Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-14 / 112. szám
' \r* V VtLAG PROLETÁRT AT. EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVF. 112. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1967. MÁJUS 14., VASÁRNAP Kincskeresők (5 »tdail Mérkőzés előtt az SBTC (6 oldal) Tudósítások az NDK-ból (10 old«' Közös ügyünk a foglalkoztatás megoldása A megyei pártbizottság pénteki üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Nóg- rád megyei Bizottsága pénteken Salgótarjánban kibővített ülést tartott. Az ülésen Szoó Béla elvtárs, a megyei pártbizottság titkára „Munkaerőgazdálkodásunk fejlesztésének feladatai, a foglalkoztatottság alakulása 1970-ig” címmel mondott előterjesztést. tás. A reform célkitűzéseit kívül élő csökkent munkáké- vizsgálni a már megkezdett sem fogja fel mindenki egy- pességű dolgozók elhelyezke- ipari rekonstrukciók meggyor- értelműen. Egyes gazdasági dése céljából meg kellene sításának lehetőségét is hogy vezetők szemléletében a min- vizsgálnunk Salgótarján vagy az átmeneti időszak minél den áron való gazdaságos az iparmedence területén egy, rövidebb ideig tartson, illet- termelés megvalósítása csak a csökkentett munkaképessé- ve minél előbb tudjon fogaz üzem számára felesleges gűeket foglalkoztató üzem lalkoztatni munkaerőt. Szoó Béla elvlárs referátuma — A megye gazdasági és politikai helyzetét értékelve pártértekezletünk egyik fő megállapítása volt, hogy az elkövetkező évek legfontosabb feladata a munkaerőfoglalkoztatás megoldása. A második ötéves terv során elkezdett nagy munka — amelyet a megyei pártértekezlet már értekeit — pozitív eredményeket hozott a foglalkoztatás alakulásában. Megkezdődött nagy Ipari üzemeink rekonstrukciója, a hiányzó helyiipar kiépítése, aminek következtében öt év alatt több mint háromezer új munkahelyet hoztunk létre. Ezek az eredmények pozitívan hatottak a lakosság politikai hangulatára, melynek következtében a második ötéves terv célkitűzéseit több területen túlteljesítettük. A harmadik ötéves terv iparfejlesztési elképzelései a megye ipari fejlődését meggyorsítják — kezdte beszámolóját Szoó Béla elvtárs, majd így folytatta. — A párt IX. kongresszusa határozatainak megvalósítása megfelelő feltételeket teremt e tervek realizálására. Ennek ellenére mégis azzal kell számolnunk, hogy foglalkoztatottsági gondjaink vannak, és lesznek az elkövetkező években. Okait számos, az életből fakadó jelenségben kell keresnünk. Napjaink tennivalói Megyénk iparában, amely csaknem százéves, 1966. január 1-én 32 ezer 900 fő dolgozott. Ebből a bányászatban mintegy 12 ezer ember tevékenykedett. A szénbányászat a megye ipari foglalkoztatását alapvetően meghatározta az elmúlt években, amelyik évente mintegy ezer fiatal részére jelentett munkaalkalmat. Jelentősen befolyásolta a megye lakosságának életszínvonalát is, az évi átlagos 30 ezer forintos munkáskeresettel. A bányászat visszafejlesztése az országos energiahelyzet alakulásának függvénye. 1960-tól 1967-ig ennek következtében már 200 fővel csökkentettük a létszámot, és 1967-ben már néhány gazdaságtalan akna bezárására is sor került. Ez abból adódik, hogy a második ötéves terv folyamán a szénbányászat másfél milliárd forint dotációt kapott, aminek további fenntartása a harmadik ötéves terv során nem biztosítható. Ez megköveteli a bányászatban a gazdaságosság fokozását, amelynek alapvető követelménye üzemeink rekonstrukciójának végrehajtása, a gazdaságtalanul termelő üzemek termelésének további csökkentése. A távlati terveket figyelembe véve, az ország energiaellátásában mind nagyobb szerepet kap az olaj és a földgáz felhasználása. Ezért a továbbiakban ' is' számolnünk kell a szénbányászat visszafejlesztésével megyénkben. 1970-ig a távlati terveket figyelembe véve mintegy háromezer bányászt kell más iparágba irányítani. Ezzel egyidőben azonban még nem alakult ki az a nagyüzem, amelyik a bányászatból felszabaduló munkaerő foglalkoztatását biztosítaná, mert nincs párhuzamosság a leépítés és az új ipartelepítés között. Megyénk iparára jellemző volt a nehéz fizikai munka végzése, amelynek következtében a női foglalkoztatás részaránya alacsony. Kedvezőbb helyzetet e téren csak a második ötéves terv során sikerült részben kialakítani, elsősorban a tanácsi ipar szélesítésével. illetve néhány állami vállalat és ktsz letelepítésével. Ennek ellenére megyénkben a nők foglalkoztatása az országos átlagnál rosszabb. A KSH 1966. január 1-i ténymérlege alapján a munkaképeskorú nők 55,7 százaléka dolgozott csak megyénkben az országos 65 százalékkal szemben. Ezzel az aránnyal a megyék között a 16. helyen vagyunk. Ha ezt a két nagy népgazdasági ágra az iparra és a mezőgazdaságra konkretizáljuk, az alábbiakat kapjuk: a megye mezőgazdaságban dolgozó nők részaránya 50,8 százalék, az országos 39,6 százalékkal szemben. Ezzel a megyék között az első helyen állunk. Vagyis: a nők bevonására további nagy lehetőségeink már nincsenek a mezőgazdaságban. A megye iparában dolgozó nők részaránya azonban az összkeresőkhöz viszonyítva csak 23,1, az országos 39.3 százalékkal szemben. A megyék között e tekintetben az utolsó helyet foglaljuk el. Ha a bányászat visszafejlesztése következtében a családoknál nem akarunk életszínvonal-visszaesést, akkor az eddig csak háztartásban levő bányászfeleségeket, valamint az életbe most kilépő fiatalokat munkába kell állítanunk. Megyénkben a foglalkoztatás színvonala jelenleg rosz- szabb az országos átlagnál. Ezt ellensúlyozta eddig, hogy a bányászok átlagkeresete jelentős mértékben meghaladta a más iparágakban dolgozókét, Nem volt szükséges, hogy a bányászfeleségek és a leányok mindenképpen elhelyezkedjenek. A bányászatból felszabaduló munkaerőnél átlagosan ezer forint fizetéscsökkenéssel kell számolni, melynek pótlására munkába kell állítanunk az áthelyezett bányászok hozzátartozóit. Ez a követelmény napjainkban egyre élesebben jelentkezik. Nemcsak gazdasági kérdés 1970-ig országosan és megyénkben is nagyarányú demográfiai hullámmal kell számolnunk, melynek következtében az elkövetkező négy évben mintegy 20 ezer fiatalt kell munkába állítani. Előzetes felmérések alapján ebben az évben csaknem háromezer fiatal végez tanulmányaival, közülük jelenleg mintegy ezernégy—ezernyolcszáz főnek biztosított az elhelyezkedése. Ez, ha átmenetileg is, de növeli az eltartottak számát. Országosan a második ötéves terv elején, száz keresőre száztízenöt eltartott jutott: ez 112 főre csökkent. Megyénkben viszont 124-ről 127-re emelkedett. Áz előbbiek alapján megállapítható, hogy a munkaerőgazdálkodás problémája ma már túlhalad a szűk gazdasági kereteken. Nem lehet csak úgynevezett reszortfeladatnak tekinteni, megoldása elsőrendű politikai feladatként jelentkezik. Nem lehet tehát egyetérteni azokkal a nézetekkel, amelyek csak szűk vállalati érdekként fogják fel, és nem veszik figyelembe, hogy emberi sorsok alakulásáról van szó és az üzemi érdekeken túl csakis megyei összeségében lehet vizsgálni. E nézetek, sajnos különböző vállalatainknál és intézményeinknél elharapódz- tak, amit a megyei pártértekezlet is rögzített a következőkben: ,,A munkaerőfelesleg következtében az ellenőrzésnél helyenként protekcionizmus, elvtelen intézkedések is előfordulnak, ezt csak fokozza, hogy a munkaerőgazdálkodást nem tudtuk elég szervezetté tenni. Mindez rontja a munkások hangulatát és jogos elégedetlenséget vált ki”. Nagy vállalataink azt vesznek fel, akit akarnak. Nincs fontossági sorrend. Számos esetben nem nézik a szociális helyzetet, s nem a legjobbakat alkalmazzák. Az elmondottakból következik, hogy több évre szóló feladat meghatározásáról kell a megyei pártbizottságnak dönteni. Nagy segítséget jelent a Központi Bizottság Titkárságának 1965. november 9-i határozata Nógrád megye helyzetéről és további fejlődéséről. Végrehajtásának azonban alapvető feltétele, hogy a megyei szervek egységesen értelmezzék. Tervszerű munkaerőgazdálkodást kell teremteni megyei szinten. ami különösen az elkövetkező években lesz fontos. Egységes állásfoglalást Szeretnénk kiemelni, hogy a munkaerőhelyzet végleges rendezése csak türelmes, szívós harc eredménye lehet, mivel a tervezett iparfejlesztés hatása csupán 1970—71- ben jelentkezik majd. Problémát okoz ez azért is, mert 1968-tól 1971-ig tartó átmeneti időszakban kerül bevezetésre az új gazdaságirányíemberek elküldésével jár létrehozásának feltételeit, együtt és nem a termelés, az új profilok kialakításával, az rii • , ( új munkaalkalmak megte- EillIC íVCZCSI remtésével, a munkaerő ész- r. szerübb, hatékonyabb íelhasz- mC°VCbfD Hálásával. Egyesek -továbbra is csak Szeretnénk az előnyöket kívánják élvez- foglalkoztatási A feladatok megoldása megköveteli: a problémákat egységesen értékelje a megyei vezetés és valamennyi megyei szerv. Ennék végrehajtása egységes cselekvést követel mindenkitől. A számítások alapján a jelenleg han&on'd iáink tervezett iparfejlesztési elkopni. Ugyanakkor munkájukkal megoldása megköveteli, hogy a ^hiztosftiá^ nem hajlandók .segíteni a munkaerők számára az elhe- ; . feladatok megoldását. E Jyezkedési lehetőségeket első- Ezt** el kiíUwrnőim azt a elleni hare nem ,«rh»n 1 medvén helül te- szemleletei amely csak tanaszemléletek elleni harc nem sorban a megyén belül telehet egyedül csak a megyei remtsük meg. A második öté- pártbizottság feladata és azt vés terv folyamán a mezőgaz sem szabad engedni, hogy ez daságból felszabaduló munka- ““Cn ^ a gyakorlatban érvényre jusson erőt a megyei ipar nem tudta ' B^tosítind kell a népgaz: Az üzemi pártbizottságok es foglalkoztatni. Ennek követ- , . . „ . _ Ikl, szakszervezetek, a városi iá- kéziében az úgynevezett ki- dasag] * az üzemi esi, vagy vállalati érdeket helyez előtérbe. Itt nincs senkinek külön asztala, egy aszszakszervezetek, a városi, já- keztében az úgynevezett ki- rásl pártbizottságok és taná- ingázók létszáma az 1960. évi csők, a megyei szakszerveze- 3000-ről, tavaly 9600 főre nö- ti szervek, az eddigieknél na- vekedett. A további emelke- gyobb segítséget nyújtsanak dés semmiképpen sem indo- társáeának”^" Az~ azóto*%iteít a gazdasági vezetésnek, a he- költ, különösen ha figyelembe möbef- felmérve a lehetó- lyes politikai szemlélet kia- vesszük, hogy ma már teteje- _ “ konkrlf inlakitasaban. p,tett nagyüzem, munkához ,é°kedést tett a fog]alkoztaA megyei munkaerőgondok - ,e!nberek . elvándorol- ^ gondok megoldására. Enmegoldásához már eddig is ."J"? nek figyelembevételével hoznagy segítséget kaptunk a ' . be e e’ hog^. ?^,c9al dok ta létre többek között az iparközponti szervektől. Szüksé- nagymértekben megne- fejlesztéssel foglalkozó biges azonban, hogy a közpon- f ^isőbb^mű^f zottságot is- Ezt 32 ind°kolazokkal a telsobb szintű el- ja hogy az elmúlt időszakban különböző szervek fogós egyéni érdekek összhangját. A megyei pártbizottság e problémát már 1965-re jelezte a Központi Bizottság Titti segítség realizálásában az , . ,, , , , , , eddigieknél következetesebb, képzetesekkel, amelyek ’ mt i n u"jorn.nrnhmm a mo a helyi viszonyokra meghatározott állásfoglalás és intézkedés alakuljon ki. Fontos határozatok munkaerő-probléma megoldá- lftlkoztak ipartelepítéssel, s a sat az elvandoroltatassal ki- , „ vánják megoldani, s az elkö- P™blema h^nvos is^rete a *1 * • j- , ’, t , ,, lehetőségek nem kellő reimevetkező időszakra Nograd me- e * esetben felelőtlen gye nepessegenek csokkene- . . ?T, “ sével számolnak. A második testeseket ^dmeny^ t ötéves terv folyamán az évi Ez átlagos elvándorlás megyénk- khdo g A magyar forradalmi bői 400—600 fő volt. Ha a kihasznaim, s az állandóan munkás-paraszt kormány tervezett elvándoroltatást ki- vaLtozü tárgyi - 1967 első negyedévében ha- tonnánk betartani, akkor |negyei_es a tározatot hozott a bá- évenként mintegy 1400 fő- nyászatban felszabaduló nek keltene elhagyni a memunkaerő problémájának gyét. Ezt a statisztikai számok megoldására. E határozat a sem igazolják, mivel 1965— többi között segítséget nyújt 66-ban a két évben együtte- a megrokkant bányászok sen csak 829 fő ment ki a gondjainak humánus elbírá- megyéből, lásához. A határozat alapján 1975-ig mintegy 450 rokkant Az elüb’ú elmondottak azt sági mechanizmus bányászt tudunk nyugdíjazni, jelentik, hogy problémáinkat növeli e szervek hatáskörét Ennek végrehajtása kedve- elsősorban a megyén belül es jogait. Elsősorban fjeknek zőbb politikai légkört alakít kel1 megoldani. Ezért a Gaz- a szerveknek kell jogaik alap- ki a bányászok, de a többi dasagi Bizottság határozata a jan véleményt «ydyamtan dolgozók körében is. A má- központi vasöntöde telepítésé- vagy fellepni a jelentkező sík nagyjelentőségű határo- re> valamint egy új Bánya- túlkapások ellen zat — amelvet a IX konc- gépgyár felepitesére kedvező Az üzem erdeke a gazda- resszus határozata alapján a P°litikaj hangulatot váltott ki ságos termelés fokozna. Ez kormány elfogadott — a dől- megyenk dolgozol köreben. A azonban nem allhat szemben a központi vasöntöde — tejles a humánummal. Tudjuk, hogy Ha a változó tárgyaló partnerek a megyei és a vállalati érdek két nem tudták összhangba hozni. A foglalkoztatottság tervszerű megoldásának biztosítása az eddigieknél nagyobb mértékben veti fel az üzemi pártszervezetek és szakszervezetek felelősségét. A gazdareformja felépítése után — mintegy üzemeink technikai felszerelt- 4500 ember számára teremt sége nem a legkorszerűbb, munkaalkalmat. A szakembe- Anyagszállítással, mozgatáskell sal, a dolgozók több mint 20 ked százaléka foglalkozik. A mun- biztosítani. A fizikai dolgo- kásszállítás új rendje bizogozó nők kétéves gyermekgondozási segélyének bevezetése. _ Ennek hatását megyénkben a számítások sze- , ... .„ ..... . ,, ... rint mintegy ezer nő élvezi fe,k.donto többségét itt majd. Elsősorban az ala- kiképezm, megyénkből SSt Smmefdfsegft- " -ázatek^etonít^O nyos értelemben ugyancsak a séget jelent a nőf’foglalkoz- százaléka szakmunkás tesz. A letszam-leepites iranyaba hat. tatási gondiaink megoldásé- szakmunkásoknál is legszük- De az itt telszabadulo embe- ban is mivel helvíilfre erre ségesebb a műszerész, vil- rek elhelyezeset nem tehet aírtdőre másnlanyszerelő, géplakatos, öntő más szervekre hárítani, az hit d alkalmaz™,stb- aklknek képzését már üzemen belül kell megoldani víszonvlí^ Tenntasa mef~ most figyelembe kell venni új gyártmányok előállításaiig fenntartása mel- vállalatainknak. Kérésünk ez- val, vagy a jelenlegi termetes zel kapcsolatban a felsőbb fokozásával. Ezért az eddigi- A kormány határozatot ho- szervektől, hogy a központi éknél nagyobb figyelmet kell zott a fiatalok és a csökkent vasöntödénél hozzuk előbbre fordítani a megyei pártbizott- munkaképességűek elhelyező- , e nozzuk előbbre ság készregyártásd határozásé ügyében is. A megyei az oIyan üzemek építését, tónak végrehajtására. Az esetpártbizottságnak az az állás- amelyek segíteni tudnának a leges létszámfölösleg leépíté- pontja, hogy e határozatok munkaerőfoglalkoztatás gyor- se esetén pedig mindenek előtt megyénkre történő alkalma- .. . a munkafegyelem megszorzását a legrövidebb időn be- ^bb biztatásában. Ezért ja- aftását kell%iztositani) «gyeiül el kell végezni az arra il- vasoljuk, hogy a tervezettnél iembe venni. Mi úgy látjuk* letékes szerveknek. Üzeme- előbb meg kell kezdeni a • kevés a kezdeményezés a guz- inkben mintegy^ ezer csökkent TMK üzem, a víztároló, a dasági vezetésben, az új ter- munkaképességű dolgozó van, -, .. .. ...... _ , mékek .új profilok növelésáakiknek foglalkoztatását to- vas°’ ut stb' ePíteset Ezzel re, pedig erre számos lehc- vábbra is elsősorban az őket egyben a népgazdaság szama- ldsdg mutatkozik, most foglalkoztató üzemekben ra is a tervezettnél korábban Van oh-m kell megoldani. Ezt kíván- tudnánk a beruházás megtá- talatunk, hogy a ja a szocialista munkaerkölcs rülését biztosítani. Az elmon- gazdasági szervek is. Ugyanakkor az üzemeken dottakon kívül felül keltene tapasz - felettes részéről (Folytatás a 2. oldalon)
