Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-02 / 128. szám
1967; június 2. péntek N Ofl R « 0 3 Pártunk ifjúságpolitikája világos célt jelöl (Folytatás az l. oldalról.) resebb. es segítőbb. Munkastílusok. módszereik formálásában irányadó legyen, hogy ifjúsági mozgalomban dolgozunk, amely nem nélkülözheti a fiatalos hangvételt és általában az oldottabb formák alkalmazását. Ha előbbre akarunk lépni szövetségünknek a megye ifjúságára gyakorolt befolyása növelésében. — ezekre jobban tekintettel kell lenni. Amikor a KISZ-tagokkal szemben támasztandó növekvő követelményeket hangsúlyozzuk, ne feledkezzünk meg jogaink érvényesítésének szélesítéséről sem. Biztosítsák, hogy a tagság akarata érvényesüljön a programok kialakításában, a szervezet egész tevékenységének ellenőrzésében. Tegyék a taggyűléseket a tagok tényleges politikai fórumaivá. Az előbb elmondottakkal összefüggésben gondosan kutatni és vizsgálni kell továbbra is taglétszámunk lényegében kedvezőtlen alakulásának reális okait. Ez különösen indokolt Salgótarján város és a salgótarjáni járás területén. Ugyanis a megye KISZ-tagságan belül nemcsak arányaiban, hanem abszolút számát tekintve is csökkent a munkásifjúság, amely szövetségünk legfőbb politikai bázisát képezi. A feladat e tekintetben adott. Nagyobb folyamatosságot igényel szervezeteink tagépítő munkája. Sok szervezetünk nem tekinti rendszeres, a mozgalmi munka szerves részének a tervszerű tagépítést. Sajnos, sok példát sorolhatnánk arra, hogy fél éve. egy éve, hány alapszervezetünk nem vett fel egyetlen fiatalt sem soraiba. Ilyen Nőtincs, Romhány, Szécsényke. Litke falusi szervezeteink, vagy a balassagyarmati Vegyesipari Vállalat, a Textilipari Vállalat, ahol két—három éve egyetlen tagot sem vettek fel. Ebből is következik, hogy valamennyiünknek erőfeszítéseket kell tenni, hogy növeljük. főleg a termelő üzemekben taglétszámunkat, és ezzel együtt az aktív KISZ-ta- gok számát és arányát. Az akcióprogramok hasznosak Tisztelt küldöttértekezlet! Az elmúlt hét esztendő során az ifjúság kommunista nevelésében fontos és alapjában eredményes eszköznek bizonyult az „Ifjúság a Szocializmusért” mozgalom. Évenként mintegy 17—13 ezer fiatal teljesítette megyénkben az ISZM követelményeit. A VI. kongresszus követelményei alapján a továbbfejlesztett ISZM az akcióprogram eredményes bevezetését készítette elő, és megteremtette az előrehaladás feltételeit. Az akcióprogramok segítségével az alapszervezetek tevékenységében konkrét célokat tudtunk állítani az ifjúsági helyi közösségek és az egyes KISZ-tagok elé. mindenekelőtt az eszmei, politikai, kulturális, nevelő és a gazdasági építőmunka területén. Mi vei az akcióprogramok hatékonyabban segítik mai nevelési feladataink megoldását, ezért intézőbizottságunk 1967. április 24-i határozatában befejezettnek nyilvánítja az „Ifjúság a Szocializmusért” mozgalmat. E határozat egyúttal megjelöli konkrét tennivalóinkat. Hiszen továbbra is szükséges biztosítani; a tagok sokoldalú részvételét az alapszervezeti akcióprogramok végrehajtásában, az együttes tervezést és cselekvést, a kollektív vállalások rendszerét, a fiatalok és kollektívák munkájának, magatartásának rendszeres éa év végi értékelését, jutalmazását, illetve bírálatát. Az akcióprogram készítésének egységes értelmezése és a feladatok jobb végrehajtása érdekében 1967-ben törekedjünk arra, hogy az alapszervezeti akcióprogramokban kialakult helyes módszerek általános gyakorlattá váljanak. Kedves elv társak! A szocialista társadalom felépítéséből fakadó legfőbb feladatunk, a gazdasági építőmunka javítása, a pártunk által elhatározott gazdaságpolitikai célok megvalósítása. Az ifjúság tevékeny részvétele a szocialista építőmunkában konkrét hozzájárulás egyéni és társadalmi érdekeinek érvényesítéséhez, egyben a szocialista erkölcsi tapasztalatszerzésnek legfontosabb szintje. Termelési mozgalmaink is bizonyítottak: ha világos, konkrét célokat adunk az ifjúságnak, lelkesedésére, ten- niakarására mindig számíthatnak vezetőink. Az ifjúsági termelési mozgalmak szerencsésen ötvözik fiatalságunkat jellemző sajátosságait: versenykedvét. az új iránti to- gékonyságát, szakmai elismertetésére való törekvését, a társadalom előtt álló feladatok megoldásában. Az 1968- ban bevezetésre kerülő új gazdasági mechanizmus sok tekintetben új helyzetet teremt. Szükséges megjegyezni azonban, hogy gazdaságpolitikai elveinken nem változtat, szocialista gazdasági rendszerünk egyetlen lényeges alapvonását nem módosítja, sőt az a célja, hogy ezek még jobban érvényesülhessenek. A pályaválasztás az élethez igazodjék — Szervezeteink fontos politikai feladata segíteni a fiatalokat a felnőtt életre való felkészülésben. Ennek része pályaválasztási munkánk, amelynek különös jelentőséget kölcsönöz a megyénkben átmenetileg kialakuló helyzet az elkövetkezendő két—három évben. Szeretnénk kiemelni, hogy a demográfiai hullám és a bányászat visszafejlesztése eredményeként jelentkező, új és felszabaduló munkaerők elhelyezésénél várható gondjainkat úgyis csökkenthetjük, ha fiataljainkat segítjük a reálisabb életcél, életpálya kialakításában. Ebben a vonatkozásban különösen a szülők és pedagógusok tehetnek sokat. A fiatalok pálya- választása ne pusztán a vágyakra, hanem sokkal inkább a realitásokra, népgazdasági, társadalmi szükségletekre épüljenek. Pályaválasztási propagandánk is álljon ezzel összhangban, és legyen szervezettebb, céltudatosabb. A mezőgazdaságban végbement forradalmi átalakulás a falun is új helyzetet teremtett. Hat—nyolc évvel ezelőtt sok helyen még értetlenül fogadták, ha a mezőgazdasági szakmunkás fogalma szóba került. Ma már általában elfogadják szükségességét nyíltan, legalább is nem vitatják. Hogy a valamikori őstermelői foglalkozás szakmunkává vált, az a megváltozott termelési viszonyoknak és termelési eszközöknek a következménye. A sok új gép. a tömegesen alkalmazott vegyszerek, új növény- és állatfajták. az öntözés és a nagyüzemi telepítésű gyümölcsösök forradalmi átalakulást Idéztek elő. Mindez megköveteli ma már a mezőgazdasági dolgozóktól is, hogy magas műszaki, biológiai, kémiai alapokon nyugvó szakmai tudással végezzék munkájukat. Ez a körülmény húzza alá a mezőgazdasági szakmunkásképzéssel való fokozott foglalkozás fontosságát. Ifjúsági szövetségünk ezt felismerve vállalt védnökséget, a mező- gazdasági szakmunkásképzés felett. Szervezeteink munkája is részese annak, hogy ma már a megyei szakmunkás- képzés kereteit betöltik. Eredményeink forrása a párt politikája Referátumát így fejezte be: — Megállapítható: megyénk Ifjúságának fejlődése megnyugtató. arculatán tovább erősödtek a szocialista vonások. Az ifjúság nevelésében, fejlődésében jelentkező eredmények forrása a pártirányítás, a párt eszméi és politikája. Állami, társadalmi szervek és tömegszervezetek jelentős segítséget nyújtottak az ifjúság nevelésében, mini ahogy felbecsülhetetlen az a támogatás is, amelyet nap mint nap élveztünk a sok ezer ifjúsági vezető részéről. Amikor küldöttértekezletünkön köszönetét mondunk az ifjúság nevében, nem mulaszthatjuk el hangsúlyozni: igényeljük és kérjük a jövőben is ezt a támogatást. Kérjük a szülőket pedagógusokat, az állami és társadalmi szervezeteket, hogy a jövőben nyújtsanak még hatékonyabb segítséget a megye ifjúságának kommunista nevelésében. Kérjük a pártbizottságokat pártszervezeteket, hogy még jobban hangolják össze a különböző állami és társadalmi szervek ifjúság közötti munkáját. Számoltassák be az állami, gazdasági szervek, tömegszervezetek kommunista vezetőit az ifjúság neveléséről, az érdekeit védő törvények és állami rendelkezések betartásáról, az ifjúsági szövetségre vonatkozó párthatározatok végrehajtásáról, az ifjúsági munka segítéséről. Pártunk ifjúságpolitikája világos célt jelölt meg számunkra. Ezért egyre többet tenni valamennyiünk érdeke, megtisztelő feladata. Meggyőződésünk: ifjúságunk ezekért a magasztos célokért a jövőben még állhatatosabhan fog dolgozni szocialista hazánk és a maga javára — fejezte be a KISZ-bizottság beszámolóját Bandúr Károly elvtárs. Harsonák szólaltak meg, dobpergés közben egyenruhás úttörők vonultak a nagyterembe. A kisdobosok és úttörők nevében Zsélyi Agnes, a Május 1. úti iskola tanulója köszöntötte a küldöttértekezlet résztvevőit. Elhozták a salgótarjáni fiatalok azt a vietnami zászlót, amelyik megyénk 350 KlSZ-alapszerveze- ténél és több mint 100 úttörőcsapatánál vándorolt. Ünnepi taggyűléseken kötötték rá szolidaritásukat, hűségüket kifejező szalagjaikat. Azzal adták át a küldöttértekezlet elnökének, hogy megyénk ifjúságának szolidaritása jeléül juttass el a zászlót a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségéhez. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése után megkezdődött a vita a már korábban kiküldött írásos és szóbeli beszámoló felett. Tartalmas, szenes vita Az első felszólaló Sztryhár Erzsébet, a felsőpetényi KISZ- alapszervezet titkára után, Batta László, a balassagyarmati járási KISZ-Jbizottság titkár* kért szót. Bevezetőben említést tett a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről, a járás termelőszövetkezeteiben. Szólt a szakmunkásképzés fontosságáról, amely alapja lehet a mezőgazdasági nagyüzemek fokozatos kialakításának. A KISZ-szervezetek tömegbefolyásáról a járási titkár többek között ezeket mondotta: — Ha tapasztalható is előrehaladás a járás termelőszövetkezeteiben működő alapszervezetek munkájában, ma még általánosabb érvényű az a megállapítás, hogy az alapszervezetek nem elég vonzóak, különösen a húsz éven felüli fiatalok számára. Tóth Éva, a salgótarjáni járás küldöttének felszólalása után Simongáti Endre, a varsányi termelőszövetkezet elnöke beszélt a tsz-fiatak*k helyzetéről. — A varsányi egyesült fezben ma már a fiatalok munkája jelenti tevékenységünk .jelentékeny részét. Százhúsz, általában húsz éven aluli fiatal dolgozik a szövetkezet földjein, nagyrészt ennek köszönhető, hogy a szocialista brigádmozgalomban jó eredményeket értünk el. A szövetkezetünkben a munkaegység évről évre magasabb lesz. Az idén például már 41 forint munkaegységet tervezünk. Gyémánt Agnes, a pásztói fmsz KISZ-alapszervezetének titkára elmondta: két év alatt jelentősen nőtt szervezetük létszáma. Az akcióprogramokat minden évben hiánytalanul teljesítették. A fiatalok közül 23-an, szocialista brigádban dolgoznak a pásztói kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletekben. Janók Gyula, a KISZ balassagyarmati városi bizottságának titkára, a város fejlődéséről. az állami és szövetkezeti lakásépítkezések, s a fiatalok ebben vállalt szerepéről beszélt. Említést tett a gyarmati fiatalok társadalmi, politikai akcióiról. így például a vietnami járőr-brigád versenyekről, az idén első ízben megrendezett ünnepélyes KISZ-fogadalomtételről, a fegyveres erők napján rendezett nagyszabású ünnepségről, és arról, hogy a város fiataljai szolidaritásuk bizonyításaként 90 ezer forintot gyűjtötték össze, és fiziettek be a KISZ KB vietnami alapjára. A Salgótarjáni Acélárugyár nagyüzemi KISZ-bizottságának titkára, Patai József elmondotta, hogy a vállalat dolgozódnak egy harmada 23 éven aluli fiatal, akik helytáll- nak a termelésében és a társadalmi munkában egyaránt. Példaként említette Qraveca László KISZ-brigádját, amely kulcsszerepet játszik a vállalat exporttervénék teljesítésében. A következő felszólaló Szi- lasi András, megyei úttörő titkár, 30 ezer nógrádi úttörő nevében üdvözölte a küldöttértekezletet. Az úttörőmunkáról szólva elmondta, hogy az utóbbi években a sikeres akciók, a színes, változatos tevékenység jó hatással voltak a megyei csapatokra. Az úttörőmunka eredményesen segíti az iskolai nevelést, minden formája nagyon népszerű az úttörők, és kisdobosok körében. Szilasi András ezután a múlt év őszén Salgótarjánból induló, ,.A vörös zászló hőseinek útján” elnevezésű mozgalom megyei eredményeiről, a pajtások, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésére való felkészüléséről és a nyári úttörőtáborok adta lehetőségekről számolt be a megyei küldöttértekezletnek. Oláh Ignác, a nagyhalonyi bányászfiatalok nevében szólt, Gonda Pál, a szécsényi járás küldötte pedig a KISZ és az frosz kapcsolatának jövőbeni erősítéséről a kétoldalú kölcsönös segítségről tett említést. Ebédszünet után a beszámoló feletti vitával folytatta munkáját a küldöttértekezlet. Homola Csaba hadnagy, a honvédség KISZ-bizottságának titkára örömmel jelentette a küldöttértekezletnek, hogy az egységüknél szolgáló nógrádi fiatalok derekasan megállják helyüket. Elmondotta: jó kapcsolatot létesítették a falusi KISZ-alapszervezetekkel és az úttörőkkel. Gulyás Anna, dejtári nevelő, a KISZ-szervezet titkára, a KISZ- és úttörőszervezetek kapcsolatáról beszélt, A közös összejövetelek rendszeres megtartását javasolta. Léd ura Magdolna, a pásztói tsz KISZ- titkára felszólalásában elmondotta. hogy a közös gazdaságban dolgozók egynegyed része már fiatal. Jó hatással volt a garantált fizetés bevezetése, emikor is munkaegységenként a biztosított 40 forintból 32 forintot kifizetnek a tagoknak. A különböző melléküzemágak szervezése lehetővé teszi, hogy több fiatalt foglalkoztassanak a termelőszövetkezetben. Oskó Károly, a KISZ Salgótarjáni Járási Bizottságának titkára az oktatási reformtörvény végrehajtásáról szólt. Beszélt a szakmunkásképzés jelentőségéről, sürgette a területi KISZ-bizottságok létceho- zását. Mankó János, a megyei tanács vb elnökhelyettese a küldöttek kérdéseire válaszolt. Egyetértett azzal, hogy a falusi művelődési otthonok tiszta jövedelmét az ifjúsági klubok segítésére adják át. Szólt arról: vonják be a művelődési otthonok vezetésébe a fiatalokat, szerezzenek érvényt az erre vonatkozó tanácsi határozatoknak. Indítványozta: a küldöttértekezlet fogadja el egy Tanácskozik a küldöttértekezlet mozgalom beindítását, amelynek célja az lenne, hogy 1970 végéig négyezer fiatalt irányítsanak a mezőgazdaságba. Hegedűs Zsuzsanna, balassagyarmati gimnazista az akcióprogramok végrehajtásáról beszélt. Elmondotta, hogy elkészítették ugyan a tervezetet, de végrehajtásához semmilyen segítséget nem kaptak a felsőbb vezetéstől. Sürgette, hogy oldják meg a balassagyarmati fiatalok szórakozási lehetőségét, mert a meglevő mozi kevés. A középiskolások nem tartózkodhatnak nyilvános szórakozóhelyen, így a művelődési otthon nem tudja a szabad idő célszerű felhasználását biztosítani. Holmá Miklós, di- ósjenői agronómus, az eljáró fiatalok helyzetével foglalkozott, majd arról beszélt, hogy a rétsági járásban az utóbbi időben 240 fővel növekedett a KISZ-tagok száma. Ribánszki Róbert, a KISZ Központi Bizottságának titkára a VII. kongresszus előkészítéséről szólt amit országosan is egy számvetés előz meg, amit a fiatalok végeznek él. — Jóleső érzéssel tapasztaljuk, hogy erősödik az eszmei, politikai munka, javul a szervezeti élet az alapszervezetekben — mondotta többi között. Sokrétű, színes munkát kellett értékelni, összefogni, elmezni, és ezekből a feladatokat is megszabni. Beszélt az érdek- védelmi tevékenységről, majd kijelentette, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek nemcsak joga. hanem kötelessége is az érdekvédelmi tevékenység folytatása. Szólt az új gazdaságirányítási rendszerről, az ifjúság feladatairól. Koós Sándor bányász, mámanóvá ki KISZ-titkár a szénbányászat visszafejlesztésével összefüggő gondokat említette. Kérte a küldöttértekezletet, hogy időben gondoskodjanak az ifjúmunkások átképzéséről, a több szakma elsajátításáról. Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, a párt- és a KISZszervezetek kapcsolatáról beszélt. Mint mondotta a párt- alapszervezeteknek kötelességük a kiszesek munkáját támogatni. A pártépítésről szólva elmondotta: kell a fiatal a pártba, és az MSZMP IX. kongresszusának határozata értelmében az egyik ajánló a KISZ-szervezet. A fiatalok közül várjuk az utánpótlást — jelentette ki. Ezután hangsúlyozta, hogy hatékonyabb párt- irányítást kell megvalósítani, közös rendezvényeket szervezni, hogy fiataljaink megismerjék a párttagok munkáját. Felszólalása további részében a fiatalok munkába állításának. lehetőségeiről szólt, ami gond Nógrád megyében, de segítenek országosan is és mindent elkövetnek, hogy megoldódjék ez a helyzet. — Ami ebben az országban történik, az ifjúság érdekét, jövőjét szolgálja — jelentette ki Jed- licská elvtárs. Katona Mária, salgótarjáni járási küldött a körzeti KISZ-bizottságok munkájával, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetével foglalkozott, a KlSZ-szerveze- tek és tömegszervezetek együttműködéséről beszéltA vitában elhangzottakat Bandúr líároly, a KISZ Nógrád megyei Bizottságának első titkára foglalta össze. A jelölő bizottság előterjesztése után a küldöttértekezlet megválasztotta a 41 tagú megyei bizottságot, a 7 tagú revíziós bizottságot és a 20 kongresszusi küldöttet. Ezután megtartotta első ülését a KISZ Nógrád megyei Bizottsága, ahol egyhangúlag megválasztották a U tagú végrehajtó bizottságot. Tagjai: Bandúr Károly, Béres Irén, Filep József, Gonda Pál, Her- czeg István, Kálovits Géza, Molnár Teréz, Oskó Károly, Pataki Mária, Szilasi András, Tóth András. A megyei bizottság első titkárává Bandúr Károlyt, titkárává Kálovits Gézát választották. A revíziós bizottság ülésén elnökké SárIrntl.i V.'r'nrtf \rás 1 a fizinMá W
