Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-23 / 172. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Virtü.’ XXIIL ÉVF. 172. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1967. JÜLIUS 23. VASÁRNAP Gromiko beszéde az ENSZ-ben 12. oldali Reform előtt a Nógrádi Szénbányák (3 elő Mecser első tízezer méteren (6 oldal) Súlyos felelősség a népek előtt Szovjet kormánynyilatkozat Ma Szécsénybe és Szirákra látogatnak vendégeink Szívélyes találkozó a megyei pártbizottságon Kemerovo és Nógrád megye vezetőinek tanácskozása A kemerovói küldöttek Jestokin Afanaszíj Fjodorovics, az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa tagja, a ke- merovói megyei pártbizottság első titkára ve­zetésével szombaton délelőtt 9 Makor érkez­tek a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának székházába. A tanács­kozáson ott volt Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Pothornik József, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának tagja, a Nóg­rádi Szénbányák igazgatója, valamint a me­gyei párt végrehajtó bizottságának több tag­ja, a megye társadalmi és tömegszervezeté­nek több vezetője. MOSZKVA (TASZSZ) — Az ENSZ közgyűlésének sürgős rendkívüli ülésszaka, amelyet azért hívtak össze, hogy megvizsgálja, miként szá­molhatnák fel az arab álla­mok elleni izraeli agresszió kö­vetkezményeit, július 21-én megszakította munkáját. A közgyűlés határozata értel­mében a rendkívüli ülésszak anyagát átteszik a Biztonsági Tanácshoz, hogy elősegítsék a közel-keleti feszült helyzetnek, mint rendkívül fontos kérdés­nek a Biztonsági Tanácsban való megvitatását. A közgyű­lés elnökét felhatalmazták, hogy amint szükségesnek mu­tatkozik, újból hívja össze az ülésszakot. — A közgyűlés sürgős rend­kívüli ülésszaka fontos szakasz volt abban a harcban, amelyet a békeszerető államok folytat­nak az izraeli agresszió követ­kezményeinek mielőbbi felszá­molásáért. Az ülésszak ezt a kérdést a nemzetközi közvélemény fi­gyelmének középpontjába ál­lította. Az ülésszak egész mun­kája megrnutatta, hogy az ENSZ-tagállamok jelentős többsége őszinte érdeklődést tanúsít az agresszió . sújtotta arab népek törvényes jogainak és érdekeinek védelme iránt, elítéli az agresszort és támo­gatja azt a követelést, hogy vonják ki az izraeli csapato­kat a megszállt arab terüle­tekről. — A közgyűlés túlnyomó szavazattöbbséggel kétszer is határozatot hozott, amely sür­geti, hogy Izrael hatálytala­nítsa a Jeruzsálem arab ré­szének annexiójára vonatkozó intézkedéseit, s ezzel világo­san állást foglalt az izraeli agresszió eredményeinek bár­miféle elismerése ellen. A közgyűlés ezzel megerősítette azt az elvet, hogy megenged­hetetlen az erőszak alkalma­zása területek megszerzése cél­jából. Ez az egyik legfonto­sabb élv az ENSZ alapokmá­nyának ama jogi és politikai elvei között, amelyeken az ál­lamok közötti békés kapcso­latok alapulnak. — Izrael és az őt támogató államok politikai cselszövé- nyeikkel ama kísérleteikkel, hogy elhárítsák magukról a fele]!ósséget az agresszióért, sőt ösztönzést kapjanak az ENSZ- től a megszállt arab területek megtartásához, csak még job­ban leleplezték hódító szándé­kaikat. Izraelnek és két-három fő pártfogóin kívül — élükön az Egyesült Államokkal — a közgyűlésben senki sem pró­bálta igazolni az agresszort. Rendkívül jellemző, hogy az Egyesült Államok visszavon­ni kényszerült a közgyűlésben saját határozati javaslatát, amely arra irányult, hogy tisz­tázza az agresszort és megju­talmazza az arab országok el­leni támadásért. — Mindamellett tény marad, hogy a közgyűlés nem volt ké­pes határozatot hozni a fő kér­désben, arról, hogy vonják vissza Izrael csapatait a meg­szállt arab területekről azok­ba az állásokba, amelyeket az agresszió megindulása előtt foglaltak el. Az el nem kötelezett orszá­gok határozati javaslatára, amely világosan sürgette az izraeli csapatok haladéktalan kivonását az arab területek­ről. adták szavazatukat július 4-én a szocialista országok, az arab államok és sok más afro- áasiai állam, valamint néhány olyan nyugat-európai ország is, amely független külpoliti­kai irányvonalat követ Jelentős támogatásban ré­szesült a közgyűlésben a szov­jet határozati javaslat is, amely előirányozta az agresz- szor elítélését, csapatainak ha­ladéktalan kivonását a meg­szállt területekről és az ag- resszor részéről kártérítés fi­zetését az arab államoknak. Ámde, sem az el nem köte­lezett országok, sem a Szov­jetunió határozati javaslatát nem fogadták el, mert e ja­vaslatai nem kapták meg a szükséges szavazatot. — Felmerül a kérdés, ki akadályozta meg, hogy a köz­gyűlés az agresszió cselekmé­nyeket szigorúan megtiltó ENSZ-alapokmányban lefek­tetett céloknak megfelelően teljesítse kötelességét. A kér­désre csak egy lehet a vá­lasz: a közgyűlés nem tudott hatékony döntést hozni az iz­raeli agresszió következmé­nyeinek felszámolásáról, az izraeli csapatoknak az elfog­lalt területekről való kivoná­sáról. az Egyesült Államok, né­hány szövetséges, valamint azon országok álláspontja kö­vetkeztében, amelyek aláve­tették magukat az Egyesült Államok részéről a döntő pil­lanatban durva könyörtelen­séggel alkalmazott nyomásnak, zsarolásnak. — A szovjet kormány kife­jezi szilárd meggyőződését, hogy a békeszerető államok­nak folytatniuk kell erőfeszí­téseiket, hogy rákényszerítsék az agresszort csapatainak az elfoglalt arab területekről va­ló kivonására. Amíg az ag- resszor csapatai arab terüle­teken vannak, amíg Izrael fe­lelőtlen arcátlansággal terüle­ti igényeket és egyéb követe­léseket támaszt a szomszédos arab országokkal szemben, ad­dig a Közel-Keleten nem lesz béke. Izraelnek a Szuezi-csa­torna övezetében rendezett katonai provokációi bizonyít­ják, hogy bármely nap bekö­vetkezhet a háború kiújulása. — Nagy és felelősségteljes feladat hárul mo6t a Biz­tonsági Tanácsra, amely elé a közgyűlés a rendkívüli külön­leges ülésszak anyagát utalta. Az izraeli agresszió következ­ményei felszámolásának to­vábbi megvitatása során a Biz­tonsági Tanácsnak teljes mér­tékben figyelembe kell ven­nie, hogy az ülésszakon vilá­gosan kifejezésre jutott az államok többségének az az óhaja, hogy meg kell találni a kérdés konstruktív megoldá­sát, elsősorban el kell érni az izraeli csapiatok kivonását az elfoglalt arab területekről. A szovjet kormány a maga ré­széről. mint eddig is, hajlandó együttműködni minden béke­szerető állammal e cél érde­kében. — A szovjet kormány azt leszögezi, hogy a Szovjetunió más szocialista államokkal együtt továbbra is politikai támogatást fog nyújtani az arab államoknak a törvényes jogaikért vívott igazságos har­cukban, segítséget fog nyújta­ni gazdaságuk helyreállításá­ban és fejlesztésében, védelmi képességük erősítésében. — Azpk az államok, ame­lyek eddig meggátolták, hogy meg lehessen oldani az izraeli agresszió következményei fel­számolásának kérdését, ha nem vizsgálják felül állás­pontjukat, súlyos felelősséget vállalnak a népek előtt. Jedlicska Gyula elvtárs kö­szöntötte a szibériai vendége­ket, amelyre Á. F, Jestokin elvtárs válaszolt. Elmondotta, hogy itt-tartóz- kodásuik során szeretnének ta­lálkozni Nógrád megye dol­gozóival, pártveze tökkel, sze­retnék megismerni azok mun­káját. Ezért a delegáció nevé­ben arra kérte az élvtársakat ismertessék meg velük a me­gyét. Jedlicska Gyula elvtárs, tá­jékoztatójában elmondotta, hogy Szibéria és Nógrád me­gye lakói között régi a barát­ság. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom idején több Nógrád megyei bányász, ipari munkás, parasztember vett részt a forradalom győzelmé­ért vívott harcban, s mint vö­rös katona harcolt az inter­venciósok ellen. Jedlicska elvtárs ismertette a vendégekkel Nógrád megye iparának, mezőgazdaságának helyzetét, szólt az építőmunka sikereiről, a kulturális és szo­ciális változásokról. Elmon­dotta, hogy még ma is a szén­bányászat dominál a megyé­ben. de jelentős a vasipar, az üveggyártás. Számottevő az Ötvözetgyár termelése, több terméket exportál a Bánya­gépgyár. Örömmel újságolta, hogy megkezdődött Balassa­gyarmat iparosítása is, ahol elsősorban könnyűipari üze­meket létesítenek. Szólt a bá­nyászat termelésének csökke­nésével járó gondokról, ugyan­akkor elmondotta, hogy * a munkaerőgond megoldása céljából új, többezer embert foglalkoztató vasöntödét léte­sítenek. A mezőgazdaságról elmon­dotta, hogy ugyan országosan nem jelentős, de annak ebe­nere termelési eredményeink a közepesnél jobbak. Beszélt a kulturális élet fejlődéséről Is. Míg korábban kulturális oötétség jellemezte Nógrád megyét, ma tanuló megye lett és számos területen utolértük az országos szintet, sőt bizo­nyos területeken túl is halad­tuk. Ismertette Jedlicska elvtárs a pártmunka módszereit is. Többek között elmondotta, hogy megyénk párttagságának mint­egy 65 százaléka munkás, sok aiz 1945-ös és az 1945 előtti párttag is. A továbbiakban nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. Ki­jelentette : — A nemzetközi kérdések­ben Pártjaink teljes nézetazo­nossága érvényesül. És ez öröm számunkra. Ha egység van. a szocialista táboron belül, ak­kor elkerülhető a harmadik világháború és fennmarad a béke. A mi népünk megszen­vedett a szabadságért, éppen ezért békét akar. Ezt követően A. F. Jestokun elvtárs elmondotta: — Az élet bizonyította, hogy a barátság erősödik, a népek békét akarnak a földön. Ez legyen az alapja a mi barát­ságunknak is. A rövid itt-tartózkodás so­rán szerzett tapasztalatokról kijelentette: azt tapasztalták, hogy fiatalodik a megye, új épül a régi helyén. Az alap­jait rakják le a nagyiparnak, ami a jövő fejlődésének a zá­loga. Szólt a kemerovói párt­delegáció vezetője arról, ho­gyan készülnek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó meg­ünneplésére. — Nincs falu és város, ahol ne lenne lüktető a munka. Mindenki méltón akarja ünne­pelni nagy forradalmunk 50. évfordulóját. Beszámolt a vendéglátók­nak azokról a sikerekről* amelyeket a kemerovóiak ér­tek el az éidorduló tiszteleté­re kezdeményezett munkaver­seny során. Az iparban példá­ul másfélszeresére növekedett a fejlődés üteme. A mezőgaz­daságban hasonlóan gyorsult a fejlődés. A két megye pártvezetőinek tegnapi tanácskozásán szó volt a kapcsolatok kiépítésének le­hetőségeiről. Javasolták, hogy a pártdelegációk cseréjén túl meg kell találni a lehetőséget annak, hogy létre jöjjön a Komszomol és a KISZ, a szak- szervezetek és más tömeg­szervezetek együttműködése. A két megye sajtója cikkek cse­réjével mutassa be Szibéria, illetve Nógrád megye fejlődé­sét. A kulturális együttműkö­dés során szervezzenek fotó- kiállításokat, kölcsönös meg­egyezés alapján találkozzanak a művelődési otthonok önte­vékeny kultúrcsoportjai. Ki lehet fejleszteni a sportkap­csolatokat is. A tanácsok kölcsönös tapasztalatcseréjén túl létre lehet hozni az együtt­működést a bányászokkal, va­sasokkal, üvegesekkel. A szívélyes baráti beszélge­tés során a kemerovói pártde­legáció tagjai ezután az ipari termelés, a mezőgazdasági eredmények, a bérek alakulá­sa és egyéb kérdések Iránt érdeklődtek. A két megye pártdelegáció­jának tegnapi találkozóján kedves esemény zajlott le. A. F. Jestokin, a delegáció veze­tője meleg szavakkal köszön­tötte a tanácskozáson részt vett Szabó István baglyasaljal internacionalistát, aki 1917— 18-ban Szibériában Kemerovó- ban harcolt az intervenciósok ellen. Ezután a vendéglátók I. F. Kopilov elvtársat, a me­gyei pártbizottság osztály! u- istQjét köszöntötték születési­nek 45. évfordulóján. A kemerovói pártdelegáció tagjai tegnap Salgótarjánnal ismerkedtek. Ma látogatás' tesznek Szécsényben és Szíri - kon. ESZMECSERE KÖZBEN. KÉPÜNKÖN KUSAKOVA ZINAIDA ALEXEJEVNA, A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANACSA TAGJA, JESTOKIN AFANASZIJ FJODORO­VICS, AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANACSA TAGJA, MEGYEI ELSŐ TITKÁR, A DELEGÁCIÓ VEZETŐJE. JEDLICS­KA GYULA, AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRA GÉCZI JÁNOS, A NOGRAD MEGYEI TANÁCS VB ELNÖKE ÉS KOPILOV ILJŐ FJODOROVICS, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ADMINISZTRATÍV OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE (Koppány György felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents