Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-26 / 174. szám

AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI B .l Z O T T S Á G A É S ■ A MtGYH TANÁQS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD XXIII. ÉVF 174. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1967. JÚLIUS 26. SZERDA Őszintén örülünk lengyel barátaink eredményeinek Ünnepség Lengyelország felszabadulásának 23. évfordulója alkalmából Tegnap Salgótarjánban lengyel—magyar barátsági na­pot rendeztek Lengyelország felszabadulásának 23. évfordu­lója alkalmából. Ebből az alkalomból Salgótarjánba érke­zett Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete, akit délelőtt a megyei tanács épületében Géczi János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Szabó Aladár, az MSZMP salgótarjáni városi bizottságának titkára, Sándor Elemér, a Salgótarjáni Városi Tanács VB elnöke és Ellenbach Istvánná, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának munkatársa fogadott. A szívélyes be­szélgetés után a lengyel vendégek városnéző körúton vettek részt, délután pedig tisztelgő látogatást tettek az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága székházában. Délután az Acélárugyár művelődési házában rendezett nagygyűlés elnökségében a többi között helyet foglalt Jan Kiljanczyk nagykövet, Szoó Béla, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának titkára, Géczi János, a megyei tanács vb elnöke, Szabó Aladár, az MSZMP salgótarjáni városi bi­zottságának titkára, Sándor Elemér, a városi tanács vb el­nöke, a Hazafias Népfront, a társadalmi és kulturális élet több képviselője, és az Acélárugyár küldötte. A lengyel és magyar Him­nusz után Sándor Elemér, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke nyitotta meg a gyűlést, majd Géczi Já­nos, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. — Huszonhárom évvel ez­előtt a lengyel nép vissza­nyerte függetlenségét és egy új társadalmi, politikai be­rendezkedés alapjait rakta le — kezdte ünnepi beszédét Géczi János, majd így foly­tatta. — A lengyel nép új­jászületésének nagy ünnepén érdemes rövid visszapillantást tenni arra a körülményre, mi­ért beszélünk a lengyel nép legnagyobb nemzeti ünnepén függetlenségének visszanyeré­séről, az új társadalmi rend építésének kezdetéről. Beszéde további részében el­mondotta, hogy 1939 szep­temberében a lengyel állam a szó szoros értelmében meg­szűnt létezni. A német fasisz­ták Lengyelország megszállá­sakor a lengyel nép megsem­misítését határozták el: 1939 végéig, mintegy százezer len­gyelt végeitek ki. Az ausch­witzi krematórium négymillió áldozatának számottevő része is lengyel volt. — A náci kegyetlenkedés a lengyel nép széles körű felhá­borodását váltotta ki — foly­tatta az előadó.' — A hadse­reg megmaradt egységei a he­gyekbe vonultak, a lakosság fegyvereket rejtett el. A gyá­rakban szabotázs-akciókat in­dítottak, s mozgalom kezdő­dött a lengyel kultúra kincse­inek megmentésére. Az elége­detlenség, az ellenállás egyre erőteljesebb lett. 1942 janu­árjától országos méreteket öl­tött, összefogott, szervezeti formát követelt. Még ebben a hónapban megalakult Var­sóban Lengyel Munkáspárt néven a Lengyel Kommunista Párt. A párt által kiadott röplapok pontosan megjelöl­ték a lengyel nép teendőit, az egyetlen utat, amely Len­gyelország fennmaradását je­lentheti: meghirdette a német agresszióval való aktív szem­beszállás programját. Géczi elvtárs emlékeztetett arra, hogy a felhívásra szinte azonnal megmozdult Lengyel- ország népe. A párt ellen in­dított hajtóvadászat ellenére egymás után alakultak az il­legális csoportok, működött a pártnyomda, megkezdte adá­sát a kommunisták rádióállo­mása. Megalakult a párt fegy­veres ellenálló osztaga, a Né­pi Gárda, s több helyen létre­jöttek az új Lengyelország belső szervei: a nemzeti bi­zottságok. Beszélt az ünnepi szónok arról, hogy 1943. má­jus 8-án a Szovjetunió enge­délyezte a nemzeti antifasisz­ta összefogás szervének, a Lengyel Hazafias Szövetség­nek kérésére egy lengyel had­sereg Szovjetunión belüli fel­állítását. r Ezután számokkal bizonyí­totta a felszabadult lengyel nép 23 éves fejlődését. Beszé­dét így fejezte be: — A magyar dolgozó nép Lengyelország felszabadulása, újjászületése alkalmából a lengyel nép nagyszerű ered­ményei mellett ünnepli a lengyel—magyar barátságot is. Ez a barátság régi keletű. Ezer éve át- meg átszövi a két nép közös küzdelme, a történelmi fejlődés haladó ha­gyományai, a feudális német birodalom elleni közös harc. Ma ez a barátság' új tarta­lommal telítődik — a közös esz­me, a marxizmus—leninizmus eszméje, a közös cél, a szocia­lizmus teljes felépítésének nagyszerű programja — a KGST keretében a közös gaz­dasági, műszaki együttműkö­dés, a kulturális és egyéb kapcsolatok — pártunk, álla­munk vezetőinek kölcsönös baráti látogatásai mind-mind igen alkalmasak a két nép ba­rátságának elmélyítésére. — Vendégeink nemzeti ün­nepe alkalmából különösen fontosnak tartom hangsúlyoz­ni, hogy a lengyel nép béké­ért, a nyugatnémet revansiz- mus ellen folytatott harcában méltán számíthat népünkre, építhet a már hagyományos lengyel—magyar barátságra. S ez az együttműködési szán­dék tükröződik ünnepi jókí­vánságainkban, ez ad tartal­mat vendégeinket üdvözlő szavainknak, s ez késztet arra, hogy tolmácsoljam Nógrád me­gye lakóinak jókívánságait kedves vendégeinknek, s ál­taluk az egész lengyel népnek, Lengyelország felszabadulásá­nak, újjászületésének 23. év­fordulója alkalmából. A tegnapi salgótarjáni ün­nepségen felszólalt Jan Kil­janczyk, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagyköve­te is, aki meleg szavakkal kö­szönte meg a felszabadulás 23. évfordulója alkalmából rendezett -bensőséges ünnep­ség szervezését. Hozzászólá­sában hangsúlyozta a len­gyel és magyar nép barátsá­gának fontosságát, melyet a béke megszilárdítása érdeké­ben fejtenek ki. Lengyel vendégeink tegnap a kora esti órákban vissza­utaztak Budapestre. Megyénk közös gazdaságai­ban a vasárnapi műszak tel­jesítményeivel együtt több mint harminchatezer holdon, a kalászos területek hetven szá­zalékán fejeződött be az ara­tás. Ez az utóbbi évekhez vi­szonyítva igen jó eredmény. A gép- és gépjavító állomá­sok teljesítménye az aratás­ban eléri a húszezer holdat, ami megfelel a tervezett hat­van százalékos részaránynak. A legtöbb gabonát a balas­sagyarmati járásban aratták le: tizenkétezer holdat, tehát összes területük 73 százalékát, őket követi a pásztói járás tízezer és a rétsági 7600 hol­das teljesítménnyel. A szé- csényi járásban 6800 és a sal­gótarjáni járásban 6600 hold­ról aratták le eddig a gabo­nát. Természetesen az aratás­sal egyidejűleg jól halad a cséplés, a szalmalehúzás és a tarlószántás is. A Gépállomások Nógrád megyei Igazgatóságán összesí­tést készítettek a legutóbbi vasárnap aratási munkálatai­ról. A vasárnapi műszakon csaknem valamennyi gép- és Megérkeztek a fénykép!elvé telek a Kelet—Anatolia-i (Tö­rökország) földrengésről. A földlökések a legerősebben Adapazariban fejtették ki hatásukat. A halottak számát még nem lehet megállapítani, de az épületek nagy része leomlott, illetve megrongálódott. A környékbeli kórhá­zak megteltek a földrengés sebesültjeivel. Isztambulban ■gyancsak sok épület megrongálódott (MTI Külföldi Képszolgálat) Kik vezetnek a kombájnosok versenyében? A gépállomásokon: Turcsányi János, Tolmács Az állami gazdaságokban: Bern át h Miklós, Pásztó A tsz-ekben: a palotási kombájnosok gépjavító állomás részt vett. Mintegy száz gépállomási és harminc szövetkezeti kom­bájn aratott, csépelt, de a ké­vekötő aratógépek közül már csak százötvennek akadt munkája. A salgótarjáni járásban a gépi munkán kívül a kézi aratás és a hordás is jól ha­ladt. A mátramindszenti, a nagybátonyi és a mátravere- bélyi kombájnosok nyolc va­gon terményt csépeltek el a három község határában a vasárnapi műszak során. A nagybárkányi tsz-hez beosz­tott kombájnnak nincs mun­kája, mert a szövetkezet ve­zetősége airatógépekkel vágat­ta le a kombájnnal aratható gabona jelentős részét is. A pásztói járásban Csécsén, Bujákon, Béren és Pásztón van még nagyobb mennyiségű aratnivaló. Pásztón hat kom­bájnt csoportosítottak egy te­rületre, hogy ezzel az üzem­anyagellátást és a javító szol­gálat munkáját megkönnyít­sék. Ispán Károly, a járási ta­nács mezőgazdasági osztály- vezetője és Kazinczi János, a gépállomás igazgatója vasár­nap is a helyszínen ellenőriz­ték és irányították az ara­tást. Hasznosról és Mátrasző- lősről, ahol befejezték az ara­tást, elirányították a kombáj­nokat. A szécsényi járásban min­den kombájn dolgozott. Zsuny-pusztán, Hollókőn és Nagylócon minden gépjármű­vet és fogatot a hordásra össz­pontosítottak, hogy a cséplés- ben ne legyen fennakadás. Nagylócon egy negyvenhol­das zabtábla aratására több ipari dolgozó is kivonult, hogy segítsen a tsz-tagoknak a könnyen pergő mag megmen­tésében. Nagylócon egyébként szép termést takarítottak be búzából: kétszáznyolcvan hold átlagában 15—16 mázsás ter­mést értek el Bezosztája ve­tőmaggal. A balassagyarmati járás területén vasárnap is dolgoz­tak a kombájnok és a szállí­tógépek serényen végezték a hordást. A járásban végezték eddig a legtöbb kombájnmun­kát: több mint ötezer holdat. Az egy kombájnra jutó át­lagteljesítmény megközelíti a 150 holdat és a 23 vagont. A rétsági járásban huszon­öt gépállomási és szövetke­zeti kombájn, valamint húsz aratógép üzemelt vasárnap. Egy nap alatt százhatvan holdról, csaknem húsz vagon gabonát takarítottak be. Elkészült a legfrissebb ki­mutatás is a kombájnosok versenyéről. A gép- és gépja­vító állomásokon Turcsányi János, a Tolmácsi Gépállo­más traktorosa vezet tovább­ra is 330 holdas és harminc vagonos teljesítménnyel. Kö­vetik Kissimon Sándor es Krizsán János, az Érsekvad­kerti Gépjavító Állomás kom- bájnosai. Az állami gazdaságokban sorrendben a következő kom­bájnosok foglalják el az első tíz helyet: Berndth Miklós, Pásztó, 35,26, Szabó István, Szirák, 34,85, Ruga János, Szi- rák, 33,67, Falta Károly, Szi­rák, 32,92, Holecz István, Szi­rák, 31,89, Petrovecz István, Szügy, 29,89, Mészáros László, Nógrádkövesd, 29,49, Duhonyi Mihály, Szirák, 28,67, Nagy Sándor, Pásztó, 27,89, Sulyok László, Pásztó 27,88 vagonos teljesítménnyel. A termelőszövetkezeti kombájnosok versenyének összesítése még tart, de csak­nem teljesen bizonyosra vehe­tő, hogy a vezető helyet el­foglaló kombájnosok, a ver­senyt elindító palotásiak kö­zül kerülnek ki. A, F. Jestokin elvtárs, a kemerovői pártdelegáció vezetője a bútorgyártást kiséri nagy figyelemmel (Koppány György felvá Vendégeink a balassagyarmati üzemekben * Vidéki körútja során a megyénkben tartózkodó ke- , merovói pártdelegáció elláto­gatott Balassagyarmatra, ahol a többi között megtekintet­ték a Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalatot és a Finomkötöttárugyár balassa­gyarmati telepét. Az A. F. Jestokin elvtárs vezette delegáció tagjai nagy érdeklődéssel figyelték a bú­torgyári munkások tevékeny­ségét. Örömmel nyugtázták, hogy a gyár dolgozói az első félévre előirányzott tervet egymillió forinttal túlteljesí­tették. A beszélgetés során számos kérdést tettek fel, el­sősorban arra vonatkozóan, milyen a gyár terve a gépe­sítés fokozására. Szedlák Sán­dor igazgató újságolta, hogy például az enyvezésnél új tech­nológiát vezetnek be, s az eddigi kézi munka helyett hidrauli­kus eljárást alkalmaznak. Be­jelentette a vállalat igazga­tója, hogy Szécsényben új, korszerű üzem építésének előkészítésén fáradoznak. A Finomkötöttárugyárban tett látogatás során Z. A. Ku- sakova, az asszonyok mun­kája iránt érdeklődött. Kér­déseire elmondották a gyár­ban, hogy mintegy 110 millió forintos beruházási összegből új - üzemet létesítenek, ahol már 1100 nőt foglalkoztat­nak majd. A gyár évi ter­melése ekkor eléri a 200 mil­lió forintot. Az új üzem le­hetővé teszi, hogy a fonaltól , _ . , egészen a kikészítésig, vagyis A í momkotottarugyár nő dolgozol nagy szeretettel fogad* minden folyamatot már Ba- ták megyénk vendégeit Bemutatták gyártmányaikat, s lassagyarmaton végezzenek el. ajándékul a gyár készítményeit nyújtották át a delegá­ció tagjainak

Next

/
Thumbnails
Contents