Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-05 / 104. szám
UW7. május 5- péntek NflflBlB 3 Tanácskozik a szakszervezeti kongresszus (Folytatás az 1■ oidalróL) osztály egyes rétegei, vagy egyes állami, gazdasági szerveit és intézmények között, a szakszervezeteknek e kettősséget jól kell érteniük és helyesen kell felfogniuk. Az egész osztály érdekeit kell képviselniük és védeniük. Ugyanakkor feladatuk, hogy lépjenek fel mindenféle bürokratizmus ellen, s bírálják az egyes gazdasági szervek esetleges hibás intézkedéseit. Találkozni olyan jelenséggel is, hogy helyenként egyoldalúan értelmezik és leszűkítik az érdekképviselet fogalmát, s szociális vagy bérügyi intézkedéseket tekintenek csupán érdekvédelemnek. Természetesen nem helyes lebecsülni a szociális juttatások jelentőségét, de látni kell: a munkásosztály igazi érdeke nemcsak a szociális és bérügyi intézkedésekkel azonos. A munkásosztálynak össztársadalmi, állami, politikai, gazdasági. sőt nemzetközi vonatkozású érdekei is vannak és mindezeket összefüggéseiben, kölcsönhatásában kell képviselni. A szakszervezetek növekvő feladatai között szót kívánok ejteni a szervezett munkásságnak a gazdaságirányítás új rendszerével kapcsolatos felelősségéről. A reform gazdaságpolitikánk szerves része, és a szocialista termelési viszonyok további erősítésére irányul. A magyar népgazdaságban a szocialista termelési viszonyok alapján megvannak a gyorsabb fejlődés lehetőségei. A reform szellemében a munka szerinti elosztás elvének jobb érvényesítésére törekszünk. Az előkészületek jó irányban és ütemben haladnak, a párt különböző vezető szerveiben nagy gonddal vizsgálják a szükséges intézkedéseket. Az a tervünk, hogy a kormányzati szervek az év harmadik negyedében a vállalatok rendelkezésére bocsátják a gazdálkodás új feltételeit. Az üzemekben addig is folyik a felkészülés az új mechanizmusra. A párt nagy munkát végez a reform politikai előkészítése érdekében. A reformot — alapjaiban — 1968-ban bevezetjük. Az új rendszer teljes kibontakozása azonban természetesen több éves folyamat. De már az elején azt várjuk, hogy a reform révén meggyorsul gazdasági fejlődésünk, s fontos tényező lesz a harmadik ötéves terv gazdaságfejlesztési és életszínvonal növelési céljainak megvalósításában. A reform a munkásosztály osztályérdeke Mint minden nagy társadalmi kérdés, a reform, a kidolgozott javaslatok bevezetése is nagy erőfeszítéseket kíván valamennyi vezetőtől, s csak a dolgozók széles rétegeinek támogatásával, tudása hasznosításával vezethet eredményre. Mint minden új jelenség születésénél, itt is találkozni szélsőséges nézetekkel. A szakszervezetek jövőbeli szerepére vonatkozóan két ilyen véleményről szeretnék említést tenni. Az egyik így fogalmazható meg: a vállalati önállóság, az igazgatók, a gazdasági vezetők nagyobb hatásköre az új mechanizmusban lényegében formálissá teszi a szakszervezetek szerepét. Ez a nézet a szakszervezeti, s általában a dolgozók közötti politikai és szervező munka lebecsülését mutatja. A másik azt tartja, hogy a gazdaságirányítás reformjának végrehajtása során a szakszervezetek egyedüli kötelessége az esetleges negatív hatások elleni védekezés. Ez sem helyes. A reform a szó igazi értelmében a munkásosztály legközvetlenebb osztályérdeke, az egész társadalom érdeke. A' pártnak, a szakszervezetnek, az állami, a gazdasági szerveknek együttesen azon kell dolgozniuk, hogy a reform elérje célját: növekedjen a nemzeti jövedelem, javuljanak a dolgozók élet- és munkakörülményei. A szakszervezetek kötelessége és feladata, hogy az üzem előtt álló célok megvalósítására mozgósítsák a dolgozókat és őrködjenek az ötéves tervben célul kitűzött életszínvonal- emelési program megvalósításán, a dolgozók munka- és életkörülményeinek állandó javításán. Már szóltam arról, hogy az üzemek és vállalatok hatásköre a jövőben növekedni fog. Elvileg és gyakorlatilag ugyanez vonatkozik a párt- és szak- szervezeti szervekre is. Amilyen mértékben nő a vállalatok