Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-15 / 165. szám
1967 inHus; 1 «g^oinVbnt N Ö5 R * 0 3 (Folytatás & Z. oldalról) között külkereskedelmünk több mint 70 százalékkal növekedett. Ha a népgazdaság irányításának reformját jó} valósítjuk meg, a Magyar Népköztársaság, mint gazdasági partner, mind a kereskedelem, mind az ipari kooperáció terén az eddiginél is megbecsültebb ee értékesebb lesz. Ez várható mind a szocialista országok, mind a tej lett tőkés országok, mind a harmadik világ orezágai viszonylatában. A mechanizmus reformjának megvalósitására, a távlati gazdasági tervek érvényesítésére abban a jól megalapozott tudatban készülhetünk, hogy a nemzetközi viszonyok javítására irányuló erők, sok és bonyolult küzdelem és áldozat árán, megjavítják, s tartóssá teszik a nemzetközi béke é6 biztonság esélyeit. * Ezután szünet következett, majd az elnöklő Kállai Gyula felkérte Fock Jenót, a Minisztertanács elnökét, hogy válaszoljon a kormány beszámolója feletti vitában elhang zott kérdésekre, javaslatokra. A Minisztertanács elnökének beszéde után Kállai Gyula szavazást rendelt el. A Minisztertanács beszámolóját és Fock Jenőnek a vitában elhangzott kérdésekre adott válaszát az országgyűlés egyhangúlag jóváhagyta, illetve tudomásul vette. lila a külügyi bizottság két javaslata felett A Minisztertanács elnökének beszéde és a szavazás után Bugár Jánosné, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára a külügyi bizottság nevében határozati javaslatot terjesztett elő az európai biztonság kérdéséről, illetve a közel-keleti kérdésről. Beszédében a többi között a következőket mondotta: — Közvéleményünk helyesli kormányunk külpolitikai lépéseit, s azokat a kezdeményezéseket, amelyek a nemzetközi kapcsolatok elmélyítését, az eszmecseréket, az államok közötti közeledést szolgálják. — Internacionalista meggyőződésünk, de ugyanakkor lelkiismeretünk parancsa is arra kötelez bennünket, hogy a nemzetközi élet új fejleményeivel kapcsolatban ismét állást foglaljunk. Az utóbbi hetekben a vietnami háború mellett. azzal szoros belső logikai összefüggésben, a közel-keleti események vonták magukra a figyelmet. Az amerikai imperialisták által bátorított és támogatott izraeli agresszió nyomán előóLIott helyzetben a Magyar Népköztársaság politikája kezdettől fogva világos, elvileg megalapozott és egyértelmű. Mint ismeretes, az európai szocialista országok kommunista- és munkáspártjainak vezetői, valamint kormányfői Budapesten tanácskoztak a legújabb közel-keleti fejleményekről. Közvéleményünk számára is megnyugtató, hogy a szocialista országok vezetői állandó érintkezést tartanak fenn e fontos _ nemzetközi kérdéssel kapcsolatos lépéseik összehangolására. Az előadó ezután az európai biztonság kérdéseire tért át. Hangsúlyozta, hogy az ország- gyűlés elé terjesztett határozati javaslat is felhívja a figyelmet e térség békéjének jelentőségére. Pethö Tibor budapesti képviselő a külügyi bizottság határozati javaslataival kapcsolatban hangsúlyozta: az európai biztonság kérdésében és a közel-keleti válság ügyében állást foglaló javaslat határozott, nem kelt illúziókat, és mindenkit arra buzdít, hogy a nemzetközi politikai helyzetet a maga valóságában, reálisan szemlélje. — Az európai biztonság és a német kérdés problematikájában — folytatta a képviselő — amint erre a Karlovy Vary-i nyilatkozat is rámutatott, új rétegek aktivizálásával lehet számolni és ezért nagyon fontos, hogy a kormányszintű erőfeszítések mellett újabb kezdeményezések induljanak meg — parlamenti oldalról is. — A közel-keleti válsággal foglalkozó határozati javaslat megjelöli a válság megszüntetéséhez szükséges tennivalókat. Elvileg és gyakorlatilag teljesen tisztázott, hogy itt agresszió történt — mégpedig egy „alvállalkozónak” kiadott agresszió —, és az, hogy melyik fél áll az imperializmus és a kolonializ- mus. s melyik az antiimperi- alízmus, s melyik az antiim- perializmus, oldalán. Izrael ma- matartásával óráról-órára növeli az újabb konfliktusok veszélyét, hiszen nem telik el nap, hogy a Szuezi-csatoma övezetében ne történnék fegyveres összetűzés. Az izraeli kormány óriási felelősséget vett magára, mert magatartásával a világ békéjét fenyegető helyzetet teremtett. Mind nemzetközi, mind belpolitikai tekintetben hasznos és szükséges, hogy az ország legmagasabb törvényhozó testületé állást foglaljon az említett két kérdésben. A két határozati javaslatot elfogadom és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Ezután Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke szavazásra tette fel az európai biztonság kérdéséről, valamint a közel-keleti kérdésről szóló határozattervezeteket, amelyeket az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. Kállai Gyula ezt kővetően köszönetét mondott a képviselőknek az ülésszak alapos és sokrétű munkájában tanúsított aktivitásukért. Az országgyűlés ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Szoros egységben az agresszió ellen A Pravda vezércikke a budapesti tanácskozásról MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda pénteki vezércikke „A békeharc hatalmas tényezője” címmel többek között a kővetkezőket írja: — Tegnap a sajtóban megjelent a szocialista országok testvérpártjainak és kormányainak vezetői részvételével megtartott budapesti tanácskozásról szóló tájékoztató közlemény. A tanácskozáson megvitatták az arab országok ellen elkövetett izraeli agresszió következtében keletkezett közel-keleti helyzetek — Az álnok izraeli agresszió következtében Közel-Keleten támadt helyzet továbbra is feszült. Izrael megszállva tartja az agresszió eredményeként elfoglalt területeket, s ez az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi jog alapvető elveinek lábbal tiprása. merénylet az arab országok szuverenitása és területi épsége ellen. 'Az izraeli kormánykörök, akik mögött az imperializmus, elsősorban az Egyesült Államok agresszív erői állnak, hódító politikájukkal. kihívóan odadobják a kesztyűt az egész világ békeszerető erőinek. A Szovjetunió és más szocialista országok abban látják feladatukat, hogy meghiúsítsák az imperializmus közel-keleti fondorlatait, segítséget nyújtsanak az arab államoknak szabadságuk és függetlenségük megvédésére. A közel-keleti válság tetőpontján Moszkvában értekezletet tartottak az európai szocialista országokban működő kommunista- és munkáspártok központi bizottságainak első titkárai és az említett országok kormányfői. A találkozó eredményeként aláírt közös nyilatkozat nagy szerepet játszott a háború beszüntetésében, óriási erkölcsi és politikai támogatást jelentett az arab népek számára, kijózanítóan hatott az agresszorra és pártfogóira. Mint ismeretes, a moszkvai találkozón megállapodás jött létre, amelynek értelmében a résztvevők állandó érintkezést tartanak fenn a közel-keleti helyezettel kapcsolatban. E megállapodásnak megfelelően tartották meg Budapesten a július 11—12-i értekezletet, és elvtársi szellemben, a teljes egyetértés jegyében eszmecserét folytattak a legutóbbi közel-keleti eseményekről. A tanácskozás résztvevői ismételtein leszögezték — mondja a tájékoztató közlemény —, hogy az azon képviselt testvérpártok és szocialista országok határozottan támogatják és a jövőben is támogatni fogták a baráti arab államok igazságos harcát. Állást foglaltak az agresszió elleni harc és a közel-keleti béke helyreállítása érdekeinek megfelelő eszközök még teljesebb felhasználása mellett. A Szovjetuniót és más szocialista országokat őszinte barátság és együttműködés fűzi össze sok arab országgal. Az arab népek, miként a Föld összes békeszerető emberei is, ismét meggyőződhettek erről az izraeli agresz- szió idején. A többi szocialista állammal szoros egységben, az arab országokkal állanaó kapcsolatban, a Szovjetunió erélyes intézkedéseket tett az agresszor megállítására, az arab népek érdekeinek megvédésére, a háborús konfliktus beszüntetésére. Most a testvérállamok mindent megtesznek, hogy az aa- resszor ne élvezhesse álnok lépéseinek eredményét, segítséget nyújtanak az arab népeknek törvényes jogaik megoltalmazásában. a háborús tűzfészek elfojtásában és a béke helyreállításában a Közel-Keleten. Híven a proletár nemzetköziség elveihez, a szocialista országok minden vonalon támogatást nyújtanak a baráti arab államoknak. Ez széles körű politikai támogatást. és szolidar - tást jelent az arabokkal a szabadságukért t-s függetlenségükért vívott harcukban. Nagyarányú gazdasági segítséget is jelent az imperialista agressziótól szenvedett arab népeknek. Olyan intézkedések megvalósítását jelenti, amelyeknek célja az arab államok védelmi képességéinek erősítése. A budapesti találkozó résztvevői az említett kérdésekre vonatkozóan kicserélték információikat, s egyhangúlag kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy továbbra is összeegyeztetett erőfeszítéseket tesznek e célok eléréséért. Elengedhetetlen szükség van a kommunista és munkáspártok, a nemzetközi munkásmozgalom és nemzeti felszabadító mozgalom, az összes békeszerető és haladó erők akcióegységére. A béke, a demokrácia és a szocializmus, a nemzeti felszabadító mozgalom erőinek együttes lépései segítségével meg lehet fékezni az agresszort, és meg lehet akadályozni az új világháborút. A Szovjetunió már fél évszázada őrködik a népek békéje és biztonsága fölött A lenini békedekrétum óta az októberi forradalom országa olyan külpolitikát folytat, amely az emberiség leghőbb vágyait szolgálja. A katonai akadémiák végzett növendékei tiszteletére a Kremlben adott fogadáson Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió továbbra is lankadatlanul harcol az imperializmus agresszív erői ellen, az egyetemes béke megszilárdításáért és a nemzetközi feszültség enyhüléséért. Mindenki, aki hajlandó ezen az úton járni, megértésre és támogatásra talál nálunk. A többi szocialista országgal együtt a Szovjetunió hatalmas szolgálatokat tesz a béke megvédése és az egyetemes biztonság ügyének. Támogatja ezt a politikát minden jóakaraté ember, támogatják mindazok az erők, amelyek az imperializmus ellen, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a békéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért küzdenek. Gajdos János: Tegyük még ösztönzőbbé az árrendszert zessék be a hízott sertésekre, de vonják vissza a dotációs rendszernek azokat a hátrányos szankcióit, amelyek a takarmányvásárlások esetében a termelőszövetkezetek által fizetett plusz felárra vonatkoznak. Különjáratok a mezőgazdasági kiállításra Az országgyűlés tanácskozásának csütörtöki napján szólalt fel Gájdos János, megyénk képviselője. Az alábbiakban ismertetjük felszólalását: Megyénk országgyűlési képviselője hangsúlyozta: egyetért a kormány beszámolójával, s azt elfogadásra javasolja. Beszédét így folytatta: — Helyesnek és célszerűnek tartom a kormánynak azt a törekvését, hogy a mezőgazdasági termékek árszínvonalát emelni kell. Ez véleményem szerint pozitiven hat a mezőgazdasági termelésre. A mi járásunkban, a balassagyarmati járásban nyert tapasztalatok szerint 1966-hoz viszonyítva ez év első felében 41 százalékkal nőtt a baromfi, 12 százalékkal a tojás és 15 százalékkal a tejtermelés. A szarvasmarha tény ész lés mennyiségi eredményei még nem mutatkoznak, de annál inkább a minőségi eredmények. A leadott szarvasmarháknál növekedett az átlagsúly és javult az export-arány. Itt említem meg, hogy a leadott szarvasmarhából több mint 40 százalék került exportra. E pozitív jelenségek ellenére azonban az a véleményem, hogy az elmúlt évi árrendezés az állat- tenyésztésnek csak egy—két ágazatában hozott eredményt, és szerkezeti változást. Járásunk területén például fejlődés csak a szarvasmarha- és juhtenyésztésben van. Ezzel szemben csökkent a sertéstenyésztés- és hizlalás. Az év első félévének sertéshizlalása az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, a tavalyi eredmény 46 százalékát éri ei. Vajon mi az oka a sertéstenyésztés- és hizlalás visszaesésének. Az 1966. évi árrendezés a marhahizlalást. a tejtermelést és juhtenyésztést gazdaságossá tette, ezzel szemben kevésbé lett előnyös a sertéshizlalás. Ebből fakadt, hogy a megtermelt abrakta- karmány-készletet elsősorban szarvasmarha-tenyésztésre hasznosították. Az ezen felül megmaradt készlet nem biztosította a meglevő sertésállomány és szaporulatának takarmányszükségletét. Az elmúlt ősszel mintegy 350 vagon abraktakarmányhiány mutatkozott. Ennek fedezetére központi készletből még ígéret sem hangzott el. Az Állatforgalmi Vállalat a rendelkezésére bocsátott takarmánnyal pedig rosszul gazdálkodott, Az egy sertéshez adott mennyiséget alacsonyan, 1,5 mázsában állapította meg, később, ez év tavaszán már adott volna többet, de a termelőszövetkezetek értékesítették a süldőket. Mi több; néhány termelőszövetkezet az anyakoca-állományt is felszámolta. Itt kell elmondom, hogy megyénkben a rossz természeti körülmények között gazdálkodó termelő- szövetkezeteknél bevezetett árkiegészítési rendszer is kedvezőtlen hatással volt a sertéstenyésztésre és hizlalásra. Ez a dotációs forma . a rossz körülmények között gazdálkodó közös gazdaságoknál a megtermelt, illetve az állam részére értékesített egyes termények és termékek esetében árkiegészítési juttatást biztosított. Sajnos a hízott sertést nem sorolták ide. Viszont olyan előírása is van ennek a dotációs rendszernek, hogy a termelőszövetkezet által megvásárolt abraktakarmány után mázsánként 150 forintos felárat kell fizetni. Ez arra készteti a tsz-eket, hogy ne vásároljanak takarmányt. Tisztelt országgyűlés! — Ami a jelenlegi helyzetből a kiutat jelentheti, az a hízott sertés árának a felemelése — jelentette ki országgyűlési képviselőnk. — Ezért csak üdvözölni lehet azt a tervezett intézkedést, hogy még ebben az évben felemelik a sertések árát, ami a tenyésztés, és Hizlalás fellendülését eredményezi majd Az állati termékek termelésének gondján és a termékekből az igények kielégítését csak a biztonságos takarmányhelyzet oldja meg- Ezt a gondot mezőgazdasági termelő üzemeink csak részben tudják megoldani, mert a gazdálkodás jelenleg kialakult szerkezetében a takarmányterületen nem növelhetők. Az átlagtermések növekedés lassúbb ütemű és az időjárás függvényeként hullámzó. Megyénk nagy részében, elsősorban járásunkban enyhítené a takarmánygondokat az Ipoly szabályozásának meggyorsítása. s így jelentős területeket lehetne a takarmánytermesztésbe bevonni. — Milyen lehetősége marad a termelőszövetkeze leknek? Elsősorban a takarmány vásárlás útján való beszerzése — folytatta felszólalását Gajdos János, — Véleményem szerint tisztázni kell, hogy népgazdaságilag lefiet- séges-e a központi takarmány készlet import útján való biztosítása, és az állati termékek exportálása. Ha ez gazdaságos és lehetséges, akkor az egyenletes termelés érdekében az abraktakarmányt biztosítani kell. Feltétlen a termelési kedvet növelné, az export arányt javítaná, ha bevezetésre kerülne a hízott szarvasmarha vásárlásánál az export felár. Ilyen ugyanis a jelenlegi helyzetben nincs és csak némi költségtérítést kapnak a gazdaságok az exportra leadott állatok után. Ezért javasolom, vizsgáljuk felül a jelenlegi szarvasmarha felvásárlási árrendszert és az eddigi belföldi árak meghagyása mellett ki kellene alakítani a régebbi rendszerhez hasonló export felárat is. A sertéstenyésztés- és hizlalás további ösztönzése céljából javasolom felülvizsgálni a rossz természeti körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetekre vonatkozó ár- kiegészítő rendszert. Ezt veSzólt a képviselő az új gazdaságirányításban bekövetkező, úgynevezett termékforgalmazási redszerről. — Az a véleményem — folytatta — hogy a jövőben felül kell vizsgálni a felvásárlók munkáját, arra kell törekedni, hogy az áru minél rövidebb úton kerüljön a fogyasztóhoz. Ez gyakorlatban azt jelentené, hogy például Nögrád megye ellátásához szükséges zöldséget, ha az ott megtermelhető, ne hozzák például Csongrád megyéből. Éppen ezért a nagyobb fogyasztói helyek mellett termelési körzetek kialakítására kell törekedni. — E célból érdekeltté kell tenni a termelő gazdaságot a magasabb termelői ár- juttatással, de javítani lehetne az ellátást, ha egyes területek árualapjának biztosítása céljából a mezőgazdasági termelő gazdaságok és a felvásárló vállalatok érdekközösségbe. társulásba lépnének. Ez azt jelentené, hogy együttesen vállalnák az ellátással járó felelősséget, és kockázatot is, sőt az ellátásból származó tiszta nyereséget egymás között osztanák fel. Kívánatos lenne ezt a formát bevezetni a mezőgazdasági termékek exportjánál is, a termelőgazdaságok és az exportáló vállalatok között. Gajdos Jáno6 elvtárs felszólalása befejező részében külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár ideje alatt szakmai napokat is rendeznek. Tekintettel a nagy érdeklődésre ebben az időben több autóbusz járatot indít Budapestre a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. A növénytermesztés kétnapos bemutatóira mintegy 120 megyei, járási szakvezető, termelőszövetkezeti elnök, fő- agronómus, gépállomási, valamint állami gazdasági vezető, szakember látogat el. A növényvédelmi, valamint a szarvasmarha-tenyésztés szakmai napja iránt ugyancsak nagy az érdeklődés Nógrádban. Mintegy 100—120 szakember jelentkezett eddig az utazásra. A gépjavítás és a gépesítés szakmai bemutatójára ugyancsak sokan, több mint százan látogatnak el megyénkből. A mezőgazdasági osztály két autóbuszt indít ebből az alkalomból Budapestre. A kertészet szakmai napja ugyancsak sok látogató' vonz Nógrádból. A jelentkezők sz ima meghaladja : 110-et.
