Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-20 / 117. szám
1967, május 20. seombat NOlSRADa Magyar—NDK barátsági nagygyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) rikai imperializmus minden földrészen, a világ csendőrének sötét szerepére vállalkozva nemcsak a német térségben, hanem egész Európában a legreakciósabb erőkre támaszkodik, a népek biztonsagát, szabadságát, jogait fenyegeti. Nem titok, hogy a Görögországban nemrégen puccsot végrehajtó, és terror-uralmat bevezető katonai erők is a NATO rendszerében nevelkedtek, NATO fegyverzettel és támogatással léptek fel es tartják ma is magukat. Ezek a kalandor módszerek szenvedést és veszélyt jelentenek a népekre, de végső fokon nem segítenek az imperializmus baján. A történelmet eddig senki és semmi nem tudta megállítani, az emberiség és a görög nép igazságos ügye is győzni fog minden katonai puccs ellenére. Tisztelt nagygyűlés! Nem mindenkinek és nem mindig kellemes számot vetni a valóságos helyzettel. Ezért vannak, akik erre nehezen és sokszor csak elkésve hajlandók. A Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei például nem hajlandók belenyugodni a második világháború nyomán kialakult helyzetbe, inég mindig nem ismerik el a valóságos tényeket, az európai határokat,' változatlanul törekszenek az atomfegyverek megszerzésére, és makacsul ragaszkodnak ahhoz a rögeszméjükhöz, hogy a kormányuk a német nép kizárólagos képviselőjeként fogadtassa él magát. Ilyen körülmények között a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi kormánya diplomáciai kapcsolatok felvételét kezdeményezte az európai szocialista országok jónéhányával, amelyeket nyugatnémet részről 17 éven át figyelmen kívül hagytak, és tudomásul sem vettek. Milyen legyen a jó ▼iszony ? Már többször leszögeztük és ez alkalommal is szeretném hansúlyozni. hogy a magunk részéről őszinte hívei voltunk és vagyunk az európai országok közötti jó viszony kialakításának és fejlesztésének. Bármely irányból jövő olyan törekvést, amely földrészünk függő ügyeinek rendezéséra. normális kapcsolatok kialakítására irányul, szívből üdvözlünk. A jelenlegi bonni kormány úgynevezett „új keleti politikája”, az azt kísérő és sok mindent eláruló sajtókoncert azonban eddig vajmi kevés őszinte törekvést és lépésit mutat fel a viszonyok tényleges rendezésére, annál több leplezett manővert a szocialista országok megosztására. Meg kell érteniük, hogy ez az út nem járható. A Szovjetunió, a szocialista országok, a Magyar Népköztársaság számtalanszor bebizonyította, hogy normális viszonyt, békés egymás mellett élést óhajt a más társadalmi rendszerű országokkal, köztük a Német Szövetségi Köztársasággal is. A Magyar Népköz társaság minden diplomáciai lépésében ezt a politikát követi. Európa valamennyi népének — így a német népnek is — érdeke, hogy a Német Szövetségi Köztársaság őszintén szakítson reakciós törekvéseivel, revansista elképzeléseivel és adja fel az egyedüli képviseletre vonatkozó tarthatatlan követelését. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának meg kell értenie, hogy a szocialista országok részéről a Német Demokratikus Köztársasággal fennáló szövetségi viszony, barátság és együttműködés nem lesz alku tárgya semmiféle más kapcsolat rendezésének A szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok rendezésének legrövidebb és leggyorsabb útja Nyugat - Németország számára az, ha rendezi viszonyát a másik német állammal, a Német Demokratikus Köztársasággal. A béke oszthatatlan A világ ma politikailag megosztott, de a béke oszthatatlan. A világ népeinek társadalmi haladása, függetlensége és békéje a mi hitvallásunk. Ennek megfelelően kezdettől fogva politikai, erkölcsi és anyagi támogatásban részesítettük a megtámadott vietnami népet és a legmesz- szebbmenőkig kiálltunk igaz ügye mellett. Változatlanul elítéljük az Egyesült Államok imperialista agresszióját, népirtó háborúját Vietnam ellen, melynek népe már évtizedek óta küzd szabadságáért és függetlenségéért. Az amerikai agresszió egyre súlyosabbá válik; Dél-Vietnamban közeledik a félmillióhoz az amerikai csapatok létszáma, növekednek a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen irányuló amerikai légitámadások méretei is. Az amerikai imperialisták a háború további kiszélesítésére újabb sötét terveket szövögetnek és valósítanak meg napról-ru.pra. Reális céljaink Kedves elv társak! Mindennapi munkáséletünket pártunk néhány hónappal ezelőtt megtartott IX. kongresszusa határozatainak szelleme hatja át Ugyanez a szellem és elhatározás nyilvánult meg társadalmunk életének olyan jelentős aktusain, mint a szakszervezetek, a termelőszövetkezetek, az általános szövetkezetek közelmúltban megtartott kongresszusain, és munkásosztályunk, dolgozó népünk május elsejei demonstrációin. Az építő munka méretei minden eddigit felülmúlnak. Tíz év alatt, 1956—66 között iparunk termelése megkétszereződött, mezőgazdasági termelésünk pedig az előző évtized hasonló időszakához képest 25 százalékkal növekedett. Ezekre az eredményekre alapozva alakíthattuk ki harmadik ötéves tervünket, amelynek megvalósítása hazánk további gazdagodását, népünk jólétének további növekedését jelenti. Harmadik ötéves tervünk az ipari termelés további 32—36 százalékos növelését, a mezőgazdasági termelés 13—15 százalékos, a reáljövedelem 14—16 százalékos emelését irányozza elő. Jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy a IX. kongresszus határozatai alapján a magyar dolgozó nép által megértett, elfogadott és cselekvőén támogatott reális, konkrét célokat tűztünk magunk elé és megnyugtató, biztos jövő elé nézhetünk. Kedves elvtársak! A további fejlődés, a gyorsabb felemelkedés érdekében a párt. az állami és gazdasági irányító szervek tervszerűen foglalkoznak a gazdaságirányítási reform bevezetésével. Az új gazdaságirányítási rendszer továbbfejleszti gazdasági munkánkat, annak hatékonyságát, ezzel szolgálja a szocializmus ügyét, előreviszi nemzeti fejlődésünket. Belpolitikai életünk egészséges fejlődése a gazdasági és kulturális építőmunka kibontakozó új lendülete mellett fokozódott a magyar külpolitika aktivitása is. Ez érzékelhető államközi kapcsolatainkban és a nemzetközi szervezetekben is, ahol megbízó t.- taink hallatják népünk szavát, és alkotó módon járulnak hozzá az emberiség előtt tornyosuló problémák rendezéséhez. Az utóbbi időszakban több ország állam- és kormányfőjét, illetve miniszterét üdvözölhettük hazánkban, és a mi küldötteink is ellátogattak külföldi országokba. Ez az aktivitás — a mi szerény eszközeinkkel — hozzájárulás a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, az európai biztonság növeléséhez, a népek kölcsönös megértésének nagy ügyéhez Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak, elvtársnők! A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között most aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés hozzájárulás az európai béke és biztonság erősítéséhez. szolgálja a középeurópai helyzet stabilitását, és szavatolja a területi status quo-t. Szerződésünk erősíti a szocialista országok egységét, és egybeforrottságát, minden Walter Walter Ulbricht köszönetét mondott a rendkívüli baráti fogadtatásért, méltatta a baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírását mely — mondotta — új szakaszt nyit a szocialista internacionalizmus alapján kialakult baráti együttműködésünk és kapcsolatunk fejlődésében. A barátsági szerződés aláírásával teljesítjük pártjaink kormányaink legfontosabb közös kívánságát; békés feltételeket biztosítunk a szocializmus felépítéséhez. Ez elválaszthatatlan a kontinensünk békéjének fenntartásától és megszilárdításától. Rámutatott: most, amikor Európa lakosságának többsége már a szocialista államokban él, s amikora nyugat-európai államokban a náci-ellenes és béke-erők növekszenek, mód nyílik a kollektív biztonság megteremtésére. Európa előtt az a nagy feladat áll, hogy megteremtse a kollektív biztonság rendszerét, amely a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élésének elvén nyugszik. Európa békés, nyugodt jövője érdekében szorgalmazzuk a NATO feloszlatását, amelyre a Varsód Szerződés feloszlatásával válaszolnánk. Olyan Európát kívánunk, amely a világméretű leszerelés úttörője és minden állam — beleértve a Német Demokratikus Köztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot — békés egymás mellett élésének, jószomszédi egyenjogú együttműködésének kontinense — mondotta. A görögországi monarcho- fasiszta katonai diktatúra uralomra jutása ismét megdöbbentő világossággal igazolja, hogy a NATO milyen veszedelmet és életveszélyt jelent kontinensünk népei számára. A fasiszta katonai puccs, amelyet az Egyesült Államok szervezett meg, s amelyet a nyugatnémet revansisták jóváhagytak és támogattak, nem utolsósorban azt a célt szolgálja, hogy a: NATO-t, mint az amerikai és nyugatnémet imperializmus agresszív politikájának eszközét, és az amti- kommunizmus szent szövetségét — konzerválja és együtt tartsa. Ma Európa sok országában a legszélesebb tömegek egyetértenek azzal, hogy az európai biztonságot szavatolni kell. A szocialista államok, valamint az európai kommunista- és munkáspártok Európa tartós békéje biztosítására irányuló közös politikájának hatékonysága éppen annak köszönhető. hogv e politika nemcsak a szocialista államok, hanem valamennyi európai néD érdekeit szem előtt tartja, és egybevág a nem szocialista európai államok kormányainak elképzeléseivel is. Mindenesetre a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó köreinek törekvése továbbra is más természetű. Az európai biztonság problémájának lényege tehát, meg kell hiúsítani a nyugatnémet imperialisták revansista és expanziós tekintetben megfelel a szocialista országok közössége általános érdekeinek. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy újabb lépést tettünk előre országaink együttműködésének fejlesztése, az európai béke és biztonság megszilárdítása útján. Kedves elvtársak! Gondolom, nemcsak gyűlésünk résztvevői, hanem egész pártunk, munkásosztályunk, népünk érzéseit fejezem ki, amikor arra kérem Walter Ulbricht, Willi Stoph elvtársakat, a többi jelenlévő német barátunkat, adják át otthon pártjuknak, népüknek forró, elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat. Mondják meg, hogy szívből új, még nagyobb sikereket kívánunk testvéreinknek, akik a Német két, hogy Nyugat-Európában hegemóniát szerezzenek. Az expanziós politikáról A Kiesinger—Strauss-kormány nyilvánvalóan abból indul ki, hogy a nyugatnémet imperializmus erői még nem elégségesek ahhoz, hogy az erőpoiitika segítségével módosítsák a fennálló határokat, és bekebelezzék az NDK-t. Itt az ideje, hogy a Szövetségi Köztársaság uralkodó körei megértsék: erőik ehhez soha és semmiféle körülmények között nem lesznek elégségesek. A német imperializmus régi hagyományait követve — vagyis, hogy nem tudják az erőviszonyokat kellően felmérni — mégis folytatják a második világháború eredményeinek módosítására irányuló, békét veszélyeztető politikájukat. Az a szándékuk, hogy Nyugat-Berlint, mint 11. tartományt, Nyugat-Németor- szághoz csatolják. A CDU—CSU kormány expanziós politikájának támogatása céljából néhány szociáldemokrata minisztert vett fel a kabinetbe. Ezek a miniszterek nagyon sokat beszélnek a feszültség csökkentéséről, és egy „új keleti politikáról”. E koalíciós kormány fennállása óta azonban sem a kormányfő, sem a kormányzó pártok egyetlen lépést sem tettek a feszültség csökkentése érdekében. Ha a bonni kormány kijelenti, hogy hajlandó olyan nyilatkozatot tenni, amelyben lemond a szocialista államokkal szembeni erőszakról, akkor Bonnak ezt a Német Demokratikus Köztársasággal kapcsolatban is meg kell tennie, amelyet még nem tett meg. A bonni kormánynak az erőszakról való lemondást biztosító nyilvános nyilatkozata csak akkor tekinthető reálisnak, ha ez a nyilatkozat együtt jár a fennálló európai határok, köztük a Német Demokratikus Köztársaság határainak elismerésével. Amíg ez nem valósul meg, addig egy ilyen nyilatkozat — az egyedüli képviselet agresz- szív igényének fenntartásával — értéktelen. A nyugatnémet kormány egyedüli képviseletre támasztott igénye ösz- szeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal, és lényegileg ugyanazt a módszert képviseli, amit Hitler annakidején Ausztriával és a Csehszlovák Köztársasággal szemben követett. Fenyegetést jelent a Német Demokratikus Köztársaságra — amely ellen közvetlenül irányul — de ugyanakkor veszélyt jelent a Varsói Szerződés valamennyi tagállamára, és minden európai államra is. 4 szerződós jelentősége A Magyar Népköztársaság, és a Német Demokratikus Köztársaság között megkötött barátsági szerződés is konstruktív hozzájárulás az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséhez, fontos építőköve a nyugatnémet imDemakratikus Köztársaságban. német földön építik az új, szocialista világot. Mondják meg, hogy közös ügyünkért velük együtt harcolunk, a most létrejött és aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, mint biztonságunk és közös szocialista jövőnk egyik fontos garanciáját, minden pontjában híven betartjuk, valóraváltjuk. Éljen a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság népeinek testvéri barátsága és együttműködése! Éljen a szocialista országok egysége! Éljen a kommunizmus és a béke! perializmus terjeszkedési politikája ellen emelt leküzdhetetlen akadálynak. A szerződés megerősíti, hogy a status quo elismerése az európai békés rend alapja, és a Német Demokratikus Köztársaságnak, mint az európai biztonság fontos tényezőjének elismerése sarkalatos kérdése lett az európai biztonsághoz vezető úton elérhető reális fejlődésnek. Mit kell ma tenni, hogy érvényre juttassuk a népeknek a béke biztosítására irányuló akaratát? Elsősorban német földön kell garanciákat teremteni Európa biztonságára. Teljes tudatában vagyunk nagy felelősségünknek. Nemcsak a két német állam népeinek, hanem minden más európai népnek is érdeke megakadályozni, hogy a nyugatnémet diktátorok mégegyszer megbontsák Európa és a világ békéjét A Német Demokratikus Köztársaság ebben látja történelmi küldetését. Európa valamennyi népe kívánja a feszültség csökkenését a két német állam közötti kapcsolatokban. Elsősorban mi kívánjuk ezt. Miben nyilvánul meg a nemzeti kérdés Németországban? Megnyilvánult és megnyilvánul abban, hogy a rabló német imperializmus és militarizmus vészes uralmát le kell küzdeni, és ezzel Európában az állandó feszültségek és harci konfliktusok forrását egyszer s mindenkorra meg kell szüntetni. Mint egységes birodalom, Németország mindig agresszív volt. A német népnek 1945-ben ezt az agresszivitást Németország szétzúzásával kellett megfizetnie. Az emberek lélektani megdolgozása A Német Demokratikus Köztársaságban, az első német munkás és paraszt államban, az imperializmus és a militarizmus alapjainak szétzúzásával a társadalmi élet minden területén biztosított a dolgozó nép szabadsága. Köztársaságunk lakossága a munkásosztály vezetésével a szocialista építés útjára lépett, és ma a szocializmus építésének befejezésére készül. Egészen más a helyzet Nyugat-Németországban. Az úgynevezett szabad piaci gazdálkodás külszíne mögött a monopóliumok diktatúrája, a konszern urak „szabadsága” húzódik meg, akik szabadon kizsákmányolhatják a dolgozókat, és szabadon tönkre tesaság párt- és kormányküldöttségének magyarországi hivatalos látogatása. A kormányküldöttséget ünnepélyesen búcsúztatták a Keleti-pályaudvaron. A búcsúztatásra megjelent Kádár János, Losonczi Pál és hetik a középrétegeket. Nyu- gat-Németország uralkodó körei szeretnek a „szellem szabadságáról” beszélni. Ezen az emberek szellemi és lélektani megdolgozását, gondolkodásuknak —a sovinizmus, az antikommunizmus, a revansiz- mus és a politikai klerikaliz- mus segítségével történő — rendszeres megmérgezését értik. A nyugat-németországi uralkodó körök reakciós jellegét szimbolizálja az, hogy a vezető politikusok még ma is a „Német Lovagrendben” — a kelet felé irányuló expanziós törekvést jelképező intézményben — jönnek össze. Csak néhány nappal ezelőtt avatták Franz Josef Strauss pénzügyminisztert a rend egykori re- gensburgi templomában e rend lovagjává. Ezzel szemben a Német Demokratikus Köztársaságban teljesült a legemberibb cél: az emberek megszabadultak a kapitalista kizsákmányolás igájától. A humanizmus elsősorban szociális igazságosságot és biztonságot jelent. Ezt a szociális biztonságot köztársaságunk a szocialista társadalmi rend révén minden polgár számára szavatolja. Kilátásban a tárgyalás A Német Szocialista Egységpárt VII. kongresszusán java- . soltam a Német Szövetségi Köztársaság kormányának, hogy Stoph elvtárs, az NDK Minisztertanácsának elnöke, valamint Kiesdnger nyugatnémet szövetségi kancellár közötti közvetlen tárgyalásokkal fogjunk hozzá a két német állam közötti kapcsolatok normalizálásához. Csak a béka biztosítása lehet a kapcsolatok normalizálásának alapja. Ebben az értelemben az 1967. évi újévi üzenetben a Német Szövetségi Köztársaságnak tíz javaslatot tettünk, amelyek egyben fontos hozzájárulást jelentenek az európai biztonsághoz. A kapcsolatok normalizálása ezideig a bonni kormánynak a nemzetközi joggal ellentétes egyedüli képviseletre támasztott igényén bukott meg. A bonni kormány, bár a Német Szocialista Egységpárt VII. kongresszusa küldötteinek szóló nyilatkozatában elismerte pártunkat és pártunk Központi Bizottságát, még nem ismerte el a Német Demokratikus Köztársaság kormányát Willf Stoph elvtársnak Kiesinger kancellárhoz intézett levele remélhetőleg hivatalos kormánytárgyalásokhoz vezet. Kedves barátaim. kedves elvtársak! Biztosíthatom önöket, hogy a Német Demokratikus Köztársaság polgárait őszinte megelégedéssel és örömmel tölti el az a történelmi lépés, hogy megkötöttük barátsági szerződésünket. Köztársaságunk dolgozói mély rokonszeiiwel kísérik figyelemmel azokat a nagy eredményeket, amelyeket a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a szocializmus építésében elért. Tiszta szívből további sikereket kívánunk önöknek. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, annak Központi Bizottsága és első titkára. Kádár János élvtárs! Éljen népeink és államaink megbonthatatlan barátsága! Éljen a béke és a szocializmus! ge, Biszku Béla, Fehér Lajos. Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Nyers Rezső, Szirmai István, a Politikai Bizottság, Valamint a kormány több tagja. A vonat a Rákóczi induló hangjai mellett gördült ki a pályaudvar csarnokából. Ulbricht beszéde politikáját, s azt a törekvésűElutazott Budapestről az MOH párt- és kormányküldöttsége Tegnap este befejeződött a felesége; Foek Jenő é-; felesé- Német Demokratikus Köztár-
