Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

4 N06B ÄD 1967. június 1. csütörtök A megyei pol kiállításról A IV. Nemzetközi Politech­nikai Szeminárium alkalmából a május 18-tól 30-ig nyitva tartó Nógrád megyei poli­technikai kiállítást eddig mintegy négyezer látogató te­kintette meg Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelő­dési Ház üvegcsamokában. A megye általános iskolái tanul­mányi kirándulásokat szer­veznek erre az időre Salgótar­jánba, megtekintik a megye- székhelyet és környékét, va­lamint megismerkednek a ki­állításon látottakkal. Mit láthatunk a kiállításon? Mindenekelőtt meggyőződhe­tünk a gyakorlati iktatás eredményességéről az általános és középiskolákban. A kiállí­tás hozzájárul a tanulók ér­deklődésének fokozásához, ki­emeli az iskolai politechnikai oktatás hasznát a szemléltető eszközök készítésében. A tár­sadalmi igényekre épülő szak- középiskolákon, technikumo­kon, ipari tanintézeteken kívül nagy jelentősége van $ munkára nevelés szem­pontjában az általános és a középiskolákban folyó gyakor­lati munkának. Amint azt a kiállítás megnyitásán is hal­lottuk. Nógrád megyében 1958- ban még mindössze 12 iskolá­ba vezették be a gyakorlati oktatást. Ma a társadalmi szervek, szülök, tanulók aktív támogatásával 49 mezőgazda­sági, 24 ipari és egy vegyes gyakorlati foglalkozást tanító iskolánk működik. A megye gimnáziumaiban pedig a diá­kok hetven százaléka 5-1-1-es, harminc százaléka heti két órás gyakorlati foglalkozáson vesz részt. A politechnikai oktatás tar­talmi-módszertani színvonalá­nak emelésében rendkívül je­lentős volt megyénkben is a IV. Nemzetközi Politechnikai Szemináriumra való felkészü­lés, melynek során gyakorló pedagógusaink kísérleti fela­datokat végeztek el, pálya­munkákat készítettek (me­gyénk pedagógusai 14 témá­ban képviseltetik magukat), il­letve gondosan felkészültek a megyei póktechnikái kiállí­tás megrendezésére. A kiállítás, amelynek szak­mai körökben is sikere van, tematikus-didaktikus jellegű felfogásával ösztönzést kíván nyújtani arra, hogy a gyakor­lati jglalkosásokon készített munkadarabok hasznossága a tanulók számára kézzelfogha­tó legyen. A tantervi követel­ményeket segítő eszközök az iskolák tanulóifjúságának és nevelőinek tevékenységét di­csérik. Különösen szép mun­kákkal szerepel a kiállításon a balassagyarmati Balassi Bá­lint Gimnázium és Szakközép­iskola, a kisterenyei gimná­zium, a pásztói gimnázium és általános iskola, az általános iskolák közül a berceli, a zagyvapálfalvi. a salgótarjá­ni Sztahanov úti, a káráncssá- gi és a jobbágyi. A balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium és Szakkö­zépiskola mezőgazdasági gép­szerelő. autószerelő és elektro­mos csoportja többi között kétütemű Diesel-motorrészt, gépkocsi motor és erőátviteli metszetet, benzin üzemű gép­kocsi villamos berendezést, stb. készített. A salgótarjáni Strom­feld Aurél Ggpipari Techni­kum a különféle acélok szik­raképeit jelző elektromos táb­lával, szerszámokkal szerepel a kiállításon. A kisterenyei gimnázium a többi között be­mutat egy kiskocsit a mozgá­sok tanításához, a salgótarjá­ni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola számos szerszámot. A kiállítás na­gyobb részét teszik ki azok a tárgyak, eszközök, szerszámok, táblázatok, biológiai prepará­tumok, stb., amelyek általános és középfokú intézményeinkben a f'zika. a kémia, a mate­matika, mértan, rajz, az ipari és a mezőgazdasági gyakorlati foglalkozás, a biológia, a sza­bás-varrás tárgyak oktatást segítik. Itt ugyancsak dicséret illeti a nagybát.onyi. a pásztói, a kisterenyei, a balassagyar­mati, a salgótarjáni, a berceli. a romhányi, a karancssági, a jobbágyi iskolákat, de termé­szetesen valamennyi oktatási intézményünk nevelőit és ta­nulóifjúságát is, akik munkái láthatók a megyei kiállításon. Munkájuk, tevékenységük, felkészülésük eredménye, a kiállítás, becsületes munkára vall. Az elkészült tárgyak az oktatási intézmények szűkös ellátását is javítják. Az a fel­adat, hogy mindezeket a tár­gyakat, szemléltető eszközöket, szerszámokat, stb., s az ezu­tán készülőket is, mind ered­ményesebben hasznosítsuk az oktató-nevelő munkában. T. E. A Nagybátonyí Szolgáltató üzemben javítják a tranzisztoros robbantógépeket. A műhely szerelői megtanulták a műszerek javítását, így nem kell Budapestre szállítani a robbantógépe­ket. Ezzel jelentős megtakarítást ért el a tröszt nagybátonyi üzeme. Képünkön: Répássy László műszerész munka közben Foto: Koppány György Népszámlálás jegesmcdvééknél • Moszkvai tudóscsoport' ftidult a Ferenc József földre, hogy pontosan megállapítsa a jeges­medvék számát, és javaslatokat dolgozzon ki a sarkvidék e la­kóinak védelmére. A szakértők attól félnek, hogy a jegesmedvék hamarosan kipusztulnak, hiszen már csak S—10 000 maradt belőlük, a jegesmedvebőrre vágyó embe­rek száma viszont sokkal na­gyobb. A tudósok nagy egérfogóhoz ' asonló ketreceket vittek magúk­kal. Ezekbe csalétket helyeznek. Az elfogott medvék hátára repülő­gépről Is jól látható lelet fes tenek. fgy figyelemmel kísérhetik az állatok vándorlását a sark­vidék térségein. Az expedíció vezetője Szawa Uszpenszkij, a biológia doktora, a sarkvidéki állatvilág kiváló Iá- merője. A Priroda című moszkvai folyóiratban felhívta valamennyi államot, amely sarkvidéki terü­letekkel rendelkezik, hogy hoz­zon szigorú törvényt a jegesmed­vék védelmére. A Szovjetunióban 1956 óta tilos a jegesmedvék vadászata. Magyar filmek a nagyvilágban Az elmúlt fél évtized film­exportjáról készült statiszti­ka azt mutatja, hogy nő a magyar alkotások népszerűsé­ge és kereslete külföldön. Ot év alatt több mint 700 he­lyen vetítették filmjeinket. A Hungarofilm vásárlói között ott vannak Európa, Amerika és Afrika csaknem minden or­szágának képviselői. Mint a statisztika mutatja, a magyar filmek piaca — nyugodtan mondhatjuk — a nagyvilág. A vásárlók száma évről évre gyarapszik. 1963-ban 123, 1964- ben 151, 1965-ben 198, 1966- ban pedig 209 vásárlója volt filmjeinknek. Az idei eladá­sokról végleges adatok még nem készültek, mivel ezt csak az év utolsó napjaiban állít­ják össze. Az új produkciók vetítési jogát azonban már több ország lekötötte. Leg­utóbb a Szovjetunió, Jugoszlá­via, Lengyelország. Bulgária, Csehszlovákia és a Német De­mokratikus Köztársaság film- átvételi bizottsága járt ha­zánkban. Több, egész estét be­töltő játék-és rövidfilm kó­piáját vitték magukkal. Az elkövetkező hónapokban mint­egy 20—25 városban vetítik legújabb produkcióinkat. Az elmúlt évek során nagy számban vásárolt magyar fil­met Ausztria, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Szovjetunió, Svájc, Lengyel- ország. Franciaország, az Egye­sült Államok, Kanada, Egyip­tom, Japán, Rhodesia, Új- Zéland, Chde, Uganda, Tan­zánia, Kenya, Kuba, Vene­zuela. Ma a szocialista orszá­gok közül Csehszlovákia, a Szovjetunió és az NDK a leg­jelentősebb vásárlónk. Átlago­san minden második produk­ciónkat. bemutatják. A tőkés piacon fiatal konkurrensnek számítunk. A fesztiválokon elért sikereink azonban fel­keltették az érdeklődést. A Húsz óra, a Hideg napok, a Szegénylegények, az Álmodo­zások kora, ez Egy magyar nábob és a Kártpáthy Zoltán 1966-ban például harminc nyu­gati országba jutott el. Ezen alkotások mellett szép keres­kedelmi sikert ért el az Életre táncoltatott leány, a Tizedes meg a többiek, A kőszívű em- j bér fiai, és az Örök meg- ’ űjulás című természetrajz film is. A Budapesti Rádiótechnikai Gyárban bemutatták a képen látható, URH-rendszerrel működő rádiótelefont. Hatótávol­sága három kilométer, A huszonegy centiméter magas ké­szülék súlya a beépített nyolc, egyenként 1,5 volt feszültségű elemmel együtt mindössze nyolcvanöt dekagramm. A Cse­pel Vas- és Fémművekben, a Csepel Autógyárban már hasz- nálják a rádiótelefont. Bevált próbaüzeme során a mezőgaz­daságban is, többek között a Nagykunsági Erdőgazdaságban. Az AM 01—27 mintájú rádiótelefon használatának szinte korlátlanok a lehetőségei. Jól beválik nagyobb építkezések­nél, toronydaruk irányításánál, de még vadászaton is. Ára: háromezer-háromszázhúsz forint (Foto: Fehér István) Virsli a hentesüzletben Hol másutt lenne?... A papír- és irószerboltban alig­ha keresi a vevő. A szécsényiek ís ott keresik, s mikor megtud jak, hogy csak főzve kapható, kevés jót mondanak a földművesszövetkezetről. Igaz, elvihetik az árut nyersen te; de akkor minek fizessenek a főzésért?! — kérdik. A hen­tesüzlet nödolgozójának sincs ínyére a főzőcske. Nem mint­ha rest volna rá, inkább azért, mivel — szerinte — így na­ponta csak két kilogrammot tud eladni belőle, amúgy tí­zet is eladhatna. Jogosak lennének a vevők észrevételei, ha a hentesüz* lettől hatvan méternyire, az önkiszolgáló boltban nem árul­nának nyersen virslit. A földművesszövetkezetet. dicséret il­leti azért, mivel a vendéglőn kívül újabb lehetőséget terem­tett a falatozásra, A vásárlpk többi aggályát az fmsz kivéd­heti azzal, hogy elsősorban az önkiszolgáló bolt ellátását biz­tosítja; hiszen a nyers virsli iránt nagyobb az érdeklődés. erenciárllUkléft //Üi u\ 29. Bizonyos helyzetekben az idegesség is lehet elragadó. Karola vonzó kontúrjait min­denesetre sokkal vonzóbbá tet­te. Direkt vártam, hogy ide­gessége egészen a pánikig fo­kozódjon. — Hát akikor maradj, én meg elmegyek hazulról — ug­rott ki az ágyból. — Add ide a kulcsot! — Nem adom — udvariatlan- kodtam kénytelen-kelletlen, mert lélektani ismereteim ar­ra intettek, hogy közeledik a fontos pillanat. Még Kokasi tanító úr világosított fel a ne­gyedik elemiben, hogy a ham­burgi patkányok megérzik a hajó közeli pusztulását, csak úgy, mint a japán macskák a földrengést. Karola gyorsan, mintegy a végzet parancsára, öltözködött. Kétségbeesésében megfenyege­tett: • — Ha nem engedsz ki azon­nal, elválok tőled. Nem akartam tovább feszíte­ni a húrt. — Rendben van, ajtót nyi­tok, de előbb szíveskedj meg­mosakodni és megfésülködni. így mégsem engedhetlek az utcára, hátha kicsúfolnak * gyerekek. Ekkor kopogtattak. Egymás­ra néztünk. Karola fehéren mosolygott rám. Megint ko­pogtattak. Szakasztott úgy, ahogy én szoktam hajdan, a férjes asszonyok ajtaján. Hab­selyem gatyámban az ajtóhoz siettem, kinyitottam. Egy mí- niumvörös férfi állt a küszö­bömön. Mintha Hasfelmetsző Jack-et látta volna, úgy le­soványodott az a szeplős ké­pe halálfélelmében. — Karolát tetszik keresni? — kérdeztem tőle a vendég­nek kijáró udvariassággal. De a vendég nyilván tudta, hogy a híres Jack is udvaria­san szokta felvágni áldozatai­nak hasát. Vörös haja az ég­nek állt, és robogva menekült vendégszeretetem elől. Habse­lyem gatyámban mégsem fut­hattam utána. Katus néni a konyhaajtóból figyelte gya­núm beigazolódását, s némán bólintott. Hiszen éppen ezért beszélt rá a szabadnapra. — Ki volt az? — érdeklődött Karola, látszólagos ímmel-ám- mal. — Egy stopplámpa, aki vé­letlenül az én ünneplőruhá­mat viselte — feleltem az ön­uralom könnyű sóhajával, amely azonban nyilvánvalóan a közeli végzet ígérete volt. Es Karola, ekkor elárulta, hogy lelki rokona a stopp- lámpának: az ő arca is leso­ványodott az ijedelemtől. Hoz­zám lépett, gyógyító tenyerét a homlokomra szorította. — Szegénykém. .. Egy stopplámpa, a te ünneplőru­hádban? Fogjuk rá, hogy le­hetséges, de nem egészen va­lószínű. Milyen jó, hogy sza­badnapot vettél ki. Pihenj le, hadd nyugodjanak meg az idegeid. Majd elaltatlak szé­pen. •. Gyanúm nem hagyta magát átejteni, de mit ér az ilyen gyenge pillanatokban a gya­nú, amikor az embert szere­lemmel zsarolják? Jól végződött szabadnapom után már gyorsan peregtek az események. Karola a maga hatezer éves rutinjával megjelent a taxi­állomáson, s biztos lévén az én ugyancsak hatezer éves naivitásom ban, elszedte tőlem esedékes fizetésemet. Arcomra lehelt csókjával pecsételte meg az üzletinél valamivel köze­lebbi viszonyunkat, aztan el­búcsúzott. — Ha egyszer utánam jön­ne a házisárkány, ide a placc­ra, én addig pumpálnám, amíg el nem durranna — szemé­lyeskedett az egyik taxisofőr. — Hát a pasas, aki hagyja magát kifosztani? Akkor szá­mítana félbolondnak, ha egy csöpp esze lenne — kontrázott a másik. Szívesen elhittem, hogy nem rólam beszélnek. Ezzel együtt szerettem volna minél hama­rabb fuvarba menni. Noha kí­vánságom nem szokott süket fülekre találni a sorsnál, most mégis Toll Ella szaladt a mel­lemnek, méghozzá lóhalálban. — Illés! Azonnal beszélnem kell veled 1 — Nem akarlak hírbe hoz­ni, tűnj el gyorsan, Ellikém. — Nagy titkom van. Az éle­ted függ tőle! Hiába szoktam tűrhetően bírni a váratlan csapásokat, most mégis megremegtem. — Rendben. De béreld ki a taxit, itt mégsem akarok ször­nyűt hallani. Elvinnélek a ma­gam költségén még egyszer utoljára, de Karola éppen mosit rabolt ki. Ella panaszosan vinnyogott, hogy apránként iám költi azt a vagyont, amit valaha ka­pott tőlem, de azért elfogad­ta ajánlatomat. — Mivel hálálod meg, ha el­árulom a titkot? — kérdezte érdekfeszítő rejtelmességgél. — Veszek neked egy arany­szőke választási malacot. — A helyedben nem lennék ilyen hidegvérű. — Mit akarsz tőlem? — Várni foglak este. Ugyan­úgy, mint tizenöt évvel ez­előtt. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents