Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-23 / 119. szám
1967 május 23 kedd N96R * R 3 A tsz-ek az új gazdasási mechanizmusban A vállalatszerű gazdálkodás A MSZMP zottsága, 1966 Központi Bi- májusi ülésén hozott határozatot a gazdasági mechanizmus reformjáról, az új gazdasági mechanizmus irányelveiről. Azóta az irányelveket megoldandó feladatként társadalmunk több éves munkaprogramjává emelte pártunk IX. kongresszusa, majd az újjáválasztott ország- gyűlés áprilisban tartott első ülése, illetve az ott megválasztott kormány is. Ezek #. gi eszközökkel történő új irányítási rendszerének tisztázásához. Munkás — paraszt szövetség Az ipari oldalról még mindig gyakran elhangzó véleményt, miszerint a mezőgazdaság terheit az ipar viseli, a két évtizede kialakult hibás árrendszerünk elemzése alapnyújtottak. Alapos elemzés során az is világossá lett. hogy mindenekelőtt az eddigi mechanizmus elemei, eddigi irányítási rendszerünk tartozékai fékezték az önálló és vállalatszerű gazdálkodás ki bontakozását. Pedig gazdálkodásunk legfőbb kritériumai szerint a régi gazdálkodási módszerekkel szemben óriási eredményeket mutat mezőgazdaságunk. Ilyenek: a múlt évben már megközelítette a hetnyomán a gazdasági bizottság ;án gözgazdasagilag indokolva venmilliárd forintot az összes már régebben újabb döntései, határozatai láttak napvilágot. Rendkívül ügyanakkor'az kiemelkedő esemenye ennek a folyamatnak a termelőszövetkezetek nemrég tartott első országos kongresszusa is, amely népgazdaságunk, szocialista társadalmi rendszerünk egyik alapterületének, a szocialista mezőgazdaság gyors fellendítésének útjait, módjait kereste, kutatta, és állást több alapvető kérdésfoglalt ben. visszautasítot- is természetes, hogy a szocialista állam gazdasági tamogatasa nélkül ezután sem létezhet a mezőgazdaság. Ugyanúgy, mint ahogy például az ipar egy része is állami dotációval működik, és az új gazdasági mechanizmusban is csak állami támogatással létezhet. Az állami támogatás különben sem a szocializmus sajátja. Ez a gazdasági eszköz a legfejlettebb tőkés országok gazdaságpolitikájának is része, „csupán” a támogatás céljában van alapvető eltérés. Ott a burzsoá érdeket, a hatalomhoz legközelebb álló monopóliumok zavartalan újIIj irányítási rendszer A gazdasági mechanizmus reformintézkedései tehát már egy éve közismertek, mind konkrétabb részletei kerülnek nyilvánossága. Mégis az érdeklődés hőgörbéje egyre in- társadalmunk igényeinek, élet- kább felfelé ívéi, úgy is mond- szükségleteinek mind tökélete- hatnók, mind szélesebb rété- sebb kielégítését szolgálja, gefc kapcsolódnak bele ebbe a De a szocialista hatalopi és nagy társadalmat formáló és az annak alappillére, a munkás— termelési értéke; az utóbbi hat év alatt mintegy harminc százalékot nőtt nyersanyagtermelési volumene; az ugyancsak utóbbi hat év alatt 80 százalékkal megnövekedett exportja és mindvégig aktív maradt export—import egyenlege; deviza bevételben évenkénti másfél milliárdos aktív szaldót mutatott: jelentős a mezőgazdaság technikai-műszaki előrehaladása, és rendkívül biztatóak a kemizálás- ban megtett első lépései, továbbá az ezek hatásaként elért munkatermelékenységi eredményei. A tsz-gazdálkodásban azonban számos negatív vonás is jelentkezett a társadalmilag is nagymértékeit pozitív jelensératermelését, nálunk össztár- , sadalmi érdeket, a szocialista §e'k, kísérőiként, gazdaság tervszerű működését, Ilyenek mindenekelőtt, hogy: a gazdasági előrehaladás, a fejlődés üteme viszonylag lassú, egész népgazdaságunk fejlődési ütemén belül, de a többi szocialista ország mező- gazdaságához képest is. Ugyanúj gazdasági környezet kialakí- paraszt szövetség ..szemszögé- ^koTgyorsan nőtteka termétását célzó közgazdasági eszme- bői is világos az összefüggés c*?^be; Ez Pedig mindenek- a parasztság társadalmi-gaz- ;7"éveYeji“Í3 milliárdos hiteí- elott a közös úgy iránta no vek- dasagi felemelkedese — mint ▼ő érdeklődés, felelősségérzet ahogy ezt a történelem egyórás nem utolsó sorban az új telműen igazolja — nem le- iránti aktív reagálás jelzése hetséges a munkásosztály ha- ez embereik részéről, ami már talma és politikai, gazdasági az eddigi tapasztalatok alap- támogatása nélkül. De ennek ján is biztató. másik oldalaként a munkás, hatalom, a proletárdiktatúra Természetesen a tarsadal- sem nélkülözheti az alapvető műnk széles tömegeit átható szövetséges, a parasztság tá- közgazdasági ismeretek hiá- mogatását. nya miatt a csaknem egyéves lőszövetkezetek hitelei, amit elengedés ténye is igazol. A nagyvolumenű állami támogatás ellenére is a tsz-ek jelentős része a gyengén gazdálkodókhoz tartozott. S mindezt a falusi dolgozó lakosság számának nagyarányú csökkenése kísérte, ami a tsz-tagság „elöregedéséhez” is vezetett. A forradalmi és gazdasági szövetségnek ez a szabálya mindenekelőtt a közös poiitielőcsatározás ellenére is szám tálán kérdés, probléma (gyakran alapvető összefüggések Eazdasáei érdekből táDfoglaüToztatja af”SSSSt. ,álk°zik' következésképpen Különösen a mezőgazdaságbe- mind a parasztság mind a liek, a termelőszövetkezetek munkásosztály társadalmi-gaztagjai és vezetői vetnek fel dasag, es altamnos eiciszin- sürűn kérdéseket. És ez érthe- vonalbeli felemelkedésének tő is. Hiszen szocialista gaz- történelmi stratégiájából És daságpolitikánkat nem min- fha ennek a közös erdeket kidig értelmeztük és realizáltuk íe->e*£ 1, í- matában, erjedésében bizonyos részérdekek külön is jelentkezhetnek, a közös, az össztársadalmi érdek szubjektív indulatoktól mentes, valóban tudományos megfogalmazása és gyakorlati realizálása -előtt mindenkor meghajolnak a részérdekek. Ezt a történelemnek a szocialista mezőgazdaság születése és gyermekévei során nyújtott, sok-sok tapasztalata bizonyítja. (Folytatjuk) Nagy Ferenc Két hazai győzelem a (hósjenöi járási lüzoltóversenyen Vasárnap délelőtt Diósje- nőn tartották a rétsági járási önkéntes tűzoltók versenyét. Számos járási párt- és tanácsi vezető mellett megjelent Horváth Károly alezredes, a Belügyminisztérium Tűzren dészeti Országos Parancsnoksága tűzoltó testületek fel ügyeleti osztályának vezetője. Rétság, Nőtincs, Romhány és több más falu tanácsának vb-einöke és titkára szintén részt vett az önkéntes tűzoltók erőpróbáján. A vendégeket és a versenyzőket Garai Lajos, a diósjenői községi tanács vb- elnöke köszöntötte, majd Csermák József, a rétsági járási tanács vb-titkára mondott ünnepi beszédet. A diósjenői versenyen az egyes kategóriákban az alábbi eredmények születtek: Kocsifecskendő községi férfi: Szátok, Bánk, Szén te; — női: Legénd; — leány: Szátok; — fiú: Legénd, Bánk, Borsosberény. 400 liter/perc kismotor fecskendő községi férfi: Di- ósjenő, Nógrádsáp, Nógi ád; — fiú: Diósjenő, Szendehely, Tereske. 400 liter/perc kismotor fecskendő létesítményi férfi: Romhánvi Cserépkályhagyár, tolmácsi Erdőkémia; — női: Romhányi Cserépkalyha- gyár. Osztott sugár szerelése vízvezetékről : Borsosberényi Állami Gazdaság, Felsőpetényi Ásványbánya. Az eredményhirdetést követően Uhlár Mária pedagógus általános iskolás kultúr- csoportja adott kedves műsort. Horváth Károly alezredes a Tűzrendészeti Országos Parancsnokság küldötte a látottak alapján azt a véleményét fejezte ki, hogy a rétsági járás önkéntes tűzoltói alaposan felkészültek a versenyre, elsajátították korszerű felszerelésük kezelésének mesterfogásait. Ugyanakkor javasolta, hogy az ez évi versenyeken kötelező számként először szereplő váltóstaféta követelményeinek jobb teljesítésére fokozott gondot fordítsanak az ez után következő gyakorlatokon. szemmel a vásáron 125 egyre éves a vásár, mégis fiatalabb. Évről évre szépül, gazdagodik. Alaposan próbára teszi azt, aki mindent látni akar. „Bemelegítésként” egy könnyű kis sétát ajánlunk: nézzük meg, milyen rdekesebb látnivalókat, meglepetéseket tartogat a vásár a nőknek. Kezdjük a sétát a vásár főterén. Ha körülnézünk, azonnal szemünkbe ötlik a könnyűipar óriási kirakatként csábító pavilonja. De nemcsak a homlokzata szépült meg tavaly óta: belül is szebb, sőt nagyobb lett. Most összesen 5500 négyzetméternyi területet foglal el, benne a mintegy ezer féle termékkel. Séta az „ékszeres-dobo/baD’'’ A fenti elnevezést — mindig új rendezése, gazdag, sokszínű kiállítási anyaga miatt kapta a pavilon az elmúlt években. Elegendő csak körülnézni, máris megállapíthatjuk: nevére az idén is méltó. Mindjárt a bejáratnál a mennyezettől a padlóig le- omló, nyomott és tarkánszőtt méteráru állítja meg a látogatót. Hagyományos és egészen új, pamut és szintetikus anyagok a legkülönbözőbb színekben. Szépek és praktikusak a poliészterpamut keverésű anyagok: könnyen moshatók, vasalást többnyire nem igényelnek, és nem gyúródnék. Az első emeleten függönyök, szőrmék — és a cipők. Mint minden évben, most is gazdag a választék. Az élénk színek — a kék. a zöld, a piros és a lila — a cipődivatban is tért hódítottak. Mutatósak, célszerűek és olcsók a vászon felsőrészű lábbelik. Továbbra is kedvelt anyag a lakkbőr és az antilopot utánisó hasított bőr. És egy újdonság: divatossá váltak a cipőn és a réti külön egyforma, többnyire törökös minták. olyan világosan, érthetően, a mezőgazdaság sajátos szerepét is figyelembe véve, mint az utóbbi években, de különösen az új gazdasági mechanizmus koncepciójának megfelelően. Ugyanakkor valamelyest bonyolítja a helyzetet az is, hogy rendkívül sok „szakértő”, úgynevezett „botcsinálta közgazdász” lépett előtérbe, s ezek a hiányos alapvető ismereteikkel, saját szemléletükkel sokszor vakvágányra terelik az új jelenség leglényegesebb tartalmi kérdéseit is. Erre utalva mondották el az egyik üzem dolgozói, hogy a vezetők majdhogynem mumusként állítják be a dolgozókkal szemben az új mechanizmust. Másutt az árkiegészítés formájában alkalmazásra kerülő állami támogatás rendszerét, vagy az önállóság—felelősség összefüggését teszik kérdésessé. Mi a fő cél? Az ipar és a mezőgazdaság, mint a népgazdaság két alapvető ága, együvétartozása. a hatalom és gazdálkodás egymással összefüggő két alappillére szerepének ismeretében, már könnyebben megközelíthetjük az új gazdasági mechanizmusnak a mezőgazdasággal kapcsolatos legfőbb céljára és alapvonásaira keresendő válaszunkat is. Eszerint az új gazdasági Az ezernyi probléma között mechanizmus mezőgazdasággal cA IxánijÁi&daLűk ntjöiiiúban Beszélgetés Pálinkás Józseffel, a Néprajzi Múzeum népzenekutatójával is világosan érezhető azonban, hogy általában az alapvető koncepció, az elméleti és elvi- gyakorlati kérdések tisztázatlansága alkotja a gyakorta felmerülő problémák alapját. Foglaljuk össze tehát azokat az alapvető kérdéseket, amelyek hozzásegítenek a termekapcsolatos célját úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az mindenekelőtt a gazdasági rendszerünkben meglévő, és a szocialista mezőgazdaság fejlődését gátló akadályok elhárítását, a termelőszövetkezeti nagyüzemeinkben rejlő nagy lehetőségek kibontakozását fékező, és a múltban saját magunk által kialakított gátak lőszövetkezeteknek az új gazda- és sorompók eltakarítását szolsági mechanizmusban elenged- galfadúsának megértéséhez, a tér- többre képesek, mint amit ed- melőszövetkezetek közgazdasá- digi gazdálkodásuk alapján Pálinkás József népzene- kutató járja Nógrádot, és magnetofonra, kottásfüzet- be rögzíti a ma már alig élő munkásfolkról zenei megnyilvánulásait. ötödik könyvéhez gyűjt anyagot, melyet a bányászd alaknak szentel. Salgótarjánban találkoztunk és beszélgettünk. — Hogyan lesz valakiből népzenekutató? — A 30-as évek közepén, elvégezve a budai tanítóképzőt a Borsod megyei Kisroz- vágyra kerültem. Tanítottam, meg (mást bizony aligha lehetett ott csinálni) muzsikáltam. Szórakozásból dalokat kottáztam le. 1935-ben kisgazdapárti képviselőjelölt mondta el kortesbeszédét a faluban. Nem várt incidens zavarta meg a gyűlést. A hátsó sarokban 20 kovács, lakatos és summáslegény elkezdte énekelni a „Vörös kovácsok” című munkásdalt. Nagy botrány lett, a csendőrök elvitték a legényeket és nálam is házkutatást rendeztek. Addig összegyűjtött 200 politikai tematikájú parasztdalaimat pedig elégették. Két év alatt azonban újra együtt volt az anyag. A szórakozás ekkor vált szenvedéllyé. Csepelre kerülve már elköteleztem magam, és amit elkezdtem paraszt miliőben, azt folytattam a Vörös Csepelnél, A felszabadulás után Zeneakadémiát végeztem, Kodály Zoltán is a mestereim közé tartozott. Ezután kerültem kapcsolatba a Néprajzi Múzeummal. — Milyen a munkamódszere? — Először is tisztázzuk: a munliásosztály hazánkban már több mint száz éve megszületett. és vele együtt sajátos népzenéje, összehangolt munkás népzenei gyűjtésről, mint kutatási irányzatról viszont csak 1961 óta beszélhetünk. Ebben az évben ülésezett ugyanis Prágában az I. Nemzetközi Munkásdal Konferencia, amelyen én is tartottam előadást. Kétféle kutatási módszert alkalmazok. Egyrészt bú vár- ködök a könyvtárak zenei részlegeiben, másrészt helyszínen kutatom fel még élő hagyományok alapján a dalokat. A nem megrendezett (nem magnetoíonos) dalfeljegyzés híve vagyok. Szeretem a falvakban, italboltokban, vagy bárhol ellesni az emberek spontán zened megnyilvánulásait, és azt gyorsan lekottázni. Szerintem ez az igazi. — Mit tudna mondani készülő könyvéről? — A Zeneműkiadónál jelenik meg jövőre, 800 oldalas lesz kottákkal, az énekes dalhoz fűződő megjegyzésekkel. Háromszázötv’en bányászdalt tartalmaz. Ebből — úgy tervezem — 81)—90 nógrádi eredetűként lesz feltüntetve. A könyv keletkezésének körülményéről még el kell monda nőm, hogy eredetileg csak Komárom megyei (Tatabánya, Oroszlány, Dorog) dalokat akartam a kötetbe foglalni. De folyton utalásokat hallottam a nótafáktól, hogy: nemcsak Dorogon, de Salgótarján környékén is így éneklik ezt a dalt, vagy Nógrád- ban ezt másként ismerik. És ezért eljöttem Nógrádba is. Jelenlegi kutatódtja során hová látogat? — Most járok a megyében tizenötödször. Népzenedleg igen gazdag terület. Egyelőre salgótarjáni munkásszállásokra, a várost övező bányatelepekre. Zagyvarónára, Nóg- rádszakálba, és Tereskére látogatok el. De a nyáron még legalább három nógrádi kutatóut&t bonyolítok le. Pálinkás József, a hazai munkásdalkUtatás egyik legkiválóbb művelője. Nemrégiben pedig megkapta a SZOT Művészeti Díját: a munkás- dalkultúra és kutatás területén kifejtett eredményes munkásságáért. Kozgonyi István A kötöttárugyárak — nagyüzemi jelzőjükre rácáfolva — a kézi hargolással- kötéssel vetekedő, egyedi mintás pulóverekkel, szettekkel, ruhákkal „rukkoltak ki.” Külön említést érdemel a Győri Pamutszövö- és Műbőrgyár önálló kiállítása. A habosított műbőrtől kezdve, a legújabb zsugorított műbőrig minden megtalálható itt. S hogy pontosan hányféle anyag? Érdemes megnézni a bekötött minta- kollekciót! A földszinten kicsi tó, benne szigetecskék: ezeken állnak a szebbnél szebb ruhákba öltöztetett próbababák. Itt állította ki termékeit a konfekcióipar. Mintegy 160 modell jiikből naponta többször is tartanak divatbemutatót. Ide kívánkozó jó hír: a kiállított termékeik egy része május 23-tól a Divatcsarnokban meg is vásárolható. Dior és a többiek Minden évben nagy sikere van a csehszlovák pavilonnak. Á JABLONEC cég az idén is bemutatja a világhírű bizsuk legújabb kollekcióit és formatervezett, exkluzív mintadarabjait. S ha már itt járunk, érdemes megállunk a híres „karls- badi porcelán” étivészietek és a csehszlovák üvegipar csodaszép terméked mellett. Modern vonalú vázák, poharak és klasszikus ólom- kristályok: megannyi költemény. Kelletik magukat a vásáron a „kozmetika klasszikusai”, a híres francia cégek, — Dior, Láncomé és a többiek is. A bolgár pavilonban pedig a rózsaolaj és sok más, kellemes illatú parfüm vonzza a hölgyközönséget. Térjünk vissza azonban a könnyűipari pavilonhoz, és nézzük meg a lakberendezési kiállítást. A modem, variálható tetszetős szobabútorokon (Klára, Napfény stb). kívül stílbútorokat is kiállítottak (például a Mátyás renaissance dolgozószobát). A jelek szerint a műbőr a bútoroknál is egyre sikeresebben versenyez a hagyományos textüliákkal. Ebben a pavilonban állítja ki termékeit a Herendi Porcelángyár is, amely már a 125 évvel ezelőtti Iparműkiállításon is részt vett. Érdekes és gazdag az NDK pavilonjának a lámpa- és csillár bemutatója. De ha már itt járunk, nem mehetünk el szó nélkül a háztartási gépek mellett sem. Hogy könnyebb legyen a második műszak Csaknem minden ország pavilonjában korszerű háztartási gépek széles kollekciójával találkozunk. A hazai szakemberek is régóta — és sikeresen — törekszenek arra, hogy a technikát a a háztartások szolgálatába állítsák. A Kohó- Gépipar hatalmas csarnokában elhelyezkedő Erősáramú Ipar sok kellemes meglepetéssel, praktikus kisgéppel eszközzel fogadja látogatóit. Egyik újdonsága a kenyérpirító, amely két oldalon egyszerre pirítja a kenyeret. A hőszabályozós vasalók, villanytűzhelyek és grill- csirícesütők mellett szerényen áll á pavilon egyik szenzációja: a hengerventil- látoros, villamos hőkandalló, amely az eddigiekkel szemben csaknem zajtalan. Maximális teljesítménye 2000 W.. súlya mindössze 2,3 kiló. Sóvári Gizella
