Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-16 / 113. szám
VTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 AZ MSZMP NOGRÁD MEGYE) BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPjA XXIII. ÉVF. 113. SZÁM AHA: 50 KILLER 1907. MÁJUS 16. KEDD Új vezetőséget választottak a KISZ-szervezetek '3 oldal) DVTK—SBTC 1:0 (4 oldal) Nagybátony első helyen (A oldal) Négyezernél több közérdekű bejelentés a salgótarjáni járásban A végrehajtó bizottság intézkedett a megoldás érdekében A tanácsválasztásokat megelőző rendezvények során minden eddiginél szélesebb mértékben bontakozott ki a választópolgárok aktivitása és felelősségérzete a közügyek iránt. Erre a tanácsok csak úgy válaszolhatnak, ha gondosan számbaveszik és elemzik a felvetések realitását, a megvalósítás lehetőségeit, s a mindennapi tanácsi munka szerves részévé teszik ezeket. Ebből a meggondolásból került a téma a Salgótarjáni Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága elé. A Salgótarjáni járásban a korábbi években általában egyedi problémákkal, panaszokkal foglalkoztak a választópolgárok, a legutóbbi jelölő gyűléseken azonban a 173 egyéni panasszal szemben 4052 közérdekű bejelentést tettek. A felszólalók javára írható, hogy nem követeltek, hanem az esetek döntő többségében a kérés mellett társadalmi munkát ígértek, s hozzájárultak más helyi erőforrások felkutatásához. A járási tanács végrehajtó bizottsága szakbizottságot hozott létre, hogy a bejelentéseket egyenként vizsgálják felül, s határozzák meg miként lehet azokat megvalósítani. A felülvizsgált igények tükrözik azokat a kommunális, egészségügyi, kulturális és szociális gondolatokat, amelyeknek a megoldása a tanácsapparátus feladatát képezi a legközelebbi időszakban. A felmérés szerint az utak és járdák építésével több mint 1200, a jobb ivóvízellátással csaknem 500, a villanyhálózat bővítésével csaknem 400 bejelentő foglalkozott. Az autóbusz-közlekedéssel kapcsolatban 253, az egészség- ügyi ellátás fokozásával 246, a kiskereskedelmi hálózat fejlesztésével, a jobb áruellátással 241 bejelentés foglalkozott. Ennek megfelelően 148 300 folyóméter út- és járdafelújítást, 12 500 folyóméter vízhálózat-építést, 7500 folyóméter villanyhálózat-bővítést. 35 peremboltot. 8 kui- túrházat kértek a választók. S ezek csak a jelentősebbek. A műszaki becslések szerint a felvetett igények kielégítéséhez több mint 250 millió forintra lenne szüksége a járási tanácsnak. Mivel a bejelentések egy részének megvalósítására a következő négy év alatt nem kerülhet sor — a gazdasági feltételek hiánya miatt — a bizottság gondosan elemezte és csoportosította a bejelentéseket. A szakbizottság négy csoportba sorolta a bejelentéseket: a községi tanácsok által megoldhatók; a községi hatáskörben megoldható, s így a járási szervekre tartozó bejelentések; olyanok amelyek csak megyei segítséggel oldhatók meg, s végül azok, amelyek anyagi erők hiányában ebben a tervidőszakban nem kerülhetnek megvalósításra. A szakbizottság felülvizsgálatával kezdődött meg a felvetett feladatok végrehajtása. A végrehajtó bizottság állásfoglalása szerint a tanácsi demokrácia szélesítése, a tömegkapcsolatok elmélyítése, a közéleti aktivitás további fokozása érdekében ezek a | feladatok képezik a tanács- ! szervek munkájának lényegét. Éppen ezért a bejelentéseket meg kell ismerni minden tanácsi testületnek. Az állandó bizottságok — ebben a választási ciklusban — legalább két alkalommal visz- szatérnek végrehajtás megvitatására. A tanács vezetői pedig évölte két alkalommal beszámoltatják a szakosztályvezetőket, mit tettek a bejelentések érdekében. A községi tanácsok felülvizsgálják a községfejlesztési terveket, s ahol indokolt, tervmódosítással is elősegítik a választási bejelentések megvalósítását. A választópolgárok további aktivitásának megtartása és á tájékoztatás érdekében a választókerületi bizottságok évente egy alkalommal ösz- szehívják a választópolgárokat, ahol meghallgatják véleményüket. ugyanakkor a választókerület tanácstagja számot ad a bejelentések végrehajtásáról. Brulyó János vezetésével Megérkezett Taskentbe a magyar TASKENT (MTI) Hétfőn délelőtt zászlódíszben, rózsákkal fogadta Taskent az üzbegisztáni magyar kulturális napokra ideérkezett küldöttséget Brutyó Jánosnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága elnökének vezetésével, valamint a magyar művészek csoportját. Moszkvától Hudzsuma Sukurova, az Üzbég Baráti Társaságok Szövetségének elnöke kísérte a küldöttséget. Az üzbég főváros repülőterén magyar, üzbég és orosz- nyelvű feliratok és zászlók erdeje üdvözölte a vendégeket. Küldöttségünket Rafik Nyisanov, az Üzbég KB titkára, Szárvár Azomov üzbég miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter fogadták küldöttség Vahir Zahidov, a köztársaság művelődésügyi minisztere köszöntötte a magyar vendégeket. Brutyó János válaszában tolmácsolta Kádár János üdvözletét — aki néhány évvel ezelőtt ellátogatott Taskentbe — köszönetét mondott a rendkívül szívélyes fogadtatásért, és kifejezte azt a reményét, hogy az idei magyar kulturális napok közelebb hozzák egymáshoz népeinket, elmélyítik barátságukat. Taskent utcáin, amerre kocsioszlopuk elhaladt, barátságosan integetve üdvözölték az üzbég főváros lakói a magyar kultúra, a magyar—szovjet barátság küldötteit. A magyar kulturális napok ünnepélyes megnyitására Tas- kentben ma délután kerül sor. • • Megnyílt st VI. kongresszusa Hétfőn, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában ünnepélyesen megnyílt a Szövetkezetek Országos Szövetségének VI. kongresz- szusa. A kongresszuson mintegy 470 küldött, valamint számos meghívott vendég — az állami és társadalmi szervek, a társszövetkezetek képviselői — jelent meg. Részt vett a magyar földművesszövetkezetek kongresszusán 32 ország szövetkezeti küldöttsége is. A kongresszus elnökségében foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, továbbá Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese és Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, valamint a szövetkezeti mozgalom számos képviselője. Az elnökség tagja G. J. Nijhof, a Holland Szövetkezetek Szövetségének elnöke is. aki a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségét képviseli a SZÖVOSZ VI. kongresszusán. Dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg a kongresszust. Javaslatára megválasztották a kongresszus különböző bizottságait. Ezután Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke ismertette az Országos Földművesszövetkezeti Tanács beszámolóját. Szirmai Jenő beszéde Bevezetőben a kongresszust megelőző, mintegy 18 000 helyi tanácskozás tapasztalataival foglalkozott. Ezeken, mint rámutatott, mintegy másfél millió földművesszövetkezeti tag jelent meg, s közülük 120 ezer, közvetlenül részt vett a mozgalom helyzetét és feladatait érintő vitában. Szinte teljes egyetértés alakult ki ate- kintetben, hogy a szövetkezetek tagságának összetételében bekövetkezett változások, valamint tevékenysegi körök bővülése miatt időszerű és szükséges az eddig használt „földművesszövetkezet” elnevezést „általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetre” változtatni. Nem találkozott azonban teljes megértéssel az Országos Földművesszövetkezeti Tanácsnak az a javaslata, hogy a részjegyek névértékét az eddigi 50 forintról 100 forintra emeljék. Az utóbbival kapcsolatban éppen ezért azt javasolta, hogy a kongresszus határozata csak ajánlja a részjegyek névértékének felemelését. A végső döntés joga maradjon a tagságé, illetve a szövetkezeti küldöttközgyűléseké. A beszámoló a továbbiakban a földművesszövetkezeti mozgalom két kongresszus közötti időszakát elemezte. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg — hangsúlyozta ezzel kapcsolatban Szirmai Jenő —, hogy az általános gazdasági és társadalmi haladás, s nem kevésbé a szocialista nemzeti egység politikája nyomán kialakult kedvező légkör a tömegeket — köztük a földművesszövetkezetek tagságát — hasznos alkotó munkára, a közéletben való fokozott részvételre ösztönözte. Ez az alapvető forrása annak, hogy a SZÖVOSZ V. és VI. kongresszusa közötti időszakban a- szövetkezeti mozgalom erőteljesen fejlődött, s figyelemreméltó eredményeket ért el. Növekedett a szövetkezetek befolyása Jól jellemzik a fejlődést azok az adatok, amelyek szerint a íöldművesszövetkezeti kiskereskedelem forgalma öt év alatt 45 százalékká^ a vendéglátóiparé pedig 53 százalékkal növekedett. Felújításra, tatarozásra. rekonstrukcióra, új építkezésekre, általában a falusi kereskedelem es vendéglátóipar korszerűsítésére ugyanezen idő alatt mintegy kétmilliárd forintot költöttünk. örvendetes, hogy gazdasági eredményeinkkel együtt növekedett a szövetkezeti szervek társadalmi befolyása, bővült a szövetkezetek mozgalmi tevékenysége és tovább szélesedett a szövetkezeti demokrácia. Tagságunk magáénak érzi a szövetkezeteket, és ennek megfelelően vesz részt azok életében. Munkánk és elért eredményeink — hangsúlyozta az előadó — sok szállal kapcsolódnak a testvérszövetkezetekhez, s e kapcsolatok ápolását a továbbiakban is fontos feladatunknak tartjuk. A földművesszövetkezeti szervek megkülönböztetett figyelemmel kísérték a termelőszövetkezetek közelmúltban megtartott első országos kongresszusának tanácskozását és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának megalakulását. E helyről is szívből köszöntjük testvér-szövetkezeteinknek e fontos szerve, zetét és munkájukhoz a kongresszus nevében sok sikert kívánunk. Középpontban a fogyasztó A földmüvesszövetkezetek tagsága — hangoztatta a továbbiakban a beszámoló — ismeri és magáénak vallja a IX. pártkongresszus határozatait, és teljes erejével kész dolgozni azok megvalósításáért. Világosan látja, hogy a határozatok és az új gazdasági mechanizmus további távlatokat és lehetőségeket nyit szövetkezeti mozgalmunk fejlődése előtt. Ezek realizálása megköveteli, hogy szövetkezeteink saját pénzügyi forrásból biztosíthassák fejlesztésük és az anyagi érdekeltség elvét kifejezésre juttató részesedéseket, fokozhassák a tagságnak — mint tulajdonosoknak — a nyereséghez fűződő anyagi érdekeltségét. továbbá a gazdálkodással járó kockázatok fedezetére kellő tartalékot képezhessenek, s végül, hogy fenntarthassák és fejleszthessék a szövetkezeti mozgalom intézményeit. Az új mechanizmus viszonyai között a fogyasztó — a vevő — kerül a kereskedelmi munka középpontjába, s ez az eddiginél rugalmasabb kereskedelmi tevékenységet kíván. A földművesszövetkezeti kereskedelem az ésszerű gazdaságosság követelményeit szem előtt tartó verseny mellett foglal állást. Egyidejűleg azonban hangsúlyozzuk: hazánkban csak annak a versenynek van helye és értelme, amelyből mind a fogyasztónak, mind pedig a társadalomnak haszna van. A kereskedelmi tevékenységet tehát nemcsak a versengésnek, hanem az egyes ágazatok és szektorok együttműködésének is jellemeznie kell. A szövetkezeti kereskedelem tevékenységében az új mechanizmusban fokozott hangsúlyt kap az eladási feltételek javítása és az eladási módszerek fejlesztése. A forgalomszervező munkának túl kell lépnie a boltok keretein. A helyi szervezetekben a szövetkezeti vezetők és a bolti dolgozók keresseiíek az üzleten kívül is kapcsolatot vevőikkel. Vezessék be a minta utáni értékesítést, szervezzék meg az élelmiszerek és iparcikkek házhozszállítását, az iparcikk-szaküzletekben nyújtsanak az árukhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, rendezzenek árukiállításokat, jelenjenek meg a vásárokon és piacokon, s ha szükséges, alkalmazzanak ügynököket. A következőkben a zöldség-^ gyümölcs-felvásárlás és értékesítés sokat vitatott problémáival foglalkozott a beszámoló. A szövetkezetek munkájának ez a része — hangoztatta ezzel kapcsolatban Szirmai Jenő — szinte szó és értelem szerint minden nap az ország egész lakosságával kapcsolatba kerül valamilyen módon. A kedvező és kedvezőtlen vélemények, a jogos és a jogtalan bírálatok kereszttüzében, s részben ennek eredményeként ez a szakma is számottevően fejlődött. Az 1961. évihez viszonyítva 40 000 vagonnal nőtt a felvásárolt mezőgazdasági termékek meny- nyisége, s így 1966-ban már elérte a 180 000 vagont. Ugyanekkor nagymértékben növekedett a mezőgazdasági termékek exportja is. Az árrés kérdése A felvásárlás, illetve az árutermelés alapvető bázisai a szocialista nagyüzemek. 196ő-'oan a szövetkezeti kereskedelem által felvásárolt zöldség 91,5 százalékát, a burgonyának 90 százalékát, a gyümölcsnek pedig 66 százalékát termelték meg. A szövetkezeti felvásárló szervek lehetőségeikhez képest segítséget adtak a nagyüzemi kertészetek kialakulásához. E segítségüknek, s javuló felvásárló tevékenységüknek fontos része van abban, hogy a jól vezetett és megfelelően felszerelt kertészetek ma már a mező- gazdasági nagyüzemek legjövedelmezőbb üzemágai. A beszámoló a következők- ban kitért azokra a meglehetősen széles körben hangoztatott véleményekre, melyek szerint a szövetkezeti kereskedelem túlontúl magas árréssel dolgozik. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni — mondotta ezzel kapcsolatban Szirmai Jenő —, hogy a felvásárlási és értékesítési ár közötti különbözet tenyegeben csak a forgalmazás költségéit fedezte. A szakma nélkülözhetetlen technikai fejlesztéséhez szükséges beruházásokhoz a szövetkezetek más gazdasági tevékenységének eredményéből öt év alatt nem kevesebb, mint 550 millió forintot kellett átcsoportosítani. Hasonlóképpen helytelennek ítélte a beszámoló azt a nézetet is, amely szerint a szövetkezeti zöld- ség-gyümölcskereskedelem monopolhelyzetet élvez a piacon. 1966-ban — mutatott rá — a lakosság számára forgalomba hozott zöldségnek, gyümölcsnek, valamint burgonyának mindössze csak 47 százaléka ment át a szövetkezeti kereskedelem „kezén” ilyen körülmények között érthetői hogy a szövetkezeti kereskedelem dolgozói természetesnek veszik, hogy a gazdaság- irányítás új machanizmusá- nak keretei között a jövőben mind a termelői, mind pedig a fogyasztói piacon kiszélesedik: a verseny, s hogy ebben a versenyben mindenki egyenjogú partnerként vesz részt A szövetkezeti kereskedelem azonban ebben a versenyben nem csupán az egyik csatorna lesz a többi között, hanem olyan gazdasági szervezet, amely területi elhelyezkedésével, országos hálózatával, felkészültségével és kereskedelmi módszereinek hatékonyságával nagy szerepet tölthet be. Szélesedő érdekeltség Jelentős változások történnek az áruforgalom rendjében. A termelő maga választhatja meg, hogy hol — a termelőhelyen. vagy pedig az üzletben — Kívánja a termékét átadni. Előtérbe helyezzük a termelők és a felhasználók közötti közvetlen kapcsolatot. Az értékesítő szövetkezetek -- a MÉK-ek — fő tevékenysége eszerint a partnerek ösz- szehozasa, a termelő üzemek és a felhasználók közvetlen kapcsolatainak megszervezés« lesz. Az áru forgalmazását« csak akkor kapcsolódnak be, ha valamelyik fél ezt kifejezetten kéri, vagy technikai óitokból elengedhetetlenül szükséges. Szélesíteni akarjuk az anyagi érdekeltség különböző formáit: az értékesítésből való visszatérítést, valamint a tiszta nyereségből való részadást. Bővítjük termelést elősegítiő szolgáltatásaink körét. Így többek között a MÉK-ek információs tevékenységük keretében rendszeresen tájékoztatják a termelő üzemeket a bel- és külföldi piaci helyzetről, a termés- és árukialakulásokról, a minőségi követelményekről stb. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a felvásárlás és az értékesítés szervezetében is bizonyos módosításokat kell végrehajtanunk. Elképzelésünk szerint azokban a nagy árutermelő megyékben, ahonnan a felvásárolt zöldség- és gyümölcs túlnyomó többsége elszállításra kerül, a MÉK-ek szövetkezeti jellege erősöt: í. Ezek lényegében az adott terület mezőgazdasági termei ö- szövetkeze teinek értékes i tó szövetkezetei lesznek. Az alapvető cikkek többségében „behozatalra” szoruló, ipari jelleg:': megyékben, ahol a bérből és fi(Folytatás a 3. oldalon)
