Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-15 / 165. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Gazdag aratás Palotáson (4 oldal) A zenei nevelés Nógradban (4. oldal) Ma érkeznek a mesterek (S. oldali XXIII. ÉVF. 165. SZÁM ARA: 50 FILLER 1967. JÜLIUS 15. SZOMBAT Az országgyűlés pénteki ülése A reform fejlődésünk logikus következménye Az országgyűlés pénteken délelőtt Kállai zottság póttagjai, a Központi Bizottság titkáGyula elnökletével folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai BiA napirend szerint folytatták a Miniszter- tanács beszámolója feletti vitái. Elsőként Trautmann Rezső, építés- és város- fejlesztési miniszter szólalt fel. Kedvezően alakult az építőipar tevékenysége Tisztelt országgyűlés! A gazdaságirányítási reform bevezetéséig alig fél év van hátra. Ebben az aránylag rövid időszakban a népgazdaság valamennyi ágazatában fokozott erőfeszítéseket kell tenni, részben a még hátra levő végrehajtási intézkedések kibocsátására, részben azért, hogy az átmenet ideje alatt ne csökkenjen a termelés üteme, se mértéke. Ez utóbbi feladat az építőiparban az 1967. évi terv teljesítését, valamint az 1968. évre való zökkenőmentes átmenet feltételeinek körültekintő biztosítását jelenti. — Örömmel jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy az építőipar tevékenysége az első félévben az előirányzottnál kedvezőbben alakult. Ebből következik, hogy az építőipar 1967. évi feladatát várhatóan teljesíti, illetve összességében túlteljesíti. Az előző évinél kedvezőbb termelési eredmények elérését túlnyomórészt a termelékenység növekedése tette lehetővé. Javult az építőipari munkások foglalkoztatottsága és ennek megfelelően emelkedett keresetük is. Az építőanyag- és szerkezet- pvártó ipar termelési erőfeszítései, valamint a tetőfedő- és falazóanyagok gyorsított fejlesztési programja ellenére azonban ezek az iparágak — az építőipar gyorsütemű fejlődése és a lakosság megnövekedett igényei miatt — előreláthatólag még néhány évig nem képesek a keresletet maradéktalanul kielégíteni. összefoglalva megállapítható, hogy az építőipar és építő- anyagioar első félévi fejlődése lényegében a tervezett fő célkitűzéseknek megfelelően alakult. Trautmann Rezső ezután vázolta, hogyan készült, illetve készül fel az építőipar az új gazdasági mechanizmus bevezetésére. Rámutotott: A gazdasági reform bevezetése — és ennek keretében különösen a beruházásokkal kapcsolatos új döntési és érdekeltségi rendszer kibontakozása — előreláthatólag jelentős változásokat hoz a következő évek építési programjában, an- rgk összetételében. A vissza nem térítendő állami költség- vetési juttatások korlátozása a termelő beruházásoknál — és ezzel egyidejűleg az állami kölcsönök, a hitelek és a vállalati saját eszközök felhasználásának előtérbe kerülése — várhatólag csökkenteni fogja az ipari építési igényeket. Az ipari építkezések körében viszont — feltehetőleg — megnő a vállalati kezdeményezésű részleges rekonstrukciók, üzembővítések és átalakítási munkák jelentősége. Az építési igények összetételének ilyen változása az előző évieknél jóval munkaigényesebb feladatokat jelent, s ez a meglevő építőipari kapacitást relatíve csökkenteni fogja. Ezt a problémát azonban várhatóan áthidalja az építőipar termelőképességének — különböző intézkedésekkel történő — növelése és az ipart építési igények átmeneti csökkenése. A módosult összetételű kereslet kielégítése mindenesetre megfelelő előrelátást és rugalmasságot, valamint vállalkozói készséget követel meg a kivitelezőktől — Helyes intézkedésnek tekintem az új irodaépületek létesítésének korlátozását, mert az elmúlt másfél évben e téren rekordigényekkel álltak elő. Nyilvánvaló, hogy ezeket csak a termelő, illetve a népgazdaság szempontjából fontos egyéb beruházások rovására lehetett volna kielégíteni. Az igények előnyös változása lehetőséget ad a szálloda- és raktárkapacitás már régóta szükséges bővítésére, továbbá olyan szociális, egészségügyi és oktatási intézmények építésére, amelyek tető alá hozatalára az elmúlt években csak szűkös keretek között volt lehetőség. 4, Csökkentsük a különbség-eket — A jövőben nagyobb fontosságot kívánunk tulajdonítani a városfejlesztésnek és a falu és a város közötti különbségek csökkentését szolgáló törekvések realizálásának. Ehhez azonban nemcsak az anyagi eszközök koncentrálása, hanem a központi, a tanácsi és egyéb helyi szervek összehangolt munkája is szükséges. A kommunális jellegű építési feladatok közül külön ki kell emelnem a közműfejlesztés terén mutatkozó elmaradás behozására irányuló erőfeszítéseket. Továbbra is döntő feladatnak tekintjük a lakásépítési program teljesítését. Ezért az építőipari kapacitások egy részének rugalmas átállításával — elsősorban Budapesten, de a gyorsan fejlődő vidéki városokban is — növelni kell a lakásépítő szervezetek teljesítőképességét. Az állami építőiparnak fel kell készülnie arra, hogy növekvő arányban vegyen részt a szövetkezeti és társasház-építésben, valamint a KISZ által kezdeményezett lakásépítkezésekben. Az építési igényekhez rugalmasan alkalmazkodó építőipari kapacitások kialakulását központi intézkedésekkel is elő kívánják segíteni. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze, ha az építőipari szervezetek vállalkozási lehetőségét kiszélesítjük, illetőleg lehetővé tesszük, hogy az építtetők saját szervezetükkel oldják meg építési feladataikat, vagy azok egy részét. A kivitelezési jogosultság közelmúltban történt szabályozása, amely szeptember elsején lép életbe, ezért módot ad arra, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek saját építési munkáik jelentős részét a maguk építőipari részlegével végeztethessék el. A mezőgazdasági nagyüzemek saját építőipari részlegükkel — vagy akár több nagyüzem közös vállalkozása útján — fogják kivitelezni a gazdálkodásukhoz szükséges épületeket. Arra is lesz lehetőségük, hogy e mellett más szervek részére is végezzenek építőipari munkát. A kivitelezési jogosultságról szóló rendelet előreláthatólag lendületet ad az egyes gazdálkodó és egyéb szervezetek lakásépítési tevékenységének is, amire már jelenleg is van néhány példa, s remélhető, hogy a saját részlegekkel történő lakásépítési tevékenység a jövőben szélesedni fog. árszabályozásáról fokozatosan áttérünk a maximált, illetve irányárakkal szabályozott megegyezéses árak rendszerére. Az építőipari áraknak, tehát az építmények, valamint a bennük felhasznált építési anyagok és szerkezetek tényleges társadalmi költségeit kell kifejezniök, továbbá az építtető és kivitelező értékítéletét. A várható árváltozások az építő- és építőanyagiparban általában előnyösen fognak hatni műszaki fejlesztési céljaink megvalósítására. Az új árarányok a beruházót érdekeltté teszik a korszerű építési módok alkalmazásában, az előregyártott szerkezetek és a korszerűbb építési technológiák árszintje ugyanis kedvezőbb lesz a hagyományosénál. A távlati fejlesztés kulcskérdése változatlanul a nagyelemes lakásépítési mód, mind szélesebb körű elterjesztése, a korszerű vasbeton- és acél- szerkezetek mind nagyobb mérvű alkalmazása, a közműépítés technológiai fejlesztése. Felszólalása végén a miniszter bejelentette, hogy már ebben az évben kidolgozzák a IV. ötéves tervidőszak várható építési igényeihez igazodó műszaki fejlesztési koncepciókat, körvonalazzák az építőipar kapacitásfejlesztésének követendő irányát, s kidolgozzák az építésiparosítás anyagi-műszaki bázisának továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Csikesz Józsefné budapesti képviselő részletesen elemezte, hogy a gazdaságirányítás reformja milyen változásokat jelent a tanácsok, közelebbről a budapesti tanácsok tevékenységében. Dr. Szilágyi Gábor, Haj- dú-Bihar megyei képviselő a megye ipari fejlődésének gyorsulásáról számolt be. Nagypataki Imre, Fejér megyei képviselő hangsúlyozta; gazdaságirányításunk új mechanizmusa a magyar gazdasági élet alaposan felmért valóságában gyökerezik, eddigi fejlődésünk logikus következménye. Dr. Noszkay Aurél, budapesti képviselő új egészségügyi törvény megalkotását javasolta. majd dr. Beresztöczy Miklós elnökletével folytatódott az ülés, amelyen részt vett , Kádár Janos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Dr. Bognár József, budapesti képviselő volt a következő felszólaló, aki egyebek mellet hangsúlyozta: a kormány beszámolójából olyan kormányzati munka képe bontakozott ki, amelynek jellemzője a céltudatosság, a körültekintés, a helyzet atapos mérlegelése, az ország gazdasági és társadalmi adottságaink reális számbavétele. Dr. Hornung Mátyás, Szabolcs megyei képviselő örömmel üdvözölte, hogy a kormány programjában a vidéki ipartelepítés továbbra is nagy súllyal szerepel. Varga Karoly, Somogy megyei képviselő arról szólt, hogy megyéjében a fiatalok most már szívesebben vállalják a mezőgazdasági munkát. Varga B. István Győr megyei képviselő többek között a Hanság vízrendezéséről szólott, valamint a tsz-tagok állandó foglalkoztatásának biztosításához adott tanácsokat. Ezután szünet következett, Ezután szünet következett. Külpolitikánk sí feszültségek enyhítését szolgálja Napirenden a tárlati fejlesztés A tervezési jogosultság kiszélesítésére vonatkozó közeljövőben kiadásra kerülő szabályozás a műszaki tervező szervezetek közötti verseny kibontakoztatását, és egyben a tervezési kapacitások bővítésének lehetőségét teremti meg. Ez — a kivitelezési jogosultság szabályozásához hasonlóan — a szakmai felkészültségtől függően lehetőséget ad a tervező szervezetek munka- vállalására, illetve a beruházók házilagos tervezésére. Inokai János képviselő elvtárssal teljes mértékben egyetértve magam is azt vallom, hogy a tervezési jogosultság kiterjesztése természetesen nem jelentheti azt, hogy ugyanakkor lemondunk a szakmailag legjobban felkészült, nagy tapasztalatokkal rendelkező központi tervező szervek munkájáról. Továbbra is súlyt helyezünk a korszerű és gazdaságos megoldást elősegítő típustervek, illetve tipusszerkezetek széles körű felhasználására. Az új módszereknek megfelelően azonban e törekvéseinket a jövőben elsősorban nem adminisztratív úton, hanem valóságos gazdasági előnyök biztosításával kívánjuk érvényesíteni. — Az építőipari árreform kidolgozásánál abból az elvből indultunk ki, hogy ha a megfelelő feltételek adottak, az építmények árai — hatósági intézkedések nélkül is — a közgazdaságilag indokolt szinten legyenek, és stabilizálódjanak. Ezért az árszabályozó rendelkezések lehetővé teszik, hogy a tervezési és kivitelezési munkák árait egyre szélesebb körben az építtetők és a kivitelezők megállapodásai rögzítsék. Ennek megfelelően az építőipar jelenlegi merev Szünet után az elnöklő Beresztöczy Miklós bejelentette, hogy a Minisztertanács beszámolójához Péter János külügyminiszteren kívül két képviselő kíván hozzászólni. Javasolta, hogy a hozzászólások meghallgatása után az országgyűlés a Minisztertanács beszámolója feletti vitát zarja le, s a kormány elnökének zárszava után térjen át a tárgysorozat második pontjára, a külügyi bizottság határozati javaslatainak megtárgyalására. Az országgyűlés az indítványt elfogadta. Ezután Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. Tisztelt országgyű Lés! Kedves eávtársak! A nemzetközi élet, a váratlan események és fordulatok sorozata egyre növekvő erővel, új arányokban veti fel a háború és béke kérdését, új meg új döntéseket követel a kormányoktól, felelősségteljes á 1 lás foglal ásókat a népektől. Két tendencia egyre erősebb ütközéseinek vagyunk tanúi, hol szenvedő, hol aktív részesei a jelenlegi nemzetközi események során. Az egyik tendencia a nemzetközi viszonyok javítására, a másik a nemzetköz) viszonyok rontására irányul. Ennek az egész folyamatnak a gerincét a szocializmus és imperializmus ■világméretű harca alkotja, de ez a folyamat több és kevesebb is. mint ez a harc. A nemzetközi viszonyok rontására irányuló tendencia új feszültségek szítására, a feszültségek fegyveres konfliktusokká fokozására, a háborús veszélyek és fegyverkezési verseny növelésére tör. Ennek a tendenciának fő kezdeményezője az imperializmus egész hatalmi köre, de ennek keretében elsősorban és egyre inkább az Amerikai Egyesült Államok. Ennek a két tendenciának az egyre gyakoribb, egyre erőteljesebb ütközései kozott élünk most. Azoknak az elveknek megfelelően, amelyeket Fock elvtárs ismertetett, a magyar nép ügyét úgy szolgáljuk a kormány külpolitikai tevékenységével, hogy erősíteni igyekszünk a nemzetközi viszonyok javítására irányuló tendenciát és fékezni, hatástalanítani törekszünk a nemzetközi viszonyok rontására irányuló tendenciát. Külpolitikái téren így kapcsoljuk egybe nemzeti és nemzetközi feladatainkat. így járulunk hozzá ahhoz. hogy a Magyar Népköztársaság minél kedvezőbb nemzetközi légkörben haladhasson előre a fejlődés útján. Lehetőségeink mértéke szerint külpolitikái tevékenységünkkel abban szeretnénk segíteni, hogy a békés egymás mellett élésnek és a nemzetközi együttműködésnek 1963 ősze óta • fokozatosan sorvadásnak indult kedvező jelenségei újra sarjadjanak. Nyitott állapot Közel-Keleten A kormány külpolitikai tevékenysége nemcsak szomszédainkhoz fűződő kapcsolatainkra, nemcsak a bennünket nyilvánvalóan. közvetlenül érintő ügyekre terjed ki, hanem az öt világrész majdnem minden tájára és a nemzetközi élet minden lényeges eseményére. Érthető módon mélyen foglalkoztatott bennünket a közel-keleti válság minden mozzanata. A feszültségek gyors növekedése, a meglepetésszerű agresszió és a miniatűr villámháború. Nemcsak foglalkoztatott, hanem ma is foglalkoztat. Ez is érthető, mert a közel-keleti válság minden kérdése ma is lényegében nyitott kérdés. A fegyverszünet ellenére — amely a szó igazi értelmében nem egyezmény, hanem ENSZ-határozat következményeként jött létre — ma is nyitottak a fegyveres front által felvetett kérdések. Vagyis: a háborúnak nincs vége. Nyíl vánvaló ez egyrészt abból, hogy a frontok — újra mondom: ezek tulajdonképpen nem fegyverszüneti vonalak — egyes szakaszain újra meg újra fellobbannak a harci cselekmények; másrészt nyilvánvaló abból, hogy amíg az agresszió eredményeként elfoglalt területeket az agresz- szor ki nem üríti, addig az agresszió elvben és gyakorlatban egyaránt lényegében tovább tart. Ellene minden akció, a fegyveres is, jogosult. A Közel-Kelet kérdései nyitott állapotban vannak az ENSZ fórumain is. Nyitott állapotban — az eddigi sok tárgyalás, vita és sok meddő szavazás ellenére. Ezekben az órákban újra foglalkozik a javaslatokkal az ENSZ rendkívüli úton. sürgősen egybehívott közgyűlése. Az ENSZ történetében soha, egyetlen napirendi ponthoz sem terjesztettek elő olyan sokféle szempontból megfogalmazott, ék olyan nagyszámú határozati javaslatot, mint most, a közel-keleti válság kérdésében. A közel-keleti kérdésben a kolonializmus és antikolonia- lizmus világos képletét körülveszi, át- meg átszövi, beárnyékolja, és olykor meghal ú- sítja az egyéb problérr, K egész sora. A problémák sorában sok minden tájékozatlanságból, történelmi szen- timentaiizmusból, vallás vagy hitbeli meggyőződésből ered. Sok a kérdés körül a vallási és hitbeli elem. Nemcsa; (Folytatás a 2. oldalon)