Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-04 / 155. szám
Válaszol az illetékes / izén kétezer ember vasárnapja A I»nla$sag7ni*mati tanácselnöké a szó Gondok, problémák a strandokon örömmel olvastam a Nógrád június 18-án megjelent számában a város lakásépítéséről, kulturális fejlődéséről, iparosításáról elmondott véleményeket, jogos bírálatokat. Kötelességemnek tartom, hogy válaszoljak azokra. Fejlődésünk jó úton halad. A beruházások, építkezések a tervezett ütemnek megfelelően alakulnak. Az a véleményem, hogy 1967-et mint a városépítés esztendejét tarthatjuk számon. Ebben az esztendőben 300 család költözik új lakásba. Ez a város történetében egyedülálló. Elkészül 160 szövetkezeti, illetve állami, 50 KISZ-lakás, több OTP-társasház. 15, kölcsönből épített pedagóguslakás, nem is szólva a magánerőből építettekről. Gondjainkat ezzel persze még nem oldjuk meg. A város 1800 épületéből 600 vályog-, vagy vertfalu. Hatvan évnél régebbiek. Ezek helyett újakat kell építeni. Borszéki Vilmosné arról szólt, tetszik neki a szövetkezeti lakás- építési akció, mert ez felel meg balassagyarmati kispénzű embereknek. Ez az építkezés sajnos, nem korlátlan. A szövetkezeti lakások is állami erőből épülnek, csak annyit építhetünk, amennyire az ország anyagi ereiéből telik. A harmadik ötéves tervben ilyen lakásokat már nem is építünk. Ezzel szemben fokozzuk az OTP-társasház építését. Említi Borszékíné, hogy a balassagyarmatiak kispénzűek. A városban az utóbbi években a foglalkpztatottsággal együtt jelentősen emelkedett a reáljövedelem. Ügy gondolom, hogy az OTP társasház-akcíó is közkedvelt lesz, A júliusban átadásra kerülő 10 norvég típusú, kétszintes, háromszobás lakásokra többszörös a jelentkezés. A fiatal házasoknak, a kevesebb jövedelemmel rendelkezőknek ajánljuk a KISZ-lakásépítést. Jusztin József nagyon fontos dolgot tett szóvá: városunk kulturális életét. E téren lehetőségeink korlátozottak. Gondjaink nagyok: művelődési otthonunk elavult. A megye vezetőivel sokat tanácskoztunk erről. Segítettek. 1908 végéig elkészítjük egy Új művelődési otthon beruházási programját. A Palócz-ligetet Bajcsy-Zsilinszky Endre úti bejáratánál építjük fel. Szeretnénk a negyedik ötéves terv első évei ben elkészíteni. Itt már lesznek klubok. amelyekben a dolgozók gazdagíthatják tudásukat, növelhetik műveltségüket, szórakozhatnak. Addig is az állami zeneiskolát, a művelődési otthonból a Deák Ferenc utcába helyezzük, egy 350 ezer forintért felújított épületbe. Ezzel nagyobb helyet biztosítunk mostani művelődési intézményünkben. A város fejlődésével az emberek műveltsége is gyarapodik. Ennek elősegítésére, iskoláinkat fejlesztjük 1969-ben megnyitjuk a Dózsa György úti új általános iskolát, 1970-ig Három tanteremmel bővítjük az Ifjúság úti iskolát. Tárgyalunk a Finomkötöttárugyár vezetőivel, hogy Balassagyarmaton textilipari technikumot létesítsenek. Most is képezünk ki technikusokat. A Szántó Kovács János Gimnáziumban közgazdasági, az iparitanuló intézetben a salgótarjáni gép; pari technikum és a budapesti építőipari technikum kihelyezett tagozatai működnek. Ha 35—40 fő jelentkezne, akkor az idén szeptembertől mind a két tagozaton újból indítanának első osztályt. v Óvodai gondjainkat előreláthatólag a harmadik ötéves tervben nem tudjuk megoldani. Új intézményt ugyanis nem építünk. A Dózsa György úti óvodát viszont 25—30 férőhellyel bővítjük. Tervezzük a Deák Ferenc utcai óvoda bővítését is. Tudom, ez is kevés. Különösen a KISZ-lakótelepen volna szükség óvodára, bölcsődére napközire. Itt 79 bölcsődé«. 95 óvodás és 290 általános iskolás gyerek él. A gondok megoldásáról pillanatnyilag nem tudok nyilatkozni. Néhány szót a vendéglátásról. Az elmúlt két év alatt az is fejlődött. A városé mellett kielégítettük a jelentős számú átutazó vendégek igényeit is. Nem értek egyet azzal, hogy az Ipoly vendéglőt III. osztályúnak minősítsék. ilyenekkel a városban már rendelkezünk. Szükségesnek tartom a II. osztályú éttermet. Véleményem szerint azért alacsony az Ipoly forgalma, mert nem megfelelő az üzleti propaganda. Tegyék korszerűbbé a kiszolgálást, javítsák a minőséget, nyújtsanak több és igényesebb szórakozást, akkor majd több lesz a vendég. Imrovecz Pálné, a város kommunális ellátottságáról szólt. Panaszkodott, hogy lassan halad a csatornázás, a járdaépítés. 1966—1968 között a város kommunális beruházása megközelíti a 35 millió forintot. Ilyen értékben kommunális építkezés Balassagyarmaton még nem volt Véleményem szerint a csatornaépítés megfelelő ütemben halad. 1968 közepéig elkészítjük a csatornázás első ütemét. 1969-ig a víztorony építését, a kutak és az összekötő gerincvezeték lerakásai. Lassú viszont a kábelfektetés során felszedett járdák helyreállítása. Sajnos, ezt a cementhiány befolyásolta. Most meggyorsítjuk a munkát és előreláthatólag az év végére befejezzük. Az új lakótelepeken a járda- és útépítés hosszabb időt vesz igénybe, a nagy terhet ró a városra. Az idén a KISZ- és a Kun Béla lakótelepen, valamint a Szontágh Pál utcában csak a közművesítés több mint kétmillió forintba került. Egy kis türelmet kérünk, mert a város anyagi lehetőségei meghatározottak. A zöldségellátás problémáival a városi tanács végrehajtó bizottsága is foglalkozott. Határozatot hozott, hogy a piac melletti MÉK- boltot, a földművesszövetkezet vegye át. Bővítsék az eladóteret. A piacon, a város által épített két zöldség-gyümölcs pavilont átadtuk a tsz-társulásnak, hogy javítsuk az ellátást. A MÉK vezetőit arra kérem, hogy több friss árut biztosítsanak. Befejezésül köszönöm a véleménynyilvánítást. A város vezetőinek, s személy szerint nekem nagy segítséget jelentett. Észrevételeikkel. javaslataikkal a jövőben is adjanak segítséget a város építéséhez, a dolgozók tudatformálásához. Kellemesen érintettek Szabó Károly tanár megjegyései. valóban igaz: a tudatformálásban a pedagógusok sok segítséget nyújthatnak. Kérem is támogatásukat. Lombos Márton a városi tanács vb elnöke A vasárnapi kánikulában kihaltnak tűnt a megyeszékhely, csak a vasútállomásnál levő buszmegállónál volt állandó csoportosulás. Egész nap sokan igyekeztek a salgótarjáni strandra. — Délelőtt kilenc—tíz óra között jött a legnagyobb tömeg — mondja a strandpénztáros — Egy óra alatt hatszáz jegyet adtam ki. Ma előreláthatólag 15 ezer forintnál is többet forgalmazunk. ötezer. .. Ennyien lehetnek a strandon... A fülledt meleget csak fokozta a levegő magas pára- tartalma. A strand nagyon zsúfolt volt, nagyon poros, a víz langyos és szürke. — A nőj mellékhelyiségről feltétlenül, írjon — mondják, súgják többen is. A női öltözőhöz tartozó mellékhelyiség ajtaján tábla: „javítás miatt zárva.” De nem javította senki, amikor arra jártunk. A strandbüfé előtt nyitástól zárásig tömeg állt a tűző napon. — Nyolcán dolgozunk megállás nélkül, négy állandó és négy kisegítő. így sem bírjuk a megnövekedett forgalmat — mondja Reznák Józsefné büfévezető. — Szombaton hétezer forint volt a forgalmunk, ma legalább a duplájára számítunk. Eddig 840 üveg sör fogyott el, most hoztak újabb 480 üveggel. Szombaton 1620 üveg sört ittak meg a strandolok. Sörből, hűsiből , nincs hiány, ennivaló is van: 80 kiló kolbász fogy el sütve a hét végén. A sör azonban kellemetlenül langyos. Négy hete áll kihasználatlanul a büfé raktárhelyiségében egy ezerliteres hűtőszekrény, és nem működik rendesen a fagylaltgép automatája sem. A teraszos büfénél Hoffman Pál tájékoztat távirati stílusban: — Szombaton ötezer forint volt a forgalmunk, ma a háromszorosa lesz. Háromezer üveg sör, nyolcszáz palack bambi, ötven kiló kolbász és rengeteg adag bográcsgulyás — ennyi fogyott el a hét végén. * Enyhe túlzással több volt a fürdőző vasárnap délután a balassagyarmati strandon, — Mit mondjak? Nehéz. Főleg a sok bumlizás. Mezőkövesden lakom. — Akkor mégis, miért szereti ezt az életet? Megvonja a vállát: — Azt ki tudja, a hóhér miért szeret akasztani.., Tizenhét éve, amióta a vállalat megalakult, Mohácstól Záhonyig, Miskolciéi Ajkacsingerig nem volt nagy építkezés, ahol ne dolgoztam volna. Képtelen lennék elképzelni is, hogy dolgozom egy gyárban, műszak után blokkolok .,, Hogy miért szeretem? Mert ez szabad élet. És olyan, mint egy biliárdparti. Abban sincs két egyforma állás. És ahová mi érkezünk, ott akkor még kukoricás van, vagy préri. Aztán pár hónap múlva vonat jár rajta. Expressz. Vagy gyár épül. mint ez is itt. — Nem ezt mondtam én is magának — szól közbe Papp János művezető kollégája, Ónodi Sándor —, mikor azt kérdezte tőlem, miért hagytam ott a könyvelést...? Valóban mintha összebeszéltek volna. Pedig Pappal később találkoztam. Előtte már Ónodi Sándor körülvezetett a születendő új Bányagépgyár területén. Megkérdeztem tőle hol dolgoztak, mielőtt a Földgép Vállalatnak ez a csoportja ide települt. Záhonyt említette, az ottani vasútépítést. Aztán elsorolt még vagy négy munkahelyet, ahol a salgótarjáni „kirándulás” előtt járt. r- Mióta csinálja ezt a munkát? — Egy éve, talán. — És azelőtt, hol dolgozott. — Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnál. — Ott is földmunkán? — Nem, Könyvelési csoport- vezető voltam. Ez gyaníts. Könyvelő, csoportvezető. Az irodát nem könnyen adják fel. Különösen nem az ilyen csavargó élet kedvéért. Faggattam. Csak nevetett. — Nem volt nekem ott semmi bajom, semmi ügyem. Csak nem elégített ki az a munka. Amikor én estétől hajnalig azt számolgattam az irodában, miért nem stimmel a mérlegem, az idegesített. Ha itt van valami probléma, még élvezem is... Amikor Tokajban az új vasútvonalat átadtuk, és néztük mi lett a vad, szabad terület helyén, hát az igen., .1 — És, hogy megy a munka ebben a melegben? Ezt azért kérdem, mert a minap üzemekben jártam, ahol soliat panaszkodtak — és joggal — a hőségre. Mi ugyan most egy lakókocsi félében ülünk, amolyan vándor művezetői irodában, de a hőség itt is nagy. Hát még odakint, a tűző napon. A két művezető összenevet: — Csak eső ne jöjjön — mondja Papp János. — Mi azt szeretjük, ha ilyen meleg es száraz az idő. Nekünk az ősz. meg a tél — ellenségünk. Napszúrás? Ugyan. Aki évek óta naponta tíz-tizenkét órát tartózkodik kint, mint mi, azt már elkerüli az ilyen semmiség. A feladatra terelődik a beszélgetés. — Kérem — foglalja össze precízen Papp János —, a mi dolgunk, hony a felső humuszréteget letakarítsuk, az arra hordott sóderréteget szintbe hozzuk, támöritsük. Azonkívül betemetjük a régi patakmedret, ott szintén tömöritjük a talajt. Odakerül az iparvágány Az iparvágány alapépítmény — tömörsége té- er-gamma kilencvenöt lesz, a többi kilencven. A kilencvenöt — teszi hozzá — gyakorlatilag a legnagyobb tömörség. Százat csak laboratóriumi körülmények közt lehet előállítani. Eredetileg húsz centiméter humuszt kellett volna eltávolítani. Egy újítás bebizonyította, hogy ez fölösleges, any- nyira kevés a humusz szer- vesanyag-tartalma. A húszból öt centiméter lett. Ez körülbelül egymillió-kétszázezer forint megtakarítás. A területet átlag egy méter nyolcvan— két méter ötven centiméter magasságban bányakaviccsal kell feltölteni. A humuszt a helyszínen tároljuk, később jó lesz parkosításhoz. A régi patakmeder partján maradt földet a kerítésaiaphoz használják fel, a sódert a fővállalkozóval szerződésben levő huszonegyes AKÖV dömperei hordják a helyszínre. Apropos fővállalkozó. Cseke Győző a nógrádi építők mélyépítés- vezetője érkezésünk előtt — helyettem — elvégezte a talajmérést. Amikor a szkrépe- rent bedöglött, azonnal adtak egy dózert. A tervek is rendelkezésünkre álltak: a helyszin- rajz, a keresztszelvények, minden. Ahogy megjöttünk, máris kezdhettük a munkát. Én ilyen előzékeny fővállalkozóval eddig még nem találkoztam. A huszonegyes AKÖV vezetői sem akarták elhinni, hogy itt mindjárt teljes kapacitással lehet dolgozni. Először nyolc dömpert irányítottak ide. De már az első napon, ahogy ideérkeztek, négy hold le volt humuszolva. Szerdán be is futott a nyolc dömper után még tizenkettő. — Hány műszakban dolgoznak? — Egy kotrógép, egy dózer. mint a viz. Fél háromig 1500 jegyet adtak el a pénztárnál. A 66 kabin, a férfi és női öltöző már kicsinosítva fogadja a vendégeit. Kölcsönözni fürdőruhát, nyugágyat lehet. Érdemes lenne persze a választékot bővíteni, gumimatracot, övét, labdákat is szívesen vennének igénybe. A Vendéglátó Vállalat utólag létrehozott büféjét különösen a férfi für- dőzők látogatták sűrűn. Ha ön lenne a vízművek igazgatója, mit építene? — kérdeztük az egyik vendégtől. Megfelelőbb partnert nem is találhattunk volna, hiszen Nagy Tiborné négy évig volt a strand vezetője, s manapság is szorgalmas látogatója a fürdőnek. — Csináltatnék még egy medencét. Mert ez az egy kevés. A „vízforgatás” nincs megnyugtatóan megoldva. Vízcsere után néhány napig várni kell míg a medence fel töltődik. Jó ez a büfé, mert van. De szeretnénk, ha rövid életű lenne: nagyobb és választékban gazdagabb kellene. * A Börzsöny tövénél megbúvó diósjenői strandot vasárnap több mint ötszáz fürdővendég kereste fel. A víz hőmérséklete 26 fok volt. Június 15-én nyitották meg a kapukat. Sekély és mélyvízű medence áll a kánikula elől ide menekülök rendelkezésére. A 100—100 személyes öltözőt kicsinosították, a 20 kabin közül három azonban „beteg”, javításra szorul. Az idén is gazdagodott a strand. Több mint 20 ezer forintból új pénztár és kölcsönzőhelyiség, valamint elsősegély- nyújtó hely épült. Utóbbira már ugyancsak szükség volt. Kölcsönözni fürdőruhákat és játékokat lehet „Amire szükség lenne” — összegyűjtésében Devcsic Já- nosné, a strand vezetője is segített. Korad az este 6 órai záróra. Aki napközben dolgozik, emiatt aligha tud a strandra kimenni. Hiányzik — annál is inkább, mert tavaly már volt — a zene. Gond a közegészségügy szempontjából fontos vícsere. A strand vizét jelenleg két—három hetenként tudják csak kicserélni. A vendéglátói szolgáltatás enyhén szólva gyenge: Vagyis nincs semmi! A Diósjenő és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet még tavaly felállított a strandon belül egy pavilont, de funkciója egyelőre rejtélyes. * Festői környezetben terül el a bánki tó. Mostanában egyre inkább felfedezik a szórakozni vágyó kirándulókat. A víz partján építkezés nyomai. Négyszáz gyerek és felnőtt lubickol a vízben. A tó másik részén csónakáznak. Egy motorcsónak is nekilendül a part mellől. Időnként veszedelmesen közel húz el s fürdózők feje mellett. Mutatom a kabinosnak, de ó megnyugtat. — Nem okoz bajt. S jó is, hogy van egy motorcsónak, ha valaki esetleg bajba kerül... Trenyik András kabinos az őre. irányítója a tanácsi strandnak. Ö kölcsönzi a gumimatracokat, uszógumi- kat, s más játékokat. Sajnos semmiből sincs annyi, amennyi kellene. Csónakot is lehet bérelni, de ebből is csak néhány van. Pedig a túlsó parton hat hever a partra húzva. Azt mondja a kabinos, újra kell szurkozni, mert befolyik a viz. Miért nem lehetett előbb megcsináltatni? Az ellátás? Hosszú sorban állnak a földművesszövetkezeti kimérés előtt. Az ital — langyos, a választék gyér. Sör nincs. Puhovszki Mi- hályné büfés panaszkodik. A büfében nincs vizvezeték, a vizet tejes-kannákban hordják az óvodából. Keresik a süteményt is, de az sincs. A szabad strandon nehezebb fegyelmet tartani. Bálint Pál fürdőmesternek ugyancsak figyelnie kell. A mentőcsónak állandóan készenlétben a part mellett ring. Mentőöv 1 nincs, illetve mégis van, mert a fürdőmester szerzett egy autóbelsőt. A környék gyönyörű, a viszonyok sokkal jobbak is lehetnének. i '•*1 egy szkréper, egy úthenger, egy vibrohenger, tizenhét gépkezelő, dömperek, három műszakban. Két percenként egy forduló ... Sajnálom a zagy- vapálfalviakat, de legyenek türelemmel. A közlekedési rendőrségtől is itt voltak már, kioktatták a dömpereseket: a faluban fölöslegesen ne túráztassák a motort. Azért nem lesz kellemes körülbelül öt— hat hónapig. Számítunk is tiltakozásra. De meg kell érteni: nagyon fontos építkezés ez. És a dömper, dömper. A hegedű szebben szól, de azon nem lehet sódert szállítani. Sajnos... Papp János egyébként hamarosan elbúcsúzik a mun- kahelytől. — Látja ez is. A Bányagépgyár nekem a felfedezések helye. Előzékeny fővállalkozó, kitűnő beruházó, mint közreműködő benne vagyok az egymilliókétszázezres újításban. Most egyhónapos szabadságra megyek, de egy héttel korábban küldték a? utódomat. Ez sem történt még meg velem. Igazán „atyai" gondoskodás — nevet. — A szabadság után? — Balassagyarmat, Kábelgyár. — Program a szabadságra? — Von egy Trabantom. A feleségemmel becsavarogjuk az országot. Muszáj. Tizenegy— tizenkét éve vagyok művezető. Ez idő alatt ötször hívtak visz- szo a szabadságról. Most találjanak meg, ha tudnak .., Csizmadia Géza Pásztó, délután 17 óra. Telt ház a strandon- Székely Istvánná pénztáros felvilágosítása szerint meghaladta a négyezerét a látogatók száma. A viz jó, a környezet is szépen rendben van. Kevés azonban a kabin, az öltözők túlzsúfoltak. A szórakozás, pihenés itt sem gondtalan. A földművesszövetkezeti kimérésben egymást tapossák a fürdőruhás és felöltözött emberek. Szerencsére lehet kapni sört, szörpöket, de milyen áron? A cukrászda azonban teljesen elhanyagolt. Csokoládé, sütemény nincs. A fagylaltért valósággal verekszenek. Egyelőre nincs. — Nem tudok mit csinálni, nem hűt rendesen a gép — magyarázkodik Viszkok Viktor fagyialtos. — Szóltam már szerdán, de azt mondták, van ettől sürgősebb munka is... A fagyiul tosra azonban nemcsak ez a panasz. Sokan elmondják, hogy reggel felkerekedik, s vidékre viszi a fagylaltot. Pedig a strandon százak igényelnék a kielégítő ellátást. *' Tizenkétezren fürödtek vasárnap a strandokon Nógrád- ban. Nagyon sokan azonban „elvándoroltak” Egerbe, Bükkszékre, Mezőkövesdre, sőt Berekfürdői-e is. Itthon nem volt minden rendben. A megyeszékhelyen nem pa- noszkodtak az ellátásra, de máshol bőven akad javítanivaló.
