Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-20 / 169. szám

Milliók hangja Guimar Myrdalt, a világ­szerte megbecsült svéd közgaz­dászt, hazája volt külügymi­niszterét mindig úgy ismerték, mint az amerikai politika, kultúra és életforma egyik hívét Életének nagyrészét az Egyesült A Homokiban töltötte, a nemzetközi szervezetekben, amelyeknek ma is tekintélyes vezető személyisége, legtöbb­ször az amerikai álláspont hí­veként hallatta szavát S né­hány napja, amikor a stock­holmi Vietnam-konferencia záróbeszédét hallgatták a kö­zel hetven országiból össze­gyűlt küldöttek, Myrdal prcr fesszor beszéde bevezető ré­szében újra Amerika iránti rokonszenvéről, az Egyesült Államok jövője iránti remény­ről beszélt. Am hamarosan Amerika felelősségéről, majd Amerika bűnéről szólt; mert beszéde a legélesebb vádira­tok egyike volt a vietnami ag­resszióban bűnös amerikai kormányzat ellen. Azt mon­dotta, hogy erkölcsi hanyat­lás. az erőszak szellemének növekedése, a színes bőrű pol­gárok jogainak további eltip- rása, a még Kennedy által meghirdetett „szegénység el­leni küzdelem” teljes meg­szűnése: ezzel kell fizetnie az Egyesült Államoknak a viet­nami bűnért. Myrdal profesz- szor egy mondata így szólt: „Ez a háború olyan erkölcsi szörnyűség, aminőhöz fogható kevés volt a történelemben!” Milliók látják esténként a világ televízió-híreinek illuszt­rációjaként a képernyőkön az amerikaiak által elkövetett szörnyűségeket. Vietnamiban egy nép védekezik a támadó ellen; félmilliónyi amerikai, a legmodernebb fegyverzettel ©llátva tiporja a kis ország földjét. Havonta 50 000 tonna bombát, rakétát és lőszert használnak el — pontosan ugyanannyit, mint amennyit a szövetségesek a második vi­lágháború döntő hónapjaiban vetettek be, és kereken há­romszor annyit, mint ameny- nyit Koreában használt fel az amerikai haderő. Stockholmban az öt világ­rész országaiból összegyűlt 452 küldött ügy döntött, hogy jú­lius huszaddíát a vietnami amerikai agresszió elleni til­takozás világnapjává nyilvá­nítják. Ezen a napon a stock­holmi határozat értelmében egyszerre hangzanak majd fel a tüntetők haragos szavai Pá­rizsban és Varsóban, a londo­ni Trafalgar-téren és az amsz­terdami kikötőben: ugyanazon a napon követeli a vietnami bűntettek azonnali megszün­tetését a világ. Stockholmban azért válasz­tották július 20-át. mert 1954- ben ezen a napon írták alá a genfi egyezményt, amely vé­get vetett az akkor már esz­tendők óta dúló vietnami har­coknak. A világ, amely az év­fordulón tüntet majd, nem feledte, hogy a tárgyalóterem­ben annakidején elhangzott az amerikai kormány nyilatkoza­ta arról, hogy a nemzetközi béke és biztonság komoly ve­szélyeztetését jelenti a viet­nami agresszió minden fel­újítása. A nyilatkozattevő kormány néhány évvel később nemcsak megtámadta a viet­nami népet, hanem lépésről lépésre terjeszti ki a bűnös agressziót. „Az amerikai esz­kaláció Vietnamiban ma már nem egyéb, mint népirtás!” — ezt üzeni Stodkiholm, s a jú­lius húszadikán tüntető mil­liók ezt visszhangozzák szerte a világon. A nemzetközi jog elfogadott normáin túl az emberi lelkiismeret szólal meg a Vietnamért tüntető világ­napon, követelve a bombázá­sok megszüntetését, az ame­rikaik távozását Vietnam föld­jéről és Vietnam népének jo­gát arra. hogy ügyeit maga rendezze. A három stockholmi pont alá nevek kerülnek majd: ezer és százezer, millió és tízmillió. A tüntetés, a viet­nami világnap egyúttal új, az egész világra kiterjedő alá­írásgyűjtési akció kezdete is — név szerint és személyesen követeli majd Vietnam népé­nek jogát az élethez és a szabad­sághoz mindenki, aki ragasz­kodó az emberi jövendő, a béke gondolatához. G. M. Jelentős feltárások Újraértékelik az ország ásványi nyersanyagkészleteit Az 1967. január 1-i állapot­nak megfelelően elkészült az ország ásványi nyersanyag- mérlege, amelyet most is a Központi Földtani Hivatal ke­retében működő Országos Ás­ványvagyon Bizottság állított össze. A régebbi összeállításokban a korábbi mennyiségi szemlé­letnek megfelelően állandóan szerepeltek olyan nyersanyag- készletek is, amelyek ugyan valóban léteztek és léteznek, de adottságaiknál fogva kiter­melésük mindenképpen gazda­ságtalan. Az idei mérleg el­készítésénél viszont végigvizs­gálták az összes tételeket, és az ilyen, tulajdonképpen csak látszatértéket törölték az ak­tívák közül. így aztán a mér­leg az eddigieknél jóval reá­lisabb lett, aminek következ­tében azonban bizonyos ás­ványi nyersanyagokban némi­leg szegényebbek lettünk, — bár természetesen csak papí­ron. Lignitben például ez a látszólagos elszegényedés meg­közelíti az egymilliárd tonnát. Az ásványvagyon-mérlegben jelentkeznek a tavalyi kutatá­sok eredményei is. Ennek kö­szönhető például, hogy bár az új értékelés folytán látszóla­gos csökkenés következett be, az észak-magyarországi gyen­ge minőségű barnaszén-készle­teinkben, országosan tekintve a tavalyi kitermelés ellenére ma reálisan is gazdagabbak vagyunk barna-kőszénben, mint egy évvel ezelőtt, és a mecseki fekete-kőszén is na­gyobb mennyiséggel szerepel a mérlegben, mint tavaly. Tavaly is növekedtek a bau- xitkészletet mutató adatok. Az elmúlt évi kutatások 6,5 mil­lió tonnával növelték ismert bauxit-vagyonunkat, ami azt jelenti, hogy kutatóink tavaly négyszer annyi bauxitot talál­tak, mint amennyivel készle­teinket a kitermelés csökken­tette. örvendetes fejlődésről szá­mol be a mérleg az építőipar nyersanyagai tekintetében is. Cementipari mészkővagyonunk például 41c millió tonnáról 431 millió Lanára, a tégla- és cserépipar alapanyagainak készlete pedig 116 millió köb­méterről 125 millió köbméter­re nőtt. (MTI) XXIII ÉVF. 169. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. JÚLIUS 20, CSÜTÖRTÖK VTLÁG PROLETÁRJÁT. EGYEEOLÍETFK! Nagygyűlés Csepelen A genfi egyezmény megkö­tésének 13. évfordulója alkal­mából szerdán délután a Cse­peli Sportcsarnokban nagy­gyűlést rendezett a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsá­ga, a Szakszervezetiek Buda­pesti Tanácsa és a Magyar Szocialista Munkáspárt Buda­pesti Bizottsága. Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Ka­tona Imre a Budapesti Párt- bizottság titkára mondott be­szédet. A nagygyűlés résztvevőinek lelkes ünneplése közben Hoang-Luong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ma­gyarországi nagykövete tolmá­csolta a hős vietnami nép forró, testvéri üdvözletét a de­monstráció résztvevőinek, egész népünknek, majd arról beszélt, hogy az amerikai im­perialisták lábbal tiporják az 1954-es genfi egyezményeket és a nemzetközi jogot Nagy tapssal fogadott sza­vai után Sík Endre, az Or­szágos Béketanács elnöke lé­pett a mikrofonhoz. A harcoló hős vietnami nép iránti szolidaritás nagyszerű megnyilvánulása volt a Stock­holmban megrendezett Nem­zetközi Vietnam Konferencia — jelentette ki. Nem kétséges, hogy e bi­zottságra az előttünk levő időszakban múlhatatlanul szükség van. A nagygyűlés Blaha Béla zárszavával ért véget. Megkezdték az új salgótarjáni gázkészülékgyár üzemi csarnokán az előregyártóit vasbetonszerkezet kilenctonnás főtartóinak elhelyezését. A munkát egy tizenhat ton­na teherbírású autódaru végzi. (Koppány György felvétele) fl Magyar-Finn Barátsági Hét megnyitója Ötvenötezer kiló gomba Hódít a sampinyon megyénkben A Magyar Néphadsereg Köz­ponti Klubjának színházter­mében tartották szerdán este a Magyar—Finn Barátsági Hét megnyitó ünnepségét. Az elnökségben ott volt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az országgyűlés elnöke — aki egyben fővédnöke a barát­sági hétnek — továbbá Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkár­helyettese. Szilágyi Béla kül­ügyminiszter-helyettes. dr. Or- tutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke, a magyar — finn kulturális vegyesbizottság ma­gyar albizottságának elnöke, Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke és Töm­pe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke. Ugyan­csak az elnökségben foglalt helyet Érdem Olavi Raustila, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete, Heiliki Hosaia, finn közoktatásügyi államtit­kár, a vendégcsoport vezető­je. Bugár Jánosné üdvözölte az ünnepség résztvevőit, majd dr. Ortutay Gyula, az ünnep­ség szónoka lépett a mikro­fonhoz. Ezután Heikki Hosaia szólt az ünnepség résztvevőihez. Csaknem másfél éve, hogy megyénkben a MÉSZÖV kez­deményezésére hat helyen megkezdték a gombater­mesztést. A kísérlet ered­ménnyel járt. Az eddig le­termelt gomba négyzetmé­terenkénti termésátlaga a tervezett 5 kilóval szemben 6,5 kiló volt: az összes ter­més 11 ezer 115 kiló, 400 ezer forintos bevétellel. Az értékesítés felerészben a me­gyében, ötven százalékában pedig a budapesti központ, a GÖSZK közvetítésével tör- • tént. A legnagyobb termőterüle­te — 3600 négyzetméter — a Nógrádi Szénbányáknak van. A Pásztói- és Vidéke Körzeti FMSZ egységeiben 600 négyzetmétert telepítet­tek be. Termésátlaguk a me­gyében a legmagasabbak kö­zé tartozik: 9 kiló négyzet- méterenként. Közös — fmsz-i és terme­lőszövetkezeti — vállalkozás a salgótarjáni telepítés, ahol a t'szta bevételein 70—30 százalékban osztoznak meg. Itt is bevezettek egy újítást: a hely jobb kihasználása ér­dekében, polcos termeléssel próbálkoztak, ami kitűnően bevált. A gombatermesztésnek or­szágosan is nagy jelentősége van, magas fehérjetartalma és kellemes íze miatt alkal­mas a hús pótlására. Me­gyénkben a tervek szerint még az idén 17 700 négyzet- méterre növelik a betelepí­tendő területet, s így össze­sen 55 ezer kiló gombater­més várható. Ez a növekedés viszonylag kevés helyen kö­vetkezik be, mert az elap­rózódás a kistételű árú nö­vekedését idézné elő, ami az értékesítésnél — a szállítási költségek miatt — veszélyez­tetné a termelés gazdaságos­ságát. Gátló körülményt jelentett eddig a magas, 18 százalékos forgalmiadó is. Ezt a napok­ban fogják korrigálni. Me­gyénkben hátrányos a hely­zet a csekély tárolási tehető­ség miatt is'. Az új Ml X raktár építésének befejezésé­vel ez is megoldást nyer. Olyan helyiségek szabadul­nak fel, amelyeket a gomba tárolására lehet hasznosíta­ni. Befejezték az aratást az ecsegi és a szúpatak! tsz-ben Jó eredményeket hozott a szervezett munka Szervezetten, nagy lendület­tel aratnak megyeszerte ter­melőszövetkezeteinkben. Az árpa aratása most már csak­nem minden szövetkezetben befejeződött, legfeljebb a ta­vaszi árpából maradt némi hátralék. A tsz-ek többségé­ben nagy hozzáértéssel alkal­mazzák a komplex mód­szert. Ezt a módszert példá­san alkalmazzák egyné­melyek mostoha körülmények között gazdálkodó szövetkeze­tünkben is: így például a bu- jáki Zöldmező Tsz-ben és több más helyütt. A lendüle­tes, gyors munkának kedvez a meleg, száraz nyár is. bár szö­vetkezeteinkben a kapásnöve- nyek érdekében a csapadék- hiány miatt szívesen tartaná­nak eső-szünetet. A szervezett, szakszerű, jó munka azzal jár. hogy az aratás üteme rendkívül meg­gyorsul és a termelőszövetke­zetek előrehozzák az aratás és cséplés befejezésének ha­táridejét Ma már arról számolhatunk be, hogy megyénkben az idén elsőként, mint szokás szerint az utóbbi években, az ecsegi Béke Tsz-ben befejezték az aratást. Ebben a tsz-ben ta­karmány- és kenyérgabona nincs már lábon. Miklós Sán­dor. a szövetkezet elnökének véleménye szerint augusztus 5-ig a csépléssel is végeznek. A szövetkezet az aratás gyors befejezését annak kö­szönheti, hogy bátran alkal­mazta a rendrearató gépeket, és gabona nagy részét sikerült folyamatosan aratni és rendfelszedővel csépelni. Két kombájn és két aratógép vett részt a munkákban és a két kombájnos. Válóczi Sándor és Simon Péter naponta 350—400 mázsás teljesítményt ért el át­lagosan. A kétszázhúsz hold- nyi dőlt és kuszáit gabonát ötvenegy aratópár vágta le A szövetkezet negyvenöt va­gon búza átadására szerződött a Gabonafelvásárló- és Fel­dolgozó Vállalattal, és ebből huszonhárom vagonnal le is szállított Az ecsegi tsz-ben is ered­ményesen alkalmazzák a komplex módszert, amit az is bizonyít, hogy az aratás be­fejeztével egyidejűleg 120 hol­don már végeztek a tarló- szántással is. A kombájnok után a szalmalehúzás es a szalmakazlazás naprakész. Egyébként a tartalékolt vető­maggal együtt a gabona mint­egy ötven százaléka máris vé­dett helyen, magtárakban van. Nógrád megyében ezenkívül más tsz-ekben is előrehaladt az aratás, cséplés és betakarí­tás. Többi között a hét végére várja az aratás befejezését a nógrádsápi Vörös Csillag Tsz tagsága is. s legkésőbb au­gusztus 10-ig a cséplést is be­fejezik. Lapzártakor jelentették, hogy a salgótarjáni járásban, a szupataki Béke Tsz is vég­zett az aratással, a gabonák 93 százalékát aratógéppel arat­ták.

Next

/
Thumbnails
Contents