Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-11 / 161. szám
1967 «Mus ff. fi«M Több a veszett állat Uadfárat salmonella társai ellen is orvos nyári tanácsai Nyáron Jóval több a járványos megbetegedés, mint az év más időszakában. Nem ritkán hallunk ugyanakkor krémem, íagylaltmérgezésröl, a mérges gomba okozta tragédiákról, és manapság különösen az állati eredetű veszettség ütötte fel a fejét Nógrádiján. Az eddig előfordult megbetegedésekről, és ezek elkerülésének módozatairól beszélgettünk a KÖJÁL járványügyi szakemberével, dr. Asztalos Judit epidemiológus- sal. — Milyen jellegű megbetegedések történtek az idén megyénkben'! — Összességében nézve kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Különösein a tömeges járványt okozó betegségek leküzdésében nagy a fejlődés. Enyhe lefolyású hasmenése« megbetegedés eddig mintegy száz fordult elő. Skarlátot okozó egyedi fertőzés miatt 91 személyt kezeltek. Egy tetanuszos eset is akadt. Emberi veszettséggel nem volt dolgunk, ellenben növekedett az állatok között előforduló veszettség! esetek száma. Eddig hét veszett állat — négy rokg.. egy-eev kutya, macska és vadmacska — mart meg embert. M; vei azonban orvoshoz fordultak, nem történt különösebb bajuk. Ellenkező esetben — a több hetes lappom gási időszak lejárta után — már nem tudtak volna rajtuk segíteni. — Nyáron gyakori a romlott étel fogyasztásából eredő ételmérgezés. Mi a helyzet ezen a téren? — A közétkeztetés! konyhákon ilyen eset még nem fordult elő. Ennek okát három tényezőben látom: javultak az üzemi konyhák, vendéglátó egységek közegészségügyi viszonyai, szigorúbb az ellenőrzés és bizony a szerencsével sem állnak hadilábon. Egy enyhe lefolyású — negyven idős embert érintő — csoportos ételmérgezés azért akadt ai toalassagyanmatii szociális otthonban. A családi konyháknál egy említésre méltó esettel találkoztunk: régi disznósajt okozott kisebb gyomormérgezést. — Fagylalt és krémesmér- gezés fordult-e már elő? — A tejes alapanyagú cukrászsüteményekben. fagylalt- féleségekben kifejlődő salmonella kórokozó elleni ham eredményességét mutatja, hogy még ilyen jellegű megbetegedéssel az idén nem találkoztunk. — Alattomos ellenség nyári időben a mérges gomba. — Egy gombamérgezéses esetünk volt eddig. Szendehelyen egy család három tagja evett mérges gombát, szerencsére nem galócát, lehetett rajtuk segíteni. Egyébként tévhit, hogy a gomba mérgét ki lehet főzni: továbbra te életveszélyes marad. — Milyen veszélyekkel jár a „pocsolyákban”, vályogvető gödrökben való fürdőzés? — Nem szabad disznók, tehenek által is látogatott — állóvizekben fürödni. Köny- nyen savós agyhártyagyulladás előidézője lehet. Sajnos ennek ellenére — elsősorban gyermekek — elég gyakran ilyen vizeikbe menekülnek a kánikula elől. Például Kiste- renyón, Karaincsságon, vagy Karancskesziben látni ilyen eseteket. — Hogyan lehet a nyári járványidőszak *áldásait” elkerülni? — Fokozott óvatossággal! A felvágottat, töltelékárut frissen fogyasszuk, mert később már bajt okozhat. Kritikus szemmel kell nézni a vásárolt krémest, fagylaltot stb. A „ha megvettem, megeszem” szemléletmód nem mindig jő. Állat okozta bármilyen kis seb esetéin is azonnal orvoshoz kell fordulni. És a „Ne fogadj el idegentől édességet” című angol film analógiájára: ne vásároljunk idegen házalóktól — legtöbbször szakértő által nem fe látott — gombát? (rozgonyil Felelőst keresünk Született: 1967-ben X iNagy sikert aratott az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron is a Nógrád megyei Bútorgyártó Vállalat alpesi ví- kendháza, amelynek teljes belső berendezését is Balassagyarmaton állítják elő. Az ÉRDÉRT által forgalomba hozott hétvégi házak iránt igen nagy a kereslet (Koppány György felvétele) Mini-problémák Varróműhely — rendőri segédlettel Miközben a londoni belvárosban nemrég a mini-szok- * nya propagálására újonnan alakult egyesület néhány száz tagja húsz centiméterrel térden felül érő szoknyákban tüntetett a rövid szoknyavi- sel“‘ mellett, Jersey angol sziget hatóságai határozottan hadat üzentek ennek a mini- sített ruhadarabnak. St. Helierben, a sziget fővárosában két 16 éves lányt bekísértek a rendőrőrszobára, mert térden felül 25 centiméterre ért csak a szoknyájuk. A szigorú rendőrtisztviselő utast tóttá őket. hogy ott, a helyszínen eresszék le a szoknya felvarrását, és csak e művelet gondos elvégzése után engedte ki a lányokat. (Sajnos) nevet az idegen Páeretón, a Zagyva-hídnél 6j helységnévtábla nevetteti — vagy bosszantja — az arra járót. A község neve „P” helyett „p”-vel olvasható. Rossz rágondolni, hány kézen ment keresztül a helyesírási hibával éktelenkedő tábla. Valaki megfestette, valaki ellenőrizte (??), valaki átvette, valaki felszerelte — naponta százan és százan látják. Meddig? Bagolyparadicsom Romhányban Elhagyott épület áll a Dél-hegy egyik festői völgyhajlatában, Romhánytol al’g két kilométerre, a nagymajori gyümölcsösben. Sok gazdája van, vagyis egy sincs! Azt mondják, jelenleg a romhányj erdészeté, de örülne, ha végleg túladhatna rajta. A tetőn összetört cserepek, ablakok kiverve, ajtók a padlón — ha még esetleg el nem lopták. Az épületet 1952—54 között emelték, több százezer forintos költségen. A Cse- répkályhagyár agyagszükségletének fedezésére ezidőtájt kísérleti tárnát nyitottak közelében, s kulturális és szociális feladatok ellátására építették a ma elátkozott kúria képét mutató házat. A 600 méter mély tárna fúrása — azt mondják — nem hozott eredményt, az épületből amit lehetett elvittek, amit nem azt otthagyták. A betonból készült fürdőt összerombolták, a villanyoszlopok drót nélkül árválkodnak. A beleölt pénzzel senki nem törődött. Pedig egy 6x22 méteres nagyterem és nyolc kisebb helyiség található az épületben. Meg baglyok! Ez a jelenlegi helyzet. Pedig 13 év után ideje lenne már valakinek észrevenni a kihasználatlan lehetőségeket. Legkevesebb három célra fel lehetne használni: például turistaháznak, mert a Cserhát nyugati részén egyetlen egy ilyen sincs. Vagy járási szociális otthonnak, a tervezett volt iskolában berendezésre kerülővel együtt. Esetleg lebontani és az anyagából a közeli banki tó partján üdülőt építeni. Igaz, hogy ez esetben a jelenlegi érték 30 százaléka térül csak meg a bontási anyagiból, de már ez is valami. Mert — valljuk meg — a bagolyparadicsom, nem valami paradicsomi állapot! R. ^Dallal Lázadók Az első politikai sanzon fesztiválról a KISZ VII. kongresszusán járt megyei küldöttek közül sokan vélekednek igy: a tanácskozásnak nem is lehetett volna méltóbb, a magyar fiatalok társadalmi, politikai érzékenységét jobban kifejező befejezése. — Jó ügyben lázadunk! — énekelték a fesztivál ma- gyar résztvevői a megnyitón, és akiknek esetleg kétségei voltak a magyar pol-beat „létjogosultságáról” — választ kaptak az egészséges társadalmat mérgező, a haladással szembeni erőket leleplező dalokból. „Bob Dinyés”. azaz Dinnyés József a Tisza mellől érkezett, felment a Vígszínház színpadára, egy szál gitárral kiállt ország-világ elé, a karrierről énekelt, s alatta társadalmi, politikai poronddá változott a színpad: „.. .még ma sem hozta a gólya, már volt protekciója... az apja csuda fej — ez ám a karrier ...” — l.áttam, hallottam a fesztivált, és elhatároztam, én is csinálok ilyen számokat — mondta egy szécsényi fiatal és megkért —. ne írjam meg a nevét addig, amíg legalább három számot „összehoz”. — Nálunk is van miről énekelni — tette hozzá, hogy megnyugtasson. — Szerintem korai volt még ez a fesztivál — mondta egy népműveléssel foglalkozó megyei szakember és hosz- szas fejtegetésbe fogott a fesztivál színvonaláról, érettségéről, dalról dalra boncolgatva, vizsgálgatva a „minőségei" Azt. azonban kénytelen volt elismerni: a legjobban sikerült számok éppen azok voltak, amelyek társadalmunk visszásságait „énekelték ki”. Korai volt? A dallal lázadóknak más a véleményük erről. — Jó ügyben lázadunk — mondják fiataljaink és dalaikat — Vietnamról, Indonéziáról, fajüldözésről, álhumn- numról, értelmetlen halálról, gyanús értékű karrierről szóló énekeiket hallgatva nem lehet kétségünk erről. — Ne ébresszetek fel... — énekelte Mikes Éva, aki a békéről álmodott. A kép megkapó: emberek jönnek és mindenfelől fegyvereket hoznak. A fegyvereket egyetlen nagy gödörbe temetik. És amikor már egy gyilok sincs a Földön... „Így ébresszetek fel és az álom nem lesz álom többé.” A jó ügyért lázadók sohasem voltak türelmesek, mindig megérezték, tudták is mindenkor — a jobbért, emberibb életért tenni kell valamit. Valamit, ami lehet, hogy nem hibát lan még, amin menetközben le hét és kell is igazítani, csiszolni, de mivel a jószándék szülötte és a gyakorlat a mestere — mindenképpen eredményre vezet. (pataki) Egyre több fiatal tudós A Szovjetunióban a tudósok száma 2-szer, 3-szor olyan gyorsan emelkedik, mint bármely gazdasági ágazatban a szakmunkások száma. A szovjet köztársaságokban a tudósok serege 7 évente megkétszereződik. Jelenleg a világ minden negyedik tudósa szovjet állampolgár. A Szovjetunióban a tudományos dolgozóknak a fele még nem érte el a 30. életévét. Intézkedéseket tesznek avégett, hogy a fiatalok gyorsabban feljuthassanak a tudományok csúcsaira, hogy jóval előbb megszerezhessék a kandidátusi és doktori tudományos fokozatot, mint jelenleg. Nemrég a Komszomol Központi Bizottsága, az Állami Tudományos- és Technikai Bizottság, a Tudományos Akadémia Elnöksége, valamint a Szovjetunió felsőoktatási és középfokú szakoktatási minisztériuma közös határozatban jelölte meg a tudományos pályán dolgozó fiatalokkal végzendő munka útjait. A fiatal szakembereket a legfontosabb problémák kutatására irányították, a tudományos szervezetek vezetőit pedig megbízták azzal, hogy még nagyobb Segítséget nyújtsanak a disszertációk megvédésére és a tudományos fokozatok megszerzésére készülő fiataloknak. Újra lehet kezdeni Doboxy Imre regénye 31. Gallai kérdi, megbicsaklik a hangja, de már szolgálat- kész, parancsra vár. Géza felkapja a táskáját. — Megnézem őket, hátha csak megsebesültek. — Felesleges — mondja Deső. — Egyik sem él. Kilép az ajtó elé, körülnéz. Morognak az ágyuk, az öregvárosban csattog az akna, a Cseresznyés ritkás ligetei közt három német páncélos mászik Bitta felé. Most kezd lazulni bennem a rémület görcse, szégyenkező dühbe váltva, hogyan is tudhattam annyira begyulladni, mint egy megriasztott állat. Ha megtudom, ki jelentett fel bennünket nem maradok adósa. Milyen könnyű három embert megölni? Irtózatosan egyszerű. Csak gyorsabbnak, pontosabbnak, kérlelhetetlenebbnek kell lenni, mint azok, vagyis lövés előtt létre kell hozni főben, idegekben azt az eltökélt feszültséget, mely habozás nélküli parancsot ád szemnek és kéznek. Így hát mégsem olyan egyszerű? Miért épp Deső lőtt, miért nem más? Azt mondta, már tegnap este, ma reggeltől fogva nem parancsol senkinek, mégis parancsolt, épp azzal, hogy közülünk egyedül ő nem vesztette el a fejét. Rágyújt. Kezét nézem, szeretném reszketésen kapni, legalább utólag rendítené meg a két percbe sűrített, életnyi kockázat, s maga az emberölés, mert ha jogos volt is, embert ölt, de olyan a keze mint máskor, vékony, barna, nyugodt. — Húzzátok be őket a venyigerakások mögé — mondja. — Fegyvert, töltényt elszedni tőlük, hátha még jó lesz. Géza, adj egy gereblyét, földet kotrok a vérnyomokra. Tarba, te kiállasz ügyelőbe, az út mellé, ahhoz a görcsös ágú szilfához, majd aztán váltjuk egymást. Készítsetek össze ennivalót, ha menni kell, ne az utolsó pillanatban kapkodjunk. Fésűs Járó csak most teszi le a fejszét. Megindultan közeledik Desőhöz. — Kálmán, én azt szeretném mondani... — Semmit se mondj. Kényszerhelyzetben voltam. A csendőrök szegycsont alatt kapták a golyókat. Lé- pük, májuk véres morzsái szanaszét a köpenyen. A nyilasnak hét vagy nyolc lyuk van a mellében. Remek sorozat volt. Látta valaki ? A cselédházból idelátni. De nem jön senki bámészkodó, a kastély környéke kihalt, a szőlőhegy is néptelen, csak feljebb, a Gudimhegy messzire fehérlő, tar mészkőhomloka mögül villog az ágyuk torkolattüze. Mintha a napsütéssel feleselnének a mérges, vörös, kis villanások. Hová lőnek? Ha Mándor már nem a miénk, Bittáig csak egyetlen major van közbül, Elizapuszta. Gál- dy nagyanyjáról nevezték el. öt vagy hat ház az egész. Tavacska is van a házak előtt, a tejhűtő hidegvize táplálja, bivalyok henteregnek benne nyáron, hal nem marad meg benne, mégis kedves kis tó, a ráhajló füzek alatt álmosan fénylik. Az állomás felett füst bodorodik, most jött be a tizenkét órás pesti vonat, még mindig utaznak, jönnek- mennek, mintha értelme lenne. Vagy csak annak van értelme, amit épp megteszünk? Kiváncsi vagyok, ez a három ember kiféle volt, be kellene nyúlni a zsebükbe, de mindenük ragad a vértől. Lihegve húzkáljuk őket, lábuknál fogva, a bakhátakon erre-ar- ra billen a fejük, mintha ta- gadólag ráznák, nem tehetnek az egészről, küldték őket. hát jöttek. Sorki mégis kiforgatja zsebüket, de a papírok nem érdeklik őt, száját biggyesztve leltározza a sovány zsákmányt, néhány bicskát, öngyújtót, és kulcsokat, melyekkel már soha nem nyitnak ki semmit. — Negyven—ötven percünk biztosan van — mondja De- sö —, amíg a parancsnokság másik járőrt küld ki. Fegyvert választ ki magának, nekem is ad egyet. Gallai felmarkolja a harmadikat. Fésűs Járó is szeretne, de már nem jut neki, nem is ért hozzá, sose lőtt géppisztollyal, kárpótlásul mindkét köpenyzsebébe egy-egy Frommer pisztolyt dug. Géza még mindig fejét lógatva kering a hullák körül. Medikus korában, míg anatómiát tanult, a vonaton befelé is, kifelé is emberi csontokat kaparászott egy csorba szikével, a lányok sikongattak a tanuló kocsi folyosóján, mi meg leszoktunk róla, hogy már befelé menet megegyük a tízórait. Hülye, mondták Gézának, ha neked nem fordul ki az egyszál beled, másé kifordul, hagyd abba rögtön. Rosszul ismerték, sokkal nagyobb erőfeszítésébe került csinálni, mint nekünk nézni, de az egész élete ilyen, makacsul, kínlódva, folyton te akar győzni magában valamit, ami nélkül nem is lenne az, aki. Lehet, hogy eközben épp úgy utálkozik belül, mint mikor a csontokat vakarta. Groteszk erőlködése apja fejéhez azt vagdossa, naturam expellas furca. tarnen usque recurrct, ami igaz is, tulajdon természetét vasvillával sem kergetheti el senki, csak példálózik, maga az egészből nem tanul semmit (Folytatjuk)
