Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-13 / 163. szám
VTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJTTgKf u! • JiSSBi w -SIA fiSíKvi ™ JlVf! Mi«:7®r¥ -1! ? y*v «4 XXm. ÉVF. 163. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. JÚLIUS 13. CSÜTÖRTÖK íj eszközökkel és új iiiódszeeekkel erősítsük társadalmunk szocialista jellegét Tanácskozik az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésén részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év április 14-én berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette továbbá; az országgyűlés külügyi bizottsága kedden ülést tartott, s úgy határozott, hogy határozati javaslatokat terjeszt az országgyűlés elé az európai biztonság kérdéseiről, valamint a közel-keleti helyzetről. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak napirendjét: 1. A Minisztertanács beszámolója. 2. Az országgyűlés külügyi bizottságának határozati javaslatai. Ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Fock Jenő beszéde Tisztelt országgyűlési ígéretet tetteim arra, hogy az országgyűlés ma kezdődő ülésszakán beszámolunk a Minisztertanács tevékenységétől és terveiről. Ehhez híven most számot adunk azokról a belpolitikai és nemzetközi kérdésekről, amelyek népünket, kormányunkat foglalkoztatják. A szocialista társadalom teljes felépítése folyamatában a mi viszonyaink között most különös fontosságúak a gazdasági kérdések. Ezért számadásunk más fontos társadalmi. politikai kérdéseknél részletesebben szól az ország gazdasági helyzetéről. Bizalom a szocializmus iráni Pártunik IX. kongresszusára készülődve a kommunisták át- tékim tették, s megvitatták a megelőző évek politikai, gazdasági és kulturális fejlődését és gondjait. A megtett út és a jelenlegi helyzet felelősségteljes elemzése, a politika fő vonalának stabilitása, a soron következő esztendők legfontosabb feladatainak körültekintő kijelölése, a társadalom teljes egyetértésével találkozott. Bebizonyosodott ismét, hogy a kommunisták jól ismerik a nép egészének vágyait, akaratát, helyesen fogalmazzák meg a jól szervezett, fegyelmezett munkával peálisan elérhető céljait. Ezt az egyetértést fejezte ki a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása, és ezt bizonyítja a március 19-1 országgyűlési és tanácstagi választás eredménye: több mint T millió állampolgár juttatta szavazatával egyértelműen kifejezésre, hogy magáénak vallja a pártnak, a Hazafias Népfrontnak, a kormánynak a szocializmus teljes felépítésére irányuló programját. Azóta népünk szorgalmasan és eredményesen dolgozik e nagy nemzeti program megvalósításán. Belpolitikai életünket az utóbbi hónapokban a dolgozó tömegek jelentősen megnövekedett közéleti tevékenysége, a szocialista demokrácia kiszélesítése, a társadalom erősödő egysége, a szocializmus iránti bizalma jellemzi. Belpolitikai életünk nagyfokú megélénkülését, a szocialista demokrácia fejlődését tükrözték a közelmúltban tartott országos tanácskozások is. Ezeken népünk valamennyi osztályának és rétegének képviselői részt vettek. Párttagok, pártonkívüliek, marxisták és más világnézetűek, hívők és nem-hívők együtt vitatták az aktuális problémákat, ismertették építő javaslataikat. A szakszervezetek XXI. kongresszusán a munkások és alkalmazottak, a termelőszövetkezetek első országos kongresszusán és a SZÖVOSZ tanácskozásán a falusi lakosság, a KISZ kongresszusán az ifjúság, a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésén a tudósok, a művészeti szövetségek összejövetelein az alkotó értelmiségiek fejezték ki egyetértésüket és szimpátiájukat a párt és a kormány politikájával. Társadalmi rendünk szilárd A felszólalások, a javaslatok, az új gondolatok és a segítő bírálatok a résztvevők felelősségérzetéről és bizalmáról tanúskodtak. Ez a kormány munkájához jelentős segítséget nyújt. Közös teendőink megoldásához ezután :s kérjük dolgozó népünk aktív közreműködését. Hazánkban békés építőmunka folyik. Népköztársaságunk állami és társadalmi rendje szilárd. A szocialista nemzeti egység széles bázisra, a dolgozó tömegek bizalmára, öntudatára és hazaszeretetére épül. Egész népünket egyre inkább áthatják a párt kongresszusán megtárgyalt gondolatok. A soronlévő teendők állami jogszabályokban is megfogalmazódnak, s folyik a végrehajtás mindennapos szorgos munkája. Gazdasági építő munkánkat alapvetően az jellemzi, hogy továbbra is kedvezően érvényesülnek pártunk Központi Bizottságának 1964 decemberi határozatai. Ez a határozat az eredményesebb gazdálkodás feltételeit és feladatait szabta meg. 1966-ban a bonyolultabb, nehezebb körülmények között is megfelelő volt népgazdaságunk fejlődése, Az előző évihez viszonyítva a nemzeti jövedelem 8, az ipari termelés 7, a mezőgazdasági termelés pedig mintegy 8 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés emelkedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növekedése alapozta meg. A termelőmunkában jobban figyelembe vettük a szükségleteket, s így a készletek kisebb mértékben növekedtek. Külkereskedelmi forgalmunk bővült, különösen a szocialista országok viszonylatában. A többlet nemzeti jövedelemből arányosan többet fordítottunk a lakosság fogyasztására. A bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgazdasági lakosság reáljövedelme körülbelül 5 százalékkal emelkedett. A múlt évben hozott ár, bér- és szociális intézkedések hatására jelentős rétegek életszínvonala az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt, másoké nem változott, s voltak rétegek, amelyeket az intézkedések együttes hatása hátrányosan érintett. Egészséges fejlődés és kedvezőtlen jelenségek 1967 első hónapjaiban népgazdaságunk a tervezettnél nagyobb mértékben fejlődött. Az ipari termelés eddigi ered. ményeiből arra következtethetünk, hogy az ipar éves tervét túlteljesíti. A mező- gazdaságban azzal számolhatunk, hogy a termelési tervek megvalósulnak. A lakosság áruvásárlásai várhatóan meghaladják a tervben előirányzott szintet. Népgazdaságunk egészséges fejlődése és tervszerű előrehaladása mellett azonban találunk kedvezőtlen jelenségeket is. Több árucikkből nem lehetett teljes mértékben kielégíteni a megnövekedett keresletet. Nem lehetünk még megelégedve iparunk export- képességével. A műszaki és a minőségi színvonalat tovább kell javítani, és fokozni kell termékeink versenyképességét. E feladatok megoldásáért az év hátralevő részében még igen sokat tehetünk — s kell is tennünk. Dolgozunk ötéves tervünk fő célkitűzései alapján az 1968-tól 1970-ig terjedő években megvalósítandó feladatok meghatározásán. Számolunk azzal, hogy a jövő év elejétől kezdve már érvényesülnek az új gazdasági mechanizmusra jellemző szabályozó eszközök. Különös figyelmet fordítunk a beruházásokra, mert ezeknek helyes aránya lényegesen befolyásolja a népgazdaság egészének egyensúlyát. Enyhíteni kell a beruházások területén a jelenlegi feszültséget, ezért felülvizsgáljuk beruházási terveinket. Költségvetésből elsősorban a már folyamatban lévő nagyberuházásokat folytatjuk. Üjakat csak szigorú takarékosság, sokoldalú mérlegelés alapján a struktúra javításáért kezdünk. Csak annyi nagyberuházást indítunk, amennyinek befejezése optimális idő alatt megvalósítható. Arra törekszünk, hogy a vállalatok mind több beruházást saját erőből valósítsanak meg, és a gyorsan megtérülő befektetéseket helyezzék előtérbe. A továbbiakban is előnyben részesítjük a vidéki ipartelepítést. Fontos intézkedések Gazdasági munkánkban a jelen feladatainak megoldása mellett, a következő évek tennivalóit is szem előtt tartjuk. hogy helyes döntéseket hozhassunk. Ezek feltétlenül szükségesek a negyedik ötéves tervünk elkészítéséhez is. Bejeientem, hogy már megkezdtük a hosszúlejáratú tervezés előkészítő munkálatait. A következő ötéves terv céljainak meghatározásánál már úgy kívánunk dönteni, hogy hosszabb távra — 1985- ig — lássuk a fejlődés főbb irányait. A továbbiakban arról kívánok beszámolni, hogy a kormány a IX. pártkongresszus határozatainak megfelelően, milyen fontosabb intézkedéseket hozott. Megvizsgáltuk a régebben kidolgozott 15 éves lakásépítési tervet és több határozatot hoztunk a lakásépítkezések meggyorsítására. Növeltük bizonyos építési anyagok importját; töröltünk a beruházások közül, hogy több lakást építhessünk, egyes középítkezéseket új beruházásokat kezdünk az építőanyagipar fejlesztésére. Terven felül 270 millió forintot biztosítunk a magánerőből épülő társasházak közművesítésére. Meggyorsítjuk a házgyárak üzembe helyezését. Az állami gazdaságok dolgozói számára a következő tíz évben 10 ezer lakás telepítéséhez biztosítunk kedvezményes állami hitelt. Határozatot hoztunk az ipari és építőipari dolgozók munkaidejének általános csökkentésére. A 44 órás munkahétre történő áttérés több mint egymillió-hatszázezer dolgozót érint. Tájékoztató közlemény a szocialista országok testvérpárjai és kormányai vezetőinek budapesti tanácskozásáról Július 11—12-én Budapesten tanácskozást tartottak a szocialista országok kommunista- és munkáspártjainak vezetői és kormányfői. A tanácskozáson részt vett: Todor Zsiv- Hov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minis'ztertanácsá- nak első elnökhelyettese; Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Jozef Lenárt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke; Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, Vlagyimir Popovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének főtitkára, Kiró Gligorov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának alelnöke; Wladislaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jozei Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Kádár János, a Magyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára; Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, Willy Stoph, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke; Leonéid lljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Alekszej Nyikolajevics Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, Borisz Nyikolajevics Po- nomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. A tanácskozásira az említett országok kommunista- és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek ez év június 9-én Moszkvában megtartott találkozóján történt azon megállapodás értelmében került sor, miszerint állandó kapcsolatot tartanak egymással az izraeli agresszió következtében kialakult közel-keleti helyzet kérdéseiben. A tanácskozás résztvevői eszmecserét folytattak a legújabb közel-keleti eseményekről. Megállapították, hogy az agresszió eredményeként Izrael által elfoglalt területek megszállva tartása az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jog alapvető elveinek lábbal ti prása és merénylet az arab államok szuverenitása és területi integritása ellen. Izrael uralkodó körei, akik mögött az imperializmus, elsősorban az USA agresszív erői állnak, hódító politikájukkal kihívást intéznek a világ békeszerető erői ellen. A tanácskozás résztvevői ismételten leszögezték, hogy a képviselt testvérpártok és szocialista országok határozottan támogatják, és a jövőben is támogatni fogják a baráti arab államok igazságos harcát az izraeli agresszió követ-, kezményeinek felszámolásáért, mindenekelőtt az izraeli csapatoknak az általuk elfoglalt arab területekről való haladéktalan kivonásáért. Állást foglaltak az agresszió elleni harc és a közel-keleti béke helyreállítása érdekeinek megfelelő eszközök még teljesebb felhasználása mellett. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást a baráti arab államoknak országaik által nyújtott politikai támogatás- ról, valamin t a gazdasági segítségről, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak az imperialista agresszió áldozatául esett Egyesült Arab Köztársaság és más arab országok iparának és mezőgazdaságának a fejlesztéséhez. Tájékoztatták továbbá egymást az arab államok védelmi képességének erősítését, valamint az ezen országokkal való hosszúlejáratú gazdasági együttműködést célzó intézkedésekről. Egyhangúlag kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben is összehangolják erőfeszítéseiket ezen célok megvalósításában. A tanácskozás elvtársi légkörben, a teljes egység jegyében zajlott le. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy a közel-keleti helyzet kérdéseiben a jövőben is állandó kapcsolatot tartanak egymással. (MTI) Az egészségre ártalmas munkakörökben is befejezzük a harminchat — negyvenkét órás munkahét bevezetését. A kormány a munkaidő rövidítéséhez szükséges feltételek létrehozását a növekvő önállósággal rendelkező vállalatokra bízta. Reméljük, hogy a felügyeleti hatóságok és a SZOT útmutatásával, ezt a fontos ügyet jól oldják meg. Fontos feladatunk, hogy fokozatosan megszüntessük a két nagy dolgozó osztály életkörülményei között fennálló különbségeket. E cél megközelítéséért léptettük életbe ez év január 1-től a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszerét. Felemeltük a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékát. A termelőszövetkezetekben dolgozó nőkre is vonatkozik a gyermekgondozási segély bevezetéséről hozott rendelkezés. A születések számában az utóbbi időben örvendetes javulás mutatkozik. Reméljük, hogy az intézkedéseink a javulás tendenciáját tovább ' erősítik. A gyermekgondozási segély bevezetése az anyák és a család iránti megbecsülését, a társadalom gondoskodását juttatja kifejezésire. Erre a célra évi 400 millió forintot irányoztunk elő. Szocialista humanizmusunk diktálta, hogy törvényerejű rendelet kiadását kezdeményezzük, amely a magukra maradt idős emberekkel kötött tartási szerződésekkel elkövetett visszaélések megszüntetését szolgálja. llj mechanizmus — új eszközök Tisztelt országgyűlés; Az új mechanizmus bevezetésének célja, hogy új eszközökkel és módszerekkel erősítsük társadalmunk szocialista jellegét, tegyük hatékonyabbá tervgazdálkodási rendszerünket. Szolgáljuk szorgalmas munkával a közösség és egyén alapvetően azonos ér-, dekeit, és így gyorsítsuk meg a szocializmus teljes felépítését. mozdítsuk elő népünk életkörülményeinek folyamatos javítását A gazdasági mechanizmus reformján más szocialista országokban is dolgoznak. E tény is bizonyítja, hogy megérett a szocialista gazdálkodás módszerei megváltoztatá(Folytatás a 2. oldalon)
