Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-19 / 195. szám

4 *sröeti7?T5 fftft: ntrgmrfrtn W. sseffnfSal Az új mechanizmus lexikona A népgazdasági egyensúly! Az ^ gafriasa" ___________________________________! gi mechaniz­m us kapcsán gyakran esik szó a népgazdasági egyen­súlyról, piaci egyensúlyról, kereslet és kínálat egybe­eséséről, a tervezés és fogyasztás összhangjáról. Mit értünk ezek alatt? A marxista közgazdaságtanban a népgazdasági egyensúly fogalmát általában mint a népgazdaság egyes ágazatai közötti és azokon belüli arányok konk­rét megjelenési formájaként értelmezik. A népgazda­sági egyensúly egy bizonyos időszakban a gazdaságra jellemző állapot. A valóságban a piacon jön létre. Köznapi használatban az egyensúly alatt a gazdaság olyan állapotát szoktuk érteni, amikor szilárd a pénz- forgalom, „stabil” az árszínvonal, nincs készletfelhal­mozódás, kapacitás-kihasználatlanság, magas a foglal­koztatottság — a legáltalánosabb értelemben — a kereslet (fogyasztás) és a kínálat (termelés) összhang­ban van. Az egyensúly megteremtésében alapvető elv a vá­sárlóerő és az árualapok összhangjának megteremtése. Vásárlóerő alatt a keresletet, pontosabban: a lakosság fizetőképes keresletét értjük, azt a pénzösszeget, ame­lyet áruk (szolgáltatások) vásárlására és megtakarí­tások növelésére fordít. Nagyságát két tényező hatá­rozza meg: egyrészt a pénzjövedelmek nagysága, más­részt a pénz reálértéke (az árváltozásokat is figye­lembe veszi). Árualap: Azoknak a termékeknek az összessége, amelyek a lakosság árukeresletének kielégítését szol­gálják. A vásárlóerő és árualap egyensúlyának meg­teremtése a népgazdaság fejlődése szempontjából na­gyon fontos. (Ha a kereslet nagyobb, mint a kínálat, akkor áruhiány jelentkezik, míg fordítva az eladatlan készletek nőnek.) Az összhang megteremtésénél két tényezőt kell fi­gyelembe venni: egyrészt összességében a globális egyensúlyt, másrészt struktúráját tekintve is kell biz­tosítani. Nemesmedyestől — Érdig Oj helységnévtár szerkesz­tését fejezték be a Központi Statisztikai Hivatalban. Az or­szág „leltára” közel 800 ol­dalon tartalmazza majd ha­zánk valamennyi lakott te­lepülésének legfontosabb ada­tait. Tizenöt rovatban ad vá­laszt a közigazgatástól a köz­lekedésig felmerülő kérdések­re. Összesen 68 várost mu­tat be, a fővároson kívül négy megyei jogú és 63 járási jogú városa van az országnak. Az 1962-ben megjelent helység- névtár adatai módosulnak, mert azóta öt község: Tapol ca, Tiszaszederkény, Gödöllő, Szarvas és Szigetvár lépett a ranglistán előre, a váro­sok közé. A legkisebb város Tiszaszederkény, ahol 7300 volt az adatgyűjtés alkalmá­val a lakosok száma. A községek száma csökkent az utóbbi években, 3178 sze­repel az új helységnévtárban, a legújabb közöttük Horto­bágy, amely az ország leg­nagyobb területű települése, a legkisebb pedig Pusztakis­falu Baranya megyében. A legnépesebb község címét Érd kapta, ahol közel 31 000 lakos él. A legkevesebben — mind­össze ötvenen — Nemesmed- vesen laknak. A szakemberek és a bön­gészgető olvasók körében nagy érdeklődésre számot tartó ki­advány 10 000 példányban je­lenik meg. Négrrád a nagy idők sodrában. I. VaSamcnn \fiiiukkincse — az új tankönyv Azok közül is, akik „mun- zeivel, követik az ismeretter- jószándékú észrevételre. bi­kaeszközként” használják, ke- jesztés lenini útját Megfelel- rálatra is. Tanuló, tanár min' vesen tudják mennyi küzde lem, milyen sokrétű munka nek a tartalmi és módszerta- dennapi nélkülözhetetlen bá­ni követelményeknek, eredmé- rátjáról, segítőtársáról van tantervek, pályázatok, viták, nyesen érvényesítik a tantár- szó, valamennyiünk kincséről, különböző szintű és jellegű gyi koncentrációt gondolnak az új tankönyvről, a nevelő­bírálatok — előzik meg egy- egy tankönyv megszületését. A a felépítés, az anyagelrendezés társról, az ismeretek forrásá' problémáira és a kivitelezés- ról. kész tankönyvek körül gyűrű- re is. veevük kezünkbe azo­ző széles körű, sokszor szenve- Arra a kérdésre, mi a tan- délyes viták azt mutatják, könyv funkciója a reformban, p Andrássy Péter a következő­ket mondja: hogy a megjelenés sem zárja le a problémákat. A megíté­léshez természetesen, idő szükséges, megfelelő tapaszta­latok összegyűjtése, óva­kodni kell az elsietett lelken- dezéstől, de méginkább a felszínes elitéléstöL T. E. A Nógrád VB Művelődésügyi Osztálya a szakszervezettel együtt ta­valy pedagógiai pályamunkák készítésére írt ki pályázatot, amelynek egyik témája a be­vezetett tantervek, tanköny­vek tapasztalatainak, illetve feladatainak feldolgozása volt. Erről, a pályázat tapasztala­tairól, valamint a reform-tan­könyvekről beszélgetünk. And- rássy Péterrel, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak munkatársával. — A pályázók is látják, bár egyébként sem szükséges bi­zonyítani senkinek, hogy a tankönyvek önmagukban nem oldják meg a tanterv célki­tűzéseit — mondja. — Az is­kolareform az oktató-nevelő munka tartalmi megjavítását, korszerűsítését, sok egymás­ba illeszkedő dokumentum ki­munkálását igényelte és igényli. A reform oktatáspoli­tikai elvei a nevelési tervek­ben, tantervekben testesül­— Tömören összefoglalva: inkább tanító lesz a jövő tan­könyve, mint tanítandó. A ré­gi tankönyvekkel szemben te­hát elsősorban az ismeret- anyag feldolgozásának mód­megyei Tanács jában kell keresnünk a döntő különbséget. Mint ismeretes, hazánkban az első lépés az alsótagozati könyvek kiadása volt. Orszá­gos tapasztalat szerint segít­ségükkel az alsó tagozaton csökkent a gyerekek túlterhe­lése, s a nevelést illetően nö­vekedett a könyvek hatékony­sága. A tantestületek vélemé­nye szerint a felsőtagozatos új tankönyvek tartalmilag, módszertani felépítésükben nemcsak a tanároknak, hanem a tanulók igényeinek is álta­lánosságban megfelelnek. A tankönyvíróknak azonban még nem mindig sikerült az élet­kori sajátosságok szintjére le- szállni, a nehezebb tantervi anyagrészeket tanulhatóbb formában kifejteni. Az új könyvek egyébként sok példát, feladatot és olvasmányt alkal­maznak, amelyek jól szolgál­ják a tanulók aktivizálását. Az 1967/68-as tanévben nek meg. A tartalom egységes középiskolák III. osztályaiba kifejtésének legjelentősebb eszközei azonban mégis a is bevezetik a reformtanter- vet, s a legtöbb tárgyból tankönyvek, amelyeknek meg megjelennek a reformtanköny- kell felelniük az általános vek. Tanárok, tanulók, mun- irányelveknek es követelnie- kaközösségek érdeklődéssel nyéknek, s szolgálniuk kell a várják őket. A következő szaktárgyi és a pedagógiai cél- ivekben a Művelődésügyi Mi- kituzéseket. A tapasztalatok nisztérium közoktatási fő- azt mutatják, hogy az utóbbi osztálya országos felmérést években bevezetett új reform- készít az új tankönyvek ál­tankönyvek, s az újabban talános tapasztalatairól, s en- napvilágot látó könyvek is nek alapján intézkednek, hogy jók, a reform téziseit sikerült a következő kiadásokban bennük általában jól reali- végrehajtsák a szükséges kor- zálni. A tankönyvek szövegei rekciókat. arányosabbá, egyszerűbbé, ér­dekesebbé váltak, gazdagab­Szükség van tehát továbbra ban és változatosabban él- is a könyvek jószándékú fő­nek a vizuális hatások eszkö- gadtatásán túl az ugyancsak Két év alatt igazi kamasz lett. Akkor még szépen hege­dülte az „Eresz alatt fecskefészek” című dalt, ma már gitá­rozik, és a Rolling Stones együttes számait gyűjti. Három éve az erdötarcsai gyermekotthon lakója. Szívesen emléke­zik vissza a több mint ezer itt töltött napra, mert idegenek­től több szeretetet kapott, mint otthon, Andornaktályán. Né­gyen vannak testvérek. Bátyja nagykorú lett, kikerült az életbe az egri intézetből. Két kistestvére mostoha körülmé­nyek között még elvált anyjánál él. A felbomlott család romjai talán eltemetik őket, ha idejében nem segít a kö­zösség ... Puporka Kálmán tizenöt éves lett. Eleinte sokat sírt. Pajtásait levélben, vagy személyesen is meglátogatták szü­leik, ő soha nem kapott levelet. A látogatási napon félre­vonult a kert valamely csöndes zugába. És eleredtek a könnyei. Ma már nem várja azokat,' akiknek nem hiányzik. Haragos keserűség önti el a felnőtt életbe belekóstolgató kamaszt, ha régi otthonára gondol, ahonnan hétéves korá­ban elűzték. Kati „néni", a fiatal nevelőnő rendes, szorgalmas, érzé­keny, de nem haragvó fiúnak ismerte meg Kálmánt. Ha el­követ valami kamaszcsínyt, gerincesen bevallja. Szeret dol­gozni. Tavaly nyáron a termelőszövetkezetben 400 forintot keresett. Nadrágot, inget, könyveket vett magának. Az idén Unghy Lajos kőműves mesternek segédkezik. Kell a pénz, Kálmán a jövőjét kovácsolja. Szívéhez közel nőtt „haverjai­tól” Szárnyast Szilvesztertől és Jakab Sanyitól már lassan búcsúzkodik. És nevelőitől, az egész otthontól. Augusztus végén búcsút int a kedves kastélynak, a titkokat nem el­fecsegő öreg fáknak is. Jó eredménnyel végezte az általános iskolát, szeptember 1-töl a hatvani gimnázium tanulója lesz. És ha elvégzi? Tanár szeretne lenni — és két kistest­vérét nevelni, tanítani. Hogy nekik jobb életük legyen. „Tessék még valamit mesélni a gimnáziumról” — kéri Ka­ti nénit, és utána már a tankönyveket forgatja. József Atti­la, Garai Gábor költeményei és az Üj Írás folyóirat a ked­vencei. Titokban verseket ír. Rendszeres olvasója a Közne­velésnek ... Azért teljesen nem szakad el az otthontól a jövőben sem. Ígéri, hogy időnként meglátogatja a régi pajtásokat, nevelőket és beszélgetnek egymás sorsának alakulásáról. A népmesékben a messzeségbe indulóknak hamuban sült pogácsát rejtenek a tarisznyájába. Én csak azt mondom: sok szerencsét, tanulj jól Kálmán! (rozgonyi) Így kezdődött Régi, megsárgult újságla- ben is komoly visszhangja tá- len „pozitív” eredménye esafe pok, poro6 iratok és kopott madt, aminek hátterében már az volt, hogy a kilencvenes fényképek — nagy idők kis ott van forradalmi követelés- évek első felében kissé meg­ás nagy eseményeinek for- ként, a demokratikus állam- feledkeztek Salgótarjánról a gácsai — emlékeztetnek azok- berendezkedés megvalósítása, megye urai, ahol akkoriban ra az évekre, amikor testet Az 1905. évi januári or- viszonylag nyugodt körülmé­öltött, valósággá vált a gon- szággyűlési képviselőválasztá- nyék között érlelődtek a vá- dolat és megszületett a vi- sokon a legnagyobb munkás- rossá fejlesztés gondolatai, lágtörténet első szocialista lakosságú, akkori füleki já- Balassagyarmat a megyeszék- állama, a Szovjetunió. — En- rásban, amelyhez Salgótarján hellyel kapcsolatos »vita során nek az 1917-től 1922-ig terje- „nagyközség” is tartozott, sem tudta elintéztetni rende­dé időszaknak a története Saly Endre lépett fel a szó- zett tanácsú váro66á alakítá- rendkívül gazdag, szinte túl- ciáldemokrata párt program- sának ügyét, amely sajnálatos zsúfolt az eseményekben. Ez jával. — Ö az, akit majd ténynek kulisszatitkai eddig a sokszínűség jellemzi / az 1919 februárjának végén, bu- is felderítetlenek. Salgótarján akkori Nógrád megye életét dapesti munkásbdztosítópénz- ugyanekkor elkezdte a város- is, különösen ha annak az tári számtanácsosi állásából sá alakítás iránti instanciá- 1918 októberétől 1919 márci- — rendcsinálás céljából — zást és ugyanúgy nem ért el usáig terjedő korszakát te- Nógrád megye főispán-kor- semmit, mint Gyarmat. Két kintjük. mánybiztosává neveznek ki és régi visszaemlékező szerint a A megye múltiának kutatói akirö1 eddig tévesen azt ol- kudarcok hátterében Török ezzel a korszakkal — résben va®hattu,k> hogy „új ember” alispán, később főispán, a lo- a források hiánva részben a volt a megyében. — Saly sonciak érdekeinek a képvi- meglevő források’ nehezen 1905' íanuar ,19_el* ah31713 selője, volt polgármesterük elérhető megtartani képviselői prog- állt. szonylag keveset foglalkoz- rambeszédét Salgótarjánban, Salgótarjánban a kilencve- tak. ’ Nincsenek alaposan fel- azonban a foszolgabíro nes évek második felében tárva az előzmények sem, ”hlbas b<^5.lentfs J™att . mar annyira nyilvánvaló amelyek szerves folytatása az n^m enS®delyezte. Ütja során volt a szociáldemokrata párt „őszirózsás” forradalom és az Ä befolyása, hogy a bányával első Magyar Népköztársaság te«ek ele. Olyanok is, akik ti- es az Acélgyárral egyetértés- konszakának nógrádi esemé- ^e.nr?e8^. ev mm,t p?1‘ ben, — ugyanazon régi visz­nyeiben bontakoztak ki. aau* N,agw alispa-r!’ szaemlékezők szerint — elha­Ezért kívánok néhány kevés- ha]b°kolv,a , üdvözöltek „ ot, tarozták a megye urai — fe- bé ismert eseményre, folya- a »»^^a(^as emberet . hér asztal mellett, a losonci matra és vonatkozásra rámu- Minden jel arra mutat, hogy kaszinóban —, hogy mindent tatni. Sa'y 1905-tól kezdve kapcso- meg kell tenni annak érde­latban állt Salgótarján és a kében, hogy Salgótarján la- f*l szénmedence munkásmozgal- kosságának a száma ne nö­mával, bár ez a kapcsolat még vekedjék. — És valóban, a Az 1918 októberében és no- tisztázatlan. város lakossága, az 1900. és vemberében lefolyt esemé- Saly megbukott a képvise- az 1910. évi népszámlálás nyék az első világháború vé- lőválasztáson, de nem bukott adatai szerint tíz év alatt jó- res valóságában születtek meg az eszme^ amit képviselt, formán alig emelkedett, meg. Gyökereik azonban el- Már az e^ő világháború Ugyanekkor az Acélgyár re­vezetnek az 1848-ban és előtt Salgótarján, Zagyvapál- konstrukciót hajt végre, és a 1849-ben felvetett és az 1867. falva és Baglyasalja községi salgótarjáni gyáregység egy évi kiegyezés által csak rész- képviselőtestületi választása- részét, munkásokkal együtt, ben, vagy sehogysem megöl- m a szociáldemokrata párt áthelyezi Ózdra, a bánya pe- dott problémákhoz és ezeken győzött, és így a mai városte- dig egymásután nyitja a Sal- belül a demokratikust jogok rület egésze az akkori mun- gótarjánon kívüli munkahe- kiterjesztésének és a nemzeti- káspárt embereinek az irá- lyeket, ami szintén munkás­ságok önrendelkezési jogának nyitása alatt állott. Meg is áthelyezéseket vont maga kérdéseihez. tartották a vezetést, mert után. Ugyanekkor Balassa­A demokratikus jogokért f918- január 8-án Pálfalván gyarmatra nem engednek na­folytatott harcban nálunk is 36 Baglyasali311, február 3-an gyobb szabású ipari léte6Ít- a munkásosztály járt az Pedl§ Salgótarjánban ismét, ményt. Így került az oda ter- élen. 1890-től kezdve me- ”a teljes szervezettséggel és vezett dohánygyár a Székely- gyénkben is egyre inkább tért higgadtsággal fellepő”^ szoci- földre, a cukorgyár Selypre,’ hódít a proletariátus nem- aldemokrata part ^ gyozott a a selyemgombolyító a Bácská- zetköziségének gondolata. Az községi választásokon. ba stb. — Mindez azt mutat­1905. évi oroszországi fórra- Több szempontból is fon- ja, hogy a megye urai — a dalomnak, amely leleplezte az tos ez az eddig figyelembe kapitalisták és a földbirto- imperializmus célkitűzéseit nem vett tény, ami sok min- kosok egyaránt — féltek az és a szociáldemokrata párton dent megmagyaráz, amit a ipari munkásságtól, belüli jobb oldalt, megyénk- helyi események némi kulisz- Az úri intrikák ellenére is szatitkait is feltáró „Salgótar- erősödött a szociáldemokrata ján és Vidéke” című hetilap párt. Erre mutat az is, hogy cikkei ismeretének hiányában a salgótarjániak, összefogva a — mivel ez az újságunk losonci ipari munkásokkal, 1913-tól 1922-ig, különös mó- már 1907 augusztusában egy dón, az ország összes köz- „kizárólag a munkásság ér­könyvtáraiból hiányzik — dekeit előmozdító”, hetente nem egészen láttunk világo- megjelenő munkásújságot san. akarnak alapítani. Ebből a Megmagyarázza például törekvésből született meg azt, hogy az 1918. évi „ősziró- 1908-ban a Losoncon megje- zsás” forradalom idejében lenő „Népjog”, ami 1909-ben miért tudott Salgótarjánban a havi folyóirattá alakult át és szociáldemokrata párt, szinte felvette a „Népakarat” cí- az egyik óráról a másikra, met. Rövid ideig tudott élni. olyan nemzeti tanácsot létre- Csak 1912-ben vált ismét le­hozni, amely az egész járás hetővé, hogy megyei szociál- területén sikeresen intézke- demokrata újság jöjjön létre, dett és szervezett. Megma- Ez a „Nógrádi Munkás”, gyarázza azonban azt is, hogy amely még 1914-ben is meg­amikor 1919. december 25-én jelent. — Az, hogy ebben az megalakult a Kommunisták időben Salgótarján a megyé- Magyarországi Pártjának sál- ben a haladó gondolatok fel- gótarjáni szervezete, miért légvára, és hogy itt, az urai­csatlakozott ahhoz, csaknem kodókörök imperialista színé­téi j es létszámmal, az egész zetű sovinizmusával szemben, munkásság, amely az akkori komolyan vették a proletár szociáldemokrata városveze- nemzetköziség gondolatát In­téssel elégedetlen volt, és mi- derül olyan „apróságokból” is, ért merülhetett fel néhány hogy pl. az acélgyári ének­nap múlva — mint alulról kar állandó számai közé tar­jövő kezdeményezés, mindent toztak — ahogy arról a Nóg- és mindenkit megelőzve az rádi Hírlap 1912. évi egyik országban — a városban le- januári számából értesülünk vő üzemek köztulajdonba vé- — „a dalegylet és zenekara telének adott pillanatban el- által előadott néger dalok, hamarkodott célkitűzése és ami az ő specialitásuk, ami- annak megvalósítása. vei még mindenütt sikert Salgótarján lakossága több- arattak.” — Kétségtelen, ségének munkáspártisága hogy ez zenetörténetileg is nemcsak a város, hanem a érdekes tény. megye közélete szempontjából Ekkor már forradalmivá is rendkívül fontos tény eb- érlelődött a helyzet Magyar­ben az időben. Nógrád me- országon, aminek egyik meg­gye közéletének egyik rákié- nyilvánulása az 1912. május néje volt ugyanis a városta- 23-i budapesti „Vérvörös Csü- lanság, amin mindig megbu- törtök”. — Ennek árnyékában kott a megye ellátatlanjainak sokan várták a tisztító for- kenyérkeresethez juttatása. A radalmi vihart. 1914. június dualizmus korabeli Nógrád- 28-án pedig eldördült a sza- nak csak egy rendezett taná- rajevói pisztolylövés és egy- csú városa volt: Losonc. Ma- hónapi feszült várakozás ga a megyeszékhely, Balassa- után, július 28-án, elhang- gyarmat is csak nagyközség. z°tt a király hírhedt „Népe- A kilencvenes években ezért imhez” című szózata, meg­robbant ki Losonc és Balas- történt^ a hadüzenet és kitört sagyarmat között a megye- az első világháború, székhely vita, aminek egyet- Dr. Belitzky Ján©» Sok szerencsét Kálmán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents