Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-24 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, LGTKÄIUEILM AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVF. 147. SZÁM ARA: 50 FILLER 1967. JÜN1US 21. SZOMBAT Önállóan, felelősséggel Hozzászólás (3. oldal) M. oldal) Ifjúsági labdarúgó-liíradó (S. oldal) Izrael azonnal és feltétel nélkül vonja ki csapatait Fock Jenő beszéde az ENSZ rendkívüli közgyűlésén NEW YORK (MTI) Pénteken folytatódott az ENSZ rendkívüli sürgős köz­gyűlése. A közel-keleti helyzetről a délelőtti ülésen hat dele­gátus beszélt. A közgyűlésen csütörtök estig húsznál több felszólalás hangzott el. Figyelemre méltó, hogy nyíltan egyetlen ország képviselője sem támogatta az izraeli agressziót, sőt a leg­több felszólaló elítélte azt, kivétel nélkül minden szónok említést tett az izraeli csapatok kivonásának szükségességé­ről, azonban csak a szocialista országok és az afrikai, ázsiai államok képviselői követelték teljes határozottsággal az ag- resszor csapatainak azonnali és feltétel nélküli kivonását Politikai megfigyelők szerint Izrael pozíciója meglehető­sen meggyengült a Közgyűlés első hete alatt, különösen amiatt, hogy Eban külügyminiszter éleshangú támadással igyekezett visszaverni minden bírálatot, megtámadta U Thant ENSZ-főtitkárt is és gyakorlatilag visszautasított minden rendezési lehetőséget. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke pénteken délelőtt részt vett az ENSZ közgyűlésének ülésén. A magyar delegá­ció vezetője csütörtökön este Couve de Murville francia külügyminiszter vendége volt. Pénteken este a magyar kül­döttek részt vettek azon a fogadáson, amelyet V Thant, az ENSZ-főtitkára adott a rendkívüli közgyűlésen jelenlevő ál- I am férfiak tiszteletére. Az alábbiakban közöljük Fock elvtárs beszédét, melyet az ENSZ rendkívüli közgyűlésén mondott el NEW YORK (MTI) Elnök úr! Tisztelt küldöttek! Küldöttségünket a Magyar Népköztársaság kormánya az­zal bízta meg, hogy a tragikus és súlyos veszélyeket magában rejtő közel-keleti helyzetben együttműködjék a többi dele­gációval a békés megoldás megkeresésében. A szovjet kormány összehívást iavasló levele jpl világítja meg az ülésszak előtt álló probléma lényegét: fel kell számolni Iz­raelnek az arab államok el­len elkövetett agressziója kö­vetkezményeit, és azonnal »issza kell vonni az izraeli csapatokat a fegyverszüneti vonalak mögé. A közgyűlésen elhangzott eddigi vita is azt húzza alá, hogy ez a fő feladat, amelytől semmiféle részletkérdés nem terelheti el figyelmünket. Az arab területek Izrael ál­tal történt elfoglalásának té­nye önmagában bizonyítéka annak, hogy bűnös támadás történt. Az ENSZ-nek és az egész világ békeszerető erői­nek feladata, hogy felszámol­ják ennek következményeit és keressék a tartós és végleges megoldás feltételeinek megte­remtését. Izrael diktálni akar Nem engedhető meg, hogy a nemzetközi jog, az ENSZ alap­okmánya elveinek semmibe vevésével megsértsék a gyar­mati sorból függetlenné vált arab államok területi épségét. Nem engedhető meg, hogy az agresszor élvezze agressziója gyümölcseit, hogy a tárgyalá­son az erőszakosan elfoglalt területek birtokában akarjon diktálni. Izraelnek és támogatóinak eddigi magatartásából, és a közgyűlési vitában elhangzott érvelésedből egyértelműen az derül ki, hogy Izrael éppen az elfoglalt területek birtoklásá­ból akar kiindulni. Ebben a helyzetben kell a békés megoldást megkeres­nünk. A mai feszült, s Izrael támadása következtében még feszültebbé vált nemzetközi körülmények között természe­tesen ez nem könnyű feladat. A nemzetközi helyzetnek ezek a máshol is tapasztalt veszé­lyes tünetei is szerepet ját­szottak abban, hogy Izrael agresszióját elkövette. 1963 nyara, a leszerelési tárgyalások terén tett utolsó engedményes lépés óta a vi­lág számos területén fokozó­dott a nyugati hatalmak, el­sősorban az Egyesült Államok agresszív tevékenysége. Délkel et-Ázsiában az Egye­sült Államok évek óta nyílt, szégyenteljes agressziót követ el a hazáját védő hős vietna­mi nép ellen. Napról napra szélesíti embertelen és a nemzetközi jog minden előírá­sát semmibe vevő támadásait, amelyek az egész világ béké­jét fenyegetik. Szinte naponta követ el provokációkat a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság ellen. Kihasználva a kedvezőtlen nemzetközi légköri , Latin-Amerikában az Egye- Ezeknek a ténykedéseknek sült Államok deklarálta az a folyományaként kialakult egyoldalú beavatkozáshoz va- légkör nehezíti Európában is ló jogát és él is vele. Afriké- a függő problémák rendezését, ban a hírhedt 19S4-es közvet- A szocialista országoknak a len kongói beavatkozás mel- katonai tömböktől mentes lett nyíltan vagy burkoltan tá- Európára, az atommentes eu- mogatja a kontinens déli ré- rópai övezetekre, a két né- szén uralmon levő reakciós re- met állam békés együttműko- gsjmeket. desére tett kezdeményezései visszhangra találtak a konti­nens nyugati részén élő népek körében is. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Anglia a NATO-ban és azon kívül ki­fejezett hivatalos politikája ennek az agresszív katonai szervezetnek az erősítése. Mindkét hatalom támogatja az NSZK egyre nyíltabban fasi- zálódó militarista köreinek revansvágyó terjeszkedési tö­rekvéseit, atomfegyver-igényét. Izrael tehát agresszióját olyan nemzetközi háttérben követte el, amelynek egyik jellemző vonása a főbb szö­vetségeseinek a nemzetközi helyzet javulását gátló, sőt romlását elősegítő tevékeny­sége. Nem férhet kétség ah­hoz, hogy az Egyesült Álla­mok politikája általában é3 különösen a Vietnam elleni háborúja által létrehozott lég­kör jelentős befolyást gyako­rolt Izrael elhatározásaira, fe­lelőtlen és bűnös lépéseire. A gyarmatosító hatalmak közel-keleti politikai céljai je­lentették az izraeli agresszió második fontos — ez esetben közvetlen — okát. Nem kívá­nok a valamennyiünk által is­mert, közelmúlt események részleteibe belebocsátkozni. Nem lehet azonban nem ész­revenni azt a közvetlen kap­csolatot, amely az olajhatal­mak közel- keleti érdekei, és Izraelnek szomszédai ellen folytatott politikája között fennáll. Ismeretes, hogy Szí­riában a kermány más arab országok támogatásával az el­múlt év vége óta kemény harcot folytatott az olajmono­póliumokkal a szír nép nem­zeti érdekei védelmében. Tör­vényszerű logikával neheze­dett ennek folytán Izrael nyo­mása elsősorban Szíriára ez év eleje óta. Erre a kihívó, nyílt táma­dással fenyegető magatartás­ra reagáltak az arab államok azzal, hogy még szarosabbra vonták szövetségüket Szíriá­val. Izrael fenyegetéseit min­den fázisban támogatták szö­vetségesei, elsősorban az Egye­sült Államok. A gazdasági és politikai nyomás az arab ál­lamok ellen, a 6. flotta tün­tető felvonulása a Földközi- tenger közel-keleti térségé­ben, és az EAK elleni erőfitogtatással való fenyege­tés nyílt biztatás volt Izrael számára, hogy a végső előké­születeket megtegye a fegyve­res támadásra. A feszültség tetőfokán, má­jus 31-én, az EAK az állandó fenyegetés ellenére még egy kísérletet tett a békés meg­oldásra. A Biztonsági Tanács­ban benyújtott határozatter­vezetében javasoila, hogy újít­sák fel két héten belül az egyiptomi—izraeli vegyes fegyverszüneti bizottság tevé­kenységét. A válasz az ameri­kai flotta-beavatkozással való fenyegetéstől bátorított szélső­séges erők fel iilkerekedése volt Izraelben, maid a június 5-i agresszió. Az izraeli támadás harma­dik összetevője magának Iz­rael állam kormányainak sok évre visszanyúló politikájá­ban gyökerezik. A közgyűlés harmadik ülés­szakán, 1949. május 11-én vei­le fel Izraelt az ENSZ tag­jai sorába. A világ haladó (Folytatás a 2. oldalon) Létrejött a csúcstalálkozó Koszigin és Johnson fontos nemzetközi kérdésekről tárgyal NEW YORK (MTI) A New Jersey államban le­vő Glassboroban pénteken, magyar idő szerint 16.20 óra­kor, megkezdődött Johnson amerikai elnök és Koszigin miniszterelnök csúcstalálkozó­ja. 1961 óta ez az első alka­lom, hogy a szovjet mi­niszterelnök és az ameri­kai elnök találkozik: 1961-ben Hruscsov Bécsben folytatott tárgyalásokat Ken- nedyvel. A szovjet miniszterelnök Gromiko külügyminiszter és más személyiségek kíséretében gépkocsin indult el a szovjet ENSZ-küldöttség New York-i épületéből Glassboro felé. A szovjet delegáció 14 gépkocsi­ból álló karavánja motoros rendőrök, biztosító autók kí­séretében tette meg a mintegy kétórás utat a New York és Washington között csaknem félúton levő kisvárosba. John­son elnök valamivel később Rusk külügyminiszterrel és McNamara hadügyminiszterrel helikopteren hagyta el a Fe­hér Házat, repülőgéppel foly­tatta útját Philadelphiáig, majd ismét helikopterre szállt, hogy megtegye a mintegy 22 kilométeres utat Glassboroba. Koszigin autókaravánja regge­li csúcsforgalomban haladt vé­gig a gyorsforgalmi útvonalon. s érdeklődők tízezrei üd­vözölték a szovjet minisz­terelnököt. Glassboro fellobogózva vár­ta a két államférfit. A talál­kozó színhelyét, a Glassboro! főiskola rektorának hivatali épületét csak szigorú ellenőr­zés után lehetett megközelíte­ni. Koszigin és Johnson csak­nem egyidőben érkezett Glass­boroba. A színhelyet egyéb­ként Richard Hughes. New Jersey állam kormányzója javasolta: Johnson elnök fel­kérte, hogy határozzon meg egy olyan helységet, amely nagyjából félúton van New Jork és Washington között. A találkozónak nincs előre megállapított napi­rendje: a két kormányfő abban egye­zett meg, hogy bármelyikük felvethet olyan kérdéseket, amelyek mindkét felet érdek­lik, és a nemzetközi helyzet legfontosabb problémáira vo­natkoznak. Johnson elnök Rusk külügy­miniszter, McNamara had­ügyminiszter és Thompson, az USA moszkvai nagykövete társaságában a főiskola igaz­gatói épülete előtt várta a szovjet delegáció érkezését. A borús, felhős időben a ripor­terek százai gyűltek össze a hirtelen megvont kordon mö­gött, hogy szemtanúi lehesse­nek a találkozó kezdetének. Koszigin gépkocsija rövid­del negyed 5 óra után érke­zett meg a találkozó színhe­lyére. A gépkocsiból kilépő szovjet miniszterelnököt Johnson elnök kézfogás­sal köszöntötte, majd Koszigin és Grom&o üdvözölték az amerikai állam­férfiakat, néhány másodperces beszélgetés után, amely fő­ként a fotóriporterek kérésé­re történt a ház előtt, a két vezető bement az épületbe. A tanácskozáson a közvetlen kí­séret tagjain kívül csak két tolmács vesz részt, egyet a szovjet, egyet pedig az ame­rikai küldöttség biztosított. Johnson elnök a csúcsta­lálkozó után Los Angelesbe repül, ahol egy demokrata pártvacsarán mond beszédei. Az elnököt a szó szoros ér­telmében rendkívüli állapot várja a Csendes-óceán part­ján : a békeharcosok bejelen­tették, hogy Johnson látoga­tása alkalmából hatalmas tüntetést rendeznek a viet­nami háború ellen. Mintegy 20 000 tüntetőt várnak a fel­vonulásra. Tanácskozás Nagybátonyban Július 3-án nyílik a honismereti tábor Mint már jelentettük 1967. július 3-án nyílik az első or­szágos ifjúsági honismereti tá­bor. Tegnap, Nagybátonyban, a tábor színhelyén tanácsko­zott a tábor szervező bizottsá­ga. A megbeszélésen a KISZ Központi Bizottsága Középis­kolai- és Szakmunkástanuló Osztályát Sasvári Erzsébet, a Művelődésügyi Minisztérium Közoktatási Főosztályát Gálos Tibor képviselte. A tanácskozás bevezetése­ként Hantos Sándor igazgató kalauzolásával a résztvevők megtekintették a táborhelyét, a 209. sz. Szakmunkásképző Intézetet A táborozó fiatalok szálláshelye az intézet kollé­giuma lesz, a parancsnokság és a tábor 10 szakcsoportja az iskolaépületben kap helyet. A helytörténeti, a munkásmoz­galmi, a szociológiai, a kul­túrtörténeti, a bányász-népraj­zi szakcsoport mellett külön csoport foglalkozik a bányász­szerszámok és munkaeszközük gyűjtésével, a műszaki fejlő­dés, a közlekedés és a szállítás vizsgálatával, a bányavidék földrajzi neveinek összeírá­sával, a bányászasszony és bányászgyermek éle­tével, a bányászok lakás- és életkörülményeinek kutatásá­val. A július 3-i megnyitó ün­nepségen Pothornik József, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt igazgatója, a KISZ Központi Bizottsága ne­vében pedig Nádor György osztályvezető üdvözli a tábo- rozókat. Az ünnepélyes zászló- felvonást műsor és táncos is­merkedési est követi. A táborozás második és har­madik napján a fiatalok szak­mai előadásokon és konzultá­ciókon vesznek részt, majd július 6-tól kezdve hét mun­kanapon át kerékpáros gyűj­tőcsoportokban felkeresik a szénmedence községeit és bá­nyatelepeit. Közben, július 9-én Eresztvényben fel­avatják a Salgótarján vi­déki szén felfedezésének 200. évfordulója alkalmából állított emléktáblát. Ugyanezen a napon leplezik le Baglyasalján Targos Istvánnak, a 1384. március 24-én eldördült ma­gyarországi első csendőrsortűz áldozatának emléktábláját. A tábor befejezésének egyik kiemelkedő eseménye lesz az a kiállítás, melyet a táborozó fiatalok által gyűjtött anyag­ból rendeznek Salgótarjánban a bányászok életéről. Az ifjúsági táborok történe­tében első honismereti tábor­ba, melyet nógrádi fiatalok ja­vaslatára szervez a KISZ Köz­ponti Bizottsága, az ország va­lamennyi megyéjéből 102 kö­zépiskolást és szakmunkás- tanulót várnak. A tábor parancsnoki teen­dőinek az ellátásával a KISZ Központi Bizottsága a Nógrád megyei bizottsággal egyetértés­ben Szilágyi Gábort, a megyei bizottság munkatársát bízta meg. A tegnapi nagybátonyi ta­nácskozás bebizonyította, hogy a szervező bizottság és a tá­bor parancsnoksága az előké­szítésben résztvevő szervere­tekkel és intézményekkel együtt gondosan készül az első országos ifjúsági hon­ismereti tábor július 3-i meg­nyitójára. Koreai parlamenti küldöttség érkezett hazánkba Az Országgyűlés meghívá­sára pénteken hatnapos láto­gatásra hazánkba érkezett a Koreai Legfelsőbb Népi Gyű­lés küldöttsége. A delegációt Li Jang Ho. a Koreai Munkapárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Népi Gyűlés El­nökségének alelnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Pák Kjang Szűk, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságá­nak osztályvezető-helyettese, Dzang Gvarig Lók. az Eszak- Hartkjong tartomány Népi Bi­zottságának elnöke és Kim Jang Uk, az Uszán-i szerszám- gépgyár igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents