Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-15 / 165. szám

1967 inHus; 1 «g^oinVbnt N Ö5 R * 0 3 (Folytatás & Z. oldalról) között külkereskedelmünk több mint 70 százalékkal nö­vekedett. Ha a népgazdaság irányítá­sának reformját jó} valósít­juk meg, a Magyar Népköz­társaság, mint gazdasági part­ner, mind a kereskedelem, mind az ipari kooperáció terén az eddiginél is megbecsültebb ee értékesebb lesz. Ez várható mind a szocialista országok, mind a tej lett tőkés országok, mind a harmadik világ orezá­gai viszonylatában. A mechanizmus reformjá­nak megvalósitására, a távlati gazdasági tervek érvényesíté­sére abban a jól megalapozott tudatban készülhetünk, hogy a nemzetközi viszonyok javításá­ra irányuló erők, sok és bo­nyolult küzdelem és áldozat árán, megjavítják, s tartóssá teszik a nemzetközi béke é6 biztonság esélyeit. * Ezután szünet következett, majd az elnöklő Kállai Gyu­la felkérte Fock Jenót, a Mi­nisztertanács elnökét, hogy vá­laszoljon a kormány beszá­molója feletti vitában elhang zott kérdésekre, javaslatokra. A Minisztertanács elnöké­nek beszéde után Kállai Gyu­la szavazást rendelt el. A Minisztertanács beszámolóját és Fock Jenőnek a vitában el­hangzott kérdésekre adott vá­laszát az országgyűlés egyhan­gúlag jóváhagyta, illetve tu­domásul vette. lila a külügyi bizottság két javaslata felett A Minisztertanács elnöké­nek beszéde és a szavazás után Bugár Jánosné, az országgyű­lés külügyi bizottságának tit­kára a külügyi bizottság ne­vében határozati javaslatot terjesztett elő az európai biz­tonság kérdéséről, illetve a közel-keleti kérdésről. Beszé­dében a többi között a követ­kezőket mondotta: — Közvéleményünk helyesli kormányunk külpolitikai lépé­seit, s azokat a kezdeményezé­seket, amelyek a nemzetközi kapcsolatok elmélyítését, az eszmecseréket, az államok kö­zötti közeledést szolgálják. — Internacionalista meggyő­ződésünk, de ugyanakkor lel­kiismeretünk parancsa is arra kötelez bennünket, hogy a nemzetközi élet új fejleménye­ivel kapcsolatban ismét állást foglaljunk. Az utóbbi hetek­ben a vietnami háború mel­lett. azzal szoros belső logikai összefüggésben, a közel-keleti események vonták magukra a figyelmet. Az amerikai imperi­alisták által bátorított és tá­mogatott izraeli agresszió nyo­mán előóLIott helyzetben a Magyar Népköztársaság politi­kája kezdettől fogva világos, elvileg megalapozott és egy­értelmű. Mint ismeretes, az európai szocialista országok kommunista- és munkáspárt­jainak vezetői, valamint kor­mányfői Budapesten tanács­koztak a legújabb közel-keleti fejleményekről. Közvélemé­nyünk számára is megnyugta­tó, hogy a szocialista országok vezetői állandó érintkezést tartanak fenn e fontos _ nem­zetközi kérdéssel kapcsolatos lépéseik összehangolására. Az előadó ezután az európai biztonság kérdéseire tért át. Hangsúlyozta, hogy az ország- gyűlés elé terjesztett határo­zati javaslat is felhívja a fi­gyelmet e térség békéjének je­lentőségére. Pethö Tibor budapesti kép­viselő a külügyi bizottság ha­tározati javaslataival kapcso­latban hangsúlyozta: az euró­pai biztonság kérdésében és a közel-keleti válság ügyében ál­lást foglaló javaslat határozott, nem kelt illúziókat, és minden­kit arra buzdít, hogy a nem­zetközi politikai helyzetet a maga valóságában, reálisan szemlélje. — Az európai biztonság és a német kérdés problematiká­jában — folytatta a képvise­lő — amint erre a Karlovy Vary-i nyilatkozat is rámu­tatott, új rétegek aktivizálá­sával lehet számolni és ezért nagyon fontos, hogy a kormányszintű erőfeszítések mellett újabb kezdeményezé­sek induljanak meg — parla­menti oldalról is. — A közel-keleti válság­gal foglalkozó határozati ja­vaslat megjelöli a válság megszüntetéséhez szükséges tennivalókat. Elvileg és gya­korlatilag teljesen tisztázott, hogy itt agresszió történt — mégpedig egy „alvállalkozó­nak” kiadott agresszió —, és az, hogy melyik fél áll az imperializmus és a kolonializ- mus. s melyik az antiimperi- alízmus, s melyik az antiim- perializmus, oldalán. Izrael ma- matartásával óráról-órára nö­veli az újabb konfliktusok ve­szélyét, hiszen nem telik el nap, hogy a Szuezi-csatoma övezetében ne történnék fegy­veres összetűzés. Az izraeli kormány óriási felelősséget vett magára, mert magatar­tásával a világ békéjét fenye­gető helyzetet teremtett. Mind nemzetközi, mind belpolitikai tekintetben hasz­nos és szükséges, hogy az ország legmagasabb törvény­hozó testületé állást foglal­jon az említett két kérdés­ben. A két határozati javas­latot elfogadom és az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlom. Ezután Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke szava­zásra tette fel az európai biz­tonság kérdéséről, valamint a közel-keleti kérdésről szóló határozattervezeteket, ame­lyeket az országgyűlés egy­hangúlag elfogadott. Kállai Gyula ezt kővetően köszönetét mondott a kép­viselőknek az ülésszak alapos és sokrétű munkájában ta­núsított aktivitásukért. Az országgyűlés ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Szoros egységben az agresszió ellen A Pravda vezércikke a budapesti tanácskozásról MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda pénteki vezércikke „A békeharc hatalmas tényezője” címmel többek között a kővetkezőket írja: — Tegnap a sajtóban megjelent a szocia­lista országok testvérpártjainak és kormánya­inak vezetői részvételével megtartott buda­pesti tanácskozásról szóló tájékoztató közle­mény. A tanácskozáson megvitatták az arab országok ellen elkövetett izraeli agresszió kö­vetkeztében keletkezett közel-keleti helyze­tek — Az álnok izraeli agresszió következtében Közel-Keleten támadt helyzet továbbra is feszült. Izrael megszállva tartja az agresszió eredményeként elfoglalt területeket, s ez az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi jog alap­vető elveinek lábbal tiprása. merénylet az arab országok szuverenitása és területi épsége ellen. 'Az izraeli kormánykörök, akik mögött az imperializmus, elsősorban az Egyesült Ál­lamok agresszív erői állnak, hódító politiká­jukkal. kihívóan odadobják a kesztyűt az egész világ békeszerető erőinek. A Szovjetunió és más szocialista országok abban látják feladatukat, hogy meghiúsítsák az imperializmus közel-keleti fondorlatait, se­gítséget nyújtsanak az arab államoknak sza­badságuk és függetlenségük megvédésére. A közel-keleti válság tetőpontján Moszkvában értekezletet tartottak az európai szocialista országokban működő kommunista- és mun­káspártok központi bizottságainak első titká­rai és az említett országok kormányfői. A találkozó eredményeként aláírt közös nyilat­kozat nagy szerepet játszott a háború be­szüntetésében, óriási erkölcsi és politikai tá­mogatást jelentett az arab népek számára, ki­józanítóan hatott az agresszorra és pártfogói­ra. Mint ismeretes, a moszkvai találkozón megállapodás jött létre, amelynek értelmé­ben a résztvevők állandó érintkezést tarta­nak fenn a közel-keleti helyezettel kapcsolat­ban. E megállapodásnak megfelelően tartották meg Budapesten a július 11—12-i értekezletet, és elvtársi szellemben, a teljes egyetértés je­gyében eszmecserét folytattak a legutóbbi kö­zel-keleti eseményekről. A tanácskozás résztvevői ismételtein leszö­gezték — mondja a tájékoztató közlemény —, hogy az azon képviselt testvérpártok és szo­cialista országok határozottan támogatják és a jövőben is támogatni fogták a baráti arab államok igazságos harcát. Állást foglaltak az agresszió elleni harc és a közel-keleti béke helyreállítása érdekeinek megfelelő eszközök még teljesebb felhasználása mellett. A Szovjetuniót és más szocialista országo­kat őszinte barátság és együttműködés fűzi össze sok arab országgal. Az arab népek, mi­ként a Föld összes békeszerető emberei is, is­mét meggyőződhettek erről az izraeli agresz- szió idején. A többi szocialista állammal szo­ros egységben, az arab országokkal állanaó kapcsolatban, a Szovjetunió erélyes intézkedé­seket tett az agresszor megállítására, az arab népek érdekeinek megvédésére, a háborús konfliktus beszüntetésére. Most a testvér­államok mindent megtesznek, hogy az aa- resszor ne élvezhesse álnok lépéseinek ered­ményét, segítséget nyújtanak az arab népek­nek törvényes jogaik megoltalmazásában. a háborús tűzfészek elfojtásában és a béke helyreállításában a Közel-Keleten. Híven a proletár nemzetköziség elveihez, a szocialista országok minden vonalon támoga­tást nyújtanak a baráti arab államoknak. Ez széles körű politikai támogatást. és szolidar - tást jelent az arabokkal a szabadságukért t-s függetlenségükért vívott harcukban. Nagy­arányú gazdasági segítséget is jelent az impe­rialista agressziótól szenvedett arab népek­nek. Olyan intézkedések megvalósítását je­lenti, amelyeknek célja az arab államok vé­delmi képességéinek erősítése. A budapesti ta­lálkozó résztvevői az említett kérdésekre vo­natkozóan kicserélték információikat, s egy­hangúlag kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy továbbra is összeegyeztetett erőfeszíté­seket tesznek e célok eléréséért. Elengedhetetlen szükség van a kommunista és munkáspártok, a nemzetközi munkásmoz­galom és nemzeti felszabadító mozgalom, az összes békeszerető és haladó erők akcióegysé­gére. A béke, a demokrácia és a szocializmus, a nemzeti felszabadító mozgalom erőinek együttes lépései segítségével meg lehet fé­kezni az agresszort, és meg lehet akadályoz­ni az új világháborút. A Szovjetunió már fél évszázada őrködik a népek békéje és biztonsága fölött A lenini békedekrétum óta az októberi forradalom or­szága olyan külpolitikát folytat, amely az emberiség leghőbb vágyait szolgálja. A kato­nai akadémiák végzett növendékei tiszteletére a Kremlben adott fogadáson Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió továbbra is lan­kadatlanul harcol az imperializmus agresszív erői ellen, az egyetemes béke megszilárdítá­sáért és a nemzetközi feszültség enyhüléséért. Mindenki, aki hajlandó ezen az úton járni, megértésre és támogatásra talál nálunk. A többi szocialista országgal együtt a Szov­jetunió hatalmas szolgálatokat tesz a béke megvédése és az egyetemes biztonság ügyé­nek. Támogatja ezt a politikát minden jó­akaraté ember, támogatják mindazok az erők, amelyek az imperializmus ellen, a népek sza­badságáért és függetlenségéért, a békéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért küz­denek. Gajdos János: Tegyük még ösztönzőbbé az árrendszert zessék be a hízott sertések­re, de vonják vissza a dotá­ciós rendszernek azokat a hátrányos szankcióit, amelyek a takarmányvásárlások eseté­ben a termelőszövetkezetek által fizetett plusz felárra vo­natkoznak. Különjáratok a mezőgazdasági kiállításra Az országgyűlés tanácsko­zásának csütörtöki napján szólalt fel Gájdos János, me­gyénk képviselője. Az aláb­biakban ismertetjük felszóla­lását: Megyénk országgyűlési kép­viselője hangsúlyozta: egyet­ért a kormány beszámolójá­val, s azt elfogadásra javasol­ja. Beszédét így folytatta: — Helyesnek és célszerűnek tartom a kormánynak azt a törekvését, hogy a mezőgaz­dasági termékek árszínvona­lát emelni kell. Ez vélemé­nyem szerint pozitiven hat a mezőgazdasági termelésre. A mi járásunkban, a balassa­gyarmati járásban nyert ta­pasztalatok szerint 1966-hoz viszonyítva ez év első felé­ben 41 százalékkal nőtt a ba­romfi, 12 százalékkal a to­jás és 15 százalékkal a tej­termelés. A szarvasmarha té­ny ész lés mennyiségi ered­ményei még nem mutatkoz­nak, de annál inkább a mi­nőségi eredmények. A leadott szarvasmarháknál növekedett az átlagsúly és javult az ex­port-arány. Itt említem meg, hogy a leadott szarvasmarhá­ból több mint 40 százalék ke­rült exportra. E pozitív je­lenségek ellenére azonban az a véleményem, hogy az el­múlt évi árrendezés az állat- tenyésztésnek csak egy—két ágazatában hozott eredményt, és szerkezeti változást. Járá­sunk területén például fej­lődés csak a szarvasmarha- és juhtenyésztésben van. Ezzel szemben csökkent a sertéste­nyésztés- és hizlalás. Az év első félévének ser­téshizlalása az elmúlt év ha­sonló időszakához viszonyít­va, a tavalyi eredmény 46 százalékát éri ei. Vajon mi az oka a sertéstenyésztés- és hizlalás visszaesésének. Az 1966. évi árrendezés a marhahizlalást. a tejterme­lést és juhtenyésztést gaz­daságossá tette, ezzel szemben kevésbé lett előnyös a ser­téshizlalás. Ebből fakadt, hogy a megtermelt abrakta- karmány-készletet elsősorban szarvasmarha-tenyésztésre hasznosították. Az ezen fe­lül megmaradt készlet nem biztosította a meglevő ser­tésállomány és szaporulatá­nak takarmányszükségletét. Az elmúlt ősszel mintegy 350 vagon abraktakarmányhiány mutatkozott. Ennek fedezetére központi készletből még ígé­ret sem hangzott el. Az Ál­latforgalmi Vállalat a ren­delkezésére bocsátott takar­mánnyal pedig rosszul gaz­dálkodott, Az egy sertéshez adott mennyiséget alacso­nyan, 1,5 mázsában állapítot­ta meg, később, ez év tava­szán már adott volna többet, de a termelőszövetkezetek ér­tékesítették a süldőket. Mi több; néhány termelőszövet­kezet az anyakoca-állományt is felszámolta. Itt kell elmon­dom, hogy megyénkben a rossz természeti körülmények között gazdálkodó termelő- szövetkezeteknél bevezetett árkiegészítési rendszer is kedvezőtlen hatással volt a sertéstenyésztésre és hizla­lásra. Ez a dotációs forma . a rossz körülmények között gazdálkodó közös gazdaságok­nál a megtermelt, illetve az állam részére értékesített egyes termények és termékek esetében árkiegészítési jut­tatást biztosított. Sajnos a hízott sertést nem sorolták ide. Viszont olyan előírása is van ennek a dotációs rend­szernek, hogy a termelőszö­vetkezet által megvásárolt ab­raktakarmány után mázsán­ként 150 forintos felárat kell fizetni. Ez arra készteti a tsz-eket, hogy ne vásárolja­nak takarmányt. Tisztelt országgyűlés! — Ami a jelenlegi helyzet­ből a kiutat jelentheti, az a hízott sertés árának a fel­emelése — jelentette ki or­szággyűlési képviselőnk. — Ezért csak üdvözölni lehet azt a tervezett intézkedést, hogy még ebben az évben felemelik a sertések árát, ami a tenyésztés, és Hizlalás fel­lendülését eredményezi majd Az állati termékek termelé­sének gondján és a termékek­ből az igények kielégítését csak a biztonságos takar­mányhelyzet oldja meg- Ezt a gondot mezőgazdasági terme­lő üzemeink csak részben tudják megoldani, mert a gazdálkodás jelenleg kialakult szerkezetében a takarmány­területen nem növelhetők. Az átlagtermések növekedés las­súbb ütemű és az időjárás függvényeként hullámzó. Me­gyénk nagy részében, elsősor­ban járásunkban enyhítené a takarmánygondokat az Ipoly szabályozásának meggyorsí­tása. s így jelentős területe­ket lehetne a takarmányter­mesztésbe bevonni. — Milyen lehetősége marad a termelőszövetkeze leknek? Elsősorban a takarmány vá­sárlás útján való beszerzé­se — folytatta felszólalását Gajdos János, — Vélemé­nyem szerint tisztázni kell, hogy népgazdaságilag lefiet- séges-e a központi takarmány készlet import útján való biz­tosítása, és az állati termé­kek exportálása. Ha ez gaz­daságos és lehetséges, akkor az egyenletes termelés érde­kében az abraktakarmányt biztosítani kell. Feltétlen a termelési kedvet növelné, az export arányt javítaná, ha bevezetésre kerülne a hízott szarvasmarha vásárlásánál az export felár. Ilyen ugyanis a jelenlegi helyzetben nincs és csak némi költségtérítést kap­nak a gazdaságok az exportra leadott állatok után. Ezért javasolom, vizsgáljuk felül a jelenlegi szarvasmarha fel­vásárlási árrendszert és az eddigi belföldi árak megha­gyása mellett ki kellene ala­kítani a régebbi rendszerhez hasonló export felárat is. A sertéstenyésztés- és hizlalás további ösztönzése céljából javasolom felülvizsgálni a rossz természeti körülmények között gazdálkodó termelőszö­vetkezetekre vonatkozó ár- kiegészítő rendszert. Ezt ve­Szólt a képviselő az új gaz­daságirányításban bekövetke­ző, úgynevezett termékforgal­mazási redszerről. — Az a véleményem — folytatta — hogy a jövőben felül kell vizsgálni a felvá­sárlók munkáját, arra kell tö­rekedni, hogy az áru minél rövidebb úton kerüljön a fo­gyasztóhoz. Ez gyakorlatban azt jelentené, hogy például Nögrád megye ellátásához szükséges zöldséget, ha az ott megtermelhető, ne hozzák például Csongrád megyéből. Éppen ezért a nagyobb fo­gyasztói helyek mellett ter­melési körzetek kialakítá­sára kell törekedni. — E célból érdekeltté kell tenni a termelő gazdaságot a magasabb termelői ár- jutta­tással, de javítani lehetne az ellátást, ha egyes területek árualapjának biztosítása cél­jából a mezőgazdasági ter­melő gazdaságok és a felvá­sárló vállalatok érdekközös­ségbe. társulásba lépnének. Ez azt jelentené, hogy együt­tesen vállalnák az ellátással járó felelősséget, és kocká­zatot is, sőt az ellátásból szár­mazó tiszta nyereséget egy­más között osztanák fel. Kí­vánatos lenne ezt a formát bevezetni a mezőgazdasági termékek exportjánál is, a termelőgazdaságok és az ex­portáló vállalatok között. Gajdos Jáno6 elvtárs felszó­lalása befejező részében kül­politikai kérdésekkel foglalko­zott. A 66. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár ideje alatt szakmai napo­kat is rendeznek. Tekintet­tel a nagy érdeklődésre eb­ben az időben több autó­busz járatot indít Buda­pestre a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya. A nö­vénytermesztés kétnapos be­mutatóira mintegy 120 me­gyei, járási szakvezető, ter­melőszövetkezeti elnök, fő- agronómus, gépállomási, va­lamint állami gazdasági ve­zető, szakember látogat el. A növényvédelmi, valamint a szarvasmarha-tenyésztés szakmai napja iránt ugyan­csak nagy az érdeklődés Nógrádban. Mintegy 100—120 szakember jelentkezett ed­dig az utazásra. A gépja­vítás és a gépesítés szak­mai bemutatójára ugyan­csak sokan, több mint szá­zan látogatnak el megyénk­ből. A mezőgazdasági osz­tály két autóbuszt indít eb­ből az alkalomból Budapest­re. A kertészet szakmai nap­ja ugyancsak sok látogató' vonz Nógrádból. A jelent­kezők sz ima meghaladja : 110-et.

Next

/
Thumbnails
Contents