Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-14 / 87. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* A Z'M SZMP NÓGRÁD MEGYEI XXIII. ÉVF. 87. SZÁM A MEGY E,l ,T A,NÁC 1967. ÁPRILIS 14. PÉNTEK ARA: 50 FILLÉR A rádió, TV jövőheti műsora (4 oldal) A 23- magyar-jugoszláv előtt (5. oldal) Őrjárat a gépállomásokon *6 oldal) Jelentős eredmények után, úf feladatok előtt Tanácskozott a szakszervezetek Nógrád megyei küldöttértekezlete Tegnap Salgótarjánban az SZMT szék­hazában tanácskozott a szakszervezetek Nógrád megyei küldöttértekezlete. Az el­nökségben helyet foglalt: Blaha Béla elv­társ, a SZOT elnöke, Pothornik József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója, Jedlicska Gyula elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Szoó Béla elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, dr. Zsuffa Szabolcs, a SZOT Elnökségének tagja, a Postás Szakszervezet főtitkára, Géczi János elv­társ, a megyei tanács elnöke, Tőzsér K. János elvtárs, az SZMT elnöke, Nádasdi András elvtárs, az SZMT vezető titkára és Vadkerti Lóránd elvtárs, az SZMT tit­kára. Nagy József elvtárs, az Építők Szakszer­vezete megyebizottsági titkára elnöki meg­nyitója után Nádasdi András elvtárs tar­totta meg vitaindító beszámolóját. Az SZMT vezet« titkárának Elöljáróban a közelmúltban lezajlott szakszervezeti válasz­tások tapasztalatairól beszélt az SZMT vezető titkára. Töb­bek között elmondotta, hogy mintegy 3509 bizalmit, 238 szakszervezeti bizottságot, il­letve szakszervezeti tanácsot, 109 műhely, osztály, valamint munkahelyi bizottságot vá­lasztottak újra Nógrád me­gyében. Megválasztásra került nyolc szakma megyebizottsága, az új gazdasági felépítéshez igazodva megyénkben három, a vasas, postás és vasutas me­gyebizottság megszűnt, helyet­tük területi bizottságok ala­kultak, amelyek több megyét fognak össze. A választások fő célja volt az elvégzett munkáról szóló beszámolás mellett, a szerve­zett dolgozókkal megismertet­ni, megértetni a IX. párt- kongresszus határozatának lé­nyegét, az abból adódó fela­datokat, az új gazdasági me­chanizmus bevezetésének szükségességét és az idei ter­vek megvalósításának fontos­ságát. Őszinte véletném és bírálat A választások hűen tükröz­ték azokat a változásokat, amelyek az elmúlt időszakban társadalmunkat jellemezték. Az előkészítő munkák során a jelölő bizottságok általában nagy felelősséggel dolgoztak. A beszámolók helyesen foglal­koztak a s'zakszervezeti mun­ka sokoldalúságával. Értékel­ték a termelést segítő tevé­kenységet, az érdekvédelmet, a politikai és kulturális nevelés­ben elért eredményeket. A szervezett dolgozók bátran él­tek a demokratizmus adta le­hetőséggel, őszintén mondtak véleményt, a munka elismeré­se mellett segítőkészséggel bí­ráltak. Többen szóvá tették, hogy a jövőben a szakszervezeti tiszt­ségviselők, testületek, követ­kezetesebben harcoljanak a dolgozók érdekeiért, a jutta­tások biztosításáért, a bér-, normakérdéseknél tartassák be a törvényeket. Tekintély, igényesség Általános jelenség, hogy ke­vés szó esett egyéni sérelmek­ről. Szinte mindenütt a közös­seget érintő kérdéseket vitat­ták meg. Mindez bizonyítja, hogy az utóbbi időben meg­nőtt a szakszervezeti munka tekintélye. Az igényességet bi­zonyítja az is. hogy mintegy 50 javasolt bizalmit, 10 tit­kárt és több szb-tagot nem fo­gadtak el, helyettük olyanokat választottak, akik már eddig bebizonyították: szívesen és hozzáértéssel foglalkoznak a dolgozók ügyeivel. A választásokkal egyidőben sikeresen tartották meg a műszaki konferenciákat, ter­melési tanácskozásokat. Meg­kezdődött az idei szocialista munkaverseny szervezése. Idő­ben hozzáfogtak az üzemeknél a bérszabályzatok készítésé­hez, nagy gondot fordítottak a dolgozók problémáinak intézé­sére és emellett segítséget ad­tak a szakszervezetek a vá­lasztások előkészítéséhez, le­bonyolításához. A dolgozók versenylendüle­te a beszámolási időszak alatt évről évre nőtt. Kiemelkedő eseménye volt ennek a IX. partkongresszus tiszteletére in­dított munkaverseny. A me­gye 60 ezer szervezett dolgozó­ja közül több mint 50 ezren tettek konkrét felajánlást. En­nek értékelése után a megyei párt-végrehajtóbizottság. az SZMT Elnökségével közösen három üzemet, a Mizserfai Bányaüzemet, a ZIM Salgótar­jáni Gyáregységét, a Magyar- nándori Állami Gazdaságot versenyzászlóval, öt élenjáró üzemet pedig kongresszusi ok­levéllel jutalmazott. A kong­resszusi munkaverseny lendü­letét sikerült az idei verseny- vállalasoknál hasznosítani. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmének 50. év­fordulójára az SZMT és a KISZ közös felhívásban kér­te a megye valamennyi dolgo­zóját, hogy munkasikerekkel, a tervek maradéktalan teljesíté­sével ünnepeljenek. Teljesítették íi terveket Az elmúlt három hónapban a megye minisztériumi ipara általában sikeresen valósította meg a célokat. Az Acéláru­gyár, az Öblösüveggyár, az Építőipari Vállalat túlteljesí­tette tervét. A két üveggyár azonban exporttervét, részben alapanyaghiány és különböző szervezési problémák miatt nem tudta maradéktalanul tel­jesíteni. A helyi ipar 99.1 szá­zalékot ért el. de túlteljesítette tervét jelentősen a Balassa­gyarmati Bútorgyár és a Nóg­rád megyei Textilipari Válla­lat. Ügy látjuk, ha a gazdasági és mozgalmi szervek megte­remtik a felajánlások teljesí­tésének feltételeit, azokat rendszeresen értékelik és köz­zéteszik, jól hasznosítják az erkölcsi és anyagi ösztönző­beszámoloja két, úgy az éves tervet siker­rel valóra váltják. Fontosnak tartjuk az anya­gi ösztönzésre külön is kitér­ni, mert a gazdasági mecha­nizmus reformjának munka­ügyi elemei különleges jelen­tőségűek — mondotta többek között az SZMT vezető titká­ra. A dolgozók tömegei ugyan­is abból kiindulva ítélik meg a mechanizmus reformját, hogy az inilyen hatást gyako­rol a foglalkoztatási lehetőség­re. a bérek, személyi jövedel­mek. közvetett juttatások szín- vonalára és arányaira. A nyereségrészesedés új módsze­re az üzemi vezetés kezében hatékony eszköz lehet a ter­melési feladatok megoldásá­ban. A beszámolási időszakban fokozatosan növekedett a nye­reségrészesedés az üzemekben. Üzemeink éltek azzal a lehe­tőséggel is, hogy a prémium­keret meghatározott részét egységekre lebontva egy-egy fontosabb munka elvégzésére fordították. Sajnos van olyan üzem is. ahol a szakszerveze­ti bizottság szorgalmazása el­lenére. nem tűztek ki konkrét üzemi feladatokat. Nagyobb felelőség A választások során sok szó esett a különböző juttatások alakulásáról. És arról, hogy mi várható az új mechaniz­musban. Véleményünk szerint ezek rendezése országos állás- foglalást igényel. Központilag meghatározott elvek figyelem- bevételével szükséges rögzíteni az üzemeknél, vállalatoknál, a kollektív szerződésekben, hogy milyen munkakörökben mi­lyen munkaruha, mennyi kihordási időre adható. A szakszervezeti bizottságoknak is nagyobb felelőssége lesz eb­ben a kérdésben, mert tavaly több vállalatnál nem használ­ták fel a munkaruha keretet. A tanácsi vállalatoknál pél­dául a keretnek csupán 75 százalékán használták fel. A védőruha juttatásban is központi szabályozást javas­lunk, amely rögzítené azokat az egészségi ártalmakat és egyéb körülményeket, ame­lyeknél védőruhát kell adni. Sok szó esett a taggyűlése­ken a munkások szállításáról, és üzemi étkeztetéséről. Ki­fogásolták azokat az elképze­léseket, amelyek mindkét te­rületen teljes térítést jelente­nének. A szociális kérdésekről Elvként érvényesíteni kell, hogy a lakóhelyről a vállalat­hoz és onnan vissza történő szállítás nem lehet Ingyenes. Javasoljuk, hogy központilag határozzák meg a dolgozók ál­tal térítendő minimális és maximális összeget, s a vál­lalatok pótolják a különböze- tet. Határozottan ellene va­gyunk az üzemi étkeztetésnél annak az elképzelésnek, ame­lyet egyes kereskedelmi szer­vek javasoltak, hogy a külön­böző üzemi étkezdéket osztá­lyozzák, mert a kisebb kerese­tű dolgozók, azt nem tudnák igénybe venni. Szükségesnek tartjuk, a dolgozó családok, illetve édesanyák szempontjá­ból, az üzemi étkeztetést a je­lenlegi körülmények között fenntartani, illetve fejleszteni. Hasonló gond az üzemi szo­ciális létesítmények fejleszté­se és karbantartása. A szak- szervezeti szervek a jövőben a szükségletek és lehetőségek alapos elemzése alapján élje­nek javaslatokkal, figyeljenek arra, hogy az előírt szociális berendezései; megvalósuljanak és megfelelően üzemeljenek. A szakszervezeti szervek harcol­janak a szociális létesítmé­nyek rongálni ellen, kezdemé­nyezzenek felelősségrevenást, ha szükséges, mert a társadal­mi tulajdon védelme is a dolgozók érdekeit szolgálja — mondotta Nádasdi elvtárs, majd részletesen beszélt az üdülés problémáiról. Mint mondotta: Az SZMT kéréssel fordult a SZOT-hoz, nogy a megye jel­legét figyelembe veve az üdülé­si föidényben biztosítsanak Nógrádnak több vízmelletti és gyógyüdülőhelyi beutalót. Eb­ben az elmúlt négy év során érdemi változás alig történt. Nógrád azért is hátrányos helyzetben van, mert a megye területén egyetlen SZOT üdü­lővel sem rendelkezik. Külön­böző tervek, elképzelések van­nak ugyan, de azok megva­lósulása késik. Szükségesnek tartjuk, hogy a vállalati gazdasági, szakszer­vezeti szervek, az üzemi önál­lóságot figyelembe véve, a jövőben áldozzanak többet a dolgozók üdülési igényeinek kielégítésére. Csak követendő példaként említjük a vasas, az építő, a bányász, a pedagógus és a közalkalmazott szakmák területén hozott intézkedése­ket, amelyek következtében Bükkszéken, Zsóriban, Berek­fürdőn, Hajdúszoboszlón tar­tanak fenn vállalati üdülőket és arra jelentős összegeket for­dítanak. Kisebb vállalatok kö­zösen tarthatnának fenn üdü­lőket, hétvégi pihenésre alkal­mas víkendházakat és erre jó lehetőséget nyújthat majd a salgótarjáni Tó-strand mellett létesítendő kemping-telep. Üzemeink fejlődéséről A megye munkaerő gondja­inak enyhítése okozza az egyik legnagyobb problémát hosszú idő óta. A megoldás módjával a legfelsőbb pártvezetés is foglalkozott tavaly november­ben. Ennek értelmében hatá­rozott úgy a gazdasági bizott­ság, hogy Kisterenye térségé­ben építik fel az új vasöntö­dét, mintegy 3 milliárd forint költséggel, ahol több mint 4 ezer munkást foglalkoztatnak majd. Az Acélárugyár földgáz, ellátására megállapodás jött létre. Eszerint 1968 végére a földgázellátást biztosítani le­het. Felülvizsgálták azt is, hogy az Acélárugyáron kívül még mely ipari üzemek be­kapcsolása indokolt. A föld­gáz bevezetését az első ütem­ben az Acélárugyár, a Sík­üveggyár és az öblös- üveggyárnál tartjuk fontosnak. A földgáztüzelés bevezetése 43.4 millió forint beruházást igényel, amely a jelenlegi üze­meltetési költségekhez viszo­nyítva 1,9 év alatt terül meg. Á gazdasági eredményen túl a földgáz program megvalósu­lása egészségügyi szempont­ból is jelentős, csökkenti Sal­gótarján levegőjének szennye­ződését. A megye üzemeinek ne­hézipari jellege miatt nem tudtunk lényeges változást elérni a nők és fiatalkorúak elhelyezkedésének nagyobb- mérvű segítésében. A megye vezetőinek fő feladata ma is ennek a szorgalmazása, mert a munkaerőforrás 76,6 száza­lékban van foglalkoztatva, s így a 17. helyen vagyunk a megyék sorrendjében. A párt, a tanács, a szakszer­vezeti vezetés nagy erőfeszíté­seket tett, hogy Nógrádban minél több könnyűipari üze­met hozzunk lesre. Ennek eredményeként kezdte meg a termelést a Textilipari Válla­lat nagvbátonyi és jobbágyi részlege, az Irós-zer Ktsz. a Modelező Ktsz, a balassagyar­mati finomkötöttáru részleg, a kisteleki cimkegyártó üzem, a Vörös Csillag Traktorgyár kis- terenyei részlege, amelynek következtében több mint ezer- munkahelyet tudtunk biztosí­tani a fiatalok, főleg a nők részére. Üj üzemek létesítése is folyamatban van. A volt salgótarjáni városi kultúrott- honban például kötöttáru, a kotyházaiban műszaki üveg­ipari ktsz, a kazári kultúrott- honban kötő-szövő üzem kezdi meg működését a közoLiövő­ben. Segíti ezt a tevékenységet az a rendelkezés is. amely a budapesti üzemek vidékre va­ló telepítését szorgalmazza. Inlézkedcsek a háuvászok erdekébeu A megyében a fő iparág hosszú időn keresztül a szén­bányászat volt. Ma már új energiahordozók jelentkeznek. Mindinkább a szénhidrogén lep előtérbe, amely lényegesen olcsóbb. Ezért vált szükséges­sé a megye széntermelésének csökkentése, ezzel egyidejűleg a dolgozók egy részének át­csoportosítása. A bányászok kedvezően fogadták a legutób­bi kormányintézkedéseket, amelyek különböző kedvezmé­nyeket jelentenek. Ezek sür­getik a bányászati dolgozók egy részének szakmai átkép­zését is. Javasoljuk, hogy a bányász trösztbizottság, a tröszt vezetőségével közösen teremtse meg a feltételeket az ilyen irányú feladatok megol­dásához. Természetesen. a többi iparágban is szükséges, hogy perspektivikusan mérjék fel a szakmunkásigényt, hogy időben lehessen az átcsopor­tosítást megkezdeni. Üzemeinkben nagy gondot okoz a csökkent munkaképes­ségűek megfelelő foglalkozta­tása. A nagyobb üzemeknél általában biztosítják a munka- beosztást és gondoskodnak ró­la. hogy a dolgozót nagyobb keresetveszteség ne érje. Ke­vesebb a lehetőség a kisebb üzemeknél. A dolgozók köny- nyebb munkára való áthelye­zését, a vállalatok eddig saját hatáskörben oldották meg. To­vábbra is javasoljuk, hogy a csökkent munkaképességű dol­gozók foglalkoztatását első­sorban a gyáron belül oldják meg. Ahol ez nem valósítha­tó meg, ott az illetékes taná­csok közreműködésével keres­sék a megoldás módját, s eh­hez adjanak segítséget a szak­mák megyebizottságai, illetve az SZMT illetékes munkabi­zottságai is. A megyei párt. vb határoza­ta alapián az SZMT felmér­te Salgótarján üzemeinél a részfoglalkoztatás és a mun­kaidő-csökkentés lehetőségeit. í j mechanizmus, oa^uitn» onalló>ág Az uj gazdasági mecnaniz- mus bevezelosevei nóveKszik a vállalatok önállósága. Jelen­tős szerep vár a vállalatokra« az ailalanos muukaidö-csök- kelitesében, annak előkészíté­sében és lebonyolításában. 1968 év elejétől lehetővé válik ön­erőből. az ipar jelentős részé­ben, főként a három műsza­kos üzemekben a heti munka­idő négy órával való csökken­tése. A munkaidő-csökkentés a kereseteket változatlan tel­jesítmény esetén nem érinti. Előfeltétele, hogy a termelés ne essen vissza, hogy a vál­lalat feladatainak maradékta­lanul eleget tegyen és a szük­séges munkaidő-alapot saját erőből kigazdá! kódja. Ennek több módszere lehet. Javasol­juk a műszaki, gazdasági ve­zetőknek, hogy időben mér­jék fel a munkaidő-csökken­tés lehetőségeit es folyama­tosan szerezzenek érvényt eb­ben is a IX. pártkongresszus határozatának. A végrehajtást pedig segítsék a szakszerveze­ti bizottságok. A megyében évek óta gon­dot okoz az országos átlaghoz viszonyítva is magas táppén­zes állomány. A beszámolási időszak alatt különböző hatá­rozatok, intézkedések, tervek születtek e vonatkozásba1', azonban a várt eredmény <■'- maradt. Erinek több okát lm­juk. Az álbetegeket a munka­társaik nem mindig ítélik cl. Vannak gondok a betegellá­tásban. A gyógyintézetek elég­telensége, zsúfoltsága, egyes (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents