Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-29 / 151. szám
2 B06BÄD 1967. június 29. csütörtök Az Októberi Forradalom 50 ere Aat SZKP Központi Bizottságának tézisei MOSZKVA (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottságának június 21-i plénuma jóváhagyta a Központi Bizottság téziseit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idei 50. évfordulójával kapcsolatban. A tézisek hangsúlyozzák: „Az Októberi Forradalom megnyitotta a világ egyetemes forradalmi megújhodásának korszakát, a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmenet korszakát”. Az elmúlt évtizedekben az Októberi Forradalom ügye minden oldalról kiállta a történelem próbáéit, bebizonyította legyőzhetetlen erejét, a marxizmus—leninizmus eszméinek el nem múló jelentőségét országunkra és a Föld minden népére nézve. A szocializmus: emberek százmillióinak jelene és az egész emberiség jövője. Az 1917. november 7-i szocialista forradalom győzelme után Oroszországban létrejött a proletáriátus diktatúrája. Megteremtődött a belső és a külső politikai feltétele a gazdasági és kulturális átalakulásokhoz, a munkásosztály nagy célja, a szocializmus és a kommunizmus eléréséhez. Oroszországban a huszadik század elején kialakultak a győzelmes szocialista forradalom objektív és szubjektív feltételei. Oroszország a világot átfogó forradalmi mozgalom központja lett. Október megmutatta a forradalom mérve az ország gazdasági és mény összhangba került a társadalmi viszonyait, a szó- szocializmus gazdasági bázisá- cialista építés tudományosan val. megalapozott tervével vértezte A Szovjetunió fejlődése bo- fel a szovjet népet. nyolult nemzetközi helyzetNagy jelentősége volt annak, t>en ment végbe. Az impena- hogy eszmeileg és politikailag lista agresszió veszélye külö- szétzúzták a trockizmust. „Ba- n°sen fokozódott, amikor Né- los” szélsőséges forradalmi frá- metországban a fasizmus ju- zisok mögé rejtőzve, a trockis- uralomra. A szovjet kor- ták olyan kalandor irányvo- mán/ erőfeszítéseket tett egy nalat akartak kierőszakolni, eur°Pal kollektív biztonsági amely vereségre ítélte volna a szocializmus építését a SzovEbben a bonyolult helyzetben a Szovjetunió megnemtámadási szerződést kötött Németországgal. Ez keresztülhúzta az imperialisták számításait és lehetővé tette, hogy a Szovjetunió időt nyerjen az nősen fokozódott, amikor Né- ország védelmének erősítéséhez. A háború megakadályozása azonban az akkori körülmények között lehetetlennek bizonyult. A nyugati kormánykörök szemethúnyó politikája mellett a hitleri Németország kirobbantotta a második világháborút, s több európai állam meghódítása után a Szovjetunió ellen fordult. münchenista nyugati politikusok azonban arra törekedtek, hogy „a fasiszta agressziót a Szovjetunió ellen irányítsák és szövetségre lépjenek Hitlerrel.' útjait jetunióban, és amely más országok mesterséges forradalmasításán alapult. A párt miután elsöpörte a trockisták kispolgári kalandor- kodását, a jobboldali opportunisták kapituiáns irányvona- 4 n<wk összefogásával vereséget szenvedtek lat, határozottan és biztosan a r P c* lenini útra vezette a szovjet népet — szögezik le a tézisek. A szocializmus építésében a kulcsfeladat a szocialista iparosítás lett. Az iparosítás a Szovjetunióban külső segítség a fasiszta hódítók A párt energikus intézkedő- A Szovjetuniónak a Nagy seket tett az ellenség szétve- Honvédő Háborúban aratott ____ _______________ résének megszervezésére, a győzelme világtörténelmi jen éíküí, a belső felhalmozások *Tont a hát?rszág erőfeszí- lentőségű volt. Létrejöttek a alapján, és a legszigorúbb takarékossági rendszer közepettéseinek egyesítésére. Joszif kedvező feltételek ahhoz, hogy Sztálin elnöklésével megala- európai és ázsiai országokban kult az Állami Honvédelmi kibontakozzék és győzzön a Bizottság. szocialista forradalom, megA német ^ fasiszta hódítók alakuljon a szocialista világA forradalom élén a bolse- lyok teljes legyőzésére, a szó , .A Joártia álUl vezetett cialdsU átalakítások megváló- te ment végbe, munkásosztály állt. A prole- sítására. A békés építést Orosz- At ország válaszút elé ketárforradalom győzelméhez az országban alacsony szintről rült: vagy az életszínvonal tu- fölötti győzelmet, sok nép r A szocializmus és utat a tudományos szocializ- kellett kezdeni. A nehézipar datos korlátozását választják, együttes erőfeszítései vívták a demokrácia nemzetközi erői mos elmélete mutatta. termelese a háború előttinek es a hősi erőfeszítéssel rövid ki. Mégis a szovjet nép és meglzmLodtak az impm-ializA bolsevikok pártja, ez az mindössze egyhetede volt, az időn belül megteremtik az erős hős hadserege viselte a há- muf éTT reakció áll^i mes úi tíousú párt először egyesi- acélolvasztás a háború előtti- gazdaságot és megszilárdítják ború fő terhét, játszotta a avön°ültek ál g tette a tudományos . szocializ- nek alig öt százalékát érte el. védelmi képességüket, vagy döntő szerepet a hitleri Né- ° must a tömeges munkásmoz- Majdnem felére csökkent a pedig a reakció egyesült erői- metország legyőzésében. a háborús veszteségek ellegalommal és minden vonalon mezőgazdasági termelés, felkészült, hogy a proletáriá- A Kommunista Part, tust a hatalom kivívására vezesse. Az imperializmus korszakának új történelmi viszonyai között Lenin alkotó szellemben tovább fejlesztette és újabb fokra emelte a marxizmus elméletét. Az Októberi Forradalom tartalmát illetően proletárfor- , , radalom, de egyúttal mélyen után. A lenini szövetkezeti népi forradalom is volt. A szó- terv alapj an, több évi megfe- cialista forradalom nem össze- szatett szervező és nevelő esküvés volt se nem felülről munkára volt szüksége a nek áldozatává esnek fel- mondják ki a tézisek. A lenini szövetkezeti terv történelmi feladatot oldott meg A mezőgazdaság szocialista átalakítása a legbonyolultabb és a legnehezebb feladat volt a pmletárlhatalom kivívása A szocializmus sikeres felépítéséhez szükség volt a kulturális forradalomra. A szocialista építés folyamán megvalósult a nemzeti kérdéssel kapcsolatos lenini program, megszilárdult hazánk valamennyi népének Vereséget szenvedett a mi- nére a szovjet ipar állandóan litansta Japán is. A Szovjet- gyors ütemben fejlődött, unió katonai és politikai segítséget nyújtott Kína és Ko- Bonyolultabb volt a helyzet a reá forradalmi erőinek. mezőgazdaságban. Az SZKP A tézisek megemlítik, hogy Központi Bizottságának 1953 a háború során több mint szeptemberi plénuma intézke- húszmillió szovjet ember pusz- ,, , , , _ , , . tűit el. Az omzág nemzeti va- déseket fo^ott el a mező- gyonának körülbelül harminc gazdaság anyagi és technikai százalékát vesztette el. megsegítésére. A párt elítélte a személyi kultuszt „aktív forradalmárok” csoport- . , , , . ... , . ^ a történelmi feladatot, ja által végrehajtott allam- kollektivizálás során csíny, hanem milliók mozgal- a ktteöi gazdáíko ma és harca, amelyet a mar- ^ célszerű formóiáf -l á xista-leni niste párt irányított, ^zőgazdasági termelő szö- Az Októberi Forradalom vetkezetet, amely pártnak, hogy megoldják ezt szocialista testvérisége. A szocializmus a Szovjet A szocialista demokrácia to- nem ingatták meg a szocializ_____ vábbi fejlesztésére törekedve, mus pilléreit. u nió minden népének tényle- a Part ^X. kongresszusán ha- A párt intézkedéseket tett a ges egyenlőséget biztosít poli- tározottan elítélte Sztálin sze- személyi kultusz következmé- tikai, gazdasági és kulturális mélyi kultuszát, amely egy nyeinek leküzdésére a párt- az téren. A nemzeti kérdés meg- ember szerepének a marxiz- állami és az ideológiai munka lehetővé oldásában fontos határkő volt, mus—leninizmus szellemétől minden területén. eredményeként a világ két tetfcg a közösségi és egyéni ér- hogy újra egyesült országunk- idegen felmagasztalásában, a rendszerre szakadt: a szociális- dekek összehangolását, leküz- kai az ukrán, a belorussz és a kollektív vezetés lenini elveita és kapitalista rendszerre. ^ döttiéík azokat a balos kí- Az Októberi Forradalom vi- sérleteket, hogy bevezessék az 1 ágtörténelmi jelentősége ab- egyenlő elosztás elvét, és ki- ban rejlik, hogy megmutatta a küszöbölték a belépés önkén- forradalmi átalakulás útjait, fességi elvének többsszöri megformált és módozatait, ame- sértését. lyek nemzetközi jellegűvé vál- A Szovjetunióban végbe- tak- ment iparosítás és kollektiviA szovjet köztársaság dől- zálás tapasztalatai fényesen gozói bonyolult és nehéz fel- kiállták a történelem próbáját, adatok elé kerültek: meg kel- és számos szocialista ország lett védelmezni a forradalom — sajátosságai és konkrét vi- vívmányait, fel kellett hasz- szonyai figyelembevételével nálni a proletárdiktatúra ál- — alkotó módon felhasználja lámát a kizsákmányoló osztá- e tapasztalatokat. A szocializmus teljes, végmoldava nép, szovjet hatalom tői való eltérésben, indokolat- alakult ki, ezek a Szovjetunióhoz csatlakoztak. A Szovjetunió alkotmánya, amelyet 1936 decemberében a e torzítások károkat okoztak társadalmunknak. Azonban lan megtorlásokban, és a radalmi átalakító tevékenység- szocialista törvényesség egyéb nek fő eredménye, amelyet a szovjetek rendkívüli kong- , , , k k Azonban A szocializmus győzelme resszusa fogadott el, törvény- tarsaoaimunknaK. Azonban megteremtette a gazdasági, be iktatta a szocializmus neTn változtatták meg a szocia- társadalmi, politikai és szel- győzelmét. A politikai felépít- lista társadalom természetét, lemi feltételeket a kommunista társadalom építésére való áttéréshez. A párt XXII. kongresszusa új programot fogadott ed, amely meghatározta a kommunizmus építésének alapvető irányvonalait A XXIII. kongresszuson. az 1964 októberi es az ezt követő központi bizottsági plénumokon hozott határozatok sokoldalúan megalapozták és konkretizálták e feladatokat, figyelembe véve a szovjet társadalom fejlődésének jelenlegi feltételeit A szovjet társadalom fő gazdasági feladata megteremteni a kommunizmus anyagitechnikai bázisát a tudomány és a technika fejlesztése. a gépesítés és automatizálás alapján. A munka termelékenységének szakadatlan növelése alapján — mondják a tézisek. A szocializmus egyik döntő vívmánya és előnye a gazdasági fejlődés állandó, gyors üteme. A szovjet ipari termelés évi átlagos növekedése 1929-től 1966-ig 11,1 százalék volt Ezzel szemben az Egyesült Államokban 4,0, Angliában és Franciaországban 2,5 százalék. Az ipar sikerei lehetővé teszik a kolhozok és az állami gazdaságok technikai felszerelésének szakadatlan tökéletesítését és a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A mezőgazdaság fejlesztése szempontjából kedvezőtlen hatással volt, hogy többször megszegték a szocialista termelés gazdasági törvényeit, az anyagi érdekeltség elvét, a társadalmi ég az egyéni érdekek helyes összekapcsolásának elvét. Az SZKP Központi Bizottságának 1965 márciusi plénumán kidolgozták azoknak a gazdasági és politikai intézkedéseknek rendszerét, amelyeknek végcélja a kolhozok és szov- hozok termelésének fokozott ütemű fejlesztése. E politika megvalósítása, a tudomány és technika vívmányainak helyes felhasználása, szakképzett káderek, gazdasági és erkölcsi ösztönzők alkalmazása biztosítja azokat a feltételeket, amelyek a mezőgazdaság fejlesztésének meggyorsításához, a terméshozam emeléséhez, az állattenyésztési termékek termelésének növeléséhez szükségesek. (Folytatás a 3. oldalon) A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ: 8.22: Bogáncs. — 8.42: A szevillai borbély. — 9.20: Időszerű nemzetközi kéidések (ism.) — 9.30: Hangverseny gyermekeknek. Mozart műveiből. — 10.10: Miljutyin: Juanita csókja. — 11.50: Bárdos Lajos: Magos a rutafa. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe. — 12.15: Beethoven: VI. szimfónia. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.18: Kovács Erzsi énekel, Danny Welton szá jharmonikázik. a Lengyel Rádió esztrádzenekara játszik. — 13.55: Marian Anderson és Heinrich Schlusnus énekel. 14.35: Táncmelódiák. _ 15.10: Kérdezzen! — 15.15: Tábortűz. — 15.55: Zselici képek. — 16.11: Emlékezés a népzenegyűjtő Lajtha Lászlóra. — 17.15: Üj felvételeinkből. — 17.29: Egy ki város gondjai. Gyula. — 17.44: Két Johann Strauss-nyitány. — 18.00: Hangképek, tudósítások a KISZ VII. kongresszusáról. — 18.30: Berlini slágerkoktél. — 19.30: Melis György magyar nótákat énekel. — 19.48: Puccini: Tosca. — 20.20: Sorthírek. — 22.25: Nédalok, népi táncok. — 22.50: A fogszuvasodásról. — 23.00: Tánczene. — 23.30: Schumann: Manfréd — kísérőzene. — PETŐFI RÁDIÖ: 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 12.30: Lakatos Vince népi zenekara játszik, Szabó József énekel. — 13.00: Goldmark operáiból. — 13.15: „Lángból és pörölycsapásokból születtek ...» — 14.00: Kettőtől — hatig ... 18.10: Leopold Stokowski vezényel. — 19.42: György Pál táncdalaiből. — 19.52; Jó estét, gyerekek! — 20.30: Köiiy- nyűzene Bródy Tamás műveiből. — 20.53: Önarcképvázlat... — 22.20: Kamarazene. —• 22.56: Galoppversenyeredmények. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.30: Műsorismertetés. — 9.31: Téboly. — 11.00: Szalonzene. Finn kisfilm. — 11.20: Cirkusz mindenhol. Filmosszeállítás (isin.) — 16.18: Műsorismertetés. — 16.20: III. Nyári Üttörő-olimpia. — 17.50: Hírek. — 17.55: Én Varga Júlia, (magyar kistilm). — 18.05: Közvetítés a KISZ VII. kongresszusáról, felvételről. — 19.00: Telesport. — 19.25: Vasakarattal. — 19.50: Esti mese. — 20.00: TV- Híradó. — 20.20: Zenélő órák. — 21.50: A világ térképe előtt. — 22.00: TV-Híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 16.50: Filmhíradó. — 17.30: A Svéd televízió napja. — 18.00: Gyermekműsor. — 19.00 TV- Híradó. — 19.40: Svéd dokumentumfilm. — 20.10: Északi dallamok. — 20.35: Strindberg: A kapocs (tv-változat). — 22.05: Balettműsor. Újra lehet kezdeni Dobozy Imre regénye 21. — Nem érted az egészet, doktor úr? Nem tudod, kik állnak az Öregvárosban? — Ne ordíts! — En ordíthatok! Én nem bujkálok! — Ha ez a bajod, én ... — Fogd be a pofád! Rád aggatnék mindent, mint a karácsonyfára, te meg... te kiművelt állat! Az anyád úristenit, kin akarok én segíteni? Magamon? Eleget éltem, ha most megdöglök. azt se bánom... de ehhez én jobban értek, hiába jártál annyi iskolát, doktor úr, tizenkilencben miért a főszolgabírót dugtam el a szénapajtában? — most meg miért ezt a nyomorultat? Hát én szabom meg, milyen idők jöjjenek? A hétszentségit, de annyi eszem már legyen, magam ellen, a családom ellen nem vétek! — Ilyen áron nem ... — Milyen áron? — Nem akarod megérteni, hogy én nemcsak a bőrömet védem? Az elveimet, igen! Semmi közöm ehhez a nyilas bandához! Mást nem tehetek, fegyver sose volt a kezemben, azzal tiltakozom egész disznó, esztelen kalandjuk ellen ... az értelem, igen, és a humanitás nevében, hogy félreállok. Búj- kálásommal tiltakozom! De azokkal sem vállalok semmi közösséget, akik jönnek ... Űristen, hát miért nem lehet megérteni, hogy most mindenféle kupec ravaszkodás csak lealjasítja az embert? — De fiam, drága fiam.. . — Tudod te, kik az oroszok? Mit hoznaik magukban, s magukkal? Tudod? De már ko- máznál velük, bolond vénember, talán épp azt a kést köszörülöd. melyet a nyakadnak szánnak! — Kiverik innen a németet — mondja Fésűs Járó. — Magyar embernek ez most elég kell legyen. — És ezzel vége? Hogy kiverik a németet? Te már tudod a folytatást is? Hát én is épp eleget tudok... egyik terrorból nem kívánok a másikba besétálni. Mitől szebb a vörös, mint a zöld? Vagy a barna? Nincs akarata köztük az embernek, semmi akarata, a diktatúrák nem tűrnek efféle rakoncátlankodást, akarat, vélemény, egyéniség... de ha neked jók, csak szaladj hozzájuk. Magyar embernek ez elég kell legyen! Ilyen hülyeség. magyarságot emlegetni az oroszok szomszédságában, fütyülnek rá, ki milyen náció ... mikor mondták, hogy világ nemzetei egyesüljetek? Hallottál ilyet? Csak a világ proletárjairól szónokolnak, hát én magyarázzam meg neked, hogy... — Különb hazafiak, mint te. Verekednek érte, ami az övék. — Hát csak bújj beléjük. Megtehetted volna, apám szénapajtájától ötszáz lépésre vannak. — Megpróbáltam. Ha lehetséges volna, azt hiszed itt lennék? És ne rágalmazz senkit, a terror nem igaz. Mit tudhatsz róluk? Amit fasiszta szennylapokból összeolvastál, amit az ellenség el akar hitetni veled. — A katyni tömegsír se igaz? A lengyel tisztek lemészárlása? Csak úgy kitalálta a hullákat az ellenség ... mi ? Vagy felöltöztettek ötezer hazátlan hullát lengyelnek, mi? — Ott voltál? — Én nem, de nekem ... — Azt állítsd, amit a saját szemeddel láttál! — Es te? Mit láttál Oroszországból ? Egy négyszögölet se. Még eleven oroszt se, nemhogy beszéltél volna velük. De azért mindent tudsz. mert veled, ügye Fésűs Járó Ferenccel nem lehet elhitetni semmit, csak velünk, hülyékkel! 'Sorki, Tarba az ajtóban állnak, meresztik a szemüket. Bartal elfakad sírva. Szörnyű. Inkább ordítana. Nyála is csepeg, nemcsak a könnye, nehéz teste ráng, izgalmában csuklik és böfög. Akár egy megriasztott, hajszolt, öreg állat. — Drága fiam, én csak .. i Miattad, énnekem mindegy, én már.. . De te, édes gyermekem, élj, élj, neked élned kell, mit bánom én, ezért az ördögnek is kezet csókolnék: ha élsz, Gézuka, kisfiam . .. majd lesz valahogy, hallgass rám, de ha elpusztul az ember ... mindennek vége, akkor már nem tud fordítani semmin ... — Suba subával — mondja Deső lassan, de nem néz Fésűs Járóra. — Ez a realitás. Akik bújnak, összetartoznak. Bartal végighúzza a kezefe- jét nedves arcán. Olyan hálás Desőnek ezért a pár szóért, kutyaszemmel néz rá, a kezéhez kap, azt markolássza görcsösen. — Mondd csak, Kálmán, te is ... Nem szabad válogatni! Nem, ezt nem szabad, ez iszonyú könnyelműség . .. (folytatjuk)
