Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-18 / 115. szám
4 NOG R A O 1967. május 1B. csütörtök ti cm a szécsényi járási könyvtár Emelkedett a könyvállomány — A tájjelleg szerepe Segítség a községeknek Az elmúlt két esztendőben nagyot fejlődött a szécsényi járási könyvtár. Az elmúlt evben 2,4 millió forinttal megépített korszerű épületbe költöztek. Felújították a berendezését 190 ezer forint ráfordítással. Ezzel megteremtették a lehetőségét a munka megjavításának. A legfőbb törekvésüknek a könyvállomány emelését tekintették. Két ev alatt jelentős eredményt értek el. 1965-ben ezer lakosra 1300 kötet könyv jutott, 1967- ben pedig ez a szám 1700 kötetre emelkedett. Jelenleg a lakosság létszámához viszonyítva a megye valamennyi könyvtárát felülmúlják a könyvellátottságban. A könyvek számának az emelését a községi szervekkel megteremtett jó kapcsolat- kialakításával biztosítják. Az elmúlt évben a földművesszövetkezetek és tanácsok 31 ezer 200 forinttal támogatták a könyvtárt. Az összeget könyvek vásárlására fordították. Az fmsz az idén is 15 ezer forinttal támogatta munkájukat. A múlt évben a könyvek száma 12 ezer 788. 1967 első negyedévében már több mint 13 ezer. Az olvasók száma is emelkedett. Jelenleg az egy lakosra jutó könyvtári könyv- állomány 2,7 kötet. A lakosságnak a 18,9 százaléka beiratkozott olvasó, akikre egyébként 17,2 kölcsönzött kötet jut. Ebben nem számították azokat a vidékről bejáró dolgozókat, akik igen gyakran igénybe veszik a könyvtárat. A könyvtárban most jelentős munkába kezdtek. A tájjellegnek és a jellemző munkaterületnek megfelelően alakítani a könyvtárt. Ugyanis Szécsény mezőgazdasági jellegű település, mégis az ipari dolgozók iratkoztak többen az olvasók közé. Megkezdték a könyvtár mezőgazdasági jellegűvé fejlesztését. Ennek megfelelően alakítják a könyv- állományt és az olvasók számát is. A községi könyvtárak irányítása is feladata a szécsényi könyvtárnak. Módszertani tanácsokat. szakmai útba igazítást nyújtanak a falvaknak. Tervezik, hogy a közeljövőben tapasztalatcseréket rendeznek. A közelmúltban nagy sikere volt a „Gyermekfoglalkozások” témából a tapasztalat- cserének. amelyet több helyen megtartottak. Fontos feladatnak tartják a könyv beszerzésének módszereiről kioktatni a községi könyvtáíosokat. Ezt a község anyagi lehetőségeire alapozzak. Több rendezvényt terveznek. Ezek között szerepel az író-olvasó találkozó, a mezőgazdasági könyvhónap, ünnepi könyvhét, az őszi megyei könyvhetek. Ajánló bibliográfiát. folyóirat jegyzéket készítenek, amely útbaigazítást ad a könyvekről. Könyvtári Híradót szerkesztenek tájékoztatás céljából. A célkitűzés, hogy a járási könyvtár segítséget adjon a gazdasági élet erősítéséhez, a szakmai műveltség emeléséhez, a technológia elsajátításához. Helyet kap munkájukban a helytör- léneti, a könyék néprajzi és haladó hagyományainak ösz- szegyűjtése. rendszerezése majd kiállítása. Csalódott milliomos] elöltek Bűnözök számára balszerencsés megye Nógrád. A fél országban elkövetett betörés-sorozat után nálunk fogták el Csábi Jánost, a rimóci posta éji látogatóját; Erdei Lászlót, aki a tsz-ek jótékony angyalának köntösében a saját zsebét tömte; és — mint annak idején jelentettük — Gregus Mihályt is. Ez a fiatalember 1960-tól 1965-ig kilenc munkahelyen dolgozott. Érettségije, esztergályos szakképesítése ellenére legutóbb csupán segédmunkásként ténykedett egy asztalos kisiparosnál. Ezért — persze — nem fizetnek annyit, ■amennyit Gregus könnyű kézzel el tudott költeni. A munkahelyi vándormadarak e tipikus megtestesítője jól spekulált, amikor arra számított, hogy nem csak ő, de más is szereti a fáradozás nélkül megszerezhető pénzt Ki kereshet ily módon? A részvényes... — de hát a magán-részvénytársaságoknak mutálunk rég befellegzett. Marad a szintén kapitalista időkből származó, úgynevezett „csendes társ”. A csendes társ pénzt ad egy vállalkozáshoz, s ezután már csak annyi a dolga, hogy hónapról hónapra átvegye a kialkudott részesedést. Hiszékeny emberek sokaságát tévesztette meg Gregus azzal, hogy létesítendő redőnyüzeméhez toborozta társnak őket. Csodálatosképpen senki nem óhajtotta közelebbről megnézni azt az iparengedélyt, aminek alapján az üzemet meg lehetett volna teremteni. Az óvatosság elemű' feltételeiről feledkezett meg a búsás haszon reményében T. Jánosné. aki hatvanezer forintot adott át Gregusnak, K. Antalné duHárom palán ki „Csináltam már sok tranzisztoros rádiót. Csavargatom a gombokat, és hallgatom a sok külföldi beszédet, amelyből egy szót sem értek. Azt mondják, ügyes gyerek vagyok, műszaki zseni. Ez bizonyára túlzás, bár ezt én nem tudom, inkább csak érzem. Az viszont igaz, hogy a fizika versenyen Balassagyarmaton jól szerepeltem. Érdekel a technika, ezek szerint a jövő embere vagyok. És a jelené. Ez persze a felnőttek nagyotmondása, szerintem. Ki ezt szereti, ki amazt. Van, aki verseket ír, van aki rádiót csinál. Mármost, ki a jövő embere? Szondy György meg törököt vert, mégis beszélünk róla több száz év után. Ki érti ezt. Hiába, még gyerek vagyok. Nagyon szeretnék továbbtanulni”. (Kla- gyivik László, Vili. osztályos aiák.) „Én a magyar—orosz versenyen szerepeltem jól, a váci gépipari technikumba jelentkeztem, felvettek. Szeretem a fizikát, a matematikát. Dré- gelypalánkról már írtak sok riportot, Móricz Zsigmond is járt itt. A várról is sokat írtak. Az úttörőcsapat tagjai fel szoktak járni a várhoz, rendet tenni. Ha kirándulók önnek, velük is felmennek lerekek. Én nagyon készülök ballagásra, szép ünnepség l sz. Kapunk majd. tarisznyát, amit a vállunkra akasztunk és énekelünk. Otthon nagyon szeretek olvasni, rádiót hallgatni.” (Szepesi Katalin, Vili. osztályos.) „A rádiót én is szeretem, meg a TV-t. Szeretem a tánczenét, a kedvencem Ambrus Kyrl, jó lett volna elmenni a salgótarjáni könnyűzenei fesz. tiválra is, de az innen mesz- sze van. Én gimnáziumba jelentkeztem Balassagyarmatra, kedvelem a történelmet, járási versenyen ebből a tantárgyból indultam. Nem csoda. Luspay Antal tanár úr sokat mesél arról, amikor itt még Terra volt, azaz föld, s amikor már a törökök is itt voltak. A falúban sok a Csósza nevű ember, ez a török csausz szóból ered. A Csőszák a törökökre emlékeztetnek. Ez nagyon szokta érdekelni a turistákat. Mindenkinek el is mondjuk, aki ide jön a faluba. Én szeretek Palánkon lenni, csak nagy a por.” (Dúló Mária, VIII. osztályos.) Nos, rövid idő alatt ennyit tudtunk meg a drégelypalán- ki általános iskolában néhány gyerekről, életükről, tér. veikről. A szegénységről, Móricz keserveiről semmit sem beszélt a három palánki. s ez természetesnek tűnt. Az is! 1967-et írunk. (tóth) naikeszi lakos bizalma harmincezer, a budapesti K. Ja- nosnéé tizennégyezer, az úgyszintén fővárosi B. Dezsőé tizen kilencezer forint erejéig terjedt. N. Ferenc dejtári lakos idejében átlátott Gregus szitáján; ügyvédjének erélyes felszólítására a csaló visszafizette négyezer-nyolcszáz forintját. A vak bizalom vámszedője sikerrel szerepelt még Pécsett, Hévízen, Recsken. Vértesszől. lősön és Kecskeméten, míg végül — bánki „üzlete” után — elfogta a rendőrség. A rétsági járásbíróság Gregus Mihályt, aki hiszékeny embereknek több mint százötvenezer forint kárt okozott, egyévi és nyolchónapi szabadságvesztésre, valamint a köz- ügyektől kétévi eltiltásra ítélte. A károsulták seregében nem egy akadt, aki a történtek ellenére is bízik Gregus- ban. abban, hogy visszakapja tőle a pénzét, ezért az okozott, kár megtérítésének megítélését nem kérte a bíróságtól. A vádhatóság képviselője az ítélet súlyosbításáért jelentett be fellebbezési óvást. Az elítélt és védője enyhítésért fellebbezett. Homályos körvonalak ••• E „. i .Miután a nógrádi szénbányászat jövője nagyon is kérdéses, és mert a megyei bányákban sok a fiatal — egyre inkább sürgető feladat létrehozni olyan tanfolyamokat, amelyek segítségével időben átképezhetnék gyári munkára, elsősorban szakmunkára, a fiatalokat. Kisterenyén ipartelepítés folyik, oda is kellenének idővel szakmunkások, ezért fontos, nagyon fontos az átképzés bevezetése...” Az idézet Huszár Imrétől, a mizser- fai bányaüzem gépműhelyében mondják: menjen más területre dolgozni?!” A tanfolyamokról egyelőre ez a kialakult vélemény. Ennek ellenére tervezünk, 140 főre, arra, hogy az év végén majdnem másfélszáz munkást tudunk foglalkoztatni, később esetleg ötszázat, lehetne ezer is, ha így kívánnák, de a terveken szereplő létszám csupán adat. Betöltésének lehetősége pedig nagyon is homályos. .. E Egy hangsúlyozottan szubjektív vélemény az üzemből. mihez sem mérhető lelkesedéssel vesznek részt a kiépítését segítő társadalmi munkában. Tamás László, a kisterenye! bányaüzem KlSZ-bizottsága- nak titkára megmutatja a társadalmi munkáról szóló naplót. Itt kezdődhetnek az épületsorról készített pillanat- felvételek. Az egykori istálló és a tűzoltószertár közfalainak kidöntése, a helyiség megfelelő átalakítása, a MŰM salgótarjáni szakmunkástanulóinak kezemunkája. Az utolsó épületben tárolt széna kihordása, elhelyezése a kisterenyei és mlzserfai bányászfiatalok társadalmi munkája volt. De közreműködtek itt a nagybátonyi szakmunkástanulók, a kistélért fiatalok is. Nagybátonyból 1 fiatal — mert nem kapta meg időben az ígért buszt — gyalog ment a kisterenyei telepre és dolgozott naphosszat. A salgótarjáni szakmunkástanulók 1235, a kistelekiek 276 (Kisteleken negyven fiatalt szerveztek, kilencvenen jelentek meg!), a nagybátonyiak pedig 438 óra társadalmi munkát végeztek április 20-ig. Amikor ott jártunk — éjszakai műszak után társadalmi munkát végző kisterenyei fiatalok tolták a bontási anyaggal, törmelékkel teli csilléket, vakolták a nemrég emelt falakat. — A legnagyobb gondunk, hogy kevés a lapát, a csákány és szállítóeszközt sem kapunk, amikor kérünk. A szerszámokat kölcsönbe könyörögjük in- nen-onnan — mondja a KISZ- titkár... Ennek ellenére április 20-ig összesen 2309 társadalmi munkaórát dolgoztak. Éjszaka a kisterenyei bányaüzem osztály ózó ján dolgozott Szabó Anna. Telek Erzsébet és Kurcsik Erzsi. A műszak után társadalmi munkában serénykedtek a traktorgyári telepen. [S3 dolgozó aranyérmes ifjúsági szocialista brigád vezetőjétől való. ő így látja. 2. Egy szakember. Adorján Henrik, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt gépészeti osztályának vezető főmérnöke ezzel kapcsolatban azt mondja: — A Vörös Csillag Traktorgyárral kooperáló kisterenyei telepünk fejlesztési terve itt fekszik előttem, itt vannak a számok, a várható fejlesztést tartalmazó adatok. Tervezünk. Eszerint az év végére 140 dolgozót tudunk foglalkoztatni a kisterenyei telepen. Erről beszélnek itt is, ott is, mindenkj mond valamit, de engem még nem kérdezett meg senki — mi a helyzet valójában? Átképzés tanfolyamok? Beszéltem bányászokkal, fiatalokkal meg idősebbekkel is, nem szívesen jelentkeznének azokra a tanfolyamokra. „Miért én kezdjem, hogy azután én legyek az első, akinek megAzért lehet, sőt, van is benne némi igazság. — Véleményem szerint eddig az történt, hogy amikor szóba került a szénbányászat visszafejlesztése, sokan a vezetők közül úgy gondolták: egyik napról a másikra nagy változások várhatók. Villámgyorsan belevágtak hát a kisterenyei telep kialakításába, kihasználva az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Később — mint ahogy az lenni szokott — kiderült: forró a kása, vagyis nem egyik napról a másikra történik a változás. A kisterenyei telep fejlesztésével kapcsolatos közeli és távolabbi tervek, feladatok ezzel mintha vesztettek volna valamit a jelentőségükből. A körvonalakat is ez a körülmény homályositja el. 14-1 A fiatalok, KISZ-esek, szervezeten kívüliek letették, nap mint nap leteszik a garast, a telep fejlesztése mellett. SemBővitik a balassagyarmati autóbusz-pályaudvar épületét. A most készülő épületrészben az utasok által hosszú ideig nélkülözött mosdók kapnak helyet. Ugyancsak itt helyezik el a város villamosenergia szolgáltatása szempontjából nélkülözhetetlen transzíormátorházat is (Foto: Koppány György) Üjra Adorján Henrik-: — A KISZ-osek segítsége nélkül, vélményem szerint, nagy eltolódás lett volna az átépítések határidejében. Nélkülük nem tudtuk volna elérni ezt az eredményt. Távolabbi tervek? A cél ismert: a Vörös Csillag Traktorgyárral és a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárral közreműködve, fokról fokra több profilt vállalva, kialakítani Kisterenyén a mezőgazdasági gépalkatrészgyártást, enyhítve ezzel a szénbányászat visszafejlesztésével járó gondokat. Néhány jellemző adat a tervekből. A VCST-vel együttműködve ez évben 20, 1968-ban már 33. 1969-ben 35, hetvenben pedig 45 millió forint értékű munkát végezhetünk. Rövidesen elkezdjük egy nagyobb szerelőcsarnok alapozását, erre a beruházásra kétmillió forintot kaptunk a Nehézipari Minisztériumtól. A jelenleg folyó termelés gazdaságosságáról csak annyit: 99 százalékos költségszinten dolgozik a telep. OB A kisterenyei bányaüzem egykori gazdasági épületeiben elhelyezett traktorkerékgyártó telepen vegyes kép fogad. Vegyesek a benyomások is. Kia- akulatlanság, kezdeti állapot és egy csipetnyi esetlegesség „lóg a levegőben”. A pillanatfelvételek folytatása az épü- ietsorról. 1. Garázsszerű épület. amelyben a „készterméket”, az összeszerelt traktor- kerekeket míniumozza (ecsettel) két ember. 2. Valamikor raktár lehetett, itt most a Csehszlovákiából bezsírozva érkező kerékpántokat maratja, súrolja savval néhány férfi. Kemény munka. A helyiség telítve savgőzzel, párával. 3. A hosszú helyiségben kis boxok, ezekben végzik a hegesztéseket. 4. A negyedik teremben két-három eszterga és fúrógép. A fúrógépen dolgoznak is — Az U—28-as első és hátsókerekeik — pántok és tór- csalemezek — megmunkálását, hegesztését, összeállítását végezzük — mondja a kis üzem vezetője, Török Ferenc. — Ezen kívül a D4—KB típusú traktorok első kerekeit is gyártjuk. Pillanatnyilag 28 dolgozónk van... Távolabbi tervek? Mi itt keveset tudunk erről... Pataki László
