Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-13 / 163. szám
1987. július 13. csütörtök »Ö«* AD 3 Tanácskozik az országgyűlés (Folytatón a 2. oldalról) kötelezettsége volt ez a nép államának. Ugyanúgy kötelezettségünknek tekintjük más állampolgárok esetében is annak biztosítását, hogy tisztességgel végzett munkájuk alapján meg legyen a megélhetésük. (Taps) Továbbra is számolunk azzal, hogy a harmadik ötéves terv időszakában nem mező- gazdasági ágazatokban mintegy 280 ezerrel növekszik a dolgozók száma. A mezőgazdaságban dolgozók száma körülbelül 80 ezerrel csökken, s ez a folyamat úgy megy végbe, hogy javul az ott dolgozók korösszetétele; az idősek élnek a nyugdíj lehetőségével. A felnövekvő fiatalságnak az eddiginél nagyobb része választja a mezőgazdasági munkát élethivatásul, és ezen kívül a városban dolgozó fiatalok közül is mind többen térnék vissza falura. Kiemelt gonddal foglalkozunk az ifjúság elhelyezkedési lehetőségeinek javításával. Különösen fontos ez most, mert ettől az évtől kezdve lényegesen nő a tanulmányaikat befejező fiatalok száma, jelentkeznek az úgynevezett demográfiai hullám csúcsai. Olyan intézkedéseket tettünk tehát, és olyanokon dolgozunk jelenleg is, amelyek lényegesen enyhítik ezeket az átmeneti gondokat. Bővítjük a szakmunkásképzést Elhatároztuk, hogy bővítjük a szakmunkásképzésben a továbbtanulási lehetőségeket, és itt mind több leányt is kiképezünk. Szélesítjük a falusi ifjúság kétéves továbbképző iskoláinak hálózatát. Több lehetőséget biztosítunk a városokban és az ipartelepeken élő fiatalok négy- és hatórás foglalkoztatásához. Vizsgáljuk a részmunkaidőé és a bedolgozó foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a bedolgozók kereseti és egyéb problémáit. Meggyorsítjuk az. érettségizett leányok oktatásának ütemét az egészségügy területén, hogy ezzel is elősegítsük állásbalé- pésüket, egyben tovább javítsuk népünk egészségügyi ellátását. Tisztelt országgyűlés! A közvélemény választ vár arra is, miként befolyásolja majd az új gazdasági mechanizmus bevezetése a dolgozók életszínvonalát. A reform eszköz: a cél. amit ezzel Is el akarunk érni, hogy hazánk erősebb, gazdagabb legyen, polgárai pedig — végzett munkájuk értéke, hasznossága szerint — egyre kulturáltabban, jobb körülmények között, jólétben éljenek! Az új gazdaságirányítási rendszerben az eddiginél sokkal határozofcfeao- ban érvényre akarjuk juttatni azt az elvet, hogy mindenki legjobb képességei szerint dolgozzék és ennek megfelelően részesüljön a termelt javakból. Ezt biztosítják az egyént, és a kollektívát ösztönző módszerek. A társadalom számára hasznos munkával elért nyereséges gazdálkodásban közvetlenül érdekeltté válik a kollektíva egésze és annak minden tagja. Üj bértarifa-rendszert dolgozunk ki, amely az eddiginél jobban értékeli a kvalifikáltabb, nagyobb felelősséggel járó munkát. A vállalatok a nyereségrészesedési alapból a kiemelkedő egyéni teliesítme- nveket megfelelően díjazhatják és jutalmazhatják. Hasonlóképpen a termelőszövetkezeteknél is az eddiginél sftkkai inkább biztosítja majd a tagok anyagi érdekeltségét a részesedési alap képzésének es felosztásának rendszere. Részesedés — jövedelem Az új gazdasági mechanizmusban a részesedési alap legfőbb forrása a személyi jövedelmek növelésének. Csak annak a vállalatnak lesz módja a bérszínvonalat növelni, nyereségrészesedést jutalmakat stb. fizetni, amely jól gazdálkodik. A nyereség növekedése esetén nagyobb lesz a részesedési alap. Mindez a kereseteknek a végzett munkával arányban álló, az eddiginél jelentősen nagyobb differenciálódását vonja maga után, összességében pedig magasabb jövedelmet jelent. Joggal vetődik fel olyan kérdés, hogy milyen kereseti lehetőségek lesznek az olyan vállalatoknál, ahol a termelés költségei magasak a technikai színvonal elmaradottsága miatt. Ha a népgazdaságnak a termékre szüksége van, akkor a dolgozók nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint a technikailag magasabb színvonalon álló vállalatoknál foglalkoztatottak. Mind a vállalatnak, mind a felsőbb szerveknek törekedniük kell a technikai körülmények megjavítására. A vállalatot versenyképessé kell fejleszteni, hogy belátható időn belül megszüntethető legyen az állami .támogatás. Tisztelt országgyűlés! A reform bevezetésével fontos politikai és gazdasági célkitűzésünkét közelítjük; az üzemi és á termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztését. A dolgozók az eddiginél nagyobb beleszólási jogot kapnak üzemük, vállalatuk, közös gazdaságuk munkájába. Meg vagyunk győződve arról, hogy a dolgozókat az eddiginél is jobban áthatja a felelősség azért, hogy jobban gazdálkodjanak munkahelyükön, maguk fognak őrködni azon, hogy lefaragják a fölöslege« kiadásokat, ésszerűen növeljék a nyereséget. A dolgozóinknak növekvő jogaik birtokában lehetőségük lesz arra, hogy közvetlen fellépésükkel és beleszólásukkal biztosítsák a szocialista bérezési és elosztási elvek megvalósulását, a jogok és a kötelezettségek összhangját. Gondoskodjanak arról, hogy felszámolják az egy eíú ósdit, többet keressen az. aki munkájával kiérdemli, szűnjenek meg a munkaerkölcsbe, általában a szocialista erkölcsbe ütköző nem kívánatos jelenségek. Mindezt akkor tudjuk elérni, ha a vezetők a jelenleginél jobban figyelembe veszik az Irányításuk alatt álló kollektíva véleményét, a dolgozók hasznos, építő javaslatait Enélkül nem tudnak eredményesen és kiegyensúlyozottan dolgozni. Fontos előfeltétele ennek, hogy az üzemi életben kialakuljanak a gazdasági vezetők és a társadalmi szervek — a párt és a szakszervezetek — közötti jó kapcsolatok. Az utóbbiaknak az a hivatásuk, hogy segítsék a gazdasági vezetők működését, ugyanakkor éljenek bátran azokkal a jogokkal, amelyekkel azért rendelkeznek, hogy képviseljék és szükség esetén védelmezzék a dolgozók közösségének és az egész társadalomnak az érdekeit. A kölcsönös bizalom szellemében Kérem a tisztelt képviselő elvtársakat, kérjük a dolgozókat, egész népünket arra, hogy ha nehézségekkel találkoznak. ne veszítsék el a bizalmukat, egy-egy hibából ne vonjanak le általánosító, túlzott követeléseket. Életünket, gondjainkat értékeljék reálisan és — ami a legfontosabb — összpontosítsuk erőinket, fogjunk össze, hogy a nehézségeket áthidaljuk és megoldjuk. Ha a kölcsönös bizalom szellemében dolgozunk, a gazdasági mechanizmus reformja biztosan meghozza a várt, kívánt nagy eredményeket. Tisztelt országgyűlés! A kormány beszámolójának arányai is azt kívánják érzékeltetni, hogy most a kormányzati tevékenység homlokterében a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése áll. A gazdálkodási stílus, a vezetés módszereinek változása nemcsak a termelés, az elosztás és forgalmazás viszonyaira hat. Az új gazdasági mechanizmus hatást fog gyakorolni a kulturális és művészeti életre, illetve az itt folyó gazdálkodásra is. Alapelveink e téren is tisztázottak, kidolgozottak. A részletes szabályok kimunkálása még előttünk áll. A kulturális célokat szolgáló állami kiadásokat a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan növelni kívánjuk. Az anyagi eszközök felhasználásában olyan változtatásokat szándékozunk megvalósítani, melyek révén a kulturális célkitűzések nagyobb összhangba kerülnek a kulturális intézmények és vállalatok gazdálkodásával. Ezen a területen is növekszik az intézmények és vállalatok, a tanácsok, az alkotó műhelyek önállósága és felelőssége. Egyszerűbbé válik az irányítási rendszer, csökkennek az igazgatási költségek. Kulturális' alapot létesítünk, ebből segítjük a kul- túrpolitikailag értékes művek, alkotások létrehozását, terjesztését és népszerűsítését. Oktatás, kultúra, rgésíségögy Tisztelt országgyűlés! A továbbiakban az oktatás és a kultúra, majd pedig az egészségügy néhány kérdésével foglalkozom. Oktatási rendszerünket az elmúlt években korszerűsítettük, s igyekeztünk alkalmassá tenni arra, hogy megfeleljen gazdasági és politikai fejlődésünk fokozódó követelményeinek. Mindez újabb feladatokat jelentett a pedagógusok részére. Nevelőink becsülettel igyekeznek megfelelni a megnövekedett követelményeknek, elismerésre méltó eredményeket értek el. Sokat javult a középiskolás és egyetemi fiatalok tanulmányi eredménye, szilárdult erkölcsi- politikai szemléletük, világnézetük, növekedett közéleti aktivitásuk. Gyarapodnak politikai, tanulmányi és kulturális akcióik, amelyek a fiatalok nagy tömegei számára jelentettek maradandó politikai élményt, közösségi tevékenységet. A fiatal szocialista hazafiakban is elmélyül a proletár internacionalizmus érzése. A vietnami nép ellen folytatott szennyes amerikai háború, az izraeli agresszió, a görög katonai puccs ellen őszintén tiltakoztak. Szabad idejükben végzett munkájukból anyagi segítséget nyújtottak vietnami testvéreinknek. Iskolapolitikánkról Nagy gondot kell fordítanunk a középiskolák megfelelő arányainak javítására, a szakközépiskolák fejlesztésére. A szakközépiskoláknak nagyobb terület, egész megye, sőt esetenként több megye iskolázási igényét kell kielégítenie, ezért úgy határoztunk, hogy — természetesen a mezőgazdaságiak kivételével — szakközépiskolákat csak nagyvárosokban létesítünk. Ez maga után vonja, hogy kollégiumokat is kell létrehoznunk és fenntartanunk, Bár az ötéves terv időszakában 800 középiskolai tantermen kívül 3700 kollégiumi helyet is létesítünk, nyíltan megmondjuk, hogy a kollégiumi elhelyezés feszültségeit a legközelebbi években még nem tudjuk megszüntetni. Az ipari szakközépiskoláknál a tanműhelyek bővítésére és korszerűsítésére kereken 200 millió forintot fordítunk. de nagyobbak a jogos igények. Segíti a megoldást, ha az üzemek és a vállalatok á nélkülözhetetlen gyakorlati feltételek biztosításában a jövőben is közreműködnek. A középiskolákban érettségizők számának emelkedésével együtt nő azoknak a száma, akik felsőoktatási intézményekben szeretnének tovább tanulni. Felsőoktatási intézményeink első évfolyamaira mintegy 14 ezer hallgatót veszünk fel. Évről évre több jóképességű pályázó közül válogatjuk ki a legmegfelelőbbeket. A kezdeti kétkedő véleményekkel szemben a tények mutatják, hogy egyetemi felvételi rendszerünk kiállta a próbát: Ösztöndíjrendszerünk is általában jól szolgálta a dolgozók gyermekeinek továbbtanulását, mégis úgy látjuk, hogy valamelyest változtatnunk kell rajta. A szociális jellegű támogatását differenciáltabbá, a tanulmányi ösztöndíjat serkentőbbé tesz- szük. A társadalmi ösztöndíjat megreformáljuk, hogy céljának jobban megfeleljen. Segítse a vidék munkaerőellátásának biztosítását, határozottabban szolgálja a szociális szempontból rászorult tehetséges fiatalok továbbképzését. A kezdő szakemberek részére eddig megfelelő számú állást tudtunk biztosítani, mégis voltaik problémák az elhelyezkedésükkel. Ezek elsősorban abból erednek, hogy a felkínált munkahely a végzett hallgatók igényével nem mindig vágott egybe. Változatlanul gond, hogy jónéhány fiatal nem akar vidéken munkát vállalni, hanem a fővárosban akar dolgozni. Hinnék van objektív oka is. A budapesti egyetemek hallgatóinak nagyobb része fővárosi lakos, a részükre meghirdetett munkahelyek többsége vidéken van. Ügy véljük, meg kell majd vizsgálnunk az ezzel összefüggő problémákat. Igények és lehetőségek A jövőben a kezdő szakembereket — a főhatóságok közbejötté nélkül — közvetlenül a vállalatok alkalmazzák. Ezzel jelentősen megnő a képző intézmények feladata és felelőssége is. Megfelelő kapcsolatokat kell létesíteniök a vállalatokkal, hogy a hallgatók elhelyezése érdekében kölcsönösen megismerjék a lehetőségeket, és az igényeket, messzemenően segíjeniök kell, hogy az oklevelet szerzett fiatalok megtalálják helyüket. A művészeti ágak jó alkotói légkörben, egészségesen fejlődnek. Művészeink az utóbbi években sok értékeset alkottak. Az idei könyvhétre megjelentetett könyvek jól mutatják az élő irodalom sokszínűségét. íróinknak a mai valóság iránti érdeklődését, a korszerű kifejezésmódra való törekvésüket. Filmművészetünkben folytatódott a néhány éve kezdődött fellendülés, az utóbbi időben több kiemelkedően értékes. művészileg rangos magyar film született. Zene- és táncművészetünk újabb eredményei — hagyományainkhoz méltóan — nemzetközileg is kiemelkedtek. A magyar kultúra. a magyar művészek alkotásai egyre jelentősebb helyet foglalnak el a nagyvilágban. A mai magyar kultúra szép sikereihez — az alkotóművészek tehetsége mellett — az is hozzájárult, hogy a mi kulturális forradalmunk eredmé- nveként megnőtt a művészetértő közönség tábora is. népünk kulturális érdeklődése Ja% ltjuk a be!e<!fl!átásí Tisztelt országgyűlés! Népünk életkörülményeinek alakulásáról szólva szükséges röviden kitérnem az egészségügyi ellátás helyzetére. A lakosság egészségének védelme. élet- és munkakörülményeinek állandó javítása széles körű társadalmi cselekvést, összefogást Igényel. Nagy felelőssége van ebben elsősorban a tanácsok, a vállalatok és az intézmények vezetőinek. Az egészségügy kérdéseiről szólva ki kell emelnünk, hogy ma már az ország lakosságának 97 százaléka részesül ingyenes orvosi és kórházi ellátásban, nagyon olcsó gyógyszerellátásban. A fejlődés azonban nem minden tekintetben tartott lépést a megnövekedett mennyiségi igényekkel. Néhány intézményünk korszerűsége, felszereltsége, műszaki állapota még sok kívánnivalót hagy maga után. A kormány törekszik megvalósítani a harmadik ötéves tervben foglalt egészségügyi célokat. A többi között — főleg a városokban — a gyermekorvosi rendelőintézeteket és a fogászatokat fejlesztjük. Az egészségügyi ellátás szempontjából elmaradott területeken városi és járási kórházakat építünk. További nagy feladat az egyetemek, a központi intézmények és a megyei kórházak rekonstrukciója. Segítjük a tudományos kutatást. Egyre jobban megteremtjük a feltételeket az or-, vostudományban is bekövetkezett tudományos-technikai forradalom eredményeinek gyakorlati alkalmazására. Intézkedtünk, hogy csökkenjen a rendelőintézetek zsúfoltsága és az orvosok túlterheltsége. Jelenleg kb 3 ezer lakosra jut egy körzeti orvos. Legközelebbi célnak azt tekintjük, hogy egy-egy körzeti orvosra átlagosan 2700 lakos jusson. A betegellátást javítja, ha több az egészségügyi dolgozó, az ápoló, a laboráns. A kormány határozatot hozott arra, hogy növelni kell a szakképzett egészség- ügyi dolgozók számát. Az orvosokat a gyógyítástól elvonja a túlzott adminisztráció. Ezért ezt egyszerűsíteni, csökkenteni kívánjuk Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Az utóbbi hónapokban a nemzetközi helyzet ismét feszültebbé és bonyolultabbá vált. Kormányunk külpolitikájának céljai és alapelvei természetesen ilyen körülmények között is változatlanok maradnak: minden fórumon képviseljük nemzeti érdekeinket. erőnkhöz, és lehetőségeinkhez mérten kivesszük részünket az imperializmus háborús terveinek meghiúsításáért folyó nemzetközi harcból, szolidaritást vállalunk a függetlenségükért, szabadságukért küzdő nemzetekkel. Erősítjük a testvéri szocialista országok baráti, szövetségi viszonyát. A Szovjetunió tekintélye a világban A Nagy Októberi Szocl- al sta Forradalomban ötven évvel ezelőtt megszületett a Szovjetunió. Valamennyi szocialista ország és egyben a szabadságukért, a függetlenségükért, a felemelkedésen küzdő valamennyi nép, az egyetemes emberi haladás legbiztosabb támasza. A Szovjetunió politikai és erkölcsi tekintélye, gazdasági és technikai eredményei, s nem utolsó sorban katonai ereje az az alapvető tényező, amely képes gátat vetni az imperializmus új világháború kirobbantására irányuló terveinek. A szovjet nép igen nagy áldozatok árán létrehozta a világ legerősebb nukleáris rakétaerejét, amely a szocializmus és az egesz emberiség békéjét védelmezi. Azokét is, akik gyakran megfeledkeztek erről. (Taps) Mi továbbra is a Varsói Szerződésbe tömörült szocialista országok egységén, közös erejének növelésén, valamennyi szocialista ország védelmén munkálkodunk és maradéktalanul eleget teszünk a szerződésből reánk háruló kötelezettségeknek. Szüntelenül erősítjük néphadseregünket. Mind szorosabbra fűzzük a nép és a hadsereg közötti kapcsolatot. Nagy fontosságot tulajdonítunk a szocialista országokkal kialakult gazdaság;, kulturális kapcsolataink fejlesztésének. A kooperáció, a szakosítás, a közös beruházások módszereivel és más lehetőségek kihasználásával segítjük a szocialista országos gazdasági, műszaki erőinek jobb és célszerűbb koncentrálását, Arra törekszünk, hogy gazdasági és kulturális együttműködésünk a szocialista országokkal a KGST- ben, vagy annak keretein kívül két és többoldalú együttműködés formájában szélesedjék. Fejlődő baráti kapcsolataink A baráti országokhoz fűződő kapcsolataink fejlődésének kimagasló jelentőségű eseménye volt a Német Demokratikus Köztársasággal a közelmúltban megkötött barátsági. együttműködési es kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása, A magyar nép létérdekei védelmében feladatának tekinti a meg ma is fennálló nyugat-német imperialista-militarista törekvések elleni küzdelmet. A szuverén Német Demokrat'kus Köztársaság léte és politikája az európai biztonság egyik alapvető tényezője. Az imperializmus, mindenekelőtt annak vezető hatalma, az Amerikai Egyesült Államok, az utóbbi időben egyre agresszívabb. Ez a fokozódó agresszivitás azonban helyenkénti, időleges és részleges sikerei ellenére sem gyakorolhat döntő befolyást a nemzetközi erőviszonyok világméretű alakulására. Az erőviszonyok végérvényesen a szocializmus és a társadalmi haladás javára tolódtak el. Mindez mégsem jelenti azt, hogy lebecsülhetnénk az imperializmus kalandor fellépéseinek veszélyességét. Az Amerikai Egyesült Államok népirtó bűnös háborúja a vietnami nép ellen mind szélesebb körű tiltakozást vált ki világszerte. így hazánkban is. A testvéri vietnami nép hősi harcárioz továbbra is minden lehető támogatást megadunk. Az Egyesült Államok háborús mesterkedései A múlt hónapban háború robbant ki a Közel-Keleten. Izrael agressziót követett el az arab országok ellen. A háború előkészítésében az USA imperialista körei és más imperialista erők is jelentős szerepet játszottak. A vietnami nép elleni leplezetlen fegyveres agresszió mellett az imperializmus erőteljes aknamunkába kezdett az antihnperialista front élvonalába tartozó fejlődő országok politikai rendszerének megdöntésére, új háborús tűzfészkek létrehozására és szítására. A magyar kormány nyilatkozatban ítélte el Izrael közel-kelet' agresszióját. Kormányunk szolidaritásáról biztosította az agresszió elhárításáért küzdő arab államokat és felhívta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, határozottan lépjen fel a világ békéjét fenyegető támadás ellen. Ezt követően a kormány külügyminisztériuma útján felhívta íz. rael kormányát az ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzszüneti felhívásának betartására és Kilátásba helyezte ellenkező esetre a diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Miután Izrael kormánya nem vette figyelembe sem a Magyar Nép- köztársaság kot mán vának. sem más kormányok felhívását, ezért a magyar kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak. (Folytatás a 4, oldalon)
