Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-12 / 162. szám

4 WŐGRÁO 1967. július T2, swráa Népművelés Mohorán Azt mondták: jó népművelő gépjarműkezelési és közűeke- óta van a községnek. Az 1950 munka folyik Mohorán. A „jó” désd, a nőíamács szülők is- —55 közötti kulturális szem- fogalom mögött milyen tarta- , , -, léken több első helyet is sze­lőm áll? Mert az ilyesminek kolaja- «joro^ereszt első- A főleg Kls£ ffiataloik_ nincs titka. Emberek csinál- segelynyujtó tanfolyama lebo- ^10 je^es gárda tnaniap- ják, csakúgy mint a baklövé- nyolításám került még sor. ság sem tétlenkedik. Fellépé­seket. Csak jól csinálni — ne- . süket várják is a község la­hezebb! Egyes községekben A könyvtár látogatottsága kty, mivel a Déryné Színház olyan gyakran adják egymás- sokkal jobb, mint a kötetek — a Ms színpad miatt — nak a kilincset a kultúrott- elhelyezésének körülményei. A nem látogatja Mohorát. Ha- hon igazgatók, hogy nevüket 2400 könyv a kultúrotthon egyéves tevékenységük­egyetlen helyiségében zsúfo- re tekintünk is vissza, bemu- Mohorán 1948 óta egy igaz- lódik össze. Jövőre örvende- utókban gazdag ez az idő- gató van: Horváth Antalné. ^ változás várható. A Nő- SZJak- A Néma levente-vei vényvédő Állomás Balassa;- Cserhátsurányban és Gaigagu- gyarmatra költözése után a *'dn 's vendégszerepeitek. A kultúrotthon mellett felszaba- tavaszi KISZ kulturális sereg- duló főkönyvelői lakást meg­kapja a Jeli Ferencné vezet­te könyvtár. Fejlesztésére az idén hétezer forintot ad a községi tanács. Az 1250 la­kosú faluiból 280 a beíratko- 'épbek közönség elé. Ha kap- zott olvasó. nak énekszakos pedagógust, akkor ősszel ismét megalakul A moharai színjátszók a a korábban már szép siker- évadban decembertől márciu- környéken túl is rangos ne- rel működött vegyeskórus is. sig a kisállattenyésztés téma- vet vívtak ká maguknak. 1948 köréből szerveztek hathetes óta a szereplő gárda cseré- tanfolyamot. Negyven—ötven lődése ellenére is megszakí- érdeklődő minden alkalommal tás nélkül tevékenykednek, pe- akadt. A termeloszövetíkezet dig kultúrotthona csak 1951 Nem hiszem, hogy akad még egy falusi kultúrotthon igaz­gató, aki 19 év óta megsza­kítás nélkül, egy községben ilyen lelkiismeretesen végzi a munkáját. Ez a jó fogal­mának egyik lényeges össze­tevője. A többi ebből faikad. Az elmúlt évben itt rendez­ték meg a járási Ismeretter­jesztő Napokat — és ez nem véletlen. Az idei népművelési A szécsényiek kezdeményezték szemlén a „Vengéd a paradi­csomban” című politikai sza­tírával léptek fel. Egy hó­nappal ezelőtt az „Egy kis bé­csi kávéház” című színművel Hát ezek a tények bizo­nyítják, hogy Mohorán jó nép­művelő munka folyik. (rozgonyi) ### A Traviatamár bizonyos Lesznek-e rendszeres operaestek Salgótarjánban? Jó egy évtizeddel ezelőtt szeptember elejéig közli a laltatják meg minden posz- szívesen látott, népszerű ven- színház, de az előadásokra a ton, így lehetséges, hogy Sal- dége volt nyaranta Salgótar- művelődési ház igénye szerint gótarjánba is eljuttassuk. Be­jén nak a Debreceni Csokonai minden valószínűség szerint szélgettünk arról is, hogy Színház. Elsősorban az apera- október 30-án és 31-én Ke- egy-egy operadarabbal egy-két művészet népszerűsítésében rül sor. kisebb együttesű prózai elő­ért el szép eredményeket a * adást is magunkkal vin­társulat, de néhány prózai elő- A két város, illetve a Cső- nénk, amelyeket Salgótarján adással is emlékezetes él- k°«ai Színház és a József környékén játszhatnánk. A kö­ményt hagyott maga után. A.™fa Művelődési Ház to- rábbi kapcs(>latok feléleszté- Sokan ma is jól emlékeznek vat>bi kulturkapcsolatarol Ha- s£re bennünk megvan a vál- még a debreceni színház est- Imre, a színház gazda- laj^ozó készség, az októberi jeire, s a szinte az új megyei sági igazgatója ezeket mon- tapasztalatok azonban nem művelődési ház létrejötté- aotta: közömbösek. Reméljük, hogy vei egyidejűleg született a — a színház vendégszerep- első újabb találkozásunk a a, kapCSOla- lés« lehetőségei a már ki- Traviata kapcsán kölcsönös jó Sok^mel^^lSőscn benyomásokat teremt, s azt kö- A debreceni színház rend- baz}a°k mellett meglehetősen - debreceni színház szeres sál tintariáni vendéü- korlátozottak. A két varos vetően a debreceni szmnaz játékának legnagyobb prob- közötti .távolság szintén sze- gyakori vendége lesz Salgó- lémáját eddig is a meglehe- repet játszik kapcsolataink- tarjánnak. tősen nagy távolság jelentet­ban. Prózai bemutatókra ke- te, a művelődési ház és a ^ésbé gondoltunk Salgótarján- színház vezetősége azonban bar?’ vendegszereplesre je- hosszabb ideje keresi a lehe- lenl_f2 , operamuvekkel van tőséget az akadály elhárítá- Ploduak esetenként. Az okto- sara ben Traviata estek után köl­csönös benyomásainktól füg- Kiss Imre, a művelődési ház gően a jövő évben, — tehát Igazgatója az elmúlt héten januártól — szó lehet a Hu- Debrecenben tárgyalt, s ennek nyadi László, a Faust, a Bo- eredményeként a társulat hémélet, A mosoly országa operarészlege október kö- és a Cigánybáró salgótarjáni zepén, vagy végén Verdi: bemutatásáról. A két utóbbi Traviata című operájával művet ugyan nagyoperett- Salgótarjánban vendégszere- ként tartjuk számon, de pel. A végleges időpontot nálunk operaművészek szó­b. t. községfejlesztési tervek teljesítéséért A megyei tanács felhívás­sal fordult a községi taná­csokhoz, a községfejlesztési tervek minőségi és határidőre történő teljesítése érdekében. Szécsényben, a megyei fel­hívást vb-ülésen tárgyalták meg. így született az az elha­tározás, . hogy a községfej­lesztési tervek megvalósításá­ra versenyre hívják a megye minden községét. Kidolgoz­ták a terveket is. A tanácsta­gok most ismertetik a lakos­sággal. Megnehezíti munká­jukat a gabonabetakarítás. De a földeken munka közben, esetenként pedig a lakásokon tárgyalnak a tanácstagok az emberekkel. A szécsényiek községfejlesz­tési programjában az idén egyik főfeladatként a parkosí­tás szerepel. A meglevő 16 ezer négyzetmétert, 20 ezer négyzetméterre növelik, amit a mellékutcák parkosításá­val érhetnek el. Ugyanis a község belterülete már gondo­zott. Kidolgozták a fásítási ter­vet is. Ebben az erdészet nyújtott jelentős segítséget. Kétezer facsemetét telepíte­nek még az idén. Többek kö­zött gömbakácot, gömbjuhart, japáncseresznyét. Külön ter­vet készítettek a Várkert fá­sítására, amelyben szerepel az ősfák védelme. Itt a cse­meték elültetése az iskolá­sokra vár. A faluban a la­kosság ülteti el. Háromezer négyzetméter új járdát építenek. Ezt a mun­kát már korábban megkezd­ték. 1600 négyzetmétert elké­szítettek. Sokat jelentett a lakosság társadalmi munká­ja. A házak előtt mindenki elvégezte a földmunkát. Meg­állapodtak abban, hogy a verseny értékelésére az év végén a járási tanácsot ké­rik fel. A községi tanács a községfejlesztési feladatokban résztvevő falubelieknek okle­velet ad. Megjelent a Palócföld A napokban^ jelent meg a jának témája a salgótarjani Palócföld című folyóirat má- Öblösüveggyár üvegtervezői- sodik negyedévi száma, nek élete. Tóth Imrének az A gazdag szépirodalmi utónevekről szóló dolgozata anyagban a folyóirat hasáb- méreteiben eltúlzott, a ro- jain először szerepel Papp vat tematikájához sem kap- Lajos, a Tiszatáj költője Ké- csolódik. peim című költeményével. Számos értékes adalékot Vihar Béla Milliárd világ, közöl a folyóirat Hagyomány Jobbágy Károly Író—olvasó rovata. Molnár Pál az 1940-es találkozó, Tóth Elemér Ha- bányszsztrájk dokumentumait lász című versén kívül Pa- mutatja be, illetve elemzi azo- róczai Gergely Dúdoló-ja és kát. Csongrády Béla a bag- Szabó Károly műfordítása lyasaljai képzőművészeti sza- egészíti ki a lírai anyagot, badiskola jelentőségét méltat- Vihar a levelet címmel Mo- ja, Somoskeőy István ezúttal csár Gábor háborús témájú a salgótarjáni földalatti bú- regényrészletet közöl, Vár- nyászati múzeumba kalauzol­szegi György ugyancsak re­gényrészlettel jelentkezik. Ga- ra János szatirikus írásának címe Anyakirálynő, Vincze György novellájában a tsz- szervezéssel foglalkozik, Er­dős István elbeszélése, a Birsalmabot emléke, a gye­rekkor élményvilágából fa­kad. ja az olvasót. A Körképen jelent meg Gordos Jánosnak a filozófiai ismeretterjesztés gondjairól szóló írása, Csükly László Zalka Máténak állít emléket A világszabadság katonája című írásában. Gáli István Csapda című regényéről írt recenziót Danyi Gábor, szer­kesztőségi cikket olvashatunk a III. Észak-magyarországi Te­Az iparmedence munkássá­gának életéhez, múlt küzdel­meihez kapcsolódnak az Éle- ^“0 “ Képzőművészeti *KiáT tünk című rovat tanulmányai, ütásról is riportjai, beszámolói. Vonsik Gyula a munkásosztály tudati A folyóirat e számának fejlődéséről igényes tanul- képzőművészeti anyaga ugyan- mányt jelentetett meg. Mól- csak e Mállításból ad ízelí- nár Pál az üzemtörténetírás tőt. Ezenkívül Koppány problémáit elemzi a Salgó- György művészi fotóiból lá- tarjánban lezajlott történél- tunk néhányat. A lap ezúttal mi vándorgyűlés alkalmából. Lóránt János festőművészt Csukly László idős Szabó 1st- mutatja be, illetve Csukly ván nógrádi szobrászművész László irodalmi munkássá- munkásságával foglalkozik, gát ismerteti fényképmellék- Csongrády Béla Baráth La- lettel. A Palócföld 1967. évi jós rangos írói tevékenységét harmadik száma szeptember- elemzi. Erdős István riport- ben jelenik meg. Hit visz Nógrád megye a Mezőgazdasági Kiállításra? Dr. Soós Gábor, a Mező- gazdasági- és Élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott teg­nap sajtótájékoztatót Buda­pesten, a 66. Országos Me­zőgazdasági Kiállítás és Vá­sár előkészülületeiről. A té­li. Rákóczi Termelőszövet­kezet növénytermesztésben elért eredményeit elfogadta a bíráló bizottság. Ezek szerint a palotásiak búzát, a szé- csényi termelőszövetkezet pe­dig őszi árpáját, burgonyá­jékoztató után a résztvevők ját, cukorrépáját és zöld­megtekintették a kiállítás és paprikáját mutatja De Bu- vásár színhelyét. dapesten. A készülődés megkezdő- Az állattenyésztés eredmé- dött Nógrád megyében is, nyeinek bírálatára csak ezu- hiszen több termelőszövetke- tán kerül sor. Az élenjáró zet is jelentkezett a ki- szarvasmarha és sertéste- állítás eredménybemutatóira, nyésztő gazdaságok — Fel- A megyei tanács mezőgazda- sőtold, Palotás, Pásztó, Var­sági osztályán nyert értesü- sány, Szécsény, valamint Őr­lések szerint a palotási Má- halom — jelentkezésére eddig jus 1, valamint a szécsényi még nem érkezett válasz. A furfangos mészégető Vásárhelyi Ferenc koráb­bi bűnlajstromábó] — erős rövidítéssel — ennyit: 1964 óta hatszor büntették meg, ezen belül a társadalmi tu­lajdont károsító bűncselek­ményért háromszor. A fér­fi 1965 tavaszán mészégető iparengedélyt kért Diósje- nő területére, de ijesztő priusza miatt természetesen nem kapott. Iparengedély­tulajdonos lett ellenben a felesége. Ennyivel be is ér­te, még a tüzet sem gyúj­totta meg soha a kemencé­ben. Vásárhelyi az ipar gya­korlásához szükséges mész­követ a nézsai Dózsa Népe Tsz-től vásárolta. A vezető­séggel kötött megállapo­dás szerint a meszet vásár­ló közületek egyszámlájá­ról a tsz emelte le a mész ellenértékét, s így fizette ki azí Vásárhelyinek. A tsz-ek mészégető tevé­kenysége adómentes. Vásár­helyi abban reménykedett, hogy mivel eladóként a tsz szerepel, megússza adófize­tés nélkül. Tévedett. Az adóügyi hatóságok már 1965 őszén felfedezték majdnem húszezer forintos csalását. Hosszas vizsgálatot foly­tattak ezután az adóügyi szervek. A feljelentésre ez év áprilisának végén ke­rült csak sor. A rétsági já­rási rendőrkapitányság és a járási ügyészség gyorsabb­nak bizonyult. Alig két hó­nap alatt lefolytatta a nyo­mozást, s elkészítette a vád­iratot. Még arra is jutott idő, a rendőrség a szakértő­ként kirendelt Markovics Imre vegyészmérnökkel, a tolmácsi Erdőkémia dolgo­zójával szakvéleményt ké­szíttessen. .. A furfangos mészégető je­lenleg Ismét szabadság- vesztés büntetést tölt. Most ismertetett ügyét még a nyáron tárgyalja a rétsági járásbíróság. Újra lehet kezdeni Dobozy Imre regénye 32. Éles vijjogás hasit fülem­be, Sztálinorgona, egye meg a fene, átkozottul kellemet­len, idegborzoló visítás, mintha roppant kutyafalka vonyítana két-három szólam­ban, elhallgathatna már, nyomban utána megremeg a most már láthatod őket. A látcső kézröl-kézre vándorol. A bittai erdőszél mögül orosz harckocsik dugják ki orru­kat, másznak mint a teknős­békák, egy, kettő, tíz, tizenöt, az ördögbe, egész páncélos ezred, hirtelen megiramod­nak, legyezőformán szétte­mögött német terepjárók hez a távcsövet, mi minden fűlve, mögöttük apró sze- ereszkednek le a hegyi útról, tud benne lenni egyetlen mű, sűrű láncba nyúlik a nyomukban teherautókon kurta mozdulatban, ez a Fé- gyalogság, magyar határvadászok, vagy süs Járó erre a percre vár fél zászlóalj, ebből csúnya ördög tudja mióta, mekkora Innen fentről parádés a verekedés lesz. gyötrő izgalommal, de nem látvány, és hát rengeteg — Derékszíját, szereléket lát semmit, elkeseredetten pusztító anyagot kell elpu- fel! — izgul Gallai, süket nyújtja vissza a látcsövet, fogtatni, mire egy semmi fülét tapogatva. — Főhad- hej, de messze vannak még. kis emberkét eltalálnak, az hej de nagyon messze. De már a majortól nyu­gatra is ott vannak az oro­nagy úr, ha belénk botla- nak, figyelőállás vagyunk, ez a legokosabb, az isten verné föld ijedt robajjal, hé fiúk, meg őket, legalább egy va- StaSűt kapta Bittát aprítják, sorozatvető- cak távcsövünk lenne kéz- K’ a j sa S ' i3natr vei, de nem is Bittát, ez már nél. közelebb van, a Gyapa tövé- — Van nekem _ mond­b en, az országút táján, hát ja Sorki, köpenye alól né­mi történt... Mondtam én met katonai látcsövet húzva nektek, mondja Gallai, beke- elő. rítenek a ganék, jó lesz le- — Add a főhadnagy úr­húzódni a pincébe, bor is nak, de gyorsan! Micsoda van, seggrészegre iszom ma- kiszolgálás, se tokja, se szí- ^pön-g TarbaTem’ hátra- gamat, aztán dörömbölhet- ja. Sorki, te elzüllöttél. P y &• nek felettem, teszek a fejük- — Alázatosan jelentem, re. De nem mozdul senki, tokostól nehéz lett volna el- friss sorozat csóvái szikráz- lopni, hát csak így... nak a dombok felett, Bugy- — Add már, ne pofázz! felől kezd orgonáim. ezt ügyesen kitalálták, a mobil kilövő szerkezetet, mire tü­zérségünk bemérné őket. már rég odébb hurcolkodtak. Elfogy a szavunk, mindenki hallgat, ránk terül a szórón­első háború minden egyes hullájára állítólag tízezer lö­vés esett. Űristen. Ez telibe a mieinket. Egy pil­lanatra széltében lángralob- ban a barna mező. A látcsö­vet hamar, ne bámészkodja­tok, micsoda füst és mennyi eltaposott, mozdulatlan bo­gár a földön! Álljatok fel, na, kezdjétek már, ez nem lehet... Hát nincsenek fel­gas, mint egy átázott, nehez derítőink? Ki volt az a ba- koponyeg Tarba sem hatra- ald egyenest a katvu­fele kemlel a szilfa mogul. ^ torkába kergette a ha_ hanem előre, a frontot ba- tárvadászokat? Gallai kikap- mulja csüggedten Olyan a ja kezemből a látcsövet. Ká- front, mint a szélben hűl- rt>rokodlk. Rorlda munka> ecz beszálló kozmája udva- _ Parancsára, főhadnagy rüg, a "ható^adáL’k ^rTs't m°ndja m°S°rván’ nem so' rabol harckocsik sorjáznák dr. ki a bittai útra, egyszerre ugrálnak le a gépkocsikról, kan maradtak, azok meg már kotródnak is visszafelé. megpezsdül az egész déli vá- Fé!?S az ,eKyÍk táb„°ri ^csoda apró, riadtan fut- Deső leül egy kerékvető Vő-' B „.„„„„„„I, csendőrről rangatja le a de- karozo bogarak messziről, de rosszéi, ágyuk nehézpuskák ugatnak, 1 s,vjuuuui 1 uí xuugaiija ív c morogna , rdkszíja^ ettől azonban nem- ez a szerencse, nehezebb el­« _ , '.na ; az igen harciasabb a külseje, találni őket. Egyetlen ívű. öregvaros puszmogo frontja köpenyének cafatai kifityeg- laza félkaréjba fejlődnek, i? me8rm°rfdu,> ,az ?ro?zok ,a nek a szíj alól, mintha egy jobb szárnyukon a németek merő rojt lenne az« egesz. nyílegyenes lémaja nyomul Szalad Desőhöz, Kálmán csak előre, hirtelen, ezek most is — mondja egy pillanatra, hadd nézzek rendet tudnak tartani. Most, földet, a nyugati határig, készül, el akarják kapni az bele, igazán csak egy pilla- mondja Deső, Fésűs Járó­egész társaságot, A kastély natra. Mohón rántja szemé- nak nyújtva a távcsövet, (Folytatjuk) igen, mondja Deső bólintva, ebből szabályos harapófogó re, öreg az arca, rágyui* de nem szívja a cigarettát üs— tölög csak a kezében. — Ez most már így lesz! beterítik a

Next

/
Thumbnails
Contents