hatásköre és felelőssége, ugyanúgy — és hasonló mértékben — kell önállóbban és nagyobb felelősséggel dolgoz- niok a párt-, a szakszervezeti és más társadalmi szerveknek is. Az üzemi demokrácia fejlesztésével lehetővé kell tenni, hogy a dolgozók érdemben részt vegyenek a különböző tervek és javaslatok kidolgozásában, a bérezési rendszer fejlesztésében, a jövedelem egyes részeinek helyi fel- használásában. Természetesen szó sincs arról, hogy az üzemekben minden kérdést „népgyűlésen”, vagy szavazás útján döntsük el. De nélkülözhetetlen a reform végrehajtásában azoknak részvétele és meghallgatása a döntésre érett kérdésekben, akik ismerik a munkások többségének véleményét, s képesek a dolgozók nézeteinek helyes tolmácsolására. A párt eszmei^ politikai irányítása A szakszervezetekkel kapcsolatban eszmei, politikai jellegű a párt irányítása. A párt- irányítás azt jelenti, hogy a szakszervezetek tevékenyen részt vállalnak a párt politikájának végrehajtásából, és tapasztalataikkal segítik a párt politikájának kialakítását, gazdagítását. Most és a jövőben különösen fontos, hogy a szakszervezetekben továbbra is erőteljesen érvényesüljön a párt vezető szerepe. Sok tekintetben a kommunistákon, a pártszervezeteken múlik ez. Nekik is harcolniuk kell azért, hogy mindenütt helyesen értsék a szakszervezetek növekvő szerepét. A gazdasági vezetők bátran támaszkodjanak a szakszervezetekre, mind nagyobb és több feladat megoldásához kérjék segítségüket. Természetesen az is fontos, hogy a szakszervezetek munkája ne váljon külön a párt vezette többi társadalmi szervezet tevékenységétől. Azért is fontos a pártvezetés, hogy összekapcsolja, helyes irányba terelje a gazdasági kérdésekben jelentkező különböző irányzatokat és tendenciákat, hogy az összes rendelkezésre álló erők — egymást kiegészítve — az üzem és az iparág, az ország gazdasági fejlődésének hajtóerejévé váljanak. Bízom abban, hogy a tanácskozás megerősíti a szakszervezetek tevékenységének eddig követett eredményes irányvonalát, növeli a munka hatékonyságát. A szakszervezetek előtt bonyolult, de nagyszerű, lelkesítő feladatok állnak. Erőt meríthetnek abból a tudatból, hogy a kongresz- szus céljai a magyar szervezett dolgozók hárommilliós seregének teljes egyetértésével találkoznak. A Központi Bizottság nevében kívánom, hogy a szakszervezetek XXI. kongresszusa eredményes, hasznos munkát végezzen, segítse pártunk IX kongresszusa határozatainak végrehajtását, a szocializmus felépítését, a munkásosztály, az egész dolgozó magyar nép boldogulását — fejezte be a részvevők viharos tapsa közben felszólalását Biszku Béla. Biszku Béla beszéde után napirend szerint megkezdődött az együttes vita. a jogfosztott spanyol népet, a kolumbiai és argentínai üldözötteket, az Ádeni Nemzeti Felszabadító Mozgalom harcosait. A haladó világ ez évben ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50.' évfordulóját, — folytatta Padilla elvtárs. — A történelmet formáló korszakalkotó ese.- mény hatalmas éket vert a kapitalizmus építményébe, diadalra vitte a munkásmozgalom nagy eszméit, s óriási jelentőségű szociális változásokat indított meg. Véleményünk szerint nemzetközi síkon kedvezőek a feltételek a munkásosztály világméretű egységűnek megszilárdítására. A "Szakszervezeti Világszövetség azon munkálkodik. hogy a szakszervezeti mozgalomban felismerhető egységáramlatokat közös mederbe terelje — mondotta befejezésül Luis Padilla — majd sok sikert kívánt a kongresz- szus munkájához A tanácskozás első napján elhangzott felszólalások után a kongresszus csütörtökön folytatta a napirendi pontok feletti vitát. A csütörtök «lé Idol ti vita Az első napon elhangzott felszólalások Elsőként Koltai Endre, a Csepeli Vas- és Fémművek Szakszervezeti Tanácsának titkára szólalt fel. Öt követte Tóth Anna, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, aki az iparág eredményeiről adott számot. Elmondotta, hogy a párt IX. kongresszusának határozata a munkaidő csökkentéséről, a textilipar dolgozóinak régi kívánságát is hivatott teljesíteni. Gulyás István, a Vasutasok Szakszervezete központi vezetőségének titkára felszólalásában a vasút műszaki-technikai fejlődéséből adódó szak- szervezeti feladatokkal foglalkozott. Geréb Sándomé, a SZOT titkára a Magyar Szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban kiéinél - kedő szerepet tölt be a Szakszervezeti Világszövetség, amely majdnem 140 millió szervezett dolgozót tömörít soraiban. A szocialista országok szakszervezeteinek együttműködéséről szólva a tapasztalatok és eredmények kölcsönös megismerésének és hasznosításának jelentőségét hangsúlyozta. Benkő Tibor a Postás Szak- szervezet soproni területi titkára az üzemi, a szakszervezeti demokrácia fejlesztésé nek fontosságáról beszólt. Szilágyi Sándor, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára egyebek között rámutatott, hogy a különféle népgazdasági ágakat képviselő szakszervezeteknek tevékenyen részt kell vállalmok a gazdasági tervak. a holnan termelési programjának ki - alakításából. vezet fonó, testvéri üdvözletét, és hangsúlyozta: — Napjaink eseményei új feladatok elé állítja a nemzetközi szakszervezeti mozgalmat, amelynek most legfontosabb tennivalója a vietnami nép igazságos harcának támogatása, a világszerte kibontakozó szolidaritási akciók szélesítése. Elmondotta, hogy a Szakszervezeti Világszövetség a napokban nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását a görögországi események ellen,. Szolidaritásáról biztosította a Világszövetség Elsőként Beckl Sándor, a SZOT titkára szólalt fel. Az egyszemélyi felelős vezetés és a vállalati, üzemi demokrácia érvényesítését elemezte az új gazdasági mechanizmus tükrében. Rámutatott, hogy az egyszemélyi felelős vezetés elvi, és gyakorlati megerősítésének együtt kell járnia a dolgozóknak, a vezetésben történő szélesebb körű bevonásával. A továbbiakban arról beszélt, hogy a gazdasági struktúra megvalósuló reformjai után a szakszervezeti mozgalomnak is egy sor új, a korábbitól merőben eltérő feladata adódik. A vállalati gondokból a gazdasági tervezésből, a dolgozók közvetlenül, illetve képviselői, a kollektívák képviselői révén vehetik ki részüket. Beckl Sándor befejezésül hangsúlyozta, hogy a dolgozók ne csak termelési feladatok végrehajtód, hanem valóban gazdái is legyenek vállalatuknak. Ezért mindenképpen kívánatos, hogy a vezetők az eddigieknél több gondot fordítsanak a munkahelyeken az emberi kapcsolatokra. A szak- szervezeti alapszervek. a vállalatok formálódó, változó légkörében letéteményesei az üzemi demokrácia, a vállalati önállóság kibontakozásának, egészséges érvényesülésének. A következő felszólaló Kur- lilc lmrérté, a Konzervipari Tröszt szakszervezeti tanácsának titkára volt. Beszélt a termelő-beruházások és a szociális létesítmények párhuzamos építésének szükségességéről. Rebika Beualem, az Algériai Dolgozók Általános Szövetségének főtitkára és az Össz- aűrikaá Szakszervezeti Szövetség alelnöke a proletár nemzetköziség és szolidaritás jelentőségét méltatta felszólalásában. — Az algériai dolgozók aggodalommal látják, hogy az imperialista mesterkedések a közel-keleten csakúgy, mint Délkelet-Ázsiában vagy a világ más részeiben súlyosan veszélyeztetik a népek szabadságát. A többi afrikai ország munkásaival együtt küzdenek az Imperialista elnyomás és gyarmatosítás valamennyi formája ellen. Nemeslaki Tivadar, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára hangsúlyozta : a szakszervezetekre nagy feladat hárul a legmegfelelőbb ösztönzési formák kialakításában, s néha népszerűtlen feladatokat is kell vál- lalniok, hogy megszűnjön az egyenlősdi. zetéről beszélt, s elmondotta, hogy a 44 órás munkaidő bevezetésének tervét örömmel vették hírül az érdekelt asz- szonyok, lányok. Octavio Gonzales Becerra, a Chilei Dolgozók Egységes Szakszervezeti Központja Titkárságának tagja tolmácsolta azt a meggyőződést, hogy ez a kongresszus tovább erősíti a magyar és külföldi szervezett dolgozók kapcsolatait. A továbbiakban szakszervezetének tevékenységéről, arról a küzdelemről szólt, amelyet a népjólét emeléséért, a társadalmi haladásért folytat. Michalakis Michaelides, az Összciprusi Szakszervezeti Szövetség főtitkárhelyettese hangsúlyozta: nagyra becsüljük a szakszervezetek tevékenységét. amely az ország határain belül is, kívül is jól szolgálja a társadalmi haladás ügyét. Ezután népének és a szervezett dolgozók harcának egyes kérdéseivel foglalkozott. Osc«r Molina Picado, a Costaricai Általános Munkás Szövetség titkáia hazája és a latin-amerikai dolgozók nevében köszöntötte a kongresz- szust. — A béren kívüli juttatások körül nagy viták alakultak ki — folytatta. A Vasas Szakszervezet egyetért azzal, hogy elsősorban a reálbérek növelésével kell az életszínvonalat emelni. így erőteljesebben érvényesül a munka szerinti elosztás szocialista elve. Ezek után a Latin-amerikai Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége állandó kongresszusának testvéri üdvözletét tolmácsolta a szakszervezeti egységmozgalom képviselője. Bartha Árpádné, a Szakszervezetek Hajdú megyei Tanácsának vezető titkára a nők társadalmi helyzetéről, a termelő munkában betöltött szerepükről beszélt. Grigor Ilev, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, a szocializmus és az internacionalizmus táplálta bolgár—magyar barátságról szólt. Ezek után a Bolgár Népköztársaság termelési és kulturális eredményeiről beszélt. Majd méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 50. évfordulóját. Mári Sándomé, a Szegedi Ruhagyár szb-titkára a ruházati iparban dolgozó nők helyEzután Luis Padilla, a Szak- szervezeti Világszövetség titkára tolmácsolta a világszer- Tanácskozik a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa Bozsán Endre felvétele Szünet után a tanácskozás elnöki tisztét Gaál László, a SZOT titkára vette át. Bejelentette, hogy az ország minden vidékéről, számos vállalattól, intézménytől további táviratok érkeztek a kongresszushoz. A felszólalók soráfegn ezután Donáth Béla, a SZOT Munkavédelmi Osztályának vezetője beszélt arról, hogy a szak- szervezeteknek — a XX. kongresszus határozatával — kibővített hatásköre és szélesedő társadalmi tevékenysége milyen ered menyeket hozott az elmúlt esztendőkben. Elsősorban a társadalombiztosítási és a munkajogi (munkavédelmi, üdültetési, stb.) területen fejtettek ki sokrétű munkát a szakszervezetek. A balesetvédelmi felvilágosító, üzemi nevelőmunka nyomán például az iparban a felénél kevesebbre csökkent a halálos balesetek száma a tíz-ti- zenkét évvel ezelőttihez képest. Kedvezően alakult a foglalkozási megbetegedések aránya is, például 87 százalékkal kevesebb a szilikózis ártalom, 77 százalékkal csökkent az ólom okozta megbetegedések mértéke. A munkavédelmi szabályok következetes érvényesítéséért a jövőben a vállalati szakszervezeti szervek az eddiginél is többet tehetnek majd, mert például a hatáskörükbe kerül annak eldöntése: mekkora összeget fordítsanak a biztonságos munkakörülmények kialakítására, a dolgozók testi épségének védelmére. Vass Imre. a Művészeti . Szakszervezetek Szövetségének "őtitkára a többi között aláhúzta: — A művészeti életben napjainkban is sok elvi. esztétikai kérdés vár még tisztázásra. A munkaidő csökkentésével több lesz az emberek szabad ideje, s nem mindegy hogy milyen színvonalú szórakozáshoz jutnak. Nem szabad teret engedni a giccsnek, a művészetet nem szabad kereskedelmi árunak tekinteni. A? irodalomban és a művészetben az a gazdaságos, ami társadalmilag hatékony, tehát a magas színvonalat, az értékes esz- nei tartalmat kell elsősorban jutalmazni. Brun Ignác Xavier, a Da- homey-I Dolgozók Általános Szövetsége Végrehajtó Bizottságának tagja köszönetét mondott a meghívásért. Sok sikert kívánt népünk országépítö munkájához, s hangsúlyozta: hazájának szakszervezetei elítélik az Egyesült Államok szégyenletes vietnami agresz- zióját. A csütörtök délutáni vitára, valamint a kongresszus tanácskozásának mai eseményeire holnapi lapunkban térünk vissza.
