Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-21 / 144. szám
4 NÖGR A TS 1967. június 21, szerda Betonozzák az új gázkészülék-gyár nagy csarnokának hosszanti merevítő falát. Szombaton megérkezett ide az első szállítmány, kilenc tonna Nsúlyú, tizenkét méter fesztávolságú vasbeton főtartó gererída is. Július elején, az ÉGV tizenhat tonnás autódarujával megkezdik a főtartók elhelyezését. Hír szerint az KM 31. Építőipari Vállalat tiszasze- derkényi betonelem gyártó telepe rövidesen a héjelemek előállítását is megkezdi. Az épület téliesítéséhez oly szükséges elemek utolsó darabjai is megérkeznek augusztusban (Koppány György felvétele) rOá üld éj ^áliát a köitíjLa-öiLáylmit Megszületett az idd könyvtermés méreteiben minden bizonnyal legkisebb és legnagyobb kiadványa. Arányuk 1:116. Kiadói kuriózum mindkettő, mondhatni Dávid és Góliát a könyv-világban. Az egyik: a Szépművészeti Múzeum, illetve a Nemzeti Galéria műkincseinek reprodukció-válogatása, 3x3,8 milliméter nagyságú (stíl- szerübben: kicsinységül könyvecskében — ebből két változat készült. A másik: a kitűnő grafikusművész, Kass János rézkarcainak 33x40 centiméteres óriásalbuma, amely kinyitva vetekszik egy gyúródeszka méretével. Tizenöt fekete-szürke-fehér metszetet tartalmaz a Kass-album, azokat az illusztrációkat, amelyek „Az ember tragédiá”-ja legutóbbi — a téli könyvvásárra megjelent bibliofil — kiadásához készültek. Szemben a Madách-mű igen magas, 12 OOű-es példányával. a rézkarc-albumnak szokatlanul alacsony a példányszáma, mindössze 525 kerül belőle könyvárusi forgalomba. Minden egyes példányát sajátkezűleg dedikálta Kass János, valamint Juhász Ferenc költő is, az előszó írója. A kiadvány az Európa—Helikon könyvműhely gondozásában látott napvilágot, Szántó Tibor könyvművész kötéstervével és tipográfiájával. A két múzeumi „liliput-kötet” (a Képzőművészeti Kiadó termése) nemzetközileg is példa nélküli produktum. Ugyanis az akár itthon, akár külföldön eddig megjelent mikrokönyvek kizárólag szépirodalmat publikáltak. Ezek viszont színes reprodukciókat tárnak az olvasó elé. Huszonnyolc- huszonnyolc bélyegnyi képecske sorakozik a leporello-rendszerű összeállításban. Valazquez, Goya, Rubens, vagy Munkácsy, Szinyei- Merse, Derkovits alkotásairól ilyen parányi lenyomat, méghozzá bőrkötéses mini-albumban — igazi csemege műértőknek. könyvgyűjtőknek egyaránt. Megállapodás a szolnoki színházzal Értékes és változatos évad elé nézünk Nyári tábor — amatőr képzőművészeknek Alig pár éves múltra tekint vissza Salgótarjánban a képzőművész stúdió, amely országos viszonylatban is egyedülálló szervezeti forma. A stúdiónak, amelyet Iványi Ödön festőművész vezet, jelenleg 33 tagja van. A fiatal képzőművészek a Nógrádi Szénbányászati Tröszt, a megyei József Attila Művelődési Ház és a Sziráki Állami Gazdaság támogatásával évenként nyári képzőművész táborozáson vesznek részt Szirákon. Idén július 24-től augusztus 9-ig tart nyitva a tábor. Erről és a stúdió munkájáról beszélgetünk Iványi Ödönnel. — Milyen a stúdió szervezete, amelyre, mint hallottuk, országos szervek is felfigyeltek legutóbb? — A stúdió a megyei művelődési ház mellett működik, fenntartási költségeit a ház fedezi. Éves munkatervet készítünk, amely szerves része a ház programjának. Tagja lehet bárki, aki gyakorlatban foglalkozik képzőművészettel, és a felvételi bizottság a beküldött munkák alapján tehetségesnek tartja. Tulajdoniképpen átmeneti szervezeti forma a szakkörök és a hivatásos művészek észak-magyarországi területi szervezete között. Létrehozását szükségessé tette az, hogy megyénkben több tehetséges képzőművész, illetve művészjelölt él, akiknek szerepe a megye képzőművészeti életében nem elhanyagolható. Helyüket szervezett formában biztosítanunk kellett, mind a személyek egyéni érdekeit, mind pedig a társadalmi, művelődéspolitikai szempontokat figyelembe véve. — Hogyan segíti a stúdió az egyéni fejlődést? — Elsődleges feladat a tagok művészi szemléletének megteremtése, szakmai felkészültségük fejlesztése. A továbblépés lehetősége is adott, a megfelelő színvonalat elérő, legtehetségesebb tagokat ugyanis az észak-magyarországi területi szervezettel egyetértésben javasoljuk Képzőművészeti Alap tagságra és felvételi-e az észak-magyai'országi szervezetbe. Múlt évben például Radics István és Somoskői Ödön esetében realizálódott ez a lehetőség. A stúdiótagság kiállítási lehetőséget is jelent. Minden év decemberében megrendezzük a stúdió közös tárlatát, amely képet ad a stúdió művészi törekvéseiről, szakmai szintjéről. Célja az elért eredmények tudatosítása, a hibák összefoglalása az egyes személyek és alkotások vonatkozásában és az általános szemléleti kérdések tekintetében egyaránt. Az eddig megrendezett két kiállítás szakmai tekintélyt szerzett a stúdiónak, az 1965-ös kiállítás például Salgótarjánban az év leglátogatottabb tárlata volt. Egyéni tárlatok, kamarakiállítások rendezésére is van lehetőség. A stúdió szervezetén belül Balassagyarmatom és Pásztón kisebb csoportok alakultak. Jelenleg egy közös műterem fenntartását tervezzük, amely a szükséges, nyugodt munkahelyigény kielégítésén túl helyet adna kötetlen beszélgetések, viták, klubszerű összejövetelek, szervezett előadások, s a továbbképzési program megvalósításához. — Végül hallhatnánk néhány szót a nyári művésztelepekről? — Minden nyáron köx-ülbe- lül 15 fiatal részvételével kéthetes művésztelepet szervezünk: 1965-ben Eresztvényben, tavaly Szirákon rendeztük meg, idén ugyancsak Szirákra megyünk. Tervezzük, hogy a következő években a hivatásos művészek részére Hollókőn létesítünk telepet, ahova a legjobb stúdiótagokat is meghívnánk. Emellett továbbra is fenntartanánk a stúdió sziráki telepét, ahol a legjobb szakköri tagoknak szintén helyet biztosítanánk. A művészklub és a művészeti fórum programjaira, előadásaira ugyancsak mindig meghívjuk a stúdió tagságát, hogy elméleti, esztétikai kérdésekben való jártasságuk és tisztánlátásuk, vita és véleményalkotó képességük kifejlődését így is elősegítsük. A nyári művésztelepen, illetve annak élményéből született műveket egyébként minden évben bemutatjuk a megye- székhelyen. kívül Nagybátony- ban, Balassagyarmaton és Taron is. így a stúdió tagsága közvetlenül bekapcsolódik a népművelésbe, az ízlésfejlesz- tés és a művészeti nevelésért folytatott nehéz küzdelembe. T. E. Az élet professzora volt Szobor áll az öreg tabáni ház udvarán. Évszázadok, évezredek emberségének, anyaságának fémbezárt mozdulata: fiatal nő tartja karján féltő aggodalommal csecsemőjét Másik, szabad kezével csöndet nyugalmat, tiszteletet parancsol. A szobrot az orvos tiszteletére állították. Semmelweiss Ignác emlékére, akit ma az anyák megmentőjének nevez a világ. Ebben az öreg tabáni házban született, innen indult, hogy eljusson Bécsbe, ahol 120 éve felfedezte a gyermekágyi láz kórokozóját, s megvívta harcát korának orvostudományával. Nevét évtizedek múltán — talán azért, hogy egyszerre tör- lesszék az adósságot — jelzők özönével díszítették fel. A tudomány fáklyavivőjének, az emberiség egyik legnagyobb jótevőjének, a humanizmus és emberszeretet apostolának nevezték. Munkáit terjedelmes, vaskos könyvekben, józan, tudományos szavakkal foglalták össze. Leírták: felfedezte a gyermekágyi láz kórokozóját, megelőzésének módozatait és lerakta a modem sebészet alapjait. Valahányszor nevét halljuk, mindig az élet jut eszünkbe. Az élet professzora volt, aki emberfeletti küzdelemben vívta ki igazságát, az emberség igazát. Tanítása, példája ma is maradandó kincs. Nagysága, embersége tanít bennünket. Tanít helytállásra az igazságért, a fejlődésért vívott harcra, a megtorpanás nélküli hivatásszeretetre. És örökül hagyta hitét, optimuzmusát, amelyet híres munkája befejező soraiban hagyott meg: „A múlt és jövő nagy számaihoz képest elenyésző még azoknak a száma, akiket sikerült megmenteni az életnek. Ha azonban, nem adatnék meg nekem, hogy saját szememmel lássam azt a boldog időit, akkor abbéli meggyőződésem, hogy ennek az időnek elébb vagy utóbb, de feltartóztathatatlanul el kell következnie, halálom óráját is fel fogja deríteni.” És ez az idő elkövetkezett. És hogy valóban elkövetkezett, azt neki, Semmelweis« Ignácnak is köszönhetjük. H—ó A llatgondosók premizálása Július elsején kezdi meg Salgótarjánban és Nógrád megyében tíznapos vendégjátéksorozatát a Szolnoki Szigligeti Színház, amely eddigi műsorai alapján leginkább alkalmasnak látszik színházi-kulturális igényeink betöltésére. A megye és a színház kapcsolatának kölcsönösen kedvező alakulása a napokban újabb fontos szakaszba lépett. Megállapodás született arra vonatkozóan, hogy a szolnoki színház az őszi idénykezdettől havontá rendszeres vendége lesz Salgótarjánnak, s az évad teljes műsorával rendelkezésünkre áll. Az első bemutatóra a tervek szerint október 20—21—22,-én kerül sor Paso spanyol szerzőnek, ön is lehet gyilkos című krimi-vígjátékával. November 14:—15-én Vizsnyevsz- kij: Optimista tragédiája kerül a salgótarjáni közönség elé, majd december 9—10-én a Pygmalion világsikerű zenés változata, a My Fair Lady. Az új esztendő hónapjaiban Dages&táni miniatűr Azonos okból Két kolhozelnök találkozik az országúton: Musztafa új Volgáját vezeti, Abdullah ki- vénhedt lovát hajtja: — Hé, Moszkvics! Megint elaludtál a lejtőn! Kezet ráznak és udvariasan érdeklődnek egymás egészsége felöl. Abdullah nem tudja megállni, és megkérdezi: — Mondd csak, komám, mitől gazdagodtál így meg? —- .4 szőlőtől barátocskám, kizárólag a szőlőtől, — válaszolja Musztafa, és részvétteljes pillantást vet Moszkvics gyér sörényére, majd óvatosan megkérdezi: — És te komám, te mitől lettél ilyen szegény? — Ugyanattól: a szőlőtől, — feleli kedvetlenül Abdullah. — Mi az, nem nő, vagy el- : yrvadt? — Elsorvadt? Nem ültettem. színre kerül a József Attila Művelődési Ház színpadán a Charlie nénje, illetve: Vőlegény szoknyában című angol vígjáték, Brecht híres műve, a Kurázsi mama, Ábrahám Pál nagyoperettje, a Haway rózsája, Miller színműve; A bűnbeesés után, Lulu címmel egy francia vígjáték, Gyárfás Miklós: Lángeszű szerelmesek című víg játéka, vagy az író most készülő új darabja, és a Bankó Pista című romantikus életrajzi daljáték. A színház műsortervére a művelődési ház bérleti sorozatot bocsát ki, és a perem- községekből színházi járatokat szervez. Az előzetes tárgyalások örSzép forgalmat bonyolított le április 22-én és 23-án a kisterenyei kultúrház büféje; a bevétel hétezer forintra rúgott. Érthető tehát az ott dolgozók akkor érzett ijedelme, amikor meglátták, hogy huszonnegyedikére virradóan hívatlan vendég járt a helyiségben, s a pénzt az utolsó fillérig elvitte. Horváth Mi- hályné gondnok első dolga az volt, hogy intézkedjék: a rendőrség megérkezéséig minden maradjon érintetlenül. Ebben az órában Budapesten egy vasutas egyenruhás fiatalember válogatott az elébe rakott öltönyök, orkánkabátok, aktatáskák között. A vevő zsebe több mint kétezer forinttal könnyebb lett, de tetői talpig elegánsan lépett ki az utcára. Így látogatta meg dunántúli rokonait, s újságolta büszkén: nyolcvankétezer forintot nyert a lottón, — nem kéri már kölcsön azt a kétezer forintot, amelyért röviddel élőbb náluk járt. Akkor úgy mondta: sikkasztott az Öblösüveggyárból, hamar fizetnie kell, nehogy nagyobb baj legyen az ügyből. Örömében gavallérosan megvendévendetes eredménye, hogy a város és a színház jó együttműködési feltételeihez a Nógrád megyei Építőipari Vállalat is segítő módon járult hozzá, amennyiben lehetővé tette: a vendégszereplések idején a társulat a vállalat kényelmes munkásszállójában kap kedvező feltételekkel szállást és ellátást. Egyébként a júliusi vendégjáték során a Viktória és a Mesél a bécsi erdő című operettek Salgótarján mellett Mátranovákon, Somoskőújfaluban, Szécsényben, Nagybá- tonyban, Balassagyarmaton, Taron, valamint Drégelypalán- kon is közönség elé kerülnek. gelte a rokonokat, azután visszautazott Budapestre. Május kilencedikén a Nyugati pályaudvar kultúr várótermében üldögélt. Rendőr tiszthelyettes lépett elé: — Kérem a személyi igazolványát! A fiatalember magabiztosan nyújtotta a kért okmányt, s nyugodtan felelgetett a kérdésekre. Igen meglepődött, amikor a rendőr felszólította, menjen vele az őrszobára. Félórával később már tudták a salgótarjáni rendőrök, hogy a pesti tiszthelyettes jó fogást csinált: kézrekerítette Juhász Pált, az Öblösüveggyárból önkényesen kilépett segédmunkást, akit alaposan gyanúsítanak a kisterenyei betöréssel. Juhásznak volt már némi kriminalisztikai tapasztalata: nem próbálkozott soká az eleve kilátástalan tagadással. (Említett tapasztalatát úgy szerezte, hogy társadalmi tulajdont károsító csalás és más bűncselekmények miatt tizenegy hónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Január 26-án bocsátották feltételes szabadságra. Mivel újabb bűncselekményt követett el, a felEgyüttműködés az iskoláért Szendehely huszonegy választókerületében sürgették a helybeliek a jelenleginél nagyobb, modernebb iskola építését. Az állam egymillió-hat- száznyolcvanezer forintot biztosított erre a célra. A községi tanács négyszázötvenezer forintért megvette a tsz irodaházát, néhány gazdasági épületét, — ezek helyén épül majd az iskola. A tsz-iroda a tanácsházára költözik, a tanácsapparátus pedig — ideiglenesen — a közelmúltban épült, fodrász- és cipészműhelynek szánt szolgáltató házban folytatja munkáját. tételesen elengedett büntetést is ki kell majd állnia.) Juhász Pál szépen megmutatta, miként nyitotta ki április 23- án — röviddel záróra előtt — a kultúrház egyik ablakát, hogyan lépett be rajta, miként feszítette le a büfé ajtajáról a lakatot. Még arról is beszámolt, hogy a lopott pénzzel a zsebében vagdalthús konzer- vet evett pogácsával, s hogy üvegből ivott rá szódavizet. Elfogatásakor mindössze nyolcvan fillérje volt. Hová tette a többit az a Juhász Pál, aki a szeszt sem szereti, a szoknyáknak sem bolondja?. .. A fővárosban vendéglőről vendéglőre járt — kizárólag taxin, hiszen úgy az elegáns. Pünkösdi királyságát nem végezte oly jól öltözötten mint kezdte: a mértéktelen tékozlás miatt új ruháját, orkánját is eladta. A sikeres nyomozás befejeződött, most már a salgótarjáni járási-városi ügyészségen készül Juhász Pál vádirata. Jó időre — persze — a taxizásnak is befellegzett. A bérautó helyett Juhász Pálnak a rabszállító gépkocsival kell beérnie. — b. í, — A termelőszövetkezeti tagok, különösen pedig az állattartásban dolgozók premizálása ma is sok gondot okoz a közös gazdaságok vezetőinek. Rendkívül fontos, hogy az állattenyésztőket, az állatgondozókat magasabb teljesítményre, gondosabb, lelkiismeretesebb munkára ösztönözzék. Ugyanakkor az egyes üzemegységek adottságai olyan eltérőek, hogy a sémák alkalmazása komoly gondokat, problémákat vetne fel. A konkrét helyzethez és a fejlesztés távlataihoz alkalmazkodó díjazási, premizálási rendszert kell tehát kialakítani az üzemekben. Béky László könyve nem prémiumrendszer mintákat tartalmaz, hanem rámutat a leglényegesebb elvi és gyakorlati kérdésekre, amelyeket a premizálási rend szer kidolgozásában feltétlenül figyelembe kell venni. Sorra veszi az állattartási ágakat, a legfontosabb feladatokat, és megmutatja, hogy milyen premizálási megoldásokkal lehet legjobban megvalósítani a különböző termelési célokat. A hasznos könyvet a Mezőgazdasági Kiadó jelentette meg, Taxi után rabomobilon Ismét letartóztatásban a gavallér betörő