Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-10 / 135. szám

1967. június 10. szombat NŐS*» 40 3 Az űj pártoktatási év feladatai A hét elején benépesültek a szamócáskertek az ipolyve- ced határban. Férfiak, asszo­nyok és gyermekek sokasága szedi, válogatja címkézett lá­dákba, ízléses műanyag ko­sárkákba az'ízletes, érett gyü­mölcsöt. Az Alkotmány Ter­melőszövetkezetben 120 holdon díszük szamóca, és ennek nagy része, mintegy 90 hold már gyümölcsöt érlel. A hideg késleltette az érést Azonban vasárnap már kime­részkedtek a földekre a leg­bátrabbak és mutatóba négy mázsa szamócát hoztak a szövetkezetbe. Az igazi szüret azonban a hét első napjaiban kezdődött Ipolyvecén. Kedden már száz mázsa szamócát hoz­tak a tagok az átvevőhely­re. S ez a mennyiség most már minden nappal tovább növekszik. Vasárnapra minden bizonnyal eléri a napi 300 mázsát. A hihetetlen mennyi­ségű gyümölcs fogadására két átvevőhelyet létesítettek, az ipolyvecei vasútállomáson pe­gat-N émetországba. Svédor­szágba, Finnországba szállít­ják az ízlésesen csomagolt szamócát. Az első „szamóca­vonat” a hét közepén indult útnak. Tavaly a 35 vagon ter­mésből 23 exportra ment. Most mintegy 45—50 vagon gyümöl­csöt várnak, s ennek nagy ré­szét ugyancsak exportra kül­dik. A szövetkezeti irodán kész­ségesen tájékoztatnak arról is, mit jelent a szamóca a közös gazdaságnak. Nem titkolják, az 52 forintos munkaegységben — tavaly a prémiumokkal együtt, több mint 100 forin­tot fizettek — nagy része van a gyümölcstermesztésnek. A kilátások moot is kedvezők. Annak idején mintegy 30 va­gon szamócával s hárommil­lió 300 ezer forint bevétellel számoltak. A termés azon­ban lényegesen jobb, mint ahogy várták. Nyilván jobban jár a közösség, a szövetkezeti tagság is. a szamóca szedését, díjazását. Az átadott gyümölcs ellenér­tékének 55 százaléka a tagoké marad. A pénzt az eddigiektől eltérően nem naponta kapják Ez ugyanis tavaly, de a ko­rábbi években is sok bonyo­dalmat okozott az átvételnél. Ügy határoztak, még a szezon indulása előtt száz négyszö­gölenként 500 forint előleget fizetnek minden tagra. A fennmaradó összeget pedig — természetesen a napi árak figyelembevételével — a sza­mócaszüret befejezése után fizetik. Időben gondoskodott a szövetkezet vezetősége arról is, hogy elegendő rekesz áll­jon a szürefelök rendelkezésé­re. SiÍreresen túljutottak a nö­vényápoláson, a takarmány betakarításán. így most már semmi sem zavarja a gazdag szamócaszüretet Ipolyvecén. A párt minden esztendőben levonja a tanulságokat a le­zajlott pártöktatási ciklus ta­pasztalataiból, s ennek nyo­mán új elhatározások szület­nek a propagandamunka to­vábbfejlesztése érdekében. A Poütikai Bizottság legfrissebb értékelése és az 1967/68-as pártoktatási évre vonatkozó határozata hangsúlyozza, hogy az új pártoktatási év fő fela­datait a IX. pártkongresszu­son hozott határozatok végre­hajtásának, a gazdaságirányí­tási reform bevezetésének, a harmadik ötéves terv teljesí­tésének és a nemzetköri kom­munista mozgalom egysége erősítésének alapvető tenniva­lói szabják meg. Kiemeli a határozat, hogy a pártoktatás színvonalát tovább kell emel­ni. Pártszervezeteink időben megkapták az új oktatási év szervezeti, tartalmi feladata­it ismertető tájékoztatót. Eb­ből világosan kitűnik, hogy most a korszerű marxista köz- gazdasági szemlélet erősítése áll a pártoktatás centrumá­ban. Ezért szól úgy a határo­zat, hogy továbbra is a IX. pártkongresszus anyagát kell ismertetni, a közelebbi és tá­volabbi tennivalókkal össze­függésben sokoldalúan megvi­tatni. A gazdaságirányítási re­form széles körű tömegpropa­gandája, a gazdasági építő­munka elméleti és gyakorlati kérdéseinek értékelése, nagy- jelentőségű agrárpolitikai in­tézkedéseink ismertetése és elemzése, — mind a IX. párt- kongresszus dokumentumai alapján történik. Továbbra is fontos feladat: magyarázni, megértetni a munkásosztály vezető szere­pének, a szövetségi politiká­nak, a szocialista demokratiz­musnak és a szocialista állam erősítésének elméleti és gya­korlati problémáit. Nem ki­sebb feladat a szocialista er­kölcsi és politikai magatartás fejlesztését szolgáló ideológiai munka sem. A nemzetközi po­litika, a nemzetközi munkás­mozgalom legfontosabb, bo­nyolult. új problémái közül elsősorban az internacionaliz­mus és a nemzeti érdek össz­hangja áll majd a propaganda- munka homlokterében. Pozitív jelenség, hogy az el­múlt évek során egyre több pártonkívüli kapcsolódott be a pártoktatásba, de logikus és magától értetődő, hogy a pár t- oktatás elsősorban a párttag­ság képzésére szolgál. Indo­kolt tehát az a határozat, hogy az új oktatási évben elsősor­ban a párttagság és a vezető káderek igényesebb oktatására kell törekedni. Ezzel együtt az oktatás szervezettségét és a fegyelmét is javítani kell. Fontos követelmény a jövőben is. hogy megfelelő arányban vegyenek részt a pártoktatás- ban a munkások, tsz-tagok. és az értelmiségiek. A párttagság arányának nö­velése a pártoktatásban nem jelenti azt, hogy a pártonkí- vüiieket a jövőben elzárjuk, kirekesztjük a propaganda­munka fórumaiból. Erről nincs szó, sőt á határozat leszö­gezi, hogy az érdeklődő pár- tonkíviiliek oktatását tovább­ra is biztosítani kell. Ez azon­ban ezután főleg a tömegszer­vezetekben történik: elsősor­ban a szakszervezetben és a KISZ-ben. Természetesen a párt továbbra is nagy szere­pet vállal a pártonkívüüek ideológiai képzéséből, amikor segíti a tömegszervezetek pro­pagandamunkáját, és vezető propagandistákat és előadókat biztosít az egyes témák meg­felelő színvonalú megtárgya­lásához. A következő oktatási évben megszűnik az „Időszerű kér­dések” tanfolyama, és helyette a szakszervezet „Társadal­munk időszerű kérdés«” el­nevezéssel indít tömegoktatási tanfolyamot. Ezen kívül nem történik lé­nyegesebb változás a pártok­tatás szervezetében. A tömeg- oktatásban az előadássoroza­tok, a téli tanfolyamok és a TV politikai tanfolyamok mint kötetlen tormák szere­pelnek majd. A tömegoktatás szervezett fórumai: „A szocializmus épí­tésének kérdései”, „A. közgaz­dasági alapismeretek” tanfo­lyama, a gazdaságpolitikai tan­folyam ipari és mezőgazdasá­gi tagozata, a világpolitikai és világgazdasági kérdések tan­folyama és a magyar párttör­ténet tanfolyama. A magyar párttörténet tanfolyamának megszervezése régi igényt elé­gít ki. A kádérképző tanfolyamok fórumai a Marxizmus—Leni- nizmus Esti Középfokú Iskola a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem, valamint az elmé­leti konferenciák és a klasx- szikusokat tanulmányozó kö­rök. „A szocializmus építésének kérdései” tanfolyamokon éven­ként változó témákat dolgoz­nak fel, s itt elsősorban a párt-alapszervezeti és tömeg­szervezeti vezetőségi tagokat, aktivistákat kívánják képezni, míg a gazdaságpolitikai tan­folyamokon továbbra is az a cél, hogy az érintett szakem­berek marxista—leninista szemléletét kialakítani segít­sük. Tovább kell javítani az ok­tatási anyagok színvonalát: ehhez adnak nagy segítséget a most készülő szemléltetőanya­gok is. Illusztrációk, grafiko­nok, térképek gazdagítják majd a tananyagokat, s külön is készítenek térképeket, ame­lyek segítségével több oktatá­si formában is elősegíthetik az egyes témák megértését. Ilyenek például: „A szocialista országok a számok tükrében”, „Adatok a kapitalizmusról”. „A gazdasági mechanizmus számokban és ábrákban”. A legfontosabb azonban — a propagandisták kiválasztá­sa és előkészítése — továbbra is az illetékes pártszervekre és magukra a propagandisták­ra vár. Farkas István Mint a felbolygatott méhkas, olyan a fala. Férfiak, asszonyok szállítják az átvevőhelyre a szamócát. dig már készen állnak a je- Sikerült a közös gazdaság- gélt vagonok, amelyek Nyu- ban megnyugtatóan megoldani A vegyszerek térhódítása Munkában a fogatos kapák Serény munka folyik ezek­ben a napokban a salgótarjá­ni járás közös gazdaságaiban. A cél az, hogy valamennyi gazdaságban végezzenek a ta­karmány-betakarítással és a kapásnövények ápolásával, mi­re beköszönt az aratás. A kö­zelmúltban befejezték a ter­melőszövetkezetek a lucerna betakarítását. A meglevő 16 hideglevegős szénaszárító mind „munkába állt”. Ezekben a napokban már a réteket ka­szálják a járás gazdaságaiban. A takarmány-betakarítással párhuzamosan halad a szövet­kezeti földeken a kapásnövé­nyek ápolása. Az elmúlt héten hozzáláttak a kukorica és a burgonya kapálásához is. Min­tegy 2300 hold az a terület, amelyen az idén kukoricát termelnek a gazdaságok. En­nek nagy részén, csaknem 1400 holdon vegyszerekkel — Hun- gazinnal, K—04-el irtják a gyomot. Kilencszáz hold meg­munkálása vár a szövetkezeti asszonyokra. Az elmúlt na­pokban a salgótarjáni járás valamennyi szövetkezetiében munkába állították a fogatos kapákat és megkezdték a ké­ri kapálást is. A burgonya ápolása ugyan­csak jól halad. A kézi kapá­lásra váró terület nagy részén elvégezték a munkát. A salgó­tarjáni járásban már a koráb­bi években is jelentős ered­ményeket értek el a burgonva vegyszeres gyomirtásában. Ezt a munkát most tovább folytat­ják, és így a 900 hold burgo­nyaföld nagy részén vegyszer irtja a gyomot. Borsodi tapasztalatcserén a salgótarjáni járás tsz-vezetéi Tapasztalatcsere-látogatásra hogy a szövetkezeti vezetők Indult tegnap reggel Encsre. gyakorlati tapasztalatokat sze- Borsod megye egyik járási rezzenek a vízrendezéshez, va- székhelyére, a salgótarjáni já- lamint a talajvédelmi munká- rás szövetkezeti vezetőinek, hoz. szakembereinek negyventagú Encsen ugyanis nagyarányú küldöttsége. Az utat a Zagy- talajvédelmi programba kezd- va-felső Vízhasznosítási Társu- tek, amelynek kivitelezése lás szervezte azzal a céllal, mind eredményesebben halad. Az emberré válás útján A Felsöpetényi Gyermekott­honban hacsak a szememre bíznám magam, semmi okom nem lenne komorságra. A hatalmas fák, kavicsos sétá­nyok, a kastély, de min­denekelőtt a csupaélet kis emberkék nyújtják a pompás látványt. Az utcán is találkozom gye­rekekkel. Amelyik ismer, kö­szön. Ez így természetes. Ha szólok, vagy ők kezdik, akkor beszélgetünk. De a felsőpeté­nyi kis polgárok leszólítanak. Több is nyújtja a kezét, hogy a fejünk egy vonalba kerül­jön. Mi egy vagy másfél mé­ter? Nagyon sok. Kilométe­reket, nagy távolságokat do­bunk félre, ha ezt a keve­set áthidaljuk. Fejüket az ar­comhoz szorítják, s a szere­tet óhajtása vidám kedvbe csap. Megannyi szülődén, elfele­dett, óvodáskorú gyermek, lány, fiú. Honnan jöttek? Szü­lőotthonból, s vannak itt kis Szilveszterek is, akiket az árokból, az utcáról szedtek fel. De nem ez a fontos, hanem az, hogy ide találtak. S ha nem sorolok neveket, nem szolgáltatok izgalmas történe­teket „érdekes” gyermekesetek­ről, talán megérti az olvasó. Anyák, apák bűneit lehetne feltárni egy-egy eset kapcsán. Minden második név regény­eim lehetne. Az intézetben nem az a kérdés, ki honnan jött. Fontosabb a cél, hogy zökkenők nélkül eljussanak a társadalomba, s ne érezzenek hiányt.. . ösztönösen vágynak a szeretetve. És ebből annyi és annyi van az intézetben, hogy talán azt is ki lehetne írni a kapura: a Jóság Ott­hona. Senki nem emlékeztet itt rosszra. Csak a felnőttek ismerik a szó jelentését, hogy cigány. Kiejteni senki sem szokta. Az intézet igazgatója Sztru- hár Jánosné. Haja már ősz, felnőtt korú gyermekei vannak, s életét az otthonnak szen­telte. ö túlnéz azonban a falakon. Az életbe belekép­zeli a majd később kikerülő fiatalt, amikor már elmúlt tizenhat éves. Felsőpetényben az iskoláskorig tartózkodnak, ha elérték a hat évet, más intézetbe kerülnek. Több he­lyen megfordulnak, amíg meg­válnak az intézettől. (Kérdés: jó-e ez így?) K Jöszándékkai indulnak, s hit­tel. S vajon mivé lesznek? Ez von gondredőt az igazgató­nő homlokára. Ha nincs párt­fogó, nem kerülnek szerető emberi közösségekbe, bizony sokszor fordulnak rosszra a sorsok. Csak kevesen kerülnek vissza szüleikhez, vagy neve­lő szülőkhöz. Sokan jönnek felnőttek az intézetbe. Az egyik budapestií szövetkezet patronálja az ott­hon lakóit. S ahogy az érke­zők elvegyülnek az apróságok között, sokakat megszeretnek közülük. Ezután már gyako­ribbak a látogatások. Külde­nek csomagot, ajándékot, so­kan így ízlelik meg az el­ső családi örömöket. Ünnep­kor, szabadság alkalmával el­viszik őket egy—két hétre. Mindig nagyon várják itt a látogatókat. Gitka négyéves. Sokáig halk, szótlan volt. Sokszor nem fe­lelt, ha kérdezték, vagy dur­cásan mást mondott. Aztán jött egy házaspár a pesti ktsz- ből. Fontosán szólva az asz- szonyt elkísérte a férje. Fel­fedezték a kis Gitkát. Már volt náluk többször. Autóval jönnek érte. Gitka azóta köz­vetlen, s mindenkivel szépen beszél. Azt mondja: — Jön apukám, anyukám, meg az öcsikéin — mert a családban vdn már két gyer­mek is. Örökbe szeretnék fo­gadni. Szinte minden vasár­napjukat a kislánynak áldoz­zák. Nagy a boldogság, amikor betoppannak a patronáló szü­lők. De még nagyobb a fáj­dalom, amikor elmaradnak. A pedagógusok a megmond­hatói, mi megy végbe ilyen­kor a gyermekben, s ez mon­datja az alábbiakat az igaz­gatónővel: — Mi azt szeretnénk, ha felelősséggel éreznének, visel­tetnének a felnőttek. Tudjuk, hogy nagy áldozat a másét vállalni. Ezt meg kell gon­dolni. De aki meggondolta, az legyen következetes. Ne csak addig, amíg az intézetben van­nak. hanem azután is, ami­kor kikerülnek. Szakmát, fog­lalkozást kell választaniuk. Kellene számukra egy csen­des, meghitt zúg, ahová el­mehetnének kis problémáik­kal, ahol komolyan vennék bizalmukat, kérdéseiket. Érzelem, szeretet. Nem le­het divatból a jó látszatát nyújtani, csak szívből, belülről, igazán. Benyitogatunk a já­tékszobákba. Kis asztalok ösz- szetolva, ruhák szépen lerak­va. És minden ruha más, szí­nesek, csíkosak, virágosak. A folyosón kis szekrények, a fiókokbetn kinek, kinek a kin­csei, fenyőtoboz, rajzok, arany­papír, és sok-sok játék. Délután van. Pihenő. Eme­letes ágyakban alszanak a csöppségek, de már ébredez­nek. nyiladoznak a szemek. Amikor felfedezik Amálka né­nit, az igazgatót, kezdődik a, vidám beszélgetés. Odalépek egy ágyhoz. A kisfiú mond­ja a nevét, majd elkezd kö­högni, s illemtudóan a szája elé teszi a kezét. — Miért teszed oda a kezed? — Hogy ne köhögjek a má­sik ételébe — kapom a vá­laszt a világ legtermészetesebb hangján. — És ki tanított meg erre? — Az óvónéni. Alig lehet eljönni közülük. Mindegyik kérdez, beszélgetni akar, meg játszani. Valameny- nyi vidám. Még oly keveset ismernek a világból, amit nyújtanak nekik, az őszinte, emberi. A busz időnként el­viszi őket a cukrászdába, meg­látogatták a méhészeket, s hogy mibe hordják a méhek a mézel, arra kórusban vá­laszolnak: — A kaptárba. így kapnak ízelítőt a világ­ból, de még sokat kell ten­ni értük, hogy az emberré vá­lás útján messzire jussanak. Gulyás Ernő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents