Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-05 / 104. szám

VTLAC, PROT TT ÁRT AT EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVF. 104. SZÁM ARA: 50 FILLER 1967. MÁJUS 5. PÉNTEK Egy hét a t CU- r- , o'­er T V-ben <4. oldal) Jegyietek a Bp Hói véd SBTC mérkőzésre 1 (5 oldal) Mindenkit érdekel (6 oldal» Az osztrák vendégek látogatása a Bábolnai Állami Gazdaságban Dr. Josef Klaus osztrák kancellár feleségével és a kísé­retében levő személyiségekkel csütörtökön a Bábolnai Állami Gazdaságba látogatott. Társa­ságukban volt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyette­se. Fock Jenőné, és a Külügy­minisztérium több vezetője. A gazdaságban dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter. Burgert Róbert, a gazdaság igazgatója és a gazdaság más vezetői fo­gadták a kedves vendégeket. Az igazgató rövid tájékoztatást adott a sok ezer holdas, 178 éves gazdaság múltjáról, jele­néről. Josef Klaus szorgalmasan jegyezgetett, és számos kér­dést tett fel. Hamarosan köz­vetlen, baráti beszélgetés ala­kult ki. Az osztrák kormány­fő behatóan érdeklődött a gazdaság munkájának részle­tei iránt is. Kíváncsi volt töb­bek között a dolgozók szak- képzettségére, a gépesítés fo­kára. a jövedelem-elosztásra és az állami gazdaság nemzet­közi kapcsolataira. Különösen érdekelte, milyen kapcsolat van a bábolnaiak és az oszt­rák mezőgazdaság között. Örömmel fogadta a tájékozta­tást arról, hQgy a bábolnai te­nyésztésű lovak rendszeresen vevőre találnak Ausztriában is. A délutáni órákban az oszt­rák államfő és kísérete Eszter­gomba látogatott. Budapestre érkezett Mahendra, JNepál királya és családja Csütörtökön Prágából jövet, nem hivatalos látogatásra Bu­dapestre érkezett Mahendra Likram sah Déva, Nepál ki­rálya és felesége, Nepál ki­rálynéja, valamint leánya és fia. A Ferihegyi repülőtéren a x magasrangú vendégek üdvöz­lésére megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Nagy Józsefné könnyű­ipari miniszter, Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára, Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes, valamint a Kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa. Napirenden Á megyei tanács ez évi költségvetése Tegnap délelőtt Salgótarján­ban rendkívüli ülést tartott a Nógrád megyei Tanács. Géczi János elvtárs, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke megnyitójában meg­emlékezett a megyei tanács halottjának: dr. Kazári Gyula, igazgatási osztály volt vezető­jének munkásságáról, s a ta­nácsülés egyperces néma fel­állással adózott dr. Kazári Gyula emlékének. A megyei tanács határozatban örökítet-' te meg az igazgatási osztály volt vezetőjének kifejtett fá­radhatatlan munkásságát. Géczi János elvtárs ezután javaslatot tett a tanácsülés napirendjére: az 1966. évi költ­ségvetésre és a községfejlesz­tés tervének végrehajtásáról szóló jelentésre, az 1967. évi végleges költségvetés megál­lapítására, illetve az 1967— 68. évre szóló helyi iparpoliti­kai terv megvitatására. A megyei tanács ezután El­lenbach Istvánná, megyei ta­nácstag elnökletével folytatta munkáját. Az ülés elnöke be­jelentette, hogy a végrehajtó bizottság tagjait a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa jóvá­hagyta, majd a vb tagjai le­tették az esküt. Az 1966. évi költségvetés és községfejlesztés tervének vég­rehajtásáról szóló jelentést és az 1967. évi végleges költség- vetésről szóló írásos előterjesz­tést, Várhelyi Ernő, a megyei tanács vb pénzügyi osztályá­nak vezetője egészítette ki. — Ha a mérlegre tesszük tanácsaink múlt évben végzett tevékenységét. eredményes munkáról kapunk képet, — hangsúlyozta a napirend elő­adója, majd az elmúlt év számadatait ismertette. El­mondotta. hegy a költségvetés a tanács által megállapított eredeti előirányzattal szem­ben az elmúlt év végéig be­következett módosításokkal, több mint 46 millió forinttal emelkedett. A költségvetés idei szám­adatait ismertetve elmondot­ta Várhelyi Ernő, hogy a vég­leges költségvetés — a beru­házás fedezete nélkül — 418.5 millió forint. Ez a tavalyi ere­deti előirányzathoz képest mintegy 40 millió forintos emelkedést mutat. A terve­zés során továbbra is nagy gondot fordítottak a lakosság kommunális ellátására. Kö­zöttük a községek parkosítá­sára, a közvilágítási hálózat fejlesztésére és korszerűsíté­sére. Igen jelentős az idei költségvetésben az egészség- ügyi ellátás javítására fordí­tott összeg. A beruházásból épülő megyei kórház átadása eredményeként 152, mig az ugyancsak beruházásból épülő pásztói rendelőintézet átadásá­val felszabaduló kórházi épü­letrészben újabb 40 ággyal fejlesztik a gyógyintézeti ágyak számát. Az írásos és szóbeli előter­jesztést a megyei tanács vita után egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Szittner András, a megyei tanács vb tervosztá­lyának vezetője az 1967—68 évre szóló helyi iparpolitikai tervet ismertette, amit a ta­nácsülés egyhangúlag elfoga­dott. A megyei tanácstagok in­terpellációja után — melyek­re a szakosztályok 15 napon belül írásban adnak választ — új gyakorlatként Géczi János elvtárs, a megyei tanács vb-el- nöke a két tanácsülés között hozott minisztertanácsi ren­deletekről, párthatározatokról és a megyei tanács vb ülései­nek határozatairól adott tá­jékoztatót a tanács tagjainak. A hivatalos napirendi pon­tok vitája után megalakultak a megyei tanácstagok járási csoportjai­Tanácskozik a szakszervezeti kongresszus Beszámoló az elhangzott felszólalásokról Csütörtökön az előző napon beterjesztett három napirendi pont feletti vitával folytat­ta tanácskozását a szakszervezetek XXI. kongresszusa. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja. Mint lapunk tegnapi számában közöltük, a tanácskozás első napján a beterjesztett napi­rendi pontok után, a délutáni ülésen beszé­det mondott Biszku Béla, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, a Politikai Bi­zottság tagja. Béla beszéde Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Megtisztelő megbízatásnak eleget téve, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi, baráti üdvözletét tolmácsolom a szakszervezetek kongresszusá­nak és hasznos, eredményes munkát kívánok e magasszin­tű, felelős tanácskozás min­den résztvevőjének. A Köz­ponti Bizottság meggyőződé­se, hogy a most ülésező kong­resszus a magyar munkásosz­tály, a szakszervezeti mozga­lom forradalmi hagyományai­hoz méltóan teljesíti hivatá­sát, hatékonyan hozzájárul a szocialista társadalom teljes felépítéséhez hazánkban és a béke megőrzéséhez, a nem­zetközi munkásosztály érde­keinek védelméhez, az elnyo­mott népek imperialistaelle­nes szabadságharcához szerte a világon. A kongresszus elé terjesz­tett írásos beszámoló, a szó­beli kiegészítés, valamint a határozati javaslat ismereté­ben a Központi Bizottság ne­vében kijelenthetem: teljes egészében egyetértek a vég­zett munka értékelésével, a jövő feladatainak meghatáro­zásával, a XXI. kongresszus fő irányvonalával. A javas­latokban jól tükröződnék azok a feladatok, amelyek a pártkongresszus alapján ha­zánk belső helyzetéből adó­dóan — a magyar dolgozók­ra várnak. A nemzetközi akeióegy ségről A szakszervezetek akkor tel­jesítik hivatásukat — folytat­ta —. ha tevékenységük össz­hangban van az ország belső viszonyaiból és nemzetközi helyzetéből származó tenni­valókkal. — A mostani nemzetközi helyzet bonyolult. Egyik ol­dalon erősödnek, aktivizálód­nak a béke erői, a másik ol­dalon háborús, reakciós cso­portosulások növelik a fe­szültséget, s fokozzák az ag­ressziót földünk különböző térségeiben. Egy pillanatra sem feledkezhetünk meg ar­ról, hogy az USA Délkelet— Ázsiában pusztító, gyilkos, embertelen háborút folytat a sokat szenvedett, szabadság­szerető nép, vietnami testvé­reink ellen. A szervezett dol­gozók, a magyar nép mélysé­gesen elítéli az amerikai im­perialisták népirtó, agresszív háborúját. Minden segítséget megadunk a hős vietnami nép igazságos harcához, poli­tikai, gazdasági és katonai vonatkozásban egyaránt. Meg­győződésünk, hogy erőfeszí­tésünk a nemzetközi akció­egység megteremtésére nem marad hiábavaló. Napjainkban különösen nagy jelentőségű az európai béke és biztonság megterem­tése. Ezt szolgálta az európai kommunista és munkáspártok képviselőinek az elmúlt na­pokban Karlovy Vary-ban befejeződött tanácskozása. Nagyszerű terveink valóra váltásához békére van szük­ség. Mi nem akarunk hábo­rút, sem hidegháborút, de nemzeti függetlenségünket minden veszéllyel szemben megvédjük. A kommunisták minden erejüket latba vetik olyan kol­lektív biztonsági rendszer kiépítéséért, s olyan állam­közi kapcsolatok megterem­téséért, amelyek kizárják az agresszió valamennyi formá­ját és biztosítják az egész vi­lág tartós békéjét. E fela­dat szerves része, hogy meg­akadályozzuk a Német Szö­vetségi Köztársaságban tevé­kenykedő militarista erők po­litikájának következményeit. Immár 22 esztendeje" fo­pártoknak és Európa népeineK a biztonságáért folyó harc si­keres folytatásához. Közös harcunkat jói szol­gálja a testvérpartoknak az. az álláspontja, hogy ha a NATO- szerződést 1969-ben nem újít­ják meg, készek vagyunk a szocialista országok katonai tömörülésének egyidejű fel­számolására, a Varsói Szer­ződés katonai szervezetének hatályon kívül helyezésére. Miközben Karlovy Vary ban az európai testvérpártok a biztonságról tanácskoztak, a reakció puccsot hajtott végre Görögországban. Helyeseljük, hogy a kongresszus — a ma­gyar szervezett munkások for­radalmi, internacionalista tra­dícióihoz méltóan — elítéli ezt. Az USA és a görög reak­ció texasi módszereket akar meghonosítani Európában. Ez azonban nem fog sikerülni, mert az összes haladó és de­mokratikus erők még na­gyobb ellenállását és összefo­gott harcát váltják ki Európá­lyik a harc az európai béke és biztonság megteremtésé­ért. Karlovy l'arr »Zeitemében A Karlovy Vary ban elfoga­dott nyilatkozat jó feltétele­ket teremt az európai testvér­ban és az egész világon. A népek előtt lelepleződnek a „demokráciáról” és az „igazi szabadságról” hangoztatott szó­lamaik. Népünk és kormányunk mindent megtesz, hogy az im­már ötödször börtönbe vetett, nagy antifasiszta harcost: Ma- nolisz Glezoszt és a többi gö­rög hazafit — a haladó erők­kel összefogva — megmentse a puccsisták bosszújától. Biszku Béla ezután belső helyzetünkről, társadalmi fej­lődésünk irányáról beszélt. Ismeretes, hogy társadalmi rendszerünk politikailag, gaz­daságilag szilárd, a munkások; a parasztok, értelmiségiéi!: nagy többsége következetesen támogatja a pártot, követi utasításait, tanácsait — mon­dotta egyebek közt. A Köz­ponti Bizottság nevében is­mételten kijelenthetem: a jö­vőben még határozottabban, céltudatosabban képviseljük a dolgozók érdekeit, s a párt ve­zető szerepéhez híven dolgo­zunk a munkásosztály érde­keit kifejező politikánk vég­rehajtásán, állandó megújítá­sán. A szervezett dolgozók erőpróbája Köztudott —, és erről már a kongresszuson is szó esett —, hogy szocializmust építő társadalmunk jelenleg nagy, meghatározó jellegű feladatok előtt áll, amely csakis a szer­vezett munkásság aktív rész­vételével valósíthatók meg. A szakszervezetek munkáját és teendőit ezzel összefüggésben kell vizsgálnunk. Meggyőző­déssel állíthatom, hogy a par­tunk IX. kongresszusán meg­határozott nagyjelentőségű célok megvalósítása egyúttal a magyar szakszervezeti moz­galom nagy erőpróbája is lesz. A szakszervezetek hatékony munkája nélkül nem növeked­het a munkásosztály hatalma és vezető szerepe, nem erősöd­het a nép tömegek társadalmi aktivitása a szocializmus épí­tésében. Úgy gondolom: a párt joggal támasztja azt az igényt a szakszervezetekben dolgozó kommunistákkal szem­ben. hogy — a számában ál­landóan növekvő munkásosz­tály tudatosságának fokát a valóságnak megfelelően ér­tékelve — szüntelenül dolgoz­zanak a szakszervezetekbe tö­mörült munkások eszmei, po­litikai nevelésén. Az érdekképviselet helyes értelmezése Közismert, hogy a proletár- diktatúra időszakában — s így jelenleg nálunk is — a mun­kásosztály nemcsak a hatalom birtokosa és a termelőeszkö­zök tulajdonosa, hanem egy­ben munkavállaló is. Ennek megfelelően a szocializmus építésének időszakában kü­lönféle részkérdésekben le­hetségesek ellentétek a mun­kásosztály egyes csoportjai, valamint egyes állami, gazda­sági szervek, intézmények kö­zött. A párt vezetésével a proletárhatalom helyesen kép­viseli a munkásosztály egyete­mes érdekeit. Ezért az egész társadalom szintjén nem vezet semmiféle ellentmondáshoz, hogy a munkásosztály a ter­melőeszközök tulajdonosa és egyben munkavállaló. Ellen­kezőleg —, ez a fejlődés biz­tosítéka. Ha mégis keletkezné­nek nézeteltérések a munkás­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents