Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-23 / 146. szám

1967. június 23. péntek SOSMn 3 Mozik községi tuiajMan - községek mozi nélkül A Nógrád megyei filmszínház-hálózat fejlesztési tervei Ellent mondó nézetek A Nógrád megyei Moziüzemi Váliaiat ebben az esztendőben is jelentős beruházásokat vé­gez filmszínházai színvonalá­nak továbbfejlesztésére, ugyanakkor lépéseket tesz egyes mozik községi kezelésbe vételére, illetve megszünteté­sére. székeket szerelünk be. átala­kítjuk az előcsarnokot és a bejárati részt. A munkát a szabadtéri mozi építkezései után kezdjük el, s a kettős balassagyarrpati feladatra kö­rülbelül egymillió forintot for­fenntartása. Ilyen többek kö­zött a két—hácpmszázas lélek­számú Kutasó, Bokor, Alsó­told, ahol csak a filmszállítás többe kerül, mint amit a be­vétel, vagy fontosabb oldalról nézve: a nevelő hatás jelent. dítunk. A továbbiakban Mát- Ezekben a községekben ma rakeresztesen és Szendehelyen már két—három közületi tele- Hol és milyen változásokra tervezünk jelentős fejlesztést, vízió működik, az emberek s összesen 17 keskenyfilmes ezeket látogatják: a mozinak lehet ilyen vonatkozásokban számítani? — erről kérdeztük Sztankovics István, a vállalat megyei igazgatóját. — Továbbra is hálózatunk korszerűsítését. esztétikai, technikai fejlesztését tartjuk legfontosabb feladatunknak. Ebben az esztendőben akuszti­kai burkolást kapott és kes- kenyből szélesvásznú lett a szügyi mozi. akusztikai bur­kolást, kályha és székcseréket végeztünk Zabaron és Tere­den. most fejezzük be a litkei mozi újjáalakítását. — Idei legnagyobb vállalko­zásunk a balassagyarmati Ma­mozit teszünk szélesvásznú film játszására alkalmassá. Endrefalván kétgépes vetítő­fülkét építettünk, s a fejlesz­tési tervekbe illeszkedik az a tervünk is, hogy a salgótarjá­ni József Attila Művelődési Házban rendezünk egyes ie- lentősebb filmekből premiert, s a film ezt követően kerül a heti egv játszási napon szín te semmi közönsége nincs. A mozi gyér látogatottsága indo­kolja, hogy az érdeklődést fo­kozottabban a televízió felé irányítsuk, felszámoljuk a gyenge menetelű mozikat, mert már az első félévben mintegy 300 ezer forintos kiesés mutat­kozik bevételi terveinkben. majd a November 7. műsora- Olyan igénnyel is találkoztunk ra. néhány helyen, hogy vállala­— Hallani lehet egyes mo- tünk engedje községi kezelés­zik megszüntetéséről, illetve be a moz;t. A kérésnek in­tanácsi kézbe adásáról. — Tapasztalataink azt mu­tatják. hogy néhány egészen dách filmszínház felújítása kis helységünkben semmilyen dokolt esetben könyvjóváírás­sal eleget teszünk, vállaljuk a tervszerű karbantartást is. a filmellátást, a műsorpolitika lesz, ahol akusztikai munkála- tekintetben nem, vagy alig in- alakítását azonban természe­tokra kerül sor, párnázott dokolt a mozik működtetése, tesen mi tartjuk kézben. Süt jog a iiikár Az autóbusz verte porfelleg megyeri községi tanács vb tit- letően a termel őszövetkezeti- eloszlása után biztató kép tá- kára. — Temérdek munkás jár eknek sein lehet okuk panasz- rul Nógrádmegyer vendége községünkből Mizserfára. Sál- ra. A tavalyi huszonöt forin- elé. Az út hosszában végig új gótarjánba, Nagybátonyba. tos munkaegység az idén betonoszlopok hevernek felál- Pénzt és igényességet hoznak negyvennégynek ígérkezik, lításrra várva, a templom tor- haza. Járt a faluban? A fel- A tanácsházától balra első nyárnak fakó keresztje beton- szabadulás óta kereken száz telken, a volt Szigeti-kúria he­győrük sokaságára veti árnyé- ház épült nálunk. Az utóbbi lyén kezdődik meg rövidesen kait. Sokatmondó ígéret ez ar- tíz esztendőben javarészt há- Nógrádmegyer új büszikeségé- ra, hogy előbb-utóbb megér- romszobás, fürdőszobával. Nem nek, az „egészség-kombinát- keznek a községbe az útépítők, Terék Gyula tsz-traktoros az nak” az építése. A név szo- s hogy munkájuk nyomán a egyetlen, aki rászánt tíz—húsz- katlan. Sebaj. A fontos, amit poros, kátyús féderszaggató ezer forintot hidrofor beszere- jelent: orvoslakás, fogorvosi helyén portalanított út szüle- lésére. Alig mértünk ki ötven rendelő, helyiség a terhes-tá­tik." Szélesebb a mainál; a be- házhelyet, a fele máris elkelt, nácsadáshoz. A községfejlesz- tongyűrűk a csatornaépítéshez Hallotta már a Szigeti nevet? tési alapból félmillió forintot kellenek. — Hogyne. Hegedűművész. áldoz reá a falu, s ugyaneny­Szólottumk már arról, meny- — Ez nem az a família, nyit a megye, nyivel gazdagodott a szécsényl Amelyikre én gondolok, az Búcsúzáskor óvatosan kezel járás a legutóbbi tanácsciklus százötven holdas földbirtokos a vb-titkár. Hólyagos a tenye- alatt; most hozzá tesszük, hogy család volt. A kúriája itt állt re, sajog. Akár a vb-elnök, a azon belül a kétezer lakosú a tanácsháza mellett, a két legszorgalmasabb nógrádme- Nógrádmegyer kilencmillió fenyő alatt. Három szobát lak- gyeriekkel együtt társadalmi forinttal. A felújításokon kívül tak, fürdőszoba nélkül... Ná- munkában bontotta le a Szi- ebből épült a nyolctantermes, lünk már az öreg Makkos le- geti-házat. Azért, hogy helyén központi fűtéses iskola. (Azt, számlázottal is többnyire für- amelyet szégyenkezve mutatott dőszobás házat építenek, két esztendeje a népi ellenőr- — Makkos? zésnek az igazgató, lebontják: — Az csak ragadványnév; helyén — a kultúrház előtt — az igazi: Rácz. Az első Ráczot parkosítanak.) A milliókból a századforduló idején telepi- jutott sportszertárra, két kilo- tette ide valamelyik Szigeti, méter járdára, majdnem egy hogy vályogverője legyen. Ma kilométernyi útépítésre, autó- ötszáz cigány él a községben; buszváróra. java hányaduk szakmunkás — Az nekünk az út, ami a vagy betanított munkás a Vas- szécsényieknek a víz, — vall- tömegcikk Ktsz-ben. Jói ke­a ma építhessen. S azért is, hogy ne emlékez­tessen a múltra. — b. z. — A háztáji szerepe A háztáji gazdaságok sze­repének megítélésében a me­zőgazdaság átszervezésének időszakában és napjainkban L gyakoriak a párt helyes po­litikai irányvonalától eltérő nézetek, amelyek két végletet képviselnek. Lássunk tisztán Az egyik nézet szerint a háztáji gazdaságokat sürgő­sen korlátozni kellene, mi­vel mint mondják: léte aka­dályozza a közös gazdaságok megszilárdítását. Ezt a felfo­gást több szövetkezeti vezető is vallja, hol nyíltan, hol bur­koltán. A másik véglet képviselői viszont hem látnak semmi veszélyt a háztáji túlmérete­zésében és azt a közös gaz­dálkodás érdekeinek rovásara is igyekeznek fejleszteni. Helytelen az is, ha a háztá­jit úgy kezelik, mint az egyé­ni kisparaszti gazdálkodást, s ebből kiindulva a közös gaz­daságtól elszakítják, vele szembe állítják. A háztáji gazdaságok kor­látozására, elsorvasztására irányuló törekvések, az átme­neti intézkedésekkel kapcso­latos türelmetlenség súlyos károkat okozhat a népgazda­ságnak, s veszélyezteti az or­szág megfelelő ellátását. A szocializmus építésének jelen­legi szakaszában politikai és gazdasági szükségszerűség a háztáji tulajdon, ezért szere­pét ennék megfelelően értékelnünk. süldőből 77,9, vágómarhából 22,9 és szénából 70 százalék, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Igen nagy a paraszti lakos­ság családi fogyasztásának ki­elégítésében betöltött szere­pe. Itt elég alra utalni, hogy megyénkben a termelők hí­zott sertés magánvágása éven­te eléri a 66 ezret, a baromfi önfogyasztás 325 vagon, a tej­es tejtermék felhasználás tej­ben számítva csaknem 70 ezer hektoliter, a tojás önfo­gyasztás pedig 26 millió da­rab volt 1966-ban a termelői mérlegek szerint. A falusi lakosság zöldség­ellátása a fontosabb zöldség­félékből saját termelésből csaknem teljesen megoldott. Hasonló a helyzet gyümölcs­ből is, amit jól egészít ki az fmsz-ek helyi értékesítése. Oh enlíéf millió forint A. háztáji gazdaság jelentő­sége elsősorban a mezőgazda- sági lakosság önellátásának biztosításában mutatkozik meg. Előreláthatólag még hosszú ideig nem lebecsülen­dő hozzájárulásuk a központi árualapképzéshez, amire leg­jobb bizonyíték a háztájiból tavaly felvásárolt több mint 52 millió forint értékű áru. A tanácsi szektor felvásár­lásából a háztáji és egyéni szektor aránya: tojásból 76, A házikertekben és háztáji szőlőkben meglevő mintegy egymillió „gyümölcsfa-egység” termelési lehetőségei megkö­zelítően sincsenek kihasznál­va. A növényvédelem körüli súlyos mulasztások rendkívül lerontják a gyümölcsök minő­ségét, ami miatt kedvezőtle­nek az értékesítés feltételei. Tavaly az fmsz-i növényvédő brigádok az összes gyümölcs­fa egység három százalékát részesítették csak védelemben. Igaz, hogy a tsz-ek növény­védő brigádjai is végeztek a házikertekben permetezést, ez kell azonban közel sem volt olyan mérvű, hogy kielégíthette vol­na az igényeket. Ezek a gon­dok nem kis szerepet játszot­tak abban, hogy ilyen magas gyümölcsfaállomány mellett az fmsz-ek mindössze 180 va­gon gyümölcsöt tudtak csak felvásárolni. Rugalmas módszerek Az állatállomány jelentős része — az erősen csökkenő irányzat ellenére is — még mindig a háztájiban van. Szarvasmarhából 33,6, tehén­ből 41,7, sertésből 78,6 és ko­ja Endrész Gábor, a nógrád- resnek. Persze, a keresetet il­Közelebb az igazsághoz A Nők Lapja ez évi 15. számában „Gombostűhegyen” címmel bírálja egy sóshartyáni pedagóguslakással kapcsola­tos ügyben a községi tanácsot. (Ilyen tanács nincs; kishar- t.yáni—sóshartyáni közös tanács van.) Laptársunk állítása szerint a tanács egy pedagógusnőt szólított fel határozottan a szolgálati lakás elhagyására azzal az indoklással, hogy férje már Pásztón tanít. Laptársunk a maga érdemének tudja be. hogy az asszony megmaradhat a lakásban. Erről így ír; „Kérésünkre a Nógrád megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya lépett közbe, és változtatta meg a határozatot.” A Nők Lapja szerint a megye az asszony nevére módosíttatta a lakásszerződést. A valóság az, hogy a pásztói MTH-iskolához került pe­dagógus Sóshartyánból való távozásáról nem szólt a köz­ségi tanácsházán. A községi tanács vb elnöke joggal téte­lezte fel, hogy a pedagógusfeleség követi férjét Pásztóra; ezért írt a férjnek figyelmeztető levelet, — határozatról szó sincs. így azt a művelődési osztály nem is változtathatta meg. (E mellet tény. hogy jogszabályi kérdésben valóban állást foglalt a művelődési osztály.) A szolgálati lakásra vo­natkozó szerződés változatlanul a férfi nevén van. A ne­vet illetően nem is lehetne módosítani; a lakó változása ese­tén a szerződést fel kellene bontani, s újat kötni az új bér­lővel. Efféle intézkedésre azonban nincs szükség. A peda­gógusférj gépkocsiján hazajár feleségéhez. Nem a kisebb-nagyobb pontatlanságok, tárgyi tévedé­sek bosszantók a „Gombostűhegyen” című cikkben. Bosszan­tó viszont, hogy az írásból az olvasó arra a téves következte­tésre jut, hogy a kis-hartyáni—sóshartyáni tanács hálátlanul, bürokratikusán intézte egy pedagógus házaspár ügyét. Adott esetben ez nem történt meg, s a bürokratizmus, a lelketlen- ség különben sem jellemzi a kishartyáni—sóshartyáni taná­csot. — •». z. — DCülchtös kirándulók A határőrök két fiatalem­bert szállítottak Balassagyar­matra. Ázottan, csapzottan, hiányos öltözetben kászálód­tak ki a szolgálatos kocsiból. Kanyó Ferenc, a Szécsény— Salgótarján között közlekedő autóbusz jegykezelője hívta fel a határőrök figyelmét az idegenekre. Tihanyi Vilmos őrmester igazoltatta őket. Személyazonossági igazolvá­nyuk nem volt. Kirándulók­nak adták ki magukat, akik a ködös időben eltévedtek. De ellentmondásba keveredtek, nem tudták megmondani hová akarnak utazni, hol jártak, őrizetbe vették őket. Azon a napon reggeltől esett az eső. Éjszaka sem szü­netelt. Estére az Ipoly meg­áradt, a réteket elöntötte a víz. Á folyón túl, Tőrincsen két fiatalember tért be a ven­déglőbe. Idegenek voltak, a csehszlovák járőr igazoltatta őket. Igazolványt nem tudtak felmutatni, arra hivatkoztak, hogy Losoncról érkeztek egyik barátjuk meglátogatásá­ra. Néhány órán belül vissza­térnek otthonukba. A járőr eltávozott, a vendégek pedig csendesen iszogattak. Záróra után, amikor már a falu el­csendesedett, az Ipoly partjá­ra lopakodtak, és a bokrok védelmében megindultak Ká­ros felé. Terepszemlét tartot­tak. Aztán visszatértek Tő­rincs határába egy elhagyatott házba. Itt lapultak éjfélig, és akkor elindultak a már előző­leg szemügyre vett útszaka­szon. így vall az egyik: — Félelmetesen zúgott a víz, de nem mertem Gyulá­nak szólni, hogy félek. Gyula vetkőzött. A ruháit összecsomózva a nyakába kö­tötte, így gázolt az árba. — Nem tudtam, hogy olyan mély és sebes a sodrása. Az első lépés után elsüllyedtem, elragadott a folyó. A cipőm, amit a lábamon hagytam, az iszapba ragadt. Már az éle­temért küzdöttem, de azért Jóskának odakiáltottam: Gye­re utánam! Hallottam, hogy csobban a víz. Szerencséjük volt, átjutot­tak, nem vesztették életüket. Hiányos öltözetben kerültek a magyar oldalra. Fáztak az esős éjszakában. A szemben levő erdőbe vették az irányt, abban a reményben, hogy védve lesznek az esőtől és rejtve a járőr szeme elől. Nem bírták a hideget, tüzet pedig nem rakhattak. Végül elindultak nyugati irányba. Nógrádszakál fölött egy pusztán találták magukat. Meglátták a falut, leereszked­tek, és megálltak a buszváró­nál. Ázottan, fázottan felülték a járatra. Mint ismeretes, Litkén fel­tartóztatták őket. Ülnek a kihallgatást vezető tiszt előtt. Adataikat diktál­ják, Horváth József, Horváth Gyula losonci lakosok. Az egyik 20, a másik 21 éves. Bútorgyári dolgozóknak mond­ják magukat. Igazolni azon­ban nem tudják. Az egyik be­vallja, büntetett előéletű. — Milyen szándékkal lép­ték át a határt — kérdezi tő­lük a tiszt. — Kirándulni jöttünk és el­tévedtünk. Nem vagyunk ha­társértők, ne bánjanak ve­lünk úgy, mint bűnösökkel — tiltakozik az idősebb. — Hová akartak jutni? Nem válaszolnak, egymásra néznek. Űjabb kérdést kap­nak. — Tudják-e, hol szálltak autóbuszra? Erre sem válaszolnak, egy­másra néznek. A fiatalabb ar­cán már ott van a rajtakapott ember félelme. Az idősebb még makacskodik. Tagadja, hogy határsértést követtek el. Zsebeiben magyar pénz mel­lett koronát találnak. Meglévő holmijaik is csehszlovák eredetűek. A fiatalabb meg­törik. Bevallja, amit a vizsgá­latot végzők már akkor tud­tak, amikor elfogták őket. — Odaátról jöttünk.., A náluk talált feljegyzések­ből az is kiderült milyen szándékkal. Dunántúli falvak neveit jegyezték fel. Ezeken keresztül akartak nyugatra távozni. A csehszlovák ható­ságok átvették őket, és visz- szavitték a határon túlra. Bobál Gyula cából 67 százalékot képvisel­nek a tanácsi szektorokon be­lül. A szarvasmarha-tenyésztés hízóárak kedvezőek, a férő­hely, a szálas- és abraktakar­mány a legtöbb gazdaságban biztosított, adottak tellát a fejlesztés. lehetőségei. A tojástermelést 503 ezer, hat hónaposnál idősebb tojó törzsállomány alapozza meg. Az utóbbi két évben javult az állomány minősége, a New Hampshire-i tyúkok elterje­désével. Ebben az évben meg­kezdődött a G 33-as, több to­jást biztosító tojóhibridek ..ki­helyezése”, és a jövő években ezzel kívánják az állományt fokozatosan kicserélni. Megvannak a lehetőségek arra is, hogy a baksai mód­szerrel magas tojáshozamot biztosító tojóhibridekkel hasz­nálják ki az üres istállókat, és a tsz-ek értékesítsék a tojást, így állami áron megvásárol­hatják a szükséges abrakta­karmány mintegy felét. A háztáji gazdaságok sze­repe jelentős az úgynevezett töredékmunkáerő foglalkozta­tásában is, amire a követke­ző években a t’sz-tagok kiöre­gedésével még nagyobb szük­ség lesz. Az éticsiga- és gyógy­növénygyűjtés megfelelő jö­vedelemforrás, és aránylag könnyebb munkalehetőséget biztosít. Hasonló a helyzet a különféle szakcsoportokban is. A háztáji és az ártámogatás Helyes, ha a háztáji bizott­ságok tényleges gazdái, kez­deményezői és irányítói ezek­nek a feladatoknak. A tsz-ek vezetői is többet tehetnek a háztáji érdekében. Megszervezhetik például a háztájiban termelt áruk tsz- en át történő értékesítést, ott ahol ártámogatásos rendszer­ben dolgoznak. A közös köz­bejöttével végzett értékesítés lehetőséget biztosít a nagyobb ártámogatásra, ez pedig a tsz-ek bevételét és közvetve a tagság jövedelmét növeli. Az ártámogatást élvező 48 , tsz közül az 1967. évi tervek tanúsága szerint huszonnégy­ben semmit sem tettek a kö­zös értékesítésért, s ezáltal szerény számítások szerint is több millió forint bevételtől esnek el. Lccz László Népi ellenőrök tapasztalatcseréje Nagymezőpusztán Tegnap a megyei, valamint a járási népi ellenőrzési bi­zottságok mezőgazdasági szak­csoportjánál? vezetői és tag­jai egész napos tanácskozást tartottak a nagymezőpusztai turistaházban. A vitaindító beszámolót Bencze Barna, a megyei NEB mezőgazdasági szakcsoportjának vezetője mondotta. Szólott arról a fej­lődésről, amely megyénk me­zőgazdaságában a népi ellen­őrök vizsgálatait, tájékozódá­sait követő intézkedéseknek köszönhető. Ilyen pozitívu­mokkal találkozhatunk — többek között — a szakembe­rek megbecsülésénél, továbbá a zöldség- és gyümölcsellá­tásban. Az előadó ismertette azokat a gyakrabban előfordu­ló problémákat is, amelyekkel a népi ellenőröknek meg kel] küzdeniök, s hasznos tanácso­kat adott azok leküzdéséhez. Hangsúlyozta, hogy az új gaz­dasági mechanizmus az eddi­ginél is nagyobb felkészült­séget, de változatlan felelős ségérzetet követel a népi el­lenőröktől.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents