Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-25 / 200. szám
1307 augusztus 25. péntek Kft«RAS S Az egyén és a kos Beszélgetés az ártámogatásos dotáció hatásáról Endre falván Napjainkban munkások társaságában is gyakori beszédtéma az új mechanizmus: hogyan érvényesül a jövő évtől a munkához való jog, hogyan alakulnak a keresetek, az árak, lesz-e olcsó üzemi étkeztetés, utazási kedvezmény? Meglehetősen sok még a találgatás, találkozni borúlátó josolgatással is. És alig adunk választ a záporozó kérdésekre, amelyek aztán más alkalommal, esetleg új köntösben ismét jelentkeznek. Sajnos néhány gazdasági vezető, aki a friss és eléggé meg nem emésztett értesülések hatására elhamarkodott nyilatkozatokat tett, fölösleges bonyodalmakat is okozott. Mintegy másfélszáz szakszervezeti aktivista meglepetten hallgatta egyik jelentős megyei vállalatunk igazgatójának felszólalását, aki egy értekezleten sorra vette az iparág dolgozóinak valameny- nyi, évtizedek óta kivívott szociális vívmányát, valamennyi kormányrendelet adta kedveznaényét, s mindről bebizonyította, hogy ráfizetést okoz. Ráadásul e ráfizetés megszüntetésére — értsd: a kedvezmények. vívmányok, szociális juttatások megszüntetésére —, a szakszervezet közreműködését kérte. Akadt vállalati igazgató, aki — szintén tekintélyes plénum előtt —, a fiatalkorúak és a nők egészségvédelmében hozott rendelkezések gyökeres felülvizsgálatát sürgette — hivatkozva a vállalat és a népgazdaság erdekeire. Mennél inkább közeledik a jövő évre vonatkozó kollektív szerződések megkötésének az ideje, annál elevenebbek ezek a beszélgetések, amelyekben kimondva, vagy kimondatlanul jelen van a kérdés: a reform bevezetése után miként érvényesül az egyén es a közösség érdeke. Részt vettem párt napon, amelyen este hat órától éjfél utánig tartott, szinte megállíthatatlanul a vita — e kérdésekről. A vitatkozók gyakran abból indulnak ki, hogy mar most előrelátható: a mechanizmus reformja, valamint a reform céljait követő új Munka Törvénykönyve kivált bizonyos munkaerő mozgást. Nem titok, hogy számos vállalat rendelkezik olyan munkaerő „ballaszttal” — notórius igazolatlan hiányzók, álbetegek, lógósok stb., — amelytől majd igyekszik szabadulni. Van egy másik munkásréteg, amely felhasználva, hogy az új Munka Törvénykönyve már nem fenj eget kilépés esetére a kedvezőtlen szankciókkal, képességeinek és igényeinek inkább megfelelő munkahelyet így eliszik keresni magának. Ám sokan azt nem látják, hogy ezek, s az egyéb munkaerő mozgási tendenciák valahol, a reform ilyen vagy olyan elvének hatására ni- vellálódnak. Véleményem szerint ott, ahol a gyár vezetői pánik és Egy olvasónk azzal a panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy az egyik bútorboltban elutasították a kérését, mivel darabonként szerette volna összeválogatni a bútorberendezését. Ezzel kapcsolatban az Állami Kereskedelmi Felügyelőség Nógrád megyei Felügyelősége a következő választ adta: A belkereskedelem mind az Importlehetőségek, mind a belföldi ipar révén igyekszik a lakosság bútorigényeit kielégíteni. A modem kislakásba költözök egy teljes lakószoba-berendezésre sok esetben nem tartanak igényt. Előfordul, hogy darabonként szeérdeke álradikalizmus nélkül már most úgy intézik, irányítják munkaerő- és bérpolitikájukat, hogy az a gyárnál: és az egyénnek is javára szolgáljon — jövőre is szilárd dolgozó kollektívára támaszkodhatnak. Egyik salgótarjáni vállalatunk igazgatója egy beszélgetés során kijelentette: „Jó munkásokban soha nem lesz fölösleg, jó munkásokra mindig szükség lesz”. Hozzátette: gyárukban mindent el is követnek, hogy ezek a munkások továbbra is jól érezzék magukat. S tekintettel arra, hogy a jövőre vonatkozólag megszűnik a bérezést korlátozó gyárkategorizálás, a béralapok merev kezelése, a vállalatok, gyárak, gyáregységek olyan — a jó munkát, magas szakképzettséget, lelkiismeretességet honoráló — bérezést alakíthatnak ki, amely a leginkább megfelel az egyén és a kollektíva érdekeinek. Ezzel az alaphelyzettel szoros összefüggésben lesznek az úgynevezett béren kívüli juttatások is. Ha egy gyár, vállalat — összefüggésben azzal is, hogy munkásait. egyéb beosztású dolgozóit miként, s milyen elvek alapján fizeti, s azok milyen közérzettel dolgoznak — működése gazdaságos, ha nyereségének tömege emelkedik, módjában lesz nemcsak a korábbi vívmányok, kedvezmények megtartására, de azok további bővítésére. De történhet ellenkezőleg is! Egyik gyárunknál például új bérezési formát vezettek be. A kellően át nem gondolt, műszaki, munkaszervezési feltételekkel megfelelően alá nem támasztott bérezés e gyár egy jelentős munkáscsoportjánál teljesítmény- és bércsökkentést idézett elő. Az ilyen körülmények — ha tartóssá válnak —, nyilván nem a ragaszkodás, hanem az elkívánkozói gondolatait ébresztik az érdekeikben megbántott dolgozókban. Amely veszedelmesen elmélyülhet, ha gyors, alapos intézkedésekkel nem teremtenek rendet a bérezésben. Építőiparunkban ma is súlyos gondokat okoz bizonyos munkakörökben, például a földmunkák elvégzésében, a munkaerő hiány. A megoldás nyitja tehát nem a kubikos keresetek állandó labilitása, haneni a földmunka méltányos megfizetése, a munkahelyi szociális ellátottság, a béren kívüli kedvezmények biztosítása. Kétségtelen, hogy nyomást gyakorolhat a bérpolitikára, ha egyik-másik vállalat átmenetileg egyes munkakörök betöltésére kénytelen „beérni” rossz minőségű munkaerővel. De nem szabad a végletekig kockáztatni egyetlen gyárban sem a termelést, a termelés gazdaságosságát olyan munkásrétegek miatt, amelyek csak az előnyökre vadásznak — lehetőleg ellenszolgáltatás nélkül. Meggyőződésem, hogy erre az imént használt kifejezéssel élve „ballasztra” is minden korábban alkalmazott adminisztratív retnék beszerezni a szükséges bútordarabokat, vagy egy-két darabbal szeretnék kiegészíteni a meglevő bútorukat. Erre a legtöbb esetben nem volt lehetőség, mert a garnitúrát nem bontották meg. Ez év februárjában született egy utasítás, amely szerint — néhány luxus kivitelű lakószoba garnitúrától eltekintve — valamennyi bútorra darabonkénti fogyasztói árat állapít meg az árhatóság. Így a bolt köteles a garnitúrát a vevő kívánságára megbontani és darabonként is forgalomba hozni. Tehát a panaszos kérésének a megtagadása helytelen volt. rendszabálynál jobban lehet majd hatni, ha képviselői észbekapnak: állhatatlanságuk miatt komoly anyagi előnyöktől fosztják meg önmagukat és családjukat, esetleg hosszabb időre is kirekeszthe- tik magukat a munka biztosította előnyökből, ha egyikmásik vállalat, igyekezve függetleníteni magát az ilyen rétegek megbízhatatlanságától, nagymértékben gépesíti a szóbanforgó műveletet. Az igazsághoz tartozik, hogy a bevezetőben idézett szélsőséges megnyilatkozások kiszögellései időközben jócskán megkoptak. Sőt, vállalataink vezetőinek zömét meg sem érintette az a fajta riadalom, siránkozás vagy álradikalizmus, amellyel inkább a gazdaságilag instabil gyáraknál, vállalatoknál találkoztunk. A gazdasági, műszaki vezetők zöme jól megértette, hogy a termékek önköltségének csökkentését nem a jól bevált, olajozottan működő munkásszervezet keretének csökkentésével kell elérni. Jól megértette, hogy ez nemcsak ellentétes lenne a reform eszmei, ideológiai alapjaival, de gazdaságilag is ellentétes hatást váltana ki. Mert végre a reform elvei, azok megvalósulása termékeny kölcsönhatásba kerülhet azzal a szocialista alapelvvel, mely a közös vagyonból való részesedést a végzett munkától teszi függővé, legyen az bér, vagy borítékon kívüli juttatás. Éppen ezért nem sok jövőt jósolunk az olyan gazdasági vezetőknek, akik ma "is azzal vigasztalják munkatársaikat: „nem a miénk a legrosszabb vállalat”. Tekintve, hogy mind többek előtt válik ismertté: egy vállalatnál a bérek és a béren kívüli juttatások a vállalat termelő tevékenységétől, annak eredményességétől — magyarán a képzett nyereség tömegétől függnek, aligha fogják hosszú időn keresztül méltányolni a gazdasági vezető őszinteségét: „nem tudunk nyereségrészesedést fizetni”. Vagy keresnek egy másik gyárat, amely fizet, vagy egy másik gazdasági vezetőt, aki képes a rendelkezésére álló szellemi, fizikai és gépi kapacitásokat az egyén és a köz hasznára mozgósítani. Mede Szilárd, a salgótarjáni városi pártbizottság munkatársa Egy fogyasztási szövetkezet szakemberei beszélnek múltról, jelenről, a tervekről. Közben örömökről, gondokról. A mindennapi élet velejáróiról. A Salgótarján és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet csak egyike a megye 21 hasonló egyesülésének. Mivel foglalkoznak, milyen kapcsolatok fűzik őket a lakossághoz? — kérdeztük. 1. Nagy Dezső kereskedelmi vezető: — Az a feladatunk, hogy öt község és Salgótarján peremvidékének kiskereskedelmi és vendéglátói igényeit kielégítsük. Ehhez nyolc bolttal és tíz italbolttal, eszpresz- szóval rendelkezünk. Első féléves bolti tervünket nem tudtuk teljesíteni. Kevesebb zöldséget értékesítettünk a tervezettnél és a salgótarjáni magbolt is kisebb fogalmat bonyolított le. A vendéglátásban viszont 4 millió 226 ezer forintos féléves tervünket csaknem 45 ezer forinttal túlteljesítettük. Délidő. Az endrefalvi Aranykalász Tsz irodája rövid időre kiürül, az iroda- helyiségek alkalmazottai elvonulnak, hogy elfogyasszak ebédüket. A szakvezetők közül pedig, aki történetesen nincs szabadságon, mind a határt járja. Korai betakarítás után korai vetésre készülnek. A szövetkezetben csupán egyvalaki tart telefonügyeletet: Kovács Erzsébet, a főkönyvelő. Esztendeje, hogy a karancssági Egyesült Erő Tsz- ből ide került, de máris második otthona a szövetkezet. A legalkalmasabb időpont, hogy kifaggassam az endrefalvi szövetkezet életéről, amelyről bizonyára sokat tud mondani mind több esztendős, korábbi gyakorlata, mind az összehasonlítás lehetősége alapján. — Jobban szeretem, ha a szakvezetők nyilatkoznak — áll ellen a kérésnek. — En nem vagyok mezőgazdasági szakember... — De abban mégis a főkönyvelő a szakember, hogy miképpen alakul a szövetkezet pénzügyi helyzete! — vetem ellen. — Mérleghiányos szövetkezetbe kerültem — mondja — Szeretnénk azonban a mérleghiányt minél előbb kigazdálkodni. Gazdag tartalommal, számos képpel, illusztrációval jelent meg a Természettudományi Közlöny legújabb száma. A több, milliós város összeolvadásával együttjáró problémákat elemzi sokoldalúan az „Eltűnnek a városok 7" című írás. Napjainkban az orvostudomány egyik legnehezebb feladata megóvni a gyermekeket a méhen belüli fejlődés során fenyegető veszedelmektől. Igen sok tévhit kering ezzel kapcsolatban a várandós anyák körében. A „Miért nem 2. — Hálózatfejlesztési tervünk megvalósítására az idén 720 ezer forintot fordítunk Ebből fenntartásra és beruházásra költhetünk. Vizsláson rendbehoztuk az italboltot; augusztus 20-án ugyanitt 400 ezer forintért létesített eszpresszót nyitottunk meg. Bag- lyasalján szeptember végéig újítjuk fel az italboltot, Kis- hartyánban pedig a tél beállta előtt kibővitjük. Erre telik az idén. Jövőre Sóshar- tyánban a vegyes és italbolt rendbehozására kerül sor. Decemberben megnyitjuk a 300 vendég befogadására alkalmas Béke kisvendéglőt Salgótarján északi részén, a Hősök falánál. Ez 2,8 millió forintba kerül. Az állami vendéglátás mellé „betört” Salgótarjánba a szövetkezeti vendéglátás. Hamarosan bizonyítjuk, mire vágyunk képesek! ,4z optimista tervekről Dudás Pál főkönyvelő beszél. 3. — K öl cső; i zőes zköz 70 ezer forint értékben áll rendelkezésükre, 12 helyen. Például mosógép, gyermekkocsi, ser— Megvan-e erre a reális lehetőség? Sokat segít az ártámogatás. Az ártámogatásos rendszer csaknem egymillió forinttal növeli a bevételünket. Az ártámogatásnak köszönhetjük többek között, hogy szövetkezetünkben a kenyérgabona, a búza pénzes növény lett. A második osztályba sorolták földjeink aranykorona értéke alapján szövetkezetünket, így a búza és a rozs minden mázsája után hetven forint ártámogatást kapunk. — Mit jelent ez összesítve? — Szorzás kérdése az egész. Mintegy háromszáz holdon termeltünk búzát, holdanként tízmázsás termést terveztünk és a valóságban 15,5 mázsa lett a termésátlag. Rozsból is, bár ezt jelentéktelen területen termesztettük, három mázsával nagyobb lett a termés, mint azt beterveztük. —« Miből számítanak még ártámogatásra? — Jelentős növényünk a burgonya, sajnos az idei száraz időjárás a mi talajainkon a tervezett alá csökkentette r termést. Viszont az állat- tenyésztés busásan pótolja a csekély kiesést. Az ártámogatás bevezetésével alaposan megnöveltük a hízómarhák számát. — Mennyit hizlalnak az idén? — Három híján száz darabot. Sőt még többet, ha száélnek?” című cikk a magzati károsodások okait tárgyalja. „Szélesedő vászon” címmel áttekintést ad a filmtechnika fejlődéséről. — A szeptemberi iskolakezdés pszichológiai kérdéseivel foglalkozik „Az iskola küszöbén” című cikk. Egy érdekes és kevésbé ismert hazai tájegységet mutat be a „Magyarországi vendvidék”. Üj diagnosztikai módszert ismertet az „Infravörös diagnosztika”. A jövő közlekedési eszközeinek hajtóművei a termikus energiaátalakitók. Ezek működésének elveiről szól a hasonló című írás. téspörzsolő stb. Van ahol porosodnak az edények. Sóshar- tyánban kezdetben még kölcsönözték a mosógépeket. Megtanultál: bánni vele. megszerették — megvették. Ma már alig kölcsönzik'. Minek ie, ha majdnem minden háznál van mosógép. A ha- rlsnj'aszemfelszedés mostanában jobb üzlet. Különösen Kishartyánban. — Eléggé kedvezőtlen a területünk felvásárlási szempontból. Sok a hegy, kevé6 a szántó. Szövetkezetektől, őstermelőktől vásárolunk zöldséget, gyümölcsöt, mézet. Négy vagon szilvára, egy vagon almára szerződtünk a közös gazdaságokkal ez évben. A mézzel rosszul jártunk az idén. A szakcsoportok négy vagonnal kevesebbet pergettek a tervezettnél. Pótoljuk másból a lemaradást. Például szalmát vásárolunk fel a dunaújvárosi papírgyárnak. Elég jól jövedelmezőek a melléküzemágaink is. Szeszfőzde, gyümölcsfalerakat, gombatelep számít ezek közé. Tizenkétezer liter 50 fukos gyümölcspálinkát főzünk ki. Az őszi gyümölcsfa kiültetési mításba veszem, hogy tizenöt tehenet kiselejteztünk. Nálunk most annyira megnőtt ugyanis .a szarvasmarha tekintélye, hogy a környékből mi vásároljuk össze a borjakat. Egyhetes korukban vesz- szük meg őket és a mesterséges borjúnevelőben viszonylag olcsón neveljük fel őket Aztán a háztáji is növeli a közös árutermelést. — A háztáji? — Egyelőre még szokatlanul hang2ik. pedig az ártámogatásos rendszer altra is lehetőséget ad, hogy a háztáji férőhelyeket és hizlalási kapacitást is kihasználjuk. Három hónappal az átadás előtt harmincegy háztájiban nevelt hízómarhára kötöttünk szerződést. Ez kilónként öt forintos ártámogatást jelent szövetkezetünknek. összesen mintegy harmincötezer forinttal növekedik ezáltal bevételünk. — Juttatnak-e valamit a termelőnek is az ártámogatás összegéből? — Pénzben nem. Viszont a házaktól a szövetkezet szállítja el a leszerzó'dött hízott marhát, s ez már önmagában előny. Nem szólván arról, hogy a nagyobb bevétel a tagok jövedelmét is növeli. Számolunk újabban minden gazdasági lépés előtt. Az ártámogatás érdekében tértünk át sürgősen a korai burgonyáról az őszi étkezési burgonya termesztésére. Űjburgonyá után ugyanis nem jár ártámogatás, — Mi a jobb: a múltbeli dotációs“ rendszer vagy a jelenlegi ártámogatás? — Az ártámogatás — vágja rá gyorsan, mint aki mar többször és alaposan megrágta ezt a kérdést — Pedig a* endrefalvi tsz az ártámogatás bevezetése előtt nagyobb ösz- szeghez jutott hozzá, mint most az ártámogatással. — Akkor miért támogatja? — Mert árutermelésre, fejlődésre Ösztönöz... Aztán így nem foghatják ránk, hogy in- gj'en, munka- és árufedezet nélkül kapjuk az államtól a pénzt... Aztán ha jól gazdálkodunk, az ártámogatáson rendszerben sok még a lehetőség. .. L. Gy „hullámot” felkészülten várjuk. Húsz fajtából egyenként 3000 darab áll rendelkezésünkre. Közösen a Salgó- Hegyvidék szövetkezettel kezelünk két sampinyongomba termesztésre kialakított 600 négyzetméternyi alapterületű pincét. Éves bevételi tervünk 120 ezer forint. Budapestre szállítunk. 5. Szabó János elnök: — Csatlakoztunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére Szirákról elindított versenymozgalomhoz. Vállaltul:, hogy. éves kiskereskedelmi forgalmunkat 4,5 millió, a vendéglátóiparit 9,5 millió, felvásárlási tervünket 5 millió forintra teljesítjük. A cél elérése érdekében fejlesztettük a szocalista brigádmozgalmat, A tavalyi két szocialista brigáddal szemben az idén már öt dolgozik a cím elnyeréséért. — Hogyan készülünk az új ‘gazdaságirányítási rendszerre? Lehet, hogy egyesülünk más fogyasztási szövetkezetekkel. Mert: kis szövetkezet, kis lehetőség, nagy szövetkezet nagyobb lehetőség! Rozgonyi István A vevők tájékoztatására Egy fogyasztási szövetkezetről A Természettudományi Közlöny augusztusi száma
