Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-04 / 130. szám

1967. június 4. vasárnap NÖ6BAD 5 Az úi mechanizmus előestéjén Mit várunk9 mit kapunk az fmsz-ektől? Az új gazdaságirányítási rendszer országos bevezetésé­nek előestéjén három szerv: a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság, a megyei főügyészség és az állami kereskedelmi fel­ügyelőség közös vizsgálatot tartott a földművesszövetkeze­ti vagyonvédelemről. Nem egyszerűen arra irányult az érdeklődés, hogy az fmsz-ek vigyáznak-e a társadalmi tu­lajdonra, hanem arra is, nem tapasztalhatók-e olyan jelen­ségek, amelyek a fogyasztók érdekeit sértik. A népi ellenőrzés bevált gyakorlatához híven: a feltárt hibákat gyors észrevételezés­sel lehetőleg azonnal meg­szüntették; illetve — az ÁKF intézkedése folytán megis­métlődésüket bírságolással igyekeztek megelőzni. A bolt­hálózatban tartott vizsgálat során az egységek negyvenöt százalékában kellett jegyző­könyvet felvenni különféle szabálytalanságok miatt; negy­venhét közül huszonegy bolt­ban összesen háromezerötszáz forint bírság kiszabására ke­rült sör, négy esetben pedig fegyelmi eljárás indult a mu­lasztók ellen. A próbavásárlások során a népi ellenőrnek és az AK.F- elienőröknek a helyes összeg­nél kilencven fillértől két fo­rintig terjedő összeggel szá­moltak fel többet; kirívóan sokat az érsekvadkerti 1. számú önkiszolgáló boltban: 5,18 forintot. Joggal helytele­níti az effélét a vásárló, ha — észreveszi... Ilyen „tévedés” könyen adódik, ha hiányoz­nak az árjelző cédulák, mint — például — az Ipoiyvecei, kétbodonyl, tolmácsa, ceredi, szendehelyi, szalmaterési, szi- rákl élelmiszerboltban, a pásztói háztartási üzletben. Nagylóc, Litke, Nádújfalu ru­házati és vegyesiparcikk bolt­jaiból hiányzott a hibajel meg­adására utaló figyelmeztetés. A feltüntetettnél kisebb sú­lyúnak bizonyult a kiszerelt áru Litkén, Ipoly tarnócon, Szirákon, Rétságon, Érsekvad- kerten. A felelősség kérdését nehéz felvetni: az előre cso­magolt árukon nem tüntetik fel, melyik bolti dolgozó sze­relte ki azokat. Bőven akadt hiányosság a társadalmi tulajdon védelmé­ben is. A rétsági Börzsöny Kisvendéglőben majdnem tíz kilogramm csemegepaprika szavatossági ideje járt le; a zabari vegyesboltban hatszáz forint értékű készételé, a szi- ráki önkiszolgáló boltban nyolcszáz forint értékű pör­köl tkávéé és édességé; két és félszer ennyit érő üveges készételé és más Cikké a ce­redi vegyesboltban. Ha a bol­ti dolgozók az érkezés sor­rendjében értékesítenék az árut, aligha lehetne ez így. Felnőtt csak ritkán tolvaj- kodik önkiszolgáló boltban; gyerek inkább. Mint a népi ellenőrök súlyosan helytele­nítik: a lopáson ért gyereket többnyire egy-két pofonnal „intézik el”, mint például Szirákon. Ismeretes, hogy raktár dolgában nem állnak jól a földművesszövetkezetek. E tény azonban aligha men­ti azt a gondatlanságot, ami a pincében, padláson, udvaron tárolt áruk „őrzése” körül lépten-nyomon tapasztalható. Pásztón hordószám tárolják az udvaron a petróleumot, ballonjával a sósavat, töme­gével a Dikonirtot és bécsi fehéret —, a kaput azonban nem zárják be, mivel az ud­varban négyen laknak. Az őrhalmi iparcikkbolt külső raktárát egyszerű álkulccsal is ki lehet nyitni. A vizsgálat idején különös előzékenysé­get tanúsított a tolvajok iránt a tolmácsi vegyesbolt és a ceredi italbolt: a padlásfeljá­rónál nem volt lakatzár fel­szerelve, viszont létra volt a falhoz támasztva. Az őrhalmi italbolt külső pinceajtajának zárja gyatra —, jóllehet a pincében negyvenezer forint értékű árut tároltak. A földművesszövetkezetek jelentős hányada felhagyott a korábbi években tapasztalha­tó elvtelen elnézéssel, s a fe­lelős személyekkel megfizet­tette a törvényes kártérítést; érvényes ez a rétsági járás valamennyi fmsz-ére. Szirá­kon — az érthetetlenséggel határos módon — nem alkal­maztak felelősségrevonóst, no­ha az ipari üzemógnál hu­szonhétezer, a vendéglátó üzemágnál ötvennyocezer fo­rint értékű leírás történt. Nem került felelösségrevonásra sor amiatt sem, hogy az fmsz fű­résztelepén a tavaly októberi leltár százharminchatezer fo­rintos többletet mutatott ki. Helyes gyakorlat, hogy az fmsz-ek egyes üzleteket, ital­boltokat olykor meglepetés­szerűen is leltároznak. Dré- gelypalár.kon a 3. számú ital­boltban és a TÜZÉP-telepen adminisztrációs hiányosságok észlelése adott okot erre; a mátraverebélyi fmsz-nél a boltvezetők gyakorlatlansága miatt majdnem féltucat eset­ben tartottak meglepetéssze­rű leltárt. Hasonló intézkedés­re ösztönzött a nádújfalui 2. számú italboltban elkövetett. a társadalmi tulajdont nyolc­vanezer forinttal károsító bűncselekmény. Nem vitás, hogy a társadal­mi és a hivatalos ellenőrzés ért el eredményeket mind a fogyasztók érdekeinek, mind a társadalmi tulajdon védelmé­ben. A népi ellenőrzés ennek ellenére számos — nem is ne­hezen végrehajtható! — intéz­kedést javasolt a hiányossá­gok megszüntetésére; s ez most, az új gazdaságirányítási rendszer országos bevezetésé­nek előestéjén különösen idő­szerű. A megyei NEB — sok egyéb között — javasolta a MESZÖV-nek: vizsgáltassa ki, mi okozott egyes fmsz-eknél szokatlanul nagy arányú se­lejtezést. A MESZÖV-nek kí­vánatos következetesebben el­lenőriznie, helyes-e a bolthá­lózat mérlegeinek beállítása, helyükön vannak-e az árjel­ző cédulák, a kor követelmé­nyeinek megfelelő-e az áruk csomagolása. A népi ellenőrök szükségesnek tartják, hogy a pásztói háztartási bolt padlá­sáról mielőbb távolítsák el az ott tárolt, körülbelül harminc­ezer forint értékű, igen tűz­veszélyes fonott árut; annak a bútorboltban a helye. B. Z. Tamás Aladárral Az Ünnepi Könyvhét ren­dezvénysorozatában érdekes irodalmi ankétet szerveztek Salgótarján értelmisége szá­mára. A TIT klubjában megrendezett találkozón Tamás Aladár költő, író, műfordító, szerkesztő volt a vendég. A szépszámú közön­séget Tamás Aladár gazdag életműve, színes életútja mel­lett az vonzotta, hogy az ankét vitaindító előadása a ma­gyar szocialista irodalom múltjának, jelenének prob­lematikájához kapcsolódott. Az írói munka sajátos ter­mészetéről beszélt. A szo­cialista magyar irodalom­ról szólva, többek között méltatta azokat a törekvé­seket, amelyek a két világ­háború közötti időszakban az irodalom, a kultúra szférájában keletkeztek, s amelyek célja volt; kimoz­dítani a holtpontról a há­rommillió koldus Magyaror­szágát. Toldozás-foldozás helyett a gyökeres változás feltételeit igyekeztek megte­remteni ebben az időben a kommunista írók. Küzdel­mük emberfeletti erőfeszí­téseket kívánt a féktelen terror idején. A harc ugyan­is nyilvánvaló célokért folyt: megdönteni a fennálló tár­sadalmat. A kommunista szándékú irodalom mai céljairól szól­va, Tamás Aladár kiemelte a szocialista közösség embe­rének szolgálatát. El kell igazítani az embereket a bo­nyolult, modem világ prob­lémáinak felismerési folya­matában, segíteni kell az egyént a tovább vezető he­lyes út kiválasztáséban, meg­találásában. Az előadás után a részt­vevők elsősorban a felszaba­dulást megelőző időszak kom­munista irodalmának szerve­zéséről, a „100 százalékról”, a külföldön szerkesztett, emigráció* folyóiratokról kérdezték az írót E. I. Pártépités A tagfelvételek néhány tapasztalata 4mihor tavaly a vezetőségválasztó tag­gyűlések előtt megjelent a párt módosított szervezeti sza­bályzatának tervezete, sok elv­társunkban felmerült egy bi­zonyos aggály. Elsősorban a tagjelöltségi idő megszünteté­se okozta ezt. Nem véletlenül támadtak ezek az aggályok. Régi, tradicionális formákat kellett újjal felcserélni. A helyzetet jóllehet elsősorban a párt cselekvési egységének, eszmei szilárdságának a félté­se szülte. De ez csak az egyik ok, az alapvetőbb, mégis az volt, hogy többen nem vették figyelembe a huszonkét esz­tendő társadalmi hatásait, az emberekben végbemenő erköl­csi és gondolkodásbeli válto­zásokat. Pedig ezeknek a nagy megmozdulásoknak a szocializ­mus mind nagyobb mértékű kiteljesedése a rugója. Ki tud­ja kétségbevonni azt. hogy megváltoztak a megítélés nor­mái, hogy a meglévő gondja­inkkal, bajainkkal együtt is egyértelműbb az emberek tö­rekvése? S ez kifejeződik a munkában, a kollektív, társa­dalmi magatartásban. Tulaj­donképpen ezek a változások alapvető tényezői. A IX. kongresszus óta ér­vényben van az új szervezeti szabályzat Néhány tapaszta­lat azt mutatja, hogy a ko­rábban táplált aggályokra nin­csen ok. A módosítás után sem nyíltak szélesre a kapuk, azon nem sétálhat át az, aki akar. Ezért Nógrádban sem kell attól tartani, hgy felhígul a párttagság, ügyeskedők, he- lyezkedők hajthatják a maguk malmára a vizet 4 pártba való belépés önikéntes. De a pártszervezetek egyáltalán nem a hivatal módján fogják fel valakinek a jelentkezését, mondván: aki kopogtat az aj­tón, azzal majd szóba állunk. A pártépítés spsem volt spon­tán tevékenység — még ha időnként lazábbak is voltak a feltételek. Egyáltalán nem az ma. Nagyon sok munkás, ifjú és nő dolgozik helytálló­an, nyújt többet—belső igény­ből. Ez az igény pedig az, hogy sokan, és mind többen úgy fogják fel a társadalom érdekeit. mint a magukét. Sajátjuknak vallják azt. Ezek­nek az embereknek a termé­szete alapvetően szerény, s ezért önmagukért — azon túl, ami őket megilleti — ritkán tesznek lépéseket. A pártszer­vezetek azonban hozzájuk jut­nak el elsősorban. S ez helyes is. Ha erről megfeledkeznének, nem tudnánk megfelelő ará­nyokat biztosítani, a sponta­neitásra bíznánk a pártépítést. A munkásosztály pártja poli­tikájával, az egész dolgozó tár­sadalom érdekeit fejezi ki, s ezért élcsapat, ezért tud vezet­ni. így a pártba csak a leg­jobbak kerülhetnek. A felvételnél ezért körülte­kintően kell eljárnia minden kommunistánál?:. Ezt az Igényt végső fokon a felsőbb pártszer­vek Is állandóan figyelemmel kísérik. Már említettük az ajánlók felelősségét. Néhány p>élda arra int, hogy ezt még- inkább aláhúzzuk. Általában helyesen érvényesülnek a szer­vezeti szabályzat elvei, ezek szerint több évi ismeret alap­ján ajánlják a pártba a felvé­telüket kérőket. A munkahe­lyeken megnyilvánuló maga­tartás, a termelésben való helytállás nyújthat csak meg­felelő eligazítást az egyénnel kapcsolatban. Néhány felvételt azonban el kellett utasítani. Az egyik intézménynél bünte­tett előéletű dolgozó felvételét javasolták a pártba. Ilyen en­gedményeket tenni, nyilvánva­lóan nem lehet. Alapvető igény az erkölcsi feddhetet­lenség. Az egyik vállalatnál több mint tíz párttagnak a felvéte­lére gondoltak azonos időben. A Salgótarjáni Városi Pártbi­zottság erre felfigyelt. Tette ezt annál is inkább, mert a vállalatnál évek óta szinte egyhelyben topogott a pártépí­tés A tagfelvétel nem kam­pánymunka, nem lehet rövid idő alatt éveket átlépve pótol­ni az esetleges mulasztásokat Helyes volt tehát a pártbi­zottság intelme, hogy alapos, elbírálás után terjesszék egy- egy párttagnak a felvételét taggyűlés elé. A párt politikájának, a ja­vuló társadalmi körülmények­nek a pozitív hatása az, hogy mind többen foglalkoznak a pártba való belépés gondola­tával. A nagyobb arányú je­lentkezés azonban magában rejt veszélyeket is. Kiben-ki- ben él bizonyos érvényesülési, előbbrejutási szorongás. Ezt közvetve táplálja a gazdaság- irányítási rgndszer reformjá­nak bevezetéséből következő néhány helytelen konzekven­cia is. Ezért néhányan úgy gondolják, hogy pozíciójuk megtartásához, a rangbeli emelkedéshez jól jön a párt­tagság. Tarthatatlamok az ilyen nézetek, hiszen aki ismeri a párt plitikáját, jól tudja, hogy az előbbrejutásnak egyáltalán nem feltétele a párttagság. Ezért természetes az, hogy a pártbizottságok józan kriti­kával fogadják és ítélik meg a felvételi kérelmeket. 4lapvetően jó politikai érzékkel és megfe­lelő tudatossággal törekszenek pártszervezeteink a pártépítés­re. Helyesen gondoskodnak az új párttagok politikai és esz­mei továbbképzéséről, előnyös emberi tulajdonságaik gyara­pításáról. A párttagság ugyan­is, mint minden időben, úgy most is, nagyobb társadalmi kötelezettséget, felelősségtelje* emberi, politikai küldetést je­lent. A sok viharban rneged- zett kommunisták jól tudják ezt. Ok vpltak mindig a tár­sadalmi haladás élenjárói. * csak hozzájuk lehet igazítani lépteinket Gulyás Ernő 4 jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok nyomán Községrendezést a pásztói járásban A Pásztói Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága foglal­kozott a harmadik ötéves terv­ben végrehajtandó községren­dezési feladatokkal. Azért vált ez szül?ségessé, mert a járásban többek között ela­vult a közlekedési úthálózat, a községekben csupán Pász­tón, Jobbágyiban, Szirákon, Kálión és Bujákon található gondozott park. A többi köz­ségekben — ha rendelkeznek is „zöldövezettel”, azokat el­hanyagolják. Nem az igények­nek megfelő az ivóvíz ellátás. Vízvezeték Jobbágyiban, Mát- raszöllősöm, Kisbányonban, Szirákon található, de ezek sem látják el teljes egészében az említett községeket, csupán egyes kör­zeteket. A lakosság a vizet nagyobbrészt ásott kutakból kapja. A villanyhálózatot is bővíteni kell, a régit pedig felújítani. A községi tanácsok egy ko­rábbi időben kidolgozták a községrendezési Irányelveket. A munkák végrehajtásának ezek képezik alapjait Számba vették az általános feladato­kat, a mezőgazdasági, bányá­szati és ipari fejlesztésre vo­natkozó tennivalókat. Számol­tak a községek népességének várható alakulásával. Ezek szerint alakították a közintéz­mények fejlesztését, a közellá­tási és a szolgáltatást. A végrehajtó bizottság most döntött, hogy a tervek végre­hajtását kezdjék meg. A köz­ségek korszerűsítési munkáját — szerepkörének megfelelően — fejlesztik. Számba veszik rendelkezik-e igazgatási jelle­gű egészségügyi, gyermekgon­dozási és oktatási, valamint kulturális és sport intézmé­nyekkel. Ennek megfelelően a Járási székhely, a közös tanácsú és önálló tanácsú községek ren­dezését kezdik el. A járási székhely fejlesztését a részle­tes rendezési terv szerint megkezdték. Részben befejez­ték, részben megkezdték a közintézmények építését. Ki­jelölték, hol építik fel a 2—3 szintes lakóépületekből álló telepet. Azokat a régi épülete­ket, amelyek a rendezési munkát gátolják, lebontják. Megkezdték a törpevízmű, a szennyvízcsatorna belterületi rendezését. Hasonlóan a vil­lanyhálózat rekonstrukcióját, a közvilágítás korszerűsítését. Foglalkoznak az ipartelepí­téssel is. A közös tanácsú községek esetében a közintézmények megépítését tekintik elsőren­dűnek. A közintézmények ki­alakítását, a közművesítést, a közlekedési hálózat fejleszté­sét tartják elsőrendűnek, hogy vonzó hatással legyen a csa­tolt településekre. A terveket 1970-ig elkészítik. Az idén Tar, jövőre Jobbágyi és Bu­ják, ezt követően Szirák, Kálló, Palotás, Ecseg rendezé­si tervét készítik el. De ad­dig is a beruházások és fel­újításoknál figyelembe veszik a fejlesztési célkitűzéseket. A járás községeinek rende­zési terve szorosan kapcsoló­dik azokhoz a javaslatokhoz, amelyek a tanácsválasztások­ra készülés során a jelölő gyűléseken elhangzott A televízió műsorában nagy népszerűségre tettek .szert a többrészes alkotások. Legközelebb, június 6-án, 8-án és 10- én újabb háromrészes televíziós film kerül nézőközönség elé „A százegyedik szenátor” címmel. A film írói: Geszti Pál és Gimes György, rendezője Kele­ti Márton, a szereplőgárdában pedig Bánki Zsuzsa, Dőry V»- rág, Pécsi Ildikó, Szegedi Erika, Básti Lajos, Benkő Gyula, Bitskey Tibor, Mécs Károly, Páger Antal, Ruttkai Ottó, So- mogyvári Rudolf, Várkonyi Zoltán és Zách János neve sora­kozik. A történet a krimik izgalmát idézi, gengsztereket üldö­ző nyomozók, rejtélyes helyekre robogó autók jelennek meg a képernyőn, a történet mégsem a bűnügyi filmekben meg­szokottan végződik. Képünkön: Szegedi Erika és Básti Lajos az egyik izgal­mas jelenetben.

Next

/
Thumbnails
Contents