Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-14 / 112. szám

' \r* V VtLAG PROLETÁRT AT. EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVF. 112. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1967. MÁJUS 14., VASÁRNAP Kincskeresők (5 »tdail Mérkőzés előtt az SBTC (6 oldal) Tudósítások az NDK-ból (10 old«' Közös ügyünk a foglalkoztatás megoldása A megyei pártbizottság pénteki üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Nóg- rád megyei Bizottsága pénteken Salgótar­jánban kibővített ülést tartott. Az ülésen Szoó Béla elvtárs, a megyei pártbizottság titkára „Munkaerőgazdálkodásunk fejlesz­tésének feladatai, a foglalkoztatottság ala­kulása 1970-ig” címmel mondott előter­jesztést. tás. A reform célkitűzéseit kívül élő csökkent munkáké- vizsgálni a már megkezdett sem fogja fel mindenki egy- pességű dolgozók elhelyezke- ipari rekonstrukciók meggyor- értelműen. Egyes gazdasági dése céljából meg kellene sításának lehetőségét is hogy vezetők szemléletében a min- vizsgálnunk Salgótarján vagy az átmeneti időszak minél den áron való gazdaságos az iparmedence területén egy, rövidebb ideig tartson, illet- termelés megvalósítása csak a csökkentett munkaképessé- ve minél előbb tudjon fog­az üzem számára felesleges gűeket foglalkoztató üzem lalkoztatni munkaerőt. Szoó Béla elvlárs referátuma — A megye gazdasági és politikai helyzetét értékelve pártértekezletünk egyik fő megállapítása volt, hogy az elkövetkező évek legfontosabb feladata a munkaerőfoglalkoz­tatás megoldása. A második ötéves terv során elkezdett nagy munka — amelyet a megyei pártértekezlet már ér­tekeit — pozitív eredménye­ket hozott a foglalkoztatás alakulásában. Megkezdődött nagy Ipari üzemeink re­konstrukciója, a hiányzó he­lyiipar kiépítése, aminek kö­vetkeztében öt év alatt több mint háromezer új munkahe­lyet hoztunk létre. Ezek az eredmények pozitívan hatot­tak a lakosság politikai han­gulatára, melynek következ­tében a második ötéves terv célkitűzéseit több területen túlteljesítettük. A harmadik ötéves terv iparfejlesztési el­képzelései a megye ipari fej­lődését meggyorsítják — kezdte beszámolóját Szoó Bé­la elvtárs, majd így folytatta. — A párt IX. kongresszusa határozatainak megvalósítása megfelelő feltételeket teremt e tervek realizálására. Ennek ellenére mégis azzal kell szá­molnunk, hogy foglalkozta­tottsági gondjaink vannak, és lesznek az elkövetkező évek­ben. Okait számos, az életből fakadó jelenségben kell ke­resnünk. Napjaink tennivalói Megyénk iparában, amely csaknem százéves, 1966. ja­nuár 1-én 32 ezer 900 fő dol­gozott. Ebből a bányászatban mintegy 12 ezer ember tevé­kenykedett. A szénbányászat a megye ipari foglalkoztatását alapvetően meghatározta az elmúlt években, amelyik évente mintegy ezer fiatal ré­szére jelentett munkaalkal­mat. Jelentősen befolyásolta a megye lakosságának életszín­vonalát is, az évi átlagos 30 ezer forintos munkáskereset­tel. A bányászat visszafejlesz­tése az országos energiahely­zet alakulásának függvénye. 1960-tól 1967-ig ennek követ­keztében már 200 fővel csök­kentettük a létszámot, és 1967-ben már néhány gazda­ságtalan akna bezárására is sor került. Ez abból adódik, hogy a második ötéves terv folyamán a szénbányászat másfél milliárd forint dotációt kapott, aminek további fenn­tartása a harmadik ötéves terv során nem biztosítható. Ez megköveteli a bányászatban a gazdaságosság fokozását, amelynek alapvető követel­ménye üzemeink rekonstruk­ciójának végrehajtása, a gaz­daságtalanul termelő üzemek termelésének további csök­kentése. A távlati terveket figyelem­be véve, az ország energiael­látásában mind nagyobb sze­repet kap az olaj és a föld­gáz felhasználása. Ezért a to­vábbiakban ' is' számolnünk kell a szénbányászat vissza­fejlesztésével megyénkben. 1970-ig a távlati terveket fi­gyelembe véve mintegy há­romezer bányászt kell más iparágba irányítani. Ezzel egyidőben azonban még nem alakult ki az a nagyüzem, amelyik a bányászatból fel­szabaduló munkaerő foglal­koztatását biztosítaná, mert nincs párhuzamosság a leépí­tés és az új ipartelepítés kö­zött. Megyénk iparára jellemző volt a nehéz fizikai munka végzése, amelynek következté­ben a női foglalkoztatás rész­aránya alacsony. Kedvezőbb helyzetet e téren csak a má­sodik ötéves terv során sike­rült részben kialakítani, első­sorban a tanácsi ipar szélesí­tésével. illetve néhány állami vállalat és ktsz letelepítésével. Ennek ellenére megyénkben a nők foglalkoztatása az orszá­gos átlagnál rosszabb. A KSH 1966. január 1-i ténymérlege alapján a munkaképeskorú nők 55,7 százaléka dolgozott csak megyénkben az országos 65 százalékkal szemben. Ez­zel az aránnyal a megyék kö­zött a 16. helyen vagyunk. Ha ezt a két nagy népgazdasági ágra az iparra és a mezőgaz­daságra konkretizáljuk, az alábbiakat kapjuk: a megye mezőgazdaságban dolgozó nők részaránya 50,8 százalék, az országos 39,6 százalékkal szemben. Ezzel a megyék kö­zött az első helyen állunk. Vagyis: a nők bevonására to­vábbi nagy lehetőségeink már nincsenek a mezőgazdaságban. A megye iparában dolgozó nők részaránya azonban az összkeresőkhöz viszonyítva csak 23,1, az országos 39.3 szá­zalékkal szemben. A megyék között e tekintetben az utol­só helyet foglaljuk el. Ha a bányászat visszafejlesztése kö­vetkeztében a családoknál nem akarunk életszínvonal-vissza­esést, akkor az eddig csak háztartásban levő bányászfele­ségeket, valamint az életbe most kilépő fiatalokat munká­ba kell állítanunk. Megyénkben a foglalkozta­tás színvonala jelenleg rosz- szabb az országos átlagnál. Ezt ellensúlyozta eddig, hogy a bányászok átlagkeresete je­lentős mértékben meghaladta a más iparágakban dolgozó­két, Nem volt szükséges, hogy a bányászfeleségek és a leányok mindenképpen elhe­lyezkedjenek. A bányászatból felszabaduló munkaerőnél át­lagosan ezer forint fizetés­csökkenéssel kell számolni, melynek pótlására munkába kell állítanunk az áthelye­zett bányászok hozzátartozó­it. Ez a követelmény napjaink­ban egyre élesebben jelentke­zik. Nemcsak gazdasági kérdés 1970-ig országosan és me­gyénkben is nagyarányú de­mográfiai hullámmal kell számolnunk, melynek követ­keztében az elkövetkező négy évben mintegy 20 ezer fiatalt kell munkába állítani. Előzetes felmérések alapján ebben az évben csaknem há­romezer fiatal végez tanul­mányaival, közülük jelenleg mintegy ezernégy—ezernyolc­száz főnek biztosított az el­helyezkedése. Ez, ha átmene­tileg is, de növeli az eltar­tottak számát. Országosan a második ötéves terv elején, száz keresőre száztízenöt el­tartott jutott: ez 112 főre csökkent. Megyénkben viszont 124-ről 127-re emelkedett. Áz előbbiek alapján meg­állapítható, hogy a munka­erőgazdálkodás problémája ma már túlhalad a szűk gaz­dasági kereteken. Nem lehet csak úgynevezett reszortfel­adatnak tekinteni, megoldása elsőrendű politikai feladat­ként jelentkezik. Nem lehet tehát egyetérteni azokkal a nézetekkel, amelyek csak szűk vállalati érdekként fog­ják fel, és nem veszik figye­lembe, hogy emberi sorsok alakulásáról van szó és az üzemi érdekeken túl csakis megyei összeségében lehet vizsgálni. E nézetek, sajnos különböző vállalatainknál és intézményeinknél elharapódz- tak, amit a megyei pártér­tekezlet is rögzített a követ­kezőkben: ,,A munkaerőfeles­leg következtében az ellen­őrzésnél helyenként protekcio­nizmus, elvtelen intézkedések is előfordulnak, ezt csak fo­kozza, hogy a munkaerőgaz­dálkodást nem tudtuk elég szervezetté tenni. Mindez rontja a munkások hangula­tát és jogos elégedetlenséget vált ki”. Nagy vállalataink azt vesznek fel, akit akarnak. Nincs fontossági sorrend. Számos esetben nem nézik a szociális helyzetet, s nem a legjobbakat alkalmazzák. Az elmondottakból követke­zik, hogy több évre szóló fel­adat meghatározásáról kell a megyei pártbizottságnak dön­teni. Nagy segítséget jelent a Központi Bizottság Titkár­ságának 1965. november 9-i határozata Nógrád megye helyzetéről és további fejlő­déséről. Végrehajtásának azonban alapvető feltétele, hogy a megyei szervek egy­ségesen értelmezzék. Terv­szerű munkaerőgazdálkodást kell teremteni megyei szin­ten. ami különösen az elkö­vetkező években lesz fontos. Egységes állásfoglalást Szeretnénk kiemelni, hogy a munkaerőhelyzet végleges rendezése csak türelmes, szí­vós harc eredménye lehet, mivel a tervezett iparfejlesz­tés hatása csupán 1970—71- ben jelentkezik majd. Prob­lémát okoz ez azért is, mert 1968-tól 1971-ig tartó átme­neti időszakban kerül beve­zetésre az új gazdaságirányí­emberek elküldésével jár létrehozásának feltételeit, együtt és nem a termelés, az új profilok kialakításával, az rii • , ( új munkaalkalmak megte- EillIC íVCZCSI remtésével, a munkaerő ész- r. szerübb, hatékonyabb íelhasz- mC°VCbfD Hálásával. Egyesek -továbbra is csak Szeretnénk az előnyöket kívánják élvez- foglalkoztatási A feladatok megoldása megköveteli: a problémákat egységesen értékelje a me­gyei vezetés és valamennyi megyei szerv. Ennék végre­hajtása egységes cselekvést követel mindenkitől. A szá­mítások alapján a jelenleg han&on'd iáink tervezett iparfejlesztési elkop­ni. Ugyanakkor munkájukkal megoldása megköveteli, hogy a ^hiztosftiá^ nem hajlandók .segíteni a munkaerők számára az elhe- ; . feladatok megoldását. E Jyezkedési lehetőségeket első- Ezt** el kiíUwrnőim azt a elleni hare nem ,«rh»n 1 medvén helül te- szemleletei amely csak tana­szemléletek elleni harc nem sorban a megyén belül te­lehet egyedül csak a megyei remtsük meg. A második öté- pártbizottság feladata és azt vés terv folyamán a mezőgaz sem szabad engedni, hogy ez daságból felszabaduló munka- ““Cn ^ a gyakorlatban érvényre jusson erőt a megyei ipar nem tudta ' B^tosítind kell a népgaz: Az üzemi pártbizottságok es foglalkoztatni. Ennek követ- , . . „ . _ Ikl, szakszervezetek, a városi iá- kéziében az úgynevezett ki- dasag] * az üzemi esi, vagy vállalati érdeket he­lyez előtérbe. Itt nincs sen­kinek külön asztala, egy asz­szakszervezetek, a városi, já- keztében az úgynevezett ki- rásl pártbizottságok és taná- ingázók létszáma az 1960. évi csők, a megyei szakszerveze- 3000-ről, tavaly 9600 főre nö- ti szervek, az eddigieknél na- vekedett. A további emelke- gyobb segítséget nyújtsanak dés semmiképpen sem indo- társáeának”^" Az~ azóto*%iteít a gazdasági vezetésnek, a he- költ, különösen ha figyelembe möbef- felmérve a lehetó- lyes politikai szemlélet kia- vesszük, hogy ma már teteje- _ “ konkrlf in­lakitasaban. p,tett nagyüzem, munkához ,é°kedést tett a fog]alkozta­A megyei munkaerőgondok - ,e!nberek . elvándorol- ^ gondok megoldására. En­megoldásához már eddig is ."J"? nek figyelembevételével hoz­nagy segítséget kaptunk a ' . be e e’ hog^. ?^,c9al dok ta létre többek között az ipar­központi szervektől. Szüksé- nagymértekben megne- fejlesztéssel foglalkozó bi­ges azonban, hogy a közpon- f ^isőbb^mű^f zottságot is- Ezt 32 ind°kol­azokkal a telsobb szintű el- ja hogy az elmúlt időszak­ban különböző szervek fog­ós egyéni érdekek összhang­ját. A megyei pártbizottság e problémát már 1965-re jelez­te a Központi Bizottság Tit­ti segítség realizálásában az , . ,, , , , , , eddigieknél következetesebb, képzetesekkel, amelyek ’ mt i n u"jorn.nrnhmm a mo a helyi viszonyokra meghatá­rozott állásfoglalás és intéz­kedés alakuljon ki. Fontos határozatok munkaerő-probléma megoldá- lftlkoztak ipartelepítéssel, s a sat az elvandoroltatassal ki- , „ vánják megoldani, s az elkö- P™blema h^nvos is^rete a *1 * • j- , ’, t , ,, lehetőségek nem kellő reime­vetkező időszakra Nograd me- e * esetben felelőtlen gye nepessegenek csokkene- . . ?T, “ sével számolnak. A második testeseket ^dmeny^ t ötéves terv folyamán az évi Ez átlagos elvándorlás megyénk- khdo g A magyar forradalmi bői 400—600 fő volt. Ha a kihasznaim, s az állandóan munkás-paraszt kormány tervezett elvándoroltatást ki- vaLtozü tárgyi - 1967 első negyedévében ha- tonnánk betartani, akkor |negyei_es a tározatot hozott a bá- évenként mintegy 1400 fő- nyászatban felszabaduló nek keltene elhagyni a me­munkaerő problémájának gyét. Ezt a statisztikai számok megoldására. E határozat a sem igazolják, mivel 1965— többi között segítséget nyújt 66-ban a két évben együtte- a megrokkant bányászok sen csak 829 fő ment ki a gondjainak humánus elbírá- megyéből, lásához. A határozat alapján 1975-ig mintegy 450 rokkant Az elüb’ú elmondottak azt sági mechanizmus bányászt tudunk nyugdíjazni, jelentik, hogy problémáinkat növeli e szervek hatáskörét Ennek végrehajtása kedve- elsősorban a megyén belül es jogait. Elsősorban fjeknek zőbb politikai légkört alakít kel1 megoldani. Ezért a Gaz- a szerveknek kell jogaik alap- ki a bányászok, de a többi dasagi Bizottság határozata a jan véleményt «ydyamtan dolgozók körében is. A má- központi vasöntöde telepítésé- vagy fellepni a jelentkező sík nagyjelentőségű határo- re> valamint egy új Bánya- túlkapások ellen zat — amelvet a IX konc- gépgyár felepitesére kedvező Az üzem erdeke a gazda- resszus határozata alapján a P°litikaj hangulatot váltott ki ságos termelés fokozna. Ez kormány elfogadott — a dől- megyenk dolgozol köreben. A azonban nem allhat szemben a központi vasöntöde — tejles a humánummal. Tudjuk, hogy Ha a változó tárgyaló partnerek a megyei és a vállalati érdek két nem tudták összhangba hozni. A foglalkoztatottság tervsze­rű megoldásának biztosítása az eddigieknél nagyobb mér­tékben veti fel az üzemi pártszervezetek és szakszer­vezetek felelősségét. A gazda­reformja felépítése után — mintegy üzemeink technikai felszerelt- 4500 ember számára teremt sége nem a legkorszerűbb, munkaalkalmat. A szakembe- Anyagszállítással, mozgatás­kell sal, a dolgozók több mint 20 ked százaléka foglalkozik. A mun- biztosítani. A fizikai dolgo- kásszállítás új rendje bizo­gozó nők kétéves gyermek­gondozási segélyének beveze­tése. _ Ennek hatását me­gyénkben a számítások sze- , ... .„ ..... . ,, ... rint mintegy ezer nő élvezi fe,k.donto többségét itt majd. Elsősorban az ala- kiképezm, megyénkből SSt Smmefdfsegft- " -ázatek^etonít^O nyos értelemben ugyancsak a séget jelent a nőf’foglalkoz- százaléka szakmunkás tesz. A letszam-leepites iranyaba hat. tatási gondiaink megoldásé- szakmunkásoknál is legszük- De az itt telszabadulo embe- ban is mivel helvíilfre erre ségesebb a műszerész, vil- rek elhelyezeset nem tehet aírtdőre másnlanyszerelő, géplakatos, öntő más szervekre hárítani, az hit d alkalmaz™,stb- aklknek képzését már üzemen belül kell megoldani víszonvlí^ Tenntasa mef~ most figyelembe kell venni új gyártmányok előállítása­iig fenntartása mel- vállalatainknak. Kérésünk ez- val, vagy a jelenlegi termetes zel kapcsolatban a felsőbb fokozásával. Ezért az eddigi- A kormány határozatot ho- szervektől, hogy a központi éknél nagyobb figyelmet kell zott a fiatalok és a csökkent vasöntödénél hozzuk előbbre fordítani a megyei pártbizott- munkaképességűek elhelyező- , e nozzuk előbbre ság készregyártásd határozá­sé ügyében is. A megyei az oIyan üzemek építését, tónak végrehajtására. Az eset­pártbizottságnak az az állás- amelyek segíteni tudnának a leges létszámfölösleg leépíté- pontja, hogy e határozatok munkaerőfoglalkoztatás gyor- se esetén pedig mindenek előtt megyénkre történő alkalma- .. . a munkafegyelem megszor­zását a legrövidebb időn be- ^bb biztatásában. Ezért ja- aftását kell%iztositani) «gye­iül el kell végezni az arra il- vasoljuk, hogy a tervezettnél iembe venni. Mi úgy látjuk* letékes szerveknek. Üzeme- előbb meg kell kezdeni a • kevés a kezdeményezés a guz- inkben mintegy^ ezer csökkent TMK üzem, a víztároló, a dasági vezetésben, az új ter- munkaképességű dolgozó van, -, .. .. ...... _ , mékek .új profilok növelésá­akiknek foglalkoztatását to- vas°’ ut stb' ePíteset Ezzel re, pedig erre számos lehc- vábbra is elsősorban az őket egyben a népgazdaság szama- ldsdg mutatkozik, most foglalkoztató üzemekben ra is a tervezettnél korábban Van oh-m kell megoldani. Ezt kíván- tudnánk a beruházás megtá- talatunk, hogy a ja a szocialista munkaerkölcs rülését biztosítani. Az elmon- gazdasági szervek is. Ugyanakkor az üzemeken dottakon kívül felül keltene tapasz - felettes részéről (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents