Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-28 / 124. szám

1967. május 29 vasárnap NÖCRÍB 5 Abház matuzsálemek Georgij Gulia, Állami Meg kell őszintén mondani, vet, és az abház asz- dijas abház író, a Szov- nincs különösebb szükség erre szörny tudatos életének szin- jetunió érdemes művésze, a lótás-i'utásra. akad elég fi- te egész tartama alatt hordja könyvet irt az abháziai atal a családban. De már szó- a fekete ruhát, a fekete ha- matuzsálemekröl, Abházi, kásává vált, s 120 éves kora risnyát, a fekete sált, vagy át, ezt a Fekete-tenger után kifejlődött benne az az fejkendőt. Ebben a vonatko- parti kis köztársaságot életteremtő energia, amely zásban Hfjaf Laszuria sem ké- gyakran nevezik az őre- megóv az aggkori nehézségek pez kivételt az általános tőr­eik országának: félmillió, túlzott érzésétől. vény alól. nyi lakosából több ezer Láthatóan nehezére esik vá- Létezik-e valamiféle külön. 90 évesnél idősebb ember iasz0lmia arra a kérdésre, hogy leges fogékonyság a lelki sé- el. Az alábbiakban az milyen életmódot folytat, mit rülésekre? Ez a kérdés ér- egyik idős asszonyról szó- eszik Ezekről még sohasem dekelte az Ukrán Tudomá- íó írást közöljük: gondolkodott el. Nem is volt nyos Akadémia expedícióját, rá sok ideje. Még nevetsége - melyet nem sokkal a második 127 éves. Fáradhatatlan, ele- Sebb lenni holmi fizikai gya- világháború előtt. Bogomec akadémikus kezdeményezésé­re szerveztek. Úgy tűnik, az abház matuzsálemek idegrend­szere erős. kevésbé van alá­vetve a kóros elváltozásoknak, és gvorsabhan állítja helyre o megbomlott egyensúlyt, mint a közönséges halandóké. Na­gyon valószínű, hogy éppen ebben rejlik a hosszú élet titka, mely gyökereivel lenyú­lik á szervezet legkisebb élő «■«ységének — a sejtnek rej­télyéig. Még egy kérdés Hfjaf La­•szuriához: — Mi a véleménye a dalról és a táncról? Fiatal koromban nagyon szerettem énekelni és táncolni. A táncban sok férfin túltet­tem. — Volt-e beteg? — Természetesen, mint min­den ember. Leggyakrabban a meghűlés jelentkezett, d» az ágyat igyekeztem elkerülni. Meghűlés ellen kitűnő on* Ai/alia léteznek ilyenek. korlatokról, különleges diéták- vossag volt az édes tea. láz Hfjaf nyugodtan beszél, áok s effélékről beszélni. Min- euen pedig a limonádé. Nem. mindenre emlékszik, különöseit c"z teljességgel ismeretlen vöft túlságosan erős ez az a falu életének eseményeire, eotte' orvosság? Hfjaf megérezte ahonnan nagyon ritkán moz- A gerontológusok különös szavaimban az írón1 át. és dúlt ki. és ha ki is mozdult, figyelmet szentelnék az öreg- megjegyezte. hogv erő«"bb csak. á szomszédos faluba, vagy emberek idegrendszerének, cvógyszerre nem volt szüksé- a járás határáig. Hfjaf Laszuria idegrendszere ge. Kutol faluban él. körűibe- a legnagyobb rendben van. Ez a kellemes, finom ttio- lül negyven kilométerre Szu- Kiegyensúlyozott, külsőleg doni asSronv sohasem iárt humitól. déli irányban. Nagy nyugodt, nem kapkod. Ez nem U'kotába, Neveié«“'-"' nem fog. családja van. s rengeteg roko- jelenti azonban, hogy az élet- 1«,lkozott nevelőnő. Viselkedés- na. Mi zavarhatná nyugalmát? ben nem volt része szomorú- média. beszéde annál megie- Az igazat megvallva. csak. egy Ságban, oftbb. Nem állítja, hogv az. valami: a trflídk«kló 'újságírók? Pillanatra képzeljenek - ma*'’Hrolaf végzettség hiánya iá- Kíváncsisáéuk“ érthető, 'de guk elé egy embert, aki ott mit ho?.tá e«<swése m«g- Hfjafnak nem könnyű érdek- él a többi ember között. El- erősödé«**!"’ Mind1* irigyelte, lődésük közérmont,iában állni, kerülheti-e az ilyen a saomo- ™ 1« frfevli a képzett em­its miféle különlegességet ka- rús&g megismerését? Pláne, ha tálnak benne? Hát olyan öreg nagyon sokáig él. A közeiéi- Akik esők Hfjaf fi? Az öregek az ágyban fék- lók eltávoznak az élők soré- f ««niriávoi mindnyájan c“’"' szenek, fi meg hajnalban kel ból és minden ilyen halál- a me<táltnö{tásra jutottak és a gazdaságban szorgosko- eset hosszú évekre kiható hogy számos év áll még élőt dik __ gyászt hoz. Gyász, gyászt kö- te. ven. vendegszeretó. Az idő, természetesen, raj­ta hagyta nyomait. Ára Hfjaf Laszuria nem aszott, nehéz­kes ember, hanem asszony... igen öreg asszony. Az abház asszonynak pedig, mint vala­mennyi társnőjének a világon, rengeteg dolga akad a ház körül. Nincs ideje öregedni. Sohasem gondolhat a betegség­re. Sőt: a teaültetvényen dol­gozik. a tealeveleket szedi. Nem éppen könnyű munka ez — próbáljon csak valaki egész nap. vagy akárcsak félnapig is talpon állni, és a zöld cser­jék fölött görnyedezni. Abházia öreg embere-’nek többsége — nő. A férfiak csak egvharmadát teszik az öre­geknek. A valószínű magya­rázat az, hogy a férfiak job­ban ki vannak téve különböző sérüléseknek, kevésbé tartóz­tatják imeg magukat ételben- italban. Fiziológiai okokról, bevallom nem hallottam. — 127 éves teaszedö Vetélkedő autók Végzetes rekordok szárazon és vízen Egyesek szerint sport, ma­gok szerint „kacérkodás’’ a sebességi rekordokért való szüntelen versenyfutás. A vi­lág legismertebb küzdőtere a Bonneville melletti (Egyesült Államok) Sóstó partszakasza. Az egyenletesen sima, száraz sóréteg és a környék klímája megfelelő feltételeket nyújt a hatalmas rekordkocsik fékte­len száguldásához. Közúti gépjárműveinknél a 100 km/óra sebességi érték so­kéig „bűvös határ” volt. Ma már ugyan csaknem minden forgalomban levő gépkocsi ké­pes ezt a sebességet elérni, vagy túlszárnyalni, a 150—180 km/óra értéket mégsem lépik túl az autóvezetők, elsősorban azért, mert ilyen sebességnél az ember már nem uralkodhat teljes biztonsággal a jármű fe­lett. Ezek után i elképzelhetjük, milyen kockázatot vállalnak azok az autóversenyzők, akik az óránkénti 600 km-es sebes­séget is meghaladják járműve­ikkel. Hiba lenne az általun) ismert gépkocsikhoz hasonlíts ni ezeket az „autó-csodákat” hiszen mind formájukban mind szerkezeti felépítésükben különlegességnek számítanak. Míg a közúti személyjárművek önsúlya a középkategóriákban kb. 1000—1400 kg, addig pél­dául a „Kékmadár” elnevezésű világhírű versenyautó 4000 kg súlyú, hossza mintegy 9 mé­ter, gumiabroncsainak átmé­rője 132 centiméter. A hagyo­mányos dugattyús motorok már régen „kivesztek” ezekből a verseny-kategóriákból, he­lyüket a gázturbinák foglalták el. A közúti gépkocsijaink 50— 100 lóerős motorjai helyett a „Kékmadarat” például 4250 lóerős (!) turbinaszerkezet gyorsítja fel a félelmetes se­bességre, Az üzemanyagfo­gyasztás is elképesztő értékek­re rúg. Ez ugyan a sebessé­gért folyó harcban csak má­sodrendű szempont, mégis em­lítést érdemel, hogy a „Kék­madár” a kerozinnak nevezett speciális üzemanyagból 2,5 ki­lométeres útra 4,5 litert hasz­nál el (180 liter/100 km). Donald Campbell a világ leg­ismertebb sebesség-rekordere .4 rendes Kerékvágásban Hogyan lepett előre a \ó»rá«I k övexdi Állami («azdasájr? Kétes értékű hírnévre tett szert alig félévtizede a Nóg- rádkövesdi Állami Gazdaság. Kirívó deficitjeivel állandó példát szolgáltatott az ered­ménytelenségre, valahányszor, a Nógrád megyei állami gaz­daságok működésének elem­zésére került sor. A kövesdi gazdaság ügye pórtszerveket és szakvezetőket szinte rend­szeresen foglalkoztatott, míg­nem az idült és kóros gyen­gélkedés miatt több vezető poszton is őrségváltásra ke­rült sor. Természetesen az új veze­tők, köztük a más megyéből három esztendeje odakerült Marjai Endre főagronómus, sem kezdhették mással, mint az okok vizsgálatával. Tárgyilagos „felmérés” Mindenekelőtt azt igye­keztek megállapítani, meny­nyiben játszottak közre úgynevezett objektív, az em­berek tevékenységétől füg­getlen okok a kudarcok elő­idézésében és milyen mér­tékben befolyásolta a gaz­dálkodást az emberektől füg­gő, sok, különböző szubjek­tív tényező. Hamar rájöttek arra, hogy nem lehet mindent a koráb­bi vezetés nyakába varrni, de a munkások igyekezete se hagy maga után annyi kí­vánnivalót, hogy az a gazda­ság eredményeinek gyászos alakulását megmagyarázhatta volna. Nógrádkövesden a területi, domborzati adottságok nem felelnek meg a minimális kö­vetelményeknek Sem. Sók a nagylejtőjű, helyenként túl­ságosan erodált domb és hegy. Vannak olyan termő­nek nyilvánított, területei, mint pádéul a szandaí kő­bánya környéke, ahol csak a kő terem meg. A gazdaság földjei, ma­jorság! épületei ugyanakkor volt 1967. január 4-én bekö­vetkezett haláláig. A 45 éves angol sportember az utóbbi tíz esztendő során hétszer volt birtokosa „A föld és a víz leg­gyorsabb embere” büszke cí­mének. 1960-ban érte az első figyelmeztetés, amikor a le­gendás „Kékmadárral” a 700 km/óra sebességet szerette vol­na elérni. Egy hirtelen támadt szélroham vetett véget a kí­sérletnek, de Campbell akkor még túlélte a szerencsétlensé­get. Már 627 km/óra sebesség­nél tartott a száguldásban, amikor a gépjármű 250 méte­res (!) ugrással oldalára zu­hant és roncsoltam, „élettele­nül” terült el- A versenyző an­nak köszönhette az életét, hogy a versenykocsi vázszerkezetét sok, tapasztalatokkal gazdag év után „karambolbiztosra” épí­tették meg a tervezők. A korábbi, 1964-ben felállí­tott 648,7 km/óra sebességi re­kordot így nem sikerült meg- döntenie, de a száguldás meg­szállottja ezután sem adta fel a küzdelmet. A végzetes ka­tasztrófa azonban mégsem a bonnevillei Sóstó pályáján ér­te, hanem a vízen. Az észak- ingliai Coniston-tavon próbál­ta megdömteni saját 441 i;m/óra sebességű világcsúcsát. Már elérte az óránkénti 480 kilométeres átlagot, amikor egy kereszthullám levegőbe emelte a vízi „Kékmadarat”, és a szétrobbanó gázturbina előidézte a végzetes tragédi­át. Campbell esete nem az egye­düli a sebességi rekordokért küzdők táborában. Levegőben, vízen és a Szrazföldön egyre újabb csúcsok és tragédiák „születnek”. olyan szétszórtan fekszenek, hogy pontosan két megye és négy járás közigazgatása aló tartoznak. Mint mondják, en­nél rosszabb földrajzi adott­ságokkal csak a Kisterenyei Állami Gazdaság rendelke­zik megyénkben. A területi igazgatóság a tervék lebontásakor a mos­toha körülményeket nem, vagy csak mérsékelten vet­te figyelembe, ami azzal járt, hogy mind a növény- termesztés mind az állatte­nyésztés tervszámai teljesít- hetetlennek bizonyultak. Az előírt 15-16 mázsás holdan­ként! búzatermés-hozam, vagy a tizenhét mázsás ár­paterv inkább elkedvetlení­tette a vezetőket és dolgo­zókat, mintsem ösztönözte volna. Ilyen adottságok es készén talált körülmények ellen kellett tehát felvenni a küz­delmet. Állandó szakemberek Természetesen nem lenne helyes és nem is felelne meg az igazságnak, ha minden mulasztást, elmaradást, a so­rozatos eredménytelenséget kizárólag az objektív körül­mények egyenes következmé­nyének fognánk fel, mint ahogy nem lehet minden el­maradást a korábbi vezetők, a dolgozók számlájára írni. Kétségtelen, hogy követke­zetesebb, fáradhatatlanabb, keményebb és körültekintőbb munkával sok készen kapott nehézséget is leküzdhettek volna, sőt a dolgozók álta­lános munkafegyelmének ja­vulása is jelentősen csökkent­hétté volna a veszteséget. Ehhez azonban az hiányzott, hogy mielőbb kialakuljon egy szilárd szakmai vezető­hálózat és megszűnjön azag- rcmómusok megengedhetetlen „mozgása.” Nógrádkövesden ugyanis, amint arról a főag­ronómus is tájékoztatást adott, nem alakulhatott ki egy stabil szakgárda. A fia­tal agronómusokat és az idő­sebbeket is egyre másra fel­szívták a szomszédos és a távolabbi termelőszövetkeze­tek. Egynémelyik ifjú techni­kus vagy agrármérnök jófor­mán még le se tölthette gyakorlati idejét, a meg­szorult szövetkezetek már tálcán vitték elébe a jólfi­zetett, rangos állásokat. A szakemberek vándorlása és a kenyérgabona vetéste­rület aránytalanul nagy mé­rete miatt sehogy sem tud­ták kialakítani a mostoha körülményekhez alkalmazko­dó, nyereségesebb vetésforgót. A „főprofil” Az új vezetőknek minde­nekelőtt azt kellett eldönte­niük, mely irányban óhajt­ják fejleszteni a gazdaságot, s mi legyen az a főprofil, amelyre az új termelési szer­kezet felépülhet. A mostoha körülmények szinte rendeltetésszerűen meg­szabták, meghatározták, hogy ezen a vidéken elsősorban az állattenyésztést kell fej­leszteni megerősíteni. Ha ez sikerül, akkor szorgos mun­kával elfeledtethetik a koráb­bi hiányokat, veszteségeket. A növénytermesztést en­nek megfelelően a ,főpro­fil”, vagyis az állattenyész­tés szolgálatába állították. A lehető legnagyobbra igyekeztek növelni a takar­mánytermő területet, és min­dent elkövettek, hogy a ren­delkezésre álló szántófölde­ken a hozamot szívósan és következetesen növeljék. Se- gíteéget jelentett, hogy a te­rületi igazgatóság csökken­tette a gazdaság kenyérgabo­na tervét. Az új vetésszerkezet lehe­tővé tette, hogy a megfele­lő növény félék megfelelő ta­lajba kerüljenek és ne ves­senek évről évre búzát a bú­za, és kukoricát a kukorica után, sőt a terméshozamok alakulására is előnyösen ha­tott. Ennék köszönhetik, hogy két év óta sikerült a kenyér- gabona holdanként! átlagter­mését 13 mázsa körül állan­dósítani, kukoricából pedig a kedvezőbb acsai földeken 17-18 mázsás májusi morzsolt- ra átszámolt szemestermést is elérnek. Javult továbbá a kétszeres, a takarmánygabo­na és a silókukorica hozama is. A jövedelmet pedig fém­zárolt vetőmagvak termesz­tésével is növelték. Az előírt • kenyérgabonán és a takarmányféléken kívül jóformán nem is foglalkoz­nak mással, legfeljebb az a negyvenholdas málnás érde­mel még említést, amely a feszített, hatszáz mázsás ter­vével egyelőre csak növeli a gazdaság vezetőinek gond­jait. A különböző gomba be­tegségek miatt ugyanis ezt. a termésmennyiséget csak egy esztendőben sikerült betaka­rítaniuk. Működésben a bulvár A kövesdi gazdaságban je­lenleg már baromfit, birkát, sertést és szarvasmarhát egyaránt eredményesen nevel­nek. Valóságos húsgyárrá fejlődött a gazdaság. A pé- csenyebárányon és a hízoU marhán kívül háromezer sertést hizlalnak és az idén tíz vagon, mintegy százezer darab pecsenyecsirkét értéke­sítenek. A háromszáz tehén mintegy 1,1 millió literrel és a juhok nyírása csaknem 130 mázsa gyapjúval növeli aj árutermelést. Igyekeznek az állattenyész­tés minden ágában kisebb­nagyobb tökéletesítést vég­rehajtani, s apróbb lelemé­nyességekkel növelni a nye­reséget. A tehenészetben kett tős célt szándékoznak meg­valósítani: a pozitív tehenek Nézsára telepítésével kiala­kítják a gümőkórmentes ál­lományt, a jól tejelő dán vörös fajtával történő ke­resztezéssel viszont a tejho- zamot óhajtják jelentősen növelni. Nagy gondot fordítanak a juhászat fejlesztésére is. Nem­csak növelik, hanem fel is frissítik az anyaállományt. Ezer jerkét hagytak meg anya-utánpótlásra. A juhá­szat, amely öt éve még egy­milliós veszteséggel járult hozzá a gazdaság eredmény­telenségéhez, most jövedel­mező ágazat. A csibenevelés ugyancsak növeli a jövedelmet. A na­poscsibét a keltető állomá­soktól szerzik be, s nevelé­sükre minden szabad férő­helyet, régi üres tehénistál­lót, nyáron elnéptelenedett birkahodályt stb. felhasznál­nak. A naposcsibék előneve­lését három fekvőkémény« baromfiólban hajtják végre. Az idén eddig tizenötezer pe­csenyecsirkét adtaik el. na- gyobbára Pesten, az állami gazdaságok Tolbuchin-téri el­árusító helyén, mégpedig harminckét forintos kilón­kénti átlagáron. Ilyen egyszerű, de mégis következetes eszközökkel ér­ték el tehát, hogy a milliós .deficitek gazdaságát 'z idén már a nyereségesek közöt* tartják nyilván. S sz -trék ezt az új besorolást az idei és a későbbi gazdasági évek­ben is megőrizni. Lakos György B. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents