Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-03 / 181. szám
2 NÖGRÄD 1967. augusztus 3. csütörtök Munkában az arab külüg-jt miniszterek Buteflika megérkezett — Vita a határozatról Az arab külügyminiszteri khartoumi értekezlet serken- nőké kiadta a szervezet egyik értekezíet szerdán folytatja tőleg hat majd a problémák határozatának szövegét, mié- munkáját A M ülés míg- rendire. volní’’1''“' mwar 1« •*«„, a Wdl A kérdé_ a2 megnyitó ülésén az EAK kül- Egyesült Államok, Nagy-Bri- ügytninisztere memorandumot tannia és Nyugat-Németor- terj esztett a miniszterek elé száS teljes bojkottálására, az a jemeni kérdés békés rende- *“b okokban levő javaik Buteflika mielőtt elindult zéséről. államosítására szólít fel. Khartoumba, nyilatkozott a A megnyitó m&en ^ Sukeiri válaszul kijelentet- repulőtéren. Algeria - mon- letkezett Monzsi Szlim tuné_ te, hogy a palasztinai kérdést dotta, nem kíván lehetetlent. ziai igáz2iágügylniniszteri & nem lehet megvitatni az ő je- Nyílt agresszió történt az arab tii órára tűzték ki, amikorra már Buteflika algériai külügyminiszter megérkezésére is számítani lehetett. Sukeiri, a palasztinai felszabalenléte nélkül. A vitát Mahmud Riad. az EAK külügyminisztenemzet ellen. Minden regioné- dításl szervezet vezetője között. lis és nemzetközi szervezet el- Tlin(i . kifnoásnita re simította el. Rámutatott, ítélte az agressziót és elvként Sukeiri jelenlétét M értekez- hogy vannak fontosabb dolgok maguk elé tűzték az agre66zió létén, s azzal érvelt, hogy az is a merő formalitásoknál, következményeinek felszámo- utóbbi nem felelős miniszter. Az értekezlet továbbra is lósát. Ügy hiszem, hogy a Kifogásolta, hogy a PFSZ el- zárt ajtók mögött ülésezik. Tűzharc izraeli és j or dániai erők között TEL AVIV mondotta, „Libanon közvetle- Abba Eban külügyminisz- nül nem vett részt a háború- ter a szavazás előtt kijelentet- Jordánia után az izraeli ban, s így a békés rendezés tg. A kormány még nem hadsereg szóvivője is bejelen- lehetőségeinek nincs akadá- , ' határ070ttan á]lá-t l7_ tette, hogy kedd délután lö- lya”. logiait natarozottan állast íz völdözés volt izraeli és jordá- rael uj határai kérdésében, niai erők között. A szóvivő Az izraeli parlament kedd amelyet a béketárgyalások soJordániát vádolta a tüzelés este jóváhagyta a kormány- rán kell majd rendezni”. A megindításával. nak a közel-keleti háború fo- külügyminiszter megismételte Ágion munkaügyi miniszter lyományaként kidolgozott po- Izrael ismert álláspontját, az izraeli kormány egyik leg- litikáját. E politika érteimé- amely szerint csak az arab befolyásosabb tagja, kedden ben Izrael fenntartja agresszív államok és Izrael közötti közfelhívta Libanont, kössön bé- álláspontját az arab államok- vetlen tárgyalás vezethet a keszerződést Izraellel. Mint kai szemben. probléma rendezésére. Nincs összeesküvés a zavargások mögött Újabb tüntetések az USA-ban NEW YORK ger gettójában is. A rendőrség felgyújtani egy üzletet. Negy« és a nemzeti gárda egységei vennyolc személyt letartóztatSzerdán reggel a Rhode Is- próbálják kifüstölni a négere- tak. land-beli Providence városka két tüzelőállásaikból. -_ ........ negernegyedében tüntetés ve- chicago négernegyedében a rendkivün intézkedéseket. A rekedes^^ szórványos lovol- egy feher ember szerdan ha]- vár06t kedden este elhagyták dozes ez nalban agyonlőtt egy .színes a szövetségi csapatok első egyFolytatódott a lövöldözés DŐrut. Rögtön néger tüntetők szerdán reggel Milwaukee né- verődtek össze, megkíséreltek r fl rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 4.32: Hajnaltól — reggelig... — 8.22: Az ellopott Hold. Regény, n. rész. — 8.32: Heró- diás. Operarészletek. — 9.00: Családi körben. A legboldogabb ember. Dokumentumjáték. — 10.10! Népek zenéjéből. — 10.32: Időszerű nemzetközi kérdések. — 10.42: Offenbach: Orfeusz az alvilágban. Operett 2 részben. —> 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.02: Törvény- könyv. A Rádió jogi műsora. — 13.17! Kamarazene. -> 13.50: Sanzonok. — 14.04: Uttörö-négytusa. — 14.44: Magyarországon először. Rááts: Concerto kamarazenekarra. — 15.15: Zengjen, dalunk! A Magyar Rádió énekkari híradója. — 15.45: Bundschuh István citerázlk. — 15.57: A Krímtől a Kaukázusig. Üti jegyzet. — 18.37: Társtalanul. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe. — 17.15: Gitármuzsika. — 17.40: Operabarátoknak. — 18.20: Ami a matrikulákból olvasható. Riport. — 18.35: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Witold Maiczuzynski zongorázik. — 20.17: Vajda János két verse. — 20.20: Táncdalfesztivál 87. A Magyar Rádió és Televízió táncdalversenye. — Kb. 22.25: Nagy énekesek életregénye, t.eonie Rysanek. — Kb. 23.15: Magyarnóták. PETŐFI RADIO: 4.30—7.57: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — 10.00—12.30: Zenés műsor üdülőknek. — 12.30: Zenekari muzsika. — 13.15: Amerika, Amerika. Könyvismertetés. — 13.30: Népdalok. — 14.00: Kettőtől — hatig. A Petőfi Rádió zenés délutánja. — 18.10: Üj lemezeinkből. — 18.36: A Thália Színház műhelyében. — 19.02: Kamarazene. — 19.32: Százéves a „Századok”. Pamlényl Ervin írása. — 20.00: Esti Krónika n. — 20.30: Közvetítés a Veszprémi Petőfi Színházból. Papucshős. — 22.40: Verbunkosok, katonadalok. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.30: Műsorismertetés. — 9.31: Fehér szoba. Magyarul beszélő román film. (ism.) — 10.45—11.15: A képzőművészet története. Barokk és rokokó művészet Itáliában. (Ism.) — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: A Magyar Hirdető műsora. “ 18.15: Interpelláció. — 18.45: A világ térképe , előtt. — 18.55: Kapcsoljuk.. . Közvetítés a balassagyarmati Palóc Múzeumból. — 19.25: Telesport. — 19.45: Esti mese. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: TANCDALFESZTIVAL 67. A Magyar Rádió és Televízió táncdalversenye. — 22.00: TV-Híradó. — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 18.10: Filmhíradó. — 18.20: Filmriportok. — 19.00: TV-Híradó. — 19.35: Európa legkisebb államai: Liechtenstein, Monaco. — 20.05: A revizor. Film- vigjálék. — 21.25: Tizenhárom egy ellen. A II. világháború utáni idők krónikája. (A Magyar Rádió és Televízió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.) ■ — — A Detroiti News szerdai szá ma egy röpirat másolatát kö- zölte. A röpirat felszólítja az Egyesült Államok néger lakosságát, hogy tömörüljön a fehérek ellen, szervezze meg saját rendszerét. A polgárjogi tüntetéseikkel foglalkozó elnöki tanácsadó bizottság kedden bejelentette: Hoover, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója a testülethez jelentést juttatott el Eszerint semmilyen értesülés nem támasztja alá azt a feltételezést. hogy 37, amerikai városokban lezajlott tüntetéshullám mögött összeesküvés állna. Könnyen visaxájára fordulhat? Kanada „francia viharban1' A kanadai világkiállításra látogató De Ga- nlle elnök drámai kiáltása, amelyben a „francia Kanadát” és „Quebec szabadságát” éltette — új és váratlan feszültség! gócot teremtett a nyugati szövetségen belül. Közismert, hogy a kanadai kormány miniszterelnöke, Pearson „elfogadhatatlannak” minősítette a francia elnök kijelentéseit, mire De Gaulle idő előtt hazatért anélkül, hogy látogatást tett volna Ottawában, a kanadai kormány székhelyén. A francia államfőt bírálatok és kételkedés özöne fogadta — ám Kanadából oldaltámogatás érkezett: Daniel Johnson, Quebec tartomány miniszterelnöke egyetértéséről biztosította a francia kormányfőt és a kanadai szövetségi kormány ellen fordult. S hétfőn a francia minisztertanács erősítette meg De Gaulle kanadai cselekedeteit, visszautasítva a támadásokat, ám egyúttal magyarázva is némely degaulle-i szavak igazi értelmét. Tény, hogy De Gaulle útjával, — ha lehet, — még nyíltabbá vált Kanadának, az amerikai földrész második és a világ ötödik ipari államának gyötrő belpolitikai-nemzetiségi problémája. Kanada szövetségi állam, amely tíz tartományból és két területből áll. A hatalmas ország összesen mintegy 20 millió lakosából 44 százalék brit, 30 százalék pedig francia származású. E 30 százalék legnagyobb része, több mint hatmillió ember Quebec tartományban tömörül, ahol a lakosság 81 százaléka francia. A Quebectől közvetlenül keletre levő kis New Brunswick tartományban 36, a tőle nyugatra fekvő és az ország ipari-gazdasági szívét jelentő Ontario tartományban 15 százalék a francia lakosság aránya. Ez a francia tömörülés történelmileg annak a gyarmatosító akciónak a maradványa, amelynek során az 1600-as években a franciák kiépítették a maguk kanadai gyarmatbirodalmát. Ezt voltaképpen csak a hétéves háború után, a XVIII. század utolsó harmadában veszítették el, amikor egész Kanada az angolok birtokába került, s megkezdődött a nagyarányú angol benépesítés. Quebec tartomány francia lakossága — noha a kanadai alkotmány kifejezetten biztosítja a tartomány egyenjogúságát és különleges jogait — úgy érzi, hogy a központi kormány és a brit származású többség politikája felelős a tartomány viszonylagos gazdasági elmaradottságáért elsősorban Ontariohoz képest. A második világháború utáni években ez az elégedetlenség mindig ott lappangott a kanadai belpolitikai élet felszíne alatt. Az utóbbi időben, amióta csekély többséggel az úgynevezett „nemzeti egységpárt” vezetőjét, Dániel Johnsont választották a québeci tartományi kormány elnökévé, a feszültség határozottabb politikai formákat öltött. Dániel Johnson kormánya „különleges elbánást” követel Quebec tartomány számára, s azt, hogy a tartomány e különleges státusát a kanadai alkotmányban is rögzítsék. Ezen túlmenően azonban Quebec tartományban egy kicsiny, de politikailag rendkívül aktív csoport egyenesen szeparatista politikát hirdet — tehát azt, hogy Quebec szakadjon el Kanadától és kezdjen külön, önálló állami életet. Noha Dániel Johnson kormánya sohasem helyezkedett nyíltan szeparatista álláspontra — igen gyakran olyan akciókba kezdett, amelyekből következtetni lehetett a szepara- tistákhoz való kapcsolataira, s azok követeléseinek figyelembevételére. Így például Kanada állami életében páratlan módon 1965 folyamán Párizsban és Quebecben a Johnson- kormány kétoldalú francia—québeci együttműködési szerződések egész sorát írta alá. Kanada központi kormányára ily módon éppen a nyílt gyarmati státus megszűnésének százesztendős évfordulóján rendkívül erőteljes francia szeparatista nyomás nehezedett De Gaulle kanadai látogatása, s az ott elhangzott, a kanadai francia szeparatizmust alig burkolt módon támogató- nyilatkozatok ily módon legfájóbb és legérzékenyebb pontján érintették a kanadai kormányt. A De Gaulle-utazást kísérő kommentárok szinte egybehangzóan azzal magyarázzák a québeci szeparatizmus e hivatalos francia támogatását, hogy az része a tőkés világ feletti amerikai hegemónia ellen küzdő De Gaulle-koncepciónak. Ha ezt az elképzelést a maga egészében helyesnek és pozitívnak kell is ítélni — annyi bizonyos, hogy Kanada esetében a québeci szeparatizmus támogatása rendkívül kockázatos és veszélyes manőver, amely könnyen visszájára fordulhat. Tagadhatatlan tény ugyanis, hogy a kanadai ipar, s általában a kanadai gazdaság voltaképpen minden dicséretreméltó politikai függetlenségi törekvéstől eltekintve az amerikai gazdasági élet hatása alatt áll. (Az autóipar 95, az elektromos ipar 64, a vegyipar 50, a bányászat 52 százaléka van amerikai kézben.) Kanadai szakértők szerint Quebec tartomány tényleges elszakadása esetén számolni kellene a megmaradt angol nyelvű cson- ka-Kanada még fokozottabb amerikai orientációjával. Sőt, esetleg azzal is, hogy az- angol nyelvű tartományok csatlakoznak az Egyesült Államokhoz. Ilyen körülmények között egy hatmilliós québeci, francia nyelvű és orientációjú állam önállósága pusztán fikció lenne. Ez az államalakulat óhatatlanul teljes gazdasági függésbe kerülne a kialakuló amerikai—kanadai konglomerátummal szemben. Ebben a különleges esetben tehát a québeci szeparatista tendenciák végletes kiélezése éppen Kanada széthullásához és az Egyesült Államok befolyásának további erősödéséhez vezetne. A realitások kedvéért meg kell jegyezni, hogy e végső következtetések levonása aligha következik majd be. De Gaulle tájékoztatási minisztere ezért is fejtegette újságíróknak, hogy a „szabad Quebec” nem szükségképpen jelent függetlent. Az új francia—kanadai vihar legfeljebb olyan eredményeket hozhat, hogy az ottawai központi kormány esetleg megadja a „francia tartománynak” a helyi kormány által követelt különleges jogokat — ie — Észak-Vietnam a támadó gépek temetője Több mint kétezer-száz repülőt lelőttek — Amerikában tűzszünetet követelnek SAIGON felett megsemmisített ameri- egyezés jött létre egy hatáa imir • • ,. , , kai gépek száma elérte a rozat szövegéről, amely felől 2141-et. szólítja az Egyesült Áüamosorán a VDK légelhárító egy- A régitámadások alkalmá- kat. h°gy kölcsönös tűzszü- séuei telőttek két eéoet ^ val bombatámadás érte a Ha- »lapon szüntesse be a VNA hírügynökség további noitó1 északkeletre fekvő Bac katonai tevékenységet Viet- harom gép Idövésfről is hír G.iang erőműveket és a VDK namban. A határozat az fővárosától nyugatra fekvő e§ész Vietnamban folyó szárazföldi és légi hadműveletek beszüntetését Latin-amerikai Szolidaritási Konferencia Szövetséget az imperializmus ellen ad juhus 30-án és 31-én. „ _ . , ílv módon az Eszak-Vietnam Son Tuy-l kaszárnyát. ily moaon az EszaK Vietnam beszüntetését követeli és ]aAz észak-carolínai Greens- vasolja, hogy újabb genfi ér- boroban 35 ország 900 kül- tekezletet tartsanak, amelyen döttének részvételével folyó a DNFF-nek is biztosítsák Kvéker-kongresszuson meg- a részvétel jogát. Stokely Carmichael néger vezető, aki meghívott vendégként vesz részt a Latinamerikai Szolidaritási Szervezet hétfőn megnyílt konferenciáján, kedden sajtóértekezletet tartott Havannában. Carmichael a néger polgárjogi harcok jelenlegi szakaszáról számolt be és felszólította a latin-amerikai országokat: teremtsék meg az összhangot a latin-amerikai népek és a négerek imperializmus-ellenes harca között. Nincs más választásuk, mint a fegyveres harc — hangoztatta a Carmichael. Az amerikai négerek elegendő mennyiségű és minőségű fegyverrel rendelkeznek a szabadságukért vívott harc folytatásához. A Vietnamban harcoló négerek megfelelő tapasztalatokat szereztek —, fűzte hozzá. Nguyen Van Tien, a vietnami szabadságharcosok képviselője felszólította a latinamerikai forradalmárokat, hogy mérjenek csapást az Egyesült Államokra. Nyugatnémet fen ycgetöz és Nyugat-Németország azzal fenyegetőzik, hogy a szövetségi köztársaság beszünteti az arab államoknak nyújtott gazdasági segély folyósítását, amennyiben ezek elismerik az NDK-t. , A nyugatnémet fenyegetéseket diplomáciai úton juttatták el a khartoumi arab külügyminiszteri értekezlet résztvevőihez. 1965- ben az NSZK felvette a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, ezután kilenc arab állam, köztük az EAK és Szudán megszakította diplomáciai kapcsolatait vele. Felvételre budapesti munkahelyre szerkezetlakatos. hegesztő. marós, esztergályos mintakészítő szakmunkást. férfi segédmunkásokat. portásokat, valamint vidéki munkára lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat Országos Bányagépgyárló Vállalat Budapest IV.. Ba ross u. 91—95.
