Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-23 / 172. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Virtü.’ XXIIL ÉVF. 172. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1967. JÜLIUS 23. VASÁRNAP Gromiko beszéde az ENSZ-ben 12. oldali Reform előtt a Nógrádi Szénbányák (3 elő Mecser első tízezer méteren (6 oldal) Súlyos felelősség a népek előtt Szovjet kormánynyilatkozat Ma Szécsénybe és Szirákra látogatnak vendégeink Szívélyes találkozó a megyei pártbizottságon Kemerovo és Nógrád megye vezetőinek tanácskozása A kemerovói küldöttek Jestokin Afanaszíj Fjodorovics, az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa tagja, a ke- merovói megyei pártbizottság első titkára vezetésével szombaton délelőtt 9 Makor érkeztek a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának székházába. A tanácskozáson ott volt Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Pothornik József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányák igazgatója, valamint a megyei párt végrehajtó bizottságának több tagja, a megye társadalmi és tömegszervezetének több vezetője. MOSZKVA (TASZSZ) — Az ENSZ közgyűlésének sürgős rendkívüli ülésszaka, amelyet azért hívtak össze, hogy megvizsgálja, miként számolhatnák fel az arab államok elleni izraeli agresszió következményeit, július 21-én megszakította munkáját. A közgyűlés határozata értelmében a rendkívüli ülésszak anyagát átteszik a Biztonsági Tanácshoz, hogy elősegítsék a közel-keleti feszült helyzetnek, mint rendkívül fontos kérdésnek a Biztonsági Tanácsban való megvitatását. A közgyűlés elnökét felhatalmazták, hogy amint szükségesnek mutatkozik, újból hívja össze az ülésszakot. — A közgyűlés sürgős rendkívüli ülésszaka fontos szakasz volt abban a harcban, amelyet a békeszerető államok folytatnak az izraeli agresszió következményeinek mielőbbi felszámolásáért. Az ülésszak ezt a kérdést a nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjába állította. Az ülésszak egész munkája megrnutatta, hogy az ENSZ-tagállamok jelentős többsége őszinte érdeklődést tanúsít az agresszió . sújtotta arab népek törvényes jogainak és érdekeinek védelme iránt, elítéli az agresszort és támogatja azt a követelést, hogy vonják ki az izraeli csapatokat a megszállt arab területekről. — A közgyűlés túlnyomó szavazattöbbséggel kétszer is határozatot hozott, amely sürgeti, hogy Izrael hatálytalanítsa a Jeruzsálem arab részének annexiójára vonatkozó intézkedéseit, s ezzel világosan állást foglalt az izraeli agresszió eredményeinek bármiféle elismerése ellen. A közgyűlés ezzel megerősítette azt az elvet, hogy megengedhetetlen az erőszak alkalmazása területek megszerzése céljából. Ez az egyik legfontosabb élv az ENSZ alapokmányának ama jogi és politikai elvei között, amelyeken az államok közötti békés kapcsolatok alapulnak. — Izrael és az őt támogató államok politikai cselszövé- nyeikkel ama kísérleteikkel, hogy elhárítsák magukról a fele]!ósséget az agresszióért, sőt ösztönzést kapjanak az ENSZ- től a megszállt arab területek megtartásához, csak még jobban leleplezték hódító szándékaikat. Izraelnek és két-három fő pártfogóin kívül — élükön az Egyesült Államokkal — a közgyűlésben senki sem próbálta igazolni az agresszort. Rendkívül jellemző, hogy az Egyesült Államok visszavonni kényszerült a közgyűlésben saját határozati javaslatát, amely arra irányult, hogy tisztázza az agresszort és megjutalmazza az arab országok elleni támadásért. — Mindamellett tény marad, hogy a közgyűlés nem volt képes határozatot hozni a fő kérdésben, arról, hogy vonják vissza Izrael csapatait a megszállt arab területekről azokba az állásokba, amelyeket az agresszió megindulása előtt foglaltak el. Az el nem kötelezett országok határozati javaslatára, amely világosan sürgette az izraeli csapatok haladéktalan kivonását az arab területekről. adták szavazatukat július 4-én a szocialista országok, az arab államok és sok más afro- áasiai állam, valamint néhány olyan nyugat-európai ország is, amely független külpolitikai irányvonalat követ Jelentős támogatásban részesült a közgyűlésben a szovjet határozati javaslat is, amely előirányozta az agresz- szor elítélését, csapatainak haladéktalan kivonását a megszállt területekről és az ag- resszor részéről kártérítés fizetését az arab államoknak. Ámde, sem az el nem kötelezett országok, sem a Szovjetunió határozati javaslatát nem fogadták el, mert e javaslatai nem kapták meg a szükséges szavazatot. — Felmerül a kérdés, ki akadályozta meg, hogy a közgyűlés az agresszió cselekményeket szigorúan megtiltó ENSZ-alapokmányban lefektetett céloknak megfelelően teljesítse kötelességét. A kérdésre csak egy lehet a válasz: a közgyűlés nem tudott hatékony döntést hozni az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáról, az izraeli csapatoknak az elfoglalt területekről való kivonásáról. az Egyesült Államok, néhány szövetséges, valamint azon országok álláspontja következtében, amelyek alávetették magukat az Egyesült Államok részéről a döntő pillanatban durva könyörtelenséggel alkalmazott nyomásnak, zsarolásnak. — A szovjet kormány kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a békeszerető államoknak folytatniuk kell erőfeszítéseiket, hogy rákényszerítsék az agresszort csapatainak az elfoglalt arab területekről való kivonására. Amíg az ag- resszor csapatai arab területeken vannak, amíg Izrael felelőtlen arcátlansággal területi igényeket és egyéb követeléseket támaszt a szomszédos arab országokkal szemben, addig a Közel-Keleten nem lesz béke. Izraelnek a Szuezi-csatorna övezetében rendezett katonai provokációi bizonyítják, hogy bármely nap bekövetkezhet a háború kiújulása. — Nagy és felelősségteljes feladat hárul mo6t a Biztonsági Tanácsra, amely elé a közgyűlés a rendkívüli különleges ülésszak anyagát utalta. Az izraeli agresszió következményei felszámolásának további megvitatása során a Biztonsági Tanácsnak teljes mértékben figyelembe kell vennie, hogy az ülésszakon világosan kifejezésre jutott az államok többségének az az óhaja, hogy meg kell találni a kérdés konstruktív megoldását, elsősorban el kell érni az izraeli csapiatok kivonását az elfoglalt arab területekről. A szovjet kormány a maga részéről. mint eddig is, hajlandó együttműködni minden békeszerető állammal e cél érdekében. — A szovjet kormány azt leszögezi, hogy a Szovjetunió más szocialista államokkal együtt továbbra is politikai támogatást fog nyújtani az arab államoknak a törvényes jogaikért vívott igazságos harcukban, segítséget fog nyújtani gazdaságuk helyreállításában és fejlesztésében, védelmi képességük erősítésében. — Azpk az államok, amelyek eddig meggátolták, hogy meg lehessen oldani az izraeli agresszió következményei felszámolásának kérdését, ha nem vizsgálják felül álláspontjukat, súlyos felelősséget vállalnak a népek előtt. Jedlicska Gyula elvtárs köszöntötte a szibériai vendégeket, amelyre Á. F, Jestokin elvtárs válaszolt. Elmondotta, hogy itt-tartóz- kodásuik során szeretnének találkozni Nógrád megye dolgozóival, pártveze tökkel, szeretnék megismerni azok munkáját. Ezért a delegáció nevében arra kérte az élvtársakat ismertessék meg velük a megyét. Jedlicska Gyula elvtárs, tájékoztatójában elmondotta, hogy Szibéria és Nógrád megye lakói között régi a barátság. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején több Nógrád megyei bányász, ipari munkás, parasztember vett részt a forradalom győzelméért vívott harcban, s mint vörös katona harcolt az intervenciósok ellen. Jedlicska elvtárs ismertette a vendégekkel Nógrád megye iparának, mezőgazdaságának helyzetét, szólt az építőmunka sikereiről, a kulturális és szociális változásokról. Elmondotta, hogy még ma is a szénbányászat dominál a megyében. de jelentős a vasipar, az üveggyártás. Számottevő az Ötvözetgyár termelése, több terméket exportál a Bányagépgyár. Örömmel újságolta, hogy megkezdődött Balassagyarmat iparosítása is, ahol elsősorban könnyűipari üzemeket létesítenek. Szólt a bányászat termelésének csökkenésével járó gondokról, ugyanakkor elmondotta, hogy * a munkaerőgond megoldása céljából új, többezer embert foglalkoztató vasöntödét létesítenek. A mezőgazdaságról elmondotta, hogy ugyan országosan nem jelentős, de annak ebenere termelési eredményeink a közepesnél jobbak. Beszélt a kulturális élet fejlődéséről Is. Míg korábban kulturális oötétség jellemezte Nógrád megyét, ma tanuló megye lett és számos területen utolértük az országos szintet, sőt bizonyos területeken túl is haladtuk. Ismertette Jedlicska elvtárs a pártmunka módszereit is. Többek között elmondotta, hogy megyénk párttagságának mintegy 65 százaléka munkás, sok aiz 1945-ös és az 1945 előtti párttag is. A továbbiakban nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. Kijelentette : — A nemzetközi kérdésekben Pártjaink teljes nézetazonossága érvényesül. És ez öröm számunkra. Ha egység van. a szocialista táboron belül, akkor elkerülhető a harmadik világháború és fennmarad a béke. A mi népünk megszenvedett a szabadságért, éppen ezért békét akar. Ezt követően A. F. Jestokun elvtárs elmondotta: — Az élet bizonyította, hogy a barátság erősödik, a népek békét akarnak a földön. Ez legyen az alapja a mi barátságunknak is. A rövid itt-tartózkodás során szerzett tapasztalatokról kijelentette: azt tapasztalták, hogy fiatalodik a megye, új épül a régi helyén. Az alapjait rakják le a nagyiparnak, ami a jövő fejlődésének a záloga. Szólt a kemerovói pártdelegáció vezetője arról, hogyan készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplésére. — Nincs falu és város, ahol ne lenne lüktető a munka. Mindenki méltón akarja ünnepelni nagy forradalmunk 50. évfordulóját. Beszámolt a vendéglátóknak azokról a sikerekről* amelyeket a kemerovóiak értek el az éidorduló tiszteletére kezdeményezett munkaverseny során. Az iparban például másfélszeresére növekedett a fejlődés üteme. A mezőgazdaságban hasonlóan gyorsult a fejlődés. A két megye pártvezetőinek tegnapi tanácskozásán szó volt a kapcsolatok kiépítésének lehetőségeiről. Javasolták, hogy a pártdelegációk cseréjén túl meg kell találni a lehetőséget annak, hogy létre jöjjön a Komszomol és a KISZ, a szak- szervezetek és más tömegszervezetek együttműködése. A két megye sajtója cikkek cseréjével mutassa be Szibéria, illetve Nógrád megye fejlődését. A kulturális együttműködés során szervezzenek fotó- kiállításokat, kölcsönös megegyezés alapján találkozzanak a művelődési otthonok öntevékeny kultúrcsoportjai. Ki lehet fejleszteni a sportkapcsolatokat is. A tanácsok kölcsönös tapasztalatcseréjén túl létre lehet hozni az együttműködést a bányászokkal, vasasokkal, üvegesekkel. A szívélyes baráti beszélgetés során a kemerovói pártdelegáció tagjai ezután az ipari termelés, a mezőgazdasági eredmények, a bérek alakulása és egyéb kérdések Iránt érdeklődtek. A két megye pártdelegációjának tegnapi találkozóján kedves esemény zajlott le. A. F. Jestokin, a delegáció vezetője meleg szavakkal köszöntötte a tanácskozáson részt vett Szabó István baglyasaljal internacionalistát, aki 1917— 18-ban Szibériában Kemerovó- ban harcolt az intervenciósok ellen. Ezután a vendéglátók I. F. Kopilov elvtársat, a megyei pártbizottság osztály! u- istQjét köszöntötték születésinek 45. évfordulóján. A kemerovói pártdelegáció tagjai tegnap Salgótarjánnal ismerkedtek. Ma látogatás' tesznek Szécsényben és Szíri - kon. ESZMECSERE KÖZBEN. KÉPÜNKÖN KUSAKOVA ZINAIDA ALEXEJEVNA, A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANACSA TAGJA, JESTOKIN AFANASZIJ FJODOROVICS, AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANACSA TAGJA, MEGYEI ELSŐ TITKÁR, A DELEGÁCIÓ VEZETŐJE. JEDLICSKA GYULA, AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRA GÉCZI JÁNOS, A NOGRAD MEGYEI TANÁCS VB ELNÖKE ÉS KOPILOV ILJŐ FJODOROVICS, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ADMINISZTRATÍV OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE (Koppány György felvétele)
