Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-18 / 167. szám

2 NÖ«R Ä P 1967. jüßts I«. kedd Bumedien és Arei Moszkvába utazott Véget ért a% arab csúcstalálkozó Jelentés az ENSZ-megfigyel ők munkájáról KAIRO (MTI) A MENA közel-keleti és az APS algériai hírügynökség kairói jelentése szerint Bu­medien algériai és Aref ira­ki elnök hétfőn Moszkvába utazott. Bumedient és Arefet a re­pülőtéren Leonyid Brezsnyev. Alekszej Koszigin es Jurij Andropov fogadta. öt arab államfő: Nasszer, az EAK, Ataszi Szíria, Aref Irak, Bumedien Algéria és Azhari Szudán elnöke vasár­nap este Kairóban megtartotta utv/lsó megbeszélését, ezzel, va­lamint a hivatalos közlemény kiadásával véget ért az arai? csúcsértekezlet. Az öt államfő megegyezett azokban a hatékony lépések­ben, amelyeket az arab orszá­gok ellen elkövetett izraeli agresszió következményeinek felszámolérára szándékoznak tenni. A kairói rádió ismer­tette a találkozóról kiadott közleményt, amely többek kö­zött leszögezi: az arab nemzet rendelkezik azokkal az erőtar­talékokkal, amelyek biztosít­ják annak a nemes és igazsá­gos célnak az elérését, ame­lyért eddig tevékenykedett. Az államfék megállapodtak ab­ban, hogy a nem-arab orszá­gok fennálló kapcsolataikat a jövőben annak fényében fogják megvizsgálni, milyen magatartást tanúsítottak a szóiban forgó országok az ag­resszió idején. Megállapodás született ar­ról, — Azhari elnök javaslata alapján —, hogy az arab kül­ügyminiszterek a közeljövőben Khartoumban találkoznak. Az öt arab államfő kairói értekezletéréi kiadott kommü­niké mint várható volt, csak általánosságban közli az öt­hatalmi tanácskozás határoza­tait, tekintettel azok titkos jel­legére. De a közlemény a lé­nyegre rámutat: az öt arab or­szág kész közös akcióra az agresszió ellen, és megfelelő határozatokat is hozott az ag­resszió nyomainak eltüntetésé­re. Megvizsgálták milyen fe­lelősséget követel meg tőlük az arab népek nemzeti harcá­nak jelenlegi szakasza. Meg­állapították, hogy az izraeli agresszióban részt vettek az amerikai és angol imperializ­mus erői is. Hangsúlyozták, hogy az arab népeknek és ál­lamoknak kapcsolataikat más államokkal aszerint kell meg- határozniok, hogyan viszo­nyulnak ezek az államok az agresszióhoz. A közlemény szerint az öt arab államfő kifejezte teljes bizalmát az arab nép hatal­mas lehetőségeiben és alkotó képességében, hogy az arab népet ért csapást át tudja vál­toztatni a .jogos és nemes nemzeti célokért vívott küzde­lem új lendületének forrásává. Az EAK-ba érkezett ENSZ- megfigyelők elfoglalták pozí­cióikat a Szuezi-csatnma nyu­gati partján fekvő Izmailiá- baq. A hétfői nap folyamán a várostól északra és délre újabb megfigyelő pontokat lé­tesítenek és az újabb megfi­gyelő tisztek érkezésével ki­terjesztik megfigyelő tevé­kenységüket Szuez és Port Said körzetére is. Eddig nyolc francia és svéd megfigyelő tiszt érkezett Egyiptomba. Egy tíztagú mű­szaki és adminisztratív csoport érkezett velük együtt. A tűz- szüneti vonal egyiptomi olda­lán 16 megfigyelő állomásozik majd. Ugyanennyit várnak az izraeli félhez is. Izmailiában felhúzták az ENSZ kék lobogóját a megfi­gyelők szállására. A megfigye­lők rádión keresztül tartják a kapcsolatot az ENSZ központ­jával. A kezdeményezés a nép kezében van Elveszett „miniaknák” HANOI (MTI) A dél-vietnami felszabadí­tó hadsereg — Hanoiban ki­adott összefoglaló jelentése szerint — az év első ha* hónapjában közel 6 000 ame­rikai és dél-vietnami kato­nát tett harcképtelenné, és 27 nagyszabású támadással több mint 800 különböző tí­pusú repülőgépet pusztított el az amerikaiak 15 dél-vi­etnami támaszpontján. Ame­rikai sajtójelentések is be­ismerték, hogy a Dél-Vietnam­ban elvesztett amerikai gé­pek 60 százalékát a geril­lák semmisítették meg. Mint a jelentés hangsúlyozza a szabadságharcosok támadá­sainak igen nagy politikai jelentősége is van, mert ép­pen olyan időpontban zaj­lottak le, amikor az ameri­kai imperialisták tömegesen szállították katonáikat Viet­namba. A támadások vilá­gosan bizonyították, hogy a harctéren a kezdeményezés határozottan a felszabadító hadsereg és a nép kezében van. m Amerikai katonai repülő­gépek kutatják a Fort Wal­ton közelében elterülő ten­gerpartot, hatezer elveszett „miniakna” után nyomozva. Az amerikai légierő egy szó­vivője közölte, hogy az ak­nákat tartalmazó ládát egy közeli öbölben „sürgős in­tézkedésként” dobták le. Az eset úgy került nyilvános­ságra, hogy egy 24 éves fia­talember szem- és kézsebe­süléseket szenvedett, amikor egy Ilyen pénzdarab nagysá­gú miniakna a kezébe ke­rült és azt szét akarta fe­szíteni. Az aknákat titok­ban próbálták ki, hogy azu­tán Vietnamban használják fel. a rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.82: Dalida énekel, az Észt Rádió esztrádzenekara játszik. — 8,50: Hol történt? — 9.00: Harsan a kürtszó. — 9.40: Budai kaiand. — 10.07: Bizet: A gyöngyhalászok. — 12.15: Vemunkosok, magyar nó­ták. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.02: Egy házasságszédelgő története. — 13.17: Zenekari mu­zsika. — 14.00: A hét királyfi. — 14.46: A lengyel kul­túra hete. — 15.15: Költészet és valóság az opera tör­ténetében. — 16.00: Könnyűzene. — 16.24: Gazdasági új­ságíróké a szó. — 16.29: Kóruspódium. — 16.39: A kék­szemű Dávidkáné. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe. — 17.10: Egy sziget és egy fél... — 17.20: Georg Hann énekel. — 17.45: A reklámról. — 18.00: Jákó Vera magyar nótákat énekel. — 18.10: Pódium 67. — 18.29: Könnyűzenei híradó. — 19.30: A Szabó család. — 20.00: Bojtor Imre énekel, Burka Sándor klarinétozik. — 20.15: Híres karmesterek a Magyar Rádió és Televízió szim­fonikus zenekarának élén. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Ritmikus percek. — 23.15: Kamarazene. — 0.10: Film­zene. PETŐFI RADIO: 10.00: Zenés műsor üdülőknek. « 12.30: A lengyel kultúra hete. — 12.55: Fúvöszene tánc­ritmusban. — 13.10: Házunk tája. — 13.30: Kocsár Miklós: Nagyrédei lakodalmas. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől — hatig... — 18.10: Népdalok, népi táncok. — 18.30: Mindennapi kenyerünk. — 18.55: Dinu Uipatti zon­gorázik. — 19.43: Könnyűzene. — 20.30: Pataky Kálmán operettdalokat énekel. — 20.45: Párizsi színházak. — 21.00: A Duna Művészegyüttes népi zenekara játszik. — 21.14: A lengyel kultúra hete. A tenger közepén. — 22.00: Patachich: Fekete vázlatok. — 22.24: de Falla: Pedro mester bábszínháza. A TEI.EVlZlO MCSORA: 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: llirek. 18.15: Űj könyvek. — 18.20: Olajmezők. — 19.00: Az emberiség kincsei. — 19.25: Randevú a klubban. 19 50* F.sti mese. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: Most élj, fizess később! — 22.00: TV-Híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 18.15: Néprajzi filmműsor. — 19.00: TV-Hlradó. — 19.30: Rejtvényműsor. — 20.00: Portugállal filmriport. — 20.25: Varietéműsor. -» 21.35: Autósok, mo­torosok. Zavargások New Jerseyben PLAINFIELD (MTI) A New Jersey állambeli Plainfield városkában hét­főre virradó éjjel újabb he­ves összetűzések voltaik a karhatalmi szervek és a né­ger tüntetők között Plainfi- eldben napok óta folynak a zavargások. Vasárnap éjjel néger tüntetők lövöldözni kezdtek. Egy rendőr pisztolyt rántott és megsebesített egy hétéves néger kisfiút, a fel­háborodott tömeg agyonverte. A közeli Newarkban a ha­lálos áldozatok száma hétfő reggelig elérte a 23-at. Ismét két négert lőttek agyon a karhatalmi alakulatok. Két kivétellel, az ötnapos tünte- téssorozjat halálos áldozatai mind négerek. Bolgár párt- és kormányküldöttség utazott Mongóliába A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága, a Mongol Nagy Népi Hurál El- nöiksége, valamint a Mongol Népiköztársaság Minisztertaná­csa meghívására hétfőn bol­gár párt- és kormányküldött­ség utazott hivatalos látoga­tásra Mongóliába. A küldött­séget T odor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Pár* első tit­kára, miniszterelnök és Geor- gi Trajkov, a bolgár nemzet- gyűlés elnökségének elnöke ve­zeti. Ismeretlen a Surveyor —4 sorsa Az amerikaiak negyedik holdszondája, a Surveyor—4, magyar idő szerint hétfőn haj­nalban elérte a Holdat, de néhány perccel előtte a pasa- denai földi megfigyelőállomás elvesztette vele a rádiókap­csolatot, s így nem tudni, mi lett a sorsa. Lehetséges, hogy szétzúzódott a Hold felszínén, de az is lehet, hogy viszony­lag épen sikerült végrehajta­nia a sima leszállást, csak ép­pen a rádiója vált használha­tatlanná. A pasadenai űrkísérleti tá­maszponton a szakértők nagy csalódással nyilatkoztak a jól indult kísérlet kudarcáról. A pénteki start kifogástalanul sikerült, menetközben Is csak egyszer kellett állítani az irányzó-készüléken, s a raké­ták a hétfőre virradó éjjel már arra a pontra irányították a Surveyoö—4-et, ahová szánták: a Hold Földről látható részé­nek csaknem a kellős közepé­be. A háromlábú űrlaboratóri­um 80 kilométernyire közelí­tette meg Földünk örök úti­társát, amikor a terveiknek megfelelően a fékező rakétá­kat bekapcsolták A kritikus utolsó öt kilométeren történt a baj. Valószínűleg a segédféke­zőrakéták mondtak csődöt, ami talán a Surveyor—í szét- zúzódásáyal járt. Pasadenában közölték a saj­tó képviselőivel, hogy a Sur­veyor—4 olyan rendkívül gon­dosan ki kísérletezett és bonyo­lult műszer- rendszereket hor­doz, amilyeneket az amerikai­ak a Holdra még söhasem jut­tattak el. A iennessee-i csodabogarak A* emberi pszichológiát még nagyon sokáig kell ku­tatnunk. Itt van például az a kérdés, hogyan reagál az ember az ismétlődésre. Na­gyon furcsa kis történet ez. Képzelje el az olvasó: holmi iskolai vezetőség megparan­csolja a tanulóknak, égessék el tankönyveiket az iskolaud­varon, s kijelenti, hogy a Föld nem gömbölyű, hanem lapos. Általános meghökke­nés, csodálkozás, ellenkezés. Az emberek fölháborodnak. A vidéki lapocskák száz meg száz cikket írnak, ostorozzák az esetet, s ez a hihetetlen esemény talán még az encik­lopédiákban is bekerül... Azután új tankönyveket bocsátanak ki, de egy eszten­dő múlva ugyanez az iskolai vezetőség elégetteti az új könyveket is. Ez már sokkal kisebb meghökkenést, csodál­kozást, elégedetlenséget kelt. Bár az ember azt hinné, hogy éppen fordítva kellene lemre, hiszen a kár most már két­szeres. S amikor az iskolai vezetőség ismét tüzet gyújtat az udvaron, a közönség már egyáltalán nem is törődik ve­le. Legfeljebb valaki, vala­hol, valamikor ennyit jegyez még — ásítva —, no, miféle csodabogarak ezek itt, ebben az iskolában. S mindez azért, mert az emberi pszichológia és az is­métlésre való reagálás — bo­nyolult dolog. Azt mondhatná az olvasó, hogy az iskolaudvaron tör­ténő könyvégetés példáját úgy találta ki valaki. Meglehet. De megemlítek egy másik példát az életből. Valamivel több, mint negy­ven esztendővel ezelőtt Day- tonban, Tennessee államnak ebben a bájos kis városálban a helyi hatóságok eltávolítot­ták az iskolából a biológia- tanárt, John T. Scopes-t. Azért dobták ki, mert a sze­gény biológus beszélni mert tanítványainak Darwin fej­lődéselméletéről. Bírósági el­járás indult ellene. Tennessee áilambírósági esküdtjei ki­mondták az ítéletet: a tanárt el kell távolítani, mert nem lehetséges az, hogy az ember a majomtól származzék. Ohl Akkor, 1925-ben a la­pok nagy lármát csaptak, fel­háborodtak a hatóságok mű- veletlenségén, a bírák tudat­lanságán, az esküdtek elké­pesztő ostobaságán. Renge­teg szép, ostorozó írás jelent meg az esetről. Valaki a bí­rósági tárgyalást csak úgy könnyedén „majom-per­nek” nevezte el, és ezen a néven került be a világ sok enciklopédiájába, mint a törvényerőre emelt égbekiáltó ostobaság példája. Azóta azonban az emberi­ség hányszor volt ismét tanú­ja a tudomány és a kultúra iránt tanúsított lebecsülés­nek. Szinte úgy látszik, már hozzá is szokott ehhez. S most ugyanabban a Ten­nessee államban, 60 mérföld- nyire Dayton városától, 1967- ben pontosan ugyanaz játszó­dott le, mint 42 esztendővel ezelőtt. Jacksboro városából eltávo­lították Harry Scott 24 éves fiatal tanárt. Vajon miért? Természetesen ugyanazért: azért, mert beszélni mert ta­nítványainak Darwin fejlő­déselméletéről. És minthogy Tennessee államban mind a mai napig érvényben van a törvény, amely szerint az em­ber semmi körülmények kö­zött nem származhat — fej­lődés útján — alsóbbrendű lényektől, az eltávolított ta­nárnak semmi reménye nem lehet arra, hogy visszakerül­jön az iskolába. Azt hiszi az olvasó, hogy as amerikai lapok lármát csap­tak emiatt? Azt hiszik, hogy a feldühödött újságírók ne­kiültek írógépüknek? Azt hi­szik, hogy a televízió hírma­gyarázói beszéltek arról, hogy miért remegnek a XX. század második felében Tennessee államban Darwin fejlődései* méletétől? Semmi efféle nem történt! Megszokták már. Rá se hede­rítenek. Csak Eddy, a liftesfiú rázta a fejét és jegyezte mega „Miféle csodabogarak ezek a tenneesee-dek!” Genrih Borovik a Novoszty sajtóügynökség New York-i tudósítója Kalózok és célpontjaik Gleb Szpiridonov, a Novosztyi Sajtóügynökség különtudósító- ja nemrég tért vissza a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság­ból. Riportsorozatában élmé- nyieről, a vietnami népnek az amerikai agresszorok ellen ví­vott hősi harcáról, a győzelem jegyében végzett önfeláldozó munkájáról számol be. 2. A lerombolt kórházak krónikája Késő este hagytuk el Than­ti oa várost. Az országúton szo­katlan látványnak voltunk szemtanúi: iskolások padokat cipeltek a vállukon. Iskoláju­kat lebombázták az amerikai­ak. A megmaradt berendezést falura szállították. S ekkor eszembe jutottak Lau ezredes szavai: — Az amerikai bombázások egyik célpontja: az iskola. 1966-ban 391 iskolát rombol­tak le. Megöltek 398 tanulót és diákat, 43 tanítót és tanárt. Sokszáz iskolást súlyosan meg­sebesítettek. Hanoi elővárosá­ban. Vim tartományban az amerikaiak repeszbombákkal bombázták az iskolákat. A légi kalózok „munkájáról” magunk is meggyőződhettünk, Vin városának valamennyi is­koláját lerombolták: vagy te­libe találtak vagy egy bomba közeli becsapódás rombolta le. De ezt láttuk Namdámiban és a VDK más városaiban és fal­vaiban is. Lau ezredes újabb térképet terít ki dőltünk, az amerikai agresszorok másik embertelen gaztettének: az egészségügyi intézmények, kórházak, kötö­zőhelyek előre megfontolt szándékú bombázásainak tér­képét. Az ezredes magyaráz: — Az amerikai propaganda megpróbálja eltitkolni a bom­bázások barbár jellegét, azt hangoztatja, hogy a kórházak és az iskolák lerombolása csu­pán véletlenül történt. Am a mi kórházaink és hadikórháza­ink vörös kereszttel vannak megjelölve. A vörös kereszt nagy magasságból is jól lát­szik. Mégis 93 egészségügyi in­tézmény kapott bombatáma­dást az ország külöböző részé­ben. Megöltek 253 beteget, kö­rülbelül ugyanennyit megsebe­sítettek. Meghalt 76 egészség- ügyi dolgozó. A kórházakat és hadikórházakat napalm- és re­peszbombákkal bombázták. A széles Thian Zang folyó partján fekvő kis faluban he­lyezték el a Namha tarto­mányból kitelepített 1. számú hadikórház sebészetét. Itt, egy tóid banánfák és pálmafák sűrű lombjaitól rejtett házi­kóban találkoztunk Csan Ha Nien főorvossal. Munkatársai hősiességéről, a iartomány egészségügyi fejlődéséről be­szélt nekünk. — A barbár amerikai bom­bázásuk, a sokszáz sebesült, és nyomorékká vált ember arra késztetett bennünket, hogy ki­szélesítsük az egészségügyi há­lózatot. A háború előtt Nam­ha tartományban hat kórház működött. 1966 végén számuk huszonötre emelkedett. Min­den 15 kilométeres körzetben működik egy hadikórház, ahol műtétek is végezhetők. — Namdin városában levő hadikórházunkat kétszer bom­bázták. Ezért aztán kénytele­nek vagyunk még a falvakon belül is szétszórni osztályain­kat, egymástól 2—3 kilométer­nyi távolságban elrejteni őket. Ezért van itt az asztal alatt, amelynél ülünk és beszélge­tünk, ez az árok — teszi hoz­zá a főorvos. A légitámadások elleni óvin­tézkedések eszközeit: árkokat, sáncokat, fedezékeket látunk a sebészeti osztály minden házá­ban, még a műtőházban is. Lau ezredes újabb térképet mutat, amely az amerikaiak­nak buddhista pagodák és ka­tolikus templomok ellen ví­vott háborúját tükrözi. Ha Van Lau számokat idéz: 1966 végéig 79 pagodát és 149 katolikus templomot bombáz­tak le. Kiqn járás mind a hét temploma roipokban hever. (Következik: Hamzsong hő­sei) Kiesiuger és a díszszemle BONN (MTI) Kiesinger kancellár ma Schro­der hadügyminiszter mehívá- sára katonai szemlén vesz részt Munster táborban. Ezt a szemlét McNamara tiszteleté­re vették tervbe, az ameri­kai hadügyminiszter azonban lemondta látogatását. A díszszemle után a kancel­lár tárgyalni fog a hadügy­miniszterrel a katonai költ­ségvetés körüli zűrzavarról. Schröder véleménye szerint a nyugatnémet hadseregnek továbbra is meg kell tartania atomhordozó repülőgépeit, mert ezek a repülőgépek az egyedüli „megbízható esz­közök az ellenfél elvesztésé­re”. Felvételre keresünk budapesti munkahelyre szcrkezetlakatos, hegesz­tő, marós, esztergályos, mintakészítő szakmun­kást, férfi segédmunká­sokat, portásokat, vala­mint vidéki munkára lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Orszá­gos Bányagépgyártó Vál­lalat Budapest IV., Ba­ross u. 91—95.

Next

/
Thumbnails
Contents