori pótműszak elleni tiltakozással következett be. A pótműszakok eltörlése mellett — elsősorban a gyárüzemekben — más jelentős követelések is elhangzottak. Jelentőségét növeli, hogy: a) Része volt annak az országos sztrájkmozgalomnak, melyet a százezres munkástömegek a bérek felemeléséért, a munkaidő csökkentéséért és a növekvő drágaság ellen folytattak. b) A megye csaknem valamennyi jelentős iparát érintette. A Salgótarjáni Acélárugyár munkásai is eljuttatták követeléseiket, a gyár vezetőségéhez. Többek között követelték: A munkabéreket 40 százalékkal emeljék fel. Hetenként legalább két esetben biztosítsanak húst számukra, havonként pedig hét mázsa szenet kapjanak. A lakbérpótlékot terjesszék ki azokra is, akik nem a gyártelepen laknak. Rögzítsék a fontosabb iparcikkek árát a rohamosan terjedő infláció miatt. Követeléseik, gazdasági jellegét meghaladva, azokat a fontosabb politikai és kultúrpolitikai kérdéseket is magukba foglalták, amelyekkel az osztályharc politikai és ideológiai területén kívántak eredményt elérni. A nyolc órai munkaidő bevezetésének, a pótműszakok eltörlésének, a családi pótlék megadásának, a betegpénz kifizetésének, a nyári szabadságok biztosításának és óvodák felállításának követelése a kívánt eredmények kiszélesítését célozzák. Az üzemek igazgatóságai semmi hajlandóságot nem mutattak a követelések teljesítésére. A bányaigazgatóság és a felsőbb hatóság minden eszközt igénybe vett a sztrájk letörésére. Bethlen miniszter- elnök, a sztrájk megtörése érdekében azt javasolta, hogy zárják be az élelmiszerkiosztással foglalkozó üzleteket, akadályozzák meg a élelmiszerek más vidékről történő szállítását, szigorúan ellenes különböző társasjátékok beszerzését tervezik. A programot Gonda Árpád vállalati KISZ-titkár és klubvezető a klubvezetőséggel és a szécsé- nyi járási művelődési házzal közösen állítja össze, s abban a különböző jellegű rendezvényeken kívül a KlSZ-okta- tás is szerepel majd. A klubnak jelenleg húsz tagja van. őrizzék a pénz- és egyéb postaküldeményeket, tiltsák meg az utazgatást és a bányászok egymással való kapcsolatát. A klérus a bányaigazgatóság segítségére sietett. Dr. Cseperla Lajos nagybátonyi plébános, a Heves megyei Népújság 1922. augusztus 17-én megjelenő számában ezt írta: „A bányász eddig a sorsával meg volt elégedve. Most sem kér több bért, ellenben a sztrájkba be- kényszerítette a szakszervezet, amely különben az erőszakra épül, terrorból él. Jó bányász emberek! Nem ti vagytok az elégedetlenek, hanem akik vezérekké tették magukat, kiknek nem az fáj, ami nektek, akiknek még van kenyerük holnapra és azután- ra, akik féltik farizeusként az elsőséget, akik vakon ragaszkodnak a betűhöz, melyről jól tudják, hogy: a betű öl. Megöli a békét, a családot, a ház nyugalmát. Nem furcsán hangzik-e szíveteknek és fületeknek: világ proletárjai egyesüljetek? Ha tetszik a kiáltvány, jó egyesüljetek. Egyesüljetek a kereszt és nem a vörös lobogó alatt”. A sztrájk 1922. augusztus 26-án véget ért. A csaknem öt hétig tartó sztrájk nem végződött eredménytelenül. A bányavállalatokat arra az ígérettételre kényszerítették, hogy az elbocsátott munkásokat visszaveszi, a sztrájkból kifolyólag senkit sem fog elbocsátani és kötelezi magát a pótműszakok megfizetésére. A munkások nem • nyugodtak bele a rájuk kényszerí- tett helyzetbe. Tovább folytatták szervezkedésüket, • ellenállásukat munka- és élet- körülményeik megváltoztatásáért. Erre utal a nagybátonyi igazgató felsőbb szerveihez irt levele is. „Tévedtünk ama feltevésünkben, miszerint a munkásságnak hatalmi kérdésben provokált sztrájkját sikerült oly képpen letörnünk és felettük úrrá lennünk, hogy a 4. heti nélkülözés nem fog a fegyelem rovására menEgész barna. Arca * ovális, szeme nagy, kerek, diószínű. Haját rövidre vágva hordja, gesztenyeszín. Barna kosztümöt visel, alatta lila blúzt, fekete szegéllyel. Tizenhat éves, gimnazista, most megy harmadikba... A neve Eszményi. Komolyan: Eszményi Viktória, balassagyarmati. A neve miatt sokat hallgatott röpke kis életében. Elnézően beszél erről: • — Mindenki akar valamit a nevemmel. Játszanak vele, kombinálnak. Kevés az igazán szellemes párosítás... — Kezdjük a végén. Hogyan került az Ifjúsági Parkba? — Meghívtak, de csak meghallgatás volt. — Eredmény? — A négy legjobb között végeztem, a zsűri megdicsért, legközelebb már a közönség előtt énekelek. Egyetlen ugrással a budapesti Ifjúsági Park színpadán termett. Bátor, határozott, az éneklést, gitár ozást januárban kezdte, máris rangos zsűri nyilatkozott róla elismerően. Sietni kell a felfedezésével — még mielőtt sztárt „csinálnak”' belőle. — A kunfehértói építőtáborban énekeltem először nagyobb közönség előtt, saját szerzeményű dalokat. A végén körülfogtak, biztattak, jelentkezzek az „Ifjú Tehetségkutatónál”. Írtam nekik. Azonnal válaszoltak. Augusztus 12-re meghallgatásira hívJó kezdeményezés Nyírfácska-liget Salgótarjánban — Kevés a park, a játszótér Salgótarjánban — mondják a városiak és mindjárt hozzáteszik: — A meglevőkre sem vigyázunk eléggé. A társadalmi munkával, nagy anyagi áldozattal létrehozott városi parkok, játszóterek, felszerelések feltűnően gyorsan pusztulnak — veszendőbe megy az áldozatos munka, s vele a pénz. Ilyen mostoha sorsra jutott rövid idő alatt a Schuyer Ferenc utcai park is, amelyet szinte a földdel tettek egyenlővé a rakoncátlan gyerekek, közömbös felnőttek. A Hazafias Népfront városi bizottsága, a városi tanács és a nőtanács, a napokban lakógyűlésre hívta egybe a környék lakóit. A gyűlésen közös elhatározásból született a szép terv: a tönkrement parkot még az ősz folyamán rendbehozzák. A társadalmi munkát, a parkot körülfogó ötös, hetes, tízes és tizenegyes számú bérház lakói ajánlották fel — a szocialista forradalom ötvenedik évfordulójának tiszteletére. A terv szerint, nyírfácska- ligetet telepítenek, a lakók rövidesen elkezdik a fák ültetéséhez szükséges gödrök ásását, a tanács szerszámokkal. facsemetékkel, később virágpalántákkal járul hozzá a parkosításhoz. Miután a városi tanács eddig S0 ezer forintot költött az említett terület parkosítására — a lakók elhatározták, ha a. munkával elkészülnek, a társadalmi munkát, a park épségének megőrzésével folytatják. Jó lenne, ha más lakókerületek is csatlakoznának a Schuyer Ferenc utcaiak kezdeményezéséhez. Miért nagyok a kicsik? Korunk kétéves gyermekei nyolc—tíz centiméterrel magasabbak, mint voltak a hasonló korúak a század elején. A szakértők a gyorsabb növekedést főként a tudományos alapon nyugvó táplálásnak tulajdonítják. tak, az Ifjúsági Parkba. Délelőtt tizenhatan versenyeztünk. Milyen volt? Sokan, főleg a helybeliek, nagystílűén vették, kicsiben folytatták. A „megjátszás” ott is kevés. Ültem a soromra várva, mellettem a gitár. Egy lány megszólított: — Jé, te gitározni is tudsz? — Állandóan a kottáit bújta, a végén hazaküldték. Egy másik — szerintem nagyképű fiú — vaskos kö- teggel ment fel a színpadra, olyan volt mint egy kövérre hizlalt aktacsomó, tele angol számmal, csupa beat. Mondták neki, énekeljen valamit magyarul is. — Nem jut eszembe egy se. .. — válaszolta. Rázta a sörényét. Megköszönték a megjelenését. Rettenetesen izgultam, csak akkor nyugodtam meg, amikor énekelni kezdtem. .. A végén bentmaradtunk, négyen, mind vidékiek. Bemutatását Marcel Proust, francia írótól kölcsönzött kérdésekkel folytatom: — Mit tart a legnagyobb szerencsének a földön ? — Ha okosnak születik valaki. — Lehetséges ez? — Tulajdonképpen a tehetségre gondoltam... — A lányok melyik tulajdonságát minősíti a leginpo- nálóbbnak? — A legimponálóbb, ha egy lány képes arra, hogy értelmi, érzelmi vonatkozásban egyenlő legyen a fiúkkal. A salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikum nappali tagozata — jogelődjét is számítva — 1950 szeptemberétől működik, felnőtt tagozata pedig 1946-ban kezdte meg működését. Eddig nappali tagozaton 1262, az esti, levelező tagozaton 826 oklevelet adtunk ki, amelyek tulajdonosai általános gépésztechnikusi munkakör betöltésére jogosultak. Természetesen, végzett tanulóink közül igen sokan mentek főiskolára és egyetemre, akik a magasabb képzettség birtokában ma már esetenként neves szakemberekként működnek népgazdaságunk különböző ágaiban. Nappali tagozatunk tehát ez év szeptemberében kezdi tizennyolcadik tanévét. Eddig hagyományos módszerekkel tanítottunk, azaz minden osztálynak saját tanterme volt, és a tanárok az órarend szerint keresték fel az osztályokat, amelyektől a szertárak elég távol estek. Ez az oktatási forma nem nyújtott megfelelő lehetőséget a szemléltető oktatásra, jellemzője a fekete tábla, a szivacs, a kréta és néhány falitábla volt. A tanulók meglehetősen fárasztó óratípusokon jutottak az új anyag birtokába, életkoruknak megfelelő kísérletező ismeret- szerzésre nem nagyon volt lehetőség. Az új tanévtől kabinetrendszerű oktatásban tanítunk, melynek lényege, hogy minden tárgynak külön előadóterme lesz, s a tanulók keresik majd fel azt a termet, amelyikben órarendszerinti szaktárgyukat tartják. E nyáron a célnak megfelelően iskolánkat a diákok és a salgótarjáni üzemek segítségével részben átalakítottuk, a teljes átalakítást a jövő nyáron tudjuk elvégezni. Az új rendszernek megfelelően két előadóterem között lesz egy kabinetszoba, abban lesznek mindazok a szükséges szemléltető— Mit tart a legnagyobb fogyatékosságának ? — A türelmetlenséget. Matematikából csak azért van hármasom, mert türelmetlen vagyok. A bátyám huszonöt papírt telefirkál, de addig nem áll fel az asztaltól, amíg a képlet tisztázatlan. — Mit becsül a barátaiban? — A ragaszkodásukat. Sokszor ehhez is türelem kell. — Milyen természeti adománnyal szeretne bírni? — Jó lene, ha egyszer nagyon hosszúra megnőne a hajam. — Nem női ennél hosszabbra? — Mindig levágatom. .. öt éve tanul zongorázni, a kotta olvasására is tanárnője, Rideg Aranka tanította meg. A dalszerzést véletlenül, „pötyögtetés” közben kezdte, egyszercsak kibomlott az újjai alól egy szép dallam. Hát így. Hat szerzeménye van. A család muzikális, művészetpártoló, apja, anyja szereti a beat-et (alig hiszem el), nővére versmondó, legszigorúbb kritikusa, egyedül rá hallgat. Húga mindig elénekü az ulapdallamot, erre építi fel a tercet. Példaképe: Kovács Kati, kedvenc szerzője: Dobos Attila. — Az ő dalait fütyülik az utcán. Hirtelen vált. — És Bachot, az orgonamuzsikát, nagyon szegetem, Olyan tiszta, egyszerű. Amikor haügatom, így bizsereg a eszközök, amelyeket a tani» tás során felhasználunk. (Falitáblák, modellek, műszerek, mérőeszközök. vetítőgépek, szakkönyvek. rajzeszközök, stb.) Ilyen elhelyezéssel az órát tartó tanárnak állandóan kezeügyében lesznek a legmodernebb szemléltetőeszközök, tanulói asszisztenciával igen élvezetessé és hatékonnyá tehetik a tanórákat. A Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó 23 nappali tagozatos technikumban eddig csupán négy helyen volt ilyen rendszerű oktatás. A feltételek (különösen a szubjektívak) biztosítása ugyanis igen nehéz feladat. A tanulóknak például minden óra végén a legnagyobb fegyelemmel kell átvonulniok teljes felszereléssel egyik előadóteremből a soronkövetkezőbe, és percnyi pontossággal is, hiszen egyetlen osztály késése akadályozza a többiek munkáját. Mindezt — egyében kívül — azért tartottuk szükségesnek elmondani, hogy a szülők — azok is, akik a jövőben járatják majd iskolánkba gyermekeiket — megfelelő tájékozottsággal támogassák ezt a kezdeményezésünket. Feltehetően a gyengébb akaratú tanulók viszolyogni fognak a nagyobb megterheléstől és főleg az elengedhetetlenül szükséges nagyobb fegyelemtől, bár saját, érdekükben ezt vállalniok kell. A szülők akkor segítik a legjobban új törekvéseinket, ha a tanév folyamán rendszeresen ellenőrzik majd gyermekeik iskolai és otthoni munkáját, eljárnak a szülői értekezletekre és a legcsekélyebb hiba esetén is azonnal felkeresik a szaktanárt, vagy az osztályfőnököt. Bizonyosra vesszük, hogy a szülők, tanárok és az ifjúsági szervezet összefogásával az eddigi átlagoknál kimagaslóbb eredményt hoz majd iskolánkban a kabinet-rendszerű oktatás. Kőszegi Jenő igazgató bőröm. — Mutatja, táncoló újjakkal jelzi — hogyan bizsereg. — Valaki megígérte, elvisz Pestre, van ott egy templom, Bachot is játszanak. Nagyon vgrom. Kedvenc festője Munkácsy, Picasso „csak érdekes”. Mikszáth, Victor Hugo, tőlük olvas szívesen. Sportban az atlétika. Megyei válogatott, gerelyhaj ító, ha rövidet dob, mindjárt mondják: — Hát, ez nem eszményi... — Egyszer azt álmodtam, hogy a szabadtéri színpadon énekeltem és beleestem a súgólyukba. Pedig azon a színpadon nincs is súgólyuk. Álmomban énekelni szoktam és mindig attól félek, kinevetnek az emberek. — Amikor énekelek, azt szeretném tudni, mire gondolnak azok, akik hallgatják a dalomat. Most sokat gyakorolok, a Ki mit tud-ra készülök. — Ha tehetné, mivé szeretne változni? — Hallá, madárrá... — Jelszava? — Győzelem. Barna a gitár is. Kölcsön- hangszer, Szegeden készítették, nem rossz instrumentum, de az övé szebben peng. Olasz. Betört a fedele, már enyvezi a mester. Tiszteletemre a kölcsön hangszeren játszik. A saját szerzeményét énekli. — Csoda az életben nincs... Amikor énekel, az is barna, a hangja meleg, magas fekvésben sem éles. A dal arról szól: az életben egyetlen csoda sincs, a szerelem sem az. Tizenhat éves, születő csillag ? Pataki László Uj KISZ-klub Szécsényben ni.” Molnár Pál Csillag születik?
