Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-16 / 89. szám
4 wer; R a n ?9fi7. április Ifi vasárnap Átül 1' e lőtt az új secfcsrir©i kér Ilii* Kedves meghívásnak tettünk eleget a hét elején. A megyei kórház vezetői bemutatták az átadás előtt álló új kórházat. Eljött erre a találkozóra Szoó Béla, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Csík Pál, a salgótarjáni városi tanács vb-elnökhelyettese. dr. Bartha Róbert, az ÉM Nógrád megyei Építőipari Vállalat igazgatója. A házigazdák között volt dr. Szabó Sándor, a megyei kórház igazgató főorvosa, dr. Cseplák György főorvos, Kéri Károly, a kórház gazdasági igazgatója, gvelembe vesszük, hogy korábban orvos és személyzet nélkül csak szükség-boncteremmel rendelkeztek. A fejlődés érthetően nem állhatott meg. Az intézkedések egymást követték. Igen jelentős volt a traumatológia leválasztása a sebészettől, s szakfőorvos vezetésével a tíz ágyas urológia megszervezése. Az időközben elkészült új gyermekosztály pedig, már igen jelentős állomása volt a megyei kórház fejlődésének. Az itt található koraszülött Egy műtő a sok közüL Minden osztálynak külön mfitőt biztosítottak az épületben. A szerelés már az utolsó fázisában van Nagy János főkönyvelő, Ha- bonyi Zoltán, intézeti főápoló, a kórház pártalapszervezeté- nek titkára, Szabó Gézáné szb-titkár. Ami volt Mielőtt megismerkednénk az új kórházzal, a történelem miatt is szükséges visszapillantani: honnét indult el a régi. Hiszen évtizedeken keresztül nem volt megyei kórháza Salgótarjánnak. Két gyógyintézet működött a városban. A korábbi, úgynevezett bányai és az acélárugyári kórház. Egyesítésükkel, 1952-ben jött létre a megyei. Kicsi és korszerűtlen volt mind a kettő. Éveken át toldozták, foldozták, hogy úgy, ahogy, de kielégítsék a mind sürgetőbben jelentkező igényeket. Ha a szociális létesítmények terhére is, de megkezdték a fejlesztést, amit csak lehetett kórteremmé alakítottak át. Megkezdte működését a belgyógyászat, sebészet, szülészetnőgyógyászat, gyermekgyógyászat, röntgen és laboratórium. Jóval később kezdte meg a 33 ágyas hepatitis osztály is a működését. Bővítést jelentett, amikor a kórház megkapta a régi laktanya épületeit Itt hozták létre a szemészetet, az orr-fül- gége és a bőrgyógyászati osztályokat A kórbonctan, mint osztály szervezése pedig már igen jelentős lépést jelentett a kórház életében, ha azt is fiosztály, a műtő és a gyermeksebész szakadjunktus pedig a legkorszerűbb gyógyítást is biztosította a gyermekek számára. Nagyszerűnek mondható ez a fejlődés. De ezek ellenére nem egy esetben súlyos betegek feküdtek a kórház folyosóin elhelyezett ágyakon. Beteg és orvos küzdött a nehézségekkel. A megoldás útját kellett keresni.,.. Elkészült az új Ha keresztlevelet állítanának ki az új kórházról, a következő adatok kerülnének [eljegyzésre. A főépület építésének kezdete 1962. június 16. Ebben az épületszárnyban 471 ágyat helyeznek el. Üzembehelyezése 1967. június 30. Nagyságára jellemző, hogy kilenc emeletes, s 870 számozott helyiség található benne. A tervezés időszakában, 1955— 1956-ban 93 millió forint fel- használására számítottak. ez év elejéig 141 milliót költöttek az építkezésre és felszerelésre. A várható teljes összeg eléri a 153 millió forintot. Korszerűségére ma egyetlen szóval lehet emlékeztetni: hypermodern. Mondhatni, az utolsó simításokat végzik az új kórházon az építők, a szerelők. A kórtermekben már bent vannak az ágyak. Próbálják a gépeket, a műtők hatalmas lámpáit. A költözködés folyamatos, s április 29-én az építők szerint megtörténik az ünnepélyes átadás is. Mi lesz az új kórházban? Vegyük sorjába. Belgyógyászat I., belgyógyászat II. sebészet, traumatológia, urológia, szülészet-nőgyógyászat, gyermekgyógyászat I., gyermek- gyógyászat II., gyermeksebészet, szemészet, orr-fül-gége osztály, bőrgyógyászat, röntgenosztály, kórbonctan, laboratórium, idegosztály, rheu- matológia, véradó alközpont és gyógyszertár. Az új kórházról egyelőre ennyit. Talán még azt, hogy az „E” épület átalakításával újabb száz ággyal bővül a kórház, s a tervek szerint 1971-ig mintegy 750—800 ágy- gyal működik majd az új megyei kórház. Feltétlen szólni kell néhány igen jellemző adatról. A kórház költségvetése mintegy 15 százalékkal növekedik majd. Ez azt jelenti, hogy míg 1966- ban az egy ágyra eső kórházi költség ötvenhétezer forint volt, ez az összeg jövőre már meghaladja a hatvanhétezer forintot. A műszerezettséget, a korszerűséget talán azzal is bizonyíthatjuk, hogy 1966-ban kétmillió forintot költöttek villamos-energiára, 1967-től ez hétmillió forintra növekedik. Mindez együttvéve azt eredményezi, hogy az eddigi 8,3 napos gyógyítási időt az új Az új megyei kórház homlokzata. megyei kórházban tíz napra növelhetik majd. Bár ez még jóval az országos átlag alatt marad, mégis eredménynek számít. Felkészülten A kórház építésének kezdetével szinte csaknem egyidő- ben megkezdődött a szakemberek képzése, biztosítása is. Ma már valamennyi osztály — az ideggyógyászat és rheuma- tológiát kivéve — vezető főorvossal rendelkezik. Ezek kinevezése is folyamatban van. Másodorvosra is szükség van, a tervek szerint 5—6 főre. Az új kórházban 268 középkádert alkalmaznak majd, közülük 255 fő már a helyén van. Például a speciális szakképzett- ségűek, mint a műtős assziszVilágos szobák. Egy-egy szobában kettő, három, illetve hat ágyon fekszenek majd a betegek. Az ágyak mellett kis kézi szekrény, olvasólámpa, nővércsengő, fülhallgatós rádió biztosítja a kényelmet Koppány György felvételei tensek, röntgen és laboratóriumi alkalmazottak. Egyedül a gyermekszakon kevés még a szakképzett asszisztens, de máris keresik a megoldás lehetőségét. Az indításhoz tehát szabad az út. Amit kérnek A régi, a bányai és az acélárugyári kórházban érdekes szemlélet alaíkult ki a betegek és betegüátogatók részéről. Gyakran lehetett hallani: ez a mi kórházunk. Ez azt jelentette, hogy boldog-boldogtalan járt-kelt a kórház épületében, fittyet hányva a kórházi szabályokra, zavarták a betegeket, az orvosok gyógyító munkáját. Egy-egy látogatás időszakában pedig 1600—1800 látogató kereste fel a két kórházat. Az új, nagyságra is óriási épület új szabályok alkalmazását is megköveteli, nemcsak a gyógyító munka, hanem a betegek érdekében is. Melyek ezek a szabályok? Néhányat már most érdemes megemlíteni. Nem teszik lehetővé, hogy egyszerre megrohanják a betegeket. Az orvosok, az egészségügyi dolgozók úgy képzelik, hogy egy beteghez egyszerre csak két látogatót engednek. Semmi szükség arra, hogy körbe üljék a beteg ágyát, az utcai ruhával fertőzzék a tiszta ágyneműt. Felesleges a látogatásra szánt két órát a beteg mellett eltölteni, hiszen éppen a beteg számára rendkívül fárasztó ez. Sokkal ésszerűbb, ha felváltva keresik fel a beteget a hozzátartozók. Szeszes italt a kórházba a látogatók nem vihetnek! Semmi szükség arra a rossz szokásra, hogy látogatás idején az ételek sokaságát viszik. Az orvosak és az egészségügyi dolgozók egyetértenek azzal, hogy egy étkezéshez szükséges „hazaival” kedveskedjenek a betegnek, de sem a tárolási lehetőség, sem a higiénia nem engedheti meg, hogy ételmaradékok kerüljenek a beteg szekrényébe. Egy hasznos tanács: A kórház bizonyos mértékben fertőző, ezt tudomásul kell venni! Éppen ezért a 12, illetve 14 éven aluli gyermekeknek nincs sok kereresnivalójuk a kórtermekben látogatás idején. Ezt rendedet is tiltja. Arról már szó esett, hogy hypermodern az új megyei kórház. Külsőre is tetszetős. A márványlépcső, a műanyag padló rendet és tisztaságot követel. Ezért talán igen kevés az a kérés, hogy ne tapossuk azt szöges bakanccsal, ne pisz- kítsuk eldobált csikkekkel. A régi kórháziban igen gyakori volt a telefonhívás. Sokan talán kényelemből telefonon érdeklődtek rokonuk, ismerősük hogyléte iránt. Rossz ez a gyakorlat. A telefonvonalak leterhelése lehet, hogy éppen emberi életet követel. Sürgős, orvosi ügyben nem tudnak beszélni a kórházzal, s a kései orvosi beavatkozás már tragédiát okozhat. Kérik: a betegek, embertársaink érdekében mellőzzük ezt a jövőben. Mit ígérnek ? Az új kórház személyzete, orvosok, egészségügyi középkáderek, technikai személyzet felkészült a nagy feladat megoldására. Gondoskodnak arról, hogy az átköltözés során egyetlen nap se essen ki a gyógyító munkából. Vallják: új tartalommal, más szellemmel kell megtölteni az új kórházat. Tudják: az egészségügyi dolgozók emberi, politikai magatartásukkal befolyásolják a betegeket. A jó légkör kialakítása, egymás munkájának megbecsülése a gyógyító munka egyik feltétele. Ezt pedig biztosítják, hogy mind eredményesebb legyen az egészségügyi dolgozók tevékenysége. Űj létesítmény, új tervek. Megvalósításuk biztos nem lesz zökkenőmentes. A láthatatlan hibák még később' jelentkezhetnek majd. A közös összefogás azonban feltétlen eredményes lesz. Hiszen ezt követeli meg a gyógyító munka, az emberi élet megmentéséért folytatott küzdelem orvostól, egészségügyi középkádertől, tőlünk mindanrviunk- tól. A lehetőség most már adott, amivel élni tudni kell. Somogyvári László
