Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-16 / 113. szám

WV. 1667. május 16. kedd IM Q (- « 4 e Megnyílt a SZÖVOSX VI. kougi •eSSSEMSa jA Ifejlgdő deniokraüzmus jegyében (Folytatás az 1. oldalról) ze-tésből élő lakosság ellátása a fő feladat, ugyanekkor dön­tően ellátási feladatokkal meg­bízott szövetkezeti vállalatok szervezését tartjuk célszerű­nek. S végül: azokban a me­gyékben, ahol a helyi terme­lés lényegében fedezi a la­kosság szükségletét, a felvásár­lást, és elosztást a helyi szö­vetkezetekre bízzuk. Az új gazdasági mechaniz­mus új termékforgalmazási rendszere lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek a monopoi- cikkek kivételével minden me­zőgazdasági terméket felvá­sároljanak és értékesítsenek. E lehetőséget k; használva, előreláthatólag több termék­ből szélesedik a földműves­szövetkezeti szervek közvetlen felvásárlási és értékesítő te­vékenysége. Az eddiginél is kedvezőbb lehetőségük nyílik arra, hogy' az anyagi érdekelt­ség fokozásával megteremtsék és felvásárolják azokat a ház­táji gazdaságokból származó cikkeket, amelyek a belföldi ellátás szempontjából nem te­kinthetők ugyan jelentősnek, de mint export-árualapok, fontosak. Szaporítani a szolgáltatásokat A beszámoló ezután a föld­művesszövetkezetek keretében működő egyszerűbb mezőgaz­dasági szövetkezetek helyzeté­vel és fejlesztésével, a SZÖ- VOSZ-hoz tartozó egyéb szö­vetkezeti szervek munkájával, majd pedig a földművesszö­vetkezetek ipari tevékenysé­gének kérdéseivel foglalkozott. Az utóbbival kapcsolatban ál­lást foglalt amellett, hogy minden olyan ipari tevékeny­séget fejleszteniük kell a föld­mű vessző vetkezeteknsk, ame­lyek a helyi nyersanyagok fel­tárásának és feldolgozásának eredményeként szélesítik az áruválasztékot. Hozzájárul­hatnak ilymódon például az építőanyag-hiány enyhítésé­hez. Országos méretben is nagy jelentőségű lehet, ha mindenütt üzembe helyezik a korábbi években bezárt kis téglagyárakat. Szükségesnek mondotta továbbá a szövet­kezetek munkájával közvetle­nül összefüggő ipari tevékeny­ség fejlesztését. Így például a különböző mezőgazdasági ter­mékek elsődleges feldolgozá­sát — savanyítás, aszalás stb. —, a szeszfőzést, a borpa­lackozást és egyebeket. Az ipari tevékenység összehan­golására, a szellemi és anyagi erők koncentrálására helyes, ha a szövetkezetek társuláso­kat, közös irodákat hoznak létre, s együttesen alkalmaz­nak szakembereket. Építse­nek ki a szövetkezetek több­oldalú termelési és értékesí­tési kapcsolatokat, hozzanak létre közös vállalkozásokat a kisipari szövetkezetekkel. Se­gítsék a termelőszövetkezetek mellék- és segédüzemágainak megszervezését, a nyersanya­gok beszerzését és a termelő­szövetkezeti melléküzemek­ben megtermelt ipáid jellegű áruk értékesítését. A löldművesszövetkezetek keretében működő takarékszö­vetkezetekről szólva állást fog­lalt amellett, hogy a tevékeny­ségüknek elsősorban azokat a vonásait erősítsék, amelyek hozzájárulnak a háztáji, va­lamint a kisegítő gazdaság termelésének fejlesztéséhez, a lakosság háztartási és szemé­lyi szükségletének kielégíté­séhez. Az Országos Takarék- pénztárral együtt — mondot­ta — már dolgozunk azon, hogy a takarékszövetkezetek az eddiginél szélesebb körben kapcsolódhassanak be az épí­tési, háztáji-termelési, vala­mint a fogyasztási hitelek nyújtásába, továbbá a taka­rékbetét-gyűjtésbe. a társas- utazások szemezésébe, és az egyéb pénzügyi feladatok meg­oldásába. A nyereség szerepéről A továbbiakban a földmű- vosszövetkezetek gazdálkodá­sának néhány kérdésével fog­lalkozott a beszámoló. Az új gazdasági mechanizmusban — mutatott rá — megnő a nye­reség jelentősége. Ezt sokan még nem látják eléggé vilá­gosan. A nyereség mögött va­lamiféle nyerészkedést vagy spekulációt gyanítanak, hol­ott a nyereség társadalmunk­ban a vállalatok, a szövetke­zetek sokrétű munkájának együttes eredménye, és tevé­kenységük társadalmi hasz­nosságát fejezi ki. S célja az. hogy pénzügyi fedezetet te­remtsen a fejlesztésihez, a dolgozók jövedelmének növe­léséhez, a szociális-kulturális juttatásokhoz, a tagság anyagi részesedéséhez, valamint a szükséges tartalékalapok kép­zéséhez. A gazdaságos mű­ködés és a nagy óbb nyere­ség a szövetkezetek fejleszté­séhek alapvető feltétele. Csák a nagyobb nyereséget elérő szövetkezetek elégíthetik ki magasabb színvonalon tagjaik szükségletét, csak ezek fej­leszthetik megfelelően a háló­zatukat, csak ezek fizethetik jobban dolgozóikat. A szövet­kezetek működési körülmé­nyei között természetesen van­nak úgynevezett objektív el­térések. Éppen ezért helyes­nek tartjuk, ha az eltérő gaz­dasági lehetőségek figyelembe vételével a hátrányos körül­mények között dolgozó szövet­kezeteket a kölcsönös segít­ségnyújtási alapból támogat­juk. Azok a szövetkezetek vi­szont, amelyek a rossz vezetés vagy a gyenge munkaszerve­zés miatt kerülnek nehéz hely­zetbe. ne számítsanak arra. hogy felelőtlen gazdálkodásuk anyagi következményeit a jól dolgozó szövetkezetek ma­gukra vállalják. Az új gazdasági mechaniz­mus sok változása közepette a szövetkezeti szervek felépí­tésének alapelve változatla­nul a demokratikus centra­lizmus marad. Növekszik ér­dekképviseleti szerepük, s irányító tevékenységüket alap­vetően közgazdasági eszközök, kel oldják meg. Tovább foly­tatódik a hatáskörök leadása, illetve növekszik a megyei szervek szerepe. A megyei szövetségeknek lehetőségük nyílik arra, hogy gazdasági célkitűzéseiket — mind a fel­vásárlás és értékesítés, mind pedig a kereskedelmi munka területén — maguk határozzák meg, terveiket az igazgatóság vagy a küldöttgyűlés hagy­ja jóvá. A nyereségükből kép­ződő fejlesztési alapokat — az erre érvényes beruházások­ra, és ugranákkor nyeresé­gük egy részét dolgozóik jö­vedelmének növelésére fordít­hatják. A beszámoló ezután átte­kintést adott a kongresszust megelőző tanácskozásokon el­hangzott javaslatok sorsáról. Azok a javaslatok, amelyek­ről a kongresszusnak kell dön­tenie, bekerültek a határozati javaslatba, a kisebb jelentő­ségüket pedig a későbbiekben az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács vitatja majd meg A beszámoló hangot adott annak a véleménynek is. mely szerint meg kellene vizsgálni, hogy a három nagy szövetkezeti mozgalom össze­hangoltabb együttműködése érdekében nem volna-e cél­szerű valamilyen csúcsszerv kialakítása. Nemzetközi kapcsolatok A beszámoló végül szövetke­zeteink nemzetközi kapcsola­taival foglalkozott. Mint is­meretes — mutatott rá Szir­mai Jenő —, a SZŐ VOSZ az elmúlt év tavasza óta a Szö­vetkezetek Nemzetközi Szö­vetségének tagjaként vesz részt a nemzetközi szövetkezeti életben. A magyar szövetke­zők az elmúlt évben is arra törekedtek, hogy minél több ország szövetkezőivel építse nek ki gazdasági és társadat mi kapcsolatokat. A kölcsö­nös látogatások és kereskedel­mi tárgyalások eredménye­ként mind társadalmi, mind gazdasági vonatkozásban gyü­mölcsözőek voltak ezek a tö­rekvések. A szövetkezeti mun­ka minden területén tovább erősödtek a kapcsolatok a szovjet szövetkezetekkel, to­vább fejlődött az együttműkö­dés a felszabadult országok szövetkezeti mozgalmaival, s hasznosan működünk együtt sok tőkés ország szövetkezetei­vel is. A beszámoló végül idézte a IX. pártkongresszus határoza­tának azt a részét, mely sze­rint „célszerű és szükséges a szövetkezetek szerepének nö­velése és működési körének további bővítése”. Meg va­gyunk győződve arról — mu­tatott rá ezzel kapcsolatban Szirmai Jenő —, hogy a több mint kétmilliós földművesszö­vetkezeti tagság, a választott vezetőségek és a százezernyi szövetkezeti dolgozó felelős­séggel. és lelkesedéssel vál­lalja az ebből adódó munikáí. Uj vezetőséget választottak a KISZ-szervezetek A fiatalok ügye közügy — Kétezer ifjúkomiminista kért szót Ismeretes, hogy a KISZ Központi Bizottsága a múlt áv végén határozatot hozott, amelyben kimondta: 1967 nyarán összehívják az ifjú­sági szövetség VTI. kongresz- szusát. E jelentős társadalmi, politikai eseményt megelőző­en minden szinten újjává­lasztották a KISZ vezető szerveit és értékelték az el­múlt időszak tapasztalatait. Május ötödikéig megye- szerte befejeződtek a KISZ- vezetőség és küldöttválasztó taggyűlések. A választások a fejlődő demokratizmus jegyé­ben, a titkos szavazás gya­korlásával zajlottak le. A KISZ-tagok szívesen éltek jo­gaikkal és az új vezetőségek megválasztásánál mindenütt a rátermettség, a közösség ér­dekében eddig kifejtett tevé­kenység figyelembevételével döntöttek. Szavazataik egyút­tal azt is jelenti: elítélik a közügyektől való visszahúzó­dást és a közömbösséget. A KISZ Nógrád megyei Bi­zottsága a napokban értékel­te a vezetőség és küldöttvá­lasztó taggyűlések tapaszta­latait. Megállapította: az alapszervi választások hangu­latát a nemrég lezajlott For­radalmi Ifjúsági Napok szí­nes, eseménydús programja és a kongresszusi készülődés jellemezte. Már a választá­sok előkészítésének időszaká­ban is pezsgő, eleven munka volt tapasztalható a KISZ- aiapszervezetekben, s ez a megyeszerte megkezdődött vá­lasztássorozat ideje alatt még élénkebbé vált. A munkát ha­tékonyan, sokoldalúan segí­tették a helyi pártalapszer- vezetek. Gondoskodásuk, út­mutatásuk kedvezően hatott a választások eredményes befe­jezésére. Itt érdemes megem­líteni, hogy Nógrád megyé­ben a több mint kétezer alapszervi vezetőségválasztó taggyűléseken a KISZ-tagság 90,5 százaléka vett részt és a viták során 2200 fiatalnál is többen kértek szót. Érdekes, hogy a taggyűléseken a tag­létszámnál jóval többen je­lentek meg. A legtöbb he­lyen az eljáró, más vidéken, városban dolgozó KISZ-esek is szülőfalujuk, körzetük sze­rinti alapszervezetnél vettek részt a fiatalokat érdeklő vi­tákban. A KISZ-munka egé­szét tekintve, és most a ve­zetőség- és küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatait is figyelembevéve: a legjobb be­nyomásokat a bányáit, üze­mek területéről szerezte a megyei bizottság. Az ünnepi összejövetelek sok helyen minta-taggyűlés számba men­tek, de kevés kivételtől elte­kintve jól sikerültek a falu­si, mezőgazdasági területen tevékenykedő alapszervezetek taggyűlései is. Feltétlenül említést érdemel: a legutób­bi választásokhoz mérten a vidéki szervezeteknél szem­betűnő a fejlődés. A legtöbb formális elem — és az ezzel kapcsolatos választási de­mokráciát sértő motívum — a tanintézeti KlSZ-alapszer- vezetek munkájában tapasz­talható, a pedagógusok nem mindenhol adtak helyet a diákok öntevékenységének. A tapasztalat ugyanakkor az, hogy ahol a helyi pártveze­tőségek a beszámolókat elő­zőén megvitatták — ott a taggyűlések is jól sikerültek. A taggyűlések beszámolói­ról megállapítható — helye­sen tükrözték a IX. párt- kongresszus állásfoglalásait, megfelelően foglalkoztak az általános politikai, gazdasági és társadalmi kérdésekkel és ezen túl szóltak a helyi ta­pasztalatokról, azokról a gon­dokról, amelyek a jelen idő­szakban a KISZ munkáját gátolják. A megye KISZ-es fiataljai­nak körében újra felmerült az igény — színesíteni, érde­kesebbé, vonzóbbá tenni az ifjúsági munkát. Persze a kö­vetelés önmagában kevés. Tudják ezt a KISZ-tagok is. A taggyűléseken ígéretet, vál­lalásokat tettek arra, hogy a jövőben mindent megtesznek maguk is. a munka megjaví­tása érdekében. A korábbinál kedvezőbben szóltak a fiatalok a termelő­szövetkezeti munkáról. Az el­járók sok helyen csak azért vettek részt a taggyűléseken, hogy elmondják — szívesen vállalnának munkát _a_ helyi szövetkezetben. A KISZ-tit- károk ugyanakkor kérték az illetékes párt- és KISZ-bi- zottságokatj segítsenek az otthonmaradni akaró fiata­loknak az elhelyezkedésben. Most, hogy az alapszerve­zet vezetőség- és küldöttvá­lasztó taggyűlések befejeződ­tek. mód nyílik arra. hogy az összesítések alapján az új ve­zetőségek összetételéről is szóljunk. Növekedett a veze­tők átlagos életkora, a párt­tagok. nők és az értelmiségi fiatalok aránya. A vezetés munkáját a jövőben többnyi­re „idősebb”, tapasztaltabb, rátermett fiatalok végzik. A vezetőségek több mint 65 százalékát választották újjá. a nők aránya 42,6 százalék. Az új vezetőség majdnem 35 százaléka 20 éven felüli fia­talból tevődik. A legfontosabb feladat most az újra, illetve újjáválasztott KISZ-alapszervi vezetőségeket megfelelően felkészítve, jól elindítani á felelősségteljes munkavégzés útján. Ebben, a sok tapasztalattal rendelkező helyi pártalapszervezetek se­gíthetnek a legtöbbet. P. L. Palántázzák a dohányt A cserhátsurányi határ nap­nap után tele van asszonyok­kal. Sarabolják a cukorrépát, kapálják a borsót, a mákot. A burgonya és a kukorica vetésé­nek befejezése után most a nö­vényápolás ad gondot a közös gazdaság tagjainak. Cukorrépát 40 holdon, borsót és mákot 25— 25 holdon termelnek az idén a szövetkezetiek. A palántanevelö-telepen a do­hánnyal, a paradicsom- és pap­rikapalántával bajlódnak az asz- szonyok. Dohányból negyven hol­don tesznek el palántákat. Eddig mintegy tíz holdon végezték el a munkát. Paradicsomból és pap­rikából nem lesz sok az idén. Inkább csak kísérletképpen fog­lalkoznak kertészettel a szövet­kezetiek. Az késztette erre a lépésre a szövetkezet vezetőit, hogy ellássák a nyáron zöldség­félével a község lakosságát, a termelőszövetkezeti tagokat. Az áru értékesítése, a korábban meg­kötött szerződés alapján, a helyi földművesszövetkezetnél történik majd. Japán szakszervezeti Kitüntetések a SZÖVOSZ kongresszus alkalmakéi A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a SZÖVOSZ VI. kong­resszusa alkalmából kitünte­téseket adományozott a föld­művesszövetkezeti hálózat ki­emelkedő munkát végző dol­gozóinak. A kitüntetéseket hétfőn délben a Parlament ku­polatermében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az ünnepségen részt yett Fe­hér Lajos, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ el­nöke és Rév Lajos, az MSZMP Gazdaságpolitikai Osztályának helyettes vezetője is. A Munka Érdemrend arany fokozata ki tüntetést a követke­zők kapták: Brachna János, a Báos—Kiskun megyei MÉ­SZÖV igazgatóságának elnöke. Gombos Pál, a SZÖVOSZ fő­osztályvezetője, Horváth Mi­hály, a Mezőgazdasági Ter­mékeket Felvásárló- és Érté­kesítő Földművesszövettoezeti Országos Központ igazgató- helyettese, Kádasa János, a Zala megyei MÉSZÖV igaz­gatóságának elnöke, Kovács György, a Fejér megyei MÉ­SZÖV igazgatóságának elnö­ke. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 35-en, a bronz fo­kozatot pedig ötvenhaton kap­ták. Nógrád megyéből Mainka Érdemrend bronz fokozatát kapta Győré László, a Rét- ság és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet főkönyvelő­je. A kitüntetettek nevében Brachna János mondott köszö­netét az elismerésért. Az ünnepség után az Elnö­ki Tanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Megkezdődtek a járási tűzoltó versenyek Kitűnő találkozó Cereden Új versenyszám: a váltóstaféta Ötszáznál több önkéntes tűz­oltó sorakozott fel vasárnap a Ceredi sportpályán. Ott fog­laltak helyet a járási párt- bizottság, a járási tanács, a járási BM-szervek vezetői, il­letve küldöttei, a községi ta­nács vezetői. A bányász ze­nekar a Rákóczi indulót, majd a Himnuszt játszot­ta. Jelentéstétel után dr. Domonkos Imre, a salgó­tarjáni járási tanács vb tit­kára köszöntötte az önkéntes és hivatásos tűzoltókat, a ven­dégeket, a helybelieket. Az önkéntes tűzoltó testü­letek és a létesítményi tűz­oltóságok évről évre fokozódó aktivitással és felkészültség­gel vesznek részt e nemes vetélkedésen — mondotta. Megyénk önkéntes tűzoltói az elmúlt évben húszezer lakó­ház tűzrendészeti vizsgálatát végezték el, s kevés híján húsz tűz eloltásában vizsgáz­tak kitűnőre. Államunk és helyi tanácsi szerveink anya­gi erőikhez mérten segítik korszerű felszereléshez az ön­kéntes tűzoltókat. — Az az örvendetes tény, hogy mind a salgótarjáni já­rásban, mind Nógrád megyé­ben csökken a tűzesetek szá­ma, cső leken a kárérték: az állami tűzoltókkal vállvetve dolgozó önkéntesek érdeme — folytatta dr. Domonkos Im­re vb-titkár. — Ez egyrészt az önkéntesek szakmai fel- készültségét bizonyítja, más­részt pedig azt, hogy nem húzódoznak a sok türelmet igénylő megelőző tűzrendésze­ti. felvilágosító munkától sem. A beszéd után a csa­patok átadták helyüket a starthoz álló rajoknak. Kö­zülük nem egyet falubeli szur­kolók kísérték el a verseny­re. — A váltóstaféta ebben az évben szerepel először a ver­senyszámok között — emlí­tette Sárai Bertalan alezre­des, a megyei tűzrendészeti parancsnokság vezetője. — A rajok többsége jól felkészült erre a versenyszámra is, amely híven tanúskodik a tűz­oltáshoz szükséges erények­ről, a fegyelmezettségről, gyor­saságról, rugalmasságról. Az egyes kategóriákban az alábbi sorrend alakult ki: 400 liter/perc kismotor­fecskendő fiú: Ka-rancsalja, Salgóbánya, Karancsberény — Leány: Etes, Somoskőújfalu, — női: Rónafalva — községi férfi: Szuha, Karancslapujtő, Dorogháza, létesítményi fér­fi: mizseríai bányaüzem, szo­rospataki aknaüzem. 800 1/p kismchtorfecskendő községi férfi: Cered, Sóshar- tyán —, létesítményi férfi: Acélárugyár, Ötvözetgyar. ZIM. Kocsifecskendő községi fér­fi: Kishartyán, Vizslás, Zagy­varóna —, községi fiú: Vizs­lás, Cered, Karancskeszi. Osztott sugár szerelés: Ál­lami Építőipari Vállalat, Ti- ribesi aknaüzem, Lakáskar­bantartó Ktsz (Salgótarján). Az eredményhirdetés után négy önkéntes tűzoltót elő­léptettek. kettő kitüntetésben, hét pedig dicséretben része­sült. A testületek tizennégy­ezer forintot meghaladó érté­kű jutalmat kaptak. Salgótarjánban A Szakszervezeteik Orszá­gos Tanácsa XXI. kong- resszusán résztvevő japán szakszervezeti küldöttség két tagja; Matsushita Jiro, a Japán Újságírók Szakszer­vezetének főtitkára, és Sano Toru, a japán táv­közlési dolgozók lapjának főszerkesztője — amelyik hetenként 250 ezer példány­ban jelenik meg — a Pos­tás Szakszervezet vendége­ként vasárnap Salgótarján­ba látogatott. A külföldi vendégeket Juhász Lajos, a Postás Szakszervezet me­gyei albizottságának titká­ra, Németh Jenő, a me­gyei postahivatal vezetője. Bácskai Károly a salgótar­jáni postahivatal vezetője és Gulyás Imre. a megyei távközlési üzem szakszerve­zeti bizottságának titkára fogadta Salgótarjánban. A japán vendégek a házi­gazdák kíséretében elláto­gattak az új megyei kór­házba, megtekintették a József Attila Művelődési Házat, a Derkovits lakóte­lepről pedig a város pano­rámájában gyönyörködték. A Salgótarjáni öblösüveg­gyár mintaterme után a Tó-strandra hajtottak, majd ellátogattak a Somoskőúj­falui postahivatalba, onnét pedig a somaskői várhoz utaztak. A délutáni órákat Eresztvényben töltötték a japán vedégek, akik eluta­zásuk előtt nagy elismerés­sel nyilatkoztak a fejlőd városról, a környék termi szed szépségeiről.

Next

/
Thumbnails
Contents