Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-18 / 167. szám

4 wös a A B rm. mtítk «. Veéa Mint egy nagy képeskönyv Ha egymás mellé ragaszta­nánk egy hatalmas felületre a budapesti Képző- és Iparmű­vészeti Gimnázium hallgatói által Salgótarjánról készült vázlatokat,. rajzókat, grafiká­kat, festményeket, különös „mozaik"’ kerekedne belőlük. Nemcsak az ifjú „művésziek” életkorának sajátosságait fe­jezné ki, nemcsak látásmód- j ukat, érzelmi világukat El- lenkezoleg, ez a tarka, sok­rétű világ, mint egy nagy képeskönyv, ellentmondó jos- s ágával is megkapom, elsősor­ban a ma születő, nehezen bontakozó városról, a benne élőkről vallana. Arról, amit a munka kul­túrájának nevezünk, s ami sokkal szélesebb fogalom a rendnél, az esztétikánál, s vé­gül is az embert kapcsolatok összességét jelenti. Elmondaná ez a „mozaik”: igen, az em­ber nemcsak .munkaerő”, an­nál sokkal-sokkal több. Mit láthatunk külön-külön • kockákon”? A művésztábor lakói eddig elkészült vázlataikból, munká­ikból mutatnak néhányat. Her- czeg László torony-montázsa a város kiemelkedő tornyairól, házak kiszögelóseiröl próbál megragadná valami jellegzete­sét; valóban, a tornyok úgy sorakoznak egymás mellett, mint valami különös gyer­tyáik. De érdekesek Mihályfi Iván grafikai lapjai és a töb­biek eddigi „termése” js. A leányok közül Remsey Flóra, Karrtcs Gabriella, Kádár Ka­talin, Perez Marika munikái árulkodnak friss szemléletről, a szemlélt világ jelenségeinek, hangulatainak érzékeny felfo­gásáról és árnyalt kifejezésé­ről Mit adhat ez a város a* ide érkezőnek? Erről a tábor vezetőinek szavait idézném. A Sztáhamov úti általános iskola egyik há­lónak berendezett osztályter­mében beszélgetünk. — Immár harmadik alka­lommal nyitjuk meg nyári táborunkat Salgótarjánban — mondja Szőoyi József tábor­vezető. Nálunk a gimnázium­ban 10 szakon folyik oktatás, a táborban valamennyi szak kép­viseli magát. A tábor prog­ramja „szabad*’, elsősorban mindenki dolgozni jön ide. Hogyan? Nos, itt nincs tan­menet, a kötött rajzi törvé­nyék szerinti rajzolás helyett mindenki szabadon dolgoz­hat. természetesen, e törvé­nyek teljes ügyeimen kívül hagyása nélkül Elméleti fog­lalkozásokat nem tartunk, a tanulók munkáinak elbírálá­sa szóban történük, a vázla­tokba, grafikáikba, festmények­be, tanulmányokba a tanár a nyári tábor ideje alatt nem javít bele. A város és kör­nyéke nagyon sokat ad an­nak, aki képes észrevenni a táj és ember kapcsolatában rejlő lehetőségeket, illetve azok sajátos megjelenését a város és környékének viszony­latában. Igen, Salgótarjánban e kap­csolat ugyancsak sajátosan jelenik meg. De van más sa­játossága is e településnek, a régi és új együttélése együtt létezése. Perez József, az iskola mű­vészeti igazgatóhelyettese sze­rint a fiatalok előszeretettel keresik fel a „cigányhegyet”, szívesen rajzolják annak tar­kabarka viskóit, lakóinak min­dennapi tevékenységét. Termé­szetesen ugyanúgy észreveszik a város másik arcát is, a magasodó vasbeton szerkeze­teket. a gyárak, üzemek vilá­gát, az építő, alkotó embert. Üzembelsők, ipari tájak gyak­4 nyári munkák idejére Készültség az fmsz-eknél Harmincegy mozgóárus — Gazdag árukészlet — Munkában a társadalmi ellenőrök A gabonabetakarítás idejé­re teljes készültséget rendel­tek el a szécsényi járás föld­művesszövetkezeti boltegysé­geiben. A munkát megelőző­en a tsz-ek vezetői, boltveze­tők és a tanácsok képviselői megbeszélést tartottak az el­látás biztosításáról. Ugyanis az elmúlt években szünetelt a mozgóárusítás, mert nem volt szállítási lehetőség. Ahol ezt mégis megteremtették, az árút harmadosztályú áron hozták forgalomba. Ezt a mezőgazdasági dolgozók kifo­gásolták. A tanácskozáson megegyeztek: a mozgóárusok­nak szállítási eszközöket a tsz-ek biztosítanak. Az ára­kat is negyedosztályúra csök­kentik. Hogy a mozgóárus mikor és naponta hányszor menjen a határba, ezt a ter­melőszövetkezetek határoz­zák meg. A földművesszövetkezetek 16 községet és három kisebb települést látnak el áruval. Harmincegy személyt jelöl­tek ki árusításra, akik a munkát már megkezdték. Ló­rik Zoltán, a nagylóci bolt­vezető motorhoz erősített utánfutóban szállít jóminősé­gű hűtött ételt és ital*. Jól megszervezte munkáját Var- sányban Tisztartó István, Lu- dányhalásziban Végh Béla. A nógrádszakáli boltos is rend­szeresen felkeresi az arató munkásokat Szécsényben a tsz csukott hűtőkocsit bocsáj- tott az fmsz rendelkezésére, ezzel járják a határt. A bol­tosok a hét végén jelentést tesznek, mennyi árut vittek a határba és merre jártak. Az idén gazdagabb a já­rásban az árukészlet Palac­kozott, de ha igénylik hordó­ban is visznek sört a dolgo­zóknak. Azonkívül különböző gyümölcsleveket, szikvizet, cigarettákat, cukorkákat. Kapható a mozgóárusoknál, kenyér és péksütemény. A boltok nyitvatartását is szabályozták a nyári időszak­ra. Ezt annak megfelelően, ahogyan a lakosság igényli. Vannak községek, ahol egész nap árusítanak, de olyan ké­relem is érkezett, hogy a ké­ső esti órákban tartsanak nyitva. Szécsényben például az iparcikk boltban két mű­szakban dolgoznak. Azok a falusi egységek, amelyek az aratáshoz szükséges valami­lyen műszaki áruval nem rendelkeznek, itt beszerezhe­tik. A boltokban az árukész­letet megemelték. Gereblye, kasza, kaszanyél, fenőkő, sar­ló kapható. Az élelemkész­let 20—30 napra elegendő. A nagykereskedelem is bőséges árukészlettel rendelkezik. Megélénkült a társadalmi ellenőrök munkája. Figyelem­mel kísérik a boltokat és a mozgóárusokat. Vizsgálják az áruk minőségét. Különösen az italok hűtésére fordítanak nagy figyelmet. Fenyvesi Gabit baleset érte ran láthatók vázlataikon, si­keresebb grafikai lapjaikon. Azt mondja Perez József: — Szívesen jövünk ide, s*r kát tanulunk, látunk ebben a gyorsan épülő, gyarapodó, sajátosan, átmeneti hangulatot árasztó városban. Az iskola és a városi tanács között évek óta jő a kapcsolat, a tanács minden szükségeset megad ah­hoz, hogy jól érezzük itt ma­gunkat. és főleg, eredményes munkát végezhessünk. A fia­talok idén is kamara tárlaton mutatják be majd legjobb al­kotásaikat Tavaly nyáron pél­dául Salgótarjánban rendez­tük meg ezt a kis bemutatót A szíves vendéglátás már-már zavarba ejt néha bennünket. Mivel érdemeljük ezt ki, mit adhatunk mi a városnak. Tud­juk, jóformán semmit itt él sősorbam mi kapunk. Mi csu pán a hírét vihetjük el han gulatát hasznosíthatjuk min­dennapi munkánkban. Ök rajzainak, festenék, be­szélnek rólunk. Ezt mi köszön­jük. S örülünk, ha távozásuk után is lesz miről beszélniük. Tóth Elemér Autószerencsétlenség Balassagyarmaton Vasárnap délután hat óra­kor telefon jelentés érkezett a megyei rendőrfókapitányság közlekedésrendészeti osztályá­ra: Balassagyarmaton, a Rá­kóczi úton. a Nádor utca ke­reszteződésének közelében gépkocsi-baleset történt Több személy kórházba szállítása iránt már intézkedtek. A bal­eseti járőr parancsnokának meghívására munkatársunk a járőrrel tartott. A jelentésben közölt he­lyen nagy tömeg vett körül egy szürke Opel-gépkocsdt Az autó eleje összenyomódva szo­rult egy megrongált betanken- téshez. Jobbfelől arasznyi át­mérőjű, tőből kitépett akácfa. Ekkor már a helyszínen volt a megyei főügyészség közleke­dési csoportjának vezetője is. Röviddel előbb csaknem ha­lálos kimenetelű szerencsétlen­ség történt. A járdán beszél­getett Sz. László, a Közmű és Mélyépítő Vállalat építésveze­tője Méri Sándor csoportveze­tővel. Sz. László észrevette, hogy a megyei bíróság épüle­te felől nagy sebességgel köze­ledik, majd hirtelen fékez az imént említett Opel. A meg­csúszó, majd a járdára felro­hanó kocsi elől sikerült ugyan elrántania Ménéit, a férfire azonban rázuhant a ki döntött fa. A balesete járőr parancsno­ka a csoportvezető ügyésszel együtt rekonstruálta a történ­teket Beké Irnréné budapesti gépíró személygépkocsijában ült Fenyvesi Gabriella énekes­nő, akinek vasárnap este az fmsz rendezvényén kellett volna fellépnie. A fiatal leány délután partjelzőként műkö­dött közre a Dalosok—Fmsz- dolgozók labdarúgó-mérkőzé­sen. Fenyvesi Gabriella a ko­csiban vette észre, hogy arany karkötője elveszett. A társaság azért fordult vissza, hogy a* ékszert megkeresse. Alig értek a Nádor utcába, amikor Bekő Irnréné észrevet­te. hogy szemben nagyobb csoport kerékpáros közeledik. Gyakorlatlansága — csak feb­ruár óta vezet —, az úttest síkos volta, főként pedig az autónak a megengedettnél na­gyobb sebessége okozta a ka­rambolt. Bekő Irnréné jelentéktelen hámhorzsolással úszta meg a balesetet Fenyvesi Gabriellát és Mérei Sándort a kórházban ápolják; vasárnap este egyi­kük állapota sem látszott sú­lyosnak. A kár harminchárom­ezer forint. A baleset ügyében indított rendőrségi vizsgálat még tart Esek a fiatalok címmel új film készült, utóbbi években népszerűvé lett zenekari énekesek. A női főszereplő Koncz Zsuzsa (Foto: Főszereplői együttesek Koppányi Szőnyegtisztítás, műsfoppolás, fürdőruha készítés Feltétel a ruhaszalon megnyitása Tovább fejleszti szolgálta­tó tevékenységét a salgótar­jáni Ruházati Ktsz. A szö­vetkezet vezetői úgy döntöt­tek, hogy a férfi fésűs kon- "ekciós részleget szeptember­ben Zagyvapálfalvára költöz­tetik. Mintegy négyszázezer forintos költséggel újjáalakí­tanak egy épületet, s korsze­rű felszereléssel látják el. Ez­zel lehetőség nyílik arra is, hogy a foglalkoztatottak szá­mát 14-ről 34-re emeljék. A későbbiekben várható a két- műszakos üzemelés bevezeté­se is. Nagybátonyban ismét mű­ködik a női méretes szabóság. A várható érdeklődésre, s a rendelésekre való tekintettel ezt a részleget is tovább fej­leszti a szövetkezet. Ugyan­csak várható a fejlesztés a megyeszékhelyen is. A ktsz vezetői új szolgáltatásokat is szeretnének bevezetni a kö­zeljövőben. A közvélemény­kutatás alapján nagy érdek­lődésre tarthat számot a sző­nyegtisztítás, a műstoppolás, a női fürdőruha, s egyéb fi- nomkonfebeiós áruk készítése. Mindennek a bevezetését akár azonnal meg lehetne kezdeni. Az új szolgáltatások beve­zetésének egyetlen nagy aka­dálya, hogy a ktsz még mindig nem kapta meg a salgótarjáni 15-ös jelű épület­ben azt a helyiséget, ahol a női és férfi méretes szalont szeretnék elhelyezni. Ugyanis csak a ruhaszalon megnyitá­sával szabadul fel megfelelő helyiség az újabb tevékeny-í ség megkezdéséhez. Újra lehet kezdeni Dobosy Imre regénye 37. Dehogy felejtettük, Futnék, ledobálni a nyűgös öltözéket, hamar civilbe bújni, és be a városba, bánom is én most, mi mindennel kell szembe­nézni. Élek, mozoghatok, mi­csoda jó, állati öröm a puszta lét, betölt egészen. Si­essünk, sürgetem a libasor­ba rendeződő társaságot, Deső lépked mögöttem, aztán Géza, Gallai, Sorki, Tarba, az őr­vezető most is támogatja a sebesültet, leghátul a harma­dik határvadász tekeri a nyakát jobbra-balra, ne félj szamár, most már tőlünk is függ valami. A szérű kazlai közt lótetem hever, seb sem látszik rajta, talán agyon­hajszolták, a svájcer istálló­ban éhesen bőgnek a tehenek, sehol egy lélek, a cselédhá­zak ajtaja csukva, füst is egy—két kéményből szivárog, fátylasan mint a köd, de ek­kor hirtelen katonák rajza­nak ki a kastélyból, zsákokat, képeket, mindenféle formájú üveget, kockás angol pléde­ket. egész sonkákat cipelve, micsoda zsibvásár, gyorsan az istenit, vissza a kazlak kö­zé, de késő, sorozat cserdül a fejünk felett. Egykettő körül­fognak, fegyveresével lökdös- nek, fel a kezet. Deső haszta­lan magyaráz nekik valamit, a kezére ütnek, tartsa már fel, ne járjon a szája. Ebbe beleestünk. Rémes percek, vitustánc a tujabokrok között, körüldong­nak minket, vitatkoznak egy­mással, velük forgunk ahogy mérgesen kerülgetnek, orrom tele égett puskaporszaggal, mi lesz most, Fésűs Járó is csak tátogat, egyéb nem te­lik tőle. Végre előkerül a kastélyból egy középkorú, nem egészen józan altiszt, bogas üstökének fürtje kilóg a sapkája alól, köpenye mel­lén zsírfoltok, géppisztolya a vállán, övéről rezes mar­kolati! szablyaforma kard csüng alá. Bajusza félszára felkunkorodik, a másik leko­nyul, most is ezt húzkálja, olyan gorombán, mintha nem az övé volna. Körülsétál ben­nünket, imbolyogva, és elége­detten, mint egy falka zsákmá­nyolt juhot. Élvezi a helyzetét, ölébe pcvttyantunk, oficirt mon­dogat utálkozva, ezt én is ér­tem, hát mégis ez a legelső, tudtunkra adni, mennyire gyűlölik az ellenséges tiszte­ket. Köp egyet, pontosan megcélozva Deső csizmája szárát, és káromkodik. — Disznó fasiszták va­gyunk — mondja Deső —, ez a véleménye. — Hülyeség. Honnan ve­szi? — Kérdezd meg tőle. — Te érted a nyelvét, na csak gyorsan... Fésűs Járó idegesen tapog Deső és az altiszt között, mintha nem tudná eldönteni, kibe kapaszkodjék. — Amit mondtam, igen, hát az a fontos: miért nem világosítod fel? — Tiltakozom! — kiabál Géza. Nem is kiabál, rikácsol, Elment az eszem, röhögési inger jön rám: cingár teste fölé lökött két karjával akár egy kitömött varjú, melyet száradni akasztottak. — Til­takozom, ez rágalom! Én so­ha semmilyen pártnak, egye­sületnek tagja nem voltam! Az altiszt Deső csizmájára mutat, parancsot ád. Deső el­sápad. Leereszti karját, keze ökölben. Merev mint egy hul­la. Az altiszt ordítva megy neki, kardját rángatja. Deső éles hangon felel valami szörnyű fog történni, állnak egymással szemközt mint a mami készülő kutyák, aztán az altiszt visszalöki hüvelyé­be a kardját, dühösen elfor­dul — Figyelmeztettem — mondja Deső, remegő száj­jal —, hogy a genfi konven­ció minden hadifogolyt véd, a tisztet is. Ráadásul nem is harc közben fogtak el ben­nünket, fegyver se volt ná­lunk. .. — De hát mit akar tőled? — Töröljem le, amit a csizmámra köpött. Gallai kesereg. — Átkozott pech. Vittek volna el inkább a gárdisták, ez a söprögető csürhe kibelez minket. Rájuk kell nézni, toj­nak ezek a genfi egyezmény­re. — Azt vágja a fejemhez — mérgelődik Deső —, hogy mi sem kíméltük a tisztjeiket. Én nem vagyok mi. Bizonyít­sa előbb, hogy személy sze­rint én is jogellenesen jártam eL — Te lehet, hogy nem — mondja Fésűs Járó, —, fel se teszem rólad. De a kinti di6z- nóságokat mindnyájunk számlájára írják, ez csak ter­mészetes. — Hát ne írják! Nagyon rosszul kezdik, ha ennyire képtelenek differenciálni! — Velem ne veszekedj, én kint se voltam. Velem itthon szedették az aknát. Az altiszt kiabál. Deső megint feltartja a kezét. — Vissza kell mennünk a présházba. Követeli, adjuk elő a fegyvereket. — Menjünk — mondja Fé­sűs Járó. — Mi az ördögöt tehetünk. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents