Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-17 / 114. szám
. OTUln PTTOT.PTíTíf PCYPSPOPTPK? XXIII. ÉVF. 114. SZÁM ARA; 50 FILLER 1967. MÁJUS 17. SZERDA Vagy mindenkinek, vagy senkinek (3. oldal) Százéves a salgótarjáni vasút (4. oldali Tudósítás a megyei bajnokságról (5. oldal) ___________________________--J óváhagyták Salgótarján várospolitikai tervét Ülést tartott a városi tanács Tanácskozik a SZÖVOSZ VI- kongresszusa Tegnap délelőtt Salgótarjánban, a megyei tanács dísztermében Molnár Béla tanácstag elnökletével ülést tartott a Salgótarjáni Városi Tanács. Az elnök bejelentette, hogy a megyei tanács jóváhagyta a 13 tagú végrehajtó bizottságot, amelynek tagjai tegnap letették az esküt. A városi tanács ezután Szálai Gáspár, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsága első titkára és Sándor Elemér, a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnöke közös előterjesztésében megvitatta és elfogadta Salgótarján 1967. évi várospolitikai tervét. A várospolitikai terv sikeres végrehajtásához ebben az évben költségvetésben mintegy 57 millió forintot, beruházásra több mint 35 millió, községfejlesztési tervre pedig csaknem 3,5 millió forintot biztosítottak. A költségvetésben legnagyobb összeget kuRurális célra biztosítottak. Ez az összeg jóval meghaladja a 26 millió forintot. Az általános iskolák részére 8,4, napközi otthonokra 3,9, a középfokú oktatásra 5,6 millió forintot biztosítottak. A közoktatási feladatok között számos felújítási munka szerepel. Még ebben az évben elvégzik a zagyvapálfalvi iskola felújítását. A Sztahanov úti iskolában központi politechnikai műhelyt alakítanak ki. A hátrányos helyzetben levő tanulók részére Baglyasalján 30 fős diákotthont szerveznek. Megfelelő hitelkeret erejéig elvégzik az iskolák, óvodák nyári tatarozását is. Az úgynevezett gazdasági ágazaton mintegy 21 millió szerepel. Városgazdálkodásra ebből 10, tanácsi utakra, hidakra 7,4 millió forintot költenek a többi között. Az idén felújításra kerül Baglyasalján a Petőfi út, Zagyvapálfalván a Táncsics, a belvárosban pedig a Móricz Zsigmond, a Kuhártó, a Lovász József és a Pécskő utca. A vízellátás javítása céljából Zagyvapálfalván és Baglyasalján víztároló medencét építenek csakúgy, mint Somlyó bányatelepen, ahol a vízhálózatot is bővítik. A gazdasági ágazaton belül jelentős a villamoshálózat korszerűsítése, bővítése. Az idén megoldják a Főtér közvilágítását, amelyre mintegy 400 ezer forintot biztosítottak. Korszerűsítik a Sebaj teleptől a Tóstrandig vezető út, és a Sal- gó utca közvilágítását. Azokon a területeken, ahol a társas és családi házak épülnek, a tervek szerint 700 méteren építenek villamos hálózatot. A várospolitikai terv szerint a város szépítésére, parkosítására több mint 1,6 millió forintot költenek. Ebből az ösz- szegből a már meglevő parkok fenntartására 723, a Pécskő utcá és környékének parkosítására 500, a Főtér rendezésére 300 ezer forintot biztosítottak. Az idén is tovább folytatják az állami ingatlanok felújítását és karbantartását, a tervek szerint 71 lakáson végeznek ilyen jellegű munkát. Számottevő a lakásépítés. Közülük a legfontosabbak: a megyei tanács mögötti részen újabb 18 lakás építését kezdik el 2,4 millió forintos beruházási összegből. A régi vásártéren 15 lakás épül, s ebben kap otthont a GELKA szerviz is. Megkezdődik az Arany János utcai 23- as jelű épület kivitelezése, 160 lakással. A tervek szerint két lépcsőházat még ebben az évben átadnak a lakóknak. Elkészül a 22-es jelű épület 160 lakásos és a 84 lakásos toronyépület kiviteli terve is. A Régi posta utcába két garzonház és a Rákóczi utca foghíjas telepeire is elkészülnek a beépítési te-rvek. Tovább folytatódik a családi házak építése is, a többi között az Öreg József telepen, s a város különböző pontján, mintegy kétszáz ilyen ház készül majd el. Részletesen foglalkozik a várospolitikai terv az egészség- ügyi, kommunális, kereskedelmi feladatokkal, s az iparfejlesztéssel is. A községfejlesztési feladatok között számos közérdekű feladat megvalósítása szerepel. Ilyen a villanyhálózat bővítése, a strand tovább fejlesztése, az új zeneiskola és a filmszínház tervezése, stb. Az összes kiadás csaknem 3,5 millió forint, aminek növeléséhez számítanak a város lakosainak társadalmi munkájára is. A beruházásokra fordítható összegből — több mint 35 millió forint — Igen jelentős a lakás-tervezésre, előkészítésre és építésre fordítható előirányzat: 16 millió, a regionális vízmű építésére biztosított 6,4 millió forint. Ebben szerepel az I-es számú üzletház berendezésére, az 500 fős kemping építésére, a 250 személyes leánykollégium tervezésére biztosított forint mennyiség is. A városi tanács ezután jóváhagyta az 1966. évi költség- vetés és községfejlesztési zárszámadásról szóló jelentést, majd megvitatta a köztisztasági szabályrendelet-tervezetet. Készülődés megyei irodalmi színpadi napokra Habár időben még meglehetősen távoli a program, a Balassagyarmati Mikszáth Művelődés^ Otthon, mint vendéglátó gazda máris megkezdte az előkészületeket a november 10—11—12-én sorra kerülő megyei irodalmi színpadi napokra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszmei jegyében rendezendő eseménysorozat a legjobb megyei együttesek mellett egri, szolnoki és budapesti irodalmi színpadok találkozója lesz. A tapasztalatcsere jellegű találkozó idejére Balassagyarmat város Tanácsa látja vendégül az érkező csoportókat, s az eddigi díjak mellé, új díjat alapított a város, mellyel a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat legszebben, leghatásosabban dokumentáló együttest tüntetik ki. Kedden, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munkáját a Szövetkezetek Országos Szövetsége VI. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke, a testvérszövetkezetek, a különböző minisztériumok és tömegszervezetek vezető munkatársai, valamint a kongresszusra hazánkba érkezett külföldi szövetkezeti delegációk vezetői és tagjai. A keddi ülésen folytatódott a vita az Országos Földművesszövetkezeti Tanács hétfőn előterjesztett referátuma, valamint a SZÖVOSZ Felügyelő Bizottságának ugyancsak hétfőn előterjesztett jelentése fölött. A hétfői ülésen a referátumot követő vita során beszédet mondott dr. Ti mát Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. I)i% Tímár Jlíiljá* beszéde Dr. Tímár Mátyás bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány neveben üdvözölte a kongresz- szust, majd utalt arra, hogy népgazdaságunk tavaly és az idei év eddig eltelt hónapjaiban is sikeresen tovább fejlődött. — Az iparban ezek az eredmények annál örvendetesebbek — folytatta —, mert nem csupán mennyiségiek. Kedvezően alakultaié a minőségi mutatók is. A termelékenység az elmúlt évben a termelés növekedésének több mint 80 százalékát eredményezte. Az ipar teljesítette az önköltségi terveket, és sikerült rendet teremteni a készletgazdálkodásban is. Exportunk a szocialista és a tőkés világpiacon egyaránt növekedett. — Jó eredmények születtek a mezőgazdaságban is, elsősorban a legfontosabb növények termésátlaga tekintetében. Viszonylag gyengébb eredményeket hozott az állattenyésztés, részben az állatbetegségek miatt, részben azért, mert nem alkalmaztuk megfelelően a különböző gazdasági ösztönzőket. Az utóbbival kapcsolatban a kormány illetékesei megteszik a szükséges intézkedéseket. Dr. Tímár Mátyás a továbbiakban megállapította: az utóbbi időben mód nyílt néhány olyan szerény intézkedésié, amely hozzájárult — különösen falun — az élet- színvonal emeléséhez. — Meggyőződésünk szerint — folytatta — a szocialista gazdasági rendszerben és a magyar népgazdaságban még további nagy tartalékok és lehetőségek rejlenek. Ezért tűzte a párt, a kormány napirendre gazdaságirányítási rendszerünk felülvizsgálatát. A cél, hogy meggyorsítsuk a gazdasági fejlődésnek és ezen belül az életszínvonal emelésének ütemét. — Ügy véljük, hogy ez a reform nem kísérlet. Az a több ezer szakértő — közgazdász, mérnök, agronómus, tudós, állami tisztviselő, szövetkezeti ember — aki az előkészítésén dolgozott, nagyon alaposan átgondolta és megvitatta a reform minden egyes vonatkozását. PártunK Központi Bizottsága, a Kormány határozott a legfontosabb kérdésekben. Meg kell azonban mondani ez előtt a plenum előtt is: ez a munka rendkívül nagy erőfeszítést igényel és megköveteli, hogy mindenki a lehető legtöbbet nyújtsa a maga területén. Mert akármilyen alaposan, széles körűen és meggondoltan történt is az előkészítés, ilyen nagy jelentőségű reform minden következményét előre pontosan nem lehet kiszámítani. Ezért különösen fontos, hogy a reform első évében, 1968-ban a maga területén mindenki tudásának, képességeinek a maximumát nyújtsa. — A legfőbb feladatok közül is szeretném kiemelni a belső piac biztonságának a problémáját. A reform sikerének egyik fontos feltétele, hogy 1968-ban az átállás évében, amikor a maga teljességében életbe lép az új gazdaságirányítási rendszer: nyugalom legyen a belső piacon, ne legyenek zavarok az ellátásban. Ehhez egy sor intézkedés szükséges: például, hogy maximális hatékonysággal dolgozzanak azok a szervek, amelyek a belső ellátásban jelentős szerepet töltenek be. Ilyenek — az állami belkereskedelem mellett — a földművesszövetkezetek. A kongresszus fórumát szeretném arra felhasználni, hogy aláhúzzam: a párt és a kormány nagyon sokat vár a földműves szövetkezetektől, azok tagjaitól és dolgozóitól. — Engedjék meg, hogy utaljak néhány olyan, a referátumban is szerepelt kérdésre, amelyre a párt és a Kormány igen nagy súlyt helyez. Az első ezek közül a lakosság ellátásának biztosítása. Emellett változatlanul nagyon fontos feladat a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok segítése a kicsi és a nagy tartalékok felszínre hozása. — Az új gazdaságirányítási rendszernek egyik alapgondolata: a termelés és az áruforgalom egysége. A régi gazdaságirányítási rendszerben volt bizonyos választóvonal a termelés és az áruforgalom között. Ez azután nem elsőrendű szükséges termékek előállítására vezetett. Volt ilyen jelenség az iparban. S bizonyos mértékig a mező- gazdaság területén is. A jövőben ebből a szempontból is jobban együtt kell működniük a termelőknek és a forgalmazó szerveknek. Keresni kell azokat az új formákat, amelyekkel a földművesszövetkezeti kereskedelem Hatni tud a mezőgazdasági termelés további növelésére. Különösen az export termékeket illetően. Ugyancsak előtérben áll — s a jövőben még inkább —, az idegenforgalom. Csak helyeselni lehet, hogy a földművesszövetkezetek időben több dlyan beruházást valósítottak meg, amely jól szolgálja az idegenforgalom érdekeit. Ezt a munkát a jövőben is célszerű tovább folytatni. — Végül szeretném hangsúlyozni, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben megnő a verseny szerepe a különböző — az állami, a szövetkezeti, a tanácsi és egyéb — szektorok között, úgy gondoljuk, hogy ez a verseny pozitív eredményekkel jár majd a lakosság ellátása, és az egész népgazdaság szempontjából is. A versenyben a hasonló feladatokat ellátó szerveknek azonos feltételeket akarunk biztosítani, hogy a verseny valóban verseny legyen. A jövőben is minden lehetséges segítséget megad a párt és a kormányzat a szövetkezeti mozgalomnak. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a segítség jó befektetés, és meghozza majd a maga eredményét. A tanácskozás hétfői napján a felszólalók között volt Mezővári József pásztói földművesszövetkezeti elnök, megyénk kongresszusi küldötte. Az alábbiakban ismertetjük Mezővári József felszólalását. Szolgálni a szükségleteket Az Országos Földművesszö- vetikezetl Tanács írásos jelentése, valamint Szirmai elvtárs szóbeli előterjesztése ismertette azt a sokoldalú gazdasági, társadalmi és politikai tevékenységet, amit a földművesszövetkezeti mozgalmunk a beszámolási időszakban kifejtett. Érzésünk szerint ezekhez az eredményekhez, ha szerény mértékben is, Nógrád megye és ezen belül a mi körzeti földművesszövetkezetünk, a. Pásztó és Vidéke Földművesszövetkezet is hozzájárult. A megyei szövetkezetek 1960 és 1966 között bolti kiskereskedelmi forgalmukat 39,6 százalékkal növelték, ugyanakkor a vendéglátóipari forgalmuk 55,7 százalékkal nőtt. Emellett a kereskedelmi munka színvonala és kulturáltsága is jelentős mértékben emelkedett. Mindezeknek együttes hatására kereskedelmi forgalmunk 1866-ban már elérte a 86U millió forintot. Nagy gondot fordítottak a megye földművesszövetkezetei a felvásárlási tevékenység fokozására is. Az utolsó évek átlagában mintegy 2100 vagon burgonyát, zöldségfélét, és gyümölcsöt, valamint 20 millió forint értékű egyéb mezőgazdasági terméket vásároltunk fel. Megyénkben a részjegy-alapot hat év alatt 55,6 százalékkal növeltük és 83 millió forint gazdálkodási eredményt értünk el. Mindezek alapján a földművesszövetkezetek saját vagyona a korábbinak mintegy 2,5-sze- resére nőtt. Megyénk különösen 1966- ban, a pártkongress>zus tiszteletére, indított szocialista munkaverseny keretében ért el kimagasló fejlődést, amikoris a megyék közti versenyben Nógrád megye a harmadik helyezést érte el. Ügy gondolom, maga ez a tény is híven tükrözi megyénk földművess/ö- vetkezeti dolgozóinak és vállalataink vezetőségének áldozatkész munkáját Földművesszöretfceaetük tevékenységét ismertetve elmondotta, hogy az 16 községre és két településre terjed ki, mintegy 25 000 lakos ellátásáról gondoskodnak. A két kongresszus közti időszakban 717 millió forintos forgalmat bonyolítottak le, 1966. évi forgalmuk 167 millió forintot tett ki, 47 millióval többet, mint 1962-ben. Az idei gazdasági érre már 181 millió forintos forgalmat terveznek, és eddigi tapasztalataik szerint néhány százalékkal ezt is túlteljesítik. — A forgalom növekedésével és az ésszerűbb, takarékos gazdálkodással eredményeink állandóan javulnak. 1963-ban 'fogtunk hozzá * kereskedelmi központ és alközpont elvi és gyakorlati megvalósításéhoz, ami végső soron az ellátás színvonalának nagymértékű javítására, és » kereskedelmi forgalom növekedésére vezetett a mi körzetünkben is. A körzet területén, a pásztói központiban és az ecsegi alközpontban a telepü-; lesi sajátságok figyelembevételével alakítottuk ki hálózatunkat, a lakosság legnagyobb megelégedésere. Amikor ezekről az eredményekről beszámolunk, azt is szeretném hangsúlyozni, Hogy eredményeink alapja a tagság támogatása mellett a járási és községi pártbizottságok irányító, valamint a társszervezetek segitő munkája volt. A párt és tanácsi szervek nagyra értékelik földművesszövetkezetünk munkáját, elismerik erőfeszítéseinket, s ezt mi magunk részéről a párt politikájának még következetesebb végrehajtásával alkarjuk a későbbiekben is kiérdemelni. A továbbiakban arról beszélt, hogy az utóbbi időben milyen területen bővítették tevékenységük körét. — Szinte nincs a falusi gazdasági életnek olyan területe — mondotta — ahol, valamilyen műdön ne kapcsolódnánk testvérszövetkezeteinkhez, a termelő- szövetkezetekhez, a ktsz-ekhez, azokhoz a gazdasági és tömegszervezetekhez amelyek a falvakban működnek. Tevékenységünket elsősorban azokon a területeken bővítettük, ahol problémák jelentkeztek a központi áruellátásban, illetve, ahol kielégítetlen igényt találtunk, továbbá ott, ahol a háztáji, illetve a közös gazdasági termelést segíthettük. Ilyen volt például a cementáru készítés, a salakblokkok készítése, a sampinyon-gombater- melés, a saját méhészetben a méztermelés, a szórvány gyümölcsösökben a permetezés megszervezése, a gyümölcsfák pótlásának megszervezése stb. Mindez közel sem teljes felsorolása azoknak a tevékenységeknek, amelyekkel foglalkoztunk, mégis hangsúlyozni szeretném, hogy e téren a kínálkozó lehetőségeknek csak kis hányadát használtuk ki, s ezeket sem teljes mélységükben. Éppen ezért a jövőben a központi árualapok kímélése, illetve pótlása és a lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében egvik legfontosabb feladatunknak a gazdaságosan megszervezhető új tevékenységek bevezetését tartjuk, mert úgy érezzük, ezzel a tagság és egyben a népgazd.'iság érdekeit is megfelelőképpen szolgáljak A kongresszus ma folytatja munkáját.
