Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-16 / 89. szám

1967. április 16. vasárnap NOeSR AD U TAVASZI A kenyér története A Párizsban nemrég lezaj­lott nemzetközi konyhamű­vészeti kiállítással egyidő- ben érdekes tudományos vi­tákra is sor került. Marsol Sarrault például a kenye­ret választotta előadása té­májául. Elmondotta, hogy a legősibb „kenyeret” III. Ramzesz fáraó sírkamrá­jában találták; így ezek a lepénykék 4566 évesek. Vajon a kenyérsütés törté­nete mindössze négy és fél­ezer éves volna? Aligha, mert minden bizonnyal a kenyérhez szükséges növé­nyi magvak megőrlésére szolgáltak azok a mozsarak is, amelyeket a kőkorszak jellegzetes eszközeként tár­tak fel a régészek. IN apón szárítottak A Ramzesz sírjában talált ősi kenyér egészen másfajta volt, mint amit mi most kenyérnek nevezünk, inkább lepénynek mondható. Ez támpont ahhoz, hogy még ősibb készítési módra kö­vetkeztessünk. Minden va­lószínűség szerint a mozsár­ban megőrölt növényi ma­gokat vízzel keverték péppé és a napon szárították meg; a kovászt nem is ismerték. A sírban egyébként a kenyér készítését szemléltető faliké­pedet is leltek, amelyek az őrlés és összegyúrás mozza­natait ábrázolják. Egyiptomból bizonyára Fönícián át jutott el a ke­nyér a régi görögökhöz. Az antik írók gyakran emlege­tik a búza- és árpakenyeret. Homérosz és Heziodosz ír­nak róla, Aelionosz már 45 athéni pékről beszél. Egy későbbi görög író 72 féle sü­teményt sorol fel. Athénben Dionízosz istent tartották a kenyérsütés feltalálójának, ezert ünnepein nagy ke­nyeret hordoztak küröl. A régi egyiptomiaknál és görö­göknél sütés előtt olajos­magvakat szórtak a kenyér­lepényre, hogy a kiolvadó zsiradék ízletesebbé tegye. (Vajon nem ebből eredt-e a cukrászművészet?) A görögök a/ úttörők Feltehető, hogy az antik görögök jöttek rá a kenyér­tészta kelesztésére is. Min­denki tudja, hogy a kenyér­tésztába ma élesztőt, illetve kovászt kevernek. Az ókor­ban még nem ismerték az élesztőt, de szüretkor must­tal gyúrtak össze kölest és ezzel olyan kovászt nyertek, amely egy évig is használ­ható volt. Az időszámítás előtti 170- ben került a kenyér Rómá­ba. Augusztus császár korá­ban már 300 pék működött a latin fővárosban ... A kovász ártalmas? Noha kétezer éven át so­ha senkinek meg nem ártott a kovászos kenyér, a fran­cia orvosok a XVII. század­ban tudományos tekinté­lyükkel akarták megakadá­lyozni az élesztő használa­tát. Ezt akkor már a sör­gyárak készítették, bár ma­gát az élesztőgombát még nem ismerték. A francia or­vosi kar a serfőzők és sütö­dék két hónapos vizsgálata után, 1668-ban 45 szavazattal 20 ellenében kimondta: a ko­vászos kenyér ártalmas az egészségre „az árpa és a víz erjedésénél keletkező sa­vanyúság miatt.” Azt is tud­juk, hogy Franciaországban már a VIII. században sü­töttek búzakenyeret. Svéd­országiban pedig csak a XVI. században terjedt el. Az ős­magyarok a honfoglalás ide­jén lisztből, napon szárított tésztát készítettek, amely so­káig elállt, és ezt a nyereg­kápára akasztva vitték ma­gukkal. A kenyér gyári előállítá­sénak története nem egé­szen két évszázados. Becs­ben és Hollandiában már 1788-ban dolgozott dagasztó­gép, de Európa-szerte csak 1810 után terjedt el, mi­után a francia Fontaine tö­kéletesítette. Ny. A. Fáradtság és baleset kosztümök J? áM&Qítl A legtöbb baleset oka a fi­gyelem zavara: a dolgozó fi­gyelmetlenség következtében nem veszi észre a fenyegető veszélyt. A fáradt ember mozgása bizonytalanná válik. Az ingereket nem tudja fel­fogni, az észlelés gyorsasága sem kielégítő, másrészt a meg­felelő válaszreakciók ideje a szükségesnél hosszabb. Ismeretesek azok a vizsgá­latok, amelyek a baleset és al­kohol közötti összefüggésre utalnak. Ipari, és közúti bal­esetek nagy százalékánál meg­állapították a megengedett mértéknél nagyobb fokú alko- hoüszintet. Ilyen esetekben a szükséges gátlásrendszer — az alkohol miatt — nem műkö­dik kellőképpen, a cselekvés bizonytalanná, kapkodóvá vá­lik, vagy az ingerek felfogá­sában mutatkozik zavar. A koffein elsősorban a köz­ponti idegrendszert izgatja. Valamennyien tapasztalhatjuk, hogy a babfcávé fogyasztása után élénkebbek vagyunk, fá­radtságérzésünk csökken, ál­mosságunk alábbhagy vagy meg is szűnik. Az egész Ideg- rendszerünk felélénkül. Gyor­sabban válaszolunk a hang- vágy fényhatásokra, de egyéb más ingerre is. Ilyenkor a szellemi munka is élénkebb, a fáradtság érzése pedig csök­ken. Előfordul azonban, hogy a koffein éppen ellenkező hatást keit. Különösen a mértéken felüli fogyasztás álmatlansá­got okozhat; a szellemi tevé­kenységet előnytelenül befo­lyásolja; szívpanaszok, foko­zott szívdobogás, állandó nyugtalanság, remegés léphet fel, beszédünk akadozik. A ml éghajlatunk alatt a nagyon elegáns viselet. Az kosztüm fontos és praktikus OKISZ divatbemutatóján sö- öltözék. 10—15 fokos hőmér- tétszüike puha szövetből vüá- séklet mellett a kosztüm pu- gosabb szürke szegéllyel szé­lövénél, hosszú, vagy rövid­ujjú blúzzal betölti a ruha alapvető hivatását, — melegít. Melegebb napokon pedig job­ban illik utcára, mint a tel­jes ruha. Ezenkívül fazon, s anyag szerint — a kosztüm kabátja más szoknyával, a szoknya esetleg pulóverrel új öltözékeit nyújt. Nem hiányozhat egyetlen nő ruhatárából sem. A divatbe­mutatókon sokféle változatát láttuk, korosztályok szerint más és más kosztüm a divat. Fiatal leányok számára ter­vezett nagyon szép kosztümöt az OKISZ Habar. Anyaga fe­hér műszálas szövet. Gallérja magas állógallér, a kabát elő! egysoros apró gombokkal csu­kódik. A szoknyát széles pi- kék díszítik. Ez a modell na­gyon alkalmas ballagásra, érettségire kék terylénből. Ün­nepi alkalmakra, például es­küvőre, fehér vékony szövet­ből. (Első kép) Húsztól hamüncötig ajánl­juk a geometriai stílusú két­soros kosztümöt. Egyszerű, de népéit. Szép szfnhatásű, kara­mell, sárga, enciánkék—fehér színösszeállításban is. (Máso­dik kép) (—ács— MTI fotók) SASS ERVIN Tavasz az erdőn A hóvirág csilingelte először a széfbe, s háromszoros hurrát zengett rá az erdő népe, csingilingi, csingilíngi, nevessünk, vigadjunk, Tavasz tündér holnap itt lesz, neki mit is adjunk? Törte fejét róka, nyuszi, nagy egyetértésben, hogy fogadják Tavasz tündért, az erdő szélében? Másnap reggel mind egy szálig, Tavasz tündért várták, és mikor jött, elámultaik, akik őt meglátták. Olyan szép volt, de olyan szép, mesebeli álom! A nyomában zöld fű sarjadt, s rügy pattant a fákon. A hóvirág csili ngelte akkor is a szélbe: köszöntünk jó Tavasz tündér, csakhogy itt vagy végre! • i U Játszunk a szabadban KUTYAHÁZ: Az egyik csapat játékosai kézfogással kört alkotnak) arccal a kör közepe felé. A másik, kisebb létszámú csa­pat tagjai pedig belül körben, terpeszáliásban állnak. A kül­ső kör játékosai elengedik a kezüket és a belső kör körül valamelyik irányba futnak. Sípjelre minden futó játékos megpróbál egy terpesz alatt átbújni (kutyaház). Azoknak a játékosoknak, akik nem talál­ták „kutyaházat” az új külső körrel tovább kell futniuk, míg azok, akik találtak, ma­guk alkotnak „kutyaházat" a kör belső körében. HIDÖR: Ebben a játékban egy csa­pat vés« részt. A játékosok egy vonalba állnak, Néhány lépésre egy 2 méteres sávot rajzolunk. Ezen a sávon, a „hídon” tartózkodik egy játé­kos, a hídőr. Feladata, hogy elfogja azokat, akik a hídon keresztül a játéktér másik fe­lére igyekeznek. Akiket sike­rül elfognia, azok segítenek neki a további fogásban. A já­ték addig folytatódik, amíg egyetlen játékos marad. Az a győztes. RÖKAVADÄSZAT: A játékosok létszámának megfelelően főbb kis kört ala­kítunk. 4—6 játékos kezet fog, s a körben áll a „róka”. A körök a játéktéren szétszórtan helyezkednek el. Minden kör egy rókalyuk, amelyikben egy-egy „róka” lakik. A körök között egy „vadász” kergeti a „rókát”, amelyiknek nincs há­za, Ha az üldözött „róka” egy házba bebújik, akkor onnan a másik rókának azonnal ki kel) bújnia, és a vadász most azt üldözi. Ha a rókát a vadasa megfogta, szerepet cserélnek. S. R. /^/ öves hegyoldalon, szik- 'Jlf Iák között virágzott egy somfabokor, egyedül, magában. Szép, hosszú ágain pompás vesszők voltak, s a közöttük fúvó szelek bűvös dalt daloltak. Vidám, kedvű juhászlegény gyakran arra járt, s dicsérte az enyhet adó fát. És dalolt alatta: „Kiskertemben kinyílott a rózsa, Jöjj, kedvesem, szakajts egyet róla!” Hallgatta a somfa, és azon sóvárgott: miért nem róla da­lol a bojtárfiú? ... Dicséri ár­nyékát, de soha virágát, arany­sárga szirmainak hódító illa­tát. — Vigyél engem le a völgy­be. gazdád nagy kertjfibe. Ül­tess oda!... Ott bizonyára sí é ) lí szék, mint a rózsa. í- bojtárfiú bizony meglepő­dön, mikor a somfát emberi hangon beszélni hallotta. A furcsa kérdés meg egészen megzavarta. Ám, a könyörgő hang meglágyította a szívét, s Sói) argó engedett a kérésnek .., Ami­kor a haloványkék alkony le­szállt az erdős vidékre, akkor a gazdája nagy kertjébe, a rózsa mellé elültette. Boldog volt a somfabokor, örömdali suttogott a levele, s virágok sárga szirma szórta az illatot! Reggel a vén Bacsóné, a bükkháti számadóné, meglátta a somfabokrot: —Ej, hát itt mily csuda tör­tént? Rózsám mellett somfa­bokor? — Palkó hozta, a kisbojtár — felelte a vén számadó, a bükkháti öreg Bacsó. — Node, én ezt nem tűrhe­tem, rózsám mellett nem szív­lelem. Hozzon ásót férjem- uram, somfabokor nem kell ide. Amint mondta, úgy tett, s a virágos somfabokrot árok­partra kivetette. Egész estig nap sütötte, s a sok giz-gaz kinevette. — Rózsabokor akarsz lenni, rózsát szeretnél teremni? ... Kolompcsengős éjszakába tért haza a Palkó nyája, A kis­bojtár. a szegény somfa ba­ját mindjárt látta. — Látod, látod, sóvárogtál, nagyra vágytál, kívánkoztál? — Bacsóné gonosz lélek, de uraság szép kertjében, úgy gondolom, jól megférnék. A kastélynak széles parkja, som­fabokrot befogadja! A számadó kisbojtár ja som­fabokrot megint szánta, s el­vitte a fényes kastély, hosszú, széles, nagy parkjába. Boldog volt a somfabokor, örömdalt suttogott levele, s a virágok sárga szirma az illatot ezétlehelte. Am egy napon, va sirnapon, gőgös úrfi arra sé­tált, s bicskájával lemetélte karcsú somfa minden ágát. — Mily nagyszerű nyelek lesznek, ostornyélnek megfe­lelnek. Jajgatott a somfabokor, gő­gös úrfi kinevette. — Mit sopánkodsz árva lé­lek? Szolgálatomra vagy ül­tetve! Megcsonkítva, megsebezve, így kínlódik, keseregve: — Ó, a kedves juhászle­gény, csak mégegyszer erre jönne!,.. És sok este elmúltá­val, arra sétált Palkó bojtár, Meghallotta, észrevette a somfabokor kérő hangját. — Hej, hiába vágyakoztam, kertbe minek sóvárogtam? Vigyél vissza magos hegyre, szőke sziklák közelébe! ST\ alkó fogta, visszavitte. ' /y Azóta a hegyoldalon, * boldogan virít a som­fabokor. Agai közt szelek du­dorásznak, s mesélnek mind­azoknak, akik arra járnak. Balogh Béni GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: I. A Saturnus gyűrűit al­kotó részecskéket jég borítja. Melyik szovjet csillagász fel­fedezése ez? (A függ. 9. folytatásában Írandó; zárt be­tűk A. L. R.) 10. Csuk. 11. Állító. 12. Hollandia betűje­le gépjárműveken. 14. Keleti méltóság. 15. Szintén. 16. ital. 18. Jugoszláv város. 19. Bő­vizű mássalhangzói. 20. Or­vosság. 22. Azonos magán­hangzók. 23. Lőszerszám. 24. Itáliában küzdött magyar szabadságharcos. 25, A béke­tűrés példaképe. 26. Belső szerv. 28. Ligetes. 29, Kelle­metlenség. 30. Sav semlege­síti. 32. Ellenérték, 83. Kele­ti cím. 35. Megszólítás. 36. A Saturnus gyűrűi majdnem a bolygó felszínéig terjednek; e tény felfedezője is szovjet csillagász. 40. Állóvíz Észak- Amerikában. FÜGGŐLEGES: 1. Húzással továbbít. 2. Kettős mássalhangzó. 3. Öv­lő fog. 4, Északi nép. 5, Bol­tozatos. 6. Fájdalom szava. 7. 1050 római számmal, 8, Férfinév. 13, Talál. 14 .........ló­g ia: élettan. 17. A három testőr egyike. 18. Nótám mássalhangzói. 19. Használa­tért fizet. 21. A szoros abc kezdete. 22. É. Ü. S. 24. Ital. 25. Közlekedési viszonylat. 26. Sportegyesület. 27. Magyar város. 28. Fűbe ikerszava. 29. Játékszer. 31. Közlekedé­si vonal, S3. Fogoly. 34. Ket­tőzve: Gauguin naplója. 37. Helyhatározó rag. 38. Sport Club. 39. Vitrai Tamás. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1 és 36. A vasárnapi gyermekrejt­vény helyes megfejtése: Hét­szeres névadó. Szakma ifjú mestere, Nonius, Marat. Könyvjutalmat nyertek: Kluka Hajnalka Bércéi, Ho­zó Marietta Salgótarján és Bacskó Rozália Herencsény. A könyvekét postán küldjük el!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents