Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-29 / 151. szám
4 NOBBÄO \ lí)67. június 29 csütörtök Rekonsímkeió • • az Oblőiiiie^iái'ban Jól érvényesül az öblös- sének határideje 1968 febru- öltöző-fürdő épületet jövő év üveggyári rekonstrukció kivi- árja. A TMK-üzmet, valamint közepén adják át rendelteté- telezésén az ÉM Nógrád me- az új feldolgozó csarnokot és sének. gyei Építőipari Vállalat és a beruházó öblösüveggyár együttműködése. Ennek az összhangnak köszönhető például, hogy a május első hetében lebontott zöldüveg kádkemence alapozásával, födémbetonozásával az építők még saját munkaverseny vállalásukat is túlszárnyalták egy héttel. Ezért a Kemence- és Gyárkéményépítő Vállalat munkásai július 1. helyett már június 26-án megkezdhették a kemence falazását. Az öblösüveggyár vezetői szocialista szerződést kötnek a kemenceépítőkkel is. A cél: az eredetileg elhatározott szeptember 15. helyett már szeptember 4-én üzembe helvezni az új, exportra termelő fehérüveg kádkemencét. A gyár egyébként készül a hatos és a hetes számú kemence kioltására, illetve bontására, átépítésére. Az előbbi leállítására július 1-én, utóbbiéra július közepén kerül sor. A közvetlen termelő berendezések rekonstrukcióján kívül megfelelő ütemben halad a TMK-üzem bővítése, emelet- ráépítés útján. Rövidesen megkezdik a tetőszigetelést egy új szociális épületen, és hozzáláttak a szerkezet szereléséhez az új feldolgozó üzemi csarnokban. Képünkön Verebélyi Pál, kőműves szocialista brigádjával A két újabb fehérüveg a n. számú kemencén dolgozik. Helyüket azóta átadták a kódkemence üembe helyezé- Kemence- és Gyárkéményépítő Vállalat dolgozóinak Ha értekniségiekről van szó. először is illik tisztázni ki tartozik ma ebbe a fogalomba. Mert nem azok, vagy nemcsak azok, akik mondjuk harminc éve. A leginkább elfogadott meghatározás szerint értelmiséginek manapság azokat nevezzük, akik önálló szellemi alkotómunkát végeznek felsőfokú diplomával a zsebükben, vagy anélkül. A szerint, hogy van-e diplomája, vagy nincs (de a társadalmi, gazdasági életben felelős funkciót tölt be) szőkébb és tágabb körű értelmezés ismeretes. A szűkebben vett értelmiség aránya számszeríjén 1941 óta a következőképpen alakúit Nógrádban. 1941-ben 700, 1949-ben 730, 1960-ban 1600, 1964-ben 1700 és 1965-ben 2000 fő. A tágabb értelmezés szerint megyénkben manapság 5000 értelmiségi él. Szerepük a szocializmus építése során a technikai fejlettséggel párhuzamosan növekedik, de a vezető továbbra is a munkásosztály marad. Szerkezeti változások A felszabadulás előtt a „jogász nemzet” vagyunk megállapítást támasztotta alá, hogy az összes értelmiségi 20 százaléka jogász, illetve egyházi személy volt. Manapság százalékarányuk nem jelenitősi, annál inkább megnövekedett a pedagógusok, valamint a műszaki, közegészségügyi értelmiségiek száma. 1960-ban a KÖJÁL-nál, egy (!) orvos dolgozott, ma több mint tíz. A strukturális eltolódást mulatja, hogy az összértelmi- ség 40 százaléka Nógrádban pedagógus, a műszaki és közegészségügyi értelmiségiek aránya pedig 35—40 százalék. A megye iparának, mezőgazdaságának fejlődésével egyenes arányban' nőtt a műszaki, köz- gazdasági szakemberek, mező- gazdasági mérnökök száma. Az új gazdaságirányítási rendszerben pedig még több közgazdászra, üzemszervezőre, üzemszociólógusra van szükség. Teljesen új csoport a népművelőké. Számuk ma már jelentős, szakmai képzettségük színvonala egyre magasabb. Munkájuk eredményei megmutatkoznak a könyvtári hálózatban. az ismeretterjesztésben és a művészeti jellegű szakkörök tevékenységében. Az ellentmondásokról lünk. Ezek közül az elmúlt években a fluktuáció okozta a legtöbb gondot. A falusi értelmiség egy része városba, a városi a fővárosba vándorolt. Ennek oka elsősorban nem anyagi természetű, inkább a munkakörülményekkel nincsenek megelégedve. Nem ritkán bizony túlzott igényekkel lépnek fel. 1962 óta a megyéből 110 orvos elköltözött, jöttek mások a helyükre. Az orvosvándorlás mértéke azóta csökkent, a minden igényt kielégítő új salgótarjáni megyei kórház pedig nagy vonzerőt jelent. Az agrárértekniségi- ekkel elsősorban a rétsági járásban volt sok probléma, öt év alatt mindössze öten nem változtattak munkahelyet, 92- en viszont vették a vándorbotot. A szaktanár ellátottság egyre javul, nem utolsósorban a vonzó össztöndíj-rendszer hatására. Matematika—fizika, ének—rajz szakos tanárokra van még nagy szükség. Évente 70—80 új pedagógust kap a megye, elhelyezésüket minden esetben megoldják. A cél világos: letelepíteni az értelmiség leginkább vándorló csoportjainak tagjait is. Ebben sokat tehetnek az állami és társadalmi szervek. Megfelelően kell foglalkozni velük, a kapcsolatok kiépítése, és a községek életébe való bekapcsolódásuk lehet a legeredményesebb módszer. A szellemi igények kielégítését is biztosítani kell, a lehetőségeken belül. Szakmai képzettségük jónak mondható. Egyharmaduk rendszeres továbbképzésben vesz részt. Az általánosan pozitív kép azonban nem feledtetheti el, hogy van például még olyan pedagógus, aki kijelentette: az államvizsga óta nem vettem könyvet a kezembe. És még dicsekedett vele! Közéleti tevékenységük Az értelmiség munkához való viszonya szocialista. Egy közélmúltfban folytatott megyei jellegű vizsgálat szerint az vagy tesz különböző- újítási javaslatokat. Sajnos a gazdasági vezetők nem veszik mindig komolyan ezeket a ész- szerűsitési javaslatokat. Ezt mutatja, hogy a benyújtott újításoknak csupán 10 százaléka került bevezetésre. Persze azt sem szabad elfeledni, hogy nem ritka a valóságtól el* rugaszkodó irreális javaslat- tétel sem. Az újítók nagyré- sze műszaki munkakörben dolgozik, és igen csekély mértékű a pedagógusok, egészség- ügyi értelmiségiek újító kedve. Ma még előfordul, hogy szakképzett értelmiségi nem, vagy nem teljesen képzettségének megfelelő munkát végez. Egy mérnök például adminisztrál, az iskolaigazgató pedig belefeledkezik a jelentések gyártásába. A felmérés szerint az Acélárugyárban a mérnökök munkaidejük 70 százalékában végeznek szak- képzettségüknek megfelelő tevékenységet. A jobb üzemszervezés és a munkafolyamatok célszerűsítése küszöbölheti ki ezeket a fogyatékosságokat. A közéleti tevékenységet megítélve elsősorban a pedagógusokat és a népművelőket illeti dicséret. Az értelmiségiek egy más'k része viszont munkaidején kívül nemigen vesz részt társadalmi, közéleti teendők ellátásában. Egy pozitív jellegű erjedési folyamat azért már megindult, és felzárkóznak a mérnökök, orvosok, gyógyszerészek és mezőgazdasági szakemberek ts. Szécsényben például a körzeti orvos irodalmi színpadot vezet. Politikai, ideológiai világképükre jellemző, hogy a párt politikájával egyetértenek, és a gyakorlatban is a célkitűzések valóra váltásán munkálkodnak. Egyes területeken azonban még jelentkeznek a letűnt polgári világ erkölcsi maradványai, és bizonyos téren a nacionalizmus burkolt formái. A káros megnyilvánulások ellen az értelmiség progresszív csoportjainak szívós és kitartó ideológiai harcot kell folytatni, és az eredmény nem marad el. Rozgonyi István \ Párizsból jön a Vosztok Napjaink értelmiségéről értelmiségiek 85 százaléka tett. Csákvári László vassszerelő szocialista brigádjának tagjai a TMK-üzem emeletráépítésén dolgoznak. Az üzem egyemelettel bővül. Átadására jövő évben kerül sor (Koppány György felvételei) ' Bizonyos problémákról nem szabad megfeledkezni, ha megyénk értelmiségéről beszéKiállítáb nyílik a szovjet tudomány és technika eredményeiről Jelentés — Nógrádról Beváltak a gyakornokok A forgatókönyvíró az Jelentés Magyarországról című műsorciklusában Nógrád megyéről ad számot augusztusiban nézőinek a Magyar Televízió. A széles területet felölelő program előkészítése már megkezdődött, a televízió munkatársai napok óta járják a megyét. Az elgondolásokról Mátéfy Zoltán, a műsor forgatókönyvének írója a következőket mondotta: — Az egyhetes sorozatban a belpolitikai rovat mellett úgyszólván a televízió valameny- nyi rovata közreműködik. Hasonlóan a nagysikerű Győr— Sopron megyei adáshoz, — filmet is készítünk, amelyben, a megye jellegzetességeit szeretnénk megmutatni. Mint Győr—Sopronhoz az idegenforgalom, úgy tartozik Nógrád- hoz a munkásmozgalom. A patinás múlt tükrében szeretnék a film alkotói érzékeltetni a megye mai eredményeit, s . zt az erőfeszítést és harcot, amelyet Nógrádban a munkáegyhetes tv-sorozatról sok a megye jelenéért vívtak. A filmet az egyhetes műsor- keretben előreláthatólag augusztus 4-én mutatja be a televízió. A forgatókönyvet én írtam, a filmszerkesztö örsi Ferenc, akit a Tenkes kapitánya után azt hiszem nem kell külön bemutatni. Vezetőoperatőrünk Szilágyi Virgil, a rendező pedig Eck Imre, aki hasonló munkásmozgalmi témájú filmmel már komoly sikert aratott néhány éve a miskolci és külföldi fesztiválokon is. Reméljük, hogy a produkció híven érzékelteti majd a megye mai életét, problémáit és múltját egyaránt. Az egyhetes sorozat szerkesztője András Endre, a televízió belpolitikai rovatának vezetője, aki , néhány évig a Nógrád főszerkesztő-helyettesi tisztét töltötte be. A forgató- könyv írója sem ismeretlen a megyében: Mátéfy Zoltán egy ideig munkatársként ugyancsak a Nógrád szerkesztőségé-“ ben dolgozott. Nyolc fiatal szakember, egyetemet, technikumot végzett gyakornok látott munkához tavaly a rétsági járás közös gazdaságaiban. A járási tanács mezőgazdasági osztálya kezdettől fogva figyelemmel kísérte munkájukat, s a szövetkezeti vezetőkkel együtt gondoskodtak arról is, hogy a fiatalok megfelelő köKülönböző községíejleszté- si célok megvalósítására az idén 375 ezer forintot költenek Csesztvén: legjelentősebb az orvosi rendelő felépülése. Decemberig szeretnék átadni, 60 ezer forintba kerül A Madách és a Kossuth utcában 350 méter hosszúságban jár- dásítanak. A 30 ezer forintos munkálatokhoz a lakosság rülmények között dolgozhassanak. Az eredmény nem is maradt el. A gyakornokok többsége megállta a helyét, s most július 1-től felelős beosztásban dolgoznak tovább a közös gazdaságokban. A fiatalok között van, aki főagronó- musi, üzemegységvezetői, üzem. gazdászi tevékenységet lát el önállóan a jövő hónaptól kezdve. hétezer forint értékű társadalmi munkaórát ajánlott fel. A tanácsi utak, hidak, javítására, a közvilágítás bővítésére közel 30 ezer forint áll rendelkezésükre. Jelentősebb támogatásban részesül az óvoda, iskola, művelődési otthon és a községi önkéntes tűzoltó-testület. Űj munkálatok előkészítését kezdték meg a napokban a Budapesti Nemzetközi Vásár területén, a Városligetben. A főteret körülvevő nyolc pavilonban nyitják meg szeptember 1-én a „Szovjet tudomány és technika ötven éve” című kiállítást, melynek megrendezésére a forradalom félévszázados jubileuma alkalmából kerül sor. A csaknem tízezer négyzet- méter területen olyan reprezentatív kiállításit láthatnak majd a nézők, amely teljes keresztmetszetében igyekszik bemutatni a világ első szocialista államának technikai és tudományos fejlődését. A kiállítás négy részre tagozódik. A kutatómunka eredményeit a Tudomány fejlődése a Szovjetunióban című pavilon szemlélteti. Erről a témáról a kiállítás idején neves szovjet tudósok tartanak majd előadásokat a Magyar Tudományos Akadémián és a Technika Házában, a kiállítás területén pedig rendszeres film- bemutatókkal egészítik ki a látottakat. A második témakör a Szovjetunió anyagi erőforrásairól igyekszik képet adni. A Szovjetunió rendelkezik a világ legnagyobb kőolaj- és földgáztartalékaival. Nemrégiben felfedeztek például egy új földgáz-lelőhelyet, amely, 12 trillió köbméter földgázt rejt magában. A természet erőinek meghódítása — című részben mutatják be a világ legnagyobb vízierőművónek a Bratszki Erőműnek a makettjét. Ugyancsak modell szemlélteti a világviszonylatban is ritkaságnak számító hordozható atomerőművet, amely egy töltéssel 250 napig üzemeltethető, s alkalmas egy közepes város energiaellátására. Gépek és műszerek mutatják be a lézerek alkalmazását. A lézer, ez a nemrégiben még friss tudományos szenzáció — fontos gyakorlati célokat szolgál. Bemutatnak például egy szemsebészeti lézert, melynek segítségével vágás nélkül végezhetők el recehártya műtétek. A világűr meghódítását szemléltető pavilonban helyezik el a világűrt megjárt Vosztok űrhajó külső hurkáit. Az űrhajót a párizsi repülőgép- kiállításról szállítják majd Budapestre, valószínűleg egy szovjet óriás-helikopteren. Vendége lesz a kiállításnak egy szovjet űrhajós is. B. B. I. Orvosi rendelő épül Csesztvén
