Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-13 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 3&iL,W5ZMP^ NOGRAD'MEGYEI BIZOTTSÁGA ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA. XXIII. ÉVF. 86. SZÁM ÁRA: 50 FILLER 1967. ÁPRILIS 13. CSÜTÖRTÖK Salgótarjáni együttesek Pécsett (4. oldal) javult a gyógyszertárak helyzete (4. oldal) Háromezer egri szurkoló kíváncsi (5. oldal) i lésí tartott az Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága április 12-én, szerdán ülést tartott. Az ülés napi­rendjén szerepeltek: Tájékoztató a nemzetközi kérdések­ről; Jelentés az országgyűlési képviselő- és tanácstagi vá­lasztásokról, valamint szervezeti és személyi kérdések. Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Bizottság titká­ra tájékoztatta az ülés résztvevőit az időszerű nemzet­közi kérdésekről. A Központi Bizottság meghallgatta Biszku Béla elv­társnak a Központi Bizottság titkárának összefoglaló je­lentését az országgyűlési képviselő- és tanácstag-válasz­tásokról. A Központi Bizottság mindkét beszámolót vita után egyhangúlag tudomásul vette. Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első tit­kára ismertette a Politikai Bizottság szervezeti és sze­mélyi vonatkozású javaslatait. A Központi Bizottság a javaslatokat egyhangúlag elfogadta. Ennek megfelelően: Cseterki Lajos elvtársat, a Központi Bizottság titká­rát beosztásából felmentette, és egyidejűleg javasolja megválasztását állami munkakörbe. Orbán László e’vtársat, — állami megbízatása miatt —, felmentette a Központi Bizottság osztályvezetői be­osztásából. Párdi Imre elvtársat felmentette a Központi Bizott­ság osztályvezetői beosztásából, és egyidejűleg javasolja megválasztását állami munkakörbe. Aczél György elvtársat megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. Bálint József elvtársat kinevezte a Központi Bizott­ság Gazdaságpolitikai Osztályának vezetőjévé, és megvá­lasztotta a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Bizott­ságának tagjává. Lakos Sándor elvtársat, a Társadalomtudományi In­tézet igazgatóját megválasztotta a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Bizottsága tagjának. A Központi Bizottság az országgyűlés megalakulása alkalmából állást foglalt az államirányítást érintő szer­vezeti és személyi kérdésekben, elhatározta, hogy ennek megfelelő javaslatokat tesz a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Elnökségének. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdán délután ülést tartott. A Minisztertanács javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak Mezőgazdasági- es Élelmezésügyi Minisztérium szervezésére, hogy az eddig több főhatóság által ellátott feladatokat az új minisztérium egy kézbe véve magasabb színvonalon bizto­sítsa a mezógazda&ag, az élelmiszeripar és az erdészet komp­lex fejlesztését, valamint a földek védelmével kapcsolatos ál­lami érdekeket. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott, amely intézkedik a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium szervezéséről, s ebben egyesíti a Földművelésügyi Miniszté­rium. az Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Erdészeti Főigazgatóság és az Állami Földmérési- és Térképészeti Hi­vatal jogkörét és feladatait. A törvényerejű rendelet intézkedik az Építésügyi Mi- niszv;u hunnak Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium­má történő átszervezéséről is. Ez a minisztérium — eddigi hatáskörének megtartása mellett — a városfejlesztés jelenleg más minisztériumok és hivatalok között megosztott ügyköreit egyesíti. A március 19-i választások eredményeként az egész or­szágban — községektől a megyékig — megalakultak az ál­lamhatalom és az államigazgatás helyi szervei, s e folyamat betetőzéseként az új országgyűlés április 14-i alakuló ülésén megválasztja az országgyűlés elnökségét, a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, valamint a Minisztertanácsot. Ezt figye­lembe véve, a kormány, az Elnöki Tanácstól felmentését kérte. Az Elnöki Tanács a kormányt — kérésének eleget téve — felmentette egyben jelenlegi összetételében megbízta az új kormány megválasztásáig az ügyek vitelével. Jelenlés a íöldekről Most, hogy a megye terme­lőszövetkezeteiben már végez­tek a kora tavaszi növények vetésével, meggyorsult a ka­pások, a burgonya, a cukorré­pa vetése is. A pásztói járás termelőszövetkezeteiben a cu­korrépa nagy részét — több mint 650 holdon — már elve­tették. Hozzáláttak a közös gazdaságok, a burgonya ülte­téséhez is. A hasznos! termelő- szövetkezet az elsők között kezdett munkához, j Vetik a burgonyát és a cu­korrépát a szécsényi járásban is. Meghaladja a 300 holdat az a terület, amelyen már földbe került a burgonya és 310—330 holdon elvetették a cukorrépát is a közös gazdaságok. A ter­vek szerint mintegy 520 hol­don termelnek cukorrépát a szécsényiek. Akadályozza a ta­la jel őkészítő és a vetőgépek munkáját az elmúlt héten le­hullott nagymennyiségű csa­padék. Hatására az Ipoly ki­lépett medréből és ez rendkí­vül nagy gondot okoz most az ipolymenti gazdaságokban. Az eredményesen működő fogyasztási és értékesítési szövetkezetekért Befejezte munkáját a MÉSZÖV küldöttgyűlése Amint azt tegnapi számunk­ban hírül adtuk, a Földmű­vesszövetkezetek Nógrád me­gyei Központja megkezdte kétnapos rendes megyei kül­döttgyűlését. A MÉSZÖV vá­lasztmányának beszámolóját Pilinyi László, a MÉSZÖV el­nöke ismertette. Ezt követően a felügyelő bizottság jelentését olvasta fel Győré László, a MÉSZÖV felügyelő bizottságának tagja, majd elkezdődött a vita. A második napon, a csak­nem 150 részvevő vitát foly­tatott a beszámoló fölött, in­dítványok és javaslatok hang­zottak el. Pilinyi László ösz- szefoglalója után, megválasz­tották a megyei választmány és a felügyelő bizottság tag­jait, valamint a kongresszusi küldötteket. A megyei választmány beszámolója — Megyénk földművesszö­vetkezeti szerveinek feladatát — kezdte el beszámolóját Pi­linyi elvtárs — az elmúlt öt évre. pártunk VIII. kongresz- szusának határozatai, és a SZÖVOSZ V. kongresszusa szabták meg. A határozatok többi között kimondták, hogy tovább kell szélesíteni az fmsz-i szervek társadalmi te­vékenységét, és tovább kell fejleszteni a szövetkezeti de­mokráciát. A felvásárlási és értékesítési tevékenység to­vábbfejlesztésével hatást kell gyakorolni az árutermelés fo­kozására. Tovább kell javítani a földművesszövetkezetek áru­ellátási- és szolgáltatási tevé­kenységét. Biztosítani kel) a beruházások hatékonyságát, gazdaságosságának további emelését. Megfelelő intézkedé­seket kell tenni a szövetkezeti vagyon további növelésére, és védelmének fokozására. Hatvanezer tag A megye fmsz-i szervei a beszámolási időszakban a fon­tos határozatok többségét ma­radéktalanul megvalósították. Az fmsz-i szervek sajátos szövetkezeti eszközökkel hoz­zájárultak a párt politikájá­nak megvalósításához, elősegí­tették a munkás-paraszt szö­vetség erősítését, a falu szo­cialista fejlődését, a falu és a város közötti különbségek csökkenését. Szélesedett a szö­vetkezeti nevelő munka, és a szövetkezetek kulturális tevé­kenysége is. Az fmsz-ek eredményesen segítették elő, elsősorban a termelős-zövetkezetek és a ház­táji gazdaságok terményeinek előnyös értékesítését, sokolda­lú termelési segítséget nyúj­tottak a háztáji- és kisegítő gazdálkodáshoz. Az fmsz-i ke­reskedelem tevékenységének jelentősége a falusi lakosság ellátásában és általános élet­viszonyainak formálásában, Nógrád megyében is megnö­vekedett. A beszámolási időszakban több mint tizenkétezer új ta­got szerveztek be a megye földművesszövetkezetei, ezzel a földművesszövetkezeti tagok száma megközelíti a hatvan­ezret. A részjegyalap több mint kétmillió forinttal növekedett. A kiskereskedelmi áruforga­lom növekedése az előző öt évhez viszonyítva, megközelíti az egymilliárd forintot. Állóeszköz fejlesztésre, kar­bantartásra a második öt­éves terv során és 1966-ban, több mint száztizenhárom millió forintot fordítottak. Gazdálkodási eredményük eb­ben az időszakban elérte a száz, a saját vagyon pedig a százhatvankét millió forintot. A felvásárlási forgalom meg­közelítette a négyszázmillió forintos összeget. A földmű- vesszövetkezeti tagság ót év alatt, több mint 1,7 millió fo­rint társadalmi munkával, azonkívül mintegy négymillió forint pénzbeli hozzájárulással segítette a hálózat fejlesztését, korszerűsítését. Népművelési célokra a MÉSZÖV és az fmsz-ek a két küldöttértekezlet közötti idő­szakban együttesen csaknem hárommillió forintot fordítot­tak. A dolgozók politikai fel- készültsége, szakmai képzett­sége, általános műveltsége je­lentősen javult. A második ötéves tervben négyszázötven- kilenc új szakember képzését irányozták elő, ezzel szemben majdnem kétszeresét, pontosan kilencszáziizenhárom dolgozót képeztek ki. Jelenleg hatszáz- hatvanan tanulnak a külön­böző ágazatokban. Nyolcvan- százalékon megyei ellátás — Megyénk fmsz-i felvá­sárló szervei jelentős szerepet játszottak a mezőgazdasági termelés forgalmazásában — folytatta beszámolóját Pilinyi elvtárs. — Elősegítették a nagyüzemi zöldség- és gyü­mölcstermelés kialakítását, a hatáskörükbe tartozó cikkek termelését, a háztáji cikkek árutermelésének növelését. A megye mezőgazdasági üzemei, a termelőszövetkezeti kerté­szetek nagy segítséget nyújta­nak az árualapok biztosításá­ban. Tevékenységük hozzájá­rul, hogy a földművesszövet­kezeti szervek több fontos cikkből mintegy nyolcvan szá­zalékban Nógrád megyéből tudják biztosítani a szükséges árualapokat, Igen jelentős többek között a szécsényi, az érsekvadkerti. a palotási, a drégelypalánki, a honti és az ipolyvecei tsz-ek hozzájárulá­sa, mind a megyei árualapok, mind az export kötelezettsé­gek teljesítésében. Az export terv HO százalékos teljesítésé­hez nagymértékben hozzájá­rult. hogy Drégelypalánlt tér­ségéből és a rétsági járásból, csaknem kilencven vagon sza­mócát értékesítettek mezőgaz­dasági üzemeink. ( j nevel javasolnak A kiemelkedő eredmények elérésében nagy szerepet töl­töttek be a különféle munka­versenyek. különösen felsza­badulásunk huszadik évfordu­lójára, és pártunk IX. kong­resszusára kibontakozott szé­les körű munkaverseny. A szo­cialista munkaverseny kereté­ben elért eredményeknek kö­szönhető. hogy a megyék kö­zötti versenyben Nógrád me­gye 1966-ban a 3. helye­zést érte el. Örvendetes jelen­ség, hogy a verseny élenjáró formája a szocialista brigád- mozgalom, nagymértékben ki- szélesedett: 1966-ban nyolc­vanhat brigád versenyzett a kitüntető cím elnyeréséért. Nagyon termékenyek és eredményesek voltak a kül­döttgyűlést előkészítő köz­gyűlések, tagértekezletek, kül­döttértekezletek Is. A hozzá­szólásokból kitűnt a tagság szeretete, ragaszkodása a szö­vetkezeti szervekhez. A leg­több felszólaló kifejezésre jut­tatta, hogy az Országos Föld­művesszövetkezeti Tanács kongresszusi . irányelveivel egyetért, az azokban kitűzött feladatok teljesítését vállalja. Csaknem valamennyi összejö­vetelen javasolták, hogy a földművesszövetkezetek a jö­vőben az „Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet” nevet viseljék. Az előadó ezek után a még mindig megmutatkozó hiá­nyosságokat elemezte. Mint elmondotta, az elért eredmé­nyek mellett még több fogya­tékosság is megmutatkozott a szövetkezetpolitikai, az okta­tó-nevelő, a kereskedelmi, a hálózatfejlesztési és a felvá­sárlási munka területén. A földművesszövetkezeti szervekre is új, nagy feladato­kat ró a gazdasági mechaniz­mus reformjának megvalósí­tása. Az új mechanizmus le­hetővé és szükségessé teszi a szövetkezeti szervek tevékeny­ségének kiszélesítését. Az áj mechanizmus A területi elhatárolás meg­szüntetése következtében egészséges verseny alakulhat ki az állami, tanácsi és szö­vetkezeti kereskedelem között. Az eddigi korlátozások felol­dása elősegíti, hogy a lakos­ság növekvő szükségleteit je­lentős részben helyi termelé­sű termékekből elégítsék ki. Kiszélesedik a szövetkeze­tek ipari tevékenysége, lehe­tővé válik, hogy a mezőgazda- sági termékeket megóvó és hasznosan feldolgozó kisebb üzemeket létesítsenek. Lehe­tőség nyílik arra is, hogy a földművesszövetkezetek a kis­ipari és a mezőgazdasági szö­vetkezetek kooperációt létesít­senek a választék bővítése, a tsz-tagok és a nők foglalkoz­tatásának biztosítása érdeké­ben. Szélesíthetik a szövetke­zetek a helyi igényeket kielé­gítő, szolgáltató, karbantartó, felújító és javító tevékenysé­güket is. A döntési jogokat is decent­ralizálni kell, aminek követ­keztében a tagok a választott vezetőségek felelősségteljeseb­ben és hatékonyabban végez­hetik munkájukat. Megyénk­ben négy földművesszövetke­zet, a balassagyarmati, a rét­sági, a pásztói és a szécsényi az idén már kísérleti formá­ban alkalmazzák az új gazda­sági mechanizmus minden olyan elvét, elemét, amely az átmeneti esztendőben már ér­vényesíthető. A kísérlet so­rán hasznos tapasztalatokra tesznek szert, ami a többi fmsz-ek számára is előnyt je* lent. 4 fejlődés útján A harmadik ötéves tér* célkitűzéseinek megfelelően aa fmsz-ek alapvető feladata to­vábbra is a tagság és a mű­ködési területen élő lakosság áruellátása, a kereskedelmi munka színvonalának emelé­se, a növekvő igények lehető legjobb kielégítése. Az alap­vető feladatok sikeres megol­dása érdekében tovább kell fejleszteni a hálózatot, bizto­sítani kell a megfelelő áruvá­lasztékot és a kiszolgálás kul­turáltságát, védeni kell az árül minőségét az átvételtől az el­adásig. A harmadik ötéves tervben végbemenő fejlődést'« jellemző, hogy csaknem két- ezer-hatszáz négyzetméter te­rülettel növekedik a bolti el*1 adótér és raktártér, ezerkét­százhatvan négyzetméterrel a vendéglátóipari eladó- és rak­tártér és háromezer négyzet- méterrel a felvásárlás raktár­tere. Az új ötéves tervben épül fel többek között a MÉK sal­gótarjáni nagynak iára, a pász­tói szövetkezeti áruház, a sal­gótarjáni központi zildség- gyümölcs bolt, a szécsényi ven­déglő-étterem, és az érsek­vadkerti eszpresszó. — összességében megállapít­hatjuk — mondotta beszéde befejező részében Pilinyi elv- társ —, hogy a két SZÖVOSZ kongresszus közötti időszak­ban a megye fmsz-i szervei politika’ és gazdasági téren ki­emelkedő eredményeket értek el. Mindezek az eredmények a párt, a tanácsi társadalmi és tömegszervezete!: segítsége nélkül nem lettek volna el­érhetők. A választmány bízik abban, hogy a földművesszö- ve’kezetí tagok, dolgozók a IX. pártkongresszus és a má- lusi SZÖVOSZ kongresszus ha­tározatainak végrehajtásában ugyanolyan szorgalommal ki­vesz'k részüket, mint amilyen szorgalmat és jó munkát ta- T’űsítrttak a legutóbbi öt esz­t erdőben. Vé.<?<?,7.ptü‘! pz előadó p h?tá- javaslat szövegét ismer­tette. 1 feliívvel ő bizottság jelentése A választmány beszámolóját követően Győré László ismer­tette a felügyelő bizottság je­lentését. Mint elmondotta, a felügyelő bizottság szabályta­lanságot, hiányosságot, mu­lasztást a MÉSZÖV munká­jában nem tapasztalt, öt éven át. fegyelmezett gazdál­kodást folytatott. A SZÖVOSZ ellenőrzés is a legtöbb esetben elismerését fejezte ki a ren­dért. a fegyelemért, valamint a takarékos gazdálkodásért. A felügyelő bizottság külön témakörben v’zseálta a föld- művesszö v»tk«»zétek 1963 is- •'"é’-iáhan v-^crreh'rifott pgve­"ülését. a tárgyi és személyi ""’tételek biztosítását, a gaz­daságosságot és az irodai el­látottságot. Ezzel kapcsolato­san az a megáűenítás. bogv -- egyesülések előkészítését a ’ Tl’t'/O V T i—r< r-;i’ésá —gondo­c—n végeztette el. Külön vizsgálták a tsz-ek ■ n MÉK közötti kanoséiate­(Folytatás a. 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents