Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-13 / 137. szám

2 KOfiRÄD ’967. június 13. kedd f A Biztonsági Tanács határozata: (Folytatás az 1. oldalról) de azt állította, hogy „csak a tűzszüneti vonalakon be­lül”. Fedorenko szovjet küldött felszólalásában rámutatott, hogy Izrael a tűzszünetet új­ból súlyosan megsértette. A Tel AvJv-i hatóságok bűnös tevékenysége arra irányul, hogy nevetség tárgyává tegye a Bizton­sági Tanács döntéseit! — jelentette ki. A Biztonsági Tanács nem napolhatja el az ülést addig, amíg intézkedé­seket nem hoz Szíria védel­mére. A Biztonsági Tanács miféle csapatmozdulato­kat hajtsanak végre a tűzszüneti vonalakon túl. nem engedheti meg, hogy íz- FeJ'?éfri az<*at a fegyveres rael erőket, amelyek tuzszuneti élvezhesse agressziójá­nak gyümölcseit — mondot- a.lasaikat elhagytak, ta Fedorenko. hogy oda térjenek vissza, továbbá, hogy támogassák az ENS2 A Biztonsági Tanács tagjai megfigyelőit feladatuk vég- a szünet után vita nélkül rehajtásában. egyhangúlag elfogadtak egy határoza­tot, amely elítéli a tűz­szünet mindenféle meg­sértését, és megtiltja, hogy a szembenálló felek bár­A határozat elfogadása után a tanács magyar idő szerint 8.12 órakor ülését el­napolta, s annak legközeleb­bi időpontját elvben hétfőn este 22 órára halasztotta. (AFP) Átszervezték az EAK katonai vezetését Vasárnap és hétfőn átszer- tengernagyot nevezte ki. A lé- Abdel Gamal Nasszer, az vezték az EAK katonai veze- gierő parancsnoka Abulez tá- Egyesült Arab Köztársaság el­tését. Nasszer elnök elfogad- bornok lett. nőké hétfőn Kairóban fogad­ta Amer marsall helyettes Egyiptom megtiltotta min- 13 Kocsa Popovicsot, a Ju­íóparancsnok es a fegyver- den angol hajó és repülögép goszlav Államszovetsegi Ta­nemek vezetőinek lemondását, számára kikötőinek és repülő- aki magaval hoz­és más tiszteket állított he- terejnek használatát — kö- Tlto etnök Nasszerhez in- lyükre. Mohammed Favzi tá- Londonban egy angol tózett üzenetét. (Tanjug) főnökeiét? a^Änar^fS- hivaíalof szóvjv°' A dö"tfst Elhagyta az EAK fővárosát ££«*“- STtisÄt Äa25!bSStaiSrSS5: E*yes™:hhÄ“, "a^­j.-r-éhhan formailag masa az X?1 “‘“gDizott Kanaaai nagy követe es több mint 500 amt- korabban formailag maga az követségen keresztül hoztak a rikai államnnliíár elnök töltötte be. Amer mar- kormány tudomására. A sail, aki korábban gyakorlati- határozat következtében egy lag irányította a hadsereget, a[igol hajó helyett görög hajö helyettes főparancsnok volt. szállítja el a Alexandriáfoól Az új vezérkari fonok Mo- ^voznj kívánó mintegy 500 hammed Riad tábornok lett. angoj állampolgárt. Helyettes főparancsnokká az Az App szerint megfigye_ elnök Szalah Addin Mohszen lehetségesnek tartják, tábornokot, haditengerészeti hogy a kormány is benyújtja főparancsnokká Ahmed Zaki lemondását. A Magyar Népköztársaság megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel Hasonló lépést tett Lengyelország is A Magyar Külügyminiszté- zékből a szükséges következ- rium főosztályvezetője, Beck tetőseket levonja és annak István nagykövet hétfőn ma- megfelelően cselekszik, a ma­gához kérette David Giladit, gyár kormány nem fogja aka- Izrael budapesti ügyvivőjét és dályát látni a normális állam- a következő szóbeli jegyzéket közi kapcsolatok helyreállítá- adta át: " ‘ sának. (MTD — A Magyar Népköztársa­ság kormánya úgy határozott, * hogy megszakítja a diplomá­ciai kapcsolatot Izrael állam­m— A Magyar Népköztársa- gyet Népköztársaság külügy­VABSÓ (PAP) Marian Naszkowski, a Len­ság Külügyminisztériuma kor­mánya megbízásából közli: ha Izrael állam ezek után is folytatja agresszióját, Illetve miniszterhelyettese június 12-én magához hívatta Izrael varsói nagykövetét, és a Len­gyel Népköztársaság kor­mányának megbízásából ki­csapatait nem von^vi^a — A LcngyelNép­hadmuveietek megindulása kSztársaság kormánya C!ha- eiott elfoglalt államikba, úgy tarozta hogy megszakítja a a Magyar Népköztársaság dipiomáciai viszonyt Izraellel, kormánya további lépéseket kijelenti, hogy csak akkor is foganatosít. lesz hajlandó helyreállítani A jegyzék átadásakor Beck ezeket a kapcsolatokat, ha nagykövet közölte az ügyvi- Izrael kivonja csapatait az vövel, hogy amennyiben az íz- arab országok erőszakkal el- raeli kormány a magyar jegy- foglalt területeiről. A rádió és a Ív mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.22: Henryk Szeryng hegedül, zon­gorán kisér: Reiner Károly. - 8.50: Kőtenger a Bala­ton partján. — 9.00: Harsan a kürtszó. — 9.39: Tanc- zene. — 10.10: Zenekari muzsika. — 11.11: Chikágó szü­lőföldem. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe. — 12.15: La­katos Vincze népi zenekara játszik, Nyiri Erzsébet es Tekeres Sándor énekel. — 13.00: A budapesti színhazak műsora. — 13.03: Faust. — 13.45: Elet és Tűz. — 14.00: Svéd Sándor Kálmán-operettdalokat énekel. — 14.20: Gaz­dásági újságíróké a szó. — 14.25: A zádorvári molnár. _ 14.40: A hanglemez bolt könnyűzenei újdonságai. — 15.15: Elisabeth Schumann énekel. — 15.42: Egymás ke­zét fogva. — 16.07: A végzet hatalma. — 16.36: Dalok és táncok Morvanból, a Francia Középhegység vidékéről U. — 17.15: Üj lemezeinkből. — 18.09: Vállalatvezetők klub- ja> _ 18.29: Könnyűzenei híradó. — 19.30: A Szabó csa­tád. — 20.00: Népdalcsokor. — 20.30: A Magyar Rádió é s Televízió szimfónikus zenekarának hangversenye a stúdióban, vezényel: Borbély Gyula, — Kb.: 22.20: Sport­hírek. — 22.25: Meditációk. — 22.35: Könnyűzene. — 23.20: Ritkán hallott operákból. — 0.10: Forgács Éva virág­énekeket énekel, gitáron közreműködik Szendrey Karper László. PETŐFI RADIO: 10.00—12.15: Zenés műsor üdülőknek. — 12.15: Tánczene. — 12.30: Grieg: Szimfónikus táncok. — 13.00: Házunk tája. — 13.20: Vincze Ottó müveiből. — 14.00: Kettőtől — hatig... — 18.10: Mátyás Mária és Radnai György Verdi-áriákat énekel. — 18.35: Mindennapi kenyerünk. — 19.00: Hangverseny a stúdióban. — 19.45: Tóth Zoltán táncdalaiból. — 20.30: Zala Tóth Erzsébet magyar nótákat énekel. — 20.44; A XX. század nagy írói. Búcsú a fegyverektől. — 22.00: Nikita Magaloff zongo­rázik. — 22.16: A jazz kedvelőinek. — 22.38: Bizet: 1. szimfónia. TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: 100 kérdés — 100 felelet. — 18.50: Üj köny­vek. — 18.35: Dalok Párizsból és Párizsról. Géczl Doroty- tya énekel. — 19.15: Egy gomb. — 19.25: Esti mese. — 19.35: Veled vagyunk. Vietnam! — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: A TV Irodalmi Klubja. _ 21.50: TV-Hlradó — 2. kiadás. BESZTERCEBANTA: 18.15: Ifjúsági adás. — 18.40: Az élő természet érvényesülése a rakétatechnikában. — 19.00: TV-Hiradó. — 19.30: Utazó kamera. Olaszország. — 20.00: KI mit tud. Izrael területi i (fényei WASHINGTON (MTI) A CBS amerikai televízió vasárnap sugározta Dajan tá­bornok, izraeli hadügyminisz­ternek egy 48 órával azelőtt felvett Tel Aviv-i nyilatkoza­tát. Dajan közölte, hogy Izrael meg akarja tartani a gazai övezetet, a Jordán folyó nyu­gati párját és Jeruzsálem egész területét. Hangsúlyozta, hogy az izraeli erőknek addig kell Sharm el Sejkben, az Akabai-öböl bejáratánál ma­radniuk, — mondta —, amíg Izrael szilárd biztosítékokat nem kap arra, hogy hajói szabadon eljuthatnak Eilat ki­kötőjébe. Az izraeli hadügyminiszter világosan kifejezésre juttatta, hogy a Jordán folyó nyugati oldalán élő mintegy másfél millió arabot nem óhajtják Izraelhez „asszimilálni”. Hogy milyen sorsot szán Izrael ezeknek az araboknak, az nem tűnt ki a hadügyminiszter nyi­latkozatából. A REUTER je­lentése szerint több mint 100 ezer menekült vándorol Am­man felé. Gáncs nélküli keresztes lovag Karrierjében döntő szere­pet töltött be anyja, a volt tanítónő, aki nem egysze­rűen csak beszélni, hanem — a konyhaasztalra állítva szónokolni is megtanította a kis Tomot. Amikor a kis Tom fel­nőtt, a tekintélyes Thomas J. Dodd szenátor lett belőle. Anyjától örökölt kellemes külsejéhez évekkel az ezüs­tös haj járult, ami rendkí­vül illik egy szenátorhoz. Beszédkészsége sokszor igen jó szolgálatokat tett. Így pél­dául 1950-ben, amikor Mac- Mahon szenátor választási hadjáratában tevékenyke­dett, ékesszólása oly ellen­állhatatlan volt, hogy a de­mokraták 1952-ben egyene­sen kényszerítették, jelöltes­se magát a kongresszusba. Négyéves képviselősködés után Thomas Doddot sze­nátorrá választották. Attól kezdve neve nem került le a napilapok hasábjairól. Er­ről természetesen elsősorban ő maga gondoskodott, mert az volt az elképzelése, hogy kommunistáéi lenességgel le­het legjobban karriert csi­nálni. Thomas J. Dodd kitűnt szovjetellenességével még az Egyesült Államok szená­tusában is. Amikor pedig — egyik hívének szavai szerint — a békés együttélés hullámai már Washington falait nyal­dosták, Dodd szenátor szi­lárd volt, mint a cövek. Nem volt olyan szovjetel­lenes kampány, amelynek szervezésében, vagy lefoly­Bumedien Moszkvába érkezett MOSZKVA (TASZSZ) Huari Bumedien, az Algéri­ai Forradalmi Tanács és a mi­nisztertanács elnöke hétfőn ba­ráti látogatásra Moszkvába ér­kezett. A Vnukovói-repülőtéren — amelyet feldíszítettek Algéria és a Szovjetunió állami lobo­góival — Alekszej Koszigin szovjet kormányfő fogadta Bu- medient. tatásában nem lett volna része. A Reader’s Digest cí­mű amerikai folyóirat, amely egy dicsérő karcolatot írt a szenátorról, Cennecticut állam kereszteslovagjának nevezte. A Human Events fasisz­ta szennylapé cska részlete­ket közölt előadásaiból, ame­lyeket a kormányzók konfe­renciája mellett működő kormányzó-helyettesi isko­lán tartott. Ez az iskola a hidegháború kérdéseiben való jártasságra oktatta „nö­vendékeit.” Dodd szenátor kommunis- taellenessége logikusan pá­rosul a fasizmussal és a ia- sisztákkal való rokonszenv- vel. Drewn Pearson amerikai újságíró 1964-ben azt írta róla, hogy Franco egyik ki­magasló híve az Egyesült Államok kongresszusában. A szenátort szoros szálaik fű­zik a bonni revansistákhoz. A mama megtanította fiát beszélni, de arra úgy látszik, mar nem tanította meg, hogy mikor kell megállni. Egy­szer, amikor már nem talált ürügyet soron következő szovjetellenes filippikájárá, elhatáro2)ta, hogy megjavítja a szenátus munkáját. Ra­gyogó, állampolgári fele­lősségérzettől áthatott beszé­det mondott, amelyben kemé­nyen, szemtől-szemben bírálta a szenátorokat, — mind a köztársaságiakat, mind pe­dig a demokratákat. — ami­ért a kapitóliumi dombon nem munkálkodnak eleget a nép javán. „Amellett va­gyok, hogy a szenátus töb­bet ülésezzen — dörögte a szenátor. — Dolgozzunk szombatonként, dolgozzunk esténként!” Kitűnően meg­irt és elmondott beszéd volt. Sajnos a hatást leron­tották a sajtókommentárok, amelyek kifecsegték, hogy Dodd szenátor igen ritkán vesz részt a szenátus és a bizottságok ülésein. Egyébként nem ez volt az egyetlen és a legkomolyabb botrány, amely nevéhez fű­ződött. Amikor Dodd, erejét nem kímélve, hadakozott a szenátusban a külföldi ci­pók behozatali vámtarifái­nak csökkentése ellen, ki­derült, hogy beszédét olyan cipőben mondja, amelyet az amerikai Goodyear Tyre and Rubber cég ajándékozott neki. Ezekben a cipőkben járt egész családja. De a villám csali ezután csapott be. Pearson és An­derson washingtoni újság­írók anyagokat publikáltak, amelyekből kiderült, hogy a Connecticut! kereszteslovag nem egészen tiszta kezű. Abból a négyszázezer dol­lárból, amit 1961—65-ben a választási hadjáratok finan­szírozása végett bíztak a kezére, 175 ezer dollárt egy­szerűen csekkszámlájára íratott. A többi pénzből 150 ezer dollárt költött — két magánházának tatarozására, és nyaralni ment a felesé­gével. Dodd nak most már nem kellett gondoskodnia népsze­rűsítéséről. A lapok enélkül is oldalakat szentelnek neki, hírül adva a vállalkozó szellemű szenátor újabb „hőstetteit”. Ám a falhoz szorított Dodd szenátor egy­szerűen kijelentette: életé­ben a politika és a minden­napi élet oly szorosan ösz- szefügg, hogy képtelen el­választani politikai kiadá­sait, személyi kiadásaitól. A tettenért szenátor mű­ködésének skálája meglehe­tősen szélesnek bizonyult. Százezer dolláros lopások mellett rlem vetette meg az apró ügyeket sem. Dodd, mint a belbiztonsági albi­zottság elnökhelyettese, többször mondott lángoló beszédet arról, hogy a tele­vízió hatására növekszik a gyermekbűnözés az Egyesült Államokban. Feltehető, hogy ennek a problémának ala­posabb és mélyrehatóbb tanul­mányozása késztette a Met­romedia TV Stations aján­dékkészülékének elfogadá­sára. Menetközben leállítot­ták az albizottság vizsgála­tát e társaság üzelmei iránt. Hamarosan ismeretessé vált, hogy egy New York-i ék­szerész. aki idős korára fe­jébe vette, hogy nagykövet­té nevezteti ki magát, gyöngysort ajándékozott Thomas J. Dodd szenátor nejének. Annakidején az Egyesült Államok egyik kimagasló elnöke, Thomas Jefferson a következőket mondotta: „Nem vettem észre, hogy az emberek becsületessége a gazdagodásuk arányában növekedne.” Bizony, nem lehetett ezt konstatálni Doddnál sém. B. Karpovics az APN híi-magyarázójet Újra lehet kezdeni Uobozy Imre regénye Nem tudtam. követni gon­dolatmenetét. Nem is akar­tam. Kaland, mondtam volna, de valahogy mégse vitt rá a lelkem, pedig az volt, esze­veszetten szép és siralmas re­ménytelen kaland: egy szá­zad, egyetlen felbuzdult szá­zad tüzet nyit a németekre, mozdulatlan zaszlóaJjak, ez- redek, hadosztályok gyűrűjé­be szorítva, hát ez halálos huszárcsíny, vagyis őrültség. Idegesített az egész. Még in­kább, ami mögötte kirajzoló­dott. Deső fantaszta koncep­ciója: magyar ügy, magyar erővel, elrugaszkodva attól a mindent meghatározó és el­döntő realitástól, melyet a két szembenálló óriás birkó­zása jelent, immár a mi föl­dünkön. — Hogyan gondolhattad egy percig is? Két ekkora malomkő agyonőröl... Vagy a német, vagy az orosz, har­madik lehetőség nincs. — Lehetne. — Nem! Elméletben... de nem, az csak ábránd! Én is gyűlölöm a németeket... — Ez csak szó. Amíg belé­jük nem lősz, ez semmi. — És én se tudom, hogy az oroszok mivelünk...' — Nézd, én tizenhatodikén hajnalban a század első üt­közetére emlékeztettem kato­náimat. Két nappal Gyerehovo után kerültünk tűzbe. Szárny- biztosítás volt a dolgunk, kényelmes állásban, eleinte jó messze a hadosztály táma­dó műveletének centrumától. Embereim gondtalanul süt­kéreztek a napon, és Janus Pannoniust skandáltam fél­hangon, fűszálat rágcsálva. Ez mind megmaradt bennem, minden részlet. Hiszen az életre csak ráfogják, hogy egység, nem igaz, csupán részlet, egymástól különböző és egymásnak ellentmondó részlet __ Egy váratlan el­l enlökés elfordította a front­szakasz tengelyét, századom heves fegyvertüzet kapott. Olyan hirtelen jött az egész, a félsszel ismerkedni se volt időm. Meglepően nyugodt fő­vel vezényeltem a századot, viszonoztatva az oroszök tü- zét. A támadást elhárítottuk. Utána tizenegy halottat, ti­zenhét súlyos sebesültet szám­láltam össze. A század egy­negyede elveszett, pillanatok alatt. — Hátrább vontak bennün­ket, pihenőbe. A kötözősátor szomszédságában ültünk, ott­felejteti rönkökön, fiatal ka­tonám vonyított hörögve oda­bent. Mintha ráléptem volna a torkára. El akartunk men­ni onnan, de senki sem mer­te kezdeni, ott maradtunk mindnyájan. Valaki azt mondta, már nem is tudom ki: itt csak a jajgatás ma­gyar. Hallgattam. Néztem a furcsa formájú kazlakat, a nyírfákat, a szokatlan vona­lú háztetőket, a palaszürke földet. Görgettem magamban a nehéz mondatot, mint a többiek, itt csak a jajgatás magyar. Egészségügyi katona szaladt ki a sátorból, kötényé­be törölve véres kezét: szá­zadparancsnok úr, magával szeretne beszélni, haza izen- ne. Mire odaértem, csend volt a sátorban. Hát ennyi az egész. Lövés, vonyítás, csend. Salomhegyen, amikor Thule őrnagy egysége fenyegetően szétterült, az iskolával szem­közt, kiabálni kezdtem. Fi­úk, itt nemcsak a jajgatás magyar... a föld, a házak, a fák, minden... Én is tudom, ne bizonygasd: a dráma, ha nincsenek igazi szereplői, groteszkbe vált át. Ellenállás helyett végül is csak kvár­tély-vitába keveredtünk. Ma­gunk helyett a szalmazsákot védtük a németektől. — De akkor... — Te csak azt látod, ami volt. Én azt is, ami lehetett volna. — De nem lehetett! Hát semmiképp nem akarod meg­érteni? Elmosolyodott, aznap elő­ször. — Recrudescunt diutma inclytae gentis Hungáriáé vulnera — mondta csendesen. — öreg fiú, mi sohasem tudtunk győzni. Csak vere­kedni, és meghalni. A ku­ruc szabadságharcból nem­csak Rákóczi brezáni kiált­ványa igaz. Majthény is. Negyvennyolcból nemcsak a Talpra magyar. Világos is. De ennyi most is télt volna tőlünk. És ha igen. szégye­nünk helyett megint, még- egyszer megmarad a szép le­genda. Nem volt értelme vitatkoz­ni. Eszembe jutott a legelső nap, a gimnázium kezdetén. Mándoki osztályfőnök úr ün­nepélyes bemutatkozása után sorban fel kellett állnunk, és elmondani, ki fia-bornya va­gyunk, mit csináltunk eddig. Nagy nevetések estek, erre senki sem készült, nehéz volt rendbe szedni a mondandót, összehordtunk egy csomó je­lentéktelen ostobaságot. Ami­kor Deső került sorra, az osztályfőnök odaszólt neki: mondj el szépen mindent. De­ső sötétkék ruhában, véko­nyan, meghökkenve állt egy pillanatig, haja nedvesen fénylett, szeme nagyra tágult. Rögtön megértette, mit kö­vetelnek tőle. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents