Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-10 / 135. szám
ttESePTífíCffAHfAl, Egyesüljetek ; NÓGRÁD AZ MS7VP NÓGRÁD WEGYtl BTZOTT? Á G Ä ES A MEGYEI TANÁCS LAPiA XXin. ftVF. 135. SZÁM ÁRA: 50 FILLER 1987. JÚNIUS 10. SZOMBAT Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A „Kossuth Lajos” Katonai Főiskolát, a „Zalka Máté” Katonai Műszaki Főiskolát és a „Kilián György” Repülő Műszaki Főiskolát a honvédelmi miniszter felügyelete alatt álló katonai felsőoktatási intézménnyé nyílvánította. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel egyesítette a Budapesti Műszaki Egyetemet, valamint az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet. Az új oktatási intézmény Budapesti Műszaki Egyetem elnevezéssel a művelődésügyi miniszter felügyelete alatt működik, s az ország legnagyobb egyeteme és műszaki tudományos intézménye lesz. 8 000 nappali tagozatos hallgató egyidejű képzésére alkalmas. Az oktató-nevelő és tudományos munkában mintegy 1 500 szakember vesz részt, nagy részük tudományos minősítéssel í-endelkezik. Az Efnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Gazdasági Bizottság határozata a tervezés áj rendjéről A Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésén határozatot hozott a népgazdasági tervezés 1968. január 1-én életbe lépő új rendjéről. A GB a tervezés új rendjének meghatározásakor a következő főbb elvekből indult ki: — A reform egyik fő célja, hogy biztosítsa a gazdaságpolitika alapvető céljainak megvalósítását, a népgazdaság tervszerűbb és hatékonyabb fejlesztését; — a gazdaságpolitika konkretizálásának fő eszköze, a gazdaság központi irányításának alapja a népgazdasági terv; — a népgazdasági terv megvalósítását a tervlebontás rendszere helyett döntően a gazdasági szabályozás rendszerére kell alapozni. A vállalatok a népgazdasági tervben foglalt célok és szabályozó eszközök figyelembevételével önállóan határozzák meg terveiket. A fenti elvek megvalósítása érdekében a Gazdasági Bizottság határozata részletesen intézkedik a népgazdasági terv funkciójáról, tartalmáról, a tervezés rendjéről és módszereiről. piacokkal való szoros kapcsolat révén a tervezést sajátos eszközeikkel is segítik. A külkereskedelem feladata a külföldi piacok és a konjunktúra kutatása, a kereskedelempolitika kialakítása, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését szem előtt tartó javaslatok kidolgozása. A szabályozó eszközök tervezésében is ennek megfelelően vesz részt. A belkereskedelem a belső piac, a lakosság áruellátásának helyzetét elemzi, és ezzel ösz- szefüggésben részt vesz a kereslet és kínálat egyensúlyának, továbbá az ezt befolyásoló tényezők megtervezésében. Azokban az ágazatokban, ahol nem a piaci mechanizmus szervezete a jellemző — például a szociális, kulturális, kommunális területeken — az irányító minisztériumok egyfelől az ágazatra vonatkozó politikai irányelvekből, másfelől a népgazdaság követelményeiből és a gazdasági összefüggésekből kiindulva ágazati javaslatokat készítenek. Ilyen helyeken az új mechanizmus körülményei között is alapvetően költségvetésből finanszírozzák a fejlesztést, ezért — s a piac korlátozottabb hatása miatt is — nagyobb a közvetlen utasítások szerepe. A népgazdasági tervezéskor a szövetkezeteket érintő elgondolások kialakításába be kell vonni a szövetkezeti szövetségeket. Főleg az ötéves tervezés egyes szakaszaiban az általános koncepciókat és egyes fejlesztési javaslatokat társadalmi szervekkel, például a Szakszervezetek Országos Tanácsával és tudományos egyesületekkel is meg kell vitatni. A Tervhivatal az érintett szervek részvételével kidolgozza és szabályozza a hosz- szútávú, az ötéves és az éves tervek kidolgozásának részletes menetrendjét, munkamegosztását és metodikáját. Geológusait lanácshnsűsa Milliókat érő gyümölcs Szedik az ipolyvecel határ milliókat érő gyümölcsét. Fctrezscly László a föld szélén válogatja, méri az érett szamóca szemeket (Tudósításunk a 3. oldalon) A KISZ VII. kongresszusa tiszteletére Mindenekelőtt kimondja, hogy a népgazdasági terv állami terv, amely meghatározott időszakokra kifejezi, konkretizálja a gazdaságpolitikát, meghatározza a kormány, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a bank- rendszer tevékenységének egységes és összehangolt kötelező irányát, a gazdaságirányítás alapjául szolgáló célokat, eszközöket és az eszközök alkalmazásának módját. A népgazdasági terv megvalósításáról a gazdaságirányítás rendelkezésére álló eszközök összehangolt alkalmazásával kell gondoskodni. A népgazdasági terv kidolgozásánál a gazdasági fejlődés elemzéséből kiindulva, fel kell tárni a fejlesztés lehetséges fő irányait, a számításba vehető fejlesztési változások előnyös és hátrányos vonásait. A terv kidolgozásának egységes, központi irányítása mellett felelősségteljes és észszerű munkamegosztást kell kialakítani az állami szervek között, és igénybe kell venni az arra hivatott intézmények, szervezetek és szakemberek közreműködését is. A minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a bankszervezet egyébként az irányításban elfoglalt helyük és szerepük szerint vesznek részt a népgazdasági tervezésben. A tervező munka egyes szakaszaiban, különösen a hosszútávú és az Ötéves tervek javaslatainak, vagy egyes változatainak kialakításakor széles körben kell alkalmazni a bizottsági munkát. A kereskedelmi ágazatok a A Magyarhoni Földtani Társulat vándorgyűlése Pénteken délelőtt Salgótarjánban a megyei pártbizottság székházában megkezdődött a Magyarhoni Földtani Társulat többnapos észak-magyarországi kőszénföidtani vándorgyűlése. Dr. Nemecz Ernő, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke köszöntötte a társulat megjelent tagjait, az ország szinte minden részéből érkezett geológusokat. Rövid megnyitójában vázolta a vándorgyűlés jelentőségét. A gyors technikai fejlődés a termelési struktúra állandó változásával jár. A szénhidrogének olcsóbbságukmál fogva igen erős riválisává váltak a szénnek, —> mondotta többek között. A geológusokat ma legjobban a szénbányászat költségcsökkentési lehetőségeinek a kutatása foglalkoztatja. Ebben ugyanis az első lépéseket nekik kell megtenni. Sült Tibor főmérnök, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetősége nevében köszöntötte a vendégeket, majd előadást tartott „A nógrádi barnakőszén-bányászat gazdaságossági kérdései” címmel. Elöljáróban röviden foglalkozott a szénmedence múltjával. Elmondotta, hogy az elmúlt száz év alatt 152 millió tonna szenet termeltek Nóg- rádban, és a medence széntermelése fontos tényezője volt a magyar ipar kialakulásának. A felszabadulás előtti időben a jó minőségű teleprészek ke- rülte”k művelésre. A szocialista iparosítás hatására szük- segiessé vált a nógrádi gyengébb minőségű szenek termelése is. Most viszont az energiahordozók arányaiban bekövetkezett változás a nógrádi széntermelés jövőjét és feladatát jelentősen módosítja. A tröszt termelésén belül arányeltolódás lesz a medence déli része felé, ahol a szénminőség kedvező és a gazdaságossági mutatók is az országos átlag körül vannak. A termelés koncentrációja, a bányaművelés korszerűsítése, a munkahelyek gépesítése mind olyan tényező, amelyek elősegítik majd a gazdaságosság fokozását. A széntermelés szerepének csökkenése, a népgazdaság energiaellátásában, szükségszerű folyamat, A Nógrádi Szénbányászati Tröszt igyekszik alkalmazkodni az új helyzethez. Dr. Bantkó Lajos kandidátus, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főgeológusa tartott ezután előadást, a nógrádi barnakőszén-terület földani viszonyairól. Többek között elmondotta. hogy az észak- magyarországi barnakőszénterület a Börzsönytől Miskol- cig 120 kilométeren át követhető, mintegy 30 kilométeres átlagos szélességben. A nógrádi barnakőszén-bányászat — mint mondotta — az ország iparának jelenleg is fontos tényezője. A rendszeres földtani kutatás a bányászat fejlődésével párhuzamosan fokozódó ütemben haladt és másfél évszázad alatt több mint 600 tanulmány jelent meg róla. Részletesen is ismertette ezután az eddig végzett kutatások alapján a medence geológiai viszonyait. Dr. Bartkó Lajos beszélt arról is, hogy metán- és széndioxid is veszélyezteti a nógrádi bányákat A tiribesi széndioxid kitörés például egyedülálló erősségű volt a hazad szénbányászatban, de a gáz eredetét illetően a vélemények még megoszlóak. Szénvagyonunk harminc évre biztosítaná a bányászkodást. Ez az idő, azonban előreláthatóan gazdaságossági otkok miatt csökken. A szén- vagyon területi megoszlása a szén minősége, a nagybátonyi koncentrációt indokolja. A Mátra alatti bányák felfejlesztése érdekében azonban hatékony, ásványvagyon védelmet is célzó, bányászati kutatást kell még végezni. Nóg- rád megye iparosításának egyik fontos lehetősége a szénen kívüli egyéb ásványi nyersanyagok feltárása. Ennek alapját viszont az időszerű részletes földtani térképezés biztosíthatja csak. Ennek sürgetésével fejezte be előadását a tröszt főgeológusa. A vándorgyűlés délutáni programjában szerepelt egy Salgótarján melletti földtani séta, valamint a, földalatti bányamúzeum megtekintése. Ma reggel földtani tanul- mányúttal folytatják a találkozót A varsányi Cj Kalász Termelőszövetkezet fiataljainak I elhívása Varsány, Rimóc és Nógrád- sipek szövetkezeteinek egyesüléséből alakult Új Kalász Termelőszövetkezet KISZ-esei és szervezeten kívüli fiataljai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója és a KISZ VII. kongresz- szusa tiszteletére versenyfelhívással fordultak a megye valamennyi mezőgazdasági termelőszövetkezetéhez. Az Új Kalász Tsz fiataljai vállalták, hogy június 5 és július 1 között kongresszusi munka- versenyben segítik a közös gazdaságot az időszem munkák végzésében. A három község termelőszövetkezeti üzemegységeiben dolgozó fiatalok hét brigádot alakítottak, a munkacsapatok a szocialista címért küzdenek. Mintegy 150 fatal vesz részt az Új Kalász földjein kezdődött kongresszusi munkaversenyben. Versenyvállalásaik szerint 130 hold vetőburgonya szelektálását, ötven hold zöldborsó szedését, 40 hold cukorrépa kapálását, 100 holdnyi pillangós takarmány gyűjtését, 200 hold kukorica kapálását és 30 hold málna, érés előtti kapálást is elvégzik a kongresszusi munkaverseny során. A KISZ június végén sorra kerülő kongresszusa tiszteletére, a megye ipari üzemeiben már korábban is külön munkavállalásokat tetttek a fiatalok. A nógrádi termelőszövetkezetek közül elsőnek a varsányi Új Kalász Tsz fiataljai csatlakoztak az üzemekben indult mozgalomhoz, s versenyre hívták a többi termelőszövetkezetet. Az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzése egyre sürgetőbb feládat. ezért a varsányi szövetkezet fiataljai úgy határoztak, hogy június 25-én, vasárnap teljes munkanapot tartanak, és 50 hold réti széna gyűjtésével, valamint 12 hold kukorica kapálásával járulnak hozzá a szövetkezet ■ időszerű munkáinak befejezéséhez. Versenyfelhívásukban felszólították a szécsényi járás termelőszövetkezeteinek fiataljait: kövessék példájukat és június 25 vén, vasárnap rendezzenek kongresszusi munkanapot. A KISZ szécsényi járási bizottsága elismeréssel fogadta a varsányi termelőszövetkezet fiataljainak kezdeményezését, és viszonzásképpen június 18- án. a Tábi fűzfánál nagyszabású juniálist rendez a járás fiataljainak részvételével. A járási bizottság ugyanakkor azt tervezi, hogy a június 25-i kongresszusi munkanapion legjobb eredményt elérő KISZ- alapiszervezetnek televíziót, a második helyezettnek pedig rádiót ajándékoz. ^
