Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-19 / 116. szám

1967. május 19. péntek BÖ8RÄO a Demokratizmus és vezetői önállóság Az üzemek szakszervezeti vezetőségvá­lasztó taggyűlésein, sőt iparági küldöttköz­gyűlésein is elhangzott olyan vélemény, hogy ellentmondás van a gazdasági mecha­nizmus reformjában a vezetői önállóság és az üzemi demokrácia széles körű kiterjeszté­se között Azt mondták: az igazgató egy­személyi és önálló felelős vezetésének való­ban érvényesülő elve nem férhet össze a demokratizmussal, a dolgozók véleménye­zési, javaslattételi, sőt döntési jogával, hi­szen ez bénítaná akaratát. Régi szemlélet­tel valóban felfedezhetünk vellentmondást a kettő között, ám ha az új gazdasági mecha­nizmust sok összetevőjével együtt vizs­gáljuk, feltétlenül észre kell vennünk, hogy a vállalati önállóság és az üzemi demokrá­cia minden eddiginél jobban kiegészíti egy­mást Induljunk ki abból a közismert tényből, hogy a régebbi gazdálkodást a centralizált termelésirányítás és ebből eredően a köz­ponti tervmutatók nagy száma jellemezte. Megyénk üzemei nemcsak a vállalatfejlesz­tésben, de a szociális egészségügyi, munkavé­delmi és kulturális beruházásokban sem használhattak fel többet és másra, mint amennyit és amire a felettes hatóságok jó­váhagyásukat adták. Ilyen körülmények kö­zött a dolgozók beleszólási, vagy tanácsadá­si joga is csak arra korlátozódhatott, hogy a központi tervutasításokban, vagy a pénz­ügyi keretekben előírt feladatokat mikémt teljesíthetnék jobban. A demokratizmus te­hát igen erősen korlátozva érvényesülhetett. Az új mechanizmusban a vállalatok ön­állóan készítik' terveiket, és ezekért nem­csak felelősséget, hanem kockázatot is val- lalniok kell. Nagyobb lesz érdekeltségük a pénzeszközök és a nyereség felhasználásá­ban és felosztásában, a vállalatfejlesztés­ben és mindennemű beruházásban. Ez az önállóság szinte kényszeríti a vezetőket, hogy felkarolják és támogassák a dolgozók kezdeményezéseit, meghallgassák és megva­lósítsák hasznos javaslataikat. Hatni fog ennek a fordítottja is. A munkabérek, pré­miumok és jutalmak jórészt a vállalati nye­reségtől függnek, tehát a dolgozók közvet­len érdeke lesz, hogy részt kérjenek, sőt részt vállaljanak a vezetés gondjaiban. Az önállóság növekedésével feloldódnak a beleszólási jog kötöttségei, kibővülhetnek a termelés minden részére, hatékonyabban és következetesebben érvényesülhet a demok­ratizmus. Ahogy a változó élet készteti az üzemek vezetőit a dolgozók javaslatainak, tanácsainak meghallgatására, úgy készteti a dolgozókat is, hogy közzétegyék a napi munka közben szerzett sok-sok tapasztalatot és igényeljék ezek felhasználását. Tanácsos és indokolt azon gondolkodni, hogyan tehetnénk még hatékonyabbá az üze­mi demokratizmus szervezeti formáit. Fel­tétlenül nagyobb és tartalmasabb szerepet kell biztosítani példán’ a termelési tanács­kozásoknak, és az ;s érdeke lesz mind a gaz­dasági. mind pedig a műszaki vezetőknek, hogy gyakrabban megforduljanak a szocia­lista brigádok körében, többször részt ve­gyenek tanácskozásaikon. Azt is az élet követeli, hogy a vezetők szakadjanak el az íróasztaltól, kerüljenek emberközelségbe, mert enélkül nehéz lenne egybehangolni, a szükségleteknek és a lehetőségeknek megfe­lelő irányítását és vezetését. Ritkán esik szó arról, hogy az önállósá­got nemcsak vállalati szinten, hanem a vállalatokon belül is tanácsos megteremte­ni, egyszerűbben szólva arról, hogy az igaz­gató megfelelő önállóságot adjon az egyes üzemrészek és műhelyek vezetőinek. Ez is feltétele az üzemi demokráciának, hiszen azok ’ a vezetők, alak mindennapjaikat a munkások között, a munkahelyeken töl­tik, még több és hasznosabb tanácsokat, javaslatokat szerezhetnek. Bár az elmúlt években több rendelet szabályozta a műve­zetők jogait és kötelességeit, mégis érdemes meggondolni, hogy az új feltételeknek és feladatoknak elegendőek-e ezek? A jövő gazdasági mechanizmusában az üzemi ve­zetők ezt sem várhatják a minisztériumok­tól, az igazgatóknak a vállalaton belüli bő- vítettebb kötelességekről és jogokról is ön­állóan kell dönteniök. Az önálló gazdálkodás és az üzemi de­mokrácia fejlesztése, a gazdasági mecha­nizmus reformjának egyik politikai célki­tűzése is, mert kedvezőbb feltételeket te­remt a munkásság kollektív részvételének, a termelés és gazdálkodás irányításában, ellenőrzésében. K. A. Werner Károly országos első szakraizban A balassagyarmati 217. szá­mú Szondy György Ipari Szakmunkásképző Intézetben már hagyomány, hogy az asz­talos és a női szabó szakmá­ban kiválóan szerepelnek a tanulók. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a különböző versenyeken való győzelmek, illetve jó helyezések; így történt ez az idén is a Szakma Kiváló Tanulója ver­seny során. Az intézet 800 tanulója közül 12 szakmában 29 tanuló versengett a megyei vetélkedőn, hogy bejuthasson az országos döntőbe. Az országos versenyben 8 szakma 12 tanulója vetélke­dett. A balassagyarmati in­tézet tanulói nem hoztak szé­gyent iskolájukra, jó helyezé­seket értek el. A női szabóik — Trubin Rozália, Molnár Márta és Turcsányi Emma — akik a megyei versenyben az első három helyet hódították el — s Werner Károly és Nán­dori Zoltán asztalosok előkelő helyet vívtak ki maguknak. De jól szerepeltek a többiek is a szakmák közötti ver­senyben. A legnagyobb siker -a tan­tárgyi versenyben született. Werner Károly asztalos or­szágos első helyezést nyert a s zak raj z versenyben. Nagy Károly másodéves tanuló 8. helye a harmadéves tanulóik matematikai versenyében az intézetben folyó matematika tanítás minőségét reprezen­tálja. Az országos versenyben résztvevő harmadéves szak- munkástánulók kitűnően, je­lesen és jól megfeleltek, il­letve szakmunkás- bizonyít­ványt nyerteik. Az első és má­sodik évfolyam versenyét május végén értékelik, s a nyertesek ekkor kapják meg a jutalmat is. Széles körű palóc kutatás kezdődik Körséta három strandon A közelmúltban érdekes ta­nácskozás színhelye volt Eger, ahol öt megye képvi­selői, népművelési vezetői a palóc kutatás megindításával kapcsolatos feladatokról ta­nácskoztak. A megbeszélésen részt vett dr. Liptai Ervin, a Művelő­dési Minisztérium Múzeumi főosztályának vezetője is. Ott voltak Bomsod, Heves, Nógrád, Pest és Szolnok megye műve­lődési osztályvezetői is. Sza- lay Istvánnak, a Heves me­gyei tanács VB elnökhelyet­tesének üdvözlő szavai után Bakó Ferenc, a Heves me­gyei múzeumi szervezet Igaz­gatója programtervet terjesz­tett elő megvitatásra. Szólt arról, hogy a nemzetet a tár­sadalmi rétegeződésen kívül sajátos néprajzi tagoltság is jellemzi. Az egyik legnépesebb ma­gyar néprajzi csoport a pa- lócság. A területi elhelyezke­dése nagykiterjedésű. A pa­lócföld Nógrád megye nagy részére Heves és Pest megye, valamint Borsod megye észa­ki, illetőleg északnyugati ré­szére, továbbá Szolnok megye jelentős területére kiterjed: A palóc néprajzi csoport tör­ténetéről. ősi kultúrájáról mégis keveset tudunk, mert nincs teljesértékű irodalma. Biztos azohban, hogy a pa- lőcság nyelvi és történeti egy­neműségre, közös eredetre és hagyományokra tekint vissza. Ennek tudományos vizsgála­tára, dokumentálására van szükség. A munka csak együt­tes erővel, — a területileg illetékes szervek, valamint az országos hatóságok támogatá­sával valósítható meg. A tanácskozás részvevői egyértelműen helyesléssel fo­gadták a palóc kutatásra Egerben elindított kezdemé­nyezést. Az egyes megyék je­lentős pénzösszegeket aján­lottak fel a kutató munka költségeinek fedezésére, pá­lyásatok kiírására. Az öt me­gye képviselői megállapodást kötöttek, hogy a palóc ku­tatást adottságaiknak megfele­lően mindenben a legmesz- szebbmenően támogatják. He­lyeselték azt is, hogy az egye­temek, főiskolák illetékes fakultásain a hallgatók szak- dolgozatokat, disszertációikat írjanak a palóc kutatás elő­mozdítására. A tanácskozás részvevői megtekintették a palócföld népművészeti tárgyaiból ösz- szeállított egri kiállítást. Kovács András Tar, a megye nagy községei közé tartozik. A felszabadu­lás után rohamos fejlődésnek indult. Lélekszama is 2700 lett. A lakosság jó anyagi kö­rülményeit bizony ltjaik a nagyarányú lakásépítkezések, ez vonatkozik a földművesek­re és a jelentős számiban lé­vő vasúti ég üzemi munká­sokra Is A falu szülötte A községi tanács legfonto­sabb feladata, hogy a falu életében biztosítsa a fejlődés töretlen ütemét. Figyelemmel kell lenni a lakosság összeté­telére, amellyel együtt jár­nak a legkülönfélébb igényeli. Ezek a választást megelőző jelölő gyűlésen is megnyilvá­nultak. A mezőgazdasági fog­lalkozásúak azt kérték: a ta­nács úgy támogassa a tsz-t, hogy az elmúlt évihez hason­lóan a munkaegység értéke 45 forintnál alacsonyabb ne legyen, hanem emelkedjen. A más foglalkozásúak utakat, járdákat, vilTanyvilágítást, óvo­dát. az új településre üzletet Három strandfürdőt kezd a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a töb­bit a tanácsok üzemeltetik. A három strand közül kettő — Balassagyarmaton és Pásztón — vasárnap megnyílt, míg a salgóbányai csak június else­jén fogadja a fürdőzőket. A későbbi oka: a magas fek­vés miatt a szokottnál hide­gebb a vize, másrészt most folynak a kabinsor újjáépí- j tési munkálatai, melyeket a nyitásig befejeznek. kértek. Olyan, dolgokat, ame­lyek összefüggenek életük javításával. Megteremtették a személyi feltételét az igények kielégíté­sének. A régi tanácsélnök nyugdíjba ment. Csépe Gézát, a falu szülöttét, állattenyész­tési szakembert választották meg elnöknek. A pórtalanszer- vezet nagy szerepet játszott, abban, hogy az új elnök sze­mélye biztosíték legyen a köz­ség továbbfejlődésének. Már évekkel ezelőtt foglalkozott Csépe Gézával. Pártiskolára küldte, majd beválasztották a pártvezetőségbe, hogy jártas legyen a közügyekben. A la­kosság ezen keresztül is meg­ismerhette. Munkában Az új elnök munkához lá­tott. Figyelmének középpont­jában a tsz áll. Nem szól bele a vezetésbe, hanem rendsze­resen tájékozódik, miben le­het segítségükre. Figyelem­mel kíséri, rendben vannak-e a munkához szükséges gé­pek? Most tavasszal meglcap- ták-e a szükséges vegyszere­A pásztói strand új köntös­be öltözve fogadta május 14- én az első vendégeiket. Hu­szonötezer forintot fordítottak az 1500 négyzetméternyi te­rületű környezet parkosítá­sára. ötvenhat kabin és két közös öltöző, különböző köl­csönzőeszközök — ez áll a für- dőzők rendelkezésére. Az ötvennyolc kabinos ba­lassagyarmati strandfürdőt 150-en keresték fel az első napon. két? Nincs-e alkatrészhiány? Épek-e az utak, hidak? Az embereket nem foglalkoztatja- e olyan probléma, amely ki­hatással van tevékenységük­re? Arra törekszik, hogy az emberek zavartalanul dolgoz­hassanak. Közvélemény-kutatást is vé­geztek. Kiderült: nagy segít­ség volna — különösen az asszonyoknak —, az óvoda bő­vítésé, ahol a kicsiket bizton­ságba helyezhetik a munka idejére. — Mint fő feladattal fog­lalkozunk ezzel a gonddal. Reméljük megvalósíthatjuk a tsz-tagok jogos kívánságát. Ezen túl az öregek otthonát is létrehozzuk, hogy a mun­kaidő alatt jó körülmények között lehessenek — mondja az elnök. A tanács tárgyalásokat folytat az illetékes szervékkel az új intézmények megterem­tésének lehetőségéről. Elég ne­héz helyzetben vannak. Nem­rég készült el a korszerű mű. velődési otthon, társadalmi munkával a KÖFA-ból épí­tették. De még adósak az épí­tési költséggel, amit község­Munkáhan az űi tanács Tanácsülés előtt Taron Időszerű tennivalók a maglucernásokban A termelőszövetkezetekben még a tavasz kezdetén kijelöl­ték azokat a lucernaterülete­ket, ahonnan majd magot fog­nak. Ezzel egyidőben döntöt­tek arról Is, hogy melyik táb­láról termelnek magot a má­sodik, s melyikről a harmadik kaszálás után. A korábbi évek tapasztala­tai azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek egy ré­szében csak május végén kez­dik el a lucerna első kaszálá­sát, Ez természetesen eldönti a magtermesztés sorsát is. Ugyanis az elmaradt, kései első kaszálás esetén már csak a második kaszálás jöhet szá­mításba. Mert ahhoz, hogy a lucernamag idejében beérjen, utoljára június 15—20-a táján kell kaszálni a területet. Ha a munkát ennél később vég­zik, a magtermés bizonytalan. Bármikor is történik a mag­fogás, a kaszálásokat minden­kor úgy kell irányítani, hogy a lucerna július második felé­ben virágozzék. Akkor van nálunk a legnagyobb meleg és akkor rajzanak a legnagyobb számban a megtermékenyítést végző vadméhek. A növényvédelmi munkák és az egyéb tennivalók időben való elvégzése érdekében a maghozó területeket kell a legsürgősebben betakarítani. Ha a kapás-lucernáknál a sor­közi művelést nem végezték el a gazdaságokban áprilisban, az első kaszálás után azonnal sort kell keríteni erre a mun­kára. Az első kaszálás után a lucernatarlón el kell végezni a növényvédelmi munkálatokat is. Aldrinos szuperfoszfátból holdanként 100 kilogramm szükséges, amelyet küllős ka­pával helyes bedolgozni a ta­lajba. Eredményes munkát vé­gez a nehézborona is, ha a so­rok irányába halad. Aldrinos szuperfoszfát helyett DDT — HCH keverék is adható, amelyből holdanként 20 kiló szükséges. Rendkívül fontos, mindkét porozó szernél, hogy elmunkálják a talajba, mert a nap hatására gyorsan elbom­lanak, veszítenek hatékonysá- ságukből. A lucernanövényt, a magot rendkívül sok rovarkártevő pusztítja. Évről évre nagy ká­rokat, okoz a lucerna táblákban a magormányos. A rovar a ha­gyományos vegyszerekkel szemben ellenálló. A legsike­resebben Phosdrimes permete­zéssel lehet védekezni ellene. A bimbógubacslégy ellen a DDT—HCH keverék a legha­tásosabb. A permetezést zöld- bimbós állapotban kell végez­ni. és holdanként 11 kiló vegy. szer felhasználása ajánlatos. Ha a lucerna már virágzásban van, a porzással rendkívül óvatosan kell bánni. Helyes, ha a szakemberek megállapít­ják a táblákon található kár­tevők számát és csak ezután döntik el a védekezés módját. Az elmúlt években sok kárt okozott a lucernatáblákon a somkóró bagolypille hernyója is. A kártétel a virágzás alatt jelentkezik, s a leghatásosabb védekezést a Thiodános per­metezés jelenti. A munkát csak akkor kell elvégezni, há a hernyók kifejlődtek és a lucerna virágzása már meg­kezdődött. A vegyszerből egy­más félkiló szükséges holdan­ként, amelyet 300 liter vízben kell oldani. A termelőszövet­kezetekben nem szabad megfe­ledkezni a kötelező óvintéz­kedésekről. A termelőszövetkezetek egész sora bizonyítja, hogy a megfelelően fejlett, elsőéves lucerna tábláról könnyen le­het holdanként 100—120 kilő magot szedni. Ez lényegesen nagyobb értéket képvisel, mintha a lucernát szénának hagyják. Ennek azonban alap­vető feltétele, hogy a lucernát tisztán telepítsék, s a nö- vényállomás ne legyen gyors. Ezért ha a lucerna eléri a Jiégyleveles álapotot ej kell végezni a permetezést. Hol­danként három és fél, négy kiló Aretit szükséges, amelyet 300 liter vízben oldanak fel. A kapáslucernánál nagyon fon­tos az Is, hogy tisztán tartsák a sorközöket. Takarónövénv- nyel telepített elsőéves lu­cernából is lehet magot fogni. Itt azonban a követelmény, hogy a takarónövényt zölden takarítsák be. Ha a magtermesztés első­éves lucernáról történik, több előnnyel jár. Kevesebb benne a kártevő, zöldbimbós álla­potban egyetlen porozással elejét leltet venni a károknak. Így zöldtakarmányhoz jut­nak a termelőszövetkezetek és magtermés is lesz. A lucerna- magtermesztés nem könnyű munka. Ha azonban megfelelő gondossággal készítik elő a kaszálások időpontját, időben végzik a növényvédelmet, ék­kor az egyik legjobban jöve­delmező üzemág lehet a közös gazdaságokban. Barlai Gábor fejlesztési pénzből törleszte- nek. Ennek ellenére a fejlő­déssel nem akarnak megáll­ni. — Jogosnak tartjuk az üalet építését az új telepen is. A földművesszövetkezettel tár­gyalunk, hogy építse fel. A községben hentesüzletet, zöld­séges boltot kell nyitnunk. Ez is hozzátartozik a dolgozók zavartalan ellátásához — mondja Csépe Géza. A helyiségek biztosítása a legnagyobb gondjuk. Sándor Józsefnéval, a tanács titkárá­val felmérték a lehetőségeket. Számításba jött hússzéknek az iskola egyik kihasználatlan raktárhelyisége, amely távól esik a tantermektől és régen tejbegyüjtő volt. A jelenlegi presszó, amelyet a művelődé­si ház különbejáratú részébe telepítenének. Ugyanis a ter­vezők ezt a részt presszónak jelölték ki. — Sok minden függ attól, hogyan tudunk megegyezni az fmsz vezetőivel — mondja a titkárnő. Az elnök már tárgyalt ve­lük, de még nem nyilatkozik. Arról beszél, ha ez megoldó­dik* a soron következő fela­dat az orvosi rendelő rendbe­tétele. A falu közepén, régi uradalmi épületben van. Hi­bája, hogy szomszédságában található a tsz majorja, istál­lókkal. Emiatt már több orvos otthagyta a falut. Tervük, hogy a majort kitelepítik a falu szélére... Ezután rendbe- teszik, az orvosi rendelőt és környékét. boron levő Jeladatok — Ezek a jövőben megva­lósításra váró feladatok. Tár­gyalunk' róluk, mert Jogosan foglalkoztatják á lakosságot. Nehezíti a munkánkat, hogy felsőbb szerveink hozzájárulá­sa szükséges a munka meg­kezdéséhez. Amit saját erőnk­ből megoldhatunk, ahhoz már hozzáfogtunk — mondja az elnök és kéri a titkárnőt tá­jékoztasson az eredményekről. A titkárnőnek munkaprog­ramja van. Vezeti milyen munkát végeztek el. Szerepel benne az utca rendezese, a vízlevezetők kitisztítása, ka­nadai nyárvesszők elültetése. Az igazsághoz tartozik, hogy ezt az elnök vezetésével az ifjúság társadalmi munkával végezte el. Mint ahogy most a művelődési ház előtti tér par­kosítását is így végzik. Itt sze­repel a lakosság javaslatának végrehajtása is. Mostanában segítő szándékkal sokan meg­fordulnak a tanácsházán. Sza­bó Ferenc nemrég járt náluk a József Attila utcát átszelő híd kijavításáért. Tervbe vél­ték: házilag rendbeteszik. Jól indult Taron a tanács. Ha következetesen betartják a tervek végrehajtását, tovább fejlődik a község. Bobál Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents