Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-09 / 134. szám
1967. június 9. péntek NOS R A D Képek és gondok Cser hát su A cserhátsurányi termelő- Orbán József — nem kizáró- el Őket, ha minden jól megy, szövetkezet 2600 hold földön lagosan az építők hibája. Volt exportra. Helyükre, az eddig gazdálkodik. A kenyérgabona eset, hogy dolgoztak volna szabadon tartott állatokból és a takarmánynövények mel- rajta teljes erővel, ha van kötnek majd, hiszen a gazdalett dohányt, cukorrépát, bor- anyag. De hát nem volt. ság 150 hízottmarhát értékesét is termelnek. Sőt az idén minthogy most nemrégiben is. sít az idén. Az utánpótlást — Veres István, a brigádve- csak hosszas utánjárással ju- a „jól működő” itatásos borzetö mondja — inkább csak kísérletképpen, még kertészkednek is. Azt azonban világosan látják a szövetkezetiek, a tervezett 39 forintos munkaegységet — később természetesen ennél többet — csak akkor fizethetnek, ha az állattenyésztést, a szarvas- marha- és sertéshizlalást fejlesztik. Azt tartják a szövetkezetiek, ez a fejlesztés nem is olyan egyszerű dolog. A nagyszámú állatállomány — 360—370 szarvasmarha. 50 anyakoca, több mint háromszáz malacával — így is eléggé feszegeti, a régi, jobbára még az ■uradalomból megmaradt gazdasági épületek nem egészen stabil falait. Mondják, mást nem tehetnek, mint építenek. Az idén egy 98 férőhelyes, teljesen gépesített szarvasmarha-istállót. A majorba, ahol már áll az épület, Orbán József, a főagronómus kísér. — Egymillió-hétszázezerbe lesz. ha elkészül. De ki tudja azt megmondani, hogy mikor vehetjük át — mondja. — Mit „diktál” az építőket, sürgető határidő? A főagronómus nem tudja nevessen, vagy bosszankodjon. — A határidő? Ugyan ki veszi azt figyelembe — szól bosszúsan — Már hármat, vagy talán négyet is szabtak, s egyet sem tartottak be,.. Közben Kopplányi János, a majorgazda segítségével bejutunk az eltorlaszolt ajtón. Mutatja a hűtő, a szeparáló berendezéseket. a ládákba bujtatott fejőgép alkatrészeket, ez istálló belső berendezéseit. S mintha csak a főagronómus- sal beszélt volna össze, megszólal : A borjak nyári szállása, Évente száz—száznegyven jószágot nevelnek az itatásos módszerrel befejezhetnék a safcc.- psm“ U* «jpeg tottak a tetőzéshez szükséges, júnevelő szolgáltatja, úgynevezett gerincpalához. A Orbán József egyébként „es- baj viszont most az. hogy küszik” a nyári szállásra, van elegendő anyag, megél’- — Egészséges, edzett álla- keztek a szükséges gépek, be- tokát nevelünk ilymóckm — rendezések is, a munka be- magyarázza. — Ennek azután fejezése azonban késik. A sző- hasznát látjuk a továbbte- -"‘az anyag már megvolna, vetkezetlek úgy tudják, a vál- nyészt&nél, a hizlalónál is... munkát... lalkozás nem tud embereket — Hova tudnak bekötni a most szabadon tartott adatokat? Csak néhány pillanatig zavarja a.' kérdés, aztán röviden csak ennyit mond: — Sehová. , A fejlesztés hasonló gondokat ad a sertéstelepen is. Évente kétszáz sertést hizlalnak. S a jövedelemről, amelyet a sertések hoznak, a jövőben sem mondanak le Cser- hátsurányban. Igen ám. de akkor meg’nt csak építeni kell! Egy harmincas sertés- fiaztatót mindéképpen. Ha minden jól megy. még az idén elkezdik a munkát. S a szövetkezetiek azt remélik, hogy ezt korábban elkészítik, mint a szarvasmarha-istállót. Annakidején két uradalom gazdálkodott a község határában. A szövetkezeti tagok között vannak, akik egyiknél vagy másiknál cselédeskedtek. Azt mondják a közös gazdálkodás, a viszonylag rövid idő alatt is többet adott az uradalomnál. Gyors fejlődésnek indult a gazdálkodás, évről évre nő a tagok jövedelme is. De még korántsem érték el a lehetőségek határát. Jó úton indultak el, csak hát időnként gondot okoz, hogy a vállalatok még nem veszik elég komolyan a szövetkezet elképzeléseit. Vincze Istvánná Fiafalok a műszaki haladásért Az FMKT-mozgalom tapasztalatai a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél „A fiatal műszakiak és közgazdászok összpontosítsák erejüket az új, modern gyártási eljárások, technológiák kidolgozására és bevezetésére, az új tudományos, műszaki eredmények gyors alkalmazására”. (A KISZ akció- programjából) A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemeiben szép számmal dolgoznak lelkes, tettre- kész fiatalok, mérnökök, közgazdászok és technikusok. Az elmúlt év eredményei bizonyítják legjobban: ha rendszeresen kapnak megbízatásokat, a mindennapi munka mellett olyan lelkesítő feladatokat, amelyeknek a megoldása több energiát követel tőlük, de módot ad arra is, hogy kifejthessék alkotóvágyukat, tudásukat, azt ei’edményeikkel viszonozzák. A KISZ keretein belül működő FMKT-mozgalom ezt a célt hivatott elősegíteni. Még soha nem foglalkozott céltudatosan annyi fiatal szakember komoly tanulmányokat, vizsgálódást, elemzést kívánó kérdésekkel, mint az elmúlt évben. Harminckilenc, diplomatervnek is megfelelő szak- dolgozat készült el a tröszt egy-egy gazdasági, műszaki problémájának megoldására. Közülük több, országos pályázaton is eredményesen szerepelt. Ma már a tröszt területén közel másfélszáz fiatal szakember tagja a mozgalomnak, és eredményeik alapján a közelmúltban többen elérték a kiváló címet, amelyhez a tröszt vezetősége anyagi jutalmat is biztosított a számukra. önzetlen munkát végeztek az újítómozgalom fellendítésében is. Több üzemnél megszervezték az újítók segítését szaktanácsadással, a szükséges műszaki rajzok, elemzések, leírások elkészítésével. Nem véletlen az sem, hogy a tröszt területén egy év alatt 215 fiatal nyújtott be újítási javaslatot, többen mint eddig bármikor. Az újítási feladattervből 11 téma kidolgozását vállalták. Nyolc újításukat tapasztalat- cserére is elküldték. Saját újításaikból, illetve a tapasztalatcserékből csaknem kétszáz már megvalósult. A fiatal műszakiak igen nagy kedvvel segítették a bányákban a korszerű módszerek elterjesztését, a technológiai előírások tökéletesítését. Védnökséget vállaltak egy-egy új eljárás kikísérletezése felett. Értékes munkájukat a tröszt vezetői elismerték. Nemrégen összeültek az Teljesítette féléves tervét az Érsekvadkerti Gépjavító Állomás Határidő előtt csaknem egy hónappal teljesítette féléves tervét az Érsekvadkerti Gépjavító Állomás. Amint azt Fü- löp Zoltán főagronómus mondotta, szervezetten, jól haladtak a munkák az eddig eltelt időszakban. Ez a magyarázata annak, hogy a tervezett nyolcezer normálholdnyi munkát jelentősen túlteljesítették. A jelentések arról adnak számot, hogy a hónap első napjaiban már meghaladta a 8300 normálholdat a gépjavító állomás teljesítménye. Túlteljesítették az érsekvadkertiek talajmunka-tervüket is. Ugyanis a kétezer hold helyett mintegy 2300 hold talajmunkát végeztek június elejéig a környező termelőszövetkezeteknél. FMKT-mozgalomban részi ve* vő fiatalok és az idei teendőkről beszélgettek. A tröszt feladatai jelentősen megnövekedtek. Még soha ilyen élesen nem merült fel a gazdaságosság fokozásának kérdése, mint napjainkban. Emiatt elég sok a bizonytalan kérdés a bányáknál. Ez bizonyos törést is okozott az FMKT munkájának lendületében. Igaz, az újítási feladattervek időben elkészültek, amelyek sok megoldásra váró témát kínálnak. Ebből választhattak már eddig is egyénileg, vagy éppen csoportosan. közösségekben megoldandó célt. Most mégis arra kérték az üzemek vezetőit, adjanak számukra konkrét megbízatásokat abból kiindulva, hogy a sok közül mégis mit tartanak legfontosabbnak. Tavaly a műszakiak értek el elsősorban sikereket, és csak kevés közgazdászt foglalkoztatott a mozgalom. Az Idén ezen is szeretnének változtatni annál is inkább, mert az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés elengedhetetlen feltétele a gazdasági elemző munka javítása. Szép számmal vannak fiatal közgazdászom, akik felkészültségüknél fogva igen nagy segítséget adhatnak a feladatok megoldásához, ha ők is kapnak, érdeklődési körüknek legjobban megfelelő, megbízatásokat. A fiatalok lelkesedése olyan erő, ami nagy tettekre képes akkor, ha az idősebbek igénylik is azt, s igyekeznek a célnak legjobban megfelelő tartalommal megtölteni. Lehetne hosszan sorolni azoknak az idősebb, sok élet- és szakmai tapasztalattal rendelkező szakembereknek a nevét, akikhez mindig bátran fordulhatnak a fiatal kollégák, soha nem kapnak elutasítást, hanem segítséget. Az FMKT eredményeiben az 6 segítségük is bennfoglaltatik, és ezt az idén is igénylik maid és minden valószínűség szerint nem is hiába. B. J. F áradhatatlanul Vaslat egy tanácstag portréjához Csordás János annyira megszokta már a tanácstagi munkát. hogy enélkül nem tudja elképzelni az életét. Régi tanácstag. Lelkes, fáradhatatlan tagja az államhatalmi testületnek. Balassagyarmaton azonban csak 1962-tőA áll közvetlenül is kapcsolatban a választópolgárokkal. — Hét éve költöztünk ide a városba — mondja. — Azelőtt Bercelen laktunk, s ott voltam tanácstag is. Hatvankettőben választottak városi tanácstagnak. A városban is sokat fáradozott annakidején a bercelie- kért, s ezt tette az első pillanattól kezdve a gyarmatiakért is. A tanácstagi beszámolóban, fogadóórákon, a személyes panaszok, kérések intézésén túl is tevékenykedett. Két évig volt a titkára az építési. közlekedési állandó bizottságnak. Az idén, kísérletképpen kertészettel is foglalkozik a közös gazdaság. Orbán József főagronómus és Veres István brigádvezető a palántanevelő „telepen” (Koppány György felvételei) Csak hát a mestereket nem győzzük vám'! Bezzeg télen más volt a helyzet! Nem tudtuk elküldeni az embereket az istállótól... Pedig erősen fűtöttünk, hogy dolgozni tudjanak. A balassagyarmati járás tsz építési vállalkozása, még a múlt évben elkezdte a cser- hátsurányi istálló építését. Hogy azóta még mindig nem sfkerült „tető alá hozni” az épületet — férfiasán vallja „fogni” — közben átcsoportosították őket más munkára — akik elvégeznék a csere- pezést, bitumennel terítenék be a padozatot. —, Pedig most már nagyon hiányzik az új szállás — jegyzi meg a főagronómus. S megyünk a régi, szerfás istállóba. ahol csak a nemrégiben elkészült betonvályú a ..korszerű”. Ped'g hatvan jószág, a milliós érték egy része, hízik benne. A napokban viszik A könyv ünnepe Vizsláson Sikerrel zárult az idei ünnepi könyvhét Vizsláson. Az egész országra, illetve megyére kiterjedő ünnepségsorozat programjaként a faluban ez évben a mai magyar irodalomról tartottak irodalmi estet, ahol Csukly László tanár, a Palócföld című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja ismertette a jelenlegi irányzatokat, törekvéseket. Ez alkalommal könyvkiállítást is rendeztek, illetve úttörők árulták az ünnepi könyvhét kiadványait, és sikeres volt az ünnepi könyvkölcsönzés is. A községben célul tűzték ki az olvasói éves terv százszázalékos teljesítését, s ezt a könyv ünnepén el is érték. — Megválasztásom után két évvel végrehajtó bizottsági tagnak választottak. Azon az üiésen gondoltam: most megmutathatod Csordás, hogy mit tudsz — meséli mosolyogva. — S megmutatta? — kérdezem. — Igyekeztem — válaszol. — De kellett is, mert tőlem bizonyítást vártak a választók... Megáll, egy ideig gondolka- dik. — Engem már hatvan kettőben sem akárhogyan jelöltek tanácstagnak — magyarázza. — Én tartottam a körzetben a jelölő gyűlést. S mit tesz a sors? A jelölt helyett rám szavaztak a választók. Érti, miért kell nekem bizonyítani? — S akit leszavaztak? — érdeklődöm. — Jó barátom. Együtt szolgálunk a munkásőrségben. Neki igen sok volt az elfoglaltsága. Az elfoglaltságról Csordás János esetében is lehetne beszélni. Fontos helyen dolgozik. A Nógrád megyei Földmérési és Földmyilvántartási Felügyelőség helyettes vezetője. Munkásőr. s lelkiismeretes aktívája a pártbizottságnak. Mind fontos elfoglaltság. Bizony a családra jut legtöbbször a legkevesebb idő. A munkájára jellemző, hogy rendkívül gondosan, precízen végez el mindent. Bizonyíték erre az is. hogy a tanácsülés dicséretben részesítette, mivel eddig csupán háromszor hiányzott csak a tanácsülésről és á végrehajtó bizottság üléséről — igazoltan. S ehhez nem kell magyarázatot fűzni. A fogadónapokat rendszeresen megtart- ia. s minden alkalommal írásban tájékoztatja a tanácsot. A Munkás utca — az egykori ONCSA-telep — lakói szeretik tanácstagjukat. Csordás János is ismeri minden gondjukat. Örömmel mondja el. hogy jó az út, a járda, korszerűsítették a villanyhálózatot. — A Munkás utca folytatásaként felépült egy nevenincs utca, s itt még a névén kívül más is hiányzik — mondja. — Legalább a járdát kellene megcsinálni. Nagyon szeretnénk bevezetni a Munkás utcába a vizet. A lakók jelentős társadalmi munkát vállalnak, de pénz is kellene hozzá. Talán majd a költségvetésből — mondja reménykedve. Az órájára pillant, s ebből megértem, siet, várják valahol. Csak még egyetlen kérdést — Hogyan bírja ezt a terhelést? — Ha az ember szereti a munkáját, s ezzel a társadalommal akarja együtt élni az életét, megérti, sokat ke!! segítenie. tennie. S akkor mar könnyen megy. Valahogy mindig azokhoz húztam, ahol a legtöbbet kellett segíteni.. Ez az egy-két mondat valóságos ars poetica. Nagvon egv- szerűen, hétköznapján fogalmazva. Nem véletlen. hogy Csordás János így foga; naz. Több mint húsz éve ná’-ftag, s a pártban tanulta meg hogy a legdicsőbb cselekedet — dolgozni az emberekért. Pádár András
