Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-19 / 168. szám

1967. július 19 saei'da líflöMB S Kiváló félévi ered mentek Újítási napok a Salgótarjáni Acélárugyárban ra várnak megoldást, vala­mint a rezezett huzalok gyár­tásához a húzókövek belső felületének polírozására. A hengerműben a fajlago. A Salgótarjáni Acéláru* így, hiszen az egy—két nap­gyár újítói jelentős erednie- pal előbb benyújtott javasla­nyeket értek el az elmúlt fél- tokát a helyszínen elbírálják, évben. A benyújtott 333 saját majd megbeszélik a megvaló­es öt tapasztalatcseré* javas- sítás módját is. Az üzemve- __ ____ _ | l atból 160-at fogadtak el zetőség ezer forint külön ju- kénsavfogyasztás csökkentése, megvalósításra. Az újítások- talmat is kilátásba helyezett pácolás előtti revetörése, va bó] eredő utókalkulált nép- a legértékesebb, illetve leg- Jamint a sorjamentes hasítás gazdasági érték meghaladja a nagyobb nyereséggel biztató két és félmillió forintot, újításért. Ennek feltétele, Nyolc olyan újítás született, hogy legalább 25 ezer forint megtakarítást eredményezzen. Az újítási napokkal kap­csolatban a vállalatvezetőség pályázatot is írt ki a leg­fontosabb problémák megol­amely egyenként százezer fo­rinton felüli megtakarítást eredményez. Vannak újítások, amelyek Import-megtakarítást tesznek Í«ihetóvé."~5szek 85 ezer forint fására A pályázat jeligés és értékét képvi- elfogadás eseten ketezer fo­népgazdasági selnek. Ugyancsak újításokkal csaknem 23 ezer normaórát sikerül megtakarítaniuk. Az újítóknak félév alatt 293 ezer forintot, a közreműködőknek pedig 119 ezer forintot fize­tett ki a vállalat. A második félévben újítási napokat rendeznek a Salgó­tarjáni Acélárugyárnál. En­rint külön jutalmat jelent. Ha több elfogadható javaslat is lesz egy—egy témára, ak­kor a második díj ezer, a harmadik pedig ötszáz forin­tos jutalommal jár. Milyen témakörökben kér­nek pályázatot? A huzalműben a pácvesz­__teség csökkentésére, a felü­n ek lényege, hogy minden tett minőség javítására, és beru- hónap utolsó hetének szer- hazas nélküli, illetve saj at dóján az egyszemélyi elbíráló erőből való korszerűsítene. helyett héttagú bíráló bízott- A rúdvasüzemben a felületi ság dönt az újítások sorsáról, hibák búzás előtti megálla- lyadíjakat legkésőbb Az ügyintézést gyorsítják pítására, illetve szelektálásé- 15-ig kifizetik. megoldása vár megoldásra. A kovácsológyárnál három témakört írtak elő. Az egyik a szabványon kívüli nagy­méretű alapanyagok szállítá­sával kapcsolatos nehéz fi­zikai munka megkönnyítése, a másik a darabolási 6úly ál­landó értéken való tartása, valamim a boronatárcsáknál a festés előtti megfelelő felület biztosítása várja a megoldást. Az öntödéknél a hengerko- killák fémtiszta felületének biztosítását kellene megvaló­sítani. Végül a vállalathoz beérkező alapanyagok elmé­leti súllyal történő elszámo­lásának a megszüntetése is megoldásra vár. A pályázatok beadási ha­tárideje december 1. így az elbírálás még ebben az év­ben megtörténik, míg a pá- január Segítség és közömbösség Még néhány hónap, aztán ismét megkezdődik Nógród- ban is a felnőttoktatás. Üze­mekben, vállalatoknál, mű­velődésügyi intézményeinknél most a szervezési gondokról esik a legtöbb szó. Ez egyút­tal azt jelenti, hogy összegez­zük az eddigi tapasztalato­ték a tantervi anyagból a korszerűtlent, az elavultat. Most már rajtunk a sor, hogy mi is kiszűrjük szemléletünk­ből, ami régi, ami hátráltat. Minden üzem, vállalat, hiva­tal illetékeseinek tudnia kell, a felnőttoktatás segítése tá­volról sem kampányfeladat geesenek azokkal, akik szá­mára elengedhetetlen az ál­talános iskola elvégzése. Ezek számbavétele azonban csak pontos felmérés alapján tör­ténhet, az üzemeknek csak hivatalos okmányokkal iga­zolt iskolai végzettséget sza­____ bad elfogadniuk. Természete­k at, ilyenkor” felszínre kerül- sen, mindezen kívül még sok az általános műveltség eme nek az eredményeken kívül a a gond. lés mellett a népgazdaság fej­problémák is. Népművelési Az eddigi tapasztalatok ar- lődés is ezt követeli meg to- szakemberek, pedagógusok ra is figyelmeztetnek, hogy az lünk Salgótarjánban is. Az keresik a legcélravezetőbb iskolákban sok a lemorzsoló- üzemi rekonstrukciók folytán megoldást, miképpen lehet dáa. Olyan kérdés ez, amelyre mind kevesebb segédmunkás­kialakítani a követelmények- már több éve keressük a vá- ra lesz szükség, viszont a je­nek leginkább megfelelő fel- laszt, az észrevételeknek lenlegi szakmunkásképzésnek nőttoktatási formát? azonban — úgy tűnik — ke- egyik előfeltétele az általá­Az MSZMP Nógrád megyei vés a foganatja. Abban meg- nos iskolai végzettség. Aki Végrehajtó Bizottsága 1963 egyeznek az illetékesek, hogy nem halad, lamarad. E régi januárjában határozatot ho- tenni kellene valamit, de igazság üzemekig, vállalatok- zott, amelyben megjelöli azo- számos esetben itt meg is áll- ra, kollektívákra, egyénekre kát a teendőket, amelyeket a nak. Az üzemek, gyárak, hí- egyaránt vonatkozik. Az ez­vatalok vezetői néha bizony zel összefüggő gondokat is tervszerűtlenül, az adottsá- csak együtt oldhatják meg, s gok figyelembevétele nélkül nem külön-külön, vagy éppen javasolják az embereket to- egymás ellen hadakozva. különböző szerveknek el kell végezniük a felnőttoktatás eredményesebbé tétele érde­kében. Nézzük meg e hatá­rozat szellemében a felnőtt- oktatás helyzetét és feladata­it Salgótarján város terüle­tén? A felnőttoktatásban elért eredmények vitathatatlanok, már eddig is sok segítséget nyújtottak az általános és szakmai műveltség megszer­zésében. Mindenképpen elis­merésre méltó, amikor mun­kásemberek beülnek az isko­lapadba, hogy azokat az Is­mereteket megszerezzék, ame­lyekre eddig nem volt lehe­tőségük. Mindezen kívül mégis sok még a tennivaló. Nézzük az adatokat: az 1967—68-as tanév és a to­vábbi évek feladatait az ha­tározza meg, hogy Salgótar­jánban még mindig nagyon magas azoknak a 40 éven aluli városi lakosoknak a száma, akik nem rendelkez­nek általános iskolai bizo­nyítvánnyal. A város két leg­nagyobb üzemében, az Acél­árugyárban és az Öblösüveg­gyárban például 1 036, illet­ve 797 helybeli negyven éven aluli munkásnak nincs meg az általános iskolai végzett­sége, 15, illetve 19 az analfa­béták száma. Ez az adat megdöbbentőnek látszik még akkor is, ha tudjuk, csupán ezen nem lehet lemérni az általános műveltség szintjét. Ezekben a napokban érthe­tően sok szó esik párt-, álla­mi szerveinknél, tömegszer­vezeteknél, üzemekben a fel­nőttoktatásról. Gyakran el­hangzik, hogy konkrétabbá kell tenni a szervező tevé­kenységet, egyenként beszél­vábbtanülásra. Hallani olyan panaszt is: szeretnék tanulni, de nem tu- < dom elcserélni a műszako­mat, nem tetszik a felettese­imnek, hogy tanulmányi sza­badságot veszek ki, nem né­zik jó szemmel az iskola mi­atti hiányzást. Sajnos, való­ban tapasztalat, hogy üzeme­ink egy részében keveset tö­rődnek a továbbtanulók ne­hézségeivel. Néhol a legele­mibb feltételeket 6em bizto­sítják a dolgozók számára. Bántó ez a közömbösség, hi­szen a megszerzett tudás nemcsak a dolgozónak jelent pluszt, hanem ezen keresztül az üzemnek is hasznot hoz. A létszám csökkenése a dolgozók általános iskoláiban nemcsak salgótarjáni és Nógrád megyei jelenség, okait országosan is kutatják. Ennek ellenére úgy hisszük, a fel­nőttoktatás előtt továbbra is nagy jövő áll. A szervező munkát azonban az üzemek­nek, vállalatoknak kell a ke­zükbe venni, nem bízhatják azt csupán a pedagógusokra Szükséges, hogy a dolgozók tanuljanak? Ha igen, ezt elő is kell segíteni. Mivel csinálhatunk „ked­vet” a beiskolázáshoz, a to­vábbtanuláshoz? A továbbta­nulók részesüljenek kedvez­ményekben és az iskola el­végzése után műveltségüket realizálhassák, ha szükséges anyagiakban is. Nemrég dolgozták ki a fel­nőttoktatás eredményességé­nek segítésére az új tanter­vet, amelynek készítői kiszflr­T. E. A társadalom és a vállalat számlájára Célszerűbb és igazságosabb elosztás A köznyelv egyszerűen „bo­rítékon kívülinek” nevezi a különböző társadalmi juttatá­sokat. Az essetek zömében ez Nos, ezúttal is csak a szocia­lista elosztás alapelve: * vég­zett munna minősége, mennyi­sége, színvonala, társadalmi a fogalmazásmód úgy értendő: értéké adhat ilyen iránytűt, a családi költségvetéseken ki- Logikusnak és igazságosnak vüli, tehát bevételeink ősz- tekinthető, ha a társadalmi szegezesekor elhanyagolható juttatásokat a jelenleginél jövedelemforrás... Ez a láthatatlan jövedelmi tényező — az országos „pénz­tár” számára nagyónis érzé­kelhető. Kiderül ez az alábbi statisztikái táblázatból is, amely a lakosság 1965. évi jö­vedelemforrásait, és ezek egy­máshoz viszonyított arányát mutatja be: Jövedelemforrás % Munkaviszonyból se,] Mezőgazdasági termelésből 20,1 Társadalmi juttatásból 20,3 Egyéb forrásból S,S Összes jövedelem: 100,0 Lényegében tehát a jövede­lemnek mintegy a negyede származik különböző „borí­tékon kívüli” bevételekből. Ám még ennél az aránynál is elgondolkoztatóbbak azok az adatok, melyek mozgásuk­ban mutatják be a közvetett juttatások változásait. Nos, 1960 és 1965 között az egy lakosra jutó összes jövedelem 21,9 százalékkal nőtt. de ha részleteire bontjuk ezt az át­lagot, kiderül: a társadalmi juttatások növekedési üteme rul az új gazdaságirányítási az átlagnak mintegy kötszere- rendszerre, amely egyebek ko­sé — 40 százalék — voM. zött a társadalmi juttatások Ugyanezt forinthan vizsgálva: célszerűbb és igazságosabb él­őt esztendő alatt a lakosság osztását is teendői sorába ik- ösBzes jövedelme 28,8 milliárd tatta. A változások alapelvei jobban hozzáigazítanánk a munkához, a teljesítményhez. A valóság azonban koránt­sem ilyen egyszerű, mert fi­gyelembe kell venni, hogy vannak olyan, társadalmilag fontos, es ezért közösségi szám­lálói fizetendő szociális, egész­ségügyi, oktatási stb. felada­tok, amelyek aligha köthetők a végzett munkához. Nyilván­való például, hogy a sokgyer­mekes családok támogatása olyan elemi társadalmi fel­adat, amely a családfő mun­kájától független anyagi hoz­zájárulást feltételez. Ilyen az ingyenes oktatás, a társada­lombiztosítás. az öregekről va­ló gondoskodásnak a befizetett nyugdíjhozzájárulás feletti, ál­lami kiegészítése és egész sor egyéb társadalmi juttatás is. Ha valamilyen módon ezeket is az egyéni (és ezzel együtt a kollektív, vállalati) teljesít­ményekhez kötnénk, akkor e társadalmi érdekek kielégítése esetleg háttérbe szorulhatna. Ismeretes, hogy az uj me­chanizmus anyagi érdekeltségi rendszerének egy i k legfonto­sabb csomópontja lesz az úgy­nevezett részesedési alap, amely a vállalatoknál szoro­san a nyereség mértékéhez kapcsolódva képződik. Ebből fedezik majd a béremelése­ket, jutalmakat, prémiumo­kat, a nyereségrészesedést ő# bizonyos béren kívüli jutta­tásokat is. A vállalatnál azon­ban önállóan dönthetnek majd arról, hogy az ide sorolt tár­sadalmi juttatásokat átvált, ják-e bérre — tehát „boríté­kon belüli” pénzjövedelemre —, illetve meghagyják-e a munkától független elosztás kereteiben. (Egyetlen — rend­kívül fontos — kivétel: a gyermek;ntézményekhez adott vállalati hozzájárulás nem váltható át pénzre, nyilván­való ugyanis, hogy a gyer­mekgondozás olyan társadalmi érdek, amelyet minden körül­mények között érvényesíteni kell). Saját körben dönte­nek viszont arról: hozzájárul-» a vállalat az üzemi étkező* költségeihez és mennyivel — illetve: inkább pénzben fi­zeti-e a hozzájárulást —: mi­lyen mértékben fedezi a szo­ciális, kulturális és sport, ki­E néhány problematikus té- adásokat, helyesebben: hogy nyező szemléletesen jelzi, mi­lyen feladatok rendezése há­— jóllehet, a részletek rend­forinttal emelkedett, viszont ebből 15 milliárd jutott a bé­rek növekedésére, és a többi: béren kívüli juttatás volt. Hadd zárjuk a szám-felsoro­lást néhány különösen figye­lemreméltó adattal: 1965-ben összesen 34,9 milliárd forintot tett ki a társadalmi juttatások országos számlája, ebből egy lakosra átlag évi 3440 forint jutott. Mindez kellően bizonyítja, hogy — népgazdasági mére­tekben — enyhén szólva nem láthatatlan és korántsem el- nyugdíjrendszer, a családi pót hanyagolható összegekről van lék stb.) ilyen célokra kötelező mini­mum felett is vállalja-e * költségeket, vagy másként ad­ja ki a dolgozóknak ezeket az összegeket. A vállalat vezetősége a a—fc szervezettel közösen osztja »3 — éves keretekben — a ré- , , ... .... .. szesedési alap előirányzatát a kívül szövevényesek - volta. fontosabb felhas2nálási tételek keppen egyszerűen megfogal- szerjnt mázhatok. Az egyik elvi pil­lér az, hogy a közös, társa­dalmi érdekeket kielégítő jut­tatások színvonala ezután sem kapcsolható közvetlenül a vál­lalati eredményhez, nyereség­hez — ezeket továbbra is ál­lami feladatnak tekintik és közös számláról fizetik. (Ismé. teljük, ide tartozik például az oktatás, az egészségvéde­lem, a gyermekvédelem, a szó. — Más kérdés, hogy va­jon igazságosan és a népgaz­daság érdekeivel összhang’ban oszlanak-e meg ezek a tíz- milllárdok? A válasz meglehetősen bo­nyolult. mert hiszen minde­nekelőtt azt kellene megha­tároznunk: hol a mérce, amely A társadalmi juttatások má­sik csoportját azonban célszerű a vállalatok gazdálkodási ered­ményétől közvetlenül függő­vé tenni annak a terhére el­számolni. és elosztását olyan „ítélőszék'’ mérlegelésére bíz­ni, amely az eddig'nél meg­bízhatóbban bírálhatja el a az elosztás igazságosságához kifizetés feltételeit. A válla' valósághű támpontot adhat? lat kollektívája ez! Közvetett juttatási rend*», rünk ma még — a társada­lom és gazdaság fejlettségé­nek valóságos színvonalától részben elszakadva —, sok kommunisztikus elemet is tar­talmaz, mert sok olyan jöve­delemforrást rendszeresítet­tünk, amelyből „mindenki egyaránt vehet”. De ha a mainál jobban kötjük a mun. kához, a teljesítményekhez a társadalmi juttatások bizo­nyos körét, akkor a termelés, a gazdálkodás eredményessé­gének lépcsőfokain — hama­rabb jutunk el a távoli cél­hoz is, amikor majd a tár­sadalom birtokában a javak­nak valóban olyan bőséges mennyisége lesz, hogy szük­séglete szerint nvndenki egy­aránt vehet belőle! Tábori András Cf őqadják a qabonát Néhány hete Lombos Je­nő, a Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat igazgató­ja arról tájékoztatott ben­nünket, hogy megyénk tele­pei „felkészültek a gabona fogadására.” Most, amikor a vállalat szécsényi körzeti üzemének központjában já­runk. Vámos Pál üzemvezető ugyanezt a diplomáciában is használatos kifejezést alkal­mazza: — Fontos feladatunk, hogy folyamatosan, zökkenőmente­sen fogadjuk a búzát. A szécsényi körzet termé­szetesen nem most kezdi az idényt, hiszen az őszi és a tavaszi árpa már a szécsényi iárás valamennyi szövetkeze­gabonatermést: a malom-te- fel, és ebből 546 vagon a ke­lepen és az állomás melletti nyél-gabona, telepen, azonkívül Litkén. _ Vesznek-e át az idén is Karancssagon, Ponyi-pusztan naturgabonát’ és Zagyvapálfalván a fertőt- , , . . . lenített, kitisztított magtá- ..... T°bbet- ™int tavaly rakban tájékoztat az üzemvezető — Az idén például a kombáin- A telepek és magtárak leg- nal betakarított gabona je- többje korszerű, a követel- lentős százaléka naturgabo- ményeknek megfelelő, számos naként kerül kezelésünkbe, gép segíti a gyors és gondos Pontosan háromszáz átvételt. — Mettől-meddig tart a felvásárlók munkaideje? — Igyekszünk mindenben a termelőszövetkezetek igényei­hez alkalmazkodni — mond­ja Vámos Pál. — Ezért átve­vőhelyeinken lényegében reg­gel öttől este nyolcig megái- csak az elején tartunk. Az lás nélkül folyik a munka, első szállítmány malom-teie­téből és salgótarjáni járás öt Természetesen az este nyolc- pünkre a varsányi Üj Kalász községéből a körzet magtá­raiba került. A körzet ugyanis a szé­csényi járás 16 és a salgótar­jáni járás öt szövetkezetének termését vásárolja fel, veszi át és gondoskodik a szak­szerű raktározásról. Erről a nagy feladatról az üzem több telepe gondoskodik. Szécsényben, a központban, két helyen Is „fogadják” a órai munkavégzéshez nem Tsz-ből érkezett, ragaszkodunk szigorúan: Amíg nedvességtartalma várakozó kocsi van a mag- gas. tárnál, addig tart a mi mun­kaidőnk. Ezt a készséges kiszolgá­lást nemcsak a szövetkezetek igénye, hanem a vállalat tervfeladata is indokolja. A szécsényi üzem körzetében például 724 vagon gabona fo sú szárítógéppel rendelke­zünk. A telepek gépesítése lehe­tővé teszi az úgynevezett „gyorsátvétel” rendszerének alkalmazását. Ilyen átvétel folyik a szécsényi malom-te­lepen is. A malom-udvaron jelenleg egyetlen kocsi sem várako­zik kenyérgabona-szállítmány, nyal. A hídmérleg is üresen áll tehát, de munkára készen. Nagyon fontos eszköze ez a telepnek, hiszen lehetővé te­szi az ömlesztett naturgabo- na gyors és pontos mérlege­lését, s ezáltal a búza né­hány perccel később már a gyorsátvevő garatba kerül. Innen emberi beavatkozás nélkül, gyorsfúvó vagy rako­dószalag segítségével jut el rendeltetési helyére, aszerint, hogy őrlésre vagy raktáro­zásra szánják. A szükséges tisztítást is gép végzi, még­pedig vagy a beépített mal­mi tisztító, vagy a nemrégi­ben vásárolt, nagyteljesítmé­nyű szovjet tisztítógép. Sietnek az átvétellel, gon­dosan kezelik a kenyérga- örülünk, ha meg- bonát a szécsényi felvásárló vagon naturgabonára terveztünk. ÍNaturgabonának nevezik a kombájntól közvetlenül a felvásárló helyre szállított búzát, rozsot, árpát!) — Mennyi búza érkezett eddig? — A búzaátvételnek még sajnoi, a igen ma­— Ilyen esetben mi a te­endő? — Annak felelő minőségű áru érkezik be hozzánk, de a nedvesebb búza sem hoz zavarba ben­nünket. A szécsényi vasút­állomás melletti telepünkön gadására, átvételére készültek két kokszfűtésű, Farmer-típu­és feldolgozó üzemben, mert jól tudják, hogy csak jómi- nőségű búzából lehet jó ízes és foszlós kenyérnek való lisztet őrölni. Lakos György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents