Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-13 / 163. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJTTgKf u! • JiSSBi w -SIA fiSíKvi ™ JlVf! Mi«:7®r¥ -1! ? y*v «4 XXm. ÉVF. 163. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. JÚLIUS 13. CSÜTÖRTÖK íj eszközökkel és új iiiódszeeekkel erősítsük társadalmunk szocialista jellegét Tanácskozik az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az or­szággyűlés. Az ülésén részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyű­lés ez év április 14-én berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szó­ló jelentést az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette továbbá; az országgyűlés külügyi bizottsága kedden ülést tartott, s úgy határozott, hogy határozati javaslatokat terjeszt az országgyűlés elé az európai bizton­ság kérdéseiről, valamint a közel-keleti hely­zetről. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülés­szak napirendjét: 1. A Minisztertanács beszámolója. 2. Az országgyűlés külügyi bizottságának határozati javaslatai. Ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke emelkedett szólásra. Fock Jenő beszéde Tisztelt országgyűlési ígéretet tetteim arra, hogy az országgyűlés ma kezdődő ülésszakán beszámolunk a Minisztertanács tevékenységé­től és terveiről. Ehhez híven most számot adunk azokról a belpolitikai és nemzetközi kér­désekről, amelyek népünket, kormányunkat foglalkoztatják. A szocialista társadalom tel­jes felépítése folyamatában a mi viszonyaink között most különös fontosságúak a gaz­dasági kérdések. Ezért szám­adásunk más fontos társadal­mi. politikai kérdéseknél rész­letesebben szól az ország gaz­dasági helyzetéről. Bizalom a szocializmus iráni Pártunik IX. kongresszusára készülődve a kommunisták át- tékim tették, s megvitatták a megelőző évek politikai, gaz­dasági és kulturális fejlődését és gondjait. A megtett út és a jelenlegi helyzet felelősségtel­jes elemzése, a politika fő vo­nalának stabilitása, a soron következő esztendők legfonto­sabb feladatainak körültekin­tő kijelölése, a társadalom tel­jes egyetértésével találkozott. Bebizonyosodott ismét, hogy a kommunisták jól ismerik a nép egészének vágyait, aka­ratát, helyesen fogalmazzák meg a jól szervezett, fegyel­mezett munkával peálisan el­érhető céljait. Ezt az egyet­értést fejezte ki a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak választási felhívása, és ezt bizonyítja a március 19-1 or­szággyűlési és tanácstagi vá­lasztás eredménye: több mint T millió állampolgár juttatta szavazatával egyértelműen ki­fejezésre, hogy magáénak vall­ja a pártnak, a Hazafias Nép­frontnak, a kormánynak a szocializmus teljes felépítésére irányuló programját. Azóta népünk szorgalmasan és ered­ményesen dolgozik e nagy nemzeti program megvalósítá­sán. Belpolitikai életünket az utóbbi hónapokban a dolgozó tömegek jelentősen megnöve­kedett közéleti tevékenysége, a szocialista demokrácia kiszéle­sítése, a társadalom erősödő egysége, a szocializmus iránti bizalma jellemzi. Belpolitikai életünk nagyfo­kú megélénkülését, a szocialis­ta demokrácia fejlődését tük­rözték a közelmúltban tartott országos tanácskozások is. Ezeken népünk valamennyi osztályának és rétegének kép­viselői részt vettek. Párttagok, pártonkívüliek, marxisták és más világnézetűek, hívők és nem-hívők együtt vitatták az aktuális problémákat, ismer­tették építő javaslataikat. A szakszervezetek XXI. kong­resszusán a munkások és al­kalmazottak, a termelőszövet­kezetek első országos kong­resszusán és a SZÖVOSZ tanácskozásán a falusi lakos­ság, a KISZ kongresszusán az ifjúság, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia nagygyűlésén a tudósok, a művészeti szö­vetségek összejövetelein az alkotó értelmiségiek fejezték ki egyetértésüket és szimpá­tiájukat a párt és a kormány politikájával. Társadalmi rendünk szilárd A felszólalások, a javasla­tok, az új gondolatok és a se­gítő bírálatok a résztvevők felelősségérzetéről és bizalmá­ról tanúskodtak. Ez a kor­mány munkájához jelentős se­gítséget nyújt. Közös teen­dőink megoldásához ezután :s kérjük dolgozó népünk aktív közreműködését. Hazánkban békés építőmun­ka folyik. Népköztársaságunk állami és társadalmi rendje szilárd. A szocialista nemzeti egység széles bázisra, a dol­gozó tömegek bizalmára, ön­tudatára és hazaszeretetére épül. Egész népünket egyre inkább áthatják a párt kong­resszusán megtárgyalt gondo­latok. A soronlévő teendők állami jogszabályokban is megfogalmazódnak, s folyik a végrehajtás mindennapos szorgos munkája. Gazdasági építő munkánkat alapvetően az jellemzi, hogy továbbra is kedvezően érvé­nyesülnek pártunk Központi Bizottságának 1964 decemberi határozatai. Ez a határozat az eredményesebb gazdálkodás feltételeit és feladatait szabta meg. 1966-ban a bonyolultabb, nehezebb körülmények között is megfelelő volt népgazdasá­gunk fejlődése, Az előző évi­hez viszonyítva a nemzeti jö­vedelem 8, az ipari termelés 7, a mezőgazdasági termelés pedig mintegy 8 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés emelkedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növekedése alapozta meg. A termelőmunkában jobban fi­gyelembe vettük a szükségle­teket, s így a készletek kisebb mértékben növekedtek. Kül­kereskedelmi forgalmunk bő­vült, különösen a szocialista országok viszonylatában. A többlet nemzeti jövede­lemből arányosan többet for­dítottunk a lakosság fogyasz­tására. A bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgazda­sági lakosság reáljövedelme körülbelül 5 százalékkal emel­kedett. A múlt évben hozott ár, bér- és szociális intézke­dések hatására jelentős réte­gek életszínvonala az orszá­gos átlagot meghaladó mér­tékben nőtt, másoké nem vál­tozott, s voltak rétegek, ame­lyeket az intézkedések együt­tes hatása hátrányosan érin­tett. Egészséges fejlődés és kedvezőtlen jelenségek 1967 első hónapjaiban nép­gazdaságunk a tervezettnél nagyobb mértékben fejlődött. Az ipari termelés eddigi ered. ményeiből arra következ­tethetünk, hogy az ipar éves tervét túlteljesíti. A mező- gazdaságban azzal számolha­tunk, hogy a termelési tervek megvalósulnak. A lakosság áruvásárlásai várhatóan meg­haladják a tervben előirány­zott szintet. Népgazdaságunk egészséges fejlődése és tervszerű előre­haladása mellett azonban ta­lálunk kedvezőtlen jelensége­ket is. Több árucikkből nem lehetett teljes mértékben ki­elégíteni a megnövekedett ke­resletet. Nem lehetünk még megelégedve iparunk export- képességével. A műszaki és a minőségi színvonalat tovább kell javítani, és fokozni kell termékeink versenyképességét. E feladatok megoldásáért az év hátralevő részében még igen sokat tehetünk — s kell is tennünk. Dolgozunk ötéves tervünk fő célkitűzései alapján az 1968-tól 1970-ig terjedő évek­ben megvalósítandó felada­tok meghatározásán. Számo­lunk azzal, hogy a jövő év elejétől kezdve már érvénye­sülnek az új gazdasági me­chanizmusra jellemző szabá­lyozó eszközök. Különös figyelmet fordí­tunk a beruházásokra, mert ezeknek helyes aránya lé­nyegesen befolyásolja a nép­gazdaság egészének egyensú­lyát. Enyhíteni kell a beru­házások területén a jelenle­gi feszültséget, ezért felül­vizsgáljuk beruházási terve­inket. Költségvetésből első­sorban a már folyamatban lévő nagyberuházásokat foly­tatjuk. Üjakat csak szigorú takarékosság, sokoldalú mér­legelés alapján a struktúra javításáért kezdünk. Csak annyi nagyberuházást indí­tunk, amennyinek befejezése optimális idő alatt megvaló­sítható. Arra törekszünk, hogy a vállalatok mind több beruházást saját erőből va­lósítsanak meg, és a gyorsan megtérülő befektetéseket he­lyezzék előtérbe. A további­akban is előnyben részesít­jük a vidéki ipartelepítést. Fontos intézkedések Gazdasági munkánkban a jelen feladatainak megoldása mellett, a következő évek tennivalóit is szem előtt tart­juk. hogy helyes döntéseket hozhassunk. Ezek feltétlenül szükségesek a negyedik öt­éves tervünk elkészítéséhez is. Bejeientem, hogy már meg­kezdtük a hosszúlejáratú ter­vezés előkészítő munkálata­it. A következő ötéves terv céljainak meghatározásánál már úgy kívánunk dönteni, hogy hosszabb távra — 1985- ig — lássuk a fejlődés főbb irányait. A továbbiakban arról kí­vánok beszámolni, hogy a kormány a IX. pártkong­resszus határozatainak meg­felelően, milyen fontosabb in­tézkedéseket hozott. Megvizsgáltuk a régebben kidolgozott 15 éves lakásépí­tési tervet és több határoza­tot hoztunk a lakásépítkezé­sek meggyorsítására. Növel­tük bizonyos építési anya­gok importját; töröltünk a beruházások közül, hogy több lakást építhessünk, egyes középítkezéseket új beruházáso­kat kezdünk az építőanyag­ipar fejlesztésére. Terven fe­lül 270 millió forintot bizto­sítunk a magánerőből épülő társasházak közművesítésére. Meggyorsítjuk a házgyárak üzembe helyezését. Az állami gazdaságok dolgozói számára a következő tíz évben 10 ezer lakás telepítéséhez bizto­sítunk kedvezményes állami hitelt. Határozatot hoztunk az ipari és építőipari dolgozók munkaidejének általános csökkentésére. A 44 órás munkahétre történő áttérés több mint egymillió-hatszáz­ezer dolgozót érint. Tájékoztató közlemény a szocialista országok testvérpárjai és kormányai vezetőinek budapesti tanácskozásáról Július 11—12-én Budapesten tanácskozást tartottak a szocialista országok kommunista- és munkáspártjainak ve­zetői és kormányfői. A tanácskozáson részt vett: Todor Zsiv- Hov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnö­ke, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minis'ztertanácsá- nak első elnökhelyettese; Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Jozef Lenárt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága El­nökségének tagja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnöke; Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, Vlagyimir Popovics, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének főtitkára, Kiró Gligorov, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottságának tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának alelnöke; Wladislaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Jozei Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Kádár János, a Magyár Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsának elnöke, Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára; Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának elnöke, Willy Stoph, a Német Szocia­lista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Német De­mokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke; Leo­néid lljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Alekszej Nyikolajevics Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége Minisztertanácsának elnöke, Borisz Nyikolajevics Po- nomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának titkára. A tanácskozásira az emlí­tett országok kommunista- és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek ez év június 9-én Moszkvában megtartott találkozóján történt azon meg­állapodás értelmében került sor, miszerint állandó kapcso­latot tartanak egymással az izraeli agresszió következtében kialakult közel-keleti helyzet kérdéseiben. A tanácskozás résztvevői eszmecserét folytattak a leg­újabb közel-keleti események­ről. Megállapították, hogy az agresszió eredményeként Izra­el által elfoglalt területek megszállva tartása az ENSZ alapokmányának és a nemzet­közi jog alapvető elveinek láb­bal ti prása és merénylet az arab államok szuverenitása és területi integritása ellen. Iz­rael uralkodó körei, akik mö­gött az imperializmus, elsősor­ban az USA agresszív erői áll­nak, hódító politikájukkal ki­hívást intéznek a világ béke­szerető erői ellen. A tanácskozás résztvevői is­mételten leszögezték, hogy a képviselt testvérpártok és szocialista országok határozot­tan támogatják, és a jövőben is támogatni fogják a baráti arab államok igazságos har­cát az izraeli agresszió követ-, kezményeinek felszámolásáért, mindenekelőtt az izraeli csa­patoknak az általuk elfoglalt arab területekről való hala­déktalan kivonásáért. Állást foglaltak az agresszió elleni harc és a közel-keleti béke helyreállítása érdekeinek meg­felelő eszközök még teljesebb felhasználása mellett. A tanácskozás résztvevői tá­jékoztatták egymást a baráti arab államoknak országaik ál­tal nyújtott politikai támogatás- ról, valamin t a gazdasági segít­ségről, beleértve azokat az intéz­kedéseket, amelyek hozzájá­rulhatnak az imperialista ag­resszió áldozatául esett Egye­sült Arab Köztársaság és más arab országok iparának és mezőgazdaságának a fejleszté­séhez. Tájékoztatták továbbá egymást az arab államok vé­delmi képességének erősítését, valamint az ezen országokkal való hosszúlejáratú gazdasági együttműködést célzó intézke­désekről. Egyhangúlag kife­jezték szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben is összehan­golják erőfeszítéseiket ezen célok megvalósításában. A tanácskozás elvtársi lég­körben, a teljes egység jegyé­ben zajlott le. A tanácskozás résztvevői el­határozták, hogy a közel-kele­ti helyzet kérdéseiben a jö­vőben is állandó kapcsolatot tartanak egymással. (MTI) Az egészségre ártalmas munkakörökben is befejezzük a harminchat — negyvenkét órás munkahét bevezetését. A kormány a munkaidő rövidí­téséhez szükséges feltételek létrehozását a növekvő önál­lósággal rendelkező vállala­tokra bízta. Reméljük, hogy a felügyeleti hatóságok és a SZOT útmutatásával, ezt a fontos ügyet jól oldják meg. Fontos feladatunk, hogy fokozatosan megszüntessük a két nagy dolgozó osztály életkörülményei között fenn­álló különbségeket. E cél megközelítéséért lép­tettük életbe ez év január 1-től a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszerét. Felemeltük a termelőszövet­kezeti tagok családi pótlékát. A termelőszövetkezetekben dolgozó nőkre is vonatkozik a gyermekgondozási segély bevezetéséről hozott rendel­kezés. A születések számában az utóbbi időben örvendetes ja­vulás mutatkozik. Reméljük, hogy az intézkedéseink a ja­vulás tendenciáját tovább ' erősítik. A gyermekgondozási se­gély bevezetése az anyák és a család iránti megbecsülé­sét, a társadalom gondosko­dását juttatja kifejezésire. Er­re a célra évi 400 millió fo­rintot irányoztunk elő. Szocialista humanizmusunk diktálta, hogy törvényerejű rendelet kiadását kezdemé­nyezzük, amely a magukra maradt idős emberekkel kö­tött tartási szerződésekkel el­követett visszaélések meg­szüntetését szolgálja. llj mechanizmus — új eszközök Tisztelt országgyűlés; Az új mechanizmus beveze­tésének célja, hogy új eszkö­zökkel és módszerekkel erő­sítsük társadalmunk szocialis­ta jellegét, tegyük hatéko­nyabbá tervgazdálkodási rend­szerünket. Szolgáljuk szorgal­mas munkával a közösség és egyén alapvetően azonos ér-, dekeit, és így gyorsítsuk meg a szocializmus teljes felépí­tését. mozdítsuk elő népünk életkörülményeinek folyama­tos javítását A gazdasági mechanizmus reformján más szocialista or­szágokban is dolgoznak. E tény is bizonyítja, hogy meg­érett a szocialista gazdálko­dás módszerei megváltoztatá­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents