Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-07 / 132. szám

1967. június 7. szerda 8Ö8RAD 3 Színházi esték /Íéí /ér/í a« ágy alatt Tavasz elején az Állami Dorottyával, Horváth Tivadar - Déryné Színház nógrádi mü- ral, Cálcsiky Jánossal, Hlatki során láthattuk, most a bu- Lászlóval, Berényi Ottóval, dapesti Kis Színpad mutatta Thury Évával. Erdödy Kál- be Salgótarjánban a Két mánnal, Zilahy Hédivel, Ma­férfi az ágy alatt című, Dosz- daras Vilmával az élen min- tojevszkij kisregényből ké- dent megtett a mulattatásért, szült kétrészes komédiáját. A két produkció a rendezői és színészi koncepciót tekintve érdekes összehasonlításokra nyújt alkalmat, s ez az egy­bevetés ezúttal a Déryné Színház rendezőjének és mű­vészeinek kedvező a nevesebb társakkal szemben. A Kis Színpad előadásában á társadalmi szatíra elemeivel nem egészen rajtuk múlott, hogy igyekezetüket csak fél­siker kísérte. Az erős vonalú, karakterisztikus figurák egy­ben típusteremtő alkalmak, melyek jellemzőivé válhatná­nak a cári Oroszország erköl­csi miliőjének, polgári rot­hadtságának. A lehetőségek­kel azonban csak néhányan tudtak teljességében élni, el­sősoron Pethes Ferenc, Erdödy bővelkedő, állóképek egymás- Káimán & cálcsiky János, de utánjában, rendkívül nehéz­kesen, olykor idegesítően kö­rülményesen bontakozik, — nem fejlődik vérbeli komé­diává. Legnagyobb helyzetei sután abbamaradnak, mint­ha megölné őket az a fran­ciás finomság, melybe Hor­váth Tivadar, a rendező a já­tékot csomagolja. A század­végi Szentpétervár levegője minden parfőmössége ellené­re nyersebb lehetett, s ép­pen keverségével válhatott olyan penetránssá, hogy ezt a furcsa fintort kicsalta Dosztojevszkijből. A Déryné bemutatójáról annakidején elmondottuk összegezésün­ket, most csak annyiban té­rek vissza rá, hogy az dra­maturgiájában is célszerűb­bén szolgálta a komédiát a most látottnál. A Kis Színpad szereplő gár­dája Pethes Ferenccel, Géczy még az ő játékukon is ér­zett némi indokolatlan visz- szafogottság. Általában a széles ívű komédiázást hiá­nyoltuk; a darab helyzetei jó­val többet engedélyeznének a színésznek, mint amennyire a rendezés alkalmat adott. Iga­zolható ez, az ágy alatt szo­rongó főtanácsos szavaival: „Maga nem tudja kivel áll szemben. Én magasállású úriember vagyok.” „És ezért fekszik az ágy alatt!” — kap­ja a csípős tromfot. Sajnos, a címadó szituáció is kiaknázatlan marad, mint maga, a végső kifejlet, ösz- szegezve: telibb találatú pro­dukcióval is láttuk már a budapesti Kis Színpadot. A darabot egyébként ' lát­ványos, szép díszletekben mutatta be a színház. <b. t.) Jó hangulat a béri Béke Tsz-ben A béri Béke Tsz-ben az év elején sokak kedvét szegte, hogy tudomásukra jutott: Sz. Györgyné főkönyvelő vissza­él a szövetkezeti parasztok bizalmával, jogosulatlanul kedvez édesanyjának, de sa­ját magának is. Ugyanekkor egyesek tudni vélték, hogy a vezetőség jogosulatlan ará­nyú prémiumot kapott. A járási Népi Ellenőrzési Bizottság — közérdekű beje­lentés alapján — vizsgálatot indított. Első sorban azt álla- oította meg, hogy a vezetők az őket megillető prémium­összeget vették fel. Sikereik között nem az utolsó, hogy a tagság munkájának helyes megszervezésével egy eszten­dő alatt 171 000 forintos mér­leghiányt szüntettek meg. Sz. Györgynéröl azt állapította meg a népi ellenőrzés, hogy noha havi dotációban része­sült, a hazahordott tej ellen­értékét késedelmesen, éven­ként egyszer fizette meg a tsz-nek. Az új szövetkezeti nyug­díjtörvény ismeretében külö­nösen súlyosnak tekinthető Sz. Györgynének az a vissza­élése. hogy saját munkaegysé­geiből havonta tízet a közös munkában részt nem vevő édesanyjának írt jóvá. Sz Györgynét, — akinek termé­szetesen vissza kell fizetnie a jogtalanul felvett összegeket —, beosztott könyvelővé mi­nősítették vissza. Posztjára Berezvay László került. A népi ellenőrzés vizsgála­ta, s az azt követő intézke­dések megnyugtatták a béri Béke Tsz tagságát, — amely így jó hangulatban, szorgal­masan végzi az időszerű mun­kákat. tdösxerii tanácsadó: A szellőzfefése szénaszárításról A zöldtakarmányok, külö- naik. Ezért a felhordó helyét nősen a pillangósok nagy táp- időnként változtassuk. A ka- lálóhatása és biológiai értéke zal minden részét állandóan ismeretes. A pillangósok az egyenlő magasan kell rakni, egyéb zöldtakarmányokhoz ez fontos az egyenletes szára- képest különösen a fehérjék- dás érdekében, ben igen gazdagok. A ha- , , . , gyományos betakarítási mód- . A kazal rakasa rétegenként szerekkel, a tarlón való széna- történjen. Az egyszerre fel­szárítással a pillangósok te- rakható réteg-vastagság álta- hérjetartalmának esetenként Iában négy^méter. Amíg a 35—45 százaléka megy vészén- kazal betetőzve nincs, pony- ,}gke vával védjük a beázástól. Ahogy a kazal emelkedik, A szellőztetéses szárítás, az úgy húzzuk felfelé a „dugó­utóbbi években megyénkben kát.” A szellőztetést azonnal is rohamosan terjed, hiszen meg kell kezdeni, ha a be- termelőszövetkezeteinkben je- rendezést teljesen széna fe- lenleg közel száz üzemképes di. A számítás első napján berendezés működik. Ez az egész éjjel, de legalább éjfélig eljárás a szárítási időt nagy járassuk a ventillátort. Ezután mértékben megrövidíti, a be- már csak mindig nappal, takarítás gépesítését teszi le­■ Ha nem áll rendelkezésre nedvességmérő, a következő szabályokat tartsuk be. Ne já­rassuk a ventillátort: éjszaka, korán reggel és késő este, esős időben, ködben és har­matnál. Kivételt képez az az dását a ventillátor járatásá­val biztosítani kell. Pintér Sándor megyei szaktanácsadó Ä tanácsfsig megbizcifása Az alkotás ezernyi gondjától gazdag a fal­vak, városok élete. Építenek, tanulnak, örül­nek. viszálykodnak. Ahogy mondani szokták, zajlik az élet. Ezeknek a hétköznapi esemé­nyeknek az eligazítása nem egy, vagy néhány ember feladata, hanem egy testületé, amely­nek a tagjai a tanácstagok. Nagyorosziban mondta el a tanács elnöke: ha nem tudná maga mögött a helyi képviselőket, elvesztené biztonság érzetét, meginogna hite egy-egy feladat megvalósításának sikerében. Rögtön példázta is Katona Pálné tanácstaggal, aki a kitűnően végzett iskolaigazgatói munka mel­lett, mint községi tanácstag is a legjobbak közé tartozik. Fáradhatatlan az emberek ügyes-bajos dolgainak elrendezésében, a csa­ládok látogatásában, tájékoztatásában. Sok jó tulajdonsággal megáldott emberek a tanácstagok. Szilárd alapjait képezik társadal­mi rendszerünknek, magatartásukkal megta­nítják az embereket a nép, a haza érdekében gondolkodni és cselekedni, erények dolgában példát mutatnak a minket követő nemzedé­keknek. Kifejlődött a közösség ügye iránti ér­deklődésük, felelősség érzetük. Éppen Katonánéval történt beszélgetéskor derült ki, hogy a nehéz napi munka után csak rövid pihenőre jut idő, és máris indul a kör­zetébe megbeszélni a falut érintő feladatokat. Átépítik az iskola tetejét. Csaknem egymillió forintot fordítanak rá. Megbeszélte a lakos­sággal miért van erre szükség. Azt is kérte ha időt szakíthatnak segítsék a munkát, mert a falu érdeke, hogy mielőbb elkészüljön. De már egy későbbi feladatról is tárgyal. A köz­ség ivóvízellátásról, amit egy építendő tör­pevízművel szeretnének megoldani. Ilyenkor aztán nemcsak a tanácstag által elmondott tennivalóról esik szó, hanem a dolgozókat foglalkoztató problémákról is, amely nem egy esetben a tanácsülés napirendi pontja lett. így köti össze a tanácstag a dolgozók széles tömegeit a közügyekkel, amelyek napjainkban egyre nagyobb méreteket öltenek. És ha ezek intézésében a tanácsok nem vállalnak vezető szerepet, megrendülhet az a bizalom, ame­lyet néhány hónappal ’ ezelőtt a választások­nál az államhatalmi szervnek megszavaztak az emberek. Kimondottan tanácsi feladat a közügyek intézése. Különösen nagy szerepük van ab­ban a tanácstagoknak, hogy állandóan felszí­nen tartsák, ébresszék a lakosság érdeklődé­sét is a közügyek iránt. Ültessék be a köztu- dafba a népgazdasági és helyi érdekek össz­hangjának szükségességét, alakítsák a köz­véleményt a teljesíthető igények mellett és bátran tudjanak nemet mondani, ha teljesít­hetetlen kérésekről van szó. De az is a ta­nácstagok feladata, hogy tevékenyen részt vegyenek a lakosság mozgósításában, amikor közhasznú munka végzéséről, a helyi erők összefogására van szükség. Felvilágosító, meg­győző munka ez, politikai tevékenységet igénylő feladatok, amelyben a tanácstagoknak kell élenjárniuk. Sok-sok példáját találjuk a megyében a ta­nácstagok áldozatkész munkájának. Litkén az elnök távollétében bekapcsolódnak az állam­igazgatási munkába. Somoskőújfalun vezeté­sükkel valósult meg a törpevízmű, Héhaíom- ban a falu belterületének a parkosítása. De a művelődési otthonok, egészségügyi intéz­mények, iskolák sokasága jelzi munkájuk gyümölcsét. A lakosság elismerését kiváltó te­vékenységek ezek, amelyeket nem fizetségért, hanem a szűkebb hazájuk felvirágzásáért ér­zett felelősségből végzik. Szabad idejüket ál­dozzák a munkára, hogy a közösség, a lakó­helyük gyarapodjon. Amikor megvalósul va­lamilyen kívánság, elkészül egy új létesít­mény, akkor bizonyosodik be, milyen sok mú­lik a közösségi érdekeket felismerő, érte ál­dozni kész emberen. Itt azonban nem állha­tunk meg. Az is a társadalom fejlődését szol­gáló tevékenység, hogy a lakosságot is formál­ja tettre kész emberré. Mindennapos meggyő­ző munka szükséges ehhez, a tömegkapcso­lat szélesítése, a példamutató magatartás. Abban van a mi társadalmunk hallatlan nagy ereje, hogy az emberek legtöbbjét öröm­mel tölti el, ha látja, hogy gyarapodunk, gaz­dagodunk. Ezt az örömet a tanácstagok meg­sokszorozhatják. Mert nevezzük azt község­fejlesztésnek, vagy bármi másnak, amit a faluban, vagy városban építenek, alkotnak, fontos láncszeme annak a célkitűzésnek, ame­lyet a párt. az állam, a társadalom gyarapí­tására kijelölt. Olyan létesítményekről, beru­házásokról van szó, amelyek igaz, méreteiben eltörpülnek a nagy országos vállalkozások mellett, de az emberek számára jelentősek, mert legközvetlenebb és mindennapos szük­ségleteit elégítik ki. Nem túlzás azt kijelente­ni, hogy az államhatalmi szervek és töme­gek kapcsolatában a tanácstagok olyan tevé­kenységének, amelyekkel gyarapítják közsé­gükét, vagy városukat, felbecsülhetetlen po­litikai és gazdasági szerepük van. Az egysze­rű emberek éppen a helyi eredményeken ke­resztül érzékelik az ország fejlődését. A köz­vetlen tapasztalt eredmények, vagy nehézsé­gek befolyásolják, felfogásukat, nem egy eset­ben hangulatukat és magatartásukat. így válnak tehát a tanácstagok az ország felelős vezető embereivé. Mert akár a jogos kérések megvalósításáról, akár az új lehető­ségek felismeréséről, a dolgozók erejének ösz- szefogásáról van szó, a tanácstagoknak alka­lom népszerűsíteni a társadalmi rendünket, kielégíteni a lakosság részéről személyük iránt megjelölt követelményeket, a dolgozók jó képviselőjévé válni. Munkájuk tehát az elvég­zett mértéknek megfelelően erősítheti, vagy gyengítheti a tömegekkel a kapcsolatot. A tanácstagok munkája mindig az érdek­lődés középpontjában volt. Napjainkban, ami­kor az ország fejlődése egyre nagyobb mére­teket ölt, a dolgozók igényei kiszélesednek, műveltségük rohamosan emelkedik, mégin- kább az érdeklődés középpontjába került. Az emberek tudják: amit a tanácstag vállalt, azt nem fizetségért, hanem a haza, a közösség iránt érzett felelősségből vállalta. Végezze megbízatását hűséggel, példamutatóan abban a tudatban, hogy amit rábíztak azzal a nép. az ország ügyét szolgálja, és nincs ennél na­gyobb tisztesség. Bobál Gyula hetővé, s ezzel kézi munkaerő szabadul fel, azonkívül biz­tonságosabbá teszi a szénabe- takarítást és jelentős minő­ségjavulást biztosít. A jó széna készítésének alapfeltétele és kiinduló pont- eset, amikor szabálytalanul a fiatalon, zöldbimbós kor- naevon nedvesen hordták ix ja a fiatalon, zöldbimbós ban történő első és második kaszálás. Nagyon fontos, hogy a be- hordást, felszedést, rakodást csak harmatfelszáradás után kezdjük el. Felületi víztől ned­ves, ázott, harmatos takar­mányt nem szabad behordani, mert ezzel sok felesleges vi­zet vinnénk be, amely egyen­lőtlen száradást, bemelegedő gócokat és penészedést is okozhat. A kazalba való rakodást elevátorral, fúvóval, kazalo­zógólyával vagy mindent fel- "^lva” ajánlatos a hordó szalaggal végezhetjük. Rakodáskor a kazlat ne na­gyon tapossuk. Tömődött fol­tok ne keletkezzenek, mert azokat a levegő kikerüli és nehezebben száradnak, ezek ott vizes, bemelegedett folt esetleg bemelegedési okozhat- van, amelynek teljes kiszára­nagyon nedvesen hordták be a takarmányt, vagy ha hosz- szabb ideig tartó esőzés mi­att bemelegedne a kazal, s hőfoka 35 fok fölé emelked­ne. Ilyenkor be kell kapcsol­ni a ventillátort, de csak ad­dig, amíg a takarmány lehűl. Egy-egy réteg száradási ideje általában tíz nap. Ez azonban a behordott takar­mány víztartalmától, az idő­járástól és, a réteg vastagsá­gától függően több is, keve­sebb is lehet. A szárítás be­fejezése után néhány nap ventillá­tort bekapcsolni, hogy a kazal teljes kiszáradását ezzel elle­nőrizzük. Ha ilyenkor vala­melyik részén meleg levegő kiáramlását észleljük, akkor az A Duna mellé telepítik első magyar atomerémüyet A világ energiafogyasztása a értékes mezőgazdasági terület. század végére — óvatos becs­lések szerint is — megnégy­szereződik. Ezért van óriási s hogy az atomerőmű telepíté­se beilleszkedjék az iparosítá­si tervekbe is. Mindezek fi­Magyar vállait, az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat irá­nyítja a tervezést, állandó kap­csolatot tartva a szovjet part­nerekkel. Szovjet mérnökök tervezik a főépületet, (amely­ben a reaktorok kapnak he­lyet), és azokat a raktárakat, ahol a hasadó és sugárzó anyagokat tárolják. A magyar gű atomreaktor mindegyiké- «JS?TSSs SeÄ nek hossza 12 méter, átmérő- U2emek- a “ut0 víz öeienüeze je 4 méter, súlya 210 tonna fk- az építészét, es gépészét, jelentősége az új energiafor- gyelembevételével úgy döntöt­rásnak, az atomenergiának. Az atomerőmű vi reaktorok a tech­tek, hogy az erőmű a Duna mentén, előreláthatólag Tol­lesz. Az 1964 óta hibátlanul mű­ködő Novo—Voronyezy-i ti- készítése. technológiai berendezések, a villamosberendezések. az üt­és vasút-csatlakozási tervek el­nika tökéletesedésével ma már na megyében épül majd fel. A gazdaságosabban termelik az energiát, mint a szénre, vagy hatalmas építkezés nagy része a IV. ötéves terv időszakában pus (ilyen lesz a magyar erő­mű is) nagy előnye, hogy ön- szabályozása — teljesítmény­Véglegeseri csak a következő hónapokban dől el: az új ma­gyar atomerőmű mely bereti­a szénhidrogénre alapozott erő- történik. Az előzetes tervek f Vek^ ^ - kipróbált dezéseit szállítják majd szov szerint legkésőbb 1975 végén közt termel az első 400 megawattos müvek. Ilyen körülmények rendkívüli jelentősége van az egész magyar népgazdaság múlva belép a számára annak az egyezmény- ikertestvére is. nek, amelynek alapján a Szov­jetunió segítségével nagytelje jet és melyeket magyar üze­mek. A turbinákat valószínűleg A sítményű atomerőművet létesí- jesítmónyű — 800 megawattos tenek Magyarországon. 800 és megbízható. Jól tűri a háló­zati ingadozásokat, könnyen egység, ”majd néhány"“ hónap alkalmazkodik a változó én«­termelésbe Staigenvekhez. A ^ tökéletes Láng Gépgyár, a generátoro- biztonságot bizonyítja egyéb- kát és a transzformátorokat, ként az is, hogy ilyen reaktor valamint az erősáramú kap- dolgoziik immár kilenc ^ éve cső-lókat a Ganz Villamossági a Lenin atomjégtőróha.ión is» ]\ííívek szállítják. , Q7= v,nn all°* Pedig érthetően Más üzemek is bekapcsolód­ni. A nincs naPy lehetősége a hajó nak — a tervek szerint — a A világon egyébként jelen leg sehol sincs ilyen nagy tel­atomerőmű. de megawattos atomerőmű már természetesen másutt is személyzetének, hogy messze 2;2antikus éuítkezési és szere­epul hazánkban: a mintegy 8 lesz hasonló. A reaktor típu- elkerülje a reaktort. gigantikus építkezési es szeie milliárd forint értékű párat- Sa az üzemi gyakorlatban leg­lan beruházás előkészítő mun- jobban bevált, úgynevezett Jó előre megszervezik a re- - , , , kálatai már javában folynak: nyomottvizes rendszerű reak- aktorok veszélyes termékeinek csőrendszereket, valószínű,eg a lési munkákba. A hűtővízellá­táshoz szükséges szivattyúkat. a terveken közösen dolgoznak szovjet és magyar szakembe­rek. tor: jelenleg ez a legismertebb a világon, különösen a Szov­ártalmatlanná tételét is. A hazánkban felépülő atomerő­jetunióban és az Egyesült Ál- műnél nem lesz reaktor-hulla­Az elmúlt hónapokban 16 latnakban akalmazzák. A ma- dék probléma: az erőmű úgv­telepítési javaslatot vizsgáltak meg a legkülönbözőbb szem­gyár atomerőmű hatalmas mé- nevezett fűtőelemeit, a hasadá­reteire különben jellemző. pontból. Az atomerőműnek hogy gépi berendezéseinek sú- óránként 200 000 köbméter vi- lya eléri majd a 35 000 ton­zet kell biztosítani a konden­zátorok hűtéséhez, de ügyelni kell például arra is, hogy az erőmű három kilométeres kör­si termékek feldúsulása után a Szovjetunióba szállítják majd, és ott, az erre a célra berendezett üzemben tisztít­ják. nát. Első atomerőművünknek négy turbógépegysége lesz. egyenként 200 megawattos tel­zete a „senki földje legyen", j esi tőképességgel. A két. 400— építési terveit magyar és szov- százalékát fedezi, ott ne legyen lakóház, vagy 400 megawatt telj®>ítőképessé- jet tervezők dolgozták ki. Újlaki László Az első magyar atomerőmű Ganz-MÁVAG, a tápházi se­gédberendezéseket, vízlágyító­kat az Április 4. Gépgyár szál­lítja, míg az erőműhöz szük­séges, né.gy egyenként. 200 me­gawattos generátort a Ganz Villamossági Művek. Az atomenergia a holnap legolcsóbb energiaforrása. A magyar atomerőmű üzembelé­pésekor hazánk villamosener­gia szükségletének mintegy 16

Next

/
Thumbnails
Contents