Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-16 / 113. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 AZ MSZMP NOGRÁD MEGYE) BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPjA XXIII. ÉVF. 113. SZÁM AHA: 50 KILLER 1907. MÁJUS 16. KEDD Új vezetőséget választottak a KISZ-szervezetek '3 oldal) DVTK—SBTC 1:0 (4 oldal) Nagybátony első helyen (A oldal) Négyezernél több közérdekű bejelentés a salgótarjáni járásban A végrehajtó bizottság intézkedett a megoldás érdekében A tanácsválasztásokat meg­előző rendezvények során minden eddiginél szélesebb mértékben bontakozott ki a választópolgárok aktivitása és felelősségérzete a közügyek iránt. Erre a tanácsok csak úgy válaszolhatnak, ha gon­dosan számbaveszik és elem­zik a felvetések realitását, a megvalósítás lehetőségeit, s a mindennapi tanácsi munka szerves részévé teszik ezeket. Ebből a meggondolásból került a téma a Salgótarjáni Járási Tanács Végrehajtó Bi­zottsága elé. A Salgótarjáni járásban a korábbi években általában egyedi problémák­kal, panaszokkal foglalkoz­tak a választópolgárok, a legutóbbi jelölő gyűlé­seken azonban a 173 egyéni panasszal szemben 4052 közérdekű bejelen­tést tettek. A felszólalók javára írható, hogy nem követeltek, hanem az esetek döntő többségében a kérés mellett társadalmi munkát ígértek, s hozzájárul­tak más helyi erőforrások felkutatásához. A járási tanács végrehajtó bizottsága szakbizottságot ho­zott létre, hogy a bejelenté­seket egyenként vizsgálják felül, s határozzák meg mi­ként lehet azokat megvalósí­tani. A felülvizsgált igények tükrözik azokat a kommuná­lis, egészségügyi, kulturális és szociális gondolatokat, ame­lyeknek a megoldása a ta­nácsapparátus feladatát képe­zi a legközelebbi időszakban. A felmérés szerint az utak és járdák építésével több mint 1200, a jobb ivóvízellátással csaknem 500, a villanyhálózat bő­vítésével csaknem 400 be­jelentő foglalkozott. Az autóbusz-közlekedéssel kapcsolatban 253, az egészség- ügyi ellátás fokozásával 246, a kiskereskedelmi hálózat fejlesztésével, a jobb áruellá­tással 241 bejelentés foglal­kozott. Ennek megfelelően 148 300 folyóméter út- és járdafelújítást, 12 500 folyó­méter vízhálózat-építést, 7500 folyóméter villanyhálózat-bő­vítést. 35 peremboltot. 8 kui- túrházat kértek a választók. S ezek csak a jelentősebbek. A műszaki becslések sze­rint a felvetett igények kielé­gítéséhez több mint 250 mil­lió forintra lenne szüksége a járási tanácsnak. Mivel a be­jelentések egy részének meg­valósítására a következő négy év alatt nem kerülhet sor — a gazdasági feltételek hiánya miatt — a bizottság gondosan elemezte és csoportosította a bejelentéseket. A szakbizottság négy cso­portba sorolta a bejelentése­ket: a községi tanácsok ál­tal megoldhatók; a községi hatáskörben megoldható, s így a járási szervekre tarto­zó bejelentések; olyanok ame­lyek csak megyei segítséggel oldhatók meg, s végül azok, amelyek anyagi erők hiányá­ban ebben a tervidőszakban nem kerülhetnek megvalósí­tásra. A szakbizottság felülvizsgá­latával kezdődött meg a fel­vetett feladatok végrehajtá­sa. A végrehajtó bizottság ál­lásfoglalása szerint a tanácsi demokrácia szélesítése, a tö­megkapcsolatok elmélyítése, a közéleti aktivitás további fokozása érdekében ezek a | feladatok képezik a tanács- ! szervek munkájának lénye­gét. Éppen ezért a bejelenté­seket meg kell ismerni min­den tanácsi testületnek. Az állandó bizottságok — ebben a választási ciklusban — legalább két alkalommal visz- szatérnek végrehajtás megvi­tatására. A tanács vezetői pe­dig évölte két alkalommal beszámoltatják a szakosztályve­zetőket, mit tettek a bejelen­tések érdekében. A községi tanácsok felül­vizsgálják a községfejlesz­tési terveket, s ahol in­dokolt, tervmódosítással is elősegítik a választási be­jelentések megvalósítá­sát. A választópolgárok további aktivitásának megtartása és á tájékoztatás érdekében a vá­lasztókerületi bizottságok évente egy alkalommal ösz- szehívják a választópolgáro­kat, ahol meghallgatják véle­ményüket. ugyanakkor a vá­lasztókerület tanácstagja szá­mot ad a bejelentések végre­hajtásáról. Brulyó János vezetésével Megérkezett Taskentbe a magyar TASKENT (MTI) Hétfőn délelőtt zászlódísz­ben, rózsákkal fogadta Taskent az üzbegisztáni magyar kul­turális napokra ideérkezett küldöttséget Brutyó Jánosnak, az MSZMP Központi Ellenőr­ző Bizottsága elnökének veze­tésével, valamint a magyar művészek csoportját. Moszkvá­tól Hudzsuma Sukurova, az Üzbég Baráti Társaságok Szö­vetségének elnöke kísérte a küldöttséget. Az üzbég főváros repülőte­rén magyar, üzbég és orosz- nyelvű feliratok és zászlók erdeje üdvözölte a vendége­ket. Küldöttségünket Rafik Nyisanov, az Üzbég KB titká­ra, Szárvár Azomov üzbég miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter fogadták küldöttség Vahir Zahidov, a köztársa­ság művelődésügyi minisztere köszöntötte a magyar vendé­geket. Brutyó János válaszá­ban tolmácsolta Kádár János üdvözletét — aki néhány év­vel ezelőtt ellátogatott Tas­kentbe — köszönetét mondott a rendkívül szívélyes fogadta­tásért, és kifejezte azt a re­ményét, hogy az idei magyar kulturális napok közelebb hozzák egymáshoz népeinket, elmélyítik barátságukat. Taskent utcáin, amerre ko­csioszlopuk elhaladt, barátsá­gosan integetve üdvözölték az üzbég főváros lakói a magyar kultúra, a magyar—szovjet ba­rátság küldötteit. A magyar kulturális napok ünnepélyes megnyitására Tas- kentben ma délután kerül sor. • • Megnyílt st VI. kongresszusa Hétfőn, az Építők Rózsa Ferenc Művelődé­si Házában ünnepélyesen megnyílt a Szövet­kezetek Országos Szövetségének VI. kongresz- szusa. A kongresszuson mintegy 470 küldött, valamint számos meghívott vendég — az ál­lami és társadalmi szervek, a társszövetkeze­tek képviselői — jelent meg. Részt vett a magyar földművesszövetkezetek kongresszu­sán 32 ország szövetkezeti küldöttsége is. A kongresszus elnökségében foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, to­vábbá Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese és Nyers Rezső, a Központi Bizott­ság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, valamint a szö­vetkezeti mozgalom számos képviselője. Az elnökség tagja G. J. Nijhof, a Holland Szö­vetkezetek Szövetségének elnöke is. aki a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségét képvi­seli a SZÖVOSZ VI. kongresszusán. Dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági- és élel­mezésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg a kongresszust. Javaslatára megválasz­tották a kongresszus különböző bizottságait. Ezután Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke ismertette az Országos Földművesszövetkeze­ti Tanács beszámolóját. Szirmai Jenő beszéde Bevezetőben a kongresszust megelőző, mintegy 18 000 helyi tanácskozás tapasztalataival foglalkozott. Ezeken, mint rá­mutatott, mintegy másfél millió földművesszövetkezeti tag jelent meg, s közülük 120 ezer, közvetlenül részt vett a mozgalom helyzetét és felada­tait érintő vitában. Szinte tel­jes egyetértés alakult ki ate- kintetben, hogy a szövetkeze­tek tagságának összetételében bekövetkezett változások, va­lamint tevékenysegi körök bő­vülése miatt időszerű és szük­séges az eddig használt „földművesszövetkezet” elne­vezést „általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetre” változtatni. Nem találkozott azonban teljes megértéssel az Országos Földművesszövetke­zeti Tanácsnak az a javaslata, hogy a részjegyek névértékét az eddigi 50 forintról 100 fo­rintra emeljék. Az utóbbival kapcsolatban éppen ezért azt javasolta, hogy a kongresszus határozata csak ajánlja a rész­jegyek névértékének feleme­lését. A végső döntés joga maradjon a tagságé, illetve a szövetkezeti küldöttközgyű­léseké. A beszámoló a továbbiakban a földművesszövetkezeti moz­galom két kongresszus közöt­ti időszakát elemezte. Jól­eső érzéssel állapíthatjuk meg — hangsúlyozta ezzel kapcso­latban Szirmai Jenő —, hogy az általános gazdasági és tár­sadalmi haladás, s nem ke­vésbé a szocialista nemzeti egység politikája nyomán ki­alakult kedvező légkör a tö­megeket — köztük a földmű­vesszövetkezetek tagságát — hasznos alkotó munkára, a közéletben való fokozott rész­vételre ösztönözte. Ez az alap­vető forrása annak, hogy a SZÖVOSZ V. és VI. kong­resszusa közötti időszakban a- szövetkezeti mozgalom erőtel­jesen fejlődött, s figyelemre­méltó eredményeket ért el. Növekedett a szövetkezetek befolyása Jól jellemzik a fejlődést azok az adatok, amelyek sze­rint a íöldművesszövetkezeti kiskereskedelem forgalma öt év alatt 45 százalékká^ a ven­déglátóiparé pedig 53 száza­lékkal növekedett. Felújításra, tatarozásra. rekonstrukcióra, új építkezésekre, általában a falusi kereskedelem es ven­déglátóipar korszerűsítésére ugyanezen idő alatt mintegy kétmilliárd forintot költöttünk. örvendetes, hogy gazdasági eredményeinkkel együtt nö­vekedett a szövetkezeti szer­vek társadalmi befolyása, bő­vült a szövetkezetek mozgal­mi tevékenysége és tovább szélesedett a szövetkezeti de­mokrácia. Tagságunk magáé­nak érzi a szövetkezeteket, és ennek megfelelően vesz részt azok életében. Munkánk és el­ért eredményeink — hangsú­lyozta az előadó — sok szál­lal kapcsolódnak a testvér­szövetkezetekhez, s e kapcso­latok ápolását a továbbiakban is fontos feladatunknak tart­juk. A földművesszövetkezeti szervek megkülönböztetett fi­gyelemmel kísérték a terme­lőszövetkezetek közelmúltban megtartott első országos kongresszusának tanácskozá­sát és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának meg­alakulását. E helyről is szív­ből köszöntjük testvér-szövet­kezeteinknek e fontos szerve, zetét és munkájukhoz a kong­resszus nevében sok sikert kí­vánunk. Középpontban a fogyasztó A földmüvesszövetkezetek tagsága — hangoztatta a to­vábbiakban a beszámoló — ismeri és magáénak vallja a IX. pártkongresszus határoza­tait, és teljes erejével kész dolgozni azok megvalósítá­sáért. Világosan látja, hogy a határozatok és az új gazdasági mechanizmus to­vábbi távlatokat és lehetősé­geket nyit szövetkezeti moz­galmunk fejlődése előtt. Ezek realizálása megköveteli, hogy szövetkezeteink saját pénzügyi forrásból biztosíthassák fej­lesztésük és az anyagi érde­keltség elvét kifejezésre jut­tató részesedéseket, fokozhas­sák a tagságnak — mint tu­lajdonosoknak — a nyereség­hez fűződő anyagi érdekelt­ségét. továbbá a gazdálkodás­sal járó kockázatok fedezetére kellő tartalékot képezhesse­nek, s végül, hogy fenntart­hassák és fejleszthessék a szö­vetkezeti mozgalom intézmé­nyeit. Az új mechanizmus viszo­nyai között a fogyasztó — a vevő — kerül a kereskedelmi munka középpontjába, s ez az eddiginél rugalmasabb keres­kedelmi tevékenységet kíván. A földművesszövetkezeti ke­reskedelem az ésszerű gazda­ságosság követelményeit szem előtt tartó verseny mellett foglal állást. Egyidejűleg azon­ban hangsúlyozzuk: hazánkban csak annak a versenynek van helye és értelme, amelyből mind a fogyasztónak, mind pedig a társadalomnak hasz­na van. A kereskedelmi te­vékenységet tehát nemcsak a versengésnek, hanem az egyes ágazatok és szektorok együtt­működésének is jellemeznie kell. A szövetkezeti kereskedelem tevékenységében az új mecha­nizmusban fokozott hang­súlyt kap az eladási felté­telek javítása és az eladási módszerek fejlesztése. A for­galomszervező munkának túl kell lépnie a boltok keretein. A helyi szervezetekben a szö­vetkezeti vezetők és a bolti dolgozók keresseiíek az üzle­ten kívül is kapcsolatot ve­vőikkel. Vezessék be a minta utáni értékesítést, szervezzék meg az élelmiszerek és ipar­cikkek házhozszállítását, az iparcikk-szaküzletekben nyújt­sanak az árukhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, rendezzenek árukiállításokat, jelenjenek meg a vásárokon és piacokon, s ha szükséges, alkalmazzanak ügynököket. A következőkben a zöldség-^ gyümölcs-felvásárlás és érté­kesítés sokat vitatott problé­máival foglalkozott a beszámo­ló. A szövetkezetek munká­jának ez a része — hangoz­tatta ezzel kapcsolatban Szir­mai Jenő — szinte szó és ér­telem szerint minden nap az ország egész lakosságával kap­csolatba kerül valamilyen mó­don. A kedvező és kedvezőtlen vélemények, a jogos és a jog­talan bírálatok kereszttüzé­ben, s részben ennek eredmé­nyeként ez a szakma is szá­mottevően fejlődött. Az 1961. évihez viszonyítva 40 000 va­gonnal nőtt a felvásárolt me­zőgazdasági termékek meny- nyisége, s így 1966-ban már elérte a 180 000 vagont. Ugyan­ekkor nagymértékben növeke­dett a mezőgazdasági termé­kek exportja is. Az árrés kérdése A felvásárlás, illetve az árutermelés alapvető bázisai a szocialista nagyüzemek. 196ő-'oan a szövetkezeti keres­kedelem által felvásárolt zöld­ség 91,5 százalékát, a burgo­nyának 90 százalékát, a gyü­mölcsnek pedig 66 százalékát termelték meg. A szövetkezeti felvásárló szervek lehetősé­geikhez képest segítséget ad­tak a nagyüzemi kertészetek kialakulásához. E segítségük­nek, s javuló felvásárló tevé­kenységüknek fontos része van abban, hogy a jól veze­tett és megfelelően felszerelt kertészetek ma már a mező- gazdasági nagyüzemek legjö­vedelmezőbb üzemágai. A beszámoló a következők- ban kitért azokra a meglehe­tősen széles körben hangozta­tott véleményekre, melyek szerint a szövetkezeti keres­kedelem túlontúl magas árrés­sel dolgozik. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni — mon­dotta ezzel kapcsolatban Szir­mai Jenő —, hogy a felvásár­lási és értékesítési ár közötti különbözet tenyegeben csak a forgalmazás költségéit fedez­te. A szakma nélkülözhetetlen technikai fejlesztéséhez szük­séges beruházásokhoz a szövet­kezetek más gazdasági tevé­kenységének eredményéből öt év alatt nem kevesebb, mint 550 millió forintot kellett át­csoportosítani. Hasonlóképpen helytelennek ítélte a beszá­moló azt a nézetet is, amely szerint a szövetkezeti zöld- ség-gyümölcskereskedelem mo­nopolhelyzetet élvez a pia­con. 1966-ban — mutatott rá — a lakosság számára forga­lomba hozott zöldségnek, gyü­mölcsnek, valamint burgonyá­nak mindössze csak 47 száza­léka ment át a szövetkezeti kereskedelem „kezén” ilyen körülmények között érthetői hogy a szövetkezeti kereske­delem dolgozói természetes­nek veszik, hogy a gazdaság- irányítás új machanizmusá- nak keretei között a jövőben mind a termelői, mind pedig a fogyasztói piacon kiszélesedik: a verseny, s hogy ebben a versenyben mindenki egyenjo­gú partnerként vesz részt A szövetkezeti kereskedelem azonban ebben a versenyben nem csupán az egyik csatorna lesz a többi között, hanem olyan gazdasági szervezet, amely területi elhelyezkedé­sével, országos hálózatával, felkészültségével és kereske­delmi módszereinek hatékony­ságával nagy szerepet tölthet be. Szélesedő érdekeltség Jelentős változások történ­nek az áruforgalom rendjé­ben. A termelő maga választ­hatja meg, hogy hol — a terme­lőhelyen. vagy pedig az üzlet­ben — Kívánja a termékét át­adni. Előtérbe helyezzük a termelők és a felhasználók közötti közvetlen kapcsolatot. Az értékesítő szövetkezetek -- a MÉK-ek — fő tevékeny­sége eszerint a partnerek ösz- szehozasa, a termelő üzemek és a felhasználók közvetlen kapcsolatainak megszervezés« lesz. Az áru forgalmazását« csak akkor kapcsolódnak be, ha valamelyik fél ezt kifeje­zetten kéri, vagy technikai óitokból elengedhetetlenül szükséges. Szélesíteni akar­juk az anyagi érdekeltség kü­lönböző formáit: az értékesí­tésből való visszatérítést, valamint a tiszta nyereség­ből való részadást. Bővítjük termelést elősegítiő szolgálta­tásaink körét. Így többek kö­zött a MÉK-ek információs tevékenységük keretében rendszeresen tájékoztatják a termelő üzemeket a bel- és külföldi piaci helyzetről, a termés- és árukialakulásokról, a minőségi követelményekről stb. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a felvásárlás és az érté­kesítés szervezetében is bizo­nyos módosításokat kell vég­rehajtanunk. Elképzelésünk szerint azokban a nagy áru­termelő megyékben, ahonnan a felvásárolt zöldség- és gyü­mölcs túlnyomó többsége el­szállításra kerül, a MÉK-ek szövetkezeti jellege erősöt: í. Ezek lényegében az adott te­rület mezőgazdasági termei ö- szövetkeze teinek értékes i tó szövetkezetei lesznek. Az alap­vető cikkek többségében „be­hozatalra” szoruló, ipari jelleg:': megyékben, ahol a bérből és fi­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